Forrás: obuda.hu

Ez a pályázat nagyon feküdt volna Tiborcz cégének, de Lázárék közbeszóltak

Van egy jó sztorid? Írj nekünk!
Partnerünk a

Az elmúlt másfél évben könnyű dolga volt a miniszterelnök veje, Tiborcz István által résztulajdonolt energetikai cégnek. Sok helyen úgy írták ki a közvilágítási pályázatokat, hogy azoknak csak ők vagy nagyon kevés más cég tudott megfelelni.

Most itt van az első jele annak, hogy ennek vége szakadhat.

“Versenykorlátozó” és “indokolatlanul szűkíti a versenyt” – a Miniszterelnökség többek között ezekkel a megjegyzésekkel küldte vissza Jászberénynek a város közvilágításának korszerűsítéséről szóló pályázat tervezetét március közepén. Jászberény tavaly decemberben nyert 410 millió forint uniós támogatást erre a beruházásra. Mivel a munka várható értékét nettó 310 millióra becsülik, ezért a közbeszerzési kiírást kötelező előre engedélyezni az uniós pénzek felhasználását felügyelő Miniszterelnökségnek, ahogy minden 300 milliónál drágább uniós beruházást.

A Direkt36 megszerezte a jászberényi közbeszerzési kiírás tervezetét és a Miniszterelnökség március 13-án kelt minőségellenőrzési jelentését is. A visszadobott tervezet nagyon – sok helyen szinte szó szerint – hasonlít azokhoz a közbeszerzési kiírásokhoz, amelyeken az elmúlt hónapokban Orbán Viktor vejének cége, az Elios Innovatív Zrt. nyerte el a közvilágítás-korszerűsítési megbízásokat. A Miniszterelnökség az előzetes minőségellenőrzésen olyan sok kifogást emelt a jászberényi tervezettel szemben, hogy gyakorlatilag újra kell írni a közbeszerzési pályázatot ahhoz, hogy megfeleljen az előírásoknak.

Forrás: Közbeszerzési Értesítő - Direkt36 saját gyűjtés - Text Compare
Balra a nem rég kihirdetett váci pályázat szövege az alkalmassági feltételekről – ezt elvileg vizsgálnia kellett a Miniszterelnökségnek és a pályázat eredményét már ki is hirdették. Jobbra a visszadobott jászberényi pályázat szövegéből ugyanez a részlet. A kék az eltérés, a szöveg többi része egyezik – Forrás: Közbeszerzési Értesítő, Direkt36 saját gyűjtés, Text Compare

A minőségellenőrzés szerint a jászberényi tervezet nem felel meg sem a közbeszerzés alapelveinek, sem az unió által elvárt “hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének”. A terv harminc vizsgált pontjából tizenkettőt magas, további ötöt alacsony kockázatúnak találtak. A közbeszerzési eljárást már akkor sem lehet elindítani, ha csak egyetlen pontot is magas kockázatúnak minősítenek.

Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy miért emelt ilyen sok kifogást a tervezet ellen, ami hasonlít az Elios által elnyert, a Miniszterelnökség által szintén előzetesen vizsgált és jóváhagyott kiírásokhoz. Érdemi választ április közepe óta nem kaptunk, a Miniszterelnökség csak annyit közölt, hogy a kérdés nagyon összetett, ezért türelmet kérnek.

Így tarolt Tiborcz cége a közvilágítással

Márciusi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy a közvilágítás korszerűsítésről szóló, 100 millió forint feletti közbeszerzések nagy részét olyan szigorú feltételekkel írták ki, amelyeknek az Elioson kívül csak nagyon kevés cég vagy az Elioson kívül senki más nem tudott megfelelni. Az Elios által elnyert közbeszerzéseknél nagyon részletesen, egészen a búrára fújt festék színkódjáig meghatározták, milyen lámpákat fogadnak el. Ezek a szigorú feltételek is segítették az Eliost, de leginkább az kedvezett a cégnek, hogy referenciaként csak LED-lámpás közvilágítás-korszerűsítést fogadtak el, ami erősen leszűkítette a szóba jöhető cégek számát, ráadásul olyan nagy összegű referenciát kértek, amilyennel két esetet kivéve csak az Elios rendelkezett.

A közvilágítási rendszerek korszerűsítésére Pécs kivételével uniós pályázaton nyertek pénzt a városok. A nagyobb összegű közbeszerzéseket a települések csak akkor írhatták ki, ha a Miniszterelnökség azt jóváhagyta. Márciusi cikkünk előtt megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy a 2013 decembere óta kiírt közvilágítás-korszerűsítési pályázatokból hányat vizsgáltak meg és találtak-e valami törvénytelenséget, szabálytalanságot. A minisztérium akkor azt válaszolta, hogy hét ilyen pályázatot vizsgáltak meg előzetesen, észrevételeket tettek az előkészítéshez, de jogsértést nem tapasztaltak. A kiírások pedig végül megjelentek, azaz átmentek a minőségellenőrzésen.

A minisztérium nem sorolta fel, hogy melyik hét közbeszerzést vizsgálták, de csak a 300 millió forintot elérő építési beruházásoknál folytatnak előzetes vizsgálatot. Ilyen nagy összegű közvilágítás-korszerűsítés összesen nyolc volt, ebből hetet az Elios nyert meg. Mind a hét Elios által elnyert közbeszerzési kiírás nagyon hasonlított egymáshoz, és mindegyikben szerepeltek azok a szigorú feltételek, amelyek az Eliosnak kedveztek, és amelyekhez nagyon hasonló feltételeket szabott a Miniszterelnökség által megakasztott jászberényi közbeszerzés tervezete is.

Valami megváltozott

A Miniszterelnökség most többek között az előző pályázatoknál az Eliost helyzetbe hozó szigorú alkalmassági követelményekbe kötött bele. A jászberényi tervezet szerint csak az a pályázó lett volna alkalmas a munkára, aki fel tud mutatni egy olyan lezárult, a közlekedés biztosítása mellett elvégzett LED-es közvilágítás-korszerűsítési közbeszerzést, amely legalább nettó 280 millió forintos volt, és legalább 2560 LED-es lámpát kellett felszerelni. A Miniszterelnökség túlzónak találta, hogy a nettó 310 millió forintos közbeszerzéshez nettó 280 millió forintos referenciát várnak el, ezért kérte a várost, hogy ennek az összegét csökkentsék.

Márciusi cikkünkben leírtuk, hogy közvilágítási szakemberek szerint szakmailag indokolatlan, hogy a később az Elios által elnyert közbeszerzéseken LED-es közvilágítás-korszerűsítést vártak el a pályázóktól. Márciusban már a Miniszterelnökség is ezen a véleményen volt: a jászberényi tervezetnek erre a pontjára azt írták, hogy “a meghatározott referenciakövetelmény álláspontunk szerint túlzottan összetett és indokolatlanul szűkíti a versenyt”. Megjegyezték azt is, hogy Lázár János már decemberben kiadott egy közleményt, amelyben leírta, hogy “a referencia tárgyának meghatározásakor nem arra kell törekedni, hogy az adott közbeszerzés részletesen specifikált tárgyával egyező legyen”, hanem hogy meg tudják állapítani a pályázók alkalmasságát.

A Miniszterrelnökség több más olyan alkalmassági feltételt is versenyszűkítőnek talált, ami a korábbi pályázatokban is szerepelt: például azt, hogy a munkába bevont szakemberektől is nagy értékű LED-es közvilágítás-korszerűsítési referenciát vártak el, hogy túl sok szakembert követeltek meg, és még azt is előírták, hogy a pályázó cégnek legalább hány alkalmazottja legyen.

Nem tetszett a Miniszterelnökségnek az sem, hogy pontosan meghatározták a felszerelendő lámpák műszaki tulajdonságait, még a típusukat is, és ugyan beleírták a tervbe, hogy egyenértékű lámpákat is elfogadnak, de kikötötték, hogy csak akkor, ha azok teljeskörűen megfelelnek az előírt lámpák minden paraméterének. A Miniszterelnökség szerint a város olyan szűkre szabta a paramétereket, hogy azzal egyenértékű ajánlatot nem lehet tenni. Külön felhívták a város figyelmét arra a kormányrendeletre is, amely szerint nem lehet úgy meghatározni a műszaki feltételeket, hogy azzal egyes gazdasági szereplőket vagy más termékeket kizárjanak az eljárásból. Nem ment át a minőségellenőrzésen az sem, hogy az értékelésnél nem kapott volna elég hangsúlyt az ajánlott ár vagy hogy késedelmes teljesítés esetén túl kevés kötbért vártak el a nyertestől.

Nem kaptunk választ Jászberénytől sem arra a kérdésre, ki szövegezte azt a tervezetet, amit a Miniszterelnökség versenykorlátozónak talált, sem arra, hogy azóta készült-e újabb változat, és várhatóan mikor írják ki a közbeszerzést. A város honlapján található jegyzőkönyvekből kiderül, hogy több más, később az Elios által elnyert LED-lámpás beruházáshoz hasonlóan Jászberény uniós pályázatát is a Sistrade Kft. készítette elő. Ennek a cégnek Tiborcz István korábbi üzlettársa, Hamar Endre a tulajdonosa. Neki tavaly áprilisig az Eliosban is volt tulajdonrésze. Március végén az Index írta meg, hogy a rendőrség négy, az Elios által elnyert közbeszerzést vizsgálva nyomozást indított “versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűncselekény gyanújával. A megnevezett gyanú arra enged következtetni, hogy a nyomozásban a Sistrade és az Elios kapcsolatát vizsgálják, de ezt a rendőrség kérdésünkre nem erősítette meg. Megkérdeztük a rendőrségtől azt is, jelenleg hogy áll a nyomozás, de csak annyit ismételtek el, hogy ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás, és arra hivatkoztak, hogy folyamatban lévő eljárásról nem adnak tájékoztatást.

FRISSÍTÉS (2015. 04. 30. 18:33):

Korábban megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy a most megakasztott pályázathoz nagyon hasonló kiírásokkal szemben is emeltek-e kifogást és ha igen, akkor miért. Erre vonatkozó részletes kérdéseinkre a Miniszerelnökség nem válaszolt.Cikkünk megjelenése után csak annyit közölt általánosságban, hogy minden közbeszerzési kiírást önmagában, egyenként vizsgálnak. “Minden ügy és minden közbeszerzési kiírás más: más tárgyra írják ki, más városban írják ki; nincsenek ugyanolyan helyzetek. Szigorúan járunk el minden közbeszerzést kiíró önkormányzattal, állami szervezettel szemben.”

Partnerünk a

Egy hozzászólás a(z) “Ez a pályázat nagyon feküdt volna Tiborcz cégének, de Lázárék közbeszóltak” bejegyzéshez

Itt szólhatsz hozzá a cikkhez