03.14.24

Orbán, Júdás és a meleglobbi – így próbálja menteni magát Balog Zoltán

Kegyelmi ügy

Balog Zoltánnak csak az árnyéka látszott az apró ausztriai ortodox kőkolostor boltíve alatt.

Az egykori miniszterből lett református püspök február 8-án az erről készített fotóját megosztva tudatta követőivel a közösségi médiában, hogy „néhány hétre imádkozni, gondolkodni, olvasni és írni” vonul vissza „Isten csendjében”.

Bár akkor úgy tűnhetett, hogy Balog így próbál elmenekülni az addigra már országos botránnyá duzzadt kegyelmi ügy elől, valójában régóta tervezte ezt az ausztriai elvonulást. Már hónapokkal korábban nemet mondott minden olyan megkeresésre, amely februárra szólt, erre az időszakra időzített ugyanis egy többhetes elvonulást a Soprontól néhány kilométerre fekvő Mosonszentandrás egy csendes utcájában lévő kolostorban.

Az elmélkedésre azonban nem sok ideje maradt. Novák Katalin lemondása után hamar kiderült és elterjedt – elsőként épp a Direkt36 és a Telex közös cikke nyomán –, hogy Balognak meghatározó szerepe volt az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb politikai botrányához vezető kegyelmi döntésben. Ő volt ugyanis az, aki lobbizott Nováknál – korábbi beosztottjánál és régi mentoráltjánál –, hogy adjon kegyelmet a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, akit a bíróság jogerősen bűnösnek talált pedofil bűncselekmények eltussolásában.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Balog azóta azért küzd, hogy megtarthassa pozícióit a református egyházban, amelyet az elmúlt néhány évben az uralma alá hajtott. Bár az egyik fontos pozíciójáról már lemondott, hivatalosan még onnan sem távozott, és püspökként továbbra is ő vezeti az egyik egyházkerületet.

A Direkt36 az elmúlt hetekben közel húsz olyan forrással beszélt, akinek rálátása volt arra, miként küzd Balog azért, hogy az egyházon belüli befolyását legalább részben megtarthassa. A reformátusok között előbb felzúdulást okozott az, ahogy Balog kezelte az ügyet, és többen visszásnak tartották azt, hogy a püspök az egyházat maga elé tolva igyekezett megvédeni magát. Azóta azonban változott a helyzet, és ma már Balog egyre szélesebb körű támogatást élvez. Ennek az egyik oka, hogy a külső nyomás hatására összezárt az egyházi vezetés, és közben megszűntek a nyílt támadások a kormányzati körök részéről is. Balog zárt körben arról beszélt, Orbán Viktor miniszterelnök rábízta, hogyan dönt a jövőjéről.

Balogot részletes kérdéssorral kerestük meg, de ő érdemben nem reagált ezekre. A református egyház kommunikációs osztálya a Balog által is aláírt és március 6-án kiadott, a Zsinat Elnöksége által jegyzett böjti körlevél szövegét elküldve annyit válaszolt, „a református egyházban testületek döntenek az egyház álláspontjáról”.

A máglya

Balog február 12-én, két nappal Novák lemondása után szakította meg ausztriai elvonulását, és elindult haza, hogy megvédje magát az egyháza előtt. Ennek részeként küldött egy levelet lelkipásztoroknak és presbitereknek.

A Telex által megszerzett levélben Balog azt hangsúlyozta, hogy Novák Katalin tanácsadójaként nem az egyházat képviselte. A bicskei gyermekotthonban pedofil bűncselekményeket elkövető Vásárhelyi Jánost név szerint nem említette, de emlékeztetett arra, hogy miniszterként ő függesztette fel igazgatói állásából, „amikor gyanú merült fel ellene”.

„Az igazgatóhelyettes, K. Endre érdekében (akit nem pedofilként ítéltek el) fordultak a köztársasági elnökhöz kegyelmi kérvénnyel. A kérvényt nem én nyújtottam be, és nem én terjesztettem fel” – fogalmazott Balog, aki levele zárásaként a lelkipásztori összetartozásra emlékeztetett, amelyet szerinte legutóbb a pár héttel korábbi, Groupama Arénában szervezett találkozójukon élhettek át.

Balog Zoltán 2023. október 18-án Fotó: Balog Zoltán / Facebook

Balog hazaérkezésének másnapjára, február 13-ára összehívta az úgynevezett esperes-gondnoki értekezletet. Ezen a 27 magyarországi egyházmegye esperesei és főgondnokai vesznek részt. Az egyház ügyeit ismerő egyik forrás „informális, mégis befolyásos” fórumként jellemezte az értekezletet, amelyen a négy püspök is részt vesz az egyházkerületekből.

A résztvevőket Balog a találkozó előtt a közvetlen csapatán keresztül kereste meg. Az espereseket és a gondnokokat egy református forrás szerint telefonon arra készítették, „senkinek nem áll érdekében, hogy drasztikus dolgok történjenek”, utalva ezzel arra, hogy a zsinati elnök és püspök Balog lemondásra felszólítását el kell kerülni.

Az értekezlet ennek ellenére az arra rálátó források szerint feszült hangulatban telt. Balog a hatalmas Abonyi utcai épülethez fekete Volvo terepjáróval érkezett, amely a kint várakozó újságírókat elkerülve az egyik belső bejárathoz állt, hogy az autóból kiszállva a püspök egyből eltűnhessen az épületben. A tanácskozás előtt a telefonokat le kellett adni, amit többen nehezményeztek. Volt esperes, aki emiatt be sem ment az ülésre. Olyan is volt, aki nem akart megválni a telefonjától, vele Balog egy munkatársa annyit közölt, legalább tudni fogják, kitől fognak kiszivárogni részletek a sajtóba.

„Brutális hírzárlat volt” – mondta egy, a református vezetés működésére rálátó forrás a Balogék által kialakított körülményekről.

Balog az értekezleten próbálta megértetni a jelenlévőkkel, miért támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét. Az értekezlet részleteit ismerő több forrás szerint Balog azt magyarázta, sok információt kapott arra vonatkozóan, hogy másodfokon állítólag nem volt tisztességes a K. Endre elleni eljárás. A püspök azt is magyarázta, hogy benne felvetődött, esetleg az történt, hogy a bírók társadalmi nyomás alatt voltak, emiatt pedig nem mérlegeltek kellően minden bizonyítékot.

Egy résztvevő szerint elsősorban Fekete Károly, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke kifogásolta Balog magyarázatát, illetve „esperesek is tettek fel kérdéseket”. A forrás szerint Fekete kijelentette, nem tudja elfogadni a zsinati elnök által elmondottakat.

Az értekezleten tartott szimpátiaszavazáson a jelenlévők 86 százaléka kiállt Balog mellett – ezt a zsinati elnök az esemény után közzétett videóüzenetében jelentette be. A vitákról nem tett ebben említést, csak annyit mondott, a püspökök és főgondnokok a közéleti szerepvállalásának átgondolására kérték. Elismételte a levelében írtakat arról, hogy az elnöki tanácsadói tevékenységét nem egyházi szerepkörben végezte, illetve azt mondta, ő döntést nem hozott, bocsánatot pedig nem azért kell kérnie, mert egy kegyelmet kérő ember mellé állt, hanem mert „ez az ügy a református egyháznak kárt okozott”. Majd arról beszélt, egyedül az egyháza dönthet a sorsáról. „…hogy ennek milyen következménye legyen egyházunkban, nem a média, nem az ellenzék, nem a kormány dönt, hanem kizárólag választott egyházi tisztségviselőink. Ezért is köszönöm támogatásukat” – jelentette ki.

Hamar kiderült azonban, hogy ha Balog azt hitte, ezzel megúszta az ügyet, akkor elszámította magát.

„Másnap felrobbant az egyház” – magyarázta egy, a református vezetőket is ismerő egyházi forrás, aki szerint Balog azzal nem számolt, hogy felzúdulás lesz az egyszerű hívek és az alsópapság között. Többen úgy látták a forrás szerint, hogy Balog a nyilatkozatában két súlyos hibát is elkövetett.

„A videóban nem kért bocsánatot a gyerekáldozatoktól. A másik pedig az volt, hogy maga elé tolta az egyházat”

– magyarázta a forrás, aki szerint sokan úgy érezték, hogy Balog hatalomtechnikai manővereket tesz, és az egyházat használja védelemként. A forrás szerint azzal, hogy a nyilatkozatban külön utalt arra, hogy szerinte a kormánynak nincs szerepe ennek az ügynek az egyházi rendezésében, „kábé azt üzente, hogy megvédtem magam, Viktor”.

„Nem találkoztam olyan emberrel a központban, aki ne úgy látta volna, hogy Balog Zoltán átkeni az egyházra az ügyet” – mondta egy másik, az egyházi vezetéshez közel álló forrás.

A tiltakozásokat felerősítette, hogy Fekete Károly az értekezlet másnapján püspöki körlevélben a nyilvánosságban is nekiment Balognak, és lemondásra szólította fel. A Fekete által vezetett Tiszántúli Egyházkerület sajtóosztálya a megkeresésünkre elküldte azt a levelét, amelyben lemondásra szólította fel Balog Zoltánt. A sajtóosztály közölte, a püspök az állásfoglalását fenntartja, „türelemre és mértéktartásra vonatkozó kérését magára is érvényesnek tekinti”.

Balog mellett a püspöktársai közül a Dunántúli Egyházkerületet vezető Steinbach József állt ki, aki a Népszava szerint a zsinati értekezleten azon a véleményen volt, hogy ha Balog Zoltán jó volt akkor, amikor támogatásokat szerzett az egyháznak, legyen jó a mostani nehezebb időkben is. Steinbach később közleményben nem tagadta, de nem is erősítette meg, hogy ezen a véleményen van. „Egyikünknek sincs felhatalmazása arra, hogy a hozzászólásokról tájékoztatást adjunk” – írta az egyház honlapján megjelent közleményében a zsinati értekezletről.

Voltak azonban, akik az egyházon belül kritikusabban látták Balog válságkezelését. Például zavarta őket az, hogy szerintük a püspök politikus módjára viselkedett a helyzetben.

„Nyilatkozatokat adunk ki, ezektől várjuk, hogy fogadják el a narratívájukat. Épp úgy, mint a Fideszben. De mi egyház vagyunk, kérdéseket kellene feltenni” – mondta egy, az egyház vezetéséhez közel álló forrás.

Az egyszerű hívőket sem hagyta hidegen Balog szerepe a kegyelmi ügyben. „Felháborodás és értetlenség volt a gyülekezetben. Vannak hívek, akik a gyermekvédelemben dolgoznak, ők különösen felháborodtak és nem értik, miért nem mond le Balog Zoltán” – magyarázta egy lelkész.

Az egyházon kívülről is érkezett nyomás Balog irányába. A református Orbán Viktor az esperes-gondnoki értekezlet után nem foglalt állást egyértelműen, a fideszes médiában azonban jelentek meg kritikus hangok. Bayer Zsolt, a kormányzati propaganda egyik vezéralakja, a blogján osztotta meg Huth Gergely Pesti Srácok-főszerkesztő Baloggal kritikus cikkét, kommentárként pedig – utalva a szimpátiaszavazás eredményére – azt a kérdést tette fel „az a nagy kérdés, vajon hogyan szavazott a Jóisten…”

Egy, az egyházi vezetésben kapcsolatokkal bíró forrás szerint Bayer megnyilvánulását és más kritikus cikkeket „Balog környezetében is selyemzsinórként értelmezték”.

A püspök ügyével a kormánytól független média is aktívan foglalkozott, az egyház kommunikációja pedig látványosan nem volt felkészülve a felfokozott érdeklődésre. „A kormányban láttam, hogyan nézett ki a hardcore kríziskommunikáció. Ez nem olyan volt” – fogalmazott egy, a folyamatot közelről követő kormányközeli forrás.

A nyomásnak meg is lett az eredménye. Három nappal az esperes-gondnoki tanácskozás után Balog lemondott a zsinati elnökségi posztról, a hazai református egyház legmagasabb pozíciójáról.

Ezt az úgynevezett zsinati értekezleten tette meg, amely egy informális vezetői fóruma az egyháznak (a hivatalos a zsinat, de azt hosszabb folyamat összehívni). A püspök ezen már teljesen máshogy viselkedett a keddi tanácskozáshoz képest. „Balog ott már bocsánatot kért. Ráébredt, hogy nincs tovább, és nem próbálta védeni magát, vagy bizonygatni, hogy helyes döntés volt a kegyelem. Azt persze elmondta, amit később a videóban is, hogy szerinte ártatlan volt K. Endre” – mondta egy, a tanácskozás részleteit ismerő forrás.

„Péntekre elfogyott körülötte a levegő. Elképesztő volt látni, mintha elevenen égett volna el a média máglyáján”

– mondta egy Balogot régóta ismerő egyházi forrás a hirtelen lezajlott fordulatról, utalva arra, hogy az előtte lévő napokban a püspök folyamatos nyomás alatt volt, tele volt vele a sajtó, és bárhova ment, újságírók várták.

Balognak azonban a lemondás után is maradt fontos posztja az egyházon belül: ő vezeti a Dunamelléki Egyházkerületet, a négy hazai református kerület egyikét. Ez után arra koncentrált, hogy itt bebiztosítsa a pozícióját, és ennek érdekében intenzív kampányba kezdett.

Összezárás

Ennek része volt több találkozó, amelyeket Balog a kegyelmi ügy kirobbanása után kezdeményezett a Dunamelléki Egyházkerületben. Egy, a püspök köréhez kapcsolatokkal rendelkező forrás szerint Balog roadshow-ként is emlegette az eseményeket.

Ilyen volt egy március 2-i találkozó is a budapesti Ráday utcai püspöki hivatalban. A pár évvel korábban leégett, majd 2022-ben megújulva átadott épület második emeleti dísztermében gyülekezett két budapesti egyházmegye nagyjából 60 lelkésze. Azért érkeztek, hogy meghallgassák a püspökük válaszait a kegyelmi ügyre adott kérdéseikre.

Szloboda József, a Budapest-Északi Egyházmegye esperese imával és bibliai ige felolvasásával nyitotta meg az eseményt a nagy körben leülő lelkészeknek. Utána Balog vette magához a szót. Előbb a püspökké és zsinati elnökké választása óta szerinte elért eredményekről ejtett szót, majd áttért a jelenlegi helyzetre. Kérdésünkre Szloboda elismerte, hogy részt vett az eseményen, de nem részletezte az ott történteket.

Balog egy résztvevő szerint arról is beszélt, hogy a kormány környékén nem látják szívesen: „Azt mondta, aznapra egy lelkészi beiktatásra meghívta a helyi fideszes országgyűlési képviselőt, de ő ezt visszautasította, arra hivatkozva, hogy »nem lenne jó, ha most a püspökkel mutatkozna«.” A lelkészi beiktatás Szentmártonkátán volt: a választókerület parlamenti képviselője, Czerván György a neki küldött kérdésre nem válaszolt.

A legtöbb lelkész Balogot támogatva szólalt fel, és volt, aki amiatt sajnálkozott, hogy „nem imádkoztak eleget a vezetőikért”, beleértve az egyházi és a politikai vezetőket is.

Néhány lelkész azonban kritikával illette Balogot. Köztük volt Thoma László gazdagréti lelkész, aki február 18-i prédikációjában arról beszélt, „nem lehet a politikát ennyire belekeverni az Isten népe működésébe”, és kijelentette, a püspök „azzal segítene a legtöbbet, ha belátná, mennyit árt, és lemondana vezetői tisztségéről”. Thoma a Ráday utcai találkozón az ott jelenlévő forrás szerint azt mondta, „Isten előtt is vállalja” az akkori mondatait, és hozzátette, hogy véleményével a presbitériuma is egyetértett. Majd arra hivatkozva, hogy órát tart a Károli Gáspár Református Egyetemen, elhagyta a termet. Thoma a neki küldött kérdéseinkre nem kívánt válaszolni.

Balog a politikai kapcsolatokat feszegető kritikákra egyháztörténeti fejtegetésbe kezdett, és emlékeztetett arra, hogy korábban is voltak olyan református vezetők, akiknek volt politikai hátterük. Thomáról pedig megjegyezte, annak ellenére, hogy kritikus vele, támogatta a tanári kinevezését. Egy másik bíráló hozzászólást, amely azt feszegette, hogy nem kért bocsánatot a bicskei áldozatoktól, azzal utasított vissza, hogy a zsinati elnöki posztról való lemondásakor tett nyilatkozatában szót ejtett erről. (Akkor imádságban úgy fogalmazott, „bocsáss meg, ha a gyermekbántalmazás áldozatai azt érezhették, hogy magukra maradnak, nemcsak most, hanem annyiszor az életben. Védd őket akkor is, amikor mi ezt elmulasztjuk!”)

Lemondásáról röviden ejtett szót: szerinte távozása a zsinati elnökségi posztról „kifelé szól”, mert ebben a pozícióban az egyházat a társadalom és a kormány előtt is képviseli, a püspökség viszont „befelé”, mivel ebbe már az egyház belső ügyei, például „a lelkészek pásztorlása” tartozik.

Pár nappal később, március 7-én a Vértesaljai Egyházmegye lelkészeivel és gondnokaival is találkozott a gárdonyi gyülekezeti házban. A találkozó egyik résztvevője szerint ezen Hajdú Szabolcs Koppány, az egyházmegye esperese az egyházi összetartás fontosságát hangsúlyozta.

„Mit érdekel bennünket, mit gondolnak rólunk kívül? Mi tartsunk össze!” – szólította fel a lelkészeket és gondnokokat Hajdú a találkozón részt vevő forrás szerint.

Az esperes a forrás elmondása alapján arról is beszélt, fontos felismerni a barátokat és az ellenségeket, ehhez katonai példaként a brit repülőgépek idegen-barát felismerő rendszerét hozta a második világháborúból. Majd bibliai példaként Júdást említette, aki szerinte „nem külső ellenség volt, mégis ő árulta el Jézust”. Hajdú a megkeresésünkre nem vitatta, hogy ezekről beszélt, de közölte, hogy a találkozó egy magánterületen megtartott, nem sajtónyilvános, hitéleti rendezvény volt.

Az esperes bevezetője után Balog Zoltán vette magához a szót. A püspök egyrészt elismételte azt, amit a korábbi találkozón mondott, de kitért arra is, hogy szerinte miért van olyan nagy nyomás alatt az egyház. Balog a kiszivárgott információk szerint úgy fogalmazott, „ha nem én lennék itt, akkor is támadnák az egyházat”. A mostani helyzetért szerinte azok a felelősek, akik „a vihart okozzák”, utalva ezzel az egyházi szereplőkre, akik a nyilvánosságban fejtették ki a véleményüket az ügyről, illetve a médiára.

Majd az egyik résztvevő elmondása szerint eszmefuttatásba kezdett arról, hogy ha a püspökségről is lemondana, „az LMBTQ képviselői rájönnek, hogy mindig csak meg kell támadni az egyházat, ha változást akarnak elérni”. A forrás szerint Balog hozzátette, hogy ha az egyházkerület vezetéséről is lemondana, azzal csak azt jelezné, hogy „a reformátusok egy gyáva banda, akik nem képesek megvédeni a vezetőiket”.

„Mit csinálunk majd, amikor olyan hatalom jön, amely meleg lelkészeket akar felszenteltetni, vagy meleg párokat akar összeadatni a templomokban?” – tette fel a kérdést a találkozó részleteit ismerő egyik forrás szerint.

Balog külön beszélt Fekete Károlyról, a Tiszántúli Egyházkerület püspökéről, aki az esperes-gondnoki találkozó után lemondásra szólította fel. A találkozó részleteit ismerő források szerint nem elsősorban a lemondásra felszólítást nehezményezte, hanem azt, hogy arról a sajtóból kellett értesülnie.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke 2024. február 11-én. Fotó: Tiszántúli Református Egyházkerület / Facebook

A Ráday utcai és a gárdonyi találkozón külön-külön részt vevő források azt mondták, Balog mindkét alkalommal beszélt K. Endre ügyéről is. Egybehangzóan állították, hogy a püspök azt mondta, személyesen találkozott K. Endrével, ezek után győződött meg arról, hogy a bírósági ítélet ellenére ártatlan. Az ártatlansága mellett továbbra is kitartott, a kegyelmi kérvény támogatásáról pedig Gárdonyban azt mondta, az „nem erkölcsi, hanem politikai hiba volt”. (K. Endre és Balog Zoltán személyes találkozójáról a hvg korábban közölt részleteket.)

Balog arról is beszélt, hogy vannak politikusok, akik a kegyelmi ügy kirobbanása óta nem akarnak vele mutatkozni, ugyanakkor állította, az utóbbi hetekben ötször is beszélt Orbán Viktorral, és arról biztosította a hallgatóságot, hogy a miniszterelnök meghagyja neki, hogy belátása szerint cselekedjen. Balog és Orbán kapcsolata régre nyúlik vissza: a püspök egy 2007-es interjúban egyenesen úgy beszélt az akkori ellenzéki vezetőről, hogy hozzá „baráti hűség köti”. A miniszterelnöknek küldött kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Az igazság pillanata

Úgy tűnik, a kezdeti felzúdulás után sikerrel járt az a terv, hogy Balog elcsendesítse a kritikus hangokat, és felsorakoztassa maga mögött az egyházat. Ennek jele a március 6-án kiadott böjti körlevél, amelyet nyolc egyházi vezető – köztük Balog és az őt pár héttel korábban még lemondásra felszólító Fekete – írt alá.

„Miközben a világ logikája a bűnben tartás, minket a bűn megvallása, a bűnbánat, a bocsánatkérés, a bűnbocsánat és a »mostantól fogva többé ne vétkezz!« (Jn 8,11) lelkülete határoz meg. Mi így zárjuk le magunk között ezt az ügyet, és ebben a szellemben szolgáljuk tovább Istent, egyházunkat és nemzetünket” – írták.

Balog a Dunamelléki Egyházkerületben összehívott találkozókkal igyekszik a nyitottságát bizonyítani a református közösség előtt. „A cél kielégíteni a lelkészek kíváncsiságát, válaszolni a kérdéseikre, személyesen beszélni velük” – mondta a találkozókról az egyházi vezetésben kapcsolatokkal bíró egyik forrás. „Ez nem választási kampány, hanem szeretné látni, mit gondol az alsópapság” – tette hozzá egy, az egyház belügyeire rálátó forrás.

„Az ügy megrendítette a lelkészeket. Mindenki küzd azzal, hogyan interpretálja ezt a gyülekezetének és hogy milyen fényt vet a szolgálatára” – magyarázta a Ráday utcai találkozón részt vevő forrás.

Mind Balog, mind más református vezetők azonban azt akarják elérni, hogy a kegyelmi ügy miatti válságot egymás között rendezzék. Erről tanúskodik a Vértesaljai Egyházmegyében egy lelkészek számára február 20-án kiküldött esperesi levél is. Ebben a Direkt36 birtokába jutott levélben Hajdú Szabolcs Koppány esperes üzent azoknak, akik szerint le kell mondania Balognak. „Ha egyesek azt követelik, hogy mondjon le előbb-utóbb mindenki, akinek köze van a közélethez, politikához egyházi emberként, akármelyik oldalon is van (egyház, politika – lelkész, gyülekezeti tag), azzal a lehető legrosszabbat kívánják egyházunknak, országunknak. Inkább vezessék olyanok az országot, a településeket, egyházunkat, akik nem ismernek se Istent, se embert, csak a saját érdekeiket?”

Majd arra kérte a lelkésztársait: „…az egyházunkat érintő belső ügyeket, nézeteltéréseket mi magunk között beszéljük meg először! […] Kérlek, intsétek azokat, akik viszont nem így járnak el! Nem okozhatunk több kárt magunknak azzal, hogy azonnali ki(fele)írási kényszer vesz erőt rajtunk.” Megkeresésünkre Hajdú nem tagadta, hogy ő írta a Direkt36-hoz eljuttatott levelet, de az erről feltett kérdésekre érdemben nem reagált.

Az utóbbi hetekben egyre többen fogadták el Balog érveit, amelyek szerint nemcsak ő, hanem az egész egyház van támadás alatt.

„A támadások olyan szintet értek el, hogy az egyház elkezdett összezárni. Látják, hogy Balogot a kormányból sem támadják, nincsenek róla szivárogtatások. Csak az ellenzéki sajtó támadja, de az meg be van árazva” – magyarázta az egyház belügyeit ismerő egyik forrás.

A Balog melletti kiállást segíthette az is, hogy az egyházon belül sokan úgy érzik, nélküle veszélybe kerülhetnek az elmúlt években szépen csordogáló állami támogatások. Az utóbbi években számos templom újult meg, akár kisebb falvak templomai is több százmillió forintnyi támogatást kaptak a renoválásra. Emellett intézményekkel és ingatlanokkal is gazdagodott a református egyház: a tűzvész után megújult a Ráday utcai református kollégium és az ezzel egy épületben lévő püspöki palota és a Károli Gáspár Református Egyetem által használt Károlyi-Csekonics-palota, továbbá nemrégiben az egyházhoz került a 320 ágyas Törökbálinti Pulmonológiai Intézet is.

„Ha cinikus akarok lenni, ezért választották meg” – mondta egy egyházi forrás. „Sok ügyben eljárt Balog, mindenkinek elintézett mindent, ez volt a profilja. Általános érzés lett, hogy bármit el lehet intézni, a lelkészek várakoztak a szobája előtt” – magyarázta egy lelkész forrás.

„Sokan tartanak attól, hogy Balog bukásával az egyházat is magával rántaná” – magyarázta egy másik református forrás.

Balog már miniszteri időszakában is sokat tett az egyházon belüli népszerűségéért, az egyházi vezetők pedig nyíltan is beszéltek arról, hogy számos anyagi támogatást köszönhetnek neki. 2018-ban Szabó István, Balog elődje a Dunamelléki Egyházkerület élén és a zsinati elnöki poszton arra kért lelkészeket a püspöki beszámolójában, hogy akár személyesen is köszönjék meg a miniszternek a pluszforrásokat: „…a keresztyén etikának, mi több, a keresztyén hitnek, a keresztyén élet-megszentelésnek van egy apró, ám fontos eleme, éspedig az, hogy ha kapunk valamit, ami nem járt, ami nem járandóság, ami nem volt beleírva a díjlevelünkbe, nem volt betervezve a költségvetésbe, azt illik megköszönni. Mi több, meg kell köszönni! Az a nyugta… Illesse tehát köszönet a leköszönő minisztereket, és közülük Balog Zoltán miniszter urat.”

A püspök maga is úgy gondolja, személye garancia arra, hogy az egyháznak nem lesznek anyagi gondjai. Egy teológiatanároknak tartott találkozón idén januárban a támogatásokat firtató kérdésre azt válaszolta, „ha majd más kormány lesz, eljön az igazság pillanata” – idézte fel a találkozó egyik résztvevője.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Balog zsinati elnöki lemondásáról formálisan a zsinat áprilisban dönt, ez megerősítheti a döntését, de akár úgy is határozhat, hogy azt nem fogadja el. „Ha azt mondja a nép, hogy kedves püspök úr, maradjon, akkor lehet, hogy ő ezt elfogadja” – magyarázta egy, a református vezetéshez közel álló forrás, aki szerint jelenleg olyan a közhangulat az egyházban, ami kedvez Balog maradásának. Hozzátette azonban, hogy „másfél hónap nagyon hosszú idő, lesz közben a húsvét, lesznek politikai események, napirendre kerülhet a gyermekvédelmi törvény”, és így változhatnak a körülmények.

A cikk elkészítésében közreműködött Pethő András.

Borítókép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Tags: , , , , , , , , ,
| Posted in Kegyelmi ügy | Comments Off on Orbán, Júdás és a meleglobbi – így próbálja menteni magát Balog Zoltán
03.14.24

Szerkesztőségek kiállása a megtámadott Átlátszó mellett

Direkt36

A Magyar Sajtódíjat, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének legnagyobb kitüntetését vehette át szerdán az Átlátszó szerkesztősége. Az a mindenkori hatalommal szemben kritikus műhely, amelynek alapítója tárta fel a Gyurcsány-kormány idején történt, 2006. őszi rendőri brutalitásokat és visszaéléseket, és amely 2018-ban nyilvánosságra hozta Orbán Viktor magánrepülőzéseit is. Vagy például a múlt évben a lombok nélküli területre épített lombkoronasétány botrányát.

Miközben a magyar sajtószabadság ünnepén szakmai díjjal ismerik el e szerkesztőség kivételes munkáját, a hatalom irányította propaganda-szatellitszervezetek a nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvényre hivatkozva vezényelnek kampányt annak érdekében, hogy külföldi érdekek képviselőjeként állítsák be a szerkesztőséget.

Ahogyan a nemzeti ünnep erre emlékeztet, a magyar újságírást sokszor igyekeztek elnyomó hatalmak örökre a semmibe küldeni, de ahogyan az Átlátszó elismerése jelzi: ez sohasem sikerült.

Kiállásunkkal emlékeztetjük a sajtószabadság támadóit erre a történelmi sikertelenségre március 15-én, majd másnap és a következő nap is. Szolidárisak vagyunk az Átlátszóval, ahogyan azok leszünk minden olyan szerkesztőséggel, amelyet azért támadnak, mert az igazságot, a valóságot mutatja be. Azaz mindenekfelett a magyar érdeket szolgálja.

A Válasz Online szerkesztősége
Babos Attila, Szabad Pécs
Bajáki Zsanett, KecsUP Hírek
Bojtár B. Endre, Magyar Narancs
Czapkó Dorottya, Borsod24, Szol24, Szabolcs24
Gulyás Márton, Partizán
György Zsombor, Magyar Hang
Hardy Mihály, Klubrádió
Kovács Zoltán, Élet és Irodalom
Német Tamás, Telex
Németh Péter, Népszava
Pethő András, Direkt36
Pető Péter, 24.hu
Roznár Gyöngyi, Nyugat.hu
Szalay Dániel, Media1
Szűcs Dániel, Szegeder
Tóth Ákos, Jelen
Uj Péter, 444
Vajda Gábor, Qubit
Zöldi Blanka, Lakmusz

Címlapkép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

| Posted in Direkt36 | Comments Off on Szerkesztőségek kiállása a megtámadott Átlátszó mellett
03.11.24

Kirgiz újságírók az állami vezetők súlyos ügyeit tárták fel, a vezetés bezáratta őket

Credit: James O'Brien/OCCRP

Direkt36

Ez a cikk az Organized Crime and Reporting Project nemzetközi tényfeltáró újságírói hálózat írása alapján készült.

2024 januárjában a kirgizisztáni hatóságok letartóztatták és őrizetbe vették a Temirov Live nevű, videós oknyomozással foglalkozó Youtube-csatorna több jelenlegi és korábbi munkatársát, összesen 11 embert. A Temirov több súlyos, Kirgizisztán vezető tisztségviselőit is érintő korrupciós ügyet tárt fel, és többször együttműködött az OCCRP nevű nemzetközi oknyomozó hálózattal is, amelynek a Direkt36 is tagja.  A letartóztatott újságírókat tömeges zavargások szításával vádolják. Mindannyian tagadják bűnösségüket, de ha elítélik őket, több éves börtönbüntetés várhat rájuk.

Az OCCRP által idézett források szerint a Temirov Live munkatársainak őrizetbe vétele egy olyan támadás-sorozat része lehet, amely a médium alapítója és a kormány egyik leghangosabb kritikusa, Bolot Temirov ellen irányul.

A hatóságok a felperzselt föld stratégiát akarják alkalmazni, ahol mindent felégetnek Temirov körül, hogy ne legyen csapata.”

– mondja Leila Nazgul Seiitbek, egy bécsi száműzetésben dolgozó kirgiz emberi jogi aktivista.

A 44 éves Temirovot az elmúlt néhány évben megverték, a titkosszolgálatok lehallgatták, megfosztották állampolgárságától, és Oroszországba toloncolták. Most egy titkos európai helyszínről dolgozik, ahonnan videókban és közösségi média-bejegyzésekben bírálja a kirgiz hatóságokat, és követeli kollégái szabadon engedését. Temirov szerint minden letartóztatott újságírót kikérdeztek a hollétéről, szintén bebörtönzött feleségét pedig figyelmeztették, hogy 11 éves fiuk is árvaházba kerülhet, ha nem működik együtt a nyomozókkal.

Az OCCRP megkeresésére az elnöki adminisztráció, a belügyminisztérium, az ügyészség és az Állami Nemzetbiztonsági Bizottság (GKNB) tisztviselői sem válaszoltak, de Sadyr Japarov elnök egy lapinterjúban arról beszélt, hogy a biztonság megőrzése érdekében határokat kell szabni a szólásszabadságnak.

“A mai zavaros és nyugtalan időkben a szólásszabadság szorosan összefonódik a felelősséggel. Olyan országok, amelyeket a legdemokratikusabban fejlettnek lehetne tekinteni, máris korlátozásokat vezetnek be azokkal szemben, akik a szólásszabadságot politikai célok elérésére és a társadalom destabilizálására használják fel. Ebben a tekintetben megelőző intézkedéseket kell hoznunk.”

– mondta az elnök.

Orosz befolyás, magyar barátság

Seiitbek emberi jogi aktivista szerint a kirgiz vezetés nem csak módszereiben kötődik Oroszországhoz:

“Kirgizisztán nagyon erős orosz befolyás alatt áll, ez erősebb, mint bárki gondolta volna. Ez abból ered, hogy a hatóságok önmagukban gyengék. Kell támaszkodniuk valakire, hogy a hatalmuk biztonságban legyen, és hogy hatalmon maradjanak. Így hagyományosan Putyint tekintik a biztonságuk garanciájának. És ha Putyin a fő védelmeződ, akkor nyilvánvalóan nem sokat tehetsz a demokrácia fejlődése érdekében.”

Kirgizisztánt korábban a közép-ázsiai országok között a “demokrácia szigeteként” emlegették, és a térségben a legszabadabb szovjet utódállamként tartották számon. Az országban 1991 óta három forradalom is volt, voltak valódi választások, élénk a médiaszcéna, és – legalábbis a fővárosban – erőteljes civil társadalom.

A jelenlegi elnök hatalomra kerülése azonban jelentős változásokat hozott, a populista retorika és az orosz típusú ellenőrzési módszerek átalakították az ország nyilvánosságát. Több független médiumot nyomás alá helyeztek vagy bezártak, a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-indexén pedig egyetlen év alatt 50 helyet esett vissza az ország. Mivel kevés a szervezett politikai ellenzék és nincs igazán független igazságszolgáltatás, a kormány törvényeket tud hozni a dezinformálásról, a médiáról, a nonprofit szektorról és a “külföldi ügynökökről”, amelyek mind tovább szigorítják az ellenőrzést.

Az ország jelenlegi elnöke, Sadyr Japarov egy népfelkelésnek köszönheti pozícióját. 2020 őszén a felháborodott kirgiz polgárok az utcára vonultak, és tiltakozásba kezdtek a szerintük manipulált választás és a koronavírus-járvány kormány általi kezelése miatt. A kialakult káosz azt a Japarovot segítette hatalomba, aki egy helyi tisztviselő elrablásáért épp börtönbüntetését töltötte. Japarovból előbb ideiglenes elnök lett, majd néhány hónappal később megnyerte az elnökválasztást is.

A kirgiz elnök és kormánya jó diplomáciai kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, Orbán Viktor több alkalommal is fogadta Japarovot Budapesten, legutóbb 2023. augusztus 20-án. A találkozón a felek elégedetten nyugtázták, hogy országaik között dinamikus politikai párbeszéd van, ezért tovább erősödhet az átfogó együttműködés. A találkozót követően Orbán és Japarov közösen nézték meg az esti tűzijátékot a Karmelita kolostorból.

Japarov nem sokkal korábban, 2023 februárjában is Budapesten járt, hogy a magyar kormányfővel és több miniszterével találkozzon. Akkor az ukrajnai háborúról is tárgyaltak, közösen hangsúlyozták Közép-Ázsia biztonsági jelentőségét és bírálták az EU szankciós politikáját.

2023 februárjában Novák Katalin akkori köztársasági elnök is találkozott Japarovval. A magyar államfő akkor azt mondta, hogy van potenciál a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban, és hogy a turizmus, a mezőgazdaság, a vízipar, és az oktatás területén is erősíteni szeretnék a két ország közti kapcsolatokat. 2022 májusában a kirgiz elnök Bishkek-ben látta vendégül a magyar külgazdasági és külügyminisztert. A találkozón Japarov átadta Szijjártó Péternek a Dostuk (Barátság) érdemrendet, a kirgiz-magyar baráti kapcsolatok és stratégiai partnerség erősítése érdekében tett erőfeszítéseiért.

Credit: James O’Brien/OCCRP

Tags: , , , ,
| Posted in Direkt36 | Comments Off on Kirgiz újságírók az állami vezetők súlyos ügyeit tárták fel, a vezetés bezáratta őket
02.29.24

Orbánék sokmilliónyi online hirdetéssel árasztották el Közép-Európát az őszi választási szezonban

A propaganda titkai

2024-es évértékelő beszédének egy pontján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: „nem szólhatunk bele más országok választásaiba, de… De nagyon szeretnénk, ha Donald Trump elnök visszatérne az elnöki székbe”. A magyar kormányt régóta jellemzi ez a kettősség: egyszerre beszélnek arról, hogy Magyarország nem szól bele más országok belügyeibe – és ugyanezt várják el másoktól is – miközben rendre kiállnak egy-egy külföldi szövetséges újraválasztása mellett, Trumptól a brazil Jair Bolsonaróig.

Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a magyar kormány nemcsak megnyilatkozásokban, hanem magyar állami eszközökkel, magyar adófizetői pénzen is megpróbálja alakítani külföldi országokban a közbeszédet, ráadásul több esetben mindezt választási kampányok idején teszi.

2023 őszén a Miniszterelnöki Kabinetiroda a YouTube-on összesen hét európai uniós országban futtatott az illegális migráció veszélyeiről szóló videós kampányokat, melyek összesen 8,35-9,7 millió alkalommal jelentek meg felhasználók képernyőjén, derítette ki a Direkt36 és a VSquare.org a Google online hirdetésekről közzétett adatbázisának elemzésével. A hét országból két esetben – Szlovákia és Lengyelország – a hirdetések parlamenti választások hajrájában kezdtek megjelenni, további két esetben – Németország és Olaszország – pedig akkor futottak a reklámok, amikor ott tartományi és helyi választások zajlottak.

Az országok lakosságszámával arányosítva a Rogán Antal vezette Kabinetiroda kampánya Szlovákiában volt a legintenzívebb, ahol a hirdetések 1,6-1,8 millió közötti online megjelenése a lakosság 29-33 százalékát érhette el elméletben – a Google adatbázisának magyarázata szerint ugyanakkor egy felhasználónak többször is megjelenhet ugyanaz a hirdetés. Ezek az online hirdetések azokat az internetezőket érhették el, akik YouTube-oznak és ott nem kapcsolták ki a reklámok megjelenítését, illetve akiket közülük életkori, földrajzi, érdeklődési stb. szempontok alapján a magyar kormány célcsoportként kiválasztott.

Egy online politikai hirdetési kampányokban nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakember szerint a hozzáértő hirdetők úgy állítják be a hirdetéseket, hogy azok egy felhasználónak 5-7 alkalommal jelenjenek meg, mert ilyenkor hatékony a reklám.

Mindkét külföldön futtatott magyar kormányzati hirdetés angol nyelvű, ám míg az egyik, „Magyarország megvédi az EU-t az illegális migrációtól” kezdetű hirdetésben narráció is hallható, a másikban csak angol nyelvű felirat kíséri a déli határkerítésnél zajló, részben éjjellátó kamerával felvett jeleneteket, melyek alá nyomasztó hangulatú zenét kevertek. Ezeken a felvételeken többek közt az látható, hogy a határkerítést bontják, illetve az azt védő szervekre rátámadnak a kerítés túloldaláról.

Ezek a reklámok olyan országokban és olyan időszakokban is megjelentek, ahol az Orbán-kormánynak szintén migránsellenes szlogenekkel kampányoló szövetségesei versengtek parlamenti vagy helyi választásokon. Ekkor, 2023 késő nyarán-kora őszén tetőzött ráadásul a dél-szlovákiai migrációs válság, melynek során több tízezer közel-keleti állampolgár az állítólagos szigorú magyar határvédelem ellenére is Szlovákiáig, sőt Dél-Lengyelországig vándorolhatott. Erre adott reakcióként Ausztriától Lengyelországig a régiós országok ideiglenes határellenőrzéseket is bevezettek.

A szlovák politika figyelmét felkeltették a magyar hirdetések.

„Természetesen mind kormányként, mind pedig én személyesen, mint védelmi miniszter kaptam olyan információkat, hogy a magyar kormány beavatkozik a szlovákiai választási rendszerbe és folyamatokba. Olyan témákon keresztül is, amelyeket szándékosan vetettek fel, például a migráció, amely abszolút a lista élén állt”

– mondta Jaroslav Naď 2020 és 2023 májusa közötti szlovák védelmi miniszter szlovákiai partnerünknek, a Ján Kuciak Oknyomozó Központnak (ICJK.sk) nyilatkozva. A Kabinetiroda későbbi hirdetéseiről azt mondta, hogy szerinte az Orbán-kormány azokkal is egyértelműen Robert Fico régi-új szlovák miniszterelnök bevándorlásellenes Smer pártját segítette. (Naď az akkori kormányzó OľaNO képviselőjeként, majd később a Demokraták nevű párt vezetőjeként Fico politikai ellenfele.)

A lengyel Tygodnik Powszechny, a Szabad Európa magyarországi kiadása, illetve a cseh E15 híroldal külön-külön már beszámoltak arról, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetései megjelentek Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban, ám a hirdetések megjelenésének száma eddig nem volt ismert, a Google ugyanis – melynek cégcsoportjához tartozik a Youtube is – csak a hirdetési kampányok lezárulta után három hónappal tesz közzé ilyen részleteket. Az eddig szintén nem volt ismert, hogy Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Belgiumban is hirdettek Rogánék, és hogy a hirdetések összesen hét európai országban futottak egy időben.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda nem reagált megkeresésünkre. Cikkünk megjelenéséig a Google sem válaszolt kérdéseinkre.

„Ha ismered a hirdetési platform szabályait, így tudod kijátszani”

A Kabinetiroda az első videót 2023. szeptember 28. és október 11., a másodikat október 10. és 24. között hirdette a hét országban (illetve Belgiumban csak a két videó egyikét). A Google kétféle, politikai és nem politikai kategóriájú reklámot különböztet meg, és előbbiekre szigorúbb átláthatósági szabályok vonatkoznak – az amerikai cég például nagy vonalakban azt is nyilvánosságra hozza, hogy a hirdetők a politikai reklámokkal milyen felhasználói csoportokat céloztak meg, és erre mennyi pénzt költöttek. Csakhogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda mint nem-politikai reklámokat futtatta ezeket a videókat, hiszen technikailag nem Magyarországon és nem hazai választási kampányok idején, nem egy politikai pártot reklámozva hirdettek. A nem-politikai reklámok átláthatósága pedig jóval korlátoltabb.

Ez azt is jelenti, hogy a Google-nak a hirdetések transzparenciáját szolgáló adatbázisából mindössze annyi derül ki, hogy Rogánék videós reklámjai milyen időintervallumban és nagyjából hányszor jelentek meg, de a megcélzott közönségről és a hirdetésekre elköltött összegekről nincs publikus információ. Az E15 megkeresésére a Google korábban megerősítette, hogy a Kabinetiroda szóban forgó hirdetései nem sértik a felhasználási feltételeket, és mivel nem pártokat vagy politikusokat népszerűsítenek, ezért nem számítanak politikai hirdetésnek.

„A Google megdöbbentően engedékeny azzal, hogy mit minősít politikai hirdetésnek. Tapasztalatom szerint a Google által nem-politikai hirdetésként kezelt reklámok kb. 80 százalékát a Facebook automatikus szoftveres ellenőrzése gyakorlatilag politikai reklámnak minősíti és visszautasítja”

– magyarázta egy online politikai hirdetési kampányokban nemzetközi tapasztalattal rendelkező, névtelenséget kérő szakember. A politikai vagy nem-politikai címke a Google esetében nem elsősorban a transzparencia vagy annak hiánya miatt fontos. „Ha a Google alatt politikai hirdetésnek minősülsz, nagyon szűk lehetőségeid vannak a szegmentálásra [a hirdetéssel megcélzott választói csoport részletes meghatározására], de mivel a külföldi országokban futtatott magyar kormányzati hirdetések nem minősültek annak, ezért sokkal szélesebb lehetősége volt a hirdetőnek a targetálásra” – mondta a szakember.

Az Európai Unió a közösségi médiás platformokat és a felhasználókról gyűjtött adatok hirdetési célokra való felhasználását megszigorította az elmúlt időszakban. A jelenlegi EU-s szabályozás a Facebook, a Google és más platformok számára már nem teszi lehetővé azt a korábbi gyakorlatot, hogy a felhasználók személyes adatait szinte korlátozás nélkül átadhassák a hirdetőknek – különösen politikai hirdetések esetében.

„Ha viszont ismered a hirdetési platformok belső szabályait, úgy tudod azokat kijátszani és szélesebb eszköztárhoz jutni, ha a hirdetésedet megpróbálod nem-politikaiként regisztrálni”

– tette hozzá az online kampányokban részt vevő szakember. Ez a szlovákiai választás esetében például azt jelenti, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda sokkal részletesebben körül tudta határolni a hivatalosan nem-politikainak minősülő hirdetéseinek célcsoportját, mint maguk a választáson induló szlovákiai pártok, amelyek csak politikanak címkézett reklámokat tudtak futtatni.

Hogy egészen pontosan hányszor jelentek meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetései, az nyilvánosan nem hozzáférhető, csupán egy minimum-maximum intervallum. A YouTube-on a mai napig megtalálható videók nézettségi számaiból szintén nem derül ki, hogy hirdetés segítségével egészen pontosan hány alkalommal jelentek meg felhasználóknak a videók. A Google/YouTube hirdetési szabályai szerint ugyanis egy videónak a hirdetett megjelenítése csak akkor számít teljes értékű nézettségnek – azaz a YouTube-on elérhető videó alatti nézettség számot csak akkor növeli –, ha rövid (30 másodperc alatti hosszúságú) videó esetében azt a felhasználó végignézi, hosszabb (30 másodperc feletti) videónál pedig legalább 30 másodpercet végignéz.

A két, külföldön hirdetett videó közül az első – mely a szlovák választás előtt élesedett, és ahol nincs narráció, csak felirat – 37 másodperc hosszúságú és 1,1 milliós nézettséget mutat, ami tehát azt jelenti, hogy ennyien nézték legalább 30 másodpercig. A második, 14 másodperces és narrált videó mindössze 7600 nézőnél jár, vagyis ennyien nézték meg elejétől a végéig. Hogy a nézők mely országokból milyen számban érkeztek a két hirdetett videóhoz, az a YouTube-ról szintén nem derül ki.

A hirdetések összesített számánál is akad azonban egy fontosabb adat. „A lényeg a reklám frekvenciája [ad frequency], vagyis, hogy egy alany hányszor látja ugyanazt a reklámot” – magyarázta az online politikai kampányokkal foglalkozó szakember.

„A hetes a régi iparági szám, vagyis, hogy az alanyt ennyiszer kell elérnie a reklámnak ahhoz, hogy az működjön. Máshogy fogalmazva: hatékonyabb, ha negyedmillió ember négyszer lát egy hirdetést, mint ha egymillió ember látja, de csak egyszer. Ha valaki szakszerűen hirdet, márpedig a magyar kormány ilyen, legalább 5-7-es frekvenciára lövi be a hirdetést”

– fogalmazott a forrás. Az szintén nem hozzáférhető, hogy a Kabinetiroda hirdetései milyen frekvenciával futottak, „Ezt egyébként semelyik ad libraryben [hirdetések nyilvános adatbázisában] nem teszik közzé” – tette hozzá a szakember.

Ugyancsak nem tudni, hogy a külföldi hirdetésekre a magyar kormány vajon mennyit költött. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Kabinetiroda lengyelországi reklámjairól szóló első híradások után közérdekű adatigényléssel próbálta ezt kideríteni, ám Rogán minisztériuma arra hivatkozva kerülte meg a válaszadást, hogy nem vezetnek ilyen nyilvántartást a szóban forgó hirdetésekről.

A Direkt36 mind a hat ország esetében külön-külön is rákérdezett a Kabinetirodánál az elköltött összegekre, ám Rogán minisztériuma nem reagált. „A hirdetés ára nem csak a megjelenítés számától függ, több más faktor is befolyásolja. Ilyen a piactelítettség, vagyis, hogy hány másik hirdető nyomul veled egyszerre, ami felveri az árakat, mint a tőzsdén. A kampányidőszakban például sokan nyomulnak” – magyarázta az online politikai kampányszakember. Emellett a hirdetések árát elmondása szerint az is alapvetően befolyásolja, hogy a hirdető mennyire részletesen határozza meg a célcsoportját.

A Google hirdetési adatbázisa szerint a Kabinetiroda két reklámvideójának összesített megjelenéséhez hasonló nagyságrendű szlovák politikai kampányvideók költsége tavaly ősszel 2 és 15 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 790 ezer és 5,9 millió forint) közötti sávban mozgott. A fentiek alapján azonban ez nem feltétlenül irányadó, hiszen a magyar hirdetések célközönségét sokkal részletesebben meg lehetett adni, ami a hirdetés költségét is komolyan megdobhatja.

„Magyarország intenzív szerepet játszott”

Szlovákiában szeptember 30-án tartottak parlamenti választást, ahol az Orbán-kormány más eszközökkel is – például egy, a szlovák kampánycsend idején a magyar kormánymédiában sugárzott Robert Fico-interjúval – megtámogatta a szoros szövetségesnek számító régi-új szlovák kormányfő kampányát. Ficóék győzelméhez különös érdeke fűződött Orbánéknak, hiszen mind a visegrádi régiós együttműködés felélesztésében, mind a Magyarország ellen Brüsszelben folyó ún. hetes cikkely eljárás blokkolásában számítanak a populista-baloldali szlovák kormányfő segítségére. Az Orbán-kormányhoz hasonlóan oroszbarát és ukránellenes szlogenekkel kampányoló Robert Fico és baloldali, illetve nacionalista szövetségesei végül megnyerték a választást.

A Google adatbázisából kiderül, hogy két nappal a választás előtt – szlovák törvények szerint már kampánycsend idején –, szeptember 28-án kezdték Rogánék futtatni a Youtube-reklámokat, melyek közül az első 900 ezer és 1 millió, a második, immár a választás után futó hirdetés pedig 700-800 ezer alkalommal jelent meg a felhasználóknak. A két hirdetés együttes megjelenési száma Szlovákia lakosságának harmada. Az adatbázis nyilvános részleteiből azt nem lehet megmondani, hogy az első hirdetés megjelenései mennyiben koncentrálódtak a szlovák parlamenti választás előtti napokra.

„Engem meglepett ez a szám. Ez tényleg nagyon intenzív reklám, amely Szlovákiát célozta a migrációval kapcsolatban. Ennek nem látom más okát, mint azt, hogy a magyar kormány érdeke volt, hogy ilyen módon is segítsen a témák felvetésében” – mondta a Kabinetiroda hirdetéseiről Jaroslav Naď volt szlovák védelmi miniszter a Ján Kuciak Oknyomozó Központnak. A volt miniszter hozzátette:

„És ugye önök is látták, hogy a Smer [Robert Fico jelenlegi miniszterelnök pártja] folyamatosan riogatott a migránsokkal, és ez tökéletesen beleillett a vitába”.

„Ha ilyen módon akarnám befolyásolni a közvéleményt, és különösen két nappal vagy hány nappal a szlovákiai választások előtt, akkor én sem tennék másképp” – mondta Naď, hozzátéve, hogy „ez a fajta viselkedés rossz és helytelen. Mi, amikor kampányokat csináltunk, mindig Szlovákia polgárait céloztuk meg, vagy a saját állampolgárainknak kommunikáltunk, nem pedig más országok állampolgárainak.” A volt védelmi miniszter szerint „Magyarország valóban nagyon intenzív szerepet játszott abban, hogy Robert Fico megnyerte a választásokat”.

A Google hirdetési adatbázisa szerint az intenzívebben hirdetett szlovák politikai kampányvideók 1-2 milliós megjelenéssel futottak, a legtöbb megjelenést produkáló videós hirdetés a jobboldali liberális Szabadság és Szolidaritás párté volt 10 millió feletti megjelenéssel. Ezek a videók azonban mind a kampányidőszak előtt futottak és így egymással is konkuráltak, míg a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem-politikainak címkézett videója épp a kampánycsend beálltával élesedett.

Lengyelország október 15-én választott, itt a 2015 óta kormányzó, populista-jobboldali Jog és Igazságosság part győzelmében voltak érdekeltek Orbánék – a rekordrészvételt produkáló választáson azonban a jobbközép, centrista és baloldali pártok koalíciója győzedelmeskedett. Itt szeptember vége és október közepe között másfél-kétmillió közötti alkalommal jelentek meg összesen a magyar állami hirdetések, ami a lakosság 4-5 százalékának felel meg.

Nem lehet megmondani, többek közt a Google korlátozott információközlése miatt sem, hogy a Kabinetiroda hirdetései milyen régiókra, városokra, választói csoportokra fókuszáltak – ahogy azt sem, hogy pontosan milyen szerepet játszottak a két ország választásainak kimenetelében, ha egyáltalán képesek voltak azt befolyásolni.

A szlovák és lengyel kampányidőszakban azonban nem csupán a Kabinetiroda hirdetésein keresztül volt aktív az Orbán-kormány. Ahogy ennek a cikknek a szerzője a visegrádi régiós VSquare.org oknyomozó portalon megírta, Habony Árpád és a Századvég – többek között annak külügyi igazgatója, Faragó Csaba – aktívan segítette a helyi szövetségesek kampányait.

Ez Szlovákia esetében kezdetben a Peter Pellegrini volt miniszterelnök HLAS nevű balközép pártját, majd Robert Fico Smerjét jelentette, Lengyelországban pedig a Jog és Igazságosságot. Miután a lengyel szövetségesek elveszítették a választást, lengyel Polityka információi szerint a Jog és Igazságosság vezetésében többen is magyar kampánytanácsadókat okoltak a vereségért (bár azokban a sajtóhírekben nem nevezték meg, konkrétan kiket hibáztatnak a korábbi kormánypártban).

Ausztriában, Csehországban és Belgiumban ugyan a hirdetések idején nem voltak választások, Németországban és Olaszországban azonban igen. Október 8-án Bajorországban és Hessen tartományban egyaránt a jobboldal és a szélsőjobboldal erősödött meg, köszönhetően többek közt annak, hogy a migráció volt a németországi kampányok egyik fő témája. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetéseit mely tartományokra vagy városokra összpontosították. Olaszországban a trentói központú észak-olasz autonóm régióban tartottak október 22-én választást, melyet a Matteo Salvini vezette Lega jelöltje nyert meg. Itt szintén nincs arról információ, hogy a magyar hirdetések pontosan mely olasz területeken futottak.

Az eddig ismert legjelentősebb magyar kormányzati támogatás a 2022-es francia elnökválasztásban jelentkezett, amikor a magyar kormányközeli MKB bank a szélsőjobboldali Marine Le Pen kampányát 10,6 millió euróval hitelezte. Ahogy azt a Financial Times kiderítette, Orbán közvetlen környezetéből érkezett a kérés az MKB-hoz, hogy támogassa a francia politikust.

A cikkben közreműködött Kőváry Sólymos Karin (Ján Kuciak Oknyomozó Központ).

Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.

Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,
| Posted in A propaganda titkai | Comments Off on Orbánék sokmilliónyi online hirdetéssel árasztották el Közép-Európát az őszi választási szezonban
02.26.24

„Lehetsz kezdő is, mindenben segítek” – tele az internet szexmunkásokat toborzó magyar hirdetésekkel, de a hatóságok szerint nincs velük gond

Direkt36

A 2022-ben közzétett magyar nyelvű hirdetés első ránézésre akár ártatlannak is tűnhetett.

A képen egy szőke lány rágyújt egy cigarettára, alatt pedig az a szöveg áll, hogy a svájci „Luzern frekventált részén lévő többszobás privát stúdió lakás várja csinos kolléganői jelentkezését!” A hirdetés nem igazán részletezi, hogy milyen munkát kellene végezni, de azért van benne egy elég egyértelmű utalás. Többek között azzal próbálják csábítani a jelentkezőket, hogy „mindent a tulajdonosnő intéz”, még az óvszert is.

Később aztán még világosabbá válik, hogy miről is szól a hirdetés. A reklám alján közzétették ugyanis a stúdió honlapját, amely egy svájci weboldalra visz, ahol az áll, hogy ez egy olyan hely, ahol „nagyon rugalmas, édes lányok diszkréten, de megbízhatóan teljesítik a személyes erotikus igényeidet”.

Ez a hirdetés egyike volt annak az elmúlt években közzétett mintegy 45 ezer, Európában szexmunkát hirdető internetes reklámnak, amelyeket a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként megvizsgált. A hirdetéseket a projektben résztvevő Pointer holland tényfeltáró szerkesztőség egyik adatújságírója automatikusan – úgynevezett scraperek segítségével – gyűjtötte össze összesen 34 – többek között lengyel, cseh, szlovák román és magyar – weboldalról.

A kutatások során kiderült, hogy az összegyűjtött hirdetések között kitűnnek a magyar nyelvűek. Több mint hatezer célozza kifejezetten Magyarországot, közel kétszer annyi, mint a sorban következő Szlovákiát és Romániát.

Maga a szexmunka Magyarországon 1999 óta nem számít bűncselekménynek, a prostitúció bármilyen jellegű elősegítése és a szexmunkás keresetéből való haszonszerzés azonban igen. A hazai törvények a magyar állampolgárokra külföldön is vonatkoznak.

Arról ugyanakkor eltérő vélemények vannak, hogy ezek a hirdetések sértik-e a törvényt. A Direkt36-tal a rendőrség azt közölte, hogy a hirdetések csak akkor minősülnek bűncselekménynek, ha megtévesztők, és a hirdető célja a szexmunkások kizsákmányolása. Egy korábban évekig szexmunkásokat képviselő ügyvéd szerint azonban a hirdetések pontról pontra kimerítik a kerítés büntetőjogi tényállását. „A szexmunkások toborzása, hirdetés feladása a konkrét tartalomtól függően kerítésnek vagy a prostitúció elősegítésének minősül” – mondta dr. Makó Klaudia, aki szerint minden ilyen típusú reklám közzététele törvénysértő.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

A nemzetközi tényfeltáró projekt során az derült ki, hogy az ilyen hirdetésekre jelentkezők sokszor válnak kizsákmányolás áldozatává. Ahogy a projekt holland partnere, a Pointer munkatársai is megállapították, a hirdetésekben leírt munkafeltételek gyakran túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek, és magas a kockázata, hogy a jelentkezőket végül kihasználják. Az emberkereskedelemről szóló 2020-as ENSZ-világjelentés szerint terjed az ilyen, megtévesztő hirdetések használata. 79 bíróságon végződő ügy áldozatai közül 31-et az interneten keresztül – hirdetésekkel, a közösségi médián keresztül és honlapokkal – toboroztak. A módszer hatékony, 472 áldozat közül 296-ot úgy hálóztak be, hogy túl szép körülményekkel kecsegtették őket.

Az Europol 2020-as, emberkereskedelemről szóló összefoglalója szerint az online hirdetések több szempontból is előnyösek az ilyen bűncselekmények elkövetői számára. Például négyszemközti találkozás nélkül is be tudják szervezni a jelentkezőket, a közösségi média pedig különösen alkalmas potenciális áldozatok behálózására. Az Europol anyaga arra is kitér, hogy a bűnözők kamuügynökségek nevében hoznak létre látványos weboldalakat, amelyeket aztán a közösségi médiában is reklámoznak, a potenciális áldozatok életkora, lakhelye, társadalmi státusza alapján célozva. Hozzáteszik, hogy az emberkereskedők Európában a jogszabályi kiskapukat is ki tudják használni, mivel országonként eltér, hogy hol mi minősül szexmunkával kapcsolatos bűncselekménynek.

„Van sofőr, aki viszi a lányokat”

Az összesen 12 ország 31 újságírójából álló csapat – amelynek a holland Pointer mellett többek között a német Süddeutsche Zeitung is tagja volt – a 2014-2023 közötti időszakból gyűjtött össze 45 ezer prostitúcióra felhívó hirdetést, melyek főleg nyugat-európai országokba kerestek szexmunkásokat. A hirdetésekből egy olyan adatbázist építettünk, amely részletgazdag bepillantást enged az európai prostitúciós bizniszt működtető emberek világába. A több ezer magyar nyelvű hirdetés révén többek között Svájcba, Ausztriába, Hollandiába és Németországba kerestek szexmunkásokat.

A hirdetések elemzése során több olyan hirdetőt is találtunk, aki hónapokon át, több honlapon keresett szexmunkásokat, és több országba is kínált lehetőséget. A visszatérő hirdetők elsősorban nagy összegek, heti akár több ezer euró megkeresését ígérték, ezen felül fuvart, tolmácsot, a költségek megelőlegezését, szuper csapatot, udvarias kuncsaftokat és sok mást.

Mivel sok esetben a weboldalak, telefonszámok utáni kutatás nem vezetett messzire, és újságíróként valószínűleg nem kaptunk volna érdemi válaszokat, úgy döntöttünk, érdeklődőként jelentkezünk a hirdetéseke. Ehhez azonban hihető sztorira volt szükségünk.

Felépítettünk egy fiatal női karaktert, akinek a története, élethelyzete hasonló a szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelem tipikus áldozatához. Ebben többek között két, szexmunkások és emberkereskedelem áldozatainak segítésében tapasztalattal rendelkező szociális munkás volt a segítségünkre.

A kitalált nő, Niki 21 éves, egy Borsod megyei gyermekotthonban nevelkedett, és sohasem járt a megyén kívül. Nincsenek nagy tervei, leginkább anyagi biztonságot szeretne, hogy ne hátrányos helyzetű munkásként kelljen leélni az életét. Tapasztalatlan, önbizalomhiányos és szeretetre vágyik. Találkozott olyan helyi nőkkel, akik szexmunkásként azt állították, hogy külföldön sok pénzt kerestek, és végül ezek a nők mutatták meg neki, hogyan kell jelentkezni.

Nikiről fotókat is készítettünk a nemzetközi projektben résztvevő dán DR Nyheder nevű újság munkatársával, Aida Kokanovic-csal, aki a Midjourney nevű, mesterséges intelligenciával dolgozó képgeneráló segítségével hozta létre a képeket. Ezután 34 szexmunkát ajánló hirdetőt és ügynökséget hívtunk fel, hogy megtudjuk, mi a valóság az ajánlatok mögött. A telefonszámok többsége hívásunkkor már nem volt elérhető vagy a hirdető nem vette fel a telefont. A hívásainkra válaszoló nők és férfiak egy része nagyon gyanakvó volt, mások viszont készségesen válaszolgattak. Akadt olyan hirdető, aki bár eredetileg Németországba hirdetett munkát, a beszélgetés során már Amszterdamba keresett lányokat.

Egy másik beszélgetés alkalmával Nikitől egész alakos fotót kértek, és megkérdezték, hogy tudna-e egy hét múlva kezdeni külföldön egy piroslámpás negyedben. Niki elmondta, hogy nem beszél idegen nyelvet, ami a telefon másik végén lévő, barátságos nő szerint nem probléma, hiszen a kliensekkel a szervezők beszélnek.

„Mindent rendezünk” – mondta a nő, és elárulta azt is, hogy szállást, illetve fuvart is tudnak intézni Nikinek.

„Ki tudunk vinni, van sofőr, aki viszi a lányokat. Kifizetem neked előre, aztán majd visszaadod. Fel tudunk venni Miskolcon, nem probléma”.

A munka úgy nézett volna ki, hogy a szexmunkás az ablakban állva várja az ügyfeleket, a munkatársak pedig ezen felül hirdetik őt az interneten. A nő szerint fél óra munkáért 100 eurót, egy óráért pedig 300 eurót kapnak a dolgozók, de az órabér akár a 600-1000 eurót is elérheti. „Ha sokat szeretnél keresni, akkor több mindent be kell vállalni” – mondta.

A fent említett hirdetések valószínűleg egy-egy bordélyház üres helyeinek feltöltését szolgálják, de vannak olyan, közvetítői szerepet betöltő ügynökségek is, melyek kifejezetten toborzással foglalkoznak. Pont úgy, mint amikor vállalkozások saját hirdetés helyett fejvadászcégeken keresztül keresnek munkavállalókat.

A nemzetközi projekt keretében megvalósult kutatás során kiderült, hogy Európában több mint száz ügynökség foglalkozik kelet-európai szexmunkások toborzásával. Az egyik ilyen ügynökség a Meretrix, amely a weboldaluk szerint valahol Budapest 13. kerületében működik, de a pontos cím, illetve az ügynökség mögött álló cég vagy személy kiléte nem derül ki. A saját oldalán kívül több magyar álláshirdető oldalon is kínál szexmunkát, és svájci, osztrák, valamint német bordélyházakba keres magyar nőket, de emellett egy időben magyar pornómodell-ügynökségeknek is közvetített szereplőket.

Az egyik hazai modellügynökség vezetője a Direkt36-nak elmondta, hogy a Meretrix kereste meg őket évekkel ezelőtt azzal, hogy „hoznának lányokat”. A Meretrix óvatosságára jellemző volt, hogy az ügynökség vezetője – aki azzal a feltétellel nyilatkozott, ha sem a cége, sem az ő nevét nem írjuk le – sohasem találkozott a képviselőjükkel. Sőt, a cégvezető azt mesélte, hogy amikor megkérdezte a hozzájuk küldött két nőtől, hogy a közvetítőjük férfi-e vagy nő, azt válaszolták, hogy nem tudják, mert ők is csak cseteltek vele.

Részletek a Meretrix munkatársával folytatott csetelésbő

Részletek a Meretrix munkatársával folytatott csetelésből

Niki is cseten – Viberen keresztül – kommunikált a Meretrix hirdetéseiben szereplő szám tulajdonosával. A magyarul zajló csetelés során kiderült, hogy a Meretrix munkatársának Niki fényképei megfeleltek, és biztosították arról is, hogy jól fog tudni keresni Svájcban. A vonal túlsó végén egyáltalán nem kerteltek: Niki nem válogathat a vendégek között, a szexmunka óradíjaként járó összeg felét le kell adnia, viszont az extrákért kapott pénz az övé, és minél bevállalósabb, annál több bevétele lesz.

A meretrixes ügynök első körben tíznapos tartózkodást javasolt. Amikor Niki jelezte, hogy még nem csinált ilyet, bizalmaskodó csetpartnere azzal biztatta, hogy könnyebb lesz, ha közben a pénzre gondol, és hogy a második turnusára már oldódnak a gátlásai.

Amikor Niki azt írta, hogy tapasztalatlan és nem tudja, meg fog-e felelni a vendégek elvárásainak, a csetpartner azzal biztatta, hogy „csini vagy, jól fogsz keresni”, és felajánlott egy személyes találkozót is.

A Meretrix a hirdetésekben is igyekszik megnyugtatni a tapasztalattal nem rendelkező jelentkezőket, az egyik reklámban például külön hangsúlyozták, hogy „lehetsz kezdő is, mindenben segítek”.

Niki az ügynökkel végül abban maradt, hogy egy februári vasárnap a Keleti pályaudvarnál felül a Svájc felé tartó kisbuszra, melyhez telefonszámot és egyéb részleteket a Meretrixtől kapott.

A Direkt36 munkatársa ott volt a megbeszélt időpontban a Keleti pályaudvar parkolójában, a fehér kisbuszra férfi és női utasok is felszálltak. A busz bárkit kivisz Svájcba vagy vissza, a buszos telefonszáma többször is feltűnik egy olyan Facebook-csoportban, amelyben Svájc és Magyarország között ingázók keresnek útitársakat.

A Meretrixnek több kérdést is küldtünk az oldalukon szereplő emailcímre. Nem érkezett tőlük válasz, majd a weboldal elérhetetlenné vált a kérdések elküldése utáni napokban.

Egy másik, szintén szexmunkások toborzásával foglalkozó ügynökség, az Erotik Arbeit heti 3000-6000 svájci frank (körülbelül 1,2-2,4 millió forint) összegű keresetet ígér. A stúdiók, melyekbe várják a „vonzó, fiatal, vékony lányok” és az „érettebb és tapasztaltabb hölgyek” jelentkezését, a svájci, német és osztrák hármashatárnál fekvő Sankt Gallen városában üzemelnek. A weboldal a WG47, a Mon Cherie, a City 48, az Eros Escort és a G2 Studio nevű bordélyházakba keres szexmunkásokat, pont ugyanazokra a helyekre, mint a Meretrix.

A Direkt36 a nemzetközi projekt keretében kiderítette, hogy a Sankt Gallen-i stúdiók weboldalát ugyanaz a férfi hozta létre, akinek a neve munkáltatóként egy, az Erotik Arbeit honlapjára feltöltött dokumentumban is szerepel. Egy, a svájci cégnyilvántartáshoz hozzáférő forrás azt is megerősítette a nemzetközi projektben résztvevő SRF újságírójának, Léa Burgernek, hogy a férfi a stúdiók tulajdonosa. Egy hivatalos dokumentumból az is kiderült, hogy az egyik helyen 2021 májusában legalább 48 magyar nevű szexmunkás dolgozott. A nevüket a védelmük érdekében igyekeztek kitakarni a dokumentumokból, de azok így is olvashatók maradtak.

Az Erotik Arbeit nemcsak munkahelyet, de kijutást is biztosít azoknak, akik jelentkeznek az általuk hirdetett stúdiókba. A kisbusz kedden csütörtökön és vasárnap indul a Keleti Pályaudvarról, és egyenesen a stúdiókba fuvarozza a szexmunkásokat. Azoknak, akik két hét munkát is bevállalnak, az útiköltségét kifizeti az ügynökség. A megadott telefonszám és az indulási időpontok alapján ugyanezt a kisbuszt ajánlotta a meretrixes ügynök is Nikinek.

Törvénysértő vagy sem?

A Direkt36 elküldött néhány, a fent említett hirdetésekhez hasonlót a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KRI NNI) Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Emberkereskedelem Elleni Osztályának, hogy megkérdezzük őket, mit gondolnak róluk.

„A hirdetések ebben a formában nem valósítanak meg bűncselekményt” – írták válaszukban, hozzátéve, hogy „toborzói, kerítő jellegű magatartást” sem.

Szerintük bűnüldözési szempontból „abban az esetben jelentenek feladatot a kérdéses hirdetések, ha a legális munkavégzés lehetősége mögé bújva az ilyen online hirdetéseket feladó személyek a közzétett álláslehetőségre jelentkező személyeket megtévesztik és az eredetileg közölt munkafeltételektől eltérve kizsákmányoló jellegű magatartást fejtenek ki a sértettekkel szemben”. Ilyen például, ha a megbeszéltnél több pénzt kérnek el a szexmunkásoktól, visszatartják a keresetüket, megmondják, hogy kik legyenek az ügyfeleik vagy korlátozzák a személyi szabadságukat.

A rendőrség válaszával egyetértett Dr. Borsodi-Buss Emese, a Nyíregyházi Járási Ügyészség ügyésze is, aki emberkereskedelmi és prostitúciós ügyekre specializálódott. Szerinte ezek a hirdetések túl általánosak, a haszonszerzési célzat pedig nem derül ki belőlük.

Szobák a WG47 nevű svájci stúdióban – Forrás: WG47

Szobák a WG47 nevű svájci stúdióban – Forrás: WG47

dr. Makó Klaudia, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének (SZEXE) korábbi ügyvédje ezzel szemben azt mondta, hogy a Büntető Törvénykönyv teljesen egyértelmű: a szexmunkások toborzása, hirdetés feladása a konkrét tartalomtól függően kerítésnek vagy emberkereskedelemnek minősül, a törvény szerint semmilyen formában nem lehet a szexmunkásoknak segíteni. Erről szól a New York-i Egyezmény, melynek Magyarország is részese: a szexmunkát nem tiltja a törvény, viszont a holdudvar tagjai, akik hasznot húznak a szexmunkásokból, bűncselekményt követnek el.

dr. Makó felidézte, hogy 2018-ban a Legfőbb Ügyészség kiadott egy ma is érvényes, a gyakorlatban kötelező erejű „iránymutatást”, ami lényegében arról szólt, hogy egyes prostitúcióval kapcsolatos cselekményeket az ügyészeknek a korábban alkalmazott kerítés és kitartottság tényállásoknál súlyosabban, emberkereskedelemnek kell minősíteniük.

Márpedig a Btk. szerint az is emberkereskedést követ el, aki „mást rendszeres előny szerzése céljából munkavégzésre, munka jellegű tevékenység végzésére (…) megtévesztéssel (…) vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetével visszaélve (…) toboroz”.

Az ügyészségi iránymutatás hosszan részletezi, hogy az ügyészeknek mikor kell a kiszolgáltatott helyzet meglétét bizonyítottnak tekinteniük: ez a helyzet a dokumentum szerint már akkor fennáll, „ha a sértett elfogadható választási lehetőség hiányában végez prostitúciós tevékenységet, és az elkövető a sértett e helyzetének kihasználása révén kíván előnyt szerezni.”

A rendőrségnél visszakérdeztünk, hogy a dr. Makó által felhozott érvek fényében mit gondolnak a hirdetésekről, de nem érkezett tőlük válasz többszöri kérésre sem.

Földi Ágnes, a SZEXE elnöke az egyesülethez forduló áldozatokkal folytatott beszélgetésekből tudja, hogy minél kiszolgáltatottabb valaki, annál jobban lehúzzák, amikor egyes külföldi bordélyokban szexmunkát vállal. A közvetítő például akár napi 100 eurót, vagy egy egyszeri, több ezer eurós összeget is lefoglaltathat a jövedelméből.

2019-ben 134 főt, 2022-ben 166 fő magyar állampolgárságú áldozatot regisztráltak a beküldött tagállami kontribúciók alapján – írta dr. Kolozsi Bálint százados, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KRI NNI) Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Emberkereskedelem Elleni Osztály osztályvezetője a Direkt36 kérdésére. Ugyanakkor hozzátette, hogy ezek az adatok sem mutatnak teljes képet, illetve az sem jelenthető ki egyértelműen, hogy akit potenciális sértettként jelöltek meg, arról a nyomozás során sikerül-e megállapítani, hogy valóban bűncselekményt követtek el ellene.

A határokon átívelő, emberkereskedelemmel kapcsolatos bűntényeket Európán belül úgynevezett Joint Investigation Team-ek (JIT), azaz a bűntény helye és az érintett személyek származási országa szerint illetékes rendőrségek közös nyomozócsoportjai derítik fel. Magyarország az utóbbi hat év során 60 ilyen együttműködésben vett részt. 2023 októberében például Svájccal közösen kapták el egy mezőtúri család három tagját, akik a gyanú szerint több mint egy éve hét magyar állampolgárságú, kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatal nőt szerveztek be svájci szexmunkára. A rendőrségi riport szerint az R. család férfitagjai a sértettekkel érzelmi függőségi viszonyt kialakítva vették rá őket a prostitúciós tevékenységre. A fiatal nőket kiutaztatták Svájcba, ahol főként Bern, Luzern, valamint Zollikofen település bordélyházaiban nyújtottak szexuális szolgáltatásokat.

Az ENSZ adatai szerint 2007 és 2020 között legalább 1971 magyar állampolgár volt szexuális kizsákmányolással kapcsolatos emberkereskedelem áldozata, a nyomozások során legalább 178 magyar állampolgárt állítottak elő.

Dr. Borsodi-Buss Emese ügyész a Direkt36-nak azt mondta, hogy tapasztalata szerint, aki szexmunkásként dolgozik Magyarországon, az előbb-utóbb külföldön is folytatja, ez pedig az őket kihasználó elkövetőkre is igaz. Szerinte egyetlen szexmunkás kihasználásával az elkövetők havonta akár milliós bevételre is szert tehetnek. Szabolcs megyéből a leggyakoribb irány Ausztria, Németország, Svájc, néha Anglia. Az ügyész elmesélte, hogy a Nyíregyházi Törvényszéken jelenleg is folyamatban van egy ügy 11 vádlottal, kitartottság és emberkereskedelem vádjával. Egy legális bordélyházban, Hamburgban dolgoztattak nőket az emberkereskedők. Ebben a hamburgi ügyben az Eurojust rendszeren keresztül Borsodi-Buss a hamburgi ügyészséggel is együttműködött.

„Én is részt vettem a hamburgi bordélyház kutatásán, ez egy komoly német akció volt, kommandósokkal” – mesélte.

A prostitúcióval kapcsolatos bűncselekmények áldozatainak számában azonban hatalmas a látencia. Borsodi-Buss szerint több nehézség is felmerül az áldozatok részéről, ha arról van szó, hogy segítséget kérjenek. Az egyik ilyen, hogy az áldozat gyakran érzelmileg függő viszonyban van az elkövetővel, így fel sem merül bennük, hogy vallomást tegyenek. Az ügyvéd dr. Makó Klaudia is azt mondta, hogy rengeteg eset van, de nagyon nehéz a felderítés. A jog ezekben az esetekben nem tekinti sértettnek a szexmunkást, a vádemeléshez viszont szükség van a vallomására. Ez azonban ritkán áll rendelkezésre, mert aki nem kényszer hatására végzi ezt a munkát, az nem érdekelt a futtatója lebuktatásában.

Borsodi-Buss szerint a másik nehezítő körülmény, hogy a szembesítés gyakorlata problémás a bíróságokon, a vádlott ügyvédje ugyanis kérheti, hogy a bíró idézze be a sértettet. Az áldozatnak az átélt traumák után gyakran találkoznia kell az elkövetővel. Borsodi-Buss igyekezett árnyalni a képet azzal, hogy ilyen esetekben az áldozat kérheti, hogy a meghallgatás során az elkövető ne tartózkodjon a tárgyalóteremben. Ebben az esetben a tanú meghallgatását követően a bíróság visszahívja a vádlottat a tárgyalóterembe, és felolvassa a tanú vallomását, amire észrevételt tehet. Ezen kívül az áldozat kérhet távmeghallgatást, ami azt jelenti, hogy a sértett és a vádlott nem tartózkodik egy légtérben, hanem monitoron keresztül látják egymást.

„Ezekkel a lehetőségekkel egyre gyakrabban élnek a bírák” – tette hozzá.

„Meg is ölhetnek, de én elfutok”

Ez történt egy vékony, most húszas évei végén járó nővel is, aki Dániában vált emberkereskedelem áldozatává.

„Még mindig azon töröm a fejem, éjszaka is csak arra gondolok, hogy miért így alakult. Hogy hülye voltam, ezen gondolkodom. Magammal nagyon szigorú vagyok. Nagyon haragszok magamra” – mesélte a neve elhallgatását kérő nő.

A nő elmondta, hogy 2019-ben megromlott a viszonya a párjával, akivel akkoriban sokat veszekedtek, és egy időre külön is váltak. Ekkor lépett be az életébe egy férfi, aki Facebookon jelölte be ismeretlenként, és kedves üzenetekkel és videóhívásokkal vigasztalta őt.

„Akkor épp úgy voltam, hogy támasznak jó volt, pont jókor jött, hogy volt valaki, aki a nyelvemen beszél. Úgy éreztem, hogy hú, vele lesz valami”

– mesélte, majd hozzátette azt is, hogy a férfi külföldi ingatlanosnak adta ki magát, és roppant meggyőzően tudott beszélni a munkájáról és a szándékairól.

A férfi meggyőzte a nőt, aki ezelőtt még sohasem járt külföldön, hogy utazzon ki hozzá Dániába. A reptéren aztán egy egész csapat férfi fogadta őt, és ekkor kezdett el gyanakodni, hogy valami nem stimmel. „Amikor felmentünk a lakásba, még jobban meglepődtem, mert volt ott már két csaj. Az egyik bent volt az egyik szobában, fura hangok jöttek ki onnan. Kérdeztem, hogy valakik most tényleg szexelnek odabent?” – idézte fel a nő, hozzátéve, hogy erre azt a választ kapta, hogy „nyugi, majd mindjárt átöltözöl te is”.

Napokig remegett, nem tudott enni, és rosszul volt, miután megértette, hogy mekkora veszélybe került. Elmesélte, hogy egyik este a szintén magyarul beszélő madámot véresre verte a bűnszervezetet vezető férfi apja, mert valamint nem úgy intézett, ahogy a férfi szerint kellett volna. A madámnak a többi szexmunkás segített megmosakodni.

„Sosem kaptam egy fillért sem abból, amit a kuncsaftok nekem fizettek. Kiállítottak a kuncsaftok elé, az választott közülünk, és menni kellett. Mutattak, lefürödtem, mentem, lefürödtem, mentem. Erdős részekre is kivittek férfiakhoz. Az életemet féltettem végig” – emlékezett vissza.

„Aztán jött az ötödik nap. Engem kivittek lakásra, férfiakhoz. Többen voltak, volt, aki tökrészeg volt, volt, aki be volt drogozva” – mesélte a nő, hozzátéve, hogy két órát kellett a férfiakkal tölteni. Közben derült ki számára, hogy már hetekkel azelőtt hirdették az interneten, mielőtt kiment volna Dániába. A fotóit a Facebookról vették le.

Másnap nagyon rosszul volt, egész nap hányt, de ennek ellenére is prostitúcióra kényszerítették. „Úgy voltam vele, hogy akár meg is ölhetnek, de én elfutok. Annál rosszabb, mint amit átéltem, még a halál sem lehet” – mondta, majd elmesélte, hogy amikor visszavitték a lakásba, sikerült megszöknie.

Ellökte a két útjába álló, a bűnszervezetnek dolgozó nőt, majd kiszaladt az utcára, és leintette az első autót, amely szembejött. Egy házaspár ült a kocsiban, és mivel a nő egy kicsit beszélt angolul, el tudta magyarázni, hogy elrabolták, és a rendőrségre szeretne menni. A házaspár beültette a kocsiba, majd a hátsó ülésen lebukva vitték el a rendőrségre, ahol a vallomástételig végig vele maradtak. Közben a nő telefonjára folyamatosan jöttek a hívások és üzenetek az elkövetőktől – először kedvesek, aztán fenyegetőek.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

A nőnek – aki a történtek után hazatért – a dániai bírósági eljárásban videón keresztül tanúskodnia kellett a budapesti dán nagykövetségen. A tárgyalóteremben ott ült az elkövető is, a képernyőn át látták egymást. A férfi végül 10 hónap letöltendő büntetést kapott. „Emlékszem tisztán a tárgyaláson a kielégült fejére. Elégedett arca volt, mintha az lett volna rajta, hogy megúsztam.” A büntetés letelte után a nő egyszer még a helyi szupermarketben is látta egykori elrablóját.

Bár hónapokkal a történtek után is pánikrohamok törnek rá időnként, a története jól végződött: korábbi párjával és gyermekeikkel együtt élnek, igyekezve maguk mögött hagyni a múltbeli traumát.

A „loverboy” módszer

A Dániában prostitúcióra kényszerített nő egy ismert taktika áldozata lett. A terület több magyar szakértője szerint az elkövetők legtöbbször a „loverboy” módszerrel keresik áldozataikat, tehát szerelmet színlelve csábítanak el másokat, hogy később szexmunkára kényszerítsék, vagy legalábbis rábeszéljék őket.

Dr. Windt Szandra, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) emberkereskedelemmel foglalkozó kriminológus kutatója a Direkt36-nak elmondta, hogy gyakori, hogy az elkövetők a közösségi médián keresztül csábítják el leendő áldozataikat. Szerinte a legtöbb esetben fiatal, huszonéves, rossz családi hátterű nők esnek áldozatul, akik szeretetre vágynak, és sokszor elég pár kedves szó, és egy szebb jövőkép ígérete ahhoz, hogy valaki bedőljön az emberkereskedőknek. Elmondta, hogy sok esetben a „stricik” először itthon futtatnak egy-két embert, és amikor látják, hogy mennyi pénz van benne, akkor mennek nyugatra.

Dr. Kolozsi Bálint a Direkt36-nak ezt úgy magyarázta, hogy az elkövetési módszerek hatékonyságát nagyban elősegítik azok az emocionális tényezők, amelyek egy érzelmileg kiüresedett családból (rossz családi körülmények, nevelőintézeti múlt, stb.) érkező fiatal nő életében jelen vannak, így az elkövetők sokszor az áldozat jövőbe vetett hitét használják ki.

„Jellemző a közösségi médiafelületeken történő ismerkedés, szerelmi kapcsolat színlelése, ily módon az áldozattal szorosabb, bizalmi kapcsolat kiépítése”

– írta a rendőrtiszt, és kiemelte azt is, hogy az online tér fokozott névtelenséget, sokkal nagyobb mobilitást, kisebb erőbefektetést és humánerőforrás-igényt biztosít az elkövetők számára, és lehetővé teszi az egymástól eltérő tagállami jogi szabályozás kiskapuinak kihasználását is. Ennek nagy szerepe van abban, hogy az emberkereskedők külföldre szerveznek munkát a sértetteknek, mert például Hollandiában vagy Svájcban legális a bordélyházak üzemeltetése, Magyarországon viszont nem az.

A „loverboy” módszer nemcsak az online térben működik. Tóth Máté, egy emberkereskedelem áldozatait segítő szervezet munkatársa a tapasztalatairól egy olyan menedékházban mesélt nekünk, melynek címe titkos, az útról behajtva pedig egy teljesen átlagos emeletes háznak tűnik. Tóth szerint az áldozatok nagy része intézetis múltú, tehát nem családban nőttek fel.

„Az intézetek körül hemzsegnek a kerítők meg a loverboyok. Ezek a lányok családra meg szeretetre vágynak, két szép mondattal elcsábítják, majd megszöktetik őket az intézetből. A lányok pedig még hálásak is ezért”

– mondta Tóth, aki szerint gyakori, hogy „azzal hitegetik őket, hogy egy év alatt megszedik magukat külföldön, aztán együtt élnek boldogan, de valójában amint kimennek, eladják őket”.

Így történt azzal a fiatal, vékony, nagyon félénk nővel is, aki megosztotta a történetét a Direkt36-tal. A nő nyolc évig volt együtt egykori élettársával, akivel egy nevelőintézetben találkozott, és aki végül rábeszélte, hogy szexmunkás legyen Németországban. A férfi azt ígérte neki, hogy ha kimegy külföldre dolgozni, akkor két hét alatt annyi pénzt összeszedhet, hogy abból tudnak venni egy házat. A férfi, aki egy bűnszervezet tagja volt, mindent leszervezett a nőnek az utazástól kedve a kuncsaftokon át a költözésekig. A két hétből végül összesen két év lett, és a nő egy forintot sem tartott meg abból a heti 6-8 ezer euróból, amit elmondása szerint keresett. A felét hazaküldte a családjának, a másik felét pedig az elkövetőknek adta. Németországban csak egy nyomógombos telefonja lehetett, aminek a számát kizárólag a bűnszervezet tagjai tudták.

Összesen 8-10 német városban dolgozott, a bűnszervezet ugyanis két-három hetente költöztette, mert úgy több pénzt lehet keresni, a bordélyházak visszajáró ügyfelei ugyanis elvárják, hogy újabb és újabb prostituáltak közül válogathassanak. A nőt Németország legnagyobb kínálatú szexhirdetésekkel foglalkozó oldalán, a Ladies.de nevű portálon is hirdették, amely 12 német nagyvárosban kínál szexuális szolgáltatásokat.

Végül egyik alkalommal, amikor visszatérhetett Magyarországra segítséget kért egy szervezettől, amely kimenekítette a korábbi élettársa családjából. Mint kiderült, a férfi végül megvette a házat, amiről a nő álmodott, de ahova sohasem költözhetett be.

Az online tér a bűnözőknek kedvez

Ahogy azt dr. Kolozsi Bálint százados írta, az online tér is hatalmas előnyt ad azoknak a kerítőknek, akik külföldre szerveznek magyar szexmunkásokat. A „loverboy” módszeren kívül más eszközöket is bevetnek, hogy hasznot húzzanak áldozataikból.

Egy nő a Direkt36-nak elmesélte, hogyan csapták be tavaly tavasszal egy online meghirdetett, konyhai kisegítő állással. „Nincs szégyellnivalóm” – mondta a szintén neve elhallgatását kérő áldozat, akit állítása szerint 39 évesen raboltak el tavaly nyáron. Előző munkahelye éppen megszűnt, amikor a Facebookon látott egy havi 2000 eurót plusz szállást és utazást is ígérő, Németországba szóló álláshirdetést. Nyelvtudás sem kellett a munkához, „szinte túl szép volt, hogy igaz legyen”.

A nő üzenetben jelentkezett a munkára, és még videóinterjút is készítettek vele az elkövetők a konyhai munkáról, majd megbeszélték, hogy hol veszik fel a kisbusszal. 11 másik nővel együtt utazott ki Németországba, mindenkit más állomáson raktak ki. Őt Buchenauban, ahol egy férfi fogadta, aki azt ígérte neki, hogy körbevezeti a szálláson, ám amikor a szobába léptek, a férfi azonnal elvette a nő iratait és a 800 eurót, amit magával vitt.

A férfi 9 napig tartotta fogva a nőt, akit rendszeresen megvert és megerőszakolt.

„Már ajánlgatott a kollegáinak, és mondta, hogy álljak ki dolgozni, de nem jutottam oda” – mondta, majd elmesélte, hogyan sikerült megszöknie.

A férfi, akiről később a rendőrségen kiderült, hogy többek között bántalmazás miatt is körözik, egyik este részegen tért vissza a szállásra, így az áldozat el tudta venni a kulcsát, kiszökött, és egy közeli benzinkúton kapott segítséget. A német rendőrség még nyomoz az ügyében, ő pedig a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) közreműködésével tért vissza Magyarországra.

Ha szeretné követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozzon fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.

Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Tags: , , ,
| Posted in Direkt36 | Comments Off on „Lehetsz kezdő is, mindenben segítek” – tele az internet szexmunkásokat toborzó magyar hirdetésekkel, de a hatóságok szerint nincs velük gond
02.19.24

Vannak kórházak, ahol évek óta változatlanul súlyos a kórházi fertőzési helyzet. Mégsem történik velük semmi

Kórházi fertőzések

Minden korábbinál részletesebb kép rajzolódik ki a kórházi fertőzések magyarországi helyzetéről, miután a Direkt36 a Társaság a Szabadságjogokért segítségével megszerezte és feldolgozta az erről szóló, 2017-2022-es hivatalos adatokat. Az egészségügyi hatóságok sokáig titkolták, de hosszas pereskedés után végül kiadták ezeket az információkat, így betekintést kaptunk abba, hogy az egyes magyarországi fekvőbeteg-ellátó intézmények mennyi és milyen típusú fertőzést jelentenek be.

Az adatbázis három olyan fertőzéstípusról tartalmaz információkat, amelyeket a kórházaknak kötelezően jelenteniük kell a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) felé. Ezek olyan fertőzések, amelyek a kórházi betegeknél – különösen, ha azok legyengült állapotban vannak – súlyos szövődményeket vagy akár halált is okozhatnak.

Magyarországon ennyire friss és több évre visszamenő adatok még soha nem kerültek nyilvánosságra ebben a témában. Elemzésünk legfőbb megállapításai a következők:

  • Vannak kórházak, amelyek a többihez képest évről évre rendre magas fertőzési számokat produkálnak. Azokat, ahol 2017 óta szinte minden évben legalább két fertőzéstípus esetében a tíz legmagasabb között alakult a fertőzések előfordulása, részletesebben is megvizsgáltuk. Ezek a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, a Honvédkórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, az Országos Onkológiai Intézet és a ceglédi Toldy Ferenc Kórház.
  • A lista élén a 2015-2016-os adatok alapján végzett korábbi elemzésünkhöz képest kevés változás történt, ami azt jelzi, hogy hiába jelentik az intézmények az adatokat, az egészségügyi hatóságok vagy tétlenek, vagy az erőfeszítéseik hatástalanok.
  • A koronavírus-járvány berobbanása utáni évben, 2021-ben voltak a legrosszabbak a számok, és bár az azt követő évre valamelyest csökkent a kórházi fertőzések előfordulása, 2017-hez képest a kórházak még így is majdnem kétszer annyi fertőzést jelentettek mindhárom fertőzéstípusból.
  • Van olyan kórház, ahol a neurológián hat év alatt hétszeresére nőtt a véráramfertőzések előfordulása, egy másik intézmény kardiológiáján pedig mind a három fertőzéstípus gyakorisága minimum duplájára nőtt.
  • Van olyan kórház, melynek egyik osztályán 2022-ben a megfertőződött betegek többsége nem élte túl a kórházi tartózkodást. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a fertőzés okozta a halálukat, a kórházak csak az esetek töredékében tüntetnek fel összefüggést a fertőzés és a halál oka között.

Ez a cikk a folytatása a Direkt36 tavaly ősszel indított Semmelweis Projekt nevű cikksorozatának, melyben bemutattuk, hogy a kormány ugyan tisztában van a kórházi fertőzések (vagy ahogy szakmai nevén hívják: nozokomiális fertőzések) súlyos problémájával, de igyekszik eltitkolni ezt a lakosság elől. Abban a cikksorozatban még a 2015-16-os adatok alapján állítottunk össze rangsort arról, hogy az egyes kórházak hogyan teljesítenek egymáshoz képest a kötelezően jelentendő fertőzések terén, de azóta megkaptuk a 2017-2022-es időszakra vonatkozó adatokat is.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Bár a Direkt36 által megszerzett adatbázis minden korábbinál részletesebb információkat tartalmaz a kórházi fertőzésekről, ez a kép sem tekinthető teljesnek. Ebben ugyanis csak azok a fertőzések szerepelnek, amelyeket az egyes intézmények bejelentenek az NNGYK-nak. Közben azonban

az NNGYK és más hatóságok is elismerik, hogy a kórházak bejelentési fegyelme laza.

Az adatbázisból az is kiderül, hogy akad olyan aktív fekvőbeteg-ellátó intézmény, amelyik hat év alatt egyetlen fertőzést sem jelentett, arra azonban kevés az esély, hogy ott egyáltalán ne lettek volna fertőzések. Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke legalábbis a Direkt36-nak azt mondta, hogy az aktív fekvőbetegeket ellátó belgyógyászati, sebészeti, tüdőgyógyászati és urológia-osztályokon mindig előfordul nozokomiális fertőzés, és ha valahol azt jelentik, hogy náluk nem volt, az szerinte biztosan nem stimmel.

Elemzésünk eredményeire és a felmerülő kérdésekre minden érintett kórházat, valamint az NNGYK-t is megpróbáltunk reagáltatni. A kórházak többsége nem reagált, az NNGYK pedig csak annyit írt, hogy mivel a kórházak és a betegeik különbözőek, szerintük „az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről készült jelentések összehasonlításra alkalmatlanok, az intézmények bármely sorrendbe rendezése értelmetlen”. Az NNGYK annak ellenére írta ezt, hogy a velük is megosztott kórházi rangsort biostatisztikus szakértővel közösen készítettük, aki az elemzés során olyan módszereket alkalmazott, amelyekkel kiszűrhetők az összehasonlítást torzító tényezők.

Azokat a fertőzéseket nevezzük kórházi fertőzéseknek, amelyek az egészségügyi ellátás következtében alakulnak ki. Csilek András a Direkt36-nak igyekezett árnyalni a képet, mivel a később kórokozóvá váló baktérium gyakran már a páciensek felvételekor bennük van, csak korábban nem betegítette meg őket, a betegek immunrendszerének gyengülése és az invazív beavatkozások viszont növelik a fertőzés esélyét.

A kórházi fertőzések éves rangsorai

Az alábbi ábrákon megmutatjuk, hogy az egyes kórházi fertőzések előfordulása alapján hogyan teljesítettek a kórházak egymáshoz képest az egyes években. A listák elején azok szerepelnek, ahol a legmagasabb volt az adott fertőzés gyakorisága. A rangsorok a 2017-2022 közötti időszak kórházi fertőzéses adatai alapján készültek, a korábbi, 2015-ös és 2016-os évek adatai alapján készült elemzésünk itt olvasható.

A „Gyakoriság” oszlop mutatja meg, hogy 100 ezer ápolási napra hány fertőzés jut. Ehhez statisztikai módszerekkel igyekeztünk kiszűrni a kórházak eltérő méretéből, illetve osztály- és betegösszetételéből fakadó torzító hatásokat. Aki kíváncsi, hogy egy-egy kórház hogyan teljesített, rákereshet a kórház nevére vagy akár a településére is. A „további évek adatai” felirat alatti évszámokra kattintva érhetőek el a kórházak rangsorai adott évre vonatkozóan.

Aki részletesebben is szeretné tudni, milyen statisztikai modellezéssel állítottuk elő a rangsorokat, az itt tud tájékozódni. Itt derül ki az is, hogy hogyan szűrtük ki a listából azokat az intézményeket, amelyek bár jelentettek kórházi fertőzést a hatóságok felé, a kevés rendelkezésre álló adat miatt a statisztikai modell nem tudja megbízhatóan megállapítani a fertőzések előfordulásának korrigált gyakoriságát, így ezekre nem számoltunk helyezést.

Az első táblázatban az antibiotikumoknak is ellenálló multirezisztens kórokozók (MRK) okozta fertőzések gyakorisága alapján rangsoroltuk a kórházakat. A multirezisztens kórokozók olyan baktériumok, melyek főként idős vagy legyengült immunrendszerű, eleve betegségekkel küzdő embereket megfertőzve súlyos tüdőgyulladást, sebfertőzést, húgyúti fertőzést vagy akár vérmérgezést (szepszist) is okozhatnak.

A második táblázatban azt látjuk, hogy melyik kórházakban fordult elő a legsűrűbben az évek során a clostridium difficile (CDI) nevű, súlyos hasmenést és kiszáradást okozó baktériumfertőzés, amely akár életveszélyes bélgyulladást is okozhat.

Az utolsó táblázatban látjuk a rangsorokat a véráramfertőzések (VÁF) előfordulása alapján. Véráramfertőzés esetén kórokozó kerül a vérbe, majd más szervekhez is eljut és azokat megfertőzi, leállíthatja. Az esetek jelentős részében halált okoz.

Aki szeretné megnézni, hogy adott években az egyes kórházak osztályain hogyan alakultak a fertőzések, az innen tudja letölteni a számszerű adatokat, innen pedig a grafikonokat. Az eredeti, NNGYK által kiadott adatokat a cikk alján szereplő linkekről lehet letölteni.

Az adatok elemzéséhez ismét Ferenci Tamástól, az ország egyik legelismertebb biostatisztikusától kértünk segítséget. Ő az egyes kórházak által ellátott betegek összetételének különbözőségéből fakadó torzítás csökkentése érdekében ezúttal is a 2015-16-os adatok elemzésekor már bevált módszerrel dolgozott. A jobb összehasonlíthatóság érdekében a kórházak egyben kezelése helyett osztályok szintjére lebontva végezte el az elemzést, majd statisztikai korrekciót végzett, de az egyes évekre külön-külön.

YouTube player

Az évenkénti sorrendek összeállítása nem ütközött nehézségbe, viszont kiderült, hogy az egyes kórházak és osztályaik hosszútávú összehasonlítására limitáltak a lehetőségeink. A betegösszetétel eltérésének a problémája ugyanis nem csak ugyanazon év különböző kórházai, hanem ugyanazon kórház különböző évei között is jelentkezik: új, adott esetben nagyobb fertőzési kockázatot jelentő beavatkozásokat vezethetnek be, változhatnak a betegek jellemzői is (életkoruk, társbetegségeik).

A betegösszetételből fakadó különbségeket az úgynevezett súlyszámok használatával igyekeztünk kiszűrni, de ez a megoldás csak adott év elemzéseinél működik. Ezek a mutatók szabják meg, hogy egy konkrét páciens kezelése után mennyi finanszírozás jár a kórháznak, és így, ha nem is tökéletesen, de mérik az eset súlyosságát, bonyolultságát is. Azonban a súlyszámokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél időről-időre újraszámolják, így nem használhatóak a hosszabb időtávú vizsgálatok alapjául. Emiatt tehát csak adott éven belül hasonlíthatóak össze a kórházak egymással, a különböző évek számadatai nem, vagy csak korlátozottan vethetőek össze.

Van azonban öt kórház, mely szinte az összes évben legalább két kötelezően jelentendő fertőzéstípusból a listák élén szerepelt.

Ezen intézmények esetében – melyek közül több már a Direkt36 tavaly megjelent cikksorozatában is szerepelt – megvizsgáltuk, hogy melyik osztályokon nőtt meg leginkább a kórházi fertőzések előfordulása.

Nézze meg a kórházi fertőzésekről szóló Direkt36-filmet!

YouTube player

Súlyos helyzet Cegléden

A fenti táblázatokban jól látszik, hogy bizonyos kórházak folyamatosan a kórházifertőzés-listák élén szerepelnek. Ilyen például a ceglédi Toldy Ferenc Kórház, ami szinte minden évben az összes fertőzéstípusból a legrosszabbak között teljesített.

A Toldy belgyógyászatán különösen megnőtt mindhárom fertőzés előfordulása 2017 és 2022 között: a clostridium difficile több mint kétszeresére, a multirezisztens kórokozóké több mint másfélszeresére, a véráramfertőzések gyakorisága pedig duplájára nőtt. A sebészeten az MRK-fertőzések gyakorisága 6 év alatt majdnem kétszeresére nőtt.

A legproblémásabb osztályuknak a kardiológia bizonyult, elemzéseink szerint ugyanis drasztikusan megnőtt mindhárom fertőzéstípus gyakorisága:

a CDI több mint három és félszer, az MRK majdnem háromszor, a véráramfertőzések pedig kétszer gyakrabban fordultak elő 2022-ben, mint 2017-ben.

Az NNGYK adatai szerint 2017 és 2022 között 2026 kórházi fertőzést jelentettek, melyből 801-szer jelentették, hogy a beteg nem élte túl a kórházi tartózkodást. Mivel az NNGYK szerint a fertőzések között lehetnek átfedések – előfordulhat tehát, hogy egy beteg többféle kórokozóval is megfertőződött – így a fertőzést elkapó betegek száma, illetve a halálesetek valós száma alacsonyabb lehet. A hat év során 11-szer regisztrálta a kórház, hogy a fertőzésnek köze lehet a beteg halálához.

A Toldy Ferenc Kórházról tavalyi cikkünkben is írtunk, miután a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések már 2015-16 között is ott fordultak elő leggyakrabban. A kórház vezetése már évekkel ezelőtt tisztában volt a hiányosságokkal, készítettek is egy pesszimista hangulatú jelentést, amely az intézmény 2018-2023 közötti időszakra vonatkozó stratégiáját mutatta be. Elsősorban az elavult infrastruktúrára és a szakemberhiányra panaszkodtak, és elismerték, hogy problémát okoz a fertőzések visszaszorítása. Elemzéseinkből úgy tűnik, hogy bármi is szerepelt a stratégiában, továbbra sem sikerült megoldást találni a Toldy kórházban uralkodó állapotokra.

2022-ben ugyanis még mindig itt fordult elő a legsűrűbben multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés. Dr. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Kórházhigiénés és Hatósági Osztályának vezetője 2023 augusztusában a Direkt36-nak elismerte, hogy tisztában vannak a Toldy Ferenc Kórház fertőzési adataival. Szerinte azonban nem az NNGYK, hanem a fenntartó és a menedzsment felelőssége, hogy a problémát megoldják. A Direkt36 részletes kérdéssort küldött ezzel kapcsolatban az állami kórházakat fenntartó Országos Kórházi Főigazgatóságnak és a Toldy Ferenc Kórháznak is, de egyik intézmény sem reagált a megkeresésünkre.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Évek óta a toplisták élén

A Toldy Ferenc Kórházhoz hasonlóan a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház is rendre több fertőzéstípusból a legproblémásabb kórházak között szerepelt, szinte minden vizsgált évben.

Bár a magas fertőzési kockázatú belgyógyászaton valamelyest sikerült visszaszorítani a kórházi fertőzéseket, több osztályon is többszörösére szaporodott a bejelentett fertőzések előfordulása. A szintén magas kockázatú intenzív osztályon a véráramfertőzéses esetek gyakorisága hat év alatt 2022-re majdnem a háromszorosára ugrott.

A kórházi fertőzések a Jahn Ferenc kórház pszichiátriáján is évről évre felbukkantak és egyre gyakoribbá váltak,

annak ellenére, hogy ezen az osztályon jellemzően nem végeznek műtéteket, vagy komoly invazív – a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy más testnyíláson keresztül behatoló – beavatkozásokat, legfeljebb injekciót, infúziót, esetleg katétert kapnak. 2022-ben mégis 11 fertőzéses esetet rögzítettek, melyből 8 halállal végződött.

Az infektológus Csilek András szerint a pszichiátriákon nincs több fertőző beteg, mint máshol. Ha valahol mégis sok fertőzést jelentenek, annak valószínűleg „technikai” oka van, valaki rosszul töltötte ki a táblázatot, ami aztán senkinek nem tűnt fel. Ezzel együtt, mint mondta, előfordulhat, hogy mivel a pszichiátriákra sokan rossz higiéniai állapotban, gyakran egyenesen az utcáról, hajléktalanként kerülnek be, és a pszichés állapotuk miatt nem lehet őket más osztályra átvinni, az egész osztályt végigfertőzik. A Jahn Ferenc kórház egyetlen pszichiátriai beteg esetében sem jelölte, hogy a halála összefüggött-e a fertőzéssel: vagy nem találtak összefüggést, vagy azt írták be, hogy „ismeretlen”.

A neurológián az MRK-fertőzések száma a négyszeresére, a véráramfertőzéseké pedig duplájára nőtt. A kórházban 6 év alatt 1436 megfertőződött beteg halt meg, és 274 esetben regisztrálták, hogy összefügghet a beteg halálával a fertőzés.

A Jahn Ferenc kórházban uralkodó állapotokról már korábbi cikkünkben is írtunk. Ez volt ugyanis az az intézmény, ahol 2016-ban napokig nem vették észre, hogy egy halott hever az egyik mosdóban. A takarítócéget menesztették, de két évvel később ismét őket bízták meg, mivel a többi pályázónál 60 százalékkal olcsóbban vállalták el a munkát.

Az intézmény az infrastrukturális problémák mellett szakemberhiánnyal is küzd, saját jelentésük szerint 332 álláshelyük volt betöltetlen 2022-ben, ez a szám 2023-ra 447-re nőtt. (A kórház nem reagált a megkeresésünkre.)

Adósság és fertőzések a Honvédkórházban

A kórházi fertőzéseket egy szintén budapesti nagykórháznak, a Honvédkórháznak sem sikerül visszaszorítania. 2017-2022 között a különösen magas kockázatú intenzív, belgyógyászat és sebészet mellett szinte a legtöbb invazív beavatkozást végző osztályon mindhárom kórházi fertőzéstípus előfordulása nőtt.

Az egyik legkritikusabb osztályuk a neurológia volt, a CDI előfordulása háromszorosára ugrott, az MRK-fertőzések három és félszer, a véráramfertőzések pedig hétszer többször fordultak elő 2022-ben a 2017-es adatokhoz képest.

Az urológián és a kardiológián is mindhárom fertőzés előfordulása sűrűsödött. A Honvédkórházban 2017 és 2022 között 1841 esetben jelentették, hogy olyan beteg halt meg, aki kórházi fertőzést is elkapott. Az intézmény 19 esetben talált összefüggést a beteg halála és a fertőzés között.

A sajtóban több hír is megjelent már a Honvédkórházban uralkodó méltatlan állapotokról. 2019-ben nagy port kavart a sürgősségi betegellátó centrumban dolgozó orvos levele, melyben vállalhatatlannak és veszélyesnek írta le az osztálya működését. Az orvos szerint kevés volt az eszköz, a dolgozók túlórái nem voltak kifizetve és a szakemberhiány miatt más osztályokról vezényeltek át dolgozókat, akik nem is rendelkeztek tapasztalattal a sürgősségi ellátás területén.

A problémát Burányi Béla, a sürgősségi betegellátó centrum akkori vezetője is elismerte, az osztályt pedig egyenesen működésképtelennek nevezte. Az ügy érdekessége, hogy az NNGYK (akkor még NNK) pár hónappal a botrány kirobbanása előtt helyszíni ellenőrzést tartott a Honvédkórház sürgősségi betegellátó centrumában, és mindent rendben talált.

Szintén 2019-ben ágyipoloskák lepték el az ügyeletes dolgozók ágyait. Mivel az osztályvezető főorvos először nem vette komolyan a problémát, az ott dolgozók kénytelenek voltak hetekig együttélni a helyzettel, mígnem már több ügyeleti szobában használhatatlanná váltak az orvosok és ápolók pihenőhelyei. Ugyanebben az évben derült ki, hogy a Honvédkórház Magyarország egyik legeladósodottabb kórháza: 2,8 milliárd forint tartozást halmoztak fel.

A Honvédkórház nem reagált a Direkt36 megkeresésére.

Egerek és fertőzöttek a Bajcsy kórházban

A kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet is a problémás kórházak közé tartozik az NNGYK adatai szerint. 2017 és 2022 között 2892 kórházi fertőzést rögzítettek, 1366 esetben jelentették, hogy kórházi fertőzést elkapó beteg halt meg (egy beteg többféle fertőzést is elkaphat). A kórház szerint 361 haláleset függött össze kórházban elkapott fertőzéssel. Ez az adat azért is figyelemreméltó, mert jóval magasabb, mint máshol.

Míg például a Honvédkórházban 100 elhunyt fertőzött közül átlagosan egy esetében jelöltek meg összefüggést a fertőzés és a beteg halála között, a Bajcsyban az esetek negyedében jutottak ugyanerre a következtetésre.

Csilek András a Direkt36-nak kizártnak nevezte, hogy a valóságban huszonötszörös különbség legyen a két kórház adatai között. Ugyanakkor, mint mondta, nem feltétlenül a jelentések kozmetikázása áll a háttérben, mert előfordulhat, hogy a két kórházban eltérő kritériumok alapján állapítják meg a fertőzés és a halál közötti összefüggést. Az infektológus szerint a gond inkább az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a hatóság részéről bárki észrevette a kirívó különbséget, vagy elgondolkozott rajta, hogy hogyan lehetne egységes módszertant bevezetni és betanítani.

„Ha az újságíró látja a különbséget, akkor valószínűleg a hatóság is látja, csak nem foglalkozik vele. Vagy nincs rá erőforrása, az adatok meg mennek a semmibe”

– fogalmazott Csilek.

A Bajcsy-Zsilinszky kórházban a sebészeten, a belgyógyászaton, az infektológián és az intenzíven okoztak a legtöbb problémát a kórházi fertőzések. Voltak egészen kirívó időszakok, például 2021-ben az intenzíven február elejétől április végéig 14 CDI esetet és 56 véráramfertőzést regisztráltak. (Kerestük a kórházat, de ők sem reagáltak a kérdéseinkre.)

2019 januárjában a Bajcsy a hírekbe is bekerült, amikor egy hasmenéses járvány miatt több osztályt is be kellett zárni. 2019 novemberében egeret videóztak az egyik fizetős kórteremben, 2020 májusában pedig az borzolta a kedélyeket, hogy két nővér fedetlen arccal ápolt koronavírusos betegeket, mert nehezen lélegeztek a maszk alatt, és ezért levették azt. Ekkor 24 dolgozó fertőződött meg. A kórházban olyan kirívóan magas volt a koronavírusos betegek halálozási rátája (a hírek szerint minden harmadik beteg meghalt), hogy az MSZP a parlamentben tisztázta volna a helyzetet, de a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt a népjóléti bizottság ülése határozatképtelen volt.

Egy meglepetés: Országos Onkológiai Intézet

A budapesti Ráth Görgy utcai Országos Onkológiai Intézet az ország egyik legjobban felszerelt szakkórháza, a fertőzéses rangsorokban évek óta nagyon rosszul szereplő ceglédi Toldy kórházénál jobb karban lévő épületekkel és egyéb infrastruktúrával.

Ezért is szembetűnő, hogy az OOI-ben is évről évre magas volt a kórházi fertőzések előfordulása.

2017-től 2022 végéig 822 kórházi fertőzést jelentettek, melyek közül 199 végződött halállal. Ezek közül 108, vagyis több minden második haláleset hozható összefüggésbe a a kórházi fertőzéssel.

Az OOI vezetése a Direkt36 megkeresésére azt mondta, hogy szerintük szakmaiatlan az OOI-ben kezelt súlyos rákbetegek fertőzési adatait más kórházakéhoz hasonlítani. Az OOI annak ellenére válaszolta ezt, hogy – miként azt levelezésünkben is jeleztük – a Direkt36 egyrészt osztály-szinten vizsgálódott, tehát onkológiát csak más onkológiával hasonlítottunk össze, másrészt még ezen belül is igyekeztünk csökkenteni a betegösszetételből fakadó különbségeket.

Az OOI válaszában azt is hangsúlyozta, hogy intézményük a „radikális daganatsebészeti műtétek és a tüdőtranszplantációs program miatt eleve a legmagasabb szintű intenzív terápiás ellátást nyújtja – beleértve a műtüdő (ECMO) kezeléseket is”, mely egy kifejezetten magas fertőzési kockázatú invazív beavatkozás.

Válaszában az Országos Onkológiai Intézet arra is utalt, hogy más kórházak kevésbé alaposan derítik fel az fertőzéses eseteket és fegyelmezetlenebbül jelentik az adatokat. Közben azonban az is kiderült, hogy a bejelentésekkel vagy azok rögzítésével is vannak problémák. Az intézet a Direkt36-nak küldött válaszához mellékelt ugyanis egy táblázatot arról, hogy 2017-2021 között az egyes fertőzéstípusokból hány esetet jelentettek. A számaik azonban szinte minden esetben eltértek az NNGYK nagy adatbázisában szereplő, elvileg szintén az OOI által jelentett adatoktól (voltak eltérések pozitív és negatív irányba is). Megkérdeztük az NNGYK-t, hogy ennek mi lehet az oka, de nem válaszoltak.

Továbbra sem tűnnek megbízhatónak a hatóságok adatai

A Direkt36 által megszerzett adatbázisból sok adatszolgáltatási hiányosságra is fény derült. A fertőzéseket jelentő kórházak bizonyos mezőket sokszor üresen hagynak. Ilyen például az a rubrika, hogy multirezisztens kórokozók okozta fertőzések diagnosztizálása után elkülönítették-e a beteget. A választási lehetőségek között az igen és a nem mellett az ismeretlen is szerepel, ennek ellenére a Toldy Ferenc kórházban például ezt a mezőt 2021-ben 87 esetben üresen hagyták. A CDI-s betegeknél azért nem derül ki egyik kórháznál sem, hogy elkülönítették-e a beteget, mert

az adatbázis táblázatában nem szerepel olyan oszlop, ahol erre választ lehetne adni.

Csilek András infektológus a Direkt36-nak azt mondta, hogy a fertőzött betegek elkülönítésével kapcsolatos kórházi adatszolgáltatás furcsaságainak hátterében az állhat, hogy a kórházak nem szívesen vallják be, hogy olykor képtelenek betartani a szigorú szabályokat. Gyakran előfordul, hogy nincs elég üres kórterem vagy ágy: ilyenkor hiába előírás, fizikailag lehetetlen máshová vinni a fertőzött betegeket, és a jelentéseket összeállító higiénikusok ködösítenek. „Valahol meg is értem őket – mondta Csilek, – ki szereti kiteregetni a szennyest?”

Az ehhez hasonló súlyos ügyek feltárásához szükségünk van rád is! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!

A kórházak azt is nagyon ritkán ismerik el, hogy a fertőzésnek köze volt a páciens halálához. 2022-ben például az NNGYK jelentése szerint fertőzést elkapó betegek 34-42 százaléka nem tért haza, a kórházak azonban 4-6 százalékban hozták csak összefüggésbe a fertőzés tényét a beteg halálával.

Az NNGYK maga is elismeri, hogy a fertőzéseket a jogszabályoknak megfelelően jelentő kórházak rosszabb színben tűnnek fel, mint azok, amelyek elmulasztják regisztrálni az eseteket. Ahogy tavalyi cikkünkben megírtuk, a hatóság a kórházi fertőzéses adatokért indított perben egyebek mellett azzal érvelt az adatok nyilvánossága ellen, hogy egyes intézményekben az „alacsony fertőzési gyakoriság oka lehet például (…) hogy elégtelen a fertőzések azonosítási gyakorisága (pl. nagyon kevés vérmintát vesznek az orvosok, így a véráramfertőzések alacsony számban kerülnek laboratóriumi igazolásra, ami a bejelentés kritériuma), vagy laza a bejelentési fegyelem”.

Remetehegyi Ildikó, az OKFŐ szakreferense, aki maga is rendelkezik kórházi higiénikusi tapasztalattal, a tavaly ősszel megrendezett Infekciókontroll és betegbiztonság konferencián lesújtó véleményt fogalmazott meg az NNGYK kórházi fertőzésekről szóló éves jelentéseiről.

„Az éves jelentés adatai nem validak, így az arra alapozott elemzések hibásak, az ezekre épülő stratégiák tehát működésképtelenek” – mondta. Szerinte az intézmények kozmetikázzák a számaikat, hogy az adatok „szépek legyenek”, és a rossz adatminőség nem teszi lehetővé, hogy előrelépés történhessen a területen. Azt is kiemelte, hogy a kórházak 14 százaléka egyáltalán nem jelent kórházi fertőzéseket, illetve olyan is akad, amelyik nullás jelentést ad be.

Csilek András azt mondta, hogy a fekvőbetegeket ellátó belgyógyászati, sebészeti, tüdőgyógyászati és intenzív osztályokon mindig elő szokott fordulni nozokomiális fertőzés. Az elmúlt hat évben egyáltalán semmilyen fertőzést nem jelentő intézmények között ugyanakkor ott van a Farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet, ahol három pulmonológiai osztály is működik.

A Direkt36 megkérdezte az intézetet, hogyan lehetséges az, hogy 6 év alatt egyetlen fertőzés sem fordult elő náluk, de nem válaszoltak.

NNGYK: Alapos munka, de félrevezető

Surján György, az NNGYK prevenciós és epidemiológiai igazgatója egy novemberi sajtótájékoztatón elismerte, hogy a Direkt36 matematikailag alapos munkát végzett a kórházi fertőzéses rangsorokkal, ugyanakkor „félrevezetőnek” is nevezte azt. Kijelentette, hogy sajnálja, amiért nem fordultunk hozzá segítségért, mert az NNGYK minden szakemberrel szívesen együttműködik a kórházi fertőzéses adatok vizsgálatával kapcsolatban. „Ami a megkeresést illeti, én szakértői és nem sajtómegkeresésről beszéltem” – válaszolta, amikor ennek a cikknek a készítésével kapcsolatban kerestük meg.

A Direkt36 korábban is számos alkalommal kérte az NNGYK segítségét, egy beosztottjukkal interjút is készítettünk, és a „Semmelweis Projekt” cikksorozatunk megjelenése előtt részletes kérdéssort küldtünk nekik, melyre nem reagáltak.

A novemberi sajtótájékoztatóra a Direkt36-ot nem hívták meg, de a kijelentésén felbátorodva az új adatok megszerzése után emailben megkerestük Surján Györgyöt. Elküldtük az általunk használt statisztika módszertanát, és a segítségét kértük, hogy az elemzéseink még pontosabbak lehessenek. Az igazgató azonban nem volt nyitott az együttműködésre.

A kórházak által jelentett 2017-2022-es fertőzési adatokat tartalmazó adatbázist a TASZ segítségével Wirth Zsuzsanna szerezte meg az NNGYK-tól. Az eredeti táblázatokat az alábbi linkekről lehet letölteni:

Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Tags: , , , , , ,
| Posted in Kórházi fertőzések | Comments Off on Vannak kórházak, ahol évek óta változatlanul súlyos a kórházi fertőzési helyzet. Mégsem történik velük semmi
02.17.24

„Hiába próbálták blokkolni” – Így kezelték Orbánék a színfalak mögött a kegyelmi botrányt

Kegyelmi ügy

Február 8-ra hiába volt hangos az egész ország a kegyelmi botránytól, Varga Judit aznap még teljesen nyugodtnak tűnt. A norvég nagykövetségen európai országok nagyköveteivel találkozott egy közel kétórás munkaebéden, amelynek hivatalos témája a közelgő EP-választások voltak.

A korábbi tervek szerint az egykori igazságügyi miniszter vezette volna a Fidesz választási listáját, és arról beszélt a diplomatáknak, hogy szerinte mi várható majd a kampány során. Az egyik résztvevő szerint Varga „kedélyesnek, magabiztosnak” tűnt, és egyáltalán nem adta jelét annak, hogy attól tartana, a kegyelmi ügy kettétörheti a karrierjét.

Amikor a nagyköveti találkozón szóba került a téma, Varga a saját szerepéről higgadtan annyit mondott, igazságügyi miniszterként nem volt más választása, mint hogy aláírja a Novák Katalin által már elfogadott kegyelmi kérvényt. „Ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzem a köztársasági elnök kegyelmi döntését?” – mondta Varga az egyik résztvevő szerint.

Alig több mint 48 órával később azonban Varga is beadta a lemondását, és bejelentette a teljes visszavonulását a közéletből. Az ő esetében beállt fordulatok is mutatták tehát, hogy mennyire nagy gyorsasággal zajlottak az események a Fideszben és a kormányon belül a kegyelmi ügy kezelése során.

A Direkt36 az elmúlt egy hétben több olyan szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező forrással beszélt, akiknek rálátása volt a történtekre. A források – akik a téma érzékenysége miatt névtelenséget kértek – elmondása alapján rekonstruáljuk azt, miként kezelte a kormány és személyesen Orbán Viktor az elmúlt tizennégy év fideszes kormányzásának talán legnagyobb belpolitikai botrányát.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

A miniszterelnök stábjánál rákérdeztünk a cikkben szereplő részletekre, de nem érkezett tőlük reakció.

„Felkészületlenek voltak”

Február 2-án pénteken 10:28-kor tette közzé a 444 azt a cikket, amelyben beszámolt arról, hogy Novák Katalin köztársasági elnök még áprilisban kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon korábbi igazgató-helyettesének, akit azért ítéltek el jogerősen, mert segítséget nyújtott az intézmény vezetője által elkövetett pedofil bűncselekmények eltussolásához.

Ahogy a hír elkezdett terjedni a kormánytól független médiában, hamar felfigyeltek rá a Karmelitában, Orbán Viktor miniszterelnök hivatalában, ahol a kormányzati kommunikációs és propagandagépezetet irányító Rogán Antal is dolgozik.

A történteket ismerő kormányközeli források egybehangzóan állították, hogy tudomásuk szerint Orbánt és környezetét váratlanul érte az ügy. „Teljesen meglepte a kormányt, felkészületlenek voltak. Sem az elnöktől, sem Varga Judittól nem jelezte Orbánéknak senki magát a kegyelmi ügyet, amikor a döntés [még tavaly áprilisban] megszületett” – fogalmazott egy forrás, aki az elmúlt hetekben több magas rangú kormányzati tisztviselővel is beszélt.

Hasonló információi voltak egy másik forrásnak, aki több emberrel is beszélt az utóbbi napokban Orbán környezetéből. „Eleve a reakció, a zavarodottság az elején is ezt bizonyítja, hogy nem volt róla tudomás legfelső szinten” – magyarázta a forrás.

Kezdetben tényleg úgy tűnt, hogy a Rogán által irányított profi és határozott gépezet nem tudja, mit kezdjen az üggyel.

A Karmelita közvetlen szomszédságában lévő államfői hivatal, a Sándor-palota néhány órával a cikk megjelenése után, péntek délután kiadott egy közleményt, amelyben megpróbálták azzal elhárítani az ügyet, hogy a kegyelmet kapott férfit, K. Endrét konkrétan nem pedofília miatt ítélték el, de nem adtak magyarázatot arra, hogy Novák miért hozta meg ezt a döntést.

Még aznap este beindult a kormányzati propagandagépezet is. A Magyar Nemzet oldalán megjelent egy szerző nélküli cikk, amelyben többek között azzal próbálták ártalmatlanítani az ügyet, hogy azt bizonygatták, K. Endre mennyire jó ember. „Az elítélt 2021 óta töltötte büntetését, összesen egy év öt hónapot töltött büntetés-végrehajtási intézetben. Lapunk információi szerint ezalatt az idő alatt magatartásában nem volt kivetnivaló” – írták a propagandagépezethez tartozó újságban.

„A jobboldalra is leszivárgott a történet”

Miközben a nyilvánosság előtt a kormány igyekezett úgy tenni, mintha ez egy jelentéktelen történet lenne, a színfalak mögött tisztában voltak a súlyával.

„Péntek óta ott volt a radaron ez az ügy a Karmelitában is” – mondta egy kormányközeli forrás, aki szerint ennek része volt az is, hogy azonnal magyarázatot kértek a Sándor-palotától. Az államfő hivatala elmondta, hogy – amint azt múlt héten a Direkt36 és a Telex már feltárta – a korábban miniszterként is szolgáló református püspök, a Novákkal régóta szoros viszonyban álló Balog Zoltán volt az, aki lobbizott a kegyelem megadása érdekében.

Balog régóta meghatározó figurának számít fideszes körökben, Orbán Viktorhoz fűződő személyes bizalmi kapcsolata pedig még a 90-es évekre nyúlik vissza. 2007-ben Balog egyenesen úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy Orbánhoz „baráti hűség” köti.

Hiába hivatkozott Novák hivatala egy ilyen régi bizalmi emberre, ez kevés volt a miniszterelnöknek és stábjának. „Orbán a Balogra való hivatkozást nem fogadta el” – mondta egy kormányközeli forrás, aki szerint a miniszterelnök úgy állt hozzá, hogy „Novák a köztársasági elnök, ő dönt, az ő felelőssége”.

Az első napokban azonban még a kormányon belül bíztak abban, hogy megúszhatják komolyabb következmények nélkül az ügyet. „Úgy gondolták a kormányzati kommunikációs központban, hogy el fog csitulni az ügy, és nem fog robbanni” – mondta egy forrás arról, hogyan telt a nagyjából hétfőig tartó időszak.

Ez után azonban éles fordulat következett be a Karmelita hozzáállásában.

A kormány régóta hatalmas erőforrásokat fordít arra, hogy a legapróbb kérdésekről is közvélemény-kutatásokat készíttet, és ennek alapján hozza meg a politikai döntéseit. Készültek felmérések a kegyelmi ügyről is, és amikor keddre és szerdára befutottak ennek az eredményei, akkor egyértelművé vált a miniszterelnöki stáb számára, hogy rosszul kalkuláltak, ha azt hitték, hogy komolyabb károk nélkül átvészelhetik ezt az ügyet.

„Két dolog derült ki. Az egyik, hogy a jobboldalra is leszivárgott a történet, hiába próbálták blokkolni. A másik, hogy nagyon komoly felzúdulást okozott a saját táboron belül is ez a kegyelmi ügy” – fogalmazott egy, a kutatások részleteit ismerő forrás. A kegyelmi ügy azért is érintette különösen érzékenyen a Fideszt, mert a gyermekvédelem kérdését már egy jó ideje a politikájuk középpontjába helyezték. Korábban egy gyermekvédelminek nevezett törvényt is elfogadtak, amelyben a pedofíliát összemosták a homoszexualitással. A témában pedig még népszavazást is tartottak.

A felmérések után egyértelmű volt a miniszterelnöki stáb számára, hogy lépniük kell, és az ügy kezelésében közvetlenül részt vett maga Orbán is.

A miniszterelnök február 8-án csütörtök délután jelentkezett egy Facebook-videóval, amelyben bejelentette, hogy egy olyan alkotmánymódosítást kezdeményezett, amely lehetetlenné teszi, hogy a kiskorú gyermekek elleni bűncselekmények elkövetői kegyelmet kaphassanak.

Egy kormányközeli forrás szerint a Novák számára kellemetlen, a köztársasági elnök jogkörét korlátozó bejelentés célja az volt, hogy Orbán eltolja magától az egyre kellemetlenebb ügyet. A miniszterelnök – akit a forrás szerint feldühített az, hogy az államfő ilyen helyzetbe hozta – azt üzente a videóval, hogy ő személyesen nem fog belekeveredni a botrányba, „nem fogja megmenteni Novákot”.

Ekkor már kormányzati szinten világossá vált, hogy valamilyen drasztikus lépést kell tenniük az ügy lezárása érdekében. Egy kormányközeli forrás szerint Orbánra jellemző, hogy ilyen válsághelyzetekben „vérprofi, és azonnal lép”, ezért már csütörtökön felmerült, hogy Nováknak és esetleg Vargának is mennie kell.

Végleges döntést a Fidesz-vezetés pénteki informális ülése hozott, ahol a miniszterelnök a szűkebb bizalmi körével beszélte át az ügyet. „Ez pecsételte meg a dolgot, itt dőltek el a lemondások” – mondta az ügyre rálátó egyik forrás, aki szerint a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a botrányért nemcsak Nováknak, de Vargának is viselnie kell a felelősséget.

Varga ugyan igazságügyi miniszterként először nem támogatta a kegyelmi kérvényt, de miután Novák ragaszkodott hozzá, aláírta azt. „Vargának azért kellett mennie, mert azt gondolták, hogy nem lehet félmunkát végezni” – mondta egy másik forrás arról, hogy Orbánék miként gondolkodtak az ügy lezárásáról. El akarták kerülni azt a helyzetet, hogy Novák lemondása után Vargára irányuljon a figyelem, mint aki a kérvényt ellenjegyezte. „Orbán azonban végleges megoldást akart” – fogalmazott az egyik kormányközeli forrás, aki szerint az volt a cél, hogy „véglegesen leválasszák ezt az ügyet a kormányról”.

Az ehhez hasonló súlyos ügyek feltárásához szükségünk van rád is! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!

Novák és Varga a pénteki fideszes vezetői tanácskozást követő napon, szombaton jelentette be a lemondását.

„Nem angolul makog”

Orbán annak ellenére döntött ilyen gyorsan a két politikus távozásáról, hogy ezzel két kulcsemberét veszítette el.

Novákra és Vargára ugyanis egyaránt számított abban, hogy segítenek neki az egyre ambiciózusabb külpolitikai törekvéseiben. Kormányközeli források szerint Orbán épp azért választotta őket ezekre a pozíciókra – Novákot államfőnek, Vargát pedig arra, hogy az EP-választás után a brüsszeli fideszeseket vezesse –, mert a nemzetközi szövetségi kapcsolatainak építésében nagy szerepet szánt nekik.

„Itt volt két nő, akik jól néznek ki, nyelveket beszélnek, jól érvelnek” – magyarázta egy forrás, aki korábban a franciául és angolul felsőfokon beszélő Novák mellett dolgozott. „A Fideszben korábban nem voltak ilyen emberek. Az, hogy valaki tőlünk megszólal franciául Brüsszelben, és nem angolul makog, az egy komoly dolog” – tette hozzá a forrás.

Orbán számára most így megakadt az a folyamat, amelynek során tudatosan úgy építette a külpolitikai csapatát, hogy az – egy kormányközeli forrás megfogalmazása szerint – „többszólamú” legyen.

Miközben ő a hatalmi építkezésekre koncentrál, és találkozik mondjuk Donald Trumppal vagy beszédet mond az amerikai konzervatívok konferenciáján, addig a technikai jellegű ügyek intézésébe bevon más embereket.

Ezt tette például Vargával már igazságügyi miniszterként is, amikor rábízta az európai uniós intézményekkel való konfliktusos tárgyalások egy részének intézését. Novák köztársasági elnökként szintén sokat járt külföldre tárgyalni, és bár ugyanazt képviselte, mint Orbán, de stílusban másképp. „Novák Orbán mellé fellép, de a miniszterelnököt nem veszélyezteti, mert a döntéseket továbbra is ő hozza” – magyarázta a forrás.

Egy másik kormányközeli forrás szerint ezért most „óriási a gyász”, és sokan nem értik, Novák hogyan követhetett el ekkora hibát. „Nem értik, hogy miért nem volt éber. Ő tudta, hogy mit ír alá, tudta, hogy milyen aggályai vannak Vargának és a kegyelmi ügyekkel foglalkozó jogászoknak” – mondta a forrás.

Míg Novákkal szemben leginkább csak értetlenség van, a kegyelmi kérvény ügyében fontos szerepet játszó Balogot többen is sokkal indulatosabban ítélik meg. „Most nagyon haragszanak Balogra” – mondta egy forrás, hozzátéve, hogy „elemi düh van a püspökkel szemben”.

Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.

Borítókép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Tags: , , ,
| Posted in Kegyelmi ügy | Comments Off on „Hiába próbálták blokkolni” – Így kezelték Orbánék a színfalak mögött a kegyelmi botrányt
02.12.24

Fideszes körökben Balog Zoltán püspököt, korábbi minisztert sejtik a Novák bukását hozó kegyelmi döntés mögött

Kegyelmi ügy

Bár Novák Katalin nyilvánosan nem osztott meg részleteket a lemondásához vezető kegyelmi döntésről, fideszes és kormányzati körökből kiszivárgott információk alapján elkezdett tisztázódni a kép.

A Direkt36-nak és a Telexnek több egymástól független kormányzati, illetve az államfői hivatalhoz közel álló forrás azt állította, hogy a kegyelmi ügyben fontos szerepet játszott Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház vezetője, korábbi miniszter, Novák tanácsadója és régi mentora.

Az Orbán-kormány egy volt magas rangú tisztviselője azt mondta, hogy Novák környezetéből úgy értesült, hogy Balog volt az, aki arra biztatta a köztársasági elnököt, hogy K. Endrének kegyelmet adjon. Egy Novákhoz régóta közel álló forrás megerősítette ezt, hozzátéve, hogy amikor a botrány kitört és mind Novák munkatársai, mind Orbán Viktor csapata magyarázatot kért Balogtól, akkor ő azzal védekezett, hogy ez nem az ő személyes döntése volt, hanem a református egyház vezetésében többen szerették volna elérni, hogy a családilag jó református kapcsolatokkal rendelkező K. Endre kegyelmet kapjon.

Egy jó kormányzati kapcsolatokkal bíró ellenzéki politikusnak szintén azzal magyarázták a kegyelmi döntést mind a Fidesz-frakcióból, mind Novák stábjából, hogy „politikailag egyértelműen Balog nyomulása volt a kegyelem mögött”. A politikusnak Novák környezetéből már régóta arra panaszkodtak, hogy „Balog bejárt a Sándor-palotába intézkedni”, és „mindenben kavart”. A források részleteket nem mondtak arról, hogy Balog konkrétan milyen lépéseket tett a kegyelem megadása érdekében.

Hivatalosan Balog a köztársasági elnök tanácsadó testületének a tagja, ám több, a Novák–Balog-kapcsolatot ismerő forrás szerint a református püspöknek a formális pozícióját messze meghaladó befolyása volt Novák Katalin döntéseire. Novák egy volt munkatársa, aki személyesen is jó viszonyt ápolt vele, úgy fogalmazott: „Kata neki bármit megtesz.”

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Balog Zoltánt több csatornán is megpróbáltuk elérni, illetve vasárnap kora délután részletes kérdéssort küldtünk neki a kiszivárgott információkról. Egyelőre nem érkezett tőle válasz. Novák Katalin stábjától szintén nem kaptunk reakciót.

Hivatalos Facebook-oldalán Balog csütörtökön, két nappal Novák Katalin lemondása előtt, a botrány csúcsán a következő posztot osztotta meg: „Visszavonulni néhány hétre imádkozni, gondolkodni, olvasni és írni Isten csendjében. Micsoda ajándék!” A kiszivárgott információk szerint Novák környezetében többen is sérelmezték, hogy Balog épp a botrány elhatalmasodásakor tette meg ezt a lépést.

Balog és a gyermekotthon

Egyelőre nem teljesen egyértelmű, hogy Balognak miért lehetett olyan fontos a kegyelmi döntés. Múlt pénteken került nyilvánosságra a 444.hu cikkében, hogy a tavalyi pápalátogatásra hivatkozva Novák kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, aki a bíróság szerint segített eltussolni az igazgató pedofilügyét.

Balog neve ugyanakkor a bicskei pedofilügy kapcsán már korábban is felmerült – például ő volt az, aki 2016-ban javaslatot tett a később pedofília miatt elítélt gyermekotthon-igazgató Vásárhelyi János állami kitüntetésére. Balog a később a pedofil bűncselekmények eltussolásáért elítélt igazgatóhelyettes K. Endrét is ismerhette, 2013-ban ugyanis együtt vettek részt a minisztériuma által szervezett, „A gyermekek bevonása és védelme a sportban és a sporton keresztül” című, a gyermekek elleni szexuális erőszak megállításáért szervezett konferencián. A Hvg.hu cikke szerint K. Endre apját korábban sajtóbeszámolók református főgondnokként (református világi vezetőként) említették, és a család befolyásos barátokkal és ismerősökkel rendelkezett.

Az ehhez hasonló súlyos ügyek feltárásához szükségünk van rád is! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!

Balog Zoltánról és Novák Katalinról számos forrás – volt kormányzati tisztviselők, a református egyházat ismerő források, illetve Novák Katalin személyes ismerősei – egybehangzóan azt állították, hogy régóta rendkívül szoros személyes kapcsolatban állnak.

A nála húsz évvel fiatalabb Novákot Balog vette maga mellé és egyengette politikai pályáját, 2012-től miniszter-kabinetfőnökként, majd miniszter-államtitkárként pedig formálisan is szoros kapcsolatban álltak hosszú éveken keresztül. Balog ugyan kikerült a kormányból 2018-ban, de továbbra is közel maradt Novákhoz, 2022-es elnökké választása után pedig a tanácsadói testületének meghatározó tagja lett.

Az évek során Balog és Novák többször is részt vettek közpénzen egzotikus utazásokon olyan távoli helyekre, mint Bogota vagy 2023 októberében Pápua Új-Guinea. A közös események és utak annak ellenére megmaradtak, hogy Balog és Novák hivatalos funkciói folyamatosan cserélődtek. Amikor Bogotába mentek, Novák épp államtitkár volt, Balog pedig miniszterelnöki biztos, Pápuára pedig már mint köztársasági elnök és elnöki tanácsadó, püspök utaztak együtt.

Varga nem akarta

Szivárogtak ki információk a történtekbe szintén belebukott Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter szerepéről is.

A történteket Novák oldaláról ismerő kormányzati forrás szerint igaz, amit a Mi Hazánk-közeli Magyar Jelen írt meg először, miszerint Varga Judit akkori igazságügyi miniszter anélkül továbbította K. Endre kegyelmi kérvényét Nováknak, hogy azt támogatásra javasolta volna.

Varga környezetéből többen is megerősítették, hogy az akkori igazságügyi miniszter valóban nem támogatta a kegyelmet.

Csakhogy Novák – a kiszivárgott információk szerint Balog lobbizásának hatására – azt mégis aláírta. A kormányzati forrás szerint ezt követően Varga úgy érezhette, nem mehet szembe a köztársasági elnöki döntéssel, azonban „hibát követett el” azzal, hogy nem kért miniszterelnöki engedélyt és nem tájékoztatta Orbán Viktort. A forrás szerint Varga ezt jóhiszeműen tette, mert azt gondolta „fölötte eldőlt a kérdés, és csak formális az ő szerepe”. (Hogy Orbán Viktor valóban nem tudott a kegyelmi döntésről előzetesen, azt ugyanakkor más nem tudta megerősíteni.)

Egy Vargához közel álló forrás szerint az államfő környezetében valószínűleg arra számítottak, hogy ez az ügy nem kerül nyilvánosságra, a kegyelmi ügyek ugyanis anonimak. Csakhogy itt az történt, hogy K. Endre ügye harmadfokra került a Kúrián. Tavaly szeptemberben aztán a Bírósági Határozatok Tárában megjelent, hogy K. Endre ügyében Novák 2023. április 27. napján kegyelmet gyakorolt. Ez alapján írta meg a 444.hu február 2-án K. Endre ügyét, elindítva ezzel a köztársasági elnök bukásához vezető botrányt.

Balog esetleges szerepe a református egyház vezetőjeként a köztársasági elnöki hivatal működésében, illetve konkrét kegyelmi ügyekben azért is kérdéseket vet fel, mert a magyar törvények szerint állam és egyház elkülönülten működnek. A köztársasági elnök az alkotmányosság őreként és legfőbb közjogi méltóságként a magyar állam első számú képviselője, akinek a nemzet egységét megtestesítve politikai és vallási elfogultságoktól mentesen kell döntéseket hoznia.

Balog Zoltán az államfő lemondása után Facebookján megosztotta a „Kiállok Novák Katalin mellett” nevű Facebook-oldal bejegyzését, mely többek közt így méltatja Novákot: „Azon kevesek közé tartozik, akik hibájukért vállalják a felelősséget.”

A cikk elkészítésében közreműködött Joób Sándor és Miklósi Gábor.

Borítókép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Tags: , ,
| Posted in Kegyelmi ügy | Comments Off on Fideszes körökben Balog Zoltán püspököt, korábbi minisztert sejtik a Novák bukását hozó kegyelmi döntés mögött
01.31.24

Zárt ajtók mögött Orbán valami nagyon mást hozott fel Ukrajna EU-csatlakozása ellen

Orosz kapcsolatok

Tavaly év végén ismét Orbán Viktorra irányult a világsajtó figyelme, miután az EU-tagállamok vezetői közül egyedül ellenezte Ukrajna uniós csatlakozását. A magyar miniszterelnök többek között olyan érveket hozott fel, hogy Ukrajna túl korrupt, és hogy a csatlakozása óriási anyagi terhet róna a többi tagállamra.

Hónapokkal korábban egy zárt körű tanácskozáson azonban teljesen más aggályokat fogalmazott meg. Ezek inkább arról szóltak, hogy a saját kormányának geopolitikai mozgásterét érzi veszélyben. Arról beszélt ugyanis, hogy Ukrajna EU-csatlakozása felborítaná az Európán belüli hatalmi viszonyokat, és túl nagy befolyást szerezne a térségben az Egyesült Államok.

Ez a tanácskozás tavaly tavasszal zajlott az Országgyűlésben. Orbán a parlamenti képviselők által „EU-s nagytanácsnak” nevezett fórumon beszélt, amelyet a jogszabály szerint az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozói, vagyis az Európai Tanács ülései előtt hívnak össze. A miniszterelnök itt tájékoztatja az Országgyűlés vezető tisztségviselőit, köztük több ellenzéki képviselőt is arról, hogy mi várható a néhány nap múlva esedékes csúcstalálkozón.

Az „EU-s nagytanács” rendszeres résztvevői szerint ezeken az alkalmakon a nyilvános parlamenti ülésekhez képest jóval békésebb a hangulat, és Orbán itt gyakran megosztja távlatosabb vízióit is. A tavaszi tanácskozáson elhangzottakról a Direkt36 a megbeszélés részleteit közelről ismerő forrásokból értesült. A miniszterelnök által elmondottakkal kapcsolatban több kérdést is feltettünk Orbán sajtófőnökének, ezekre azonban nem kaptunk választ.

Az ehhez hasonló súlyos ügyek feltárásához szükségünk van rád is! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!

Az amerikai mesterterv

Tavaly március 23-án tartották az Európai Tanács épp aktuális csúcstalálkozóját, amelynek hivatalos napirendjén még nem szerepelt az ukrán EU-csatlakozás megindítása, Orbán azonban mégis elmerült a témában a pár nappal korábban, március 20-án megtartott zárt körű országgyűlési tanácskozáson.

A megbeszélés részleteit ismerő források szerint a miniszterelnök azt osztotta meg a résztvevőkkel, hogy titkosszolgálati forrásokból származó információi szerint az Egyesült Államok megígérte Ukrajnának, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások még 2023-ban meg fognak indulni a háború sújtotta országgal. „Zelenszkij úgy megy rá az elnökválasztási kampányra, hogy megkezdődtek a tárgyalások Ukrajnával” – mondta Orbán arra célozva, hogy ez erősítené Zelenszkij belpolitikai pozícióját.

(Orbán nem említette, de Ukrajna integrációs folyamatának már volt előzménye. Az ország 2022 júniusában kapta meg a tagjelölti státuszt, miután néhány nappal az orosz invázió megindulása után kérvényezte a tagságot. Ukrán vezető politikusok 2023 elején arra számítottak, hogy a csatlakozási tárgyalások is megindulhatnak hamarosan. Az EU vezetői tavaly év végén megszavazták a tárgyalások megkezdését, de a 2024 elején esedékes elnökválasztást a jelek szerint a háború miatt nem fogják most megtartani.)

„Lesz egy kis csinn-bumm cirkusz előtte” – fogalmazott Orbán arra utalva, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez egyhangú döntés szükséges, így a magyar kormány bizonyos ügyekben érvényesíteni tudja majd az akaratát. A miniszterelnök azt mondta, ragaszkodni fognak ahhoz, hogy Ukrajna állítsa vissza azokat a jogokat, amelyekkel még 2015 előtt rendelkezett a magyar kisebbség. Orbán azt is mondta, ez egy olyan álláspont, amit nyugodtan lehet képviselni, ahhoz hasonló alapvetés, mint hogy „fehér ember késsel-villával eszik”.

Orbán hozzátette, hogy a kisebbségvédelem terén semmilyen más új javaslatot nem fognak elfogadni, azokról ugyanis nem lehet tudni, hogyan működnének a gyakorlatban. A 2015 előtti állapotokra való hivatkozás jó ideje része a kormányzati kommunikációnak, Szijjártó Péter külügyminiszter pár nappal az EU-s nagytanács ülése után is posztolt erről.

Orbán ugyanakkor jelezte, hogy bár szerinte Magyarország némi eredményt el tud érni, érdemi akadályt nem tud majd emelni az ukránok csatlakozása elé. Úgy fogalmazott, hogy a kifogásaik ellenére is viszonylag gyorsan „át fogják rajtunk nyomni Ukrajna EU-s tagságát”.

Ezután tért rá arra, hogy milyen geopolitikai kockázatokat lát ebben. Orbán közölte, hogy az ukrán csatlakozással létrejön az EU-n belül egy olyan „erőközpont”, amelyet az Egyesült Államok fog uralni katonailag, illetve politikai és gazdasági értelemben is. Ehhez az észak-közép-európai zónához fog tartozni Orbán szerint szorosabban a három balti állam, Lengyelország, az Oroszország által a területei egy részétől megfosztott Ukrajna, illetve valamennyire lazábban Románia is. Ezek olyan országok, amelyek Oroszországtól tartva szorosabb kapcsolatot ápolnak az USA-val.

A zóna súlyát a miniszterelnök szerint az is mutatja, hogy az USA Nyugat-Európa helyett már csak Lengyelországba és Ukrajnába telepít fegyvereket. „Belarusz dolgában még meglátjuk, ott egy-két színes forradalom még megtörténhet” – fogalmazott Orbán, utalva a több posztszovjet országban korábban kirobbant – és az oroszok szerint amerikai támogatással zajlott – tüntetéssorozatokra. Orbán szerint így egy esetleges belarusz forradalom révén még nagyobb lenne az amerikai dominanciájú zóna.

A miniszterelnök azt is végigvette, hogy ennek a blokknak mekkora lesz a népessége. Orbán konkrét számokat említve úgy kalkulált, hogy a Baltikum, Lengyelország és Ukrajna lakossága felül fogja múlni Franciaországét, így szerinte ez a zóna befolyásosabb lesz a franciáknál. Orbán kitért arra is, hogy ezt az elméletet Emmanuel Macronnal is megosztotta, a francia elnöknek azonban elmondása szerint „nem volt teljesen világos, hogy mit mivel kell összeadni”.

Orbán a francia elnökkel, aki állítólag nem értette a magyar kormányfő számításait – Forrás: Orbán/Facebook

Orbán a francia elnökkel, aki állítólag nem értette a magyar kormányfő számításait – Forrás: Orbán/Facebook

Orbán a zárt ülésen beszélt azokról a számokról, amelyeket Macronnal is megosztott. Ukrajna esetén 20 millióval számolt, vagyis arra utalt, hogy a háború előtt még 32 milliós ország lakossága az oroszok inváziója miatt ennyire fog csökkenni. (Orbán a saját kalkulációjában a francia lakosságot némileg alul, a lengyelek számát pedig felülbecsülte. Ha ugyanis a hivatalos adatokat vesszük figyelembe, a 38 milliós Lengyelország, a 6,1 milliós Baltikum és a 20 millió ukrán együtt sem múlja felül a 68 millió franciát.)

Orbán beszélt arról is, hogy ez a blokk gazdaságilag is fajsúlyos szereplő lesz. A várakozásai szerint ez többek között az ide áramló amerikai befektetéseknek és az Ukrajna újjáépítésére szánt forrásoknak lesz köszönhető. A miniszterelnök szerint mindez oda fog vezetni, hogy „ez az új erőközpont” „erősebb lesz, mint Németország gazdaságilag”. Orbán szerint ennek az általa „amerikai–lengyelnek” hívott stratégiának köszönhetően az EU-n belüli erőviszonyok felborulnak, és a jelenleg dominánsnak számító német–francia tengely befolyása csökkenni fog.

„Nekünk erre volt egy ajánlatunk a derék franciáknak és a németeknek, akik ezt nem fogadták el” – mondta Orbán arról, hogy ő korábban kísérletet tett az EU-n belüli jelenlegi status quo fenntartására. Ennek érdekében javasolták, hogy a francia–német tengelyt egészítsék ki a visegrádi négyekkel (vagyis Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal).

Orbán érvelése szerint ha ezeket az országokat szorosabban bevonták volna az EU döntéshozatalába, akkor konszolidálni lehetett volna az EU keleti felét. Orbán szerint ez azért nem történt meg, mert Németország riválist látott a V4-ben, ezért megpróbálta szétverni azt. A miniszterelnök logikája szerint ezért indult többek között jogállamisági eljárás Lengyelország ellen. Orbán végkövetkeztetése szerint a németek és a franciák magukkal szúrtak ki, ahelyett, hogy „megerősítették volna Európa stratégiai autonómiáját”, felkínálták Közép-Európát az amerikaiaknak.

Orbán beszédéből az is kiderült, hogy ez az átrendeződés azért zavarja őt, mert ez keresztbe vágja a stratégiai elképzeléseit. A miniszterelnök beszélt arról, hogy szerinte a világgazdaság súlypontja – főleg demográfiai okok miatt – a Nyugat helyett egyre inkább Ázsiába, többek között Kínába tevődik át. Orbán azt mondta, nem tartja helyesnek, hogy „az amerikaiak erre úgy reagálnak, hogy kettéhasítják a világgazdaságot”.

Szerinte ebben a folyamatban nem szabad a nyugati és a keleti térfél között választani, ehelyett azt kell elérni, hogy „az érdekeinknek megfelelően mindenkivel mindenfajta kapcsolatot tudjunk kialakítani”. Úgy vélte, hogy Magyarországnak a következő tíz évben ki kell használnia a nyugati és a keleti kapcsolatrendszerből származó előnyöket is.

Orbán több olyan keleti országot is felsorolt, amelyek szerinte fontosak ennek a „magyar stratégiának” a végrehajtása szempontjából. Ezek között említette például Kínát. Azt mondta, hogy Indiával mélyíteni akarják a kapcsolatokat, de annak még egyelőre nem találták meg a módját. Hozzátette azt is, hogy a háború befejezése után „az oroszokkal is ki kell alakítani az új biztonsági kereteken belül valamilyen kapcsolatot”.

A miniszerelnök ezeknek a gondolatoknak egy részét már nyilvánosan is megosztotta. Pár nappal a parlamenti tanácskozás előtt például hasonló dolgokat mondott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara előtt elmondott beszédében is. Itt ugyanakkor Orbán az elméletét jóval rövidebben ismertette, az Egyesült Államok szerepére is korlátozottan tért ki, így az elmondottak kevesebb figyelmet is kaptak.

Orbán szerint vicc

Az ukrán csatlakozás kérdését azután kezdte el a magyar kormány komolyabban bírálni, hogy az Európai Bizottság tavaly november elején erre tett javaslatot. A magyar kormány az Orbán által felvázolt menetrendet követve, a kisebbségi jogokat emlegetve reagált a bejelentésre. Szijjártó Péter még aznap a Facebook-videójában arról beszélt, Ukrajna nem alkalmas az európai uniós tagságra. „Mi, magyarok továbbra is elvárjuk azt, hogy Ukrajna visszaadja a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a jogokat, amelyekkel 2015-ben már rendelkeztek” – fogalmazott.

Időközben azonban Ukrajna is lépett. Tavaly december elején több, a csatlakozás megkezdéséhez szükséges törvényt is elfogadtak. Ezek egyike a kisebbségi jogokról szólt. Az új törvény lehetővé tette, hogy az Európai Unió hivatalos nyelvein, így többek között magyarul is folyhasson oktatás az ukrajnai iskolákban. A magyar kormány erre reagálva azt közölte, értékelni fogják az új törvényt, hozzátették, az azonban láthatóan messze van a 2015-ös jogok visszaadásától.

Orbán európai uniós vezetőkkel – Forrás: Orbán/Facebook

Orbán európai uniós vezetőkkel – Forrás: Orbán/Facebook

A következő időszakban a kormány kommunikációjában a kisebbségi jogokra való hivatkozás visszaszorult. Orbán is másféle érveket kezdett emlegetni. Ezek egyike arról szólt, hogy Ukrajna nem áll készen a csatlakozásra. „Ukrajnát úgy ismerjük, hogy az a világ egyik legkorruptabb országa. Ez kész vicc!” – mondta például a Le Point francia hetilapnak tavaly decemberben.

A miniszterelnök ellenérvei között megjelent az is, hogy Ukrajna felzárkóztatására óriási összegek mennének el. Tavaly december 13-án a parlamentben például azt mondta, hogy agrártámogatásra Ukrajna tízszer többet kapna, mint amennyire Magyarország jogosult. „Ennek a pénznek ráadásul tekintélyes része valójában az amerikaiak zsebébe vándorolna, lévén, hogy az ukrán agrárszektorba az amerikaiak nyakig bevásárolták magukat” – mondta. Azt is hozzátette, Antony Blinken amerikai külügyminiszter a napokban arról beszélt, hogy az USA által Ukrajnába küldött pénz 90 százaléka visszajut az Egyesült Államokba, és az a munkahelyek létrehozását, a növekedést segíti.

Orbán emellett tavaly december elején Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének írt levelében azt javasolta, a következő Európai Tanács ülés napirendjéről töröljék az ukrán csatlakozás témáját. Az Európai Bizottság javaslatáról ugyanis a december 14–15-i csúcson kellett egyhangúan dönteniük a tagállamok vezetőinek.

Orbán azt is közölte Michellel, az Ukrajnának a tervek szerint 2027-ig nyújtandó 50 milliárd eurós pénzügyi támogatással sem ért egyet. A miniszterelnök korábbi nyilatkozataiból kiderült, mindezt azért nem támogatta, mert ellenezte, hogy az EU ehhez hitelt vegyen fel. Ráadásul pénzkidobásnak is érezte az összeg folyósítását, mivel az ukrán hadsereg nem hozta a várt katonai eredményeket.

Orbán vétóval való fenyegetése miatt nagy figyelem irányult a decemberi csúcstalálkozóra. Az ülés első napján megszavazták a csatlakozási tárgyalások megkezdését. Ez úgy történt meg, hogy a szavazás pillanatában Orbán a német kancellár, Olaf Scholz javaslatára, előre egyeztetett módon elhagyta a termet. A magyar kormány utólag azt közölte, hogy a hosszúra elnyúló csatlakozási tárgyalások során számos esetben lesz szükség egyhangú döntésre, így még bőven lesz alkalmuk vétózni.

Másnap Orbán a tárgyalások megkezdésénél sürgetőbb, az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásról szóló döntést azonban megvétózta. Később kiderült, Orbán ezen a téren is nyitott valamilyen fajta kompromisszumra. A Politico nevű lap január elején arról írt, hogy a magyar kormány felvetette, feloldanák a vétót, ha az Ukrajnának szánt finanszírozást minden évben felülvizsgálnák. Ez viszont azt jelentené, hogy a magyar kormánynak minden évben lehetősége lenne vétóval zsarolni az Európai Uniót.

Címlapkép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Tags: , , , , ,
| Posted in Orosz kapcsolatok | Comments Off on Zárt ajtók mögött Orbán valami nagyon mást hozott fel Ukrajna EU-csatlakozása ellen
01.28.24

Másodszor díjazták idén kollégánkat, Wirth Zsuzsanna kapta a Szente László-díjat

Direkt36

Wirth Zsuzsanna, a Direkt36 újságírója és szerkesztője nyerte el a Szente László-díjat, amelyet az idei évben adtak át a második alkalommal. A díjátadót január 28-án tartották Budapesten.

A díjat a 2022-ben elhunyt Szente László újságíró emlékére alapította két egykori kollégája, Rangos Katalin és Friderikusz Sándor. A szélesebb nyilvánosságban kevésbé ismert, munkáját a kollégái szerint kérhetetlen alaposággal végző Szente korábban a Magyar Rádiónál dolgozott, nevéhez fűződött a 180 perc című műsor létrehozása, illetve 25 éven keresztül ő volt a Szombat délelőtt és a 168 óra műsorvezető-szerkesztője.

A díjjal azoknak az újságíróknak a munkáját akarják elismerni, akik – az alapítók megfogalmazása szerint – „különleges tehetségüket, kikezdhetetlen szakmai tudásukat és kérlelhetetlen alaposságukat nem tudják vagy nem akarják célratörő önérvényesítéssel párosítani.”

Wirth Zsuzsanna az ELTE hallgatójaként az Origónál kezdett el dolgozni még 2004-ben. Az internetes portálnál a politika rovat újságírójaként tíz évet töltött el. Ennek során több kiváló sztorival is felhívta magára a figyelmet, ezek egyike például egy angliai magyar embercsempész maffiáról szólt. Később dolgozott a Forbes és a Marie Claire magazinoknál, összesen háromszor nyerte el a Minőségi Újságírásért díjat. Az ELTE média szakán óraadóként újságírást tanít.

Wirth Zsuzsanna vasárnapi díjátadón.

Zsuzsi 2016 óta tagja a Direkt36 csapatának, előbb újságíróként, 2022 óta pedig szerkesztői minőségben is. A Direkt36-nál olyan komoly visszhangot kiváltó sztorikon dolgozott, mint például a közpénzből működő Antall József Tudásközpont Alapítvány költekezésének visszásságait bemutató cikk, illetve az az anyag, amely feltárta több tucat magántőkealap valós tulajdonosát. Kifejezetten szerette azokat a projektjeinket is, amelyek nemzetközi együttműködés keretében születtek, több ilyenben is részt vett.

A kórházi fertőzésekről szóló, Marton Kamillával közös cikksorozatával idén elnyerte a legrangosabb magyar tényfeltáró újságírásért járó elismerést, a Transparency-Soma díjat. A projekt utómunkáit otthonról, már a GYES alatt fejezte be, Zsuzsi ugyanis nyáron adott életet harmadik gyermekének.

A vasárnapi díjátadó után Zsuzsi azt mondta, „iszonyúan örül”, és „szerencsésnek érzi magát, hogy olyan sztorikon dolgozhatott, amelyekre különösen büszke”. „Gyerek, cikkek, díjak. Ez így fel tudja dobni a napjaimat mostanában” – fogalmazott.

A Szente László-díjról döntő testület tagjai Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke, Dull Szabolcs, a Telex korábbi főszerkesztője, Kotroczó Róbert, az RTL hírigazgatója, Hadas Krisztina dokumentumfilmes, és Dezső András, a HVG újságírója. Az elismerést tavaly Moskovics Judit, az RTL Házon kívül című műsorának munkatársa nyerte.

A díj egyik alapítója, Rangos Katalin a vasárnapi díjátadón arról beszélt, az elismerést azoknak szánják, akik az „önérvényesítésben gyengék”. A céljuk az, hogy minden évben elismerjék azt a kiemelkedő teljesítményt nyújtó újságírót, „aki nem jelentkezne, nem pályázna díjra”.

A zsűri elnökeként Majtényi László a kórházi fertőzésről szóló cikksorozatot és a magántőkealapokról szóló anyagot méltatva indokolta, hogy idén miért Zsuzsi tevékenységét díjazták. „A Direkt36 közösségének is érdeme van abban, hogy ezek a cikkek megszülettek” – fogalmazott.

Kotroczó Róbert a zsűri tagjaként arról beszélt, a kereskedelmi tévéknek nincs lehetőségük olyan fajta tényfeltáró munkára, mint amit a Direkt36 is végez, így a cikkeink, az általunk végzett „adatbányászat” nagy segítséget jelent a számukra is.

A borítóképen Zsuzsi (a fotó baloldalán) látható a díj alapítóival és a zsűri tagjaival.

| Posted in Direkt36 | Comments Off on Másodszor díjazták idén kollégánkat, Wirth Zsuzsanna kapta a Szente László-díjat