Közel 300 ezres szobája volt Lázárnak Milánóban. 450 ezer pedig elment valami másra

Egy king méretű ággyal felszerelt „Premium” szoba a Bulgari Hotelben. Egy olasz dizájnerek munkáival dekorált  „Deluxe” szoba a Four Seasonsben. Egy akár 70 négyzetméteres „Classic” lakosztály az Armani Hotelben.

Ezek bármelyikét megkaphatta a Miniszterelnökség vezetője, Lázár János, amikor 2013 nyarán eltöltött egy péntek éjszakát Milánóban. A Miniszterelnökség közlése szerint ugyanis Lázár hotelköltsége 298 ezer forint volt, ami akkori árfolyamon kicsit több mint 1000 eurónak felelt meg. A hivatal továbbra sem árulja el, hogy a politikus pontosan hol szállt meg, de ebből az összegből – a mostani árakon számolva – bármelyik felsorolt luxusszállodában kaphatott szobát. Több más, szintén ötcsillagos milánói szállodában pedig jelenleg ennek az összegnek akár az egyharmadáért is kapni szobát.

A Miniszterelnökség friss és korábban közzétett adatainak összesítéséből kiderül az is, hogy Lázárnak ezen a milánói útján és egy másik, szintén csak kétnapos zürichi látogatásán a szállodaszámlák mellett több százezer forint ment el egyéb, egyelőre tisztázatlan kiadásokra.

A Direkt36 munkatársa másfél évvel ezelőtt – még az Origo újságírójaként – kezdett kérdéseket feltenni a Miniszterelnökségnek Lázár János több olyan útjáról, amelyeken a szállások jóval többe kerültek más állami vezetők kiküldetéseinek hotelköltségeinél. A kormány kezdetben elzárkózott szinte bármilyen részlet kiadásától, ezért a Direkt36 újságírója több – jelenleg is folyamatban lévő – pert indított a Transparency International segítségével az adatok megszerzéséért.

Lázár ezeken az utazásokon mindig egy kísérővel vett részt, a szállásköltség pedig az eredeti miniszterelnökségi kimutatásban összesítve szerepelt. Így sokáig azt sem lehetett tudni, hogy konkréten mennyibe kerültek az ő szobái.

A Miniszterelnökség most egy újabb kérdéssorra válaszolva részben megadta ezeket az információkat. Közölték, hogy a 2013 júliusi olaszországi utazáson hotelre fordított 596 ezer forintnak pont a fele volt az, amelyet Lázár szobájára költöttek. Ez az összeg tartalmazza a szállás megrendelésekor elköltött közbeszerzési díjat is, amely a miniszterelnökségi kimutatás szerint 14 ezer forint volt.

Egy másik utazás esetében a Miniszterelnökség módosította a korábban adott információkat. Lázár 2013 márciusi svájci útjáról eredetileg azt közölték, hogy a szállás összesen – közbeszerzési díjjal együtt – 481 ezer forintba került, most azonban jóval alacsonyabb összeget adtak meg. A friss tájékoztatás szerint a kétfős delegáció számára a hotel összesen 189 ezer forintba került, és ebből Lázár szobájának költsége 103 ezer volt.

A Miniszterelnökség azzal magyarázta a korábbi és a mostani összeg közötti különbséget, hogy az eredeti összesítésben „a szállásköltségtől eltérő tételek, dologi kiadások is a szállásköltség rovatban kerültek feltüntetésre”.

A „dologi kiadás” szinte bármi olyan költséget takarhat, ami az utazás során felmerül, magyarázta egy korábbi kormányzati tisztviselő, aki több külföldi kiküldetésen is részt vett. Az étkezés ebbe elvileg nem tartozik bele, mert azt a tisztviselőknek a napidíjból kell fedezniük, de „például ha hirtelen venni kell egy telefontöltőt, akkor az dologi kiadásnak számít” – magyarázta a korábbi tisztviselő. Hozzátette, hogy nagyobb kiadások, például autóbérlés is számíthat ilyen költségnek.

A “dologi kiadás” meghatározását tartalmazó kormányrendelet is elég tágan fogalmaz. A jogszabály szerint a kiküldetéseken ilyen költségnek számít “valamennyi, a személyi juttatások között nem elszámolható kiadás”, és példaként említi többek között a poggyászmegőrzést vagy a telefonhasználatot.

