Bizalmas iratok leplezik le, hogy Orbánék titokban finanszírozták az egyik legnagyobb európai tévécsatorna megvásárlását

04.11.24

Bizalmas iratok leplezik le, hogy Orbánék titokban finanszírozták az egyik legnagyobb európai tévécsatorna megvásárlását

Direkt36

Aggodalmaskodó kérdések fogadták Pedro Vargas Santos David portugál üzletembert, amikor 2022 elején megjelent az Euronews televíziócsatorna munkatársai előtt.

Nem sokkal korábban, 2021 végén jelentették be, hogy David cége meg fogja vásárolni a saját állítása szerint havonta 145 millió nézőt elérő, egyik legnagyobb európai hírcsatornát, és az erről szóló hírt riadtan fogadták az európai sajtószabadságért aggódó szervezetek és emberek a televízión kívül és belül is. A riadalom oka az volt, hogy Davidról lehetett tudni, szoros személyes és üzleti szálakon is kötődik Orbán Viktor kormányához, amely az elmúlt néhány évben jelentősen leszűkítette a független újságírás lehetőségeit Magyarországon, és ezzel párhuzamosan felépített egy hatalmas propagandagépezetet.

David igyekezett eloszlatni az emiatt kialakult félelmet az Euronews szerkesztőségében. Egy, a 2022 elején tartott megbeszélés részleteit ismerő forrás szerint a mosolygós, barátságos stílusban beszélő, akkor 37 éves üzletember közölte, hogy számára ez egy pusztán üzleti jellegű befektetés. Hozzátette, hogy ő nem azonos az apjával, Mario David konzervatív portugál politikussal, aki baráti viszonyt ápol Orbánnal.

David azt ugyanakkor nem árulta el sem a Euronews dolgozóinak, sem az ügyben érdeklődő újságíróknak, hogy kik biztosították a forrást az ügylethez. A cége annyit közölt még 2021-ben az Expresso portugál újsággal, hogy az ügyletben nincs közpénz, és magyar üzletemberek sincsenek a befektetők között.

Orbán Viktor szintén igyekezett elhessegetni minden olyan találgatást, hogy neki vagy pártjának köze lenne az ügylethez. Amikor 2021 decemberi sajtótájékoztatóján megkérdezték tőle, hogy fideszes köröknek lehet-e köze a nemzetközi tévécsatorna felvásárlásához, akkor közölte, hogy

„a Fidesz nem szül világbirodalmi terveket, ezt biztosan mondhatom, és az üzleti cégek nevében sem tudok nyilatkozni”.

Valójában azonban a magyar kormányzati köröknek nagyon is komoly szerepük volt a felvásárlásban. A Direkt36 az Expressoval és a Le Monde francia lappal közös nyomozása kiderítette, hogy a mintegy 150 millió eurós ügylet jelentős részét magyar állami, illetve kormányközeli szereplők finanszírozták.

A Direkt36 birtokába került iratok bizonyítják, hogy 45 millió eurót (jelenlegi árfolyamon 17,5 milliárd forintot) egy magyar állami tőkealap biztosított. Ezt az alapot a korábban a Pénzügyminisztérium alá tartozó, majd később egy egyetem alá kiszervezett Széchenyi Alapok (SZTA) nevű cég kezelte. A pénzt az Euronewst végső soron felvásárló, European Future Media Investment Fund nevű befektetési alapba helyezték el.

A nyomozásunk során kiderült az is, hogy az ügylethez köze volt egy olyan cégnek, amely a magyar kormány propagandakampányainak egyik fontos szereplője. Cégiratokból megállapítható ugyanis, hogy a European Future Media Investment Fund egyik befektetője 12,5 millió euró értékben kapott hosszú lejáratú kölcsönt a New Land Media nevű magyar cégtől. Ez a társaság annak a Balásy Gyulának az érdekeltsége, akinek cégei az elmúlt tíz évben – a G7 gyűjtése szerint – több százmilliárd forint értékben kaptak megbízásokat a kormányzati kommunikációs kampányokban. Ezeket a kampányokat Orbán egyik legközelebbi bizalmasa, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője felügyeli.

Bár az Euronews belső működését ismerő források szerint nincs jele annak, hogy az új tulajdonosok beavatkoznának a szerkesztőségi döntésekbe, a kiszivárgott iratokban vannak arra utaló információk, amelyek szerint a csatorna felvásárlását politikai célok is kísérték. Az SZTA munkatársai által készített egyik előkészítő anyagban például szerepelt, hogy a célok között van egyetemekkel együttműködni a „baloldali eszmék és elfogultság / egyoldalúság enyhítése” érdekében.

Orbán sajtófőnöke azt állította a Direkt36-nak, hogy semmit nem tudnak az ügyletről. Guillaume Dubois, az Euronews vezérigazgatója a Le Monde-nak azt mondta, hogy nem volt tudomása a magyar állam szerepéről az ügyletből, de hozzátette, hogy neki amúgy sem kell ismernie a befektetőket. Dubois közölte azt is, hogy semmilyen nyomás nem éri a szerkesztőséget a magyarországi tudósításokkal kapcsolatban.

Az SZTA az Euronews-befektetésre vonatkozó részletes kérdéseinkre érdemben nem válaszolt. Általánosságban annyit közöltek, hogy „a befektetési döntéseket minden esetben körültekintő és részletes elemzés előzi meg”. Hozzátették, hogy konkrét ügyletekről titoktartási szabályok miatt nem nyilatkoznak. Balásy Gyula szintén nem válaszolt érdemben a konkrét kérdésekre azon túl, hogy az „említett hosszú lejáratú kölcsön egyike azon befektetéseknek, amelyeket üzletemberként hasznosnak és jövedelmezőnek ítéltem meg”.

Pedro Vargas Santos David és cége, az Alpac Capital nem reagált a kérdéseinkre.

A döntés

2022. február 10-én délelőtt több mint egy tucatnyi ember gyűlt össze az SZTA, vagyis a Széchenyi Alapok nevű alapkezelő cég székhelyén, a cég Blaha Lujza térhez közeli irodájában.

Néhány nappal korábban ez a cég még közvetlenül a Pénzügyminisztérium alá tartozott, de 2022 februárjában a kormány döntése értelmében átkerült az Óbudai Egyetemet fenntartó Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány tulajdonába. Technikailag így az SZTA kikerült a kormányzati felügyelet alól, de azért a kötődés megmaradt. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Varga Mihály pénzügyminiszter lett, és az SZTA továbbra is olyan befektetési alapokat kezelt, amelyekbe nagyrészt a magyar állam tette be a pénzt. (Varga stábja a Direkt36 kérdésére azt közölte, hogy neki nincs és nem is volt döntési jogköre tőkealapokkal kapcsolatban.)

Az egyik ilyen alap, az adófizetői pénzből felállított Gazdaságfejlesztési Magántőkealap ügyében tartották a tanácskozást február 10-én. Az SZTA néhány munkatársa mellett ott volt az alapkezelő cég igazgatóságának négy tagja, továbbá a Gazdaságfejlesztési Magántőkealap mellett működő befektetési bizottság tagjai – köztük Papcsák Ferenc korábbi fideszes parlamenti képviselő – is.

Ez a két testület volt hivatott dönteni arról, hogy milyen befektetéseket hajtsanak végre az állami finanszírozású alapból. Az aznapi ülés napirendjén egy nagyszabású külföldi ügylet szerepelt: befektetés 45 millió euró értékben a European Future Media Investment Fund (EFMIF) kockázati tőkealapba.

A Direkt36 birtokába jutott iratok szerint a közel másfél órás tanácskozáson a résztvevők többsége úgy döntött, hogy támogatja ezt a döntést. Előbb a befektetési bizottság – amelynek elnökévé Papcsákot választották az ülésen – határozott úgy, hogy „az előterjesztett tranzakció illeszkedik a Gazdaságfejlesztési Magántőkealap befektetési stratégiájához”, majd az SZTA igazgatósága is hozott egy határozatot arról, hogy támogatja az ügyletet.

A két testület a döntés előtt kapott egy 64 oldalas, szigorúan bizalmas feliratú előterjesztést, amely bemutatta a befektetés részleteit. Az SZTA munkatársai által összeállított dokumentumban szerepel, hogy az EFMIF-t a Pedro Vargas Santos David és egy partnere által vezetett Alpac Capital menedzseli, az SZTA révén a magyar államtól kapott 45 millió eurós forrást pedig arra akarják használni, hogy megvegyék az Euronewst, amely „egyike a világ 4 vezető hírcsatornájának”.

A kiszivárgott iratokban nem szerepel, hogy pontosan ki kezdeményezte ezt a befektetést, de az ügylet részleteit ismerő egyik forrás szerint nyilvánvaló volt, hogy felsőbb utasításra kellett megcsinálni ezt a befektetést.

„Ez egy jó példa volt arra, amikor kézi vezérléssel átnyomnak egy ilyen döntést”

– mondta a forrás, aki szerint a befektetést intéző embereknek külön a lelkükre kötötték, hogy semmi nem kerülhet ki a nyilvánosságba.

Az előterjesztésből kiderül, hogy az Alpac összesen 170 millió eurót tervezett költeni a felvásárlásra. Ebből 150 millió volt a vételár, a maradék 20 milliót pedig az Euronews finanszírozására, illetve a tervezett átalakításának a fedezésére szánták. A kiszivárgott iratok szerint ebben kulcsfontosságú szerepet játszott a magyar államtól származó forrás. Az összegnek a felét tette ki ugyanis a saját tőke, a többit hitelből tervezték előteremteni. Vagyis a 85 millió eurós saját tőke több mint felét adta az SZTA révén szerzett 45 millió euró.

Az SZTA úgy tette be ezt a pénzt, hogy a kiszivárgott iratok szerint fogalma sem volt arról, hogy milyen más befektetők vesznek részt a projektben. „A társbefektető az előterjesztés szerint az Alpac csoport tagja, de pontos kiléte nem ismert” – állt az egyik döntéselőkészítő anyagban, amely szerint csak „szóbeli tájékoztatás” állt rendelkezésre arról, hogy közelebbről meg nem nevezett „üzleti körök” készen állnak a forrásbiztosításra.

Egy magyar kockázati tőkealap vezetője a Direkt36-nak azt mondta, a normál üzletmenetben nem szokás, hogy valaki a társbefektető ismerete nélkül szálljon be egy üzletbe. „Nagyon szokatlan, hogy ezen nem akadtak fenn” – magyarázta a névtelenséget kérő befektető, aki szerint ilyen esetben egy normális befektető visszalép az ügylettől. A forrás hozzátette ugyanakkor azt is, hogy az SZTA által alkalmazott megoldás láthatóan azt a célt szolgálta, hogy elrejtsék azt, kik finanszírozzák az ügyletet.

„Ez a tulajdonos elrejtésére alkalmas konstrukció, nem a könnyű üzletmenetre” – mondta a befektető.

Kiderült azonban, hogy a magyar nyilvános cégiratok mélyén vannak arra utaló jelek, hogy milyen más szereplők vettek részt az ügyletben. Ezek a szálak szintén a magyar kormány közelébe vezetnek.

A Pedro Vargas Santos David által vezetett Alpac csoportnak van egy tagja, az Alpac Media Investments Kft. nevű magyar bejegyzésű cég, amelynek 2022-es üzleti beszámolójában szerepel, hogy a társaság több mint 28 millió euró értékben rendelkezik befektetési jeggyel az EFMIF-ben. Szintén ebből a beszámolóból kiderül az is, hogy a cég ehhez segítséget kapott a magyar kormány propagandakampányaiban évek óta meghatározó szerepet játszó, Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó cégcsoport egyik tagjától.

A cégiratban ugyanis az áll, hogy az Alpac Media Investments Kft. 12,5 millió euró értékben hosszú lejáratú kölcsönt kapott a Balásy Gyula tulajdonában álló New Land Media Kft. nevű cégtől. A dokumentum szerint ez egy kötvényügylet keretében történt, amelynek lejárata 2033-ban esedékes.

A vízió

A kiszivárgott dokumentumok szerint a befektetőknek nagyratörő tervei voltak az Euronews felvásárlásával.

Az előterjesztésben az állt, hogy a „vízió” az „EU legbefolyásosabb és leginformatívabb médiumának létrehozása, Brüsszel elszámoltathatóságának és számonkérhetőségének missziójával”. Még ennél is hosszabb távra szóló ambícióról tanúskodik az a célkitűzés, hogy támogassák „az európai és a globális újságírás diverzifikáció”-ját. Ennél a pontnál megjegyezték, hogy együttműködéseket akarnak kialakítani „top európai egyetemekkel, a baloldali eszmék és elfogultság/egyoldalúság enyhítése érdekében”.

Az ügylet részleteit közelről ismerő egyik forrás szerint a színfalak mögött a befektetés állami részét intéző szereplők sem titkolták, hogy politikai okokból volt fontos ez az ügylet. A forrás szerint a befektetést intéző emberekkel közölték, hogy azért kell az Euronews, mert túl sok kritika éri Magyarországot külföldön, és ezért javítani akarják az országimázst.

„Mondták, hogy szükségünk van arra, hogy legyen egy olyan európai platform, ahol jobb színben tudjuk feltüntetni magunkat” – mondta a forrás.

Guillaume Dubois, az Euronews vezérigazgatója a Le Monde-nak azt mondta, hogy meglepődve hallotta ezeket az elképzeléseket. „Mi egy olyan stratégia tervet készítettünk, amelynek köze sincs ehhez” – magyarázta Dubois, aki szerint a terv arról szól, hogy erősítsék jelenlétüket Brüsszelben és más európai fővárosokban. A vezérigazgató hangsúlyozta azt is, hogy nincs semmilyen befolyás a magyar kormány részéről.

„Soha nem volt semmilyen személyes vagy szakmai kapcsolatom tisztviselőkkel Magyarországon” – tette hozzá.

Az Euronews működését ismerő más források a Direkt36-nak és a Le Monde-nak szintén azt mondták, hogy semmilyen jelét nem tapasztalták egyelőre annak, hogy a csatornánál lenne bármiféle nyomás annak érdekében, hogy pozitívabban tüntessék fel a magyar kormányt. „Ha van is olyan ambíció, hogy átállítsák az Euronewst, akkor azt nagyon nehéz lenne megcsinálni” – magyarázta az egyik forrás, aki szerint „botrány lenne, ha lenne valamilyen irányváltás, elvesztené a hitelességét, elmennének a hirdetők, és zsebből kellene finanszírozni”.

Az SZTA-nál is tisztában voltak azzal, hogy a csatorna politikai átpozicionálásának vannak üzleti kockázatai.

A 2022. február 10-i igazgatósági és befektetési bizottsági ülésre az SZTA kockázatkezeléssel foglalkozó szakemberei készítettek egy állásfoglalást, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a „hírcsatorna magánszektortól származó bevételekből nem tud rentábilisan működni”, a bevételek 44 százaléka „EU-s megrendelésekből származik”. A kockázatkezelők felvetették, „kérdéses, hogy a csatorna irányultságának megváltozása (pl. EU-kritikus vélemények megjelenése) esetén az EU intézményei továbbra is hajlandóak lesznek-e a programgyártás finanszírozására”.

Az állásfoglalás szerint ezért a politikai kockázat „magas”-nak számít, és ez csak akkor csökkenthető, „ha a további megrendelések biztosítottak, vagy pótolhatók”.

Az Euronews jelenleg egy több évre szóló megállapodás értelmében részesül EU-s finanszírozásban, amelynek keretében 2022-ben 18,8 millió eurót, tavaly pedig 12,2 millió eurót kaptak. Az Európai Bizottság a Le Monde kérdésére közölte, hogy ez idén júliusban jár le, és ezt már nem fogják meghosszabbítani. Helyette meg fognak hirdetni egy új, nyilvános pályázatot, amelyen az Euronews is elindulhat majd, ha teljesíti a feltételeket.

Jönnek a problémák

Még egy év sem telt el a befektetési döntés után, amikor az SZTA-nál arra jutottak, nem biztos, hogy jó helyre került a végső soron a magyar adófizetők pénzéből származó 45 millió euró. Egy 2023 januári igazgatósági ülésre készült előterjesztés ugyanis több komoly aggályt is megfogalmazott a befektetéssel kapcsolatban, és felvetette azt is, hogy ki kellene szállni a projektből.

A kiszivárgott anyagok szerint az SZTA–ban elégedetlenek voltak többek között EFMIF alapot kezelő céggel, a Pedro Vargas Santos David által vezetett Alpac Capitallel. Az SZTA kifogásolta többek között, hogy az Alpac megfelelő indoklás nélkül hozott meg olyan lépéseket, amelyek aztán az ügyintézés csúszásához vezettek. Problémának találták például, hogy bizonyos határidőket nem sikerült tartani, és emiatt újra kellett tárgyalni a befektetés bizonyos feltételeit.

A Direkt36 birtokába jutott dokumentumok között van egy olyan levelezés is, amelyben egy, az SZTA-val is kapcsolatban álló magyar ügyvédi iroda hónapokon keresztül üldözte Pedro Vargas Davidot, hogy megpróbálja kifizettetni vele az állítólag elmaradt számláit. A levelezés szerint David egy ponton azt a kurta választ küldte, hogy „megerősítem, hogy kifizetem ezt a számlát”, de aztán ez vélhetően nem történt meg, mert az ügyvédi iroda hónapokkal később is küldözgette a számla kifizetését sürgető emaileket.

Az ilyen fennakadások mellett jóval komolyabb aggályok is megfogalmazódtak az SZTA-nál. A 2023 januári igazgatósági ülésre készült előkészítő anyag hangsúlyozta, hogy az Euronews „a vártnál gyengébben teljesít a megváltozott piaci körülmények (EU gazdasági lassulás, infláció emelkedése, kamatszintek emelkedése, növekvő bérköltségek stb.) következtében”, és így a cégnél tervezett, a hatékonyság növelését célzó úgynevezett „turnaround stratégia megvalósítása” is elhúzódott.

„A társaságnál emiatt az idei évben további külső finanszírozásra lesz szükség, melynek mértéke és forrása egyelőre bizonytalan”

– áll az előkészítő anyagban. Hozzátették, hogy az „Euronews működése kapcsán további jelentős kockázat az EU-támogatások esetleges csökkenése/kiesése”.

Az SZTA befektetési igazgatója által jegyzett előterjesztés ezért egyenesen azt javasolta az alapkezelő igazgatóságának, hogy szálljanak ki az Euronewsból. Az anyagból kiderül, hogy az EFMIF-ben résztvevő társbefektető, a szintén Pedro Vargas Santos David és üzlettársa, Luis Santos érdekeltségébe tartozó Alpac Media Investment Kft. készen állt arra, hogy kivásárolja az SZTA által kezelt állami alapot az EFMIF-ből. Az anyagból kiderül, hogy az ajánlat úgy szólt, hogy az Alpac Media a kibocsátási értéken, tehát 45 millió euróért vásárolta volna ki az SZTA-féle alapot. Ez azt jelentette volna, hogy a közel egy évnyi befektetésen semmit nem keresett volna a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott alap.

A kiszivárgott iratokból ugyanakkor nem derül ki, hogy végül megtörtént-e a kivásárlás. A nyilvánosan elérhető információkból annyi látszik, hogy az EFMIF-be befektető magyar állami alap az SZTA-tól előbb a Hiventures, majd a Focus Ventures nevű állami alapkezelőkhöz került. Megkerestük mindkét alapkezelőt, amelyek közül a Hiventures válaszolt, de nem árulták el, hogy mi történt az Euronews-befektetéssel az ő kezelésük időszakában. Közölték, hogy a befektetéseikre vonatkozó részletek „szigorúan üzleti titok részét képezik”.

A Portugáliában bejegyzett EFMIF-t 2023-ban felszámolták, de az nem derül ki a portugál céginformációkból, hogy mi lett a sorsa az alapban lévő vagyonnak és eszközöknek. Az Euronews jelenlegi végső tulajdonosa egy, az Alpac-csoporthoz tartozó dubaji cég.

Orbán projektjei

Nem az első alkalom, hogy nagyjából ugyanezek a szereplők titokban finanszíroznak a magyar kormány számára fontos befektetéseket.

A Direkt36 tavaly ősszel mutatta be azt, hogy szintén az SZTA juttatott több mint 70 milliárd forintot az Orbán-kormány által számos egyéb módon támogatott és a miniszterelnök által személyesen is prioritásként kezelt telekommunikációs cégnek, a 4iG-nek. Akkor az volt a módszer, hogy az SZTA által kezelt egyik állami alap összeolvadt egy magánkézben lévő alappal, amely aztán ennek a pénznek a túlnyomó részéből tőkeemelést hajtott végre a 4iG-ben. A kiszivárgott iratok szerint erre a tőkejuttatásra kifejezetten azért volt szükség, hogy finanszírozni lehessen a távközlési-informatikai vállalat terjeszkedését. Vagyis egy hivatalosan magánkézben lévő cég titokban kapott több tízmilliárd forintot az adófizetők pénzéből, hogy bővíthesse a birodalmát.

Abban a cikkünkben kitértünk arra is, hogy a 4iG építkezésében szintén részt vett Pedro Vargas Santos David, aki jelenleg is tagja a vállalat igazgató tanácsának.

Az Euronews-befektetés előtt is voltak olyan próbálkozásai kormányzati köröknek, hogy a külföldi médiapiacon is terjeszkedjenek. Ahogy arról a Direkt36 és más újságok korábban beszámoltak, kormányközeli szereplők jelentős összegeket fektettek be balkáni országok médiapiacán, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ott segítsék az Orbán-kormány helyi szövetségeseit.

Az Euronews-befektetés mellett David és üzlettársa megvásárolt egy portugál hetilapot, a „Nascer do Sol”-t és az „I” című napilapot. Az Expresso kutatásai szerint ennek a két lapnak ugyanaz a dubaji bejegyzésű, az Alpac Capitalhez tartozó cég a tulajdonosa, mint az Euronewsnak.

Az Euronewshoz hasonló, nemzetközileg jegyzett médiacégnél korábban még nem tűntek fel a magyar kormányhoz közel álló szereplők. Bár arról nincs információ, hogy Orbán közvetlenül részt vett volna ennek az ügyletnek a tető alá hozásában, a miniszterelnök nagyratörő politikai terveihez elvileg passzolna egy európai elérésű médium. Orbán az idei március 15-i beszédében kijelentette, hogy „nincs más választásunk, el kell foglalnunk Brüsszelt”. Megkérdeztük a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy ehhez a törekvéshez volt-e bármi köze az Euronews-befektetésnek, de ő az ügyletre vonatkozó összes kérdést elintézte azzal, hogy „erről nem tudunk semmit”.

Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.

A magyar cégnyilvántartási adatok megismeréséhez az Opten szolgáltatását használtuk.

04.9.24

Kolbász helyett kétmillió forintot kért a kormánytisztviselő – itt a vádirat a minisztériumokig érő uniós pénzlopásról

Elnyelt EU-pénzek

2022 tavaszán az Orbán-kormány erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy hozzájuthasson azokhoz a forrásokhoz, amelyeket az Európai Unió a Covid okozta gazdasági károk enyhítésére szánt. Az újjáépítési alapnak nevezett keretből Magyarországnak több milliárd euró járna, az EU azonban főleg korrupciós kockázatokra hivatkozva ezt az összeget visszatartotta.

Mint kiderült, nem voltak alaptalanok a korrupció miatti aggodalmak. A magyar ügyészség épp 2022 áprilisában közölte, felszámoltak egy olyan, kormánytisztviselőkből is álló hálózatot, amelynek tagjai uniós pénzek ellopásában segédkeztek. A nyomozás arra jutott, hogy a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség több munkatársa összedolgozva többször is elintézte, hogy a számukra kenőpénzt fizető cégek pályázatai nyerjenek.

Az egyik meggyanúsított főosztályvezető ráadásul a Miniszterelnökség olyan részlegén dolgozott, amelynek az volt a feladata, hogy Magyarország az EU-s újjáépítési alapból megkapja a neki járó összegeket.

Az ügyről korábban több részlet is megjelent a sajtóban, a Direkt36 azonban most megszerezte a Központi Nyomozó Főügyészség által összeállított vádiratot, amely minden korábbinál részletesebben mutatja be azt, hogy az ügyészség szerint milyen bűncselekmények történtek. Ez még csak a vádhatóság által összegyűjtött információkat tartalmazza, a megvádolt személyek bűnösségéről majd a bíróság fog dönteni, de ez a per még nem kezdődött el.

Az ügyészség által összeállított közel 400 oldalas dokumentumból azonban egy olyan kép rajzolódik ki, amely szerint az egyik pénzügyminisztériumi dolgozó irányításával működő szervezet éveken keresztül a pályáztatási rendszer szinte minden pontjába bele tudott avatkozni. Feljavították a kenőpénzt fizető cégek pályázatait, az elbírálás során törölték a pályázatok alkalmatlanságára utaló nyomokat, a projekteket lezáró helyszíni ellenőrzéseket pedig meghamisították.

Az ügynek összesen 54 vádlottja van, köztük olyan emberek, akik magas állami pozíciókat töltöttek be korábban. Közéjük tartozik Barta-Eke Gyula, aki Palkovics László korábbi miniszterrel együtt vezetett egy állami tulajdonú vállalatot, korábban pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kancellárja volt. A vádlottak között szerepel egy korábbi, uniós pénzek kifizetéséért felelős helyettes államtitkár, Karsai Tamás is. (A cikkben azokat a vádlottakat nevezzük meg teljes nevükön, akik állami pozíciójukban döntési jogkörrel rendelkeztek.)

Az ügyészség a Direkt36 megkeresésére azt írta, a nyomozás közben 300 pályázatot vizsgáltak meg, 50 helyszínen tartottak kutatást, ezek során pedig több mint 100 ezer oldalnyi nyomozati irat keletkezett. Azt is hozzátették, hogy az ügyben idén februárban emeltek vádat a Budapest Környéki Törvényszéken. A kormány azt közölte, hogy az ügyben „érintett dolgozók munkaviszonya, beosztástól függetlenül azonnali hatállyal megszűnt”.

A vádiratot megszerezte a 24.hu is, amely kedd reggel tette közzé az erről szóló cikkét.

Pálinka helyett pénzt kért

A vádirat szerint a bűncselekmény-sorozat központi figurája, egyben elsőrendű vádlottja K. Tamás, aki különböző állami intézményeknél 2011 óta foglalkozott uniós pályázatokkal. Ezt a munkát végezte szakmai referensként a Nemzetgazdasági Minisztériumban, majd 2018 után a tárca jogutódjánál, a Pénzügyminisztériumnál (PM) is.

K. Tamás a vádirat szerint 2015 elejére kialakított maga körül egy pályázatírókból, pályázatokon induló cégek képviselőiből álló ügyfélkört. A megítélt támogatás bizonyos százalékáért cserébe elintézte a számukra, hogy az ő pályázataik nyerjenek. Az ügyészség szerint fizetségként jellemzően a támogatások 6-8 százalékát kérte. K-t a csalások elkövetésében hat pénzügyminisztériumi munkatársa is segítette, akik között több osztályvezető is volt.

A vádirat hosszan részletezi, hogy a pénzért cserébe K. és társai milyen szolgáltatásokat nyújtottak. Ügyfeleiknek már a pályázatok benyújtásában segítséget ajánlottak. A vádirat megemlít egy olyan esetet, amikor egy K.-val együttműködő pályázatíró, H. Anita 2021 februárjában az erre a célra kijelölt honlapon nem tudta benyújtani egy általa képviselt cég pályázatát. K. és társai előbb telefonon próbáltak segíteni neki. Miután így sem jártak sikerrel, elkérték a pályázó felhasználónevét, jelszavát, és a rendszerbe belépve maguk oldották meg a problémát. A pályázatot ezt követően már be lehetett adni.

K. Tamásék segítsége itt nem állt meg, az ügyészség szerint a megvádolt kormánytisztviselők a pályázatok elbírálási folyamataiba is belepiszkáltak. A vádirat több erről szóló esetet is felsorol.

Egy pénzügyminisztériumi referens az egyik pályázattal kapcsolatban például megállapította: „a beszerezni tervezett gépek nem fognak elférni a helyszínen”. K. egyik bűntársa, egy minisztériumi osztályvezető, a beosztottja véleményét úgy küldte tovább, hogy abból ezt a részt kitörölte.

Egy másik pályázat esetén ugyanez az osztályvezető a beosztottja véleményéből azt törölte, hogy a pályázó által „csatolt szándéknyilatkozatok valószínűleg hamisak”.

Ha a pályázatokkal kapcsolatban felmerülő problémák miatt a PM hiánypótlást rendelt el, a vádirat szerint K.-ék akkor is igyekeztek segíteni. Ilyen esetekben a hiánypótlási kérelmeket még a hivatalos kiküldés előtt eljuttatták az érintett pályázók számára. Ez azért jelentett segítséget, mert a hiánypótlás megválaszolására – onnantól kezdve, hogy az érintett letöltötte azt az elektronikus rendszerből – csak egy meghatározott idő állt rendelkezésre.

A hiánypótlásokkal más módon is csaltak a vádirat szerint. Többször előfordult, hogy a megvádolt kormánytisztviselők átnézésre megkapták a hiánypótlásokat még azelőtt, hogy a pályázó hivatalosan benyújtotta volna azt. A vádirat szerint egy esetben például azt javasolták a pályázó cégnek, hogy a hiánypótlásban egy „magasabb, valótlan összeget tüntessenek fel árbevételként, mivel azt az elbírálás során nem fogják vizsgálni”. A pályázó cég így is tett, 2022 februárjában pedig 700 millió forintos támogatást nyert. Igaz, a támogatási szerződés megkötéséhez a PM újabb feltételeket írt elő a cég számára.

Az ügyészség több esetben azt is rekonstruálta, milyen körülmények között történt meg a kenőpénz átadása. Egy hulladékfeldolgozó cég tulajdonosától K. például annak ellenére is juttatást várt, hogy annak pályázata végül K.-ék segítsége nélkül is nyert. Mivel a pályázó ezzel nem volt tisztában, belement a dologba. A fizetségről azonban előzetesen nem állapodtak meg, így az később egy kínos jelenethez vezetett.

A cégtulajdonos 2021 őszén a budapesti Szent István-bazilika közelében találkozott K.-val. A vádirat szerint a férfi egy „Gyulán gyártott élelmiszerekből álló ajándékcsomagot – vadhúst, kolbászt és pálinkát – adott át” K.-nak. A kormánytisztvelő erre reagálva azt közölte:

„az ajándékcsomagot köszöni, de neki a segítségéért cserébe 2 millió forintra lenne szüksége”.

Az ügyészség szerint az összeget K. néhány nappal később kapta meg egy budaörsi Shell-kúton.

A vádirat szerint egy másik pályázat esetén olyan is előfordult, hogy a győztes cég képviselője a pályázatírón keresztül „egy hungarocellből készült ételszállító dobozban” juttatta el a 2 millió forintot K.-ék számára.

A jelenleg is házi őrizetben lévő K. Tamást budapesti házában kerestük fel. A férfi ekkor azt közölte, hogy a vádirat tartalmát nem ismeri. Hozzátette, hogy azokat a bűncselekményeket, amelyekkel megvádolták, nem követte el. Azt is állította, egy politikai leszámolás áldozata, azért fogták perbe, mert keményen kritizálta a magyar kormány különutas külpolitikáját a nyomozás során lehallgatott beszélgetésekben.

Palkovics mellől

A kormánytisztviselőkkel kapcsolatban álló pályázatírók nem csak K.-tól kaptak segítséget. A vádirat szerint a korrupciós bűncselekményekben részt vett Barta-Eke Gyula is, aki szintén egy pályázatokkal foglalkozó állami szervezetet irányított.

Barta-Eke korábban Ózd fideszes alpolgármestere volt. A sajtóban a neve azt követően szerepelt többször, hogy 2015-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kancellárjaként az egyetem tévéjének egyik főzős műsorában a jelen lévő nőknek felajánlotta, adáson kívül segít nekik teherbe esni.

Barta-Eke korábban több olyan állami cégben is vezető pozíciót töltött be, amelyek akkor a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá tartoztak. Az egyik ilyen az önvezető autók fejlesztésére szánt zalaegerszegi tesztpálya projektcége volt. Barta-Ekét az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetőjévé 2020 októberében nevezték ki.

Miután Palkovics 2022 végén távozott a kormányból, Barta-Ekével közösen irányította tovább a céget. Az üggyel kapcsolatban megkerestük Palkovicsot, akitől többek között megkérdeztük, hogy az ügyészségi nyomozás hogyan befolyásolta Barta-Eke pozícióját. Palkovics azt közölte: Barta-Ekének az Autóipari Próbapálya Zala Kft-nél betöltött cégvezetői tisztsége idén március közepén megszűnt.

Barta-Eke 2019-ben vett át az ITM alá tartozó IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-t, amelynek a vádirat szerint bizonyos uniós pályázatok esetében volt szerepe. Ezen pályázatok esetén az IFKA-nak elő kellett minősítenie a pályázó cégeket. Ha a pályázók nem rendelkeztek ilyen minősítés után kiadott tanúsítvánnyal, akkor a Pénzügyminisztérium elutasította a pályázatukat.

A vádirat szerint Barta-Eke ilyen tanúsítványok kiadásáért egy ismerősén keresztül darabonként 3 millió forint kenőpénzt kért. Az ügyfelei számára a tanúsítvány megszerzése után azt is felajánlotta, elintézi, hogy az adott cég nyerjen a PM pályázatain is. Ezért cserébe a megítélt támogatás 4 százalékát kérte az ügyészség szerint. Erre az esetre azonban már járt kedvezmény is, és ha a pályázat nyert, akkor a végösszegből levonták a tanúsítványért járó 3 milliót. A vádirat több ilyen esetet is felsorol, Barta-Eke ezekért összesen legalább 78 millió forint kenőpénzt kapott az ügyészek szerint.

Átvágták egymást

A hatékonyan működő szervezet tagjai a vádirat szerint néha egymást megvezetve nyerészkedtek a pályázatokon. Ilyen történetekben kerül elő K. egykori minisztériumi főnöke, Karsai Tamás. Karsai 2014 és 2018 között a PM jogelődjénél, az NGM-ben az uniós pénzek elosztásáért felelős helyettes államtitkár volt.

Miután Karsai távozott a helyettes államtitkári posztjáról, a vádirat szerint 2021 tavaszán kapcsolatba került a K. környezetéhez tartozó egyik pályázatíróval, H. Anitával. Karsai már az első találkozójukon felajánlotta, hogy pénzért cserébe segítene H.-nak egy olyan pályázattal kapcsolatban, amelyben éppen elakadt. Karsai az ügyészek szerint azt állította, hogy továbbra is jóban van a PM több vezetőjével.

Karsai ezt követően találkozott is az egyik PM-es főosztályvezető ismerősével, ő azonban a konkrét ügyben nem segített neki. A H. által képviselt cég ügyei időközben megoldódtak, Karsai pedig a vádirat szerint azt állította H. Anitának, hogy az ügymenet neki köszönhetőn gyorsult fel. Az ügyészség szerint Karsai ezért cserébe 5 millió forintot kért, az összeget pedig meg is kapta.

Az ügyészek szerint Karsai ezt követően, 2021 nyarán ajánlotta fel H.-nak, hogy a kapcsolatrendszerét latba vetve később is tud segíteni. A vádiratban az áll, hogy ezért cserébe havi 500 ezer forintot kért. Karsai a vádirat szerint H. Anita meggyőzése érdekében „kifotózott kommunikációkkal, e-mailek bemutatásával” bizonygatta, hogy korábbi kapcsolatai továbbra is élnek. Osztályvezetőt, két főosztályvezetőt és egy helyettes államtitkárt nevezett meg, akiket majd be tud vonni a csalásokba. H. Anita hitt neki, és a vádirat szerint legalább kilenc alkalommal fizetett is Karsainak. Az azonban nem derül ki a dokumentumból, hogy Karsai ezekért az összegekért cserébe végzett-e bármilyen tevékenységet.

A volt helyettes államtitkár ügyvédjén keresztül azt közölte: nem kíván válaszolni a kérdéseinkre, „a bíróság előtt kívánja tisztázni magát.”

A Miniszterelnökség elsikálta

A vádirat szerint a csaló hálózatnak arra is volt megoldása, ha egy-egy pályázat elakadt a PM-ben. Ehhez olyan kapcsolatuk segítségét vették igénybe, aki előbb az ITM-ben, később pedig a Miniszterelnökségen dolgozott. Ő P. Zsolt volt, akinek pozíciójából fakadóan beleszólása volt abba, hogy az uniós pályázatokat elutasítás esetén másodfokon hogyan bírálják el.

A vádirat példaként több érdekes esetet is részletesen bemutat.

Az egyik ilyen történetben egy pályázó cég az általa megvalósítani tervezett projektjéhez több másik cég árajánlatát is csatolta, de az egyikről, egy román cég ajánlatáról a PM megállapította, hogy hamis. A tárca ezért a pályázó cég kérelmét elutasította.

Két héttel később a PM azonban levelet kapott egy olyan címről, amelynek mailcíme a román cégétől eltérően nem „ro”-ra, hanem „co”-ra végződött. A levél azt bizonygatta, hogy az árajánlat hiteles, azt valóban a román cég adta. A PM hivatalosan kapcsolatba lépett a román céggel, amely határozottan tagadta az árajánlat kiadását. A PM ezt követően szabálytalansági eljárást indított, visszakövetelték a cégnek már addig kifizetett támogatást, és azt is mérlegelték, hogy feljelentést tesznek az ügyben.

A vádirat szerint azonban K. Tamásék még ez után sem adták fel, hogy segítsenek a cégnek. Felkeresték P. Zsoltot, hogy másodfokon hajlandó lenne-e megsemmisíteni a PM döntését. P. javaslatára az ITM-ben olyan döntés született, amely új eljárásra kötelezte a PM-et. A tárca ennek során ismét megkereste a román céget, és újra arra a következtetésre jutott, mint korábban, vagyis hogy az árajánlat hamis.

Másodfokon ismét P.-hez került az ügy, aki ekkor már a Miniszterelnökségen dolgozott. Időközben ugyanis az ITM uniós forrásokkal foglalkozó részelege a Miniszterelnökséghez került. P. Zsolt itt annak a helyettes államtitkárságnak volt a főosztályvezetője, amely az EU újjáépítési alapjából Magyarországnak járó pénzek megszerzésével foglalkozott. (Időközben a pénzeknek csak kis részét kapta meg Magyarország, a teljes összeget továbbra sem.)

A vádirat szerint P. annak ellenére a PM döntésének megsemmisítését javasolta, hogy ezzel az egyik munkatársa nem értetett egyet. A döntés indokolása az volt, hogy „az irányító hatóság (vagyis a PM) továbbra sem tárta fel hitelt érdemlően az árajánlat valótlanságát.”

A vesztegető cég képviselője mindezért 9 millió forintot adott a megvádolt kormánytisztviselőknek, az összegből 2 millió jutott P. Zsoltnak – áll a vádiratban.

Az ügyészek ismertetnek egy másik olyan történetet is, amelyben a csalással vádolt hálózatnak P.-re volt szüksége. Ebben az esetben egy cég akkor jutott volna hozzá a támogatáshoz, ha igazolni tudja, hogy a javasolt helyszín alkalmas a projekt megvalósítására. Az ügyészek szerint mivel K. Tamásék tisztában voltak azzal, hogy a helyszín alkalmatlan, így P. segítségét kérték.

A vádirat szerint P. Zsolt a PM egyik főosztályvezetőjénél is lobbizott 2021 decemberében annak érdekében, hogy a pályázó cég megkapja az igényelt támogatást. P. ennek során az ügyészek szerint valótlanul azt állította, hogy mindez a főnökének, az uniós pénzek lehívását előkészítő helyettes államtitkárnak, Leveleki Zsoltnak a kérése. Később Levelekit – akit az ügyészség nem vádolt meg semmivel – P. meggyőzte arról, hogy a pályázat ügyében mindössze szakmai baki történt. Így ennek köszönhetően a cég hozzájutott az 541 millió forintos támogatáshoz.

Néhány hónappal később, 2022 szeptemberében Leveleki lemondott a helyettes államtitkári posztjáról. A lemondás okát nem nevezték meg, az erről szóló cikkek azonban megemlítették, hogy az ügyészség által leleplezett korrupciós ügy egyik gyanúsítottja Leveleki beosztottja volt. Leveleki neve az ügy vádlottjai között nem szerepel.

P. Zsolt a megkeresésünkre azt közölte, „a büntetőeljárással kapcsolatos álláspontomat nem a sajtón keresztül, hanem a tárgyalóteremben szeretném majd ismertetni”. Leveleki a Direkt36-nak azt írta: nem volt tudomása arról, hogy bűncselekmény zajlik az általa irányított területen. Hozzátette azt is, posztjáról személyes okok miatt mondott le, annak nem volt köze a korrupciós ügyhöz.

60 éves gépekről állították, hogy újak

Az ügyészek azzal is vádolják K. Tamásékat, hogy a projektek ellenőrzésén szintén nyerészkedtek. A vádirat szerint az ügyfélkörük számára felajánlották, hogy kenőpénzért cserébe kedvezően tudják befolyásolni a támogatott projekteket lezáró helyszíni ellenőrzéseket is. K. Tamás egyik bűntársa ugyanis a PM-en belül a helyszíni ellenőrzésekért felelős osztályvezető volt. Így az ügyészek szerint azokra az ellenőrzésekre, amelyekért cserébe kenőpénzt kértek, az osztályvezető magát, illetve bűntársait osztotta be.

A vádirat több mint negyven ilyen esetet sorol fel. Az egyik ellenőrzés során például azt rögzítették a jegyzőkönyvbe, hogy a projekthez szükséges új eszközöket a pályázó egy kivételével mind beszerezte. Ezzel szemben a vádirat szerint a helyszínen „újonnan beszerzett gépek helyett az 1960-1980-as évek között gyártott eszközök voltak”.

Az ügyészek állítják, hogy K. egyik társa „megkísérelt a jegyzőkönyv mellékleteként olyan fényképfelvételeket készíteni, amelyeken a gépek újnak látszanak, azonban ez nem sikerült, ezért a fényképeket a jegyőzkönyvhöz nem csatolta”. K. Tamásék mindezért 5 milliót kaptak a vádirat szerint.

Egy másik esetben a támogatott cég telephelye egy Bács-Kiskun megyei faluban olyan rossz állapotban volt, hogy nem volt alkalmas az ellenőrzésre. Az ellenőrzést ezért ugyanabban a faluban, de egy másik helyszínen folytatták le, miközben a jegyzőkönyvbe az eredeti helyszín címét írták. „Az ellenőrök a megvalósítási helyszínt – tudva arról, hogy az a projekt megvalósítására alkalmatlan – nem tekintették meg, hanem csak a projekt dokumentumait ellenőrizték” – írja erről a vádirat. Az ügyészség megfogalmazása szerint ezután „legalább 450 ezer forint” ütötte a megvádolt kormánytisztviselők markát.

A „Husi” és a „Faszfej”

A vádirat szerint kiterjedt hálózatot működtető K. Tamás igyekezett elrejteni a nyomait. A korrupciós bűncselekményekhez erre a célra vett butatelefonokat, illetve titkosítást lehetővé tevő Protonmail nevű levelezőrendszert használtak. Az esetleges lehallgatásokkal szemben pedig úgy próbáltak védekezni, hogy a különböző tevékenységeket, személyeket kódneveken emlegették egymás között. A helyszíni ellenőrzést például „Gestapónak”, Barta-Ekét „B. Úrnak”, P. Zsoltot „Pulyka husinak” vagy „Husinak”, Karsait „Kékszakállnak” vagy „Lisztes Krisztiánnak”, egy másik bűntársukat pedig „Faszfejnek” hívták.

K. Tamásék mindezek ellenére is lebuktak. Ez a lehallgatások mellett többek között annak volt köszönhető, hogy az ügyészség vádalkut kötött az egyik gyanúsítottal. K.-hoz 2022 tavaszán egy banki ügyintéző ismerősén keresztül jutott el az az információ, hogy a hatóságok megkérték a pénzintézeteket, adjanak tájékoztatást K. pénzügyi adatairól.

K. ugyanis a vád szerint összesen 491 millió forintnyi kenőpénzt vett át, ebből pedig legalább 314 millió maradt nála. A szervezet irányítója a készpénz egy részéből ingatlanokat vett, 180 milliót pedig banki széfekben helyezett el.

K. először azt hitte, hogy a NAV nyomoz utána egy korábban általa vezetett cég ügyében. Azért, hogy a pénz eredetét igazolni tudja, egy ügyvéd barátjától kért segítséget.

Az ügyvéd a vádirat szerint azt javasolta K.-nak, hogy az édesanyjával írasson okiratot arról, hogy a pénzt évekkel ezelőtt ő adta a fiának. Az ügyészek állítják, hogy K. fel is kereste a 75 éves, rákbetegségének kiújulása miatt éppen kórházban fekvő édesanyját, és megíratta vele a dokumentumot.

Később az ügyvéd némi ellenkezés után 100 ezer forint ellenében ügyvédi ellenjegyzéssel is ellátta a dokumentumot. 2022. április 20-án, amikor az ügyészség munkatársai házkutatást tartottak K. Tamásnál, K. ezzel a dokumentummal próbálta a pénz eredetét igazolni, sikertelenül.

Az ügyben megvádolták az ügyvédet is, aki a Direkt36-tal azt közölte, hogy „a vádirat az ügyészség által is tudottan hamis, valótlan tényállításokat tartalmaz”. Azt írta, az okiratot szerkesztésében nem vett részt, azt ügyvédként sem jegyezte ellen, így ezért pénzt sem kapott. Hozzátette azt is, hogy nem volt tudomása arról, hogy K. Tamásnak korrupcióból származó pénz lenne.

Borítókép: A Pénzügyminisztérium Nádor téri épülete / Wikimedia

04.4.24

Kiszivárogtak az MCC luxusköltései a 100 milliós téli tábortól a kirívóan drága fogadásokig

MCC

Néhány év alatt nagyot változtak a körülmények a Mathias Corvinus Collegium téli táborában. Korábban rendszerint a ceglédfürdői diáktábor volt a helyszín, ahol a táborozók 6-8 fős szobákban, emeletes ágyakon aludtak és diáktáborokra jellemző egyszerű ellátást kaptak.

A 2023-as téli tábort azonban már a szlovákiai Ótátrafüreden rendezték meg. Napközben egy sor közösségi és sportprogram közül választhattak a diákok: aki akart, síelhetett a Lomnici-csúcs alatti sípályán – a kezdőknek oktató segítsége is járt –, de meg lehetett látogatni a tarajkai jégtemplomot, egy whiskyüzemet, a szepességi Lőcsét vagy a bachledkai lombkorona-tanösvényt (ahol tényleg vannak lombok).

A 450 résztvevő este nem tábori ágyakon pihente ki a nap fáradalmait, hanem Ótátrafüred egyik legelegánsabb szállodájában, a külön erre az alkalomra kibérelt, négycsillagos Grand Hotel Bellevue-ban. A feltöltődést fedett medence, wellnessrészleg, squash-, bowling- és biliárdpályák, két étterem és egy éjszakai klub is segítette.

Más felsőoktatási intézmények is szerveznek téli utazásokat a diákjaiknak, az MCC tábora azonban nem csak az előkelő körülmények miatt volt rendkívüli. Míg más helyeken a diákok jellemzően önköltséges alapon vesznek részt ezeken, addig az elmúlt években az adófizetők pénzéből hatalmas vagyonnal felruházott, kormányközeli MCC táborában a bruttó 100 millió forintos költséget teljes egészében a szakkollégium fizette.

Ez az MCC belső beszerzési és kifizetési adataiból derül ki, amelyek a Direkt36 birtokába kerültek. Az elmúlt néhány évből származó adatok minden korábbinál részletesebb betekintést adnak a nemzetközi szinten is terjeszkedő, a kormányhoz világnézetileg is szorosan kötődő intézmény költéseiről. Az adatokból és az MCC működését jól ismerő forrásoktól kapott információkból többek között a következő részletek derültek ki:

• Az MCC közel 600 millió forintot költött a rendezvényei étel- és italellátására, vagyis cateringjére. A kutatásaink szerint erre a célra kirívóan sokat költenek az MCC rendezvényein. Fejenként annyi pénz folyik el, amennyiből piaci cégek luxusellátást tudnak nyújtani.
• A rendezvényeiken szinte mindig a Scruton kávézókat üzemeltető Apriori Cultura Nonprofit Zrt. intézi az ellátást, a cég bruttó 530 millió forintot számlázott ki az MCC-nek az elmúlt két évben. Az Apriori 2021-ig Szalai Zoltán MCC-főigazgató érdekeltsége volt, és jelenleg is Fidesz-közeli tulajdonosai vannak.
• Külföldi vendégelőadók meghívására sem sajnálják a pénzt: az Orbán Viktorral régóta szövetséges Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök fiának, Jair Netanjahunak például 2,8 millió forintot fizettek két egyórás panelbeszélgetésért.
• Külföldi ösztöndíjasaik havi 3–5 ezer eurót, azaz 1,2–2 millió forintot kapnak, többen évek óta részt vesznek az ösztöndíjprogramban.
• Rengeteg külföldi tanulmányutat szerveznek, ezek résztvevői gyakran négycsillagos szállodákban szállnak meg, és a Direkt36 által megkeresett, MCC-hez közeli források nem tudnak arról, hogy az utazásokra kérnének önköltséget a diákoktól.
• Sok pénzt költenek kormányközeli cégeknél is: a kormányzati propagandakampányokat lebonyolító, Balásy Gyula tulajdonában álló cégeknél nettó 1,8 milliárd forintot költöttek nyolc hónap alatt, a 4iG-nál bruttó 200 millió, Matolcsy Ádám Balaton Bútor Kft.-jénél bruttó 58 millió forintot.
• Ehhez képest más neves és nagy múltú budapesti szakkollégiumoknak az egész éves költségvetése mozog 40 és 110 millió forint között. Ezeken a helyeken nem költenek milliókat cateringre sem, az egyik szakkollégiumban a rendezvényekre a diákok maguk készítik a szendvicseket.

Az MCC-nek részletes kérdéssort küldtünk a cikkben részletezett, esetenként kirívónak tűnő kiadásokról, ezekre azonban ők érdemben nem reagáltak. Azt megerősítették, hogy a rendezvények és utazások térítésmentesek a diákjaik számára, de hozzátették, hogy a résztvevők kiválasztásánál szociális szempontokat is figyelembe vesznek. Hangsúlyozták, hogy a fenntartó alapítvány „a rá bízott vagyonnal a jogszabályi, illetve az alapítvány belső szabályozói előírásainak betartásával felelősségteljesen, átláthatóan és körültekintően gazdálkodik, elszámolással az alapítvány kuratóriuma felé tartozik”.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Bonbon, csiga és harcművészet

2022. április 10-én a budapesti Tas vezér utcai MCC-központban eredményváró eseményt szerveztek a franciaországi elnökválasztás apropóján. Szoros verseny ígérkezett a szélsőjobboldali jelölt Marine Le Pen és a centrista Emmanuel Macron között. Az estet az épület földszintjén lévő Scruton kávézóban tartották, amely Roger Scruton brit konzervatív filozófusról kapta a nevét.

A helyszínt kék, fehér és piros lufikkal és lampionokkal díszítettek fel, a teremben a versenyben részt vevő Marine Le Pen, Emmanuel Macron, Jean-Luc Mélenchon, Eric Zemmour és más francia politikusok életnagyságú kartonfigurája volt a dekoráció. A kávézóban bonbonkészítő workshopot tartott egy csokoládémanufaktúra, a fotóautomatánál rizsporos parókában, nemzeti színű napszemüvegben és barettban lehetett pózolni a zöld háttér előtt, amire az automata francia városképet vetített háttérként.

Az eredményt stílszerűen pezsgő, bor, csiga, májpástétom és croissant kíséretében várhatta a körülbelül száz résztvevő, de voltak szendvicsek, üdítők és aprósütemények is. A Direkt36-hoz eljutott belső dokumentumokból kiderült, hogy a mindössze néhány órás rendezvényért a Scrutont üzemeltető Apriori Cultura Nonprofit Zrt. kicsivel több mint bruttó négymillió forintot számlázott az MCC-nek.

A francia est nem is a legdrágább a választásieredmény-várók közül. A 2022-es magyar országgyűlési választás eredményváró estje bruttó 8,2 millió forintba került, az olasz választásé ugyanennyibe. A brazil est 7,8 millió, a dél-koreai 2,4 millió, az izraeli 2,1 millió forintba került az MCC-nek. Az eredményváró eseményeken közös volt az adott ország zászlójának színeiből merítő dekoráció, a politikusokat ábrázoló kartonfigurák és az ország szokásaira jellemző workshop is. Az olasz esten például a tésztakészítés, az izraelin pedig a krav maga harcművészet fortélyait lehetett ellesni. Néhány eseményen az adott ország konyhájára jellemző meleg vacsorát is kaptak a vendégek.

Az MCC a nagyobb rendezvényeire már több tízmilliót költ. A 2022. októberi Budapest Summit három napjának cateringje 29 millió forintba került – csak egy kicsivel többe, mint a karácsonyi buli egyetlen estéje, amelynek étel-, és italellátása 24 millió forintba került.

MCC-s források szerint az ellátás mindig nagyon hasonló. A kisebb, rövidebb rendezvényeken szendvicsek, sütemények, falatkák, üdítők, az estieken sör, bor, esetleg pezsgő is van. A konferenciákon egész nap van ellátás aprósüteményekkel, ebédre svédasztalos menü hagyományos, nem túl bonyolult ételekkel.

A VIP-vendégeknek – akik általában a prominens, külföldi meghívottak, valamint az MCC és más partnerintézmények vezetői – zárt körű gálavacsorákat is szerveznek, de ezt általában külső helyszínen. A költések között gálavacsora címen találtunk 1,4; 2,2; 3,5 és 4,5 milliós tételeket is a Batthyány Lajos Alapítvány Aranybástya éttermében. Ez az alapítvány többször is kapott nagy értékű támogatást a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától, 2023 januárjában például 9,2 milliárd forintot. Az alapítvány pedig csak 2022-ben több mint 400 millió forinttal támogatta az Apriorit. Kuratóriumi elnöke Dezső Tamás, az MCC Migrációkutató Intézetének igazgatója.

Az Aranybástya étterem megkeresésünkre közölte, hogy a vendégeik között nem tesznek különbséget, és mindig a piaci viszonyoknak megfelelően járnak el.

Furcsa árak

Vannak arra utaló információk, amelyek szerint az MCC-s rendezvényeket elrugaszkodott árazás jellemzi.

A Direkt36 legalábbis ajánlatot kért két olyan cateringcégtől, amelyek régóta aktívak a piacon és van gyakorlatuk több száz fős rendezvények lebonyolításában. A cégek azt kérték, ne nevezzük meg őket, de a beszélgetésekből az derült ki, hogy az MCC által számlázott összegeknél jóval kevesebből is ki lehetne hozni előkelő étel- és italellátást.

Az egyik ajánlatot úgynevezett finger food ellátásra kértük, amelynél a cateringcégek általános gyakorlata, hogy 12 darab falatkát számítanak résztvevőnként. Mi ennél bővebben számoltunk, így kétszáz résztvevőre összesen 3000 darab falatkát, mártogatóst és pohárdesszertet, illetve fejenként két üveg kézműves sört és két üveg frissen facsart gyümölcslét kértünk, amire bruttó 2,01 millió forintos árajánlatot kaptunk egy olyan cégtől, amely sok különleges alapanyaggal, vegán opciókkal dolgozik.

A 2023-as Corvin Bál elszámolásában is finger food és welcome drink szerepel, a közösségi médiába feltöltött fotók alapján az eseményen körülbelül kétszázan vettek részt. Ezért a rendezvényért bruttó 7 millió forintot számlázott az Apriori, ami több mint háromszorosa a másik cégtől kapott árajánlatnak. 2022-ben egyébként még az MCC is jóval olcsóbban hozta ki a bált, akkor a catering csak 2,2 millió forintba került, bár annál a tételnél akkor nem részletezték, hogy ez az összeg milyen ellátást takar.

A svédasztalos ellátásnál még feltűnőbb volt a különbség a piaci cateringcégtől bekért ajánlat és az MCC-s költések között. Egy cateringcég tulajdonosa azt mondta a Direkt36-nak, hogy egy svédasztalos büfévacsora árazása náluk bruttóban számítva 7,5-10 ezer forint fejenként. Tud versenytársairól, akik bruttó 15–23 ezer forint között áraznak fejenként. Az alkoholmentesital-csomag plusz kétezer-ötszáz, az alkoholos plusz ötezer forint fejenként. Egy ültetett gálavacsora (ahol felszolgálók látják el a vendégeket) is maximum bruttó 63, de inkább 38 ezer forintnál áll meg fejenként.

A kifizetési adatok szerint a 2022-es Budapest Summit nevű rendezvény cateringjéért bruttó 29 millió forintot számlázott az Apriori. A háromnapos eseményen az MCC saját beszámolója szerint közel 800 érdeklődő vett részt, vagyis egy fő étkeztetésére 36 250 forintot költöttek. Ez azt jelenti, hogy az MCC-s catering több mint háromszor annyiba került, mint az általunk megkérdezett cég ajánlata.

Az ételek minősége vagy exkluzivitása sem adhat magyarázatot az MCC-s catering drágaságára. Bár arról konkrét leírás nincs, hogy a 2022-es rendezvényen pontosan milyen ételeket szolgáltak fel, de MCC-s források szerint a Budapest Summit-rendezvényeken jellemzően hasonló kínálat szokott szerepelni. Idén februárban is tartottak egy ilyen rendezvényt, amelyen a Direkt36 munkatársa is részt vett. A résztvevőket egész nap kávé, tea, üdítő és gyümölcslé, pogácsa és sütemény várta kikészítve, az ebédszünetben pedig többféle étel közül lehetett választani svédasztalról. A választék többek között brokkolikrémleves, lecsós sült és almás sütemény volt.

A piaci cégtől kapott árajánlat alapján az MCC által elköltött pénzből egy olyan ültetett gálavacsora is kijött volna, amelyen pincérek szolgálnak fel és a brokkolikrémlevesnél elegánsabb, drágább ételek vannak.

„Évekkel ezelőtt volt egy 1200 fős rendezvényünk ebéddel és vacsorával, exkluzív borsorral, komoly technikával, az került bruttó 20 millió forintba. Ha hozzávesszük az inflációt, ma ez kerülne körülbelül 29 millióba” – mondta a cateringcég tulajdonosa.

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója – Forrás: MCC / Facebook

Ahogy említettük, az Apriori 2021-ig az MCC-főigazgató Szalai Zoltán érdekeltsége volt, aki a szakkollégium vezetése mellett fontos szerepet tölt be a kormányzati propagandagépezetben is: ő a Mandiner hetilap és online hírportál főszerkesztő-lapigazgatója is.

2021-ben Szalai kiszállt az Aprioriból, de a cég továbbra is kormányközeli érdekeltségben maradt. Egyik tulajdonosa és vezérigazgatója, Pesti Ivett, korábban Kocsis Máté jelenlegi Fidesz-frakcióvezető polgármestersége alatt a legnagyobb nyolcadik kerületi cég, a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. igazgatóságának elnöke volt.

A másik tulajdonos, Fejérdy Zsófia Ágnes esetében is vannak kormányzati kötődésre utaló jelek. Korábban egy olyan cégben volt tulajdonos, amely kapott minisztériumi támogatásokat, emellett a parlament nyilvántartása szerint egy ugyanilyen nevű személytől bérel lakást Dömötör Csaba fideszes képviselő, Rogán Antal egyik államtitkára. Megkérdeztük Fejérdy Zsófia Ágnest, hogy tőle bérel-e lakást Dömötör Csaba, és ha igen, honnan ered az ismeretségük, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Az Apriori a rendezvények cateringjén felül éves szerződéseket is köt az MCC-vel. A főépület büféjét évi 148,2 millió forintért üzemeltették 2022-ben, a révfülöpi telephelyen pedig 80 millió forintot kaptak ugyanezért.

Az Apriorinak részletes kérdéssort küldtünk, amelyben az árazási gyakorlataikról és az MCC-vel közös munkáról érdeklődtünk. Válaszukban azt írták, hogy cégük

„a Mathias Corvinus Collegium által kiírt büféüzemeltetés tárgyában kiírt beszerzési eljárásokban vett részt, amelyből nyertes ajánlattevőként került kihirdetésre”.

Az egyes rendezvények árai közti különbséget a szolgáltatások „konkrét tartalmának különbözőségével” indokolták, valamint hozzátették, hogy „az árazás vonatkozásában folyamatosan monitorozzák a piacot a versenyképességük fenntartása érdekében”.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Máshol a képviselő is pogácsát kap

Az MCC ilyen jellegű költéseivel nagyon kilóg a hasonló oktatási intézmények közül. Ez derült ki legalábbis azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Direkt36 három egyetemi és egy egyházi fenntartású szakkollégium képviselőjével folytatott a pénzügyeikről.

Egy, a Corvinushoz tartozó szakkollégium – amely a 110 millió forint körüli éves költségvetésével a gazdagabb szakkollégiumok közé tartozik – belsős eseményein például nincs catering, a külsősöknek is elérhető, 40-50 fős eseményeikre pedig a diákok a kollégiumban készítenek el néhány szendvicset, amihez húsz-harmincezer forintért vásárolnak be.

„Egyszer egy diákbizottsági ülésen vitáztunk, hogy egyszerűbb lenne megrendelni valahonnan, de leszavaztuk. És így is nagy dolog, hogy mi valamivel megkínáljuk a vendégeket. A legtöbb szakkollégiumban a catering nem létező kategória” – mondta a kollégium diákvezetője.

Egyetlen elegánsabb eseményük van, de azt sem tartják meg minden évben. Ez egy általában 400-500 résztvevős esemény, amelyre rendezvényhelyszínt bérelnek. Van svédasztalos vacsora és pezsgő, de a diákoknak ide is kétezer, az alumni közösség tagjainak – a korábbi diákoknak – pedig tízezer forint a belépő.

Egy másik, ELTE-hez tartozó szakkollégium nagyobb közösségi eseményeinél is a diákok főznek, a kisebb, pár órás szakmai beszélgetésekre egy-két kiló pogácsát és néhány palack vizet vesznek. „Jött már hozzánk országgyűlési képviselő is beszélgetésre, de neki is pogácsát adtunk” – fogalmazott a szakkollégium diákvezetője. Ennek a szakkollégiumnak az éves költségvetése 40–50 millió forint között mozog, de a fenntartóval jelenleg is zajlik egyeztetés arról, hogy megvonnak-e 20 millió forintot a költségvetésből jövőre. Ha ez így lesz, a szakmai programjuk is veszélybe kerül.

A táborokra és nagyobb rendezvényekre mindig önköltséget fizetnek a diákok, ez minden általunk megkérdezett szakkollégiumra igaz. A corvinusos szakkollégium százfős, négynapos téli és nyári táborának költsége 4 és 6 millió forint között mozog.

„Mindig valamilyen klasszikus emeletes ágyas táborhelyre megyünk, ahol klasszikus tábori ételeket adnak. Ki lehetne gazdálkodni, hogy ebben szintet lépjünk, de mindig úgy döntünk, hogy máshol jobb helye van annak a pénznek” – mondta a kollégium vezetője.

Beszéltünk egy egyházi fenntartású kollégiummal is, ebben a többihez képest igen magas, 44 ezer forint a havi tagdíj. A rászorulókat szociális ösztöndíjprogrammal igyekeznek ugyan támogatni, de a körülbelül 60 fős tagságuk nagy része a teljes összeget fizeti. A kollégium egyes szobáit külsős diákoknak kollégiumi férőhelyként, még magasabb összegért adják ki, az ebből befolyó pénz a működésük egyik kulcsa. Ezen kívül a fenntartó egyházi alapítványtól alkalmanként érkezik valamilyen támogatás. Az éves nyári táborukra ötszázezer forint szokott jutni a kollégiumi költségvetésből, fennmaradó költségeket a résztvevőktől kell beszedniük.

A gazdagodó MCC

Az 1996 óta működő MCC mindig is Fidesz-közeli intézménynek számított. Egyik alapítója, Tombor András, az első Orbán-kormány alatt a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója volt, és kapcsolatban állt több befolyásos fideszes politikussal és háttéremberrel.

A nagy váltás 2020-ban jött el, amikor az MCC egy kormányhatározattal megkapta a Mol Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. részvényeinek 10-10 százalékát. A két részvénypakett összesen körülbelül 420 milliárd forintot ér. Az MCC ezek hozamából finanszírozza a működését, 2022-ben 36 milliárd forintot vettek fel osztalékként. Több mint százmilliárd forint közvetlen állami támogatást is kaptak, továbbá a tulajdonukba került az addig is használt Somlói úti kollégium épülete és a mellette lévő irodaház, valamint a révfülöpi vitorláskikötő. Nemcsak kaptak, hanem vettek is ingatlanokat tizenegy városban. Az MCC 2021 óta tulajdonos a Libri–Bookline-csoportban, 2023 júniusában aztán többségi tulajdonrészt vásároltak, így mára ők az ország legnagyobb könyvkiadójának 98,41 százalékos tulajdonosai.

A célokhoz mérten nőtt az operáció is. Az MCC-nek mára 736 munkavállalója van, a 2020-as alapítványi átrendeződéskor még csak 105 volt a létszám. Informatikai beszerzésekre két év alatt több mint 1,1 milliárd forintot költöttek a dokumentumok szerint, ebből 200 milliót a 4iG-nál, amelynek Orbán Viktorhoz fűződő szoros kapcsolatait a Direkt36 tárta fel.

Több más beszerzésüknél sem merészkednek túl messze a kormányközeli köröktől. Bútorbeszerzésre 58 millió forintot költöttek a Matolcsy Ádámhoz, a jegybankelnök fiához tartozó Balaton Bútor Kft.-nél, Balásy Gyula, a kormány propagandakampányait lebonyolító üzletember Lounge Design Kft.-jével és New Land Media Reklám Kft.-jével „komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok ellátására” nettó 1,8 milliárd forintért szerződtek a 2022. február 16. és december 31. közötti időtartamra.

Ezekről a szerződésekről az MCC azt közölte, hogy

„a megnevezett beszállítók esetében szabályos beszerzési eljárás lefolytatására került sor, amely során szakmai és pénzügyi szempontokat figyelembe véve ezen cégek ajánlatát hirdették ki nyertesként”.

Az alapítványi vagyon gyarapodásával egyre merészebb ambíciói lettek az MCC-nek. A szakkollégium ügyeire közelről rálátó források arról számoltak be, hogy a terv most már az, hogy egy a kormányzati ideológiához közel álló nemzetközi szellemi csúcsintézményt hozzanak létre.

Ennek megfelelően válogatják ki a rendezvényeikre meghívott vendégeket is. Az események szervezését ismerő források szerint központi instrukció, hogy elsőként a legszorosabb partnerintézmények, tehát az Alapjogokért Központ, a Magyar Külügyi Kutatóintézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem környékéről kell vendéget keresni. Ha valamilyen külföldi sztárelőadót sikerül elhozni, mindig törekednek arra, hogy ittléte alatt a partnerintézményeknél is legyen megjelenése, ezzel is építve a diplomáciai hálózatot. Van egy közös adatbázis, amelyhez minden rokonintézmény munkavállalója hozzáfér. Ide kerül be mindenki neve és kontaktinfója, aki valaha megfordult akár az MCC, akár egy partnerintézmény eseményén, így a partnerintézmények újra és újra keresni tudják.

A Direkt36 kérdéseket küldött az említett partnerintézményeknek, azokra a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Magyar Külügyi Intézet (MKI) reagált. Az NKE-től azt írták, hogy az MCC-vel egyetlen, a fenntartható fejlődés és a környezeti fenntarthatóság területét érintő együttműködésük áll fenn. A közös vendégek szerepeltetéséről azt közölték, hogy a kiemelt eseményeikről a partnerintézményeket külön is tájékoztatják, és időnként arra is sor kerül, hogy külföldi meghívott előadóik más intézményeknél is részt vesznek szakmai eseményeken, esetleg más intézmények meghívottjai látogatnak el az NKE-re. Az MKI-tól is megerősítették, hogy együttműködnek az MCC-vel és annak szervezeti egységeivel. A közös adatbázissal kapcsolatos kérdésre sem az MKI, sem az NKE nem reagált.

A Direkt36 birtokába került pénzügyi adatok szerint a külföldi vendégekre is jelentős összegeket áldoz az MCC.

Az elszámolásban szerepel egy név és dátum nélküli, 49,9 millió forintos megbízási szerződési tétel a Worldwide Speakers Grouppal. Ez a közvetítőcég képviseli Niall Ferguson brit történészt is, aki a 2021-es MCC-s évnyitó egyik vendége volt – Orbán Viktor miniszterelnök mellett.

2021-ben Norman Lewis, a brit PwC tanácsadó és könyvvizsgáló cég volt innovációs igazgatójának 2023. március 1-jétől május 31-ig tartó megbízási szerződésére bruttó 12,4 millió forintot fizetett az MCC. Lewishoz ezen kívül egy 1,6 millió forintos tétel is kapcsolódik tanulmányírás és előadás néven. Alexander Grau német filozófussal 6,8 millió forintos honoráriumi szerződést kötött az intézmény, de az nem látszik a dokumentumokból, hogy ez mennyi időre szól.

Benjámin Netanjahu fia, Jair Netanjahu, 2,8 millió forintot kapott két egyórás panelbeszélgetésért a 2023. januári kiadói konferencián, amelyen az online média és a nyomtatott sajtó lehetséges üzleti modelljeiről beszélgetett, valamint Kovács István Gergellyel, a Megafon ügyvezetőjével együtt elmesélte, hogyan építette fel saját „sikertörténetét az online világban”. 2024-ben újra visszatért egy panelbeszélgetésre az antiszemitizmus új formáinak terjedéséről. Arról nincs adatunk, hogy ezért mennyit kapott, erről felvilágosítást sem Netanjahu, sem az MCC nem adott.

Magyar vendégekért is hajlandók sokat fizetni. Nagy Feró és a Beatrice 3,2 millió forintért adott egyórás koncertet a 2022-es MCC-Feszten, míg Fördős Zé séf, a Street Kitchen alapítója, 635 ezer forintot kapott ugyanezen az eseményen egy egyórás megjelenésért, amelynek során a magyar gasztronómiáról beszélgetett séfekkel és gasztroírókkal. Nagy Feró képviselete megkeresésünkre azt mondta, a fellépési díj üzleti titok, de általában a zenekar úgy szerződik, hogy a díjban minden kapcsolódó költség benne van.

Bár a legtöbb esetben az MCC-s rendezvényekre olyan vendégeket hívnak, akik világnézetileg közel állnak a magyar kormányhoz, akadnak kivételek. Ilyen volt például Radek Sikorski jelenlegi és korábbi lengyel külügyminiszter, aki gyakran bírálta az Orbán-kormányt. Korábban azt írta egy Deutsch Tamásnak szóló levelében, hogy a magyar kormány „benyal Vlagyimir Putyinnak”, és a Válasz Online-nak adott interjújában azt mondta, azóta nem védi meg az Európai Unión belül Orbán Viktort, amióta külön törvénnyel kergették el a CEU-t az országból.

Sikorskit azért hívta meg az MCC a 2022-es MCC-Fesztre, hogy vitázzon Patrick Deenennel, az indianai Notre Dame Egyetem konzervatív professzorával „az emberiség jövőjéről”. Sikorski ideutazásáért bruttó 16 millió forintot számlázott az ír Chartwell Speakers közvetítőcég.

Az MCC válaszában az oktatók és vendégek kapcsán az szerepel, hogy kiemelten fontos feladatnak tartják, hogy az MCC illeszkedjen a hasonló tevékenységet végző szakmai szervezetek nemzetközi hálózatába is, ennek kapcsán került kapcsolatba Norman Lewis, Alexander Grau, Jair Netanjahu és Radek Sikorski is az MCC-vel. Az oktatók és előadók konkrét feladataira és a vendégek honoráriuma körüli kérdésekre azonban nem tértek ki.

Ahol megbecsülik a tanárokat

Az MCC és más szakkollégiumok gyakorlatai az oktatók fizetésében is jelentősen eltérnek. A szakkollégiumok, amelyekkel beszéltünk, bruttó 170-260 ezer forintot tudnak fizetni az oktatóiknak egy félévre, amiben megegyezés szerint hat-tizenkét alkalmas kurzust tartanak. Van olyan szakkollégium, ahol tizenöt éve nem emeltek a fizetésen, mert nem volt erre lehetőségük.

Az MCC által foglalkoztatott oktatók fizetésére nem láttunk rá, de több külföldi ösztöndíjas honoráriuma is a dokumentumok között volt.

Az ösztöndíjasok a Visiting Fellowship nevű MCC-s program keretein belül érkeztek Magyarországra, hogy egy általuk választott kutatási témán dolgozzanak, és mellette az MCC-ben tanítsanak. A pályázat nyilvános kiírása szerint díjazásuk 35 év alatt havi maximum ötezer euró, azaz kétmillió forint, 35 év fölött maximum tízezer euró, azaz négymillió forint, ami mellé lakás, iroda, egészségügyi biztosítás és indokolt esetben családtámogatás is jár.

A díjazás mértéke az MCC-források elmondása szerint attól függ, kinek milyen tudományos eredményei vannak, írt-e könyvet, és min dolgozna az MCC-n belül. Az ösztöndíj időtartama két héttől egy évig terjed, de MCC-s források elmondása szerint gyakori, hogy egy év után is itt tartják az ösztöndíjast, ha kölcsönös a szimpátia. Ilyen volt Thibauld Gibelin francia történész is, aki több éve az MCC ösztöndíjasa és vendégoktatója, 2022-ben pedig könyve jelent meg „Orbán Viktor győzelemre játszik” címen.

Eközben más egyetemekre külföldi vendégoktatók és ösztöndíjasok szerencsés esetben is félévente egy-két alkalommal érkeznek. Polyák Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének vezetője, a Média és Kommunikáció Tanszék vezetője azt mondta a Direkt36-nak, hogy ha korábban volt is keret az egyetemi költségvetésben külföldi vendégoktatók fogadására, ezek a források apadnak el először. Ma már nincsenek külföldi oktatókat célzó ösztöndíjprogramok, csak külsős pályázatokat tudnak erre használni, mint az Erasmus+ és a Fulbright. Ezért ritka, hogy külföldi tanárokat tudnának fogadni az egyetemek egy-egy konferenciameghívásnál hosszabb időre, és Polyák szerint ez mindegyik tanszéken így volt, ahol dolgozott az elmúlt húsz évben.

Az Erasmus+ egyik, tanároknak szóló programjában a napidíj célországtól függően 110 és 170 euró között mozog, így még húsz munkanappal számolva is – ennél jellemzően rövidebb időre utaznak el oktatók – 2200 és 3400 euró közti havi fizetésre számíthatnak, szemben az MCC 5-10 ezer eurós fizetéseivel.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Bőkezűen költ az MCC külföldi tanulmányutakra is. Cséfalvay Zoltán volt államtitkár, a Technológiai Jövők Műhelyének vezetője például az elszámolási adatok szerint 2022 és 2023 között tizenegy utazáson vett részt egyedül vagy diákokkal, és ezekre összesen 53,8 millió forintot költött. A Cséfalvay nevéhez kapcsolódó költések között öt tétel bankkártyás feltöltésként szerepel egyes tanulmányutakhoz kapcsolódva összesen több mint tízmillió forint értékben. Az izraeli Silicon Wadi tanulmányút hét napjára például 4,9 millió forinttal töltötték fel a volt államtitkár kártyáját, a kaliforniai Szilícium-völgy tizenegy napjára 3,3 millió forinttal, egy négynapos londoni konferenciára pedig 1,3 millió forinttal.

Megkérdeztük az MCC-től, hogy mi az oka annak, hogy Cséfalvay Zoltán kiemelten nagy büdzséből utazik, illetve hogy milyen gyakorlat alapján osztják meg a rendelkezésre álló forrásokat a műhelyek, oktatási egységek között. Válaszukban azt írták, hogy

„Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán, a Technológiai Jövők Műhely vezetőjeként nagyon magas színvonalon végzi oktatói munkáját. A műhelyvezető szakember évente több alkalommal is szervez nemzetközi tudományos konferenciát, valamint hallgatói számára tanulmányutakat, amelyeken az MCC diákjai vállalatvezetőkkel, egyetemi professzorokkal és más szakértőkkel találkozhatnak.”

Az MCC egyébként is hatalmas összegeket költ külföldi tanulmányutakra. Indultak diákcsoportok többek között Izraelbe, Washingtonba, a Szilícium-völgybe, Miamiba, Torontóba, Olaszországba, Rigába, Hágába, Stockholmba, Bécsbe, Strasbourgba, Brüsszelbe, Rómába, Ljubljanába, Athénba, Sevillába, és Luxemburgba. Csak ezekre az utazásokra összesen több mint 80 millió forintot költött a szakkollégium.

Abban a többi megkérdezett szakkollégium dolgozói egyetértettek, hogy fontos és jó gyakorlata az MCC-nek, hogy sok diákot küldenek külföldi utakra. „Ha minden pénzt erre költenének, elismerően megráznám Szalai Zoltán kezét, hiszen ez a legtöbb, amit egy szakkollégium adhat a diákjainak – mondta egy szakkollégiumi forrás, majd az MCC egyéb költéseire utalva hozzátette: – Kár, hogy nem ez a helyzet.”

A cikk elkészítésében közreműködött Szőke Dániel.

Borítókép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

04.3.24

Mit kezd a sajtó a Magyar Péter-jelenséggel?

Kegyelmi ügy

Február óta több komplex és nagyon fontos esemény fonódott egymásba: a kegyelmi ügy, Magyar Péter felemelkedése, a Schadl-üggyel kapcsolatos hangfelvétel, illetve Magyar Péter és Varga Judit házassága és válása.

Hogyan lehet négy ekkora történetet úgy követni és feldolgozni, hogy közben ne vesszen el a lényeg a sok zajban?

Mennyire jól vagy rosszul látta el a sajtó a feladatát a négy üggyel kapcsolatban?

Közügynek számít-e két közszereplő veszekedése?

Ezekről beszélgetett Marton Kamilla, a Direkt36 újságírója Plankó Gergővel, a 444 főszerkesztő-helyettesével és videós tartalomgyártójával és Pethő Andrással, a Direkt36 társalapító szerkesztőjével.

Az adás elérhető Spotify-on, SoundCloudon és Apple Podcasten is.

„A kegyelmi ügy kirobbanása idején beszélgettem kormányközeli forrással, aki szerint a kormányzati oldalon Magyar Péter megjelenésének örültek”

– mondta Pethő, aki szerint a forrás ezt azzal magyarázta, hogy Magyar a korrupciót és az oligarchák történetét hozta elő, ami elterelte a nyilvánosság figyelmét a kegyelmi ügyről. „Akkor kezdtek el rászállni Magyarra, amikor kiderült, hogy megpróbál politikai karriert is építeni.”

Plankó szerint ez egy lehetséges értelmezése a jelenségnek, de mire szerinte Magyar színre lépett már túl voltunk a köztársasági elnök és az igazságügyi miniszter lemondásán, és a kormányzati kommunikáció is kezdte összeszedni magát.

„Bár úgy tűnhet, hogy a Magyar Péter-jelenség kiszorította a kegyelmi ügyet [a közbeszédből], de valójában nem magát az ügyet szorította ki, hanem az arra érkező kormányzati reakciót.”

Az adásban arról is volt szó, hogyan látja egy tényfeltáró központ vezetője és egy napi hírekkel is foglalkozó lap szerkesztője a sajtó szerepét és felelősségét komplex ügyek feldolgozásakor.

Abban a beszélgetés minden résztvevője egyetértett, hogy rengeteg megválaszolatlan kérdés maradt az elmúlt hónapok eseményeivel kapcsolatban, például, hogy mi volt a valódi oka annak, hogy Novák Katalin kegyelmet adott K. Endrének.

„Amiben szerintem a magyar sajtó kevésbé jó, hogy az ilyen nagy ügyekhez visszatérjen, és ezeket ne hagyja békén” – fejtette ki Pethő, aki szerint szükség van rá, hogy a nyitva maradt kérdések, még ha hónapokkal vagy akár egy évvel később is, de tisztázódjanak.

Plankó felidézte, hogy amikor a Direkt36 másfél évvel az Index szétesése után rekonstruálta a történteket, az ennyi idő távlatából is értékes volt. Szerinte a napi hírekkel foglalkozó sajtóra a tényfeltáró cikkek írásakor is szükség van, mert az újságírók vissza tudnak nyúlni ezekhez a rövid hírekhez, melyek fontosak egy-egy történet mélyebb feldolgozásához.

Borítókép: Magyar Péter / Facebook

03.14.24

Orbán, Júdás és a meleglobbi – így próbálja menteni magát Balog Zoltán

Kegyelmi ügy

Balog Zoltánnak csak az árnyéka látszott az apró ausztriai ortodox kőkolostor boltíve alatt.

Az egykori miniszterből lett református püspök február 8-án az erről készített fotóját megosztva tudatta követőivel a közösségi médiában, hogy „néhány hétre imádkozni, gondolkodni, olvasni és írni” vonul vissza „Isten csendjében”.

Bár akkor úgy tűnhetett, hogy Balog így próbál elmenekülni az addigra már országos botránnyá duzzadt kegyelmi ügy elől, valójában régóta tervezte ezt az ausztriai elvonulást. Már hónapokkal korábban nemet mondott minden olyan megkeresésre, amely februárra szólt, erre az időszakra időzített ugyanis egy többhetes elvonulást a Soprontól néhány kilométerre fekvő Mosonszentandrás egy csendes utcájában lévő kolostorban.

Az elmélkedésre azonban nem sok ideje maradt. Novák Katalin lemondása után hamar kiderült és elterjedt – elsőként épp a Direkt36 és a Telex közös cikke nyomán –, hogy Balognak meghatározó szerepe volt az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb politikai botrányához vezető kegyelmi döntésben. Ő volt ugyanis az, aki lobbizott Nováknál – korábbi beosztottjánál és régi mentoráltjánál –, hogy adjon kegyelmet a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, akit a bíróság jogerősen bűnösnek talált pedofil bűncselekmények eltussolásában.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Balog azóta azért küzd, hogy megtarthassa pozícióit a református egyházban, amelyet az elmúlt néhány évben az uralma alá hajtott. Bár az egyik fontos pozíciójáról már lemondott, hivatalosan még onnan sem távozott, és püspökként továbbra is ő vezeti az egyik egyházkerületet.

A Direkt36 az elmúlt hetekben közel húsz olyan forrással beszélt, akinek rálátása volt arra, miként küzd Balog azért, hogy az egyházon belüli befolyását legalább részben megtarthassa. A reformátusok között előbb felzúdulást okozott az, ahogy Balog kezelte az ügyet, és többen visszásnak tartották azt, hogy a püspök az egyházat maga elé tolva igyekezett megvédeni magát. Azóta azonban változott a helyzet, és ma már Balog egyre szélesebb körű támogatást élvez. Ennek az egyik oka, hogy a külső nyomás hatására összezárt az egyházi vezetés, és közben megszűntek a nyílt támadások a kormányzati körök részéről is. Balog zárt körben arról beszélt, Orbán Viktor miniszterelnök rábízta, hogyan dönt a jövőjéről.

Balogot részletes kérdéssorral kerestük meg, de ő érdemben nem reagált ezekre. A református egyház kommunikációs osztálya a Balog által is aláírt és március 6-án kiadott, a Zsinat Elnöksége által jegyzett böjti körlevél szövegét elküldve annyit válaszolt, „a református egyházban testületek döntenek az egyház álláspontjáról”.

A máglya

Balog február 12-én, két nappal Novák lemondása után szakította meg ausztriai elvonulását, és elindult haza, hogy megvédje magát az egyháza előtt. Ennek részeként küldött egy levelet lelkipásztoroknak és presbitereknek.

A Telex által megszerzett levélben Balog azt hangsúlyozta, hogy Novák Katalin tanácsadójaként nem az egyházat képviselte. A bicskei gyermekotthonban pedofil bűncselekményeket elkövető Vásárhelyi Jánost név szerint nem említette, de emlékeztetett arra, hogy miniszterként ő függesztette fel igazgatói állásából, „amikor gyanú merült fel ellene”.

„Az igazgatóhelyettes, K. Endre érdekében (akit nem pedofilként ítéltek el) fordultak a köztársasági elnökhöz kegyelmi kérvénnyel. A kérvényt nem én nyújtottam be, és nem én terjesztettem fel” – fogalmazott Balog, aki levele zárásaként a lelkipásztori összetartozásra emlékeztetett, amelyet szerinte legutóbb a pár héttel korábbi, Groupama Arénában szervezett találkozójukon élhettek át.

Balog hazaérkezésének másnapjára, február 13-ára összehívta az úgynevezett esperes-gondnoki értekezletet. Ezen a 27 magyarországi egyházmegye esperesei és főgondnokai vesznek részt. Az egyház ügyeit ismerő egyik forrás „informális, mégis befolyásos” fórumként jellemezte az értekezletet, amelyen a négy püspök is részt vesz az egyházkerületekből.

A résztvevőket Balog a találkozó előtt a közvetlen csapatán keresztül kereste meg. Az espereseket és a gondnokokat egy református forrás szerint telefonon arra készítették, „senkinek nem áll érdekében, hogy drasztikus dolgok történjenek”, utalva ezzel arra, hogy a zsinati elnök és püspök Balog lemondásra felszólítását el kell kerülni.

Az értekezlet ennek ellenére az arra rálátó források szerint feszült hangulatban telt. Balog a hatalmas Abonyi utcai épülethez fekete Volvo terepjáróval érkezett, amely a kint várakozó újságírókat elkerülve az egyik belső bejárathoz állt, hogy az autóból kiszállva a püspök egyből eltűnhessen az épületben. A tanácskozás előtt a telefonokat le kellett adni, amit többen nehezményeztek. Volt esperes, aki emiatt be sem ment az ülésre. Olyan is volt, aki nem akart megválni a telefonjától, vele Balog egy munkatársa annyit közölt, legalább tudni fogják, kitől fognak kiszivárogni részletek a sajtóba.

„Brutális hírzárlat volt” – mondta egy, a református vezetés működésére rálátó forrás a Balogék által kialakított körülményekről.

Balog az értekezleten próbálta megértetni a jelenlévőkkel, miért támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét. Az értekezlet részleteit ismerő több forrás szerint Balog azt magyarázta, sok információt kapott arra vonatkozóan, hogy másodfokon állítólag nem volt tisztességes a K. Endre elleni eljárás. A püspök azt is magyarázta, hogy benne felvetődött, esetleg az történt, hogy a bírók társadalmi nyomás alatt voltak, emiatt pedig nem mérlegeltek kellően minden bizonyítékot.

Egy résztvevő szerint elsősorban Fekete Károly, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke kifogásolta Balog magyarázatát, illetve „esperesek is tettek fel kérdéseket”. A forrás szerint Fekete kijelentette, nem tudja elfogadni a zsinati elnök által elmondottakat.

Az értekezleten tartott szimpátiaszavazáson a jelenlévők 86 százaléka kiállt Balog mellett – ezt a zsinati elnök az esemény után közzétett videóüzenetében jelentette be. A vitákról nem tett ebben említést, csak annyit mondott, a püspökök és főgondnokok a közéleti szerepvállalásának átgondolására kérték. Elismételte a levelében írtakat arról, hogy az elnöki tanácsadói tevékenységét nem egyházi szerepkörben végezte, illetve azt mondta, ő döntést nem hozott, bocsánatot pedig nem azért kell kérnie, mert egy kegyelmet kérő ember mellé állt, hanem mert „ez az ügy a református egyháznak kárt okozott”. Majd arról beszélt, egyedül az egyháza dönthet a sorsáról. „…hogy ennek milyen következménye legyen egyházunkban, nem a média, nem az ellenzék, nem a kormány dönt, hanem kizárólag választott egyházi tisztségviselőink. Ezért is köszönöm támogatásukat” – jelentette ki.

Hamar kiderült azonban, hogy ha Balog azt hitte, ezzel megúszta az ügyet, akkor elszámította magát.

„Másnap felrobbant az egyház” – magyarázta egy, a református vezetőket is ismerő egyházi forrás, aki szerint Balog azzal nem számolt, hogy felzúdulás lesz az egyszerű hívek és az alsópapság között. Többen úgy látták a forrás szerint, hogy Balog a nyilatkozatában két súlyos hibát is elkövetett.

„A videóban nem kért bocsánatot a gyerekáldozatoktól. A másik pedig az volt, hogy maga elé tolta az egyházat”

– magyarázta a forrás, aki szerint sokan úgy érezték, hogy Balog hatalomtechnikai manővereket tesz, és az egyházat használja védelemként. A forrás szerint azzal, hogy a nyilatkozatban külön utalt arra, hogy szerinte a kormánynak nincs szerepe ennek az ügynek az egyházi rendezésében, „kábé azt üzente, hogy megvédtem magam, Viktor”.

„Nem találkoztam olyan emberrel a központban, aki ne úgy látta volna, hogy Balog Zoltán átkeni az egyházra az ügyet” – mondta egy másik, az egyházi vezetéshez közel álló forrás.

A tiltakozásokat felerősítette, hogy Fekete Károly az értekezlet másnapján püspöki körlevélben a nyilvánosságban is nekiment Balognak, és lemondásra szólította fel. A Fekete által vezetett Tiszántúli Egyházkerület sajtóosztálya a megkeresésünkre elküldte azt a levelét, amelyben lemondásra szólította fel Balog Zoltánt. A sajtóosztály közölte, a püspök az állásfoglalását fenntartja, „türelemre és mértéktartásra vonatkozó kérését magára is érvényesnek tekinti”.

Balog mellett a püspöktársai közül a Dunántúli Egyházkerületet vezető Steinbach József állt ki, aki a Népszava szerint a zsinati értekezleten azon a véleményen volt, hogy ha Balog Zoltán jó volt akkor, amikor támogatásokat szerzett az egyháznak, legyen jó a mostani nehezebb időkben is. Steinbach később közleményben nem tagadta, de nem is erősítette meg, hogy ezen a véleményen van. „Egyikünknek sincs felhatalmazása arra, hogy a hozzászólásokról tájékoztatást adjunk” – írta az egyház honlapján megjelent közleményében a zsinati értekezletről.

Voltak azonban, akik az egyházon belül kritikusabban látták Balog válságkezelését. Például zavarta őket az, hogy szerintük a püspök politikus módjára viselkedett a helyzetben.

„Nyilatkozatokat adunk ki, ezektől várjuk, hogy fogadják el a narratívájukat. Épp úgy, mint a Fideszben. De mi egyház vagyunk, kérdéseket kellene feltenni” – mondta egy, az egyház vezetéséhez közel álló forrás.

Az egyszerű hívőket sem hagyta hidegen Balog szerepe a kegyelmi ügyben. „Felháborodás és értetlenség volt a gyülekezetben. Vannak hívek, akik a gyermekvédelemben dolgoznak, ők különösen felháborodtak és nem értik, miért nem mond le Balog Zoltán” – magyarázta egy lelkész.

Az egyházon kívülről is érkezett nyomás Balog irányába. A református Orbán Viktor az esperes-gondnoki értekezlet után nem foglalt állást egyértelműen, a fideszes médiában azonban jelentek meg kritikus hangok. Bayer Zsolt, a kormányzati propaganda egyik vezéralakja, a blogján osztotta meg Huth Gergely Pesti Srácok-főszerkesztő Baloggal kritikus cikkét, kommentárként pedig – utalva a szimpátiaszavazás eredményére – azt a kérdést tette fel „az a nagy kérdés, vajon hogyan szavazott a Jóisten…”

Egy, az egyházi vezetésben kapcsolatokkal bíró forrás szerint Bayer megnyilvánulását és más kritikus cikkeket „Balog környezetében is selyemzsinórként értelmezték”.

A püspök ügyével a kormánytól független média is aktívan foglalkozott, az egyház kommunikációja pedig látványosan nem volt felkészülve a felfokozott érdeklődésre. „A kormányban láttam, hogyan nézett ki a hardcore kríziskommunikáció. Ez nem olyan volt” – fogalmazott egy, a folyamatot közelről követő kormányközeli forrás.

A nyomásnak meg is lett az eredménye. Három nappal az esperes-gondnoki tanácskozás után Balog lemondott a zsinati elnökségi posztról, a hazai református egyház legmagasabb pozíciójáról.

Ezt az úgynevezett zsinati értekezleten tette meg, amely egy informális vezetői fóruma az egyháznak (a hivatalos a zsinat, de azt hosszabb folyamat összehívni). A püspök ezen már teljesen máshogy viselkedett a keddi tanácskozáshoz képest. „Balog ott már bocsánatot kért. Ráébredt, hogy nincs tovább, és nem próbálta védeni magát, vagy bizonygatni, hogy helyes döntés volt a kegyelem. Azt persze elmondta, amit később a videóban is, hogy szerinte ártatlan volt K. Endre” – mondta egy, a tanácskozás részleteit ismerő forrás.

„Péntekre elfogyott körülötte a levegő. Elképesztő volt látni, mintha elevenen égett volna el a média máglyáján”

– mondta egy Balogot régóta ismerő egyházi forrás a hirtelen lezajlott fordulatról, utalva arra, hogy az előtte lévő napokban a püspök folyamatos nyomás alatt volt, tele volt vele a sajtó, és bárhova ment, újságírók várták.

Balognak azonban a lemondás után is maradt fontos posztja az egyházon belül: ő vezeti a Dunamelléki Egyházkerületet, a négy hazai református kerület egyikét. Ez után arra koncentrált, hogy itt bebiztosítsa a pozícióját, és ennek érdekében intenzív kampányba kezdett.

Összezárás

Ennek része volt több találkozó, amelyeket Balog a kegyelmi ügy kirobbanása után kezdeményezett a Dunamelléki Egyházkerületben. Egy, a püspök köréhez kapcsolatokkal rendelkező forrás szerint Balog roadshow-ként is emlegette az eseményeket.

Ilyen volt egy március 2-i találkozó is a budapesti Ráday utcai püspöki hivatalban. A pár évvel korábban leégett, majd 2022-ben megújulva átadott épület második emeleti dísztermében gyülekezett két budapesti egyházmegye nagyjából 60 lelkésze. Azért érkeztek, hogy meghallgassák a püspökük válaszait a kegyelmi ügyre adott kérdéseikre.

Szloboda József, a Budapest-Északi Egyházmegye esperese imával és bibliai ige felolvasásával nyitotta meg az eseményt a nagy körben leülő lelkészeknek. Utána Balog vette magához a szót. Előbb a püspökké és zsinati elnökké választása óta szerinte elért eredményekről ejtett szót, majd áttért a jelenlegi helyzetre. Kérdésünkre Szloboda elismerte, hogy részt vett az eseményen, de nem részletezte az ott történteket.

Balog egy résztvevő szerint arról is beszélt, hogy a kormány környékén nem látják szívesen: „Azt mondta, aznapra egy lelkészi beiktatásra meghívta a helyi fideszes országgyűlési képviselőt, de ő ezt visszautasította, arra hivatkozva, hogy »nem lenne jó, ha most a püspökkel mutatkozna«.” A lelkészi beiktatás Szentmártonkátán volt: a választókerület parlamenti képviselője, Czerván György a neki küldött kérdésre nem válaszolt.

A legtöbb lelkész Balogot támogatva szólalt fel, és volt, aki amiatt sajnálkozott, hogy „nem imádkoztak eleget a vezetőikért”, beleértve az egyházi és a politikai vezetőket is.

Néhány lelkész azonban kritikával illette Balogot. Köztük volt Thoma László gazdagréti lelkész, aki február 18-i prédikációjában arról beszélt, „nem lehet a politikát ennyire belekeverni az Isten népe működésébe”, és kijelentette, a püspök „azzal segítene a legtöbbet, ha belátná, mennyit árt, és lemondana vezetői tisztségéről”. Thoma a Ráday utcai találkozón az ott jelenlévő forrás szerint azt mondta, „Isten előtt is vállalja” az akkori mondatait, és hozzátette, hogy véleményével a presbitériuma is egyetértett. Majd arra hivatkozva, hogy órát tart a Károli Gáspár Református Egyetemen, elhagyta a termet. Thoma a neki küldött kérdéseinkre nem kívánt válaszolni.

Balog a politikai kapcsolatokat feszegető kritikákra egyháztörténeti fejtegetésbe kezdett, és emlékeztetett arra, hogy korábban is voltak olyan református vezetők, akiknek volt politikai hátterük. Thomáról pedig megjegyezte, annak ellenére, hogy kritikus vele, támogatta a tanári kinevezését. Egy másik bíráló hozzászólást, amely azt feszegette, hogy nem kért bocsánatot a bicskei áldozatoktól, azzal utasított vissza, hogy a zsinati elnöki posztról való lemondásakor tett nyilatkozatában szót ejtett erről. (Akkor imádságban úgy fogalmazott, „bocsáss meg, ha a gyermekbántalmazás áldozatai azt érezhették, hogy magukra maradnak, nemcsak most, hanem annyiszor az életben. Védd őket akkor is, amikor mi ezt elmulasztjuk!”)

Lemondásáról röviden ejtett szót: szerinte távozása a zsinati elnökségi posztról „kifelé szól”, mert ebben a pozícióban az egyházat a társadalom és a kormány előtt is képviseli, a püspökség viszont „befelé”, mivel ebbe már az egyház belső ügyei, például „a lelkészek pásztorlása” tartozik.

Pár nappal később, március 7-én a Vértesaljai Egyházmegye lelkészeivel és gondnokaival is találkozott a gárdonyi gyülekezeti házban. A találkozó egyik résztvevője szerint ezen Hajdú Szabolcs Koppány, az egyházmegye esperese az egyházi összetartás fontosságát hangsúlyozta.

„Mit érdekel bennünket, mit gondolnak rólunk kívül? Mi tartsunk össze!” – szólította fel a lelkészeket és gondnokokat Hajdú a találkozón részt vevő forrás szerint.

Az esperes a forrás elmondása alapján arról is beszélt, fontos felismerni a barátokat és az ellenségeket, ehhez katonai példaként a brit repülőgépek idegen-barát felismerő rendszerét hozta a második világháborúból. Majd bibliai példaként Júdást említette, aki szerinte „nem külső ellenség volt, mégis ő árulta el Jézust”. Hajdú a megkeresésünkre nem vitatta, hogy ezekről beszélt, de közölte, hogy a találkozó egy magánterületen megtartott, nem sajtónyilvános, hitéleti rendezvény volt.

Az esperes bevezetője után Balog Zoltán vette magához a szót. A püspök egyrészt elismételte azt, amit a korábbi találkozón mondott, de kitért arra is, hogy szerinte miért van olyan nagy nyomás alatt az egyház. Balog a kiszivárgott információk szerint úgy fogalmazott, „ha nem én lennék itt, akkor is támadnák az egyházat”. A mostani helyzetért szerinte azok a felelősek, akik „a vihart okozzák”, utalva ezzel az egyházi szereplőkre, akik a nyilvánosságban fejtették ki a véleményüket az ügyről, illetve a médiára.

Majd az egyik résztvevő elmondása szerint eszmefuttatásba kezdett arról, hogy ha a püspökségről is lemondana, „az LMBTQ képviselői rájönnek, hogy mindig csak meg kell támadni az egyházat, ha változást akarnak elérni”. A forrás szerint Balog hozzátette, hogy ha az egyházkerület vezetéséről is lemondana, azzal csak azt jelezné, hogy „a reformátusok egy gyáva banda, akik nem képesek megvédeni a vezetőiket”.

„Mit csinálunk majd, amikor olyan hatalom jön, amely meleg lelkészeket akar felszenteltetni, vagy meleg párokat akar összeadatni a templomokban?” – tette fel a kérdést a találkozó részleteit ismerő egyik forrás szerint.

Balog külön beszélt Fekete Károlyról, a Tiszántúli Egyházkerület püspökéről, aki az esperes-gondnoki találkozó után lemondásra szólította fel. A találkozó részleteit ismerő források szerint nem elsősorban a lemondásra felszólítást nehezményezte, hanem azt, hogy arról a sajtóból kellett értesülnie.

A Ráday utcai és a gárdonyi találkozón külön-külön részt vevő források azt mondták, Balog mindkét alkalommal beszélt K. Endre ügyéről is. Egybehangzóan állították, hogy a püspök azt mondta, személyesen találkozott K. Endrével, ezek után győződött meg arról, hogy a bírósági ítélet ellenére ártatlan. Az ártatlansága mellett továbbra is kitartott, a kegyelmi kérvény támogatásáról pedig Gárdonyban azt mondta, az „nem erkölcsi, hanem politikai hiba volt”. (K. Endre és Balog Zoltán személyes találkozójáról a hvg korábban közölt részleteket.)

Balog arról is beszélt, hogy vannak politikusok, akik a kegyelmi ügy kirobbanása óta nem akarnak vele mutatkozni, ugyanakkor állította, az utóbbi hetekben ötször is beszélt Orbán Viktorral, és arról biztosította a hallgatóságot, hogy a miniszterelnök meghagyja neki, hogy belátása szerint cselekedjen. Balog és Orbán kapcsolata régre nyúlik vissza: a püspök egy 2007-es interjúban egyenesen úgy beszélt az akkori ellenzéki vezetőről, hogy hozzá „baráti hűség köti”. A miniszterelnöknek küldött kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Az igazság pillanata

Úgy tűnik, a kezdeti felzúdulás után sikerrel járt az a terv, hogy Balog elcsendesítse a kritikus hangokat, és felsorakoztassa maga mögött az egyházat. Ennek jele a március 6-án kiadott böjti körlevél, amelyet nyolc egyházi vezető – köztük Balog és az őt pár héttel korábban még lemondásra felszólító Fekete – írt alá.

„Miközben a világ logikája a bűnben tartás, minket a bűn megvallása, a bűnbánat, a bocsánatkérés, a bűnbocsánat és a »mostantól fogva többé ne vétkezz!« (Jn 8,11) lelkülete határoz meg. Mi így zárjuk le magunk között ezt az ügyet, és ebben a szellemben szolgáljuk tovább Istent, egyházunkat és nemzetünket” – írták.

Balog a Dunamelléki Egyházkerületben összehívott találkozókkal igyekszik a nyitottságát bizonyítani a református közösség előtt. „A cél kielégíteni a lelkészek kíváncsiságát, válaszolni a kérdéseikre, személyesen beszélni velük” – mondta a találkozókról az egyházi vezetésben kapcsolatokkal bíró egyik forrás. „Ez nem választási kampány, hanem szeretné látni, mit gondol az alsópapság” – tette hozzá egy, az egyház belügyeire rálátó forrás.

„Az ügy megrendítette a lelkészeket. Mindenki küzd azzal, hogyan interpretálja ezt a gyülekezetének és hogy milyen fényt vet a szolgálatára” – magyarázta a Ráday utcai találkozón részt vevő forrás.

Mind Balog, mind más református vezetők azonban azt akarják elérni, hogy a kegyelmi ügy miatti válságot egymás között rendezzék. Erről tanúskodik a Vértesaljai Egyházmegyében egy lelkészek számára február 20-án kiküldött esperesi levél is. Ebben a Direkt36 birtokába jutott levélben Hajdú Szabolcs Koppány esperes üzent azoknak, akik szerint le kell mondania Balognak. „Ha egyesek azt követelik, hogy mondjon le előbb-utóbb mindenki, akinek köze van a közélethez, politikához egyházi emberként, akármelyik oldalon is van (egyház, politika – lelkész, gyülekezeti tag), azzal a lehető legrosszabbat kívánják egyházunknak, országunknak. Inkább vezessék olyanok az országot, a településeket, egyházunkat, akik nem ismernek se Istent, se embert, csak a saját érdekeiket?”

Majd arra kérte a lelkésztársait: „…az egyházunkat érintő belső ügyeket, nézeteltéréseket mi magunk között beszéljük meg először! […] Kérlek, intsétek azokat, akik viszont nem így járnak el! Nem okozhatunk több kárt magunknak azzal, hogy azonnali ki(fele)írási kényszer vesz erőt rajtunk.” Megkeresésünkre Hajdú nem tagadta, hogy ő írta a Direkt36-hoz eljuttatott levelet, de az erről feltett kérdésekre érdemben nem reagált.

Az utóbbi hetekben egyre többen fogadták el Balog érveit, amelyek szerint nemcsak ő, hanem az egész egyház van támadás alatt.

„A támadások olyan szintet értek el, hogy az egyház elkezdett összezárni. Látják, hogy Balogot a kormányból sem támadják, nincsenek róla szivárogtatások. Csak az ellenzéki sajtó támadja, de az meg be van árazva” – magyarázta az egyház belügyeit ismerő egyik forrás.

A Balog melletti kiállást segíthette az is, hogy az egyházon belül sokan úgy érzik, nélküle veszélybe kerülhetnek az elmúlt években szépen csordogáló állami támogatások. Az utóbbi években számos templom újult meg, akár kisebb falvak templomai is több százmillió forintnyi támogatást kaptak a renoválásra. Emellett intézményekkel és ingatlanokkal is gazdagodott a református egyház: a tűzvész után megújult a Ráday utcai református kollégium és az ezzel egy épületben lévő püspöki palota és a Károli Gáspár Református Egyetem által használt Károlyi-Csekonics-palota, továbbá nemrégiben az egyházhoz került a 320 ágyas Törökbálinti Pulmonológiai Intézet is.

„Ha cinikus akarok lenni, ezért választották meg” – mondta egy egyházi forrás. „Sok ügyben eljárt Balog, mindenkinek elintézett mindent, ez volt a profilja. Általános érzés lett, hogy bármit el lehet intézni, a lelkészek várakoztak a szobája előtt” – magyarázta egy lelkész forrás.

„Sokan tartanak attól, hogy Balog bukásával az egyházat is magával rántaná” – magyarázta egy másik református forrás.

Balog már miniszteri időszakában is sokat tett az egyházon belüli népszerűségéért, az egyházi vezetők pedig nyíltan is beszéltek arról, hogy számos anyagi támogatást köszönhetnek neki. 2018-ban Szabó István, Balog elődje a Dunamelléki Egyházkerület élén és a zsinati elnöki poszton arra kért lelkészeket a püspöki beszámolójában, hogy akár személyesen is köszönjék meg a miniszternek a pluszforrásokat: „…a keresztyén etikának, mi több, a keresztyén hitnek, a keresztyén élet-megszentelésnek van egy apró, ám fontos eleme, éspedig az, hogy ha kapunk valamit, ami nem járt, ami nem járandóság, ami nem volt beleírva a díjlevelünkbe, nem volt betervezve a költségvetésbe, azt illik megköszönni. Mi több, meg kell köszönni! Az a nyugta… Illesse tehát köszönet a leköszönő minisztereket, és közülük Balog Zoltán miniszter urat.”

A püspök maga is úgy gondolja, személye garancia arra, hogy az egyháznak nem lesznek anyagi gondjai. Egy teológiatanároknak tartott találkozón idén januárban a támogatásokat firtató kérdésre azt válaszolta, „ha majd más kormány lesz, eljön az igazság pillanata” – idézte fel a találkozó egyik résztvevője.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Balog zsinati elnöki lemondásáról formálisan a zsinat áprilisban dönt, ez megerősítheti a döntését, de akár úgy is határozhat, hogy azt nem fogadja el. „Ha azt mondja a nép, hogy kedves püspök úr, maradjon, akkor lehet, hogy ő ezt elfogadja” – magyarázta egy, a református vezetéshez közel álló forrás, aki szerint jelenleg olyan a közhangulat az egyházban, ami kedvez Balog maradásának. Hozzátette azonban, hogy „másfél hónap nagyon hosszú idő, lesz közben a húsvét, lesznek politikai események, napirendre kerülhet a gyermekvédelmi törvény”, és így változhatnak a körülmények.

A cikk elkészítésében közreműködött Pethő András.

Borítókép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

03.14.24

Szerkesztőségek kiállása a megtámadott Átlátszó mellett

Direkt36

A Magyar Sajtódíjat, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének legnagyobb kitüntetését vehette át szerdán az Átlátszó szerkesztősége. Az a mindenkori hatalommal szemben kritikus műhely, amelynek alapítója tárta fel a Gyurcsány-kormány idején történt, 2006. őszi rendőri brutalitásokat és visszaéléseket, és amely 2018-ban nyilvánosságra hozta Orbán Viktor magánrepülőzéseit is. Vagy például a múlt évben a lombok nélküli területre épített lombkoronasétány botrányát.

Miközben a magyar sajtószabadság ünnepén szakmai díjjal ismerik el e szerkesztőség kivételes munkáját, a hatalom irányította propaganda-szatellitszervezetek a nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvényre hivatkozva vezényelnek kampányt annak érdekében, hogy külföldi érdekek képviselőjeként állítsák be a szerkesztőséget.

Ahogyan a nemzeti ünnep erre emlékeztet, a magyar újságírást sokszor igyekeztek elnyomó hatalmak örökre a semmibe küldeni, de ahogyan az Átlátszó elismerése jelzi: ez sohasem sikerült.

Kiállásunkkal emlékeztetjük a sajtószabadság támadóit erre a történelmi sikertelenségre március 15-én, majd másnap és a következő nap is. Szolidárisak vagyunk az Átlátszóval, ahogyan azok leszünk minden olyan szerkesztőséggel, amelyet azért támadnak, mert az igazságot, a valóságot mutatja be. Azaz mindenekfelett a magyar érdeket szolgálja.

A Válasz Online szerkesztősége
Babos Attila, Szabad Pécs
Bajáki Zsanett, KecsUP Hírek
Bojtár B. Endre, Magyar Narancs
Czapkó Dorottya, Borsod24, Szol24, Szabolcs24
Gulyás Márton, Partizán
György Zsombor, Magyar Hang
Hardy Mihály, Klubrádió
Kovács Zoltán, Élet és Irodalom
Német Tamás, Telex
Németh Péter, Népszava
Pethő András, Direkt36
Pető Péter, 24.hu
Roznár Gyöngyi, Nyugat.hu
Szalay Dániel, Media1
Szűcs Dániel, Szegeder
Tóth Ákos, Jelen
Uj Péter, 444
Vajda Gábor, Qubit
Zöldi Blanka, Lakmusz

Címlapkép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

03.11.24

Kirgiz újságírók az állami vezetők súlyos ügyeit tárták fel, a vezetés bezáratta őket

Direkt36

Ez a cikk az Organized Crime and Reporting Project nemzetközi tényfeltáró újságírói hálózat írása alapján készült.

2024 januárjában a kirgizisztáni hatóságok letartóztatták és őrizetbe vették a Temirov Live nevű, videós oknyomozással foglalkozó Youtube-csatorna több jelenlegi és korábbi munkatársát, összesen 11 embert. A Temirov több súlyos, Kirgizisztán vezető tisztségviselőit is érintő korrupciós ügyet tárt fel, és többször együttműködött az OCCRP nevű nemzetközi oknyomozó hálózattal is, amelynek a Direkt36 is tagja.  A letartóztatott újságírókat tömeges zavargások szításával vádolják. Mindannyian tagadják bűnösségüket, de ha elítélik őket, több éves börtönbüntetés várhat rájuk.

Az OCCRP által idézett források szerint a Temirov Live munkatársainak őrizetbe vétele egy olyan támadás-sorozat része lehet, amely a médium alapítója és a kormány egyik leghangosabb kritikusa, Bolot Temirov ellen irányul.

“A hatóságok a felperzselt föld stratégiát akarják alkalmazni, ahol mindent felégetnek Temirov körül, hogy ne legyen csapata.”

– mondja Leila Nazgul Seiitbek, egy bécsi száműzetésben dolgozó kirgiz emberi jogi aktivista.

A 44 éves Temirovot az elmúlt néhány évben megverték, a titkosszolgálatok lehallgatták, megfosztották állampolgárságától, és Oroszországba toloncolták. Most egy titkos európai helyszínről dolgozik, ahonnan videókban és közösségi média-bejegyzésekben bírálja a kirgiz hatóságokat, és követeli kollégái szabadon engedését. Temirov szerint minden letartóztatott újságírót kikérdeztek a hollétéről, szintén bebörtönzött feleségét pedig figyelmeztették, hogy 11 éves fiuk is árvaházba kerülhet, ha nem működik együtt a nyomozókkal.

Az OCCRP megkeresésére az elnöki adminisztráció, a belügyminisztérium, az ügyészség és az Állami Nemzetbiztonsági Bizottság (GKNB) tisztviselői sem válaszoltak, de Sadyr Japarov elnök egy lapinterjúban arról beszélt, hogy a biztonság megőrzése érdekében határokat kell szabni a szólásszabadságnak.

“A mai zavaros és nyugtalan időkben a szólásszabadság szorosan összefonódik a felelősséggel. Olyan országok, amelyeket a legdemokratikusabban fejlettnek lehetne tekinteni, máris korlátozásokat vezetnek be azokkal szemben, akik a szólásszabadságot politikai célok elérésére és a társadalom destabilizálására használják fel. Ebben a tekintetben megelőző intézkedéseket kell hoznunk.”

– mondta az elnök.

Orosz befolyás, magyar barátság

Seiitbek emberi jogi aktivista szerint a kirgiz vezetés nem csak módszereiben kötődik Oroszországhoz:

“Kirgizisztán nagyon erős orosz befolyás alatt áll, ez erősebb, mint bárki gondolta volna. Ez abból ered, hogy a hatóságok önmagukban gyengék. Kell támaszkodniuk valakire, hogy a hatalmuk biztonságban legyen, és hogy hatalmon maradjanak. Így hagyományosan Putyint tekintik a biztonságuk garanciájának. És ha Putyin a fő védelmeződ, akkor nyilvánvalóan nem sokat tehetsz a demokrácia fejlődése érdekében.”

Kirgizisztánt korábban a közép-ázsiai országok között a “demokrácia szigeteként” emlegették, és a térségben a legszabadabb szovjet utódállamként tartották számon. Az országban 1991 óta három forradalom is volt, voltak valódi választások, élénk a médiaszcéna, és – legalábbis a fővárosban – erőteljes civil társadalom.

A jelenlegi elnök hatalomra kerülése azonban jelentős változásokat hozott, a populista retorika és az orosz típusú ellenőrzési módszerek átalakították az ország nyilvánosságát. Több független médiumot nyomás alá helyeztek vagy bezártak, a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-indexén pedig egyetlen év alatt 50 helyet esett vissza az ország. Mivel kevés a szervezett politikai ellenzék és nincs igazán független igazságszolgáltatás, a kormány törvényeket tud hozni a dezinformálásról, a médiáról, a nonprofit szektorról és a “külföldi ügynökökről”, amelyek mind tovább szigorítják az ellenőrzést.

Az ország jelenlegi elnöke, Sadyr Japarov egy népfelkelésnek köszönheti pozícióját. 2020 őszén a felháborodott kirgiz polgárok az utcára vonultak, és tiltakozásba kezdtek a szerintük manipulált választás és a koronavírus-járvány kormány általi kezelése miatt. A kialakult káosz azt a Japarovot segítette hatalomba, aki egy helyi tisztviselő elrablásáért épp börtönbüntetését töltötte. Japarovból előbb ideiglenes elnök lett, majd néhány hónappal később megnyerte az elnökválasztást is.

A kirgiz elnök és kormánya jó diplomáciai kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, Orbán Viktor több alkalommal is fogadta Japarovot Budapesten, legutóbb 2023. augusztus 20-án. A találkozón a felek elégedetten nyugtázták, hogy országaik között dinamikus politikai párbeszéd van, ezért tovább erősödhet az átfogó együttműködés. A találkozót követően Orbán és Japarov közösen nézték meg az esti tűzijátékot a Karmelita kolostorból.

Japarov nem sokkal korábban, 2023 februárjában is Budapesten járt, hogy a magyar kormányfővel és több miniszterével találkozzon. Akkor az ukrajnai háborúról is tárgyaltak, közösen hangsúlyozták Közép-Ázsia biztonsági jelentőségét és bírálták az EU szankciós politikáját.

2023 februárjában Novák Katalin akkori köztársasági elnök is találkozott Japarovval. A magyar államfő akkor azt mondta, hogy van potenciál a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban, és hogy a turizmus, a mezőgazdaság, a vízipar, és az oktatás területén is erősíteni szeretnék a két ország közti kapcsolatokat. 2022 májusában a kirgiz elnök Bishkek-ben látta vendégül a magyar külgazdasági és külügyminisztert. A találkozón Japarov átadta Szijjártó Péternek a Dostuk (Barátság) érdemrendet, a kirgiz-magyar baráti kapcsolatok és stratégiai partnerség erősítése érdekében tett erőfeszítéseiért.

Credit: James O’Brien/OCCRP

02.29.24

Orbánék sokmilliónyi online hirdetéssel árasztották el Közép-Európát az őszi választási szezonban

A propaganda titkai

2024-es évértékelő beszédének egy pontján Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: „nem szólhatunk bele más országok választásaiba, de… De nagyon szeretnénk, ha Donald Trump elnök visszatérne az elnöki székbe”. A magyar kormányt régóta jellemzi ez a kettősség: egyszerre beszélnek arról, hogy Magyarország nem szól bele más országok belügyeibe – és ugyanezt várják el másoktól is – miközben rendre kiállnak egy-egy külföldi szövetséges újraválasztása mellett, Trumptól a brazil Jair Bolsonaróig.

Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a magyar kormány nemcsak megnyilatkozásokban, hanem magyar állami eszközökkel, magyar adófizetői pénzen is megpróbálja alakítani külföldi országokban a közbeszédet, ráadásul több esetben mindezt választási kampányok idején teszi.

2023 őszén a Miniszterelnöki Kabinetiroda a YouTube-on összesen hét európai uniós országban futtatott az illegális migráció veszélyeiről szóló videós kampányokat, melyek összesen 8,35-9,7 millió alkalommal jelentek meg felhasználók képernyőjén, derítette ki a Direkt36 és a VSquare.org a Google online hirdetésekről közzétett adatbázisának elemzésével. A hét országból két esetben – Szlovákia és Lengyelország – a hirdetések parlamenti választások hajrájában kezdtek megjelenni, további két esetben – Németország és Olaszország – pedig akkor futottak a reklámok, amikor ott tartományi és helyi választások zajlottak.

Az országok lakosságszámával arányosítva a Rogán Antal vezette Kabinetiroda kampánya Szlovákiában volt a legintenzívebb, ahol a hirdetések 1,6-1,8 millió közötti online megjelenése a lakosság 29-33 százalékát érhette el elméletben – a Google adatbázisának magyarázata szerint ugyanakkor egy felhasználónak többször is megjelenhet ugyanaz a hirdetés. Ezek az online hirdetések azokat az internetezőket érhették el, akik YouTube-oznak és ott nem kapcsolták ki a reklámok megjelenítését, illetve akiket közülük életkori, földrajzi, érdeklődési stb. szempontok alapján a magyar kormány célcsoportként kiválasztott.

Egy online politikai hirdetési kampányokban nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakember szerint a hozzáértő hirdetők úgy állítják be a hirdetéseket, hogy azok egy felhasználónak 5-7 alkalommal jelenjenek meg, mert ilyenkor hatékony a reklám.

Mindkét külföldön futtatott magyar kormányzati hirdetés angol nyelvű, ám míg az egyik, „Magyarország megvédi az EU-t az illegális migrációtól” kezdetű hirdetésben narráció is hallható, a másikban csak angol nyelvű felirat kíséri a déli határkerítésnél zajló, részben éjjellátó kamerával felvett jeleneteket, melyek alá nyomasztó hangulatú zenét kevertek. Ezeken a felvételeken többek közt az látható, hogy a határkerítést bontják, illetve az azt védő szervekre rátámadnak a kerítés túloldaláról.

Ezek a reklámok olyan országokban és olyan időszakokban is megjelentek, ahol az Orbán-kormánynak szintén migránsellenes szlogenekkel kampányoló szövetségesei versengtek parlamenti vagy helyi választásokon. Ekkor, 2023 késő nyarán-kora őszén tetőzött ráadásul a dél-szlovákiai migrációs válság, melynek során több tízezer közel-keleti állampolgár az állítólagos szigorú magyar határvédelem ellenére is Szlovákiáig, sőt Dél-Lengyelországig vándorolhatott. Erre adott reakcióként Ausztriától Lengyelországig a régiós országok ideiglenes határellenőrzéseket is bevezettek.

A szlovák politika figyelmét felkeltették a magyar hirdetések.

„Természetesen mind kormányként, mind pedig én személyesen, mint védelmi miniszter kaptam olyan információkat, hogy a magyar kormány beavatkozik a szlovákiai választási rendszerbe és folyamatokba. Olyan témákon keresztül is, amelyeket szándékosan vetettek fel, például a migráció, amely abszolút a lista élén állt”

– mondta Jaroslav Naď 2020 és 2023 májusa közötti szlovák védelmi miniszter szlovákiai partnerünknek, a Ján Kuciak Oknyomozó Központnak (ICJK.sk) nyilatkozva. A Kabinetiroda későbbi hirdetéseiről azt mondta, hogy szerinte az Orbán-kormány azokkal is egyértelműen Robert Fico régi-új szlovák miniszterelnök bevándorlásellenes Smer pártját segítette. (Naď az akkori kormányzó OľaNO képviselőjeként, majd később a Demokraták nevű párt vezetőjeként Fico politikai ellenfele.)

A lengyel Tygodnik Powszechny, a Szabad Európa magyarországi kiadása, illetve a cseh E15 híroldal külön-külön már beszámoltak arról, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetései megjelentek Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban, ám a hirdetések megjelenésének száma eddig nem volt ismert, a Google ugyanis – melynek cégcsoportjához tartozik a Youtube is – csak a hirdetési kampányok lezárulta után három hónappal tesz közzé ilyen részleteket. Az eddig szintén nem volt ismert, hogy Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Belgiumban is hirdettek Rogánék, és hogy a hirdetések összesen hét európai országban futottak egy időben.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda nem reagált megkeresésünkre. Cikkünk megjelenéséig a Google sem válaszolt kérdéseinkre.

„Ha ismered a hirdetési platform szabályait, így tudod kijátszani”

A Kabinetiroda az első videót 2023. szeptember 28. és október 11., a másodikat október 10. és 24. között hirdette a hét országban (illetve Belgiumban csak a két videó egyikét). A Google kétféle, politikai és nem politikai kategóriájú reklámot különböztet meg, és előbbiekre szigorúbb átláthatósági szabályok vonatkoznak – az amerikai cég például nagy vonalakban azt is nyilvánosságra hozza, hogy a hirdetők a politikai reklámokkal milyen felhasználói csoportokat céloztak meg, és erre mennyi pénzt költöttek. Csakhogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda mint nem-politikai reklámokat futtatta ezeket a videókat, hiszen technikailag nem Magyarországon és nem hazai választási kampányok idején, nem egy politikai pártot reklámozva hirdettek. A nem-politikai reklámok átláthatósága pedig jóval korlátoltabb.

Ez azt is jelenti, hogy a Google-nak a hirdetések transzparenciáját szolgáló adatbázisából mindössze annyi derül ki, hogy Rogánék videós reklámjai milyen időintervallumban és nagyjából hányszor jelentek meg, de a megcélzott közönségről és a hirdetésekre elköltött összegekről nincs publikus információ. Az E15 megkeresésére a Google korábban megerősítette, hogy a Kabinetiroda szóban forgó hirdetései nem sértik a felhasználási feltételeket, és mivel nem pártokat vagy politikusokat népszerűsítenek, ezért nem számítanak politikai hirdetésnek.

„A Google megdöbbentően engedékeny azzal, hogy mit minősít politikai hirdetésnek. Tapasztalatom szerint a Google által nem-politikai hirdetésként kezelt reklámok kb. 80 százalékát a Facebook automatikus szoftveres ellenőrzése gyakorlatilag politikai reklámnak minősíti és visszautasítja”

– magyarázta egy online politikai hirdetési kampányokban nemzetközi tapasztalattal rendelkező, névtelenséget kérő szakember. A politikai vagy nem-politikai címke a Google esetében nem elsősorban a transzparencia vagy annak hiánya miatt fontos. „Ha a Google alatt politikai hirdetésnek minősülsz, nagyon szűk lehetőségeid vannak a szegmentálásra [a hirdetéssel megcélzott választói csoport részletes meghatározására], de mivel a külföldi országokban futtatott magyar kormányzati hirdetések nem minősültek annak, ezért sokkal szélesebb lehetősége volt a hirdetőnek a targetálásra” – mondta a szakember.

Az Európai Unió a közösségi médiás platformokat és a felhasználókról gyűjtött adatok hirdetési célokra való felhasználását megszigorította az elmúlt időszakban. A jelenlegi EU-s szabályozás a Facebook, a Google és más platformok számára már nem teszi lehetővé azt a korábbi gyakorlatot, hogy a felhasználók személyes adatait szinte korlátozás nélkül átadhassák a hirdetőknek – különösen politikai hirdetések esetében.

„Ha viszont ismered a hirdetési platformok belső szabályait, úgy tudod azokat kijátszani és szélesebb eszköztárhoz jutni, ha a hirdetésedet megpróbálod nem-politikaiként regisztrálni”

– tette hozzá az online kampányokban részt vevő szakember. Ez a szlovákiai választás esetében például azt jelenti, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda sokkal részletesebben körül tudta határolni a hivatalosan nem-politikainak minősülő hirdetéseinek célcsoportját, mint maguk a választáson induló szlovákiai pártok, amelyek csak politikanak címkézett reklámokat tudtak futtatni.

Hogy egészen pontosan hányszor jelentek meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetései, az nyilvánosan nem hozzáférhető, csupán egy minimum-maximum intervallum. A YouTube-on a mai napig megtalálható videók nézettségi számaiból szintén nem derül ki, hogy hirdetés segítségével egészen pontosan hány alkalommal jelentek meg felhasználóknak a videók. A Google/YouTube hirdetési szabályai szerint ugyanis egy videónak a hirdetett megjelenítése csak akkor számít teljes értékű nézettségnek – azaz a YouTube-on elérhető videó alatti nézettség számot csak akkor növeli –, ha rövid (30 másodperc alatti hosszúságú) videó esetében azt a felhasználó végignézi, hosszabb (30 másodperc feletti) videónál pedig legalább 30 másodpercet végignéz.

A két, külföldön hirdetett videó közül az első – mely a szlovák választás előtt élesedett, és ahol nincs narráció, csak felirat – 37 másodperc hosszúságú és 1,1 milliós nézettséget mutat, ami tehát azt jelenti, hogy ennyien nézték legalább 30 másodpercig. A második, 14 másodperces és narrált videó mindössze 7600 nézőnél jár, vagyis ennyien nézték meg elejétől a végéig. Hogy a nézők mely országokból milyen számban érkeztek a két hirdetett videóhoz, az a YouTube-ról szintén nem derül ki.

A hirdetések összesített számánál is akad azonban egy fontosabb adat. „A lényeg a reklám frekvenciája [ad frequency], vagyis, hogy egy alany hányszor látja ugyanazt a reklámot” – magyarázta az online politikai kampányokkal foglalkozó szakember.

„A hetes a régi iparági szám, vagyis, hogy az alanyt ennyiszer kell elérnie a reklámnak ahhoz, hogy az működjön. Máshogy fogalmazva: hatékonyabb, ha negyedmillió ember négyszer lát egy hirdetést, mint ha egymillió ember látja, de csak egyszer. Ha valaki szakszerűen hirdet, márpedig a magyar kormány ilyen, legalább 5-7-es frekvenciára lövi be a hirdetést”

– fogalmazott a forrás. Az szintén nem hozzáférhető, hogy a Kabinetiroda hirdetései milyen frekvenciával futottak, „Ezt egyébként semelyik ad libraryben [hirdetések nyilvános adatbázisában] nem teszik közzé” – tette hozzá a szakember.

Ugyancsak nem tudni, hogy a külföldi hirdetésekre a magyar kormány vajon mennyit költött. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Kabinetiroda lengyelországi reklámjairól szóló első híradások után közérdekű adatigényléssel próbálta ezt kideríteni, ám Rogán minisztériuma arra hivatkozva kerülte meg a válaszadást, hogy nem vezetnek ilyen nyilvántartást a szóban forgó hirdetésekről.

A Direkt36 mind a hat ország esetében külön-külön is rákérdezett a Kabinetirodánál az elköltött összegekre, ám Rogán minisztériuma nem reagált. „A hirdetés ára nem csak a megjelenítés számától függ, több más faktor is befolyásolja. Ilyen a piactelítettség, vagyis, hogy hány másik hirdető nyomul veled egyszerre, ami felveri az árakat, mint a tőzsdén. A kampányidőszakban például sokan nyomulnak” – magyarázta az online politikai kampányszakember. Emellett a hirdetések árát elmondása szerint az is alapvetően befolyásolja, hogy a hirdető mennyire részletesen határozza meg a célcsoportját.

A Google hirdetési adatbázisa szerint a Kabinetiroda két reklámvideójának összesített megjelenéséhez hasonló nagyságrendű szlovák politikai kampányvideók költsége tavaly ősszel 2 és 15 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 790 ezer és 5,9 millió forint) közötti sávban mozgott. A fentiek alapján azonban ez nem feltétlenül irányadó, hiszen a magyar hirdetések célközönségét sokkal részletesebben meg lehetett adni, ami a hirdetés költségét is komolyan megdobhatja.

„Magyarország intenzív szerepet játszott”

Szlovákiában szeptember 30-án tartottak parlamenti választást, ahol az Orbán-kormány más eszközökkel is – például egy, a szlovák kampánycsend idején a magyar kormánymédiában sugárzott Robert Fico-interjúval – megtámogatta a szoros szövetségesnek számító régi-új szlovák kormányfő kampányát. Ficóék győzelméhez különös érdeke fűződött Orbánéknak, hiszen mind a visegrádi régiós együttműködés felélesztésében, mind a Magyarország ellen Brüsszelben folyó ún. hetes cikkely eljárás blokkolásában számítanak a populista-baloldali szlovák kormányfő segítségére. Az Orbán-kormányhoz hasonlóan oroszbarát és ukránellenes szlogenekkel kampányoló Robert Fico és baloldali, illetve nacionalista szövetségesei végül megnyerték a választást.

A Google adatbázisából kiderül, hogy két nappal a választás előtt – szlovák törvények szerint már kampánycsend idején –, szeptember 28-án kezdték Rogánék futtatni a Youtube-reklámokat, melyek közül az első 900 ezer és 1 millió, a második, immár a választás után futó hirdetés pedig 700-800 ezer alkalommal jelent meg a felhasználóknak. A két hirdetés együttes megjelenési száma Szlovákia lakosságának harmada. Az adatbázis nyilvános részleteiből azt nem lehet megmondani, hogy az első hirdetés megjelenései mennyiben koncentrálódtak a szlovák parlamenti választás előtti napokra.

„Engem meglepett ez a szám. Ez tényleg nagyon intenzív reklám, amely Szlovákiát célozta a migrációval kapcsolatban. Ennek nem látom más okát, mint azt, hogy a magyar kormány érdeke volt, hogy ilyen módon is segítsen a témák felvetésében” – mondta a Kabinetiroda hirdetéseiről Jaroslav Naď volt szlovák védelmi miniszter a Ján Kuciak Oknyomozó Központnak. A volt miniszter hozzátette:

„És ugye önök is látták, hogy a Smer [Robert Fico jelenlegi miniszterelnök pártja] folyamatosan riogatott a migránsokkal, és ez tökéletesen beleillett a vitába”.

„Ha ilyen módon akarnám befolyásolni a közvéleményt, és különösen két nappal vagy hány nappal a szlovákiai választások előtt, akkor én sem tennék másképp” – mondta Naď, hozzátéve, hogy „ez a fajta viselkedés rossz és helytelen. Mi, amikor kampányokat csináltunk, mindig Szlovákia polgárait céloztuk meg, vagy a saját állampolgárainknak kommunikáltunk, nem pedig más országok állampolgárainak.” A volt védelmi miniszter szerint „Magyarország valóban nagyon intenzív szerepet játszott abban, hogy Robert Fico megnyerte a választásokat”.

A Google hirdetési adatbázisa szerint az intenzívebben hirdetett szlovák politikai kampányvideók 1-2 milliós megjelenéssel futottak, a legtöbb megjelenést produkáló videós hirdetés a jobboldali liberális Szabadság és Szolidaritás párté volt 10 millió feletti megjelenéssel. Ezek a videók azonban mind a kampányidőszak előtt futottak és így egymással is konkuráltak, míg a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem-politikainak címkézett videója épp a kampánycsend beálltával élesedett.

Lengyelország október 15-én választott, itt a 2015 óta kormányzó, populista-jobboldali Jog és Igazságosság part győzelmében voltak érdekeltek Orbánék – a rekordrészvételt produkáló választáson azonban a jobbközép, centrista és baloldali pártok koalíciója győzedelmeskedett. Itt szeptember vége és október közepe között másfél-kétmillió közötti alkalommal jelentek meg összesen a magyar állami hirdetések, ami a lakosság 4-5 százalékának felel meg.

Nem lehet megmondani, többek közt a Google korlátozott információközlése miatt sem, hogy a Kabinetiroda hirdetései milyen régiókra, városokra, választói csoportokra fókuszáltak – ahogy azt sem, hogy pontosan milyen szerepet játszottak a két ország választásainak kimenetelében, ha egyáltalán képesek voltak azt befolyásolni.

A szlovák és lengyel kampányidőszakban azonban nem csupán a Kabinetiroda hirdetésein keresztül volt aktív az Orbán-kormány. Ahogy ennek a cikknek a szerzője a visegrádi régiós VSquare.org oknyomozó portalon megírta, Habony Árpád és a Századvég – többek között annak külügyi igazgatója, Faragó Csaba – aktívan segítette a helyi szövetségesek kampányait.

Ez Szlovákia esetében kezdetben a Peter Pellegrini volt miniszterelnök HLAS nevű balközép pártját, majd Robert Fico Smerjét jelentette, Lengyelországban pedig a Jog és Igazságosságot. Miután a lengyel szövetségesek elveszítették a választást, lengyel Polityka információi szerint a Jog és Igazságosság vezetésében többen is magyar kampánytanácsadókat okoltak a vereségért (bár azokban a sajtóhírekben nem nevezték meg, konkrétan kiket hibáztatnak a korábbi kormánypártban).

Ausztriában, Csehországban és Belgiumban ugyan a hirdetések idején nem voltak választások, Németországban és Olaszországban azonban igen. Október 8-án Bajorországban és Hessen tartományban egyaránt a jobboldal és a szélsőjobboldal erősödött meg, köszönhetően többek közt annak, hogy a migráció volt a németországi kampányok egyik fő témája. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda hirdetéseit mely tartományokra vagy városokra összpontosították. Olaszországban a trentói központú észak-olasz autonóm régióban tartottak október 22-én választást, melyet a Matteo Salvini vezette Lega jelöltje nyert meg. Itt szintén nincs arról információ, hogy a magyar hirdetések pontosan mely olasz területeken futottak.

Az eddig ismert legjelentősebb magyar kormányzati támogatás a 2022-es francia elnökválasztásban jelentkezett, amikor a magyar kormányközeli MKB bank a szélsőjobboldali Marine Le Pen kampányát 10,6 millió euróval hitelezte. Ahogy azt a Financial Times kiderítette, Orbán közvetlen környezetéből érkezett a kérés az MKB-hoz, hogy támogassa a francia politikust.

A cikkben közreműködött Kőváry Sólymos Karin (Ján Kuciak Oknyomozó Központ).

Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.

02.26.24

„Lehetsz kezdő is, mindenben segítek” – tele az internet szexmunkásokat toborzó magyar hirdetésekkel, de a hatóságok szerint nincs velük gond

Direkt36

A 2022-ben közzétett magyar nyelvű hirdetés első ránézésre akár ártatlannak is tűnhetett.

A képen egy szőke lány rágyújt egy cigarettára, alatt pedig az a szöveg áll, hogy a svájci „Luzern frekventált részén lévő többszobás privát stúdió lakás várja csinos kolléganői jelentkezését!” A hirdetés nem igazán részletezi, hogy milyen munkát kellene végezni, de azért van benne egy elég egyértelmű utalás. Többek között azzal próbálják csábítani a jelentkezőket, hogy „mindent a tulajdonosnő intéz”, még az óvszert is.

Később aztán még világosabbá válik, hogy miről is szól a hirdetés. A reklám alján közzétették ugyanis a stúdió honlapját, amely egy svájci weboldalra visz, ahol az áll, hogy ez egy olyan hely, ahol „nagyon rugalmas, édes lányok diszkréten, de megbízhatóan teljesítik a személyes erotikus igényeidet”.

Ez a hirdetés egyike volt annak az elmúlt években közzétett mintegy 45 ezer, Európában szexmunkát hirdető internetes reklámnak, amelyeket a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként megvizsgált. A hirdetéseket a projektben résztvevő Pointer holland tényfeltáró szerkesztőség egyik adatújságírója automatikusan – úgynevezett scraperek segítségével – gyűjtötte össze összesen 34 – többek között lengyel, cseh, szlovák román és magyar – weboldalról.

A kutatások során kiderült, hogy az összegyűjtött hirdetések között kitűnnek a magyar nyelvűek. Több mint hatezer célozza kifejezetten Magyarországot, közel kétszer annyi, mint a sorban következő Szlovákiát és Romániát.

Maga a szexmunka Magyarországon 1999 óta nem számít bűncselekménynek, a prostitúció bármilyen jellegű elősegítése és a szexmunkás keresetéből való haszonszerzés azonban igen. A hazai törvények a magyar állampolgárokra külföldön is vonatkoznak.

Arról ugyanakkor eltérő vélemények vannak, hogy ezek a hirdetések sértik-e a törvényt. A Direkt36-tal a rendőrség azt közölte, hogy a hirdetések csak akkor minősülnek bűncselekménynek, ha megtévesztők, és a hirdető célja a szexmunkások kizsákmányolása. Egy korábban évekig szexmunkásokat képviselő ügyvéd szerint azonban a hirdetések pontról pontra kimerítik a kerítés büntetőjogi tényállását. „A szexmunkások toborzása, hirdetés feladása a konkrét tartalomtól függően kerítésnek vagy a prostitúció elősegítésének minősül” – mondta dr. Makó Klaudia, aki szerint minden ilyen típusú reklám közzététele törvénysértő.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

A nemzetközi tényfeltáró projekt során az derült ki, hogy az ilyen hirdetésekre jelentkezők sokszor válnak kizsákmányolás áldozatává. Ahogy a projekt holland partnere, a Pointer munkatársai is megállapították, a hirdetésekben leírt munkafeltételek gyakran túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek, és magas a kockázata, hogy a jelentkezőket végül kihasználják. Az emberkereskedelemről szóló 2020-as ENSZ-világjelentés szerint terjed az ilyen, megtévesztő hirdetések használata. 79 bíróságon végződő ügy áldozatai közül 31-et az interneten keresztül – hirdetésekkel, a közösségi médián keresztül és honlapokkal – toboroztak. A módszer hatékony, 472 áldozat közül 296-ot úgy hálóztak be, hogy túl szép körülményekkel kecsegtették őket.

Az Europol 2020-as, emberkereskedelemről szóló összefoglalója szerint az online hirdetések több szempontból is előnyösek az ilyen bűncselekmények elkövetői számára. Például négyszemközti találkozás nélkül is be tudják szervezni a jelentkezőket, a közösségi média pedig különösen alkalmas potenciális áldozatok behálózására. Az Europol anyaga arra is kitér, hogy a bűnözők kamuügynökségek nevében hoznak létre látványos weboldalakat, amelyeket aztán a közösségi médiában is reklámoznak, a potenciális áldozatok életkora, lakhelye, társadalmi státusza alapján célozva. Hozzáteszik, hogy az emberkereskedők Európában a jogszabályi kiskapukat is ki tudják használni, mivel országonként eltér, hogy hol mi minősül szexmunkával kapcsolatos bűncselekménynek.

„Van sofőr, aki viszi a lányokat”

Az összesen 12 ország 31 újságírójából álló csapat – amelynek a holland Pointer mellett többek között a német Süddeutsche Zeitung is tagja volt – a 2014-2023 közötti időszakból gyűjtött össze 45 ezer prostitúcióra felhívó hirdetést, melyek főleg nyugat-európai országokba kerestek szexmunkásokat. A hirdetésekből egy olyan adatbázist építettünk, amely részletgazdag bepillantást enged az európai prostitúciós bizniszt működtető emberek világába. A több ezer magyar nyelvű hirdetés révén többek között Svájcba, Ausztriába, Hollandiába és Németországba kerestek szexmunkásokat.

A hirdetések elemzése során több olyan hirdetőt is találtunk, aki hónapokon át, több honlapon keresett szexmunkásokat, és több országba is kínált lehetőséget. A visszatérő hirdetők elsősorban nagy összegek, heti akár több ezer euró megkeresését ígérték, ezen felül fuvart, tolmácsot, a költségek megelőlegezését, szuper csapatot, udvarias kuncsaftokat és sok mást.

Mivel sok esetben a weboldalak, telefonszámok utáni kutatás nem vezetett messzire, és újságíróként valószínűleg nem kaptunk volna érdemi válaszokat, úgy döntöttünk, érdeklődőként jelentkezünk a hirdetéseke. Ehhez azonban hihető sztorira volt szükségünk.

Felépítettünk egy fiatal női karaktert, akinek a története, élethelyzete hasonló a szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelem tipikus áldozatához. Ebben többek között két, szexmunkások és emberkereskedelem áldozatainak segítésében tapasztalattal rendelkező szociális munkás volt a segítségünkre.

A kitalált nő, Niki 21 éves, egy Borsod megyei gyermekotthonban nevelkedett, és sohasem járt a megyén kívül. Nincsenek nagy tervei, leginkább anyagi biztonságot szeretne, hogy ne hátrányos helyzetű munkásként kelljen leélni az életét. Tapasztalatlan, önbizalomhiányos és szeretetre vágyik. Találkozott olyan helyi nőkkel, akik szexmunkásként azt állították, hogy külföldön sok pénzt kerestek, és végül ezek a nők mutatták meg neki, hogyan kell jelentkezni.

Nikiről fotókat is készítettünk a nemzetközi projektben résztvevő dán DR Nyheder nevű újság munkatársával, Aida Kokanovic-csal, aki a Midjourney nevű, mesterséges intelligenciával dolgozó képgeneráló segítségével hozta létre a képeket. Ezután 34 szexmunkát ajánló hirdetőt és ügynökséget hívtunk fel, hogy megtudjuk, mi a valóság az ajánlatok mögött. A telefonszámok többsége hívásunkkor már nem volt elérhető vagy a hirdető nem vette fel a telefont. A hívásainkra válaszoló nők és férfiak egy része nagyon gyanakvó volt, mások viszont készségesen válaszolgattak. Akadt olyan hirdető, aki bár eredetileg Németországba hirdetett munkát, a beszélgetés során már Amszterdamba keresett lányokat.

Egy másik beszélgetés alkalmával Nikitől egész alakos fotót kértek, és megkérdezték, hogy tudna-e egy hét múlva kezdeni külföldön egy piroslámpás negyedben. Niki elmondta, hogy nem beszél idegen nyelvet, ami a telefon másik végén lévő, barátságos nő szerint nem probléma, hiszen a kliensekkel a szervezők beszélnek.

„Mindent rendezünk” – mondta a nő, és elárulta azt is, hogy szállást, illetve fuvart is tudnak intézni Nikinek.

„Ki tudunk vinni, van sofőr, aki viszi a lányokat. Kifizetem neked előre, aztán majd visszaadod. Fel tudunk venni Miskolcon, nem probléma”.

A munka úgy nézett volna ki, hogy a szexmunkás az ablakban állva várja az ügyfeleket, a munkatársak pedig ezen felül hirdetik őt az interneten. A nő szerint fél óra munkáért 100 eurót, egy óráért pedig 300 eurót kapnak a dolgozók, de az órabér akár a 600-1000 eurót is elérheti. „Ha sokat szeretnél keresni, akkor több mindent be kell vállalni” – mondta.

A fent említett hirdetések valószínűleg egy-egy bordélyház üres helyeinek feltöltését szolgálják, de vannak olyan, közvetítői szerepet betöltő ügynökségek is, melyek kifejezetten toborzással foglalkoznak. Pont úgy, mint amikor vállalkozások saját hirdetés helyett fejvadászcégeken keresztül keresnek munkavállalókat.

A nemzetközi projekt keretében megvalósult kutatás során kiderült, hogy Európában több mint száz ügynökség foglalkozik kelet-európai szexmunkások toborzásával. Az egyik ilyen ügynökség a Meretrix, amely a weboldaluk szerint valahol Budapest 13. kerületében működik, de a pontos cím, illetve az ügynökség mögött álló cég vagy személy kiléte nem derül ki. A saját oldalán kívül több magyar álláshirdető oldalon is kínál szexmunkát, és svájci, osztrák, valamint német bordélyházakba keres magyar nőket, de emellett egy időben magyar pornómodell-ügynökségeknek is közvetített szereplőket.

Az egyik hazai modellügynökség vezetője a Direkt36-nak elmondta, hogy a Meretrix kereste meg őket évekkel ezelőtt azzal, hogy „hoznának lányokat”. A Meretrix óvatosságára jellemző volt, hogy az ügynökség vezetője – aki azzal a feltétellel nyilatkozott, ha sem a cége, sem az ő nevét nem írjuk le – sohasem találkozott a képviselőjükkel. Sőt, a cégvezető azt mesélte, hogy amikor megkérdezte a hozzájuk küldött két nőtől, hogy a közvetítőjük férfi-e vagy nő, azt válaszolták, hogy nem tudják, mert ők is csak cseteltek vele.

Niki is cseten – Viberen keresztül – kommunikált a Meretrix hirdetéseiben szereplő szám tulajdonosával. A magyarul zajló csetelés során kiderült, hogy a Meretrix munkatársának Niki fényképei megfeleltek, és biztosították arról is, hogy jól fog tudni keresni Svájcban. A vonal túlsó végén egyáltalán nem kerteltek: Niki nem válogathat a vendégek között, a szexmunka óradíjaként járó összeg felét le kell adnia, viszont az extrákért kapott pénz az övé, és minél bevállalósabb, annál több bevétele lesz.

A meretrixes ügynök első körben tíznapos tartózkodást javasolt. Amikor Niki jelezte, hogy még nem csinált ilyet, bizalmaskodó csetpartnere azzal biztatta, hogy könnyebb lesz, ha közben a pénzre gondol, és hogy a második turnusára már oldódnak a gátlásai.

Amikor Niki azt írta, hogy tapasztalatlan és nem tudja, meg fog-e felelni a vendégek elvárásainak, a csetpartner azzal biztatta, hogy „csini vagy, jól fogsz keresni”, és felajánlott egy személyes találkozót is.

A Meretrix a hirdetésekben is igyekszik megnyugtatni a tapasztalattal nem rendelkező jelentkezőket, az egyik reklámban például külön hangsúlyozták, hogy „lehetsz kezdő is, mindenben segítek”.

Niki az ügynökkel végül abban maradt, hogy egy februári vasárnap a Keleti pályaudvarnál felül a Svájc felé tartó kisbuszra, melyhez telefonszámot és egyéb részleteket a Meretrixtől kapott.

A Direkt36 munkatársa ott volt a megbeszélt időpontban a Keleti pályaudvar parkolójában, a fehér kisbuszra férfi és női utasok is felszálltak. A busz bárkit kivisz Svájcba vagy vissza, a buszos telefonszáma többször is feltűnik egy olyan Facebook-csoportban, amelyben Svájc és Magyarország között ingázók keresnek útitársakat.

A Meretrixnek több kérdést is küldtünk az oldalukon szereplő emailcímre. Nem érkezett tőlük válasz, majd a weboldal elérhetetlenné vált a kérdések elküldése utáni napokban.

Egy másik, szintén szexmunkások toborzásával foglalkozó ügynökség, az Erotik Arbeit heti 3000-6000 svájci frank (körülbelül 1,2-2,4 millió forint) összegű keresetet ígér. A stúdiók, melyekbe várják a „vonzó, fiatal, vékony lányok” és az „érettebb és tapasztaltabb hölgyek” jelentkezését, a svájci, német és osztrák hármashatárnál fekvő Sankt Gallen városában üzemelnek. A weboldal a WG47, a Mon Cherie, a City 48, az Eros Escort és a G2 Studio nevű bordélyházakba keres szexmunkásokat, pont ugyanazokra a helyekre, mint a Meretrix.

A Direkt36 a nemzetközi projekt keretében kiderítette, hogy a Sankt Gallen-i stúdiók weboldalát ugyanaz a férfi hozta létre, akinek a neve munkáltatóként egy, az Erotik Arbeit honlapjára feltöltött dokumentumban is szerepel. Egy, a svájci cégnyilvántartáshoz hozzáférő forrás azt is megerősítette a nemzetközi projektben résztvevő SRF újságírójának, Léa Burgernek, hogy a férfi a stúdiók tulajdonosa. Egy hivatalos dokumentumból az is kiderült, hogy az egyik helyen 2021 májusában legalább 48 magyar nevű szexmunkás dolgozott. A nevüket a védelmük érdekében igyekeztek kitakarni a dokumentumokból, de azok így is olvashatók maradtak.

Az Erotik Arbeit nemcsak munkahelyet, de kijutást is biztosít azoknak, akik jelentkeznek az általuk hirdetett stúdiókba. A kisbusz kedden csütörtökön és vasárnap indul a Keleti Pályaudvarról, és egyenesen a stúdiókba fuvarozza a szexmunkásokat. Azoknak, akik két hét munkát is bevállalnak, az útiköltségét kifizeti az ügynökség. A megadott telefonszám és az indulási időpontok alapján ugyanezt a kisbuszt ajánlotta a meretrixes ügynök is Nikinek.

Törvénysértő vagy sem?

A Direkt36 elküldött néhány, a fent említett hirdetésekhez hasonlót a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KRI NNI) Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Emberkereskedelem Elleni Osztályának, hogy megkérdezzük őket, mit gondolnak róluk.

„A hirdetések ebben a formában nem valósítanak meg bűncselekményt” – írták válaszukban, hozzátéve, hogy „toborzói, kerítő jellegű magatartást” sem.

Szerintük bűnüldözési szempontból „abban az esetben jelentenek feladatot a kérdéses hirdetések, ha a legális munkavégzés lehetősége mögé bújva az ilyen online hirdetéseket feladó személyek a közzétett álláslehetőségre jelentkező személyeket megtévesztik és az eredetileg közölt munkafeltételektől eltérve kizsákmányoló jellegű magatartást fejtenek ki a sértettekkel szemben”. Ilyen például, ha a megbeszéltnél több pénzt kérnek el a szexmunkásoktól, visszatartják a keresetüket, megmondják, hogy kik legyenek az ügyfeleik vagy korlátozzák a személyi szabadságukat.

A rendőrség válaszával egyetértett Dr. Borsodi-Buss Emese, a Nyíregyházi Járási Ügyészség ügyésze is, aki emberkereskedelmi és prostitúciós ügyekre specializálódott. Szerinte ezek a hirdetések túl általánosak, a haszonszerzési célzat pedig nem derül ki belőlük.

dr. Makó Klaudia, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének (SZEXE) korábbi ügyvédje ezzel szemben azt mondta, hogy a Büntető Törvénykönyv teljesen egyértelmű: a szexmunkások toborzása, hirdetés feladása a konkrét tartalomtól függően kerítésnek vagy emberkereskedelemnek minősül, a törvény szerint semmilyen formában nem lehet a szexmunkásoknak segíteni. Erről szól a New York-i Egyezmény, melynek Magyarország is részese: a szexmunkát nem tiltja a törvény, viszont a holdudvar tagjai, akik hasznot húznak a szexmunkásokból, bűncselekményt követnek el.

dr. Makó felidézte, hogy 2018-ban a Legfőbb Ügyészség kiadott egy ma is érvényes, a gyakorlatban kötelező erejű „iránymutatást”, ami lényegében arról szólt, hogy egyes prostitúcióval kapcsolatos cselekményeket az ügyészeknek a korábban alkalmazott kerítés és kitartottság tényállásoknál súlyosabban, emberkereskedelemnek kell minősíteniük.

Márpedig a Btk. szerint az is emberkereskedést követ el, aki „mást rendszeres előny szerzése céljából munkavégzésre, munka jellegű tevékenység végzésére (…) megtévesztéssel (…) vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetével visszaélve (…) toboroz”.

Az ügyészségi iránymutatás hosszan részletezi, hogy az ügyészeknek mikor kell a kiszolgáltatott helyzet meglétét bizonyítottnak tekinteniük: ez a helyzet a dokumentum szerint már akkor fennáll, „ha a sértett elfogadható választási lehetőség hiányában végez prostitúciós tevékenységet, és az elkövető a sértett e helyzetének kihasználása révén kíván előnyt szerezni.”

A rendőrségnél visszakérdeztünk, hogy a dr. Makó által felhozott érvek fényében mit gondolnak a hirdetésekről, de nem érkezett tőlük válasz többszöri kérésre sem.

Földi Ágnes, a SZEXE elnöke az egyesülethez forduló áldozatokkal folytatott beszélgetésekből tudja, hogy minél kiszolgáltatottabb valaki, annál jobban lehúzzák, amikor egyes külföldi bordélyokban szexmunkát vállal. A közvetítő például akár napi 100 eurót, vagy egy egyszeri, több ezer eurós összeget is lefoglaltathat a jövedelméből.

2019-ben 134 főt, 2022-ben 166 fő magyar állampolgárságú áldozatot regisztráltak a beküldött tagállami kontribúciók alapján – írta dr. Kolozsi Bálint százados, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KRI NNI) Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Emberkereskedelem Elleni Osztály osztályvezetője a Direkt36 kérdésére. Ugyanakkor hozzátette, hogy ezek az adatok sem mutatnak teljes képet, illetve az sem jelenthető ki egyértelműen, hogy akit potenciális sértettként jelöltek meg, arról a nyomozás során sikerül-e megállapítani, hogy valóban bűncselekményt követtek el ellene.

A határokon átívelő, emberkereskedelemmel kapcsolatos bűntényeket Európán belül úgynevezett Joint Investigation Team-ek (JIT), azaz a bűntény helye és az érintett személyek származási országa szerint illetékes rendőrségek közös nyomozócsoportjai derítik fel. Magyarország az utóbbi hat év során 60 ilyen együttműködésben vett részt. 2023 októberében például Svájccal közösen kapták el egy mezőtúri család három tagját, akik a gyanú szerint több mint egy éve hét magyar állampolgárságú, kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatal nőt szerveztek be svájci szexmunkára. A rendőrségi riport szerint az R. család férfitagjai a sértettekkel érzelmi függőségi viszonyt kialakítva vették rá őket a prostitúciós tevékenységre. A fiatal nőket kiutaztatták Svájcba, ahol főként Bern, Luzern, valamint Zollikofen település bordélyházaiban nyújtottak szexuális szolgáltatásokat.

Az ENSZ adatai szerint 2007 és 2020 között legalább 1971 magyar állampolgár volt szexuális kizsákmányolással kapcsolatos emberkereskedelem áldozata, a nyomozások során legalább 178 magyar állampolgárt állítottak elő.

Dr. Borsodi-Buss Emese ügyész a Direkt36-nak azt mondta, hogy tapasztalata szerint, aki szexmunkásként dolgozik Magyarországon, az előbb-utóbb külföldön is folytatja, ez pedig az őket kihasználó elkövetőkre is igaz. Szerinte egyetlen szexmunkás kihasználásával az elkövetők havonta akár milliós bevételre is szert tehetnek. Szabolcs megyéből a leggyakoribb irány Ausztria, Németország, Svájc, néha Anglia. Az ügyész elmesélte, hogy a Nyíregyházi Törvényszéken jelenleg is folyamatban van egy ügy 11 vádlottal, kitartottság és emberkereskedelem vádjával. Egy legális bordélyházban, Hamburgban dolgoztattak nőket az emberkereskedők. Ebben a hamburgi ügyben az Eurojust rendszeren keresztül Borsodi-Buss a hamburgi ügyészséggel is együttműködött.

„Én is részt vettem a hamburgi bordélyház kutatásán, ez egy komoly német akció volt, kommandósokkal” – mesélte.

A prostitúcióval kapcsolatos bűncselekmények áldozatainak számában azonban hatalmas a látencia. Borsodi-Buss szerint több nehézség is felmerül az áldozatok részéről, ha arról van szó, hogy segítséget kérjenek. Az egyik ilyen, hogy az áldozat gyakran érzelmileg függő viszonyban van az elkövetővel, így fel sem merül bennük, hogy vallomást tegyenek. Az ügyvéd dr. Makó Klaudia is azt mondta, hogy rengeteg eset van, de nagyon nehéz a felderítés. A jog ezekben az esetekben nem tekinti sértettnek a szexmunkást, a vádemeléshez viszont szükség van a vallomására. Ez azonban ritkán áll rendelkezésre, mert aki nem kényszer hatására végzi ezt a munkát, az nem érdekelt a futtatója lebuktatásában.

Borsodi-Buss szerint a másik nehezítő körülmény, hogy a szembesítés gyakorlata problémás a bíróságokon, a vádlott ügyvédje ugyanis kérheti, hogy a bíró idézze be a sértettet. Az áldozatnak az átélt traumák után gyakran találkoznia kell az elkövetővel. Borsodi-Buss igyekezett árnyalni a képet azzal, hogy ilyen esetekben az áldozat kérheti, hogy a meghallgatás során az elkövető ne tartózkodjon a tárgyalóteremben. Ebben az esetben a tanú meghallgatását követően a bíróság visszahívja a vádlottat a tárgyalóterembe, és felolvassa a tanú vallomását, amire észrevételt tehet. Ezen kívül az áldozat kérhet távmeghallgatást, ami azt jelenti, hogy a sértett és a vádlott nem tartózkodik egy légtérben, hanem monitoron keresztül látják egymást.

„Ezekkel a lehetőségekkel egyre gyakrabban élnek a bírák” – tette hozzá.

„Meg is ölhetnek, de én elfutok”

Ez történt egy vékony, most húszas évei végén járó nővel is, aki Dániában vált emberkereskedelem áldozatává.

„Még mindig azon töröm a fejem, éjszaka is csak arra gondolok, hogy miért így alakult. Hogy hülye voltam, ezen gondolkodom. Magammal nagyon szigorú vagyok. Nagyon haragszok magamra” – mesélte a neve elhallgatását kérő nő.

A nő elmondta, hogy 2019-ben megromlott a viszonya a párjával, akivel akkoriban sokat veszekedtek, és egy időre külön is váltak. Ekkor lépett be az életébe egy férfi, aki Facebookon jelölte be ismeretlenként, és kedves üzenetekkel és videóhívásokkal vigasztalta őt.

„Akkor épp úgy voltam, hogy támasznak jó volt, pont jókor jött, hogy volt valaki, aki a nyelvemen beszél. Úgy éreztem, hogy hú, vele lesz valami”

– mesélte, majd hozzátette azt is, hogy a férfi külföldi ingatlanosnak adta ki magát, és roppant meggyőzően tudott beszélni a munkájáról és a szándékairól.

A férfi meggyőzte a nőt, aki ezelőtt még sohasem járt külföldön, hogy utazzon ki hozzá Dániába. A reptéren aztán egy egész csapat férfi fogadta őt, és ekkor kezdett el gyanakodni, hogy valami nem stimmel. „Amikor felmentünk a lakásba, még jobban meglepődtem, mert volt ott már két csaj. Az egyik bent volt az egyik szobában, fura hangok jöttek ki onnan. Kérdeztem, hogy valakik most tényleg szexelnek odabent?” – idézte fel a nő, hozzátéve, hogy erre azt a választ kapta, hogy „nyugi, majd mindjárt átöltözöl te is”.

Napokig remegett, nem tudott enni, és rosszul volt, miután megértette, hogy mekkora veszélybe került. Elmesélte, hogy egyik este a szintén magyarul beszélő madámot véresre verte a bűnszervezetet vezető férfi apja, mert valamint nem úgy intézett, ahogy a férfi szerint kellett volna. A madámnak a többi szexmunkás segített megmosakodni.

„Sosem kaptam egy fillért sem abból, amit a kuncsaftok nekem fizettek. Kiállítottak a kuncsaftok elé, az választott közülünk, és menni kellett. Mutattak, lefürödtem, mentem, lefürödtem, mentem. Erdős részekre is kivittek férfiakhoz. Az életemet féltettem végig” – emlékezett vissza.

„Aztán jött az ötödik nap. Engem kivittek lakásra, férfiakhoz. Többen voltak, volt, aki tökrészeg volt, volt, aki be volt drogozva” – mesélte a nő, hozzátéve, hogy két órát kellett a férfiakkal tölteni. Közben derült ki számára, hogy már hetekkel azelőtt hirdették az interneten, mielőtt kiment volna Dániába. A fotóit a Facebookról vették le.

Másnap nagyon rosszul volt, egész nap hányt, de ennek ellenére is prostitúcióra kényszerítették. „Úgy voltam vele, hogy akár meg is ölhetnek, de én elfutok. Annál rosszabb, mint amit átéltem, még a halál sem lehet” – mondta, majd elmesélte, hogy amikor visszavitték a lakásba, sikerült megszöknie.

Ellökte a két útjába álló, a bűnszervezetnek dolgozó nőt, majd kiszaladt az utcára, és leintette az első autót, amely szembejött. Egy házaspár ült a kocsiban, és mivel a nő egy kicsit beszélt angolul, el tudta magyarázni, hogy elrabolták, és a rendőrségre szeretne menni. A házaspár beültette a kocsiba, majd a hátsó ülésen lebukva vitték el a rendőrségre, ahol a vallomástételig végig vele maradtak. Közben a nő telefonjára folyamatosan jöttek a hívások és üzenetek az elkövetőktől – először kedvesek, aztán fenyegetőek.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

A nőnek – aki a történtek után hazatért – a dániai bírósági eljárásban videón keresztül tanúskodnia kellett a budapesti dán nagykövetségen. A tárgyalóteremben ott ült az elkövető is, a képernyőn át látták egymást. A férfi végül 10 hónap letöltendő büntetést kapott. „Emlékszem tisztán a tárgyaláson a kielégült fejére. Elégedett arca volt, mintha az lett volna rajta, hogy megúsztam.” A büntetés letelte után a nő egyszer még a helyi szupermarketben is látta egykori elrablóját.

Bár hónapokkal a történtek után is pánikrohamok törnek rá időnként, a története jól végződött: korábbi párjával és gyermekeikkel együtt élnek, igyekezve maguk mögött hagyni a múltbeli traumát.

A „loverboy” módszer

A Dániában prostitúcióra kényszerített nő egy ismert taktika áldozata lett. A terület több magyar szakértője szerint az elkövetők legtöbbször a „loverboy” módszerrel keresik áldozataikat, tehát szerelmet színlelve csábítanak el másokat, hogy később szexmunkára kényszerítsék, vagy legalábbis rábeszéljék őket.

Dr. Windt Szandra, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) emberkereskedelemmel foglalkozó kriminológus kutatója a Direkt36-nak elmondta, hogy gyakori, hogy az elkövetők a közösségi médián keresztül csábítják el leendő áldozataikat. Szerinte a legtöbb esetben fiatal, huszonéves, rossz családi hátterű nők esnek áldozatul, akik szeretetre vágynak, és sokszor elég pár kedves szó, és egy szebb jövőkép ígérete ahhoz, hogy valaki bedőljön az emberkereskedőknek. Elmondta, hogy sok esetben a „stricik” először itthon futtatnak egy-két embert, és amikor látják, hogy mennyi pénz van benne, akkor mennek nyugatra.

Dr. Kolozsi Bálint a Direkt36-nak ezt úgy magyarázta, hogy az elkövetési módszerek hatékonyságát nagyban elősegítik azok az emocionális tényezők, amelyek egy érzelmileg kiüresedett családból (rossz családi körülmények, nevelőintézeti múlt, stb.) érkező fiatal nő életében jelen vannak, így az elkövetők sokszor az áldozat jövőbe vetett hitét használják ki.

„Jellemző a közösségi médiafelületeken történő ismerkedés, szerelmi kapcsolat színlelése, ily módon az áldozattal szorosabb, bizalmi kapcsolat kiépítése”

– írta a rendőrtiszt, és kiemelte azt is, hogy az online tér fokozott névtelenséget, sokkal nagyobb mobilitást, kisebb erőbefektetést és humánerőforrás-igényt biztosít az elkövetők számára, és lehetővé teszi az egymástól eltérő tagállami jogi szabályozás kiskapuinak kihasználását is. Ennek nagy szerepe van abban, hogy az emberkereskedők külföldre szerveznek munkát a sértetteknek, mert például Hollandiában vagy Svájcban legális a bordélyházak üzemeltetése, Magyarországon viszont nem az.

A „loverboy” módszer nemcsak az online térben működik. Tóth Máté, egy emberkereskedelem áldozatait segítő szervezet munkatársa a tapasztalatairól egy olyan menedékházban mesélt nekünk, melynek címe titkos, az útról behajtva pedig egy teljesen átlagos emeletes háznak tűnik. Tóth szerint az áldozatok nagy része intézetis múltú, tehát nem családban nőttek fel.

„Az intézetek körül hemzsegnek a kerítők meg a loverboyok. Ezek a lányok családra meg szeretetre vágynak, két szép mondattal elcsábítják, majd megszöktetik őket az intézetből. A lányok pedig még hálásak is ezért”

– mondta Tóth, aki szerint gyakori, hogy „azzal hitegetik őket, hogy egy év alatt megszedik magukat külföldön, aztán együtt élnek boldogan, de valójában amint kimennek, eladják őket”.

Így történt azzal a fiatal, vékony, nagyon félénk nővel is, aki megosztotta a történetét a Direkt36-tal. A nő nyolc évig volt együtt egykori élettársával, akivel egy nevelőintézetben találkozott, és aki végül rábeszélte, hogy szexmunkás legