Forrás: Orbán Viktor Facebook

Így kaptak Tiborczék szabad utat a milliárdokhoz

Van egy jó sztorid? Írj nekünk: info@direkt36.hu
Partnerünk a

Büszke üzenet fogadja az Elios Innovatív Zrt. nevű energetikai cég honlapjának látogatóit. Azt írják: a vállalkozás a “szakmai eredményeinek és kiváló szakembergárdájának köszönhetően” vált “Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő energetikai cégévé”.

A miniszterelnök veje, Tiborcz István által résztulajdonolt cégnek tényleg van oka a dicsekvésre: 2009-es indulásuk után néhány év alatt lett belőlük többmilliárdos forgalmú vállalat. Nagyrészt annak köszönhették ezt, hogy sorra nyerték az állami – azon belül is főként uniós finanszírozású – projekteket. Különösen jól szerepel a cég a közvilágítási felújításokra kiírt pályázatokon, kutatásaink azonban azt mutatják, hogy ezekben a sikerekben az esetleges “szakmai eredmények” és a “kiváló szakembergárda” mellett szerepet játszott az is, hogy a pályázatok nagy részét olyan feltételekkel írták ki, amelyeknek rajtuk kívül senki vagy csak nagyon kevés cég tudott volna megfelelni.

Az Elios Innovatív által elnyert közvilágítási munkák ügyében rendőrségi nyomozás is zajlik “versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” elkövetett bűncselekmény gyanújával. Ez az eljárás – amely az után indult, hogy az LMP feljelentést tett az Átlátszó egyik cikke nyomán – négy közbeszerzési pályázatot vizsgál.

A Direkt36 által feldolgozott dokumentumok és a közvilágítási piacot ismerőkkel folytatott interjúk azonban azt mutatják, hogy ennél jóval több közbeszerzési eljárásnál alakultak az Elios számára kedvezően a feltételek. A cég 2010 óta 19 közvilágítási közbeszerzést nyert el, és ezek közül legalább 8 esetben nem volt más ajánlattevő rajta kívül. Ez annak ellenére történt így, hogy a közvilágítási piacot ismerők szerint legalább 10-12 olyan tapasztalt cég van, amelyek szakmailag és pénzügyileg is alkalmasak lennének a nagy közvilágítás-korszerűsítési munkák elvégzésére. Ezt alátámasztja, hogy körülbelül ennyi cég tűnt fel az elmúlt néhány év magyarországi közvilágítási projektjeiben is.

Az Elios nemcsak a gyakori és nagy értékű közbeszerzési győzelmekkel tűnik ki ebből a mezőnyből. Az általuk elnyert pályázatokban közös volt, hogy sokkal szigorúbb feltételeket tartalmaztak, mint más – szintén közvilágításra – kiírt tenderek. Jellemző volt, hogy olyan nagy összegű referenciát vártak el a pályázaton, amelynek magyarországi munkával más cégek nem tudtak megfelelni. Ennek a legfőbb oka az volt, hogy a városok azt is kikötötték, hogy csak úgynevezett LED-lámpás referenciát fogadnak el, pedig ez a közvilágításban járatos szakemberek szerint szakmailag nem indokolt elvárás.

Emellett az is általános volt, hogy a műszaki követelményeket is sokkal részletesebben fogalmazták meg ezekben a kiírásokban. Míg a legtöbb pályázatban általában csak az szerepelt, hogy hány darab és milyen teljesítményű lámpára van szükség, az Elios által elnyert tendereken ennél sokkal részletesebb követelmények voltak. Szerepelt például az, hogy a lámpa háza milyen színkódú festékkel legyen lefújva, illetve néha még az is, hogy hajlított üveg legyen a burája.

“Azt látjuk, hogy olyan feltételeket szabnak [ezeken a pályázatokon], amik lehet, hogy csűrve-csavarva megfelelnek a jogi kereteknek, és szabályosnak mondhatóak, de hogy nem tisztességesek, az biztos” – mondta egy névtelenséget kérő cégvezető, akinek vállalkozása indulni akart egy közvilágítási pályázaton, de a feltételeket látva inkább mégsem adtak be ajánlatot. Az is egy olyan tender volt, amelyen egyedül az Elios indult, és végül meg is kapta a több százmilliós megbízást. Egy másik, a LED-es világítási piacon évek óta aktív cég vezetője is arra panaszkodott, hogy a kiírások paramétereit és a kért referenciákat sok esetben úgy adták meg, hogy annak szerinte „csak az Elios” tudott megfelelni.

Az Elios által elnyert közvilágítási projektek nagy többségükben EU-s finanszírozásúak, és az ilyen közbeszerzések szabályosságát két szervezet is vizsgálja. A magyar kormány részéről a Miniszterelnökség – vagyis Tiborcz apósának, Orbán Viktornak a hivatala -, az unió részéről pedig az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF).

Az EUTAF kérdésünkre közölte, hogy ők nem vizsgálnak meg minden uniós támogatással megvalósuló közbeszerzést, csak a már lezárult, elszámolt közbeszerzésekből vesznek véletlenszerű mintát, és utólagosan ellenőrzik a költségeket. Mivel a közvilágításra adott támogatásokat még nem számolták el az Európai Bizottsággal, az EUTAF-t még nem vizsgált meg egyetlen ilyen beruházást sem. A Miniszterelnökség nem válaszolt a kérdéseinkre.

Megkerestük az Elios Innovatív Zrt.-t is, de nem érkezett tőlük reakció.

Hódmezővásárhelyen indult minden

Az Elios Innovatív közvilágítási sikerszériáját egy évekkel ezelőtti szerződés alapozta meg.

“Ki hitte volna, hogy a kültéri világítási innovációk európai úttörője egy bájos magyar város lesz?” – tette fel a kérdést a hódmezővásárhelyi közvilágítás-felújításról szóló cikkében a Tungsram-Schréder lámpagyártó cég. Lázár János mert ilyen nagyot álmodni. 2009 őszén még a világ fejlettebb részein is csak kísérletezgettek a LED-lámpás közvilágítással, ő azonban Hódmezővásárhely polgármestereként már akkor felvetette a városi közgyűlésnek, hogy ezt a technológiát is lehetne alkalmazni.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat hamar rábólintott Lázár János ötletére, és 2010 elején már ki is választották a kivitelezéssel megbízott céget. A pályázat három indulója közül két, közvilágításban tapasztalt cég pályázatát kizárták, és a megbízást egy nem sokkal korábban alapított, országosan még ismeretlen vállalkozás kapta meg. Ez volt az Elios Innovatív jogelődje, az ES Holding, amelyet 2009 augusztusában hozott létre az akkor 23 éves Tiborcz István és a 31 éves Erdei Bálint. Tiborcz később kiszállt a tulajdonosi körből, de igazgatósági tagságát 2014 januárjáig megtartotta, 2014 áprilisában pedig – a vállalat mostani közvilágítási sikerszériájának idején – újra megjelent tulajdonosként is. Egy cégén keresztül az Elios részvényeinek felét birtokolja.

Tiborcz nevét csak 2013-ban, Orbán Ráhel vőlegényeként ismerte meg az ország, de Orbán Viktor egy akkori interjúban közölte, hogy ő már öt évvel korábban megismerkedett vele, a szüleit pedig még régebb óta ismeri. Így Tiborcz kapcsolatban volt az Orbán-családdal már a hódmezővásárhelyi szerződés idején is. Megkérdeztük Lázár Jánost, hogy ismerte-e Tiborcz Istvánt már a pályázat előtt is, de kérdésünkre nem kaptunk választ.

A kormány segíteni akart

A hódmezővásárhelyi beruházás nemcsak a LED-es lámpák próbája volt, hanem ez adta meg az alapot az Elios Innovatívnak ahhoz, hogy taroljon a később kormányzati támogatással berobbanó közvilágítási piacon.

A LED-es lámpák gyártói és forgalmazói 2011-2012 környékén már javában lobbiztak az önkormányzatoknál azért, hogy az ő termékeikkel korszerűsítsék a közvilágítást – derül ki néhány olyan önkormányzat közgyűlési jegyzőkönyveből, ahol a cégek előadták az ajánlatukat. Ezek az erőfeszítések nagy lökést kaptak akkor, amikor 2012 októberében a GE lámpagyártó cég nagykanizsai gyárában Szijjártó Péter akkori miniszterelnökségi államtitkár bejelentette: a kormány úgy döntött, hogy uniós forrásból ötmilliárd forintot bocsát önkormányzatok rendelkezésére azért, hogy energiatakarékos LED-lámpákra cseréljék le a közvilágításukat.

Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy a pályázati keretet több körben megemelte a kormány, és végül összesen 8,8 milliárd forintot osztottak szét 33 önkormányzat között közvilágítás-korszerűsítésre. A nyertes települések 2013 decemberében kezdték el kiírni a közbeszerzéseket, de még nem mindenhol jutottak el a kivitelezők kiválasztásáig. Számításaink szerint eddig 5,7 milliárd forintnyi közbeszerzés zárult le, ennek 71 százalékát – közel 4,1 milliárd forintnyi beruházást – az Elios Innovatív Zrt. nyerte el.

Az adatokból kiderül, hogy az Eliost ezeken az új pályázatokon csak a nagyobb, százmillió forint feletti beruházások érdekelték. Ezeknek a többségét verseny nélkül nyerték el, pedig az értékesebb beruházásokra elvileg épp olyan szabályok vonatkoznak, amelyek próbálják elősegíteni a versenyhelyzet kialakulását. A törvény szerint ugyanis a 150 millió forint feletti munkáknál kötelező olyan közbeszerzést kiírni, amire bárki jelentkezhet. A kiíró több ajánlat közül választhatja ki a legelőnyösebbet, így csökkentve a korrupció vagy a közpénzek pazarlásának esélyét.

Ezeknek a 150 milliósnál nagyobb közvilágítási projekteknek az esetében viszont hiába volt nyílt a kiírás, egy kivétellel csak egy cég, az Elios adott be pályázatot. Így versenytárs nélkül, általában az önkormányzatok által becsült árnál mindössze pár tízezer forinttal olcsóbb ajánlattal nyerték el a munkát. A közbeszerzési dokumentumok alapos vizsgálata rávilágított arra, hogy miért nem akart senki versenyezni az Eliossal.

Nekik csak az Elios elég jó

A 2013-ban kiosztott uniós támogatások nyertesei közül Kecskemét volt az első olyan város, amely 150 millió forint feletti közvilágítási tendert írt ki még 2013 decemberében. A város előzetesen 704,3 millió forintra becsülte a közvilágítás-korszerűsítés értékét, és a pályázatban ehhez mérték a megkövetelt referenciát. Előírták, hogy csak az a cég pályázhat sikeresen, amely az előző öt évben már teljesített két olyan közbeszerzést, ahol LED-es lámpákkal kellett korszerűsíteni a közvilágítást, és a két beruházás összesen legalább nettó 630 millió forint értékű volt. További feltétel volt, hogy a két beruházás közül az egyik legalább nettó 450 millió forint értékű legyen, és a cégnek legalább 4500 új LED-es lámpát kellett felszerelnie benne. További követelmények is voltak, de már ez az egy feltétel eldöntötte a pályázat sorsát.

A kecskeméti közbeszerzésben megkövetelt 450 millió forintos beruházáshoz fogható méretű LED-lámpás közbeszerzés csak egy volt korábban Magyarországon: a hódmezővásárhelyi. Így ezt a feltételt magyarországi referenciával csak az addigra már a siófoki és a paksi közvilágítás-korszerűsítést is elvégző Elios tudta teljesíteni. Rajta kívül legfeljebb olyan magyar vagy külföldi cég rúghatott volna labdába, amelyek külföldön már csináltak ilyen nagy beruházást. Ilyen nem jelentkezett, így az Elios a kecskeméti közvilágítás-korszerűsítést egyedüli indulóként nyerte el, a becsült árnál 200 ezer forinttal olcsóbb ajánlattal.

Még 2013 december végén Tapolca és Balatonfüred is kiírta a közbeszerzési pályázatot, hasonló előírásokkal, igaz, ezek a beruházások kisebbek voltak, így mindkét helyen egy minimum nettó 200 millió forintos LED-es közbeszerzési beruházást vártak el a sikeres pályázathoz. Ezt az alacsonyabb küszöböt az Elioson kívül két másik cég is át tudta volna lépni, de megint csak az Elios indult egyedül. Megkérdeztük a két céget, hogy első beruházásuk után miért nem indultak soha többet közvilágítás-korszerűsítési pályázatokon. Az egyik cég vezetője annyit írt, hogy nem akar válaszolni a kérdésünkre, a másik cégtől nem érkezett válasz.

Forrás: Közbeszerzési Értesítő
A keszthelyi és a tapolcai közvilágítás korszerűsítésére kiírt közbeszerzések szövegének összehasonlítása. Kékkel látszik a két szöveg közti eltérés, fehérrel az, ami megegyezik. Mindkét pályázatot a Sistrade készítette elő. A képre kattintva nagyobb méretben is meg lehet nézni a szöveget – Forrás: Közbeszerzési Értesítő, Text Compare

Hasonló forgatókönyv ismétlődött a 2014 során kiírt nyílt közbeszerzéseknél is, csak a referenciaként megkövetelt beruházás minimum értéke változott: Keszthelyen 270, Vácon 350, Szekszárdon 390, Zalaegerszegen 500 millió forintos LED-es közvilágítás-korszerűsítést kellett igazolni.

Pécs nem nyert uniós támogatást, de úgy döntöttek, nekik hitelből is megéri LED-es lámpákat felszereltetni. Ők is 500 millió forintos LED-es közvilágítás-korszerűsítési referenciát kértek. Ekkora referenciákat csak az Elios tudott felmutatni a hódmezővásárhelyi – illetve 2014 nyara után a kecskeméti és szekszárdi – beruházással. Kalocsán 330 millió forintos referenciát írtak elő, amit két beruházással is igazolhattak volna a cégek, ekkor azonban az Elioson kívül nem volt még olyan cég, amelynek lett volna két ekkora befejezett LED-es közvilágítás-korszerűsítési referenciája. Pécsen egy másik cég is adott be ajánlatot, de őket kizárták a versenyből többek között azért, mert nem igazolták a kért referenciát. A többi felsorolt városban az Elios egyedüli indulóként nyerte el a közbeszerzést.

Pedig a munka más cégeket is érdekelt volna, a közbeszerzési dokumentációt ugyanis több nagyvárosban az Elioson kívül más cégek is megvásárolták. Az egyik ilyen cég vezetője azt mondta, hogy szívesen indulnának a közvilágítás-korszerűsítési pályázatokon, mert cégük közvilágítással is foglalkozik, nyertek korábban közbeszerzéseket is, épp csak közbeszerzésen nyert LED-lámpás referenciájuk nincs. A pályázati felhívást azért váltották ki, mert reménykedtek, hogy a jelentkezési határidőig valahogy igazolni tudják a kért referenciákat. “Mindent megtettünk, külföldi cégeket is próbáltunk partnernek megszerezni, de senkit nem találtunk, akinek meglenne az a volumen, amit megköveteltek” – magyarázta. Ez a cég továbbra is figyeli a lehetőségeket, de ahol azt látják, hogy ilyen magas referenciát követelnek meg, már ki sem váltják a közbeszerzési kiírást, mert úgy érzik, csak kidobott pénz lenne az a százezer forint, amit a pályázati csomagért kell fizetni.

Nemcsak a kért referenciák összege kedvez az Eliosnak, hanem az is, hogy azok kifejezetten LED-es közvilágítás szerelésére vonatkoznak. Ez a követelmény annak ellenére szerepel ezekben a kiírásokban, hogy szakmailag nem feltétlenül indokolt. “A LED-es lámpák felszerelése nem követel semmi olyan speciális szakértelmet, amit csak a gyakorlattal lehet megszerezni” – mondta Arató András, a Világítástechnikai Társaság szakértője. Szerinte a közvilágításnál fontos szempont, hogy a lámpákat könnyen, lehetőleg szerszám használata nélkül lehessen szerelni, javítani, és ehhez ne legyen szükség nagyon speciális szakértelemre. „A LED-es lámpáknak is csak a gyártása és a szerkezete különbözik a hagyományos nátriumlámpáktól, a felszerelésük nem” – magyarázta.

Az előkészítésen múlik

Az Elios által elnyert közbeszerzési kiírások nemcsak abban hasonlítanak egymásra, hogy nagyösszegű referenciát írtak elő a pályázóknak. A közel 30 oldalas kiírások szinte szó szerint ismétlődnek minden városnál, különbség legtöbbször csak a lámpák számában, a speciális helyi körülményekben és a kért referencia nagyságában van.

A közbeszerzési ajánlati felhívásokat a települések készítik, azért végső soron a polgármesterek felelnek, magyarázta Szloboda Alíz, a Transparency International antikorrupciós szervezet közbeszerzési szakértője. Általában minden nagyobb önkormányzatban van egy közbeszerzési szakértő, aki ismeri a közbeszerzési eljárások menetét, jogi feltételrendszerét. A beruházások műszaki tartalmának meghatározásához azonban ők az esetek többségében nem értenek, ezért ezt szakemberekre szokták bízni: ha az önkormányzatnak nincs az adott területhez értő embere, akkor megbízhatnak külső szakembert vagy céget is. Az önkormányzatoknak arra is van lehetőségük, hogy az egész közbeszerzés lebonyolítását rábízzák egy külső cégre. Szloboda szerint ha több egymástól független településen adott típusú beszerzéseknél nagyon hasonlóak az ajánlati felhívások és a dokumentációk, az arról árulkodik, hogy valószínűleg egy kézből születtek. „Ha a felhívások olyan műszaki feltételt határoznak meg, amelyet csak egy cég tud teljesíteni, akkor fennáll a lehetősége, hogy testre szabták a tendereket” – mondta.

Az Elios közvilágítási pályázataival már több cikkben foglalkozó Átlátszó mutatott rá először, hogy az Elios által elnyert közvilágítási közbeszerzéseket négy városban – Szekszárdon, Kalocsán, Mezőhegyesen és Hévízen – is ugyanaz a cég, a Sistrade Kft. készítette elő. A 2010-ben, egy hónappal az Elios alapítása után indított Sistrade Kft.-nek Hamar Endre a tulajdonosa. Hamar 2011 és 2013 között a Hamar & Tiborcz Tanácsadó Kft-ben üzlettársa volt Tiborcz Istvánnak, és 2014-ig résztulajdonosa volt az Eliosnak is. Azaz Hamar még tulajdonosa volt az Eliosnak, amikor másik cége, a Sistrade Kft. előkészítette azokat a közbeszerzéseket, amiket aztán az Elios elnyert.

A közbeszerzési törvény tiltja, hogy a közbeszerzések előkészítésében olyanok vegyenek részt, akik érdekeltek lehetnek a pályázaton. Az Átlátszó cikke után Schiffer András, az LMP társelnöke emiatt tett feljelentést. A feljelentés nyomán a rendőrség nyomozást is indított, az Index a rendőrség tájékoztatása alapján azt írta, hogy az Átlátszó cikkében szereplő négy város megrendelése ügyében. A rendőrség által megnevezett gyanú arra enged következtetni, hogy a nyomozásban a Sistrade és az Elios kapcsolatát vizsgálják, de kérdésünkre ezt a rendőrség nem erősítette meg, arra hivatkozva, hogy folyamatban lévő eljárásról nem adnak tájékoztatást.

Megkerestünk minden olyan önkormányzatot, ahol az Elios nyerte el a közvilágítás-korszerűsítést, és megkérdeztük, ki végezte a pályázat műszaki előkészítését. Pécsen az önkormányzat határozta meg a kiírás tartalmát. Bácsalmáson a Sistrade Kft. volt a beruházás előkészítője, a többi település viszont egyelőre nem válaszolt a kérdéseinkre. Az önkormányzatok jegyzőkönyveiből és dokumentumaiból azonban kiderült, hogy azok közül a városok közül, ahol az Elios nyert, a fentieken túl legalább hat városban – Tapolcán, Zalaegerszegen, Keszthelyen, Hatvanban, Gyálon és Mórahalmon – is a Sistrade volt a közvilágítás-korszerűsítés műszaki előkészítője.

Megkerestük a Sistrade-et, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. Megkerestük az érintett önkormányzatokat is, és megkérdeztük többek között azt, hogy mennyi beleszólásuk volt a közbeszerzés kiírásába, tisztában voltak-e vele, hogy olyan feltételeket szabtak, amelyeknek valószínűleg csak egy cég tud megfelelni. Három várostól kaptunk választ.

A hévízi önkormányzat annyit írt a kérdéseinkre, hogy az érintett közbeszerzés miatt eljárás folyik az önkormányzatnál, ezért ennek érdekeire tekintettel nem tudnak válaszolni.

A kalocsai közbeszerzési bizottság elnöke, Angeli Gabriella szerint az uniós támogatásra beadott pályázathoz a Sistrade Kft. egy másik céggel együtt készítette elő a közvilágítás-korszerűsítés terveit, és már ekkor döntést hoztak a lámpákról is. A műszaki jellegű kérdésekben a város energetikusa képviselte a város érdekeit, de a hivatal munkatársai közül „szakértelem hiányában” más nem vett részt a műszaki tartalom összeállításában. A közbeszerzést a pályázathoz készített tervek alapján, a Sistrade-del egyeztetve írta ki a közbeszerzés lebonyolítására kiválasztott cég. A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy az eljárás nyílt volt, így bárki jelentkezhetett volna, és a megjelent felhívást senki nem támadta meg, „tehát egyetlen potenciális ajánlattevő sem ítélte úgy, hogy versenykorlátozó lenne a felhívás”. Elismerte azonban, hogy „önkormányzatunk nem rendelkezett olyan információkkal, hogy melyik potenciális ajánlattevő mekkora referenciát tud biztosítani. Eleve a potenciális ajánlattevők köre sem volt ismert.”

A kalocsai tisztviselő válaszából az is kiderül, hogy az ő közbeszerzési kiírásukat és dokumentációjukat a felhívás megjelenése előtt a közvilágítási projekteket is tartalmazó uniós programot felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya is megvizsgálta. A bizottsági elnök szerint a pályázatokat mindkét szerv „mind szakmai, mind jogi szempontból megfelelőnek találta”.

Pécs alpolgármestere, Girán János azt írta, hogy szerintük egy 900 milliós beruházáshoz 500 milliós referenciát kérni „nem túlzó, hanem reális”. Ez „szakmailag kellő garanciát jelent az ajánlatkérőnek arra, hogy komolytalan ajánlatok nem fognak érkezni, aminek a szűrése legalább annyira fontos”.

A közbeszerzések kiírói a vonatkozó jogszabályok szerint valóban megkövetelhetnek referenciát a pályázathoz, ez azonban csak lehetőség, nem kötelező előírás, és az sincs kikötve, hogy pontosan csak olyan munkát fogadhatnak el, amire a pályázatot kiírták. Erre példa maga az Elios is, amely a 700 milliós hódmezővásárhelyi munkát úgy nyerte el 2010-ben, hogy frissen alakult cégként nem volt saját referenciája ilyen területen.

A pécsi alpolgármester hozzátette: „tekintettel arra, hogy a pécsi korszerűsítés előtt már jónéhány hazai megyeszékhely korszerűsítése megtörtént, például Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szekszárd, az ottani tapasztalatokra is építettünk, csakúgy, mint a régió nagyobb városainak tapasztalataira, például Komló vagy Siófok.” Komló kivételével minden említett városban az Elios korszerűsítette a közvilágítást.

Nem minden sikerült

Az uniós támogatással megvalósult közvilágítás-korszerűsítések között összesen három olyan beruházás volt, ahol az Elios is indult a munkáért, de mégsem ők kapták meg.

Két helyen, Tatán és Gyulán a közbeszerzési kiírás nagyon hasonló volt azokhoz, amelyeken más városokban az Elios elnyert, ráadásul a pályázatot mind a két városban a Sistrade készítette elő. Tatán három cégtől kért ajánlatot az önkormányzat, Gyulán pedig más városokhoz képest alacsonyabb értékű referenciamunkát vártak el a pályázóktól, így volt esélyük a győzelemre más cégeknek is.

Az Elios harmadik sikertelen pályázata Szentesen volt. Az ottani kiírás egyáltalán nem hasonlít azokra a pályázatokra, amelyeken más városokban az Elios nyert. A műszaki elvárások közel sem voltak olyan részletesen leírva, mint a cég által elnyert munkáknál. Másrészt referenciaként ugyan Szentes is elvárt legalább 200 millió forint értékű közvilágítási beruházást, de nem kötötték ki, hogy csak LED-es korszerűsítést fogadnak el. “Ez szakmailag nem volt indokolt” – mondta a város szocialista polgármestere, Szirbik Imre. A közbeszerzési kiírást az önkormányzat közbeszerzési szakemberei helyi, külsős szakemberekkel együtt készítették el.

A 2013-ban közvilágításra szétosztott EU-s támogatásokat nem minden város használta fel. Salgótarjánban, Dunaújvárosban, és Cegléden még csak most keresik a kivitelezőket.

Dunaújvárosban nem LED-es, hanem elektromágneses indukciós elven működő lámpákra akarják cserélni a jelenlegi közvilágítást, és olyan beruházót keresnek, aki már legalább 1000 ilyen közvilágítási lámpát telepített.

A szocialista városvezetésű Salgótarjában a nettó 262,5 millió forintosra becsült munkára teljesen máshogy írták ki a közbeszerzést, mint azokban a városokban, ahol az Elios nyert. Nem adták meg tételesen, hogy pontosan hány és milyen teljesítményű, színű lámpát kérnek, hanem leírták, hogy jelenleg milyen a város közvilágítása, mennyit szeretnének spórolni, így a jelentkezőknek kell megtervezniük, hogy ezt milyen LED-es lámpákkal érik el. Referenciát itt is megkövetelnek: a pályázóknak igazolniuk kell az elmúlt három évből 250 millió forint összértékű teljes árbevételt, és elvárják azt is, hogy ebből 150 millió forint közvilágítás felújításához kapcsolódó munka legyen. Azt azonban nem írták elő, hogy csak LED-es közvilágítás-korszerűsítést fogadnak el, így várhatóan az Elioson kívül más is labdába tud majd rúgni.

Szolnok a közel egymilliárd forintos beruházására már tavaly ősszel kiírta a pályázatot (Frissítés: A cikk megjelenése után ki is hirdették az eredményt a szolnoki tenderen, és Tiborcz István cége, az Elios korszerűsítheti a közvilágítást itt is. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredményből kiderül, hogy a nettó 877 millió forintos munkára egyedül az Elios jelentkezett). Cegléden még keresik még a kivitelezőt. A kiírás mindkét városban nagyon hasonló azokhoz a tenderekhez, amelyeken korábban az Elios nyert. Szolnokon 400 millió forintos, Cegléden 370 millió forintos referenciát vártak el. Mivel a nagy közbeszerzési pályázatokat mind elvitte az Elios, és Hódmezővásárhely óta más cégnek esélye sem volt arra, hogy ekkora referenciát szerezzen, így ezeknek a feltételeknek továbbra is csak ők tudnak megfelelni magyarországi projektekkel.

A következő tízmilliárd

Nem maradnak EU-s forrás nélkül azok a városok sem, amelyek későn kapcsoltak, és a 2012-ben meghirdetett keretből nem nyertek támogatást. A kormány tavaly szeptember végén a Széchenyi 2020 program keretében újabb pályázatot hirdetett kifejezetten közvilágítás korszerűsítésére. Az önkormányzatoknak október elején mindössze hat napjuk volt a pályázat beadására, de több önkormányzat honlapjáról kiderül, hogy a lehetőségről már előre tudtak és készültek rá.

Bár a felhívásban még csak 2 milliárd forintos keretösszeget ígértek, decemberben 73 pályázatra több mint tízmilliárd forint támogatást ítéltek meg. A támogatás minden esetben 100 százalékos, azaz önkormányzatoknak nem kell önrészt biztosítani a fejlesztéshez, hanem az egészet az unió pénzéből finanszírozhatják.

Bácsalmáson és Hatvanban meg sem várták az uniós pályázat eredményhirdetését, már a döntés előtt kiírták a közbeszerzést. Mindkét városban a Sistrade Kft. készítette elő a pályázatot, és mindkét helyen az Elios nyert. Gyálon és Mórahalmon nem volt nyílt közbeszerzés, de ezekben a városokban is a Sistrade készítette elő a pályázatot. Az önkormányzatok a napokban döntöttek arról, hogy az ajánlatot beadó cégek közül kit bíznak meg a kivitelezéssel. Mindkét esetben az Elios Innovatívra esett a választás.

A cégekről szóló információkhoz az Opten és a Céginfo szolgáltatását használtuk.

Partnerünk a

Itt szólhatsz hozzá a cikkhez