A Miniszterelnökség válaszából az következik, hogy Lázár kétnapos zürichi útján mintegy 290 ezer ment el dologi kiadásra. Megkérdeztük, hogy pontosan mire költötték ezt a pénzt, de egyelőre nem érkezett válasz.

A svájci útnál is többe kerültek a dologi kiadások Lázár milánói utazásán. A Miniszterelnökség 2012-2013-as kiküldetéseiről szóló, a Direkt36 újságírójának korábban a rendelkezésére bocsátott kimutatás szerint ugyanis azon a 2013 júliusi utazáson 1548 eurót (akkori árfolyamon 458 ezer forintot) számoltak el dologi kiadásként. Lázár és kísérőjének kétnapos olaszországi útja így akkori árfolyamon számolva összességében több mint 1 millió forintba került. A kimutatásban repülőjegy vagy egyéb utazási költség nem szerepel, de ezek az adatok hiányoznak Lázár több más külföldi útjánál is.

Múlt héten megkérdeztük a Miniszterelnökséget az olaszországi dologi kiadásnak a részleteiről is, de még nem válaszoltak.

Volt Lázárnak egy harmadik olyan útja is, ahol kirívóan magasak voltak a szállásköltségek. Ez egy 2012 novemberi londoni kiküldetés volt, amelyen két éjszakára 920 ezer forintra rúgott Lázár és kísérőjének szállásköltsége. A Miniszterelnökség azt közölte, hogy ebben az esetben nem tudják megmondani, hogy mennyibe került konkrétan Lázár hotelszobája, mert „a delegáció szállásköltsége együttesen került elszámolásra”.

Az utazások tartalmáról eddig nagyon keveset árultak el Lázárék. Kezdettől fogva azzal érvelnek, hogy az ország érdekét sértené az, ha nyilvánosságra hoznák, mit csinált Lázár ezeken az utakon. Az információk megszerzéséért indított perek során azonban kiderült, hogy egyedül az angliai út esetében titkosította a kormány az utazások részleteit, a svájci és az olaszországi kiküldetés már nem élvez ilyen védettséget.

A bíróság egy közelmúltbeli ítéletben ki is mondta, hogy a Miniszterelnökségnek nyilvánosságra kell hoznia, hogy Lázár kikkel és miről tárgyalt ezen a két utazáson. Az ítélet nem jogerős, a Miniszterelnökség ugyanis fellebbezést nyújtott be ellene.

Lázár személyesen is jelezte, eltökélt abban, hogy ne derüljenek ki a részletek. „A bíróság nem tudja leellenőrizni a szavaim valóságtartalmát, hiszen mondhatom azt, hogy nem emlékszem, de  mondhatok olyat is, ami nem igaz arról, hogy kivel voltam a hotelben” – mondta az Index szerint egy sajtótájékoztatón, amikor az ítéletről kérdezték.

Még tavaly nyáron pedig a saját pénzéből befizette a költségvetésnek a hotelszobák árát, és aztán azzal érvelt, hogy ezáltal már nem tartoznak a nyilvánosságra az utazásnak a részletei.

Lázár szerint az is államérdeket sértene, ha kiderülne, hogy ő hol szállt meg. Bár a Miniszterelnökséget egy jogerős ítélet kötelezi arra, hogy a szállodák nevét kiadja, a hivatal a Kúriához fordult felülvizsgálatért. Maga Lázár pedig egy tavaly szeptemberi interjúban kijelentette, a szállodák neve „nem derülhet ki”.

  • Pethő András

    András a Direkt36 egyik alapítója, szerkesztője és ügyvezető igazgatója. Korábban az Origo vezető szerkesztője volt, mielőtt a portál része lett a kormány propagandagépezetének. András dolgozott a BBC World Service-nél Londonban és a Washington Post tényfeltáró rovatánál is. Részt vett számos nagy nemzetközi nyomozó projektben, köztük a Panama-iratok feldolgozásában. Kétszer is elnyerte a legjobbnak ítélt tényfeltáró cikkek szerzőinek járó Soma-díjat. Többször tanult ösztöndíjjal az Egyesült Államokban: 2008-ban a World Press Institute programjában, 2012-13-ban Humphrey-ösztöndíjasként a Marylandi Egyetemen, 2019-20-ban pedig Nieman-ösztöndíjasként a Harvard Egyetemen. András több magyar egyetemen is tanított újságíró kurzusokat.