Forrás: Orbán Viktor Facebook

Orbán, Gyurcsány, Lázár: amikor a családtagoknál gyarapodik a vagyon

Van egy jó sztorid? Írj nekünk: info@direkt36.hu
Van egy jó sztorid? Írj nekünk: info@direkt36.hu
Partnerünk a

„Itt sincs semmi titkolnivalóm. A szóban forgó úrtól is vásároltam földet, meg másoktól is vásároltam sok földet, mármint 52 hektáron belül értendő sok földet.” Ezeket a mondatokat az az Orbán Viktor mondta, akinek a vagyonnyilatkozataiban soha nem szerepeltek földek. Nem hogy 52 hektár, de még egy sem.

Orbán a családja gazdagodását vizsgáló parlamenti bizottság 2005-ös meghallgatásán a felesége nevén lévő felcsúti földekről beszélt úgy, mint a sajátjairól. A több mint tíz évvel ezelőtti parlamenti vizsgálóbizottság az Orbán-család felcsúti és sárazsadányi földvásárlásait, illetve tokaj-hegyaljai borászati vállalkozását vizsgálta. Ezekben közös volt, hogy minden (a földek és a cég tulajdonrésze is) Lévai Anikó nevén volt, Orbán Viktornak papíron semmihez nem volt köze.

Orbán Viktornak a vagyonnyilatkozatai alapján szinte semmije nincs, tavasszal határozottan ki is jelentette magáról a parlamentben, hogy „sosem voltam vagyonos ember, most sem vagyok, és nem is leszek”. A miniszterelnök nyilatkozatai jól mutatják a magyar vagyonnyilatkozati rendszer egyik súlyos problémáját: ha egy politikus azt szeretné sugallni magáról, hogy nem vagyonos ember, akkor elég, ha a családtagjai nevére vesz nagy értékű vagyontárgyakat, vagy megtakarításokat, mivel az ő nyilatkozataik nem nyilvánosak. Bár a vizsgálóbizottság részletes jelentése miatt Orbán Viktor esetét ismerjük a legrészletesebben, egyáltalán nem csak az ő esete teszi láthatóvá a vagyonnyilatkozati rendszernek ezt a hibáját: például Lázár János, Gyurcsány Ferenc és Kósa Lajos is kényszerült már magyarázkodásra családtagjaik vagyoni helyzete miatt.

A vagyonnyilatkozatok jelenleg csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy átláthatóvá tegyék a parlamenti képviselők gazdagodását, ezért a Direkt36, a 444 és a Transparency International Magyarország egy olyan adatbázist fejlesztett Vagyonkereső néven, ami egy oldalon, digitalizált és kereshető formában gyűjti össze vagyonnyilatkozataikat. A képviselői vagyonnyilatkozatokban található ellentmondásokról cikksorozatot indított a Direkt36. Az Orbán Viktor vagyonnyilatkozatában található apróbb hibákról itt írtunk, a sorozat további részei itt olvashatók el.

Orbánéknál minden közös

A vagyonnyilatkozatok célja az, hogy a közpénzekkel kapcsolatba kerülő állami tisztségviselők vagyonosodását nyomon lehessen követni. Egy képviselő vagyoni helyzetét azonban nem lehet megítélni vagy ellenőrizni a közvetlen családtagjaik vagyonosodásának ismerete nélkül. Épp ezért kötelezi arra a vagyonnyilatkozati törvény a képviselőket, hogy benyújtsák velük egy háztartásban élő családtagjaik nyilatkozatait is évről évre. Ezek azonban nem nyilvánosak, csak akkor lehet megvizsgálni őket, ha a képviselők önként nyilvánosságra hozzák vagy valamilyen eljárás indul a képviselő ellen.

Ellenzéki éveiben Orbán Viktor az átláthatóság híve volt. Az első Orbán-kormány leköszönésétől egészen addig, amíg 2010-ben újra miniszterelnöknek választották, a honlapján minden évben nyilvánosságra hozta felesége, Lévai Anikó vagyonnyilatkozatát is. Ezekből tudjuk, hogy bár Orbán vagyonnyilatkozata nagyon puritán, felesége tekintélyes ingatlanvagyont halmozott fel az elmúlt húsz évben.

Lévai a 2010-es vagyonnyilatkozatában az Orbánnal közös budapesti családi házukon kívül 38 darab ingatlant sorolt fel. Ebből 14 – többségében földek – Szolnokon, Lévai szülővárosában van, ezeket egy kivételével örökölte. Az ingatlanjai több mint fele, több mint 60 hektár pedig Felcsúton és környékén van, ezeket 2001 és 2010 között vásárolta.

Csak akkor tudjuk a hatalmat ellenőrizni, ha vannak támogatóink. Csatlakozz te is a Direkt36 támogatói köréhez!

 

Lévai az első felcsúti földjeit 2001 őszén szerezte meg. Lévai az Orbán-család vagyonosodását vizsgáló bizottság jelentése szerint 6 millió forintot fizetett a földekért, miközben a környék akkori átlagárait figyelembe véve azok 12 millió forintot érhettek. Nem sokkal a földvásárlás után az országgyűlés az Orbán-kormány előterjesztésére 2,7 milliárd forintot szavazott meg a Felcsút környéki települések vízrendezésére, ami a vizsgálóbizottság szerint nagyot dobott a környékbeli ingatlanok árán. A vizsgálóbizottság jelentése szerint 2005-ös átlagárakon számolva Lévai földjei már 34,3 millió forintot értek.

Lévai felcsúti földjei a falu észak-nyugati végében találhatóak. A legnagyobb, több mint 24 hektáros terület közvetlenül az azóta kiépült felcsúti futballbirodalom alatt fekszik. A focipályákkal átellenben lévő közel 6 hektáros földjének egy kisebb részét 2014-ben elajándékozta a férje által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak, ahol parkolót alakítottak ki. Ennek a földnek a szomszédságában több ingatlant is megszerzett az Orbán-család, határos vele többek között az a felcsúti stadion melletti parasztház, amely az elmúlt években Orbán Viktor házaként vált közismertté, de papíron Lévai Anikó nevén van. 2013 óta Orbánnak is van felcsúti háza: megvette magának a felesége háza melletti portát és kis házat az addig ott lakó idős férfitől. Az utca következő házát Orbán apja, Orbán Győző vásárolta meg 2010-ben.

Forrás: Direkt36
Lévai Anikó felcsúti földjei a focistadion környékén

A miniszterelnök vagyonát éveken át kutató, tavaly elhunyt Ferenczi Krisztina a 2014-ben megjelent Narancsbőr című könyvében azt írta, hogy ez a 6 hektáros Lévai-föld Felcsút területrendezési tervében “rekreációs területként” szerepel. Ferenczi idézi a könyvében azt a 2012-es interjút is, amiben Orbán Viktor azt mondta a felcsúti fociakadémia honlapjának, hogy “valahol itt, a pályák végén, ahol a természet kezdődik, kellene egy komolyabb szállodát is építenünk, hogy a legnagyobb klubok is el tudjanak jönni, és edzőtáborként használni a Puskás Akadémiát”. A pályák végén, ahol a természet kezdődik, Lévai Anikó földjei fekszenek.

Orbán Viktor nem csak 2005-ben, a parlamenti vizsgálóbizottság előtt nevezte Lévai vagyonát a sajátjának, de a 2006-os vagyonnyilatkozatába be is írta, hogy a felesége nevén van a felcsúti házuk és több felcsúti mezőgazdasági terület is, „mely ingatlanok ugyanakkor házastársi közös (tulajdonok) vagyon részei”. Orbán 2010-ben felhagyott azzal a szokásával, hogy nyilvánosságra hozza felesége vagyonnyilatkozatait, pedig Lévai földjei azt is jól példázzák, hogy miért lenne fontos, hogy nyilvánosak legyenek a képviselők házastársainak nyilatkozata.

Miből futotta erre a miniszterelnök feleségének?

A vagyonnyilatkozatok nem sokat árulnak el arról, hogy mi lehetett ezeknek a vásárlásoknak a fedezete. A felcsúti házat részben hitelből, részben a Lévai szüleitől kapott kölcsönből építették, a hitelek egy része még 2010-ben is megvolt. Orbán 2005-ben a vizsgálóbizottság előtt azzal érvelt, hogy feleségével 1996 és 2005 között évente átlagosan 1,8-1,9 millió forintot takarítottak meg, de volt olyan év is, amikor könyvet írt, amiért 18 millió forintot kapott.

A jogász végzettségű Lévai Anikó vagyonnyilatkozata azért is fontos adalék Orbán Viktor vagyoni helyzetének megítéléséhez, mert a nyilvánosan elérhető információk szerint Lévainak nincs és korábban sem lehetett kiemelkedő önálló jövedelme. 1986-ban lett Orbán Viktor felesége, a házaspár élete a rendszerváltás óta a nyilvánosság előtt zajlik. Lévai Anikó egy időben jogot tanított a gödöllői egyetemen, de már nem szerepel a neve a kar oktatói között. 2007-ben kiadott egy szakácskönyvet, 2010 óta pedig a Magyar Konyha című lap szerkesztőbizottságának elnöke. A lapban rendszeresen jelennek meg írásai is, a nyári számba a Muravidék konyhájáról írt cikket.

Orbán Viktor honlapján a Lévairól szóló rész humanitárius munkáit sorolja: 1990 óta dolgozik hátrányos helyzetű gyerekek segítésén a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálatban, 1998 óta pedig a Magyar Ökomenikus Segélyszervezetben végez önkéntes, karitatív munkát. Üzleti vállalkozása 2005 óta nincs, akkor lépett ki a nagy sajtónyilvánosságot kapott Tokaj-hegyaljai szőlőtermesztéssel foglalkozó, 1997-ben alakult, máig kis forgalmú cégből, a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft-ből, amely egy kivételével minden évben veszteségesen működött, csak 2001-ben termelt 2 millió forint nyereséget. Lévai a 2010 előtt nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozataiban sem vallott be soha semmilyen jövedelmet.

A miniszterelnök sajtófőnökén keresztül kérdéseket küldtünk Lévai Anikónak a jövedelmeiről, illetve kértük őt és Orbán Viktort is, hogy küldjék el nekünk Lévai Anikó legfrissebb vagyonnyilatkozatát is, de semmilyen választ nem kaptunk a levelünkre.

Egy lüke rendszer nyertesei

Bár Orbáné a legjobban dokumentált eset, nem ő az egyetlen képviselő, aki szerény személyes vagyonnal rendelkezik, miközben hozzátartozóinak vagyona látványosan gyarapodik. Ráadásul legtöbbször a családtagok nevén lévő nagyértékű vagyontárgyak legfeljebb véletlennek vagy elejtett információknak köszönhetően kerülnek nyilvánosságra. Az országgyűlési képviselőkkel egy háztartásban élő családtagjainak vagyonáról szóló nyilatkozatokat ugyanis lezárt borítékban őrzik, amiket csak akkor bontanak fel, ha a képviselő ellen vagyonnyilatkozati eljárás indul. De még ekkor is csak az eljárást vezető bizottság ismerheti meg a bennük szereplő adatokat.

Véletlenül derült ki például az is 2014-ben, hogy Kósa Lajos fideszes alelnök feleségének van egy drága óbudai lakóparki lakása. A becslések szerint 100 millió forintot érő ingatlant sem Kósa Lajos, sem a felesége ismert jövedelmei nem fedezhették, így azonnal felmerült a kérdés, hogy miből vették. Kósa azt mondta, hogy amikor megszerezték, a lakás még olcsóbb volt, és nem vették, hanem egy debreceni ingatlant cseréltek el erre. A lakást ráadásul többnyire Kósa Lajos használta, amikor az országgyűlési munkája miatt Budapesten kellett lennie, így a vagyonnyilatkozat elve szerint ő maga is számot adhatott volna róla. Amikor megkérdezték, hogy miért nem beszélt soha erről a lakásról, annyit mondott, hogy soha senki nem kérdezte róla.

Hasonló egy másik 2014-es eset is, amikor az került nyilvánosságra, hogy Lázár János Tokaj-hegyaljai szőlőket és egy budai luxuslakást vásárolt a kiskorú gyerekei nevére. Mivel a gyerekeknek nincs önálló jövedelmük, Lázár János vagyonnyilatkozataiban pedig nem volt nyoma az ingatlanvásárlásoknak, joggal kérdezték meg tőle az újságírók, hogy miből vásárolták a földeket és a lakást. Lázár akkor azt ígérte, hogy a következő nyilatkozatából világosan látszani fog, miből vették az ingatlant. Azt azonban nem tudhatjuk, hogy ezen a lakáson és a tokaji szőlőkön kívül mi lehet még Lázár gyerekeinek vagy feleségének a nevén, mert nem ismerjük a teljes vagyonnyilatkozatukat, és még az ingatlanokat sem lehet név szerinti kereséssel megtalálni.

A problémát legérzékletesebben talán mégis Sipos Péter volt XII. kerületi PM-es önkormányzati képviselő példája mutatja. Sipos a vagyonnyilatkozata alapján egyik évről a másikra nincstelen lett. Amikor az Index megkérdezte, hogy hova tűnt az előző évben még több százmillió forintos (még politikusi szerepvállalása előtt szerzett) vagyona, azt mondta, hogy mindent a három gyereke nevére íratott, és a pénzét is odaadta nekik, mert ő már öreg. Még azt is megjegyezte, hogy szerinte a magyar vagyonnyilatkozati rendszer egy „lüke rendszer”, hogy az ilyen vagyonátrendezések nyomon követésére nem ad lehetőséget.

Az átláthatóság hívei, ha az érdekük úgy kívánja

Orbánhoz hasonlóan más politikusok is döntöttek már úgy, hogy nyilvánosságra hozzák a családtagjaik vagyonnyilatkozatait. Jellemzően akkor tesznek így, amikor azt akarják bizonyítani, hogy nincs rejtegetni valójuk.

Miniszterelnökként Gyurcsány Ferenc is nyilvánosságra hozta felesége, Dobrev Klára vagyonnyilatkozatát, mert az ellenzék többször támadta vagyoni helyzete miatt . Például akkor, amikor 2008-ban Dobrev Klára ajánlatot tett egy kötcsei földre, hogy azon nyaralót építsen a család. Több mint 17 millió forintot kínált a földért, mire az ellenzéki politikusok kérdőre vonták, hogy honnan van ennyi pénze földvásárlásra. Gyurcsányék ezt a pénzt könnyen ki tudták fizetni a családi költségvetésből, ugyanis Altus nevű cégcsoportja minden évben a kötcsei föld értékének többszörösét hozta nekik.

Gyurcsány nemrég úgy döntött, hogy megválik minden céges érdekeltségétől, és csak a politikára fog koncentrálni. Július elején az Altus tanácsadó cégét odaajándékozta a feleségének. A cégből származó jövedelem ettől persze ugyanúgy a családban marad, csak ezen túl nem fog megjelenni Gyurcsány nyilvános vagyonnyilatkozataiban. „Eddig sem dugtuk el a vagyonunkat, jövedelmünket, ezután sem fogjuk ezt tenni” – válaszolta az ajándékozás céljára vonatkozó kérdésünkre Gyurcsány Ferenc, és csatolta a levélhez Dobrev Klára legutóbbi vagyonnyilatkozatát is. Eszerint Dobrevnek nincsenek megtakarításai, van viszont egy férjével közös hitele, pár céges érdekeltsége, az ő nevén van a család budai háza és férjével közösen birtokolja a kötcsei nyaralót.

Lázár János 2006-ban, még Hódmezővásárhely polgármestereként nyilvánosságra hozta a felesége és az idősebb fia vagyonnyilatkozatát is, miután a vagyonosodásával támadták politikai ellenfelei. Így derült ki, hogy az akkor másfél éves kisfiának már volt bankbetétje, illetve a kisfiú Lázár feleségével közösen felerészben tulajdonosa volt egy révfülöpi nyaralónak.

Ez a balatoni nyaraló soha nem szerepelt Lázár János vagyonnyilatkozatában, pedig a tulajdoni lapja elárulja, hogy neki is be kellett volna vallania. Lázárnak ugyanis 2005 januárja és 2015 februárja között holtig tartó haszonélvezeti joga volt az nyaralón, a vagyonnyilatkozati nyomtatványon pedig 2013 óta egyértelműen szerepel, hogy nemcsak azokat az ingatlanokat kell bevallani, amelyeknek tulajdonosa a nyilatkozó, hanem azokat is, amelyeket bérel, haszonélvezeti vagy más joga van rá. Ezt a szabályt Lázár János is ismeri, mert például a 2016-os vagyonnyilatkozatában felsorolja azokat a földeket is, amelyekre haszonélvezeti joga van. A révfülöpi nyaraló elhallgatásával viszont négy alkalommal (a 2013, 2014 és 2015 januárjában, valamint a 2014 júniusában leadott vagyonnyilatkozataival) megsértette a vagyonnyilatkozati szabályokat.

Megkérdeztük Lázár Jánost, hogy miért felejtette ki a nyaralót a vagyonnyilatkozatából, illetve hogy miért töröltette az ingatlanról a haszonélvezeti jogát. Tőle is kértük, hogy küldje el a családtagjai friss nyilatkozatait is, vagy indokolja meg, miért nem hozza már ezeket nyilvánosságra. Lázár János szabadságát tölti, ezért még nem tudott válaszolni a kérdéseinkre. Ha megkapjuk a válaszait, frissítjük a cikkünket.

Csak akkor tudjuk a hatalmat ellenőrizni, ha vannak támogatóink. Csatlakozz te is a Direkt36 támogatói köréhez!

 

Partnerünk a

4 hozzászólás a(z) “Orbán, Gyurcsány, Lázár: amikor a családtagoknál gyarapodik a vagyon” bejegyzéshez

Itt szólhatsz hozzá a cikkhez

  1. Amit itt leírtak, mind gyalázatos.De amire most deritettek fényt az szintén abszurd. Én baloldali vagyok, de azt mondom, hogy tünjön el a DK-bol és a közéletböl az álszent Varjú, hiszen ó is vizet prédikál, holott bort iszik, Szégyen ez a baloldalra!

  2. Lévai “Ebből 14 – többségében földek – Szolnokon, Lévai szülővárosában van, ezeket egy kivételével örökölte. Az ingatlanjai több mint fele, több mint 60 hektár pedig Felcsúton és környékén van, ezeket 2001 és 2010 között vásárolta.”

    Mi van akkor ha Lévai MÉG TÖBBET is örökölt a szolnoki telkeken kivül, talán pénzt is, amiét megvette a felcsuti telkeket?

  3. Azért kissé unfair az, ahogy a címben a két jelenleg regnáló közé lezserül – kvázi megelőlegezően egalizálva a gyanúalapot – odateszik Gyurcsány Ferenc nevét is, miközben – különösképpen az elsőhöz képest – a cikkben nagyságrendekkel kevesebb/kisebb sarat képesek összekaparni a személye kapcsán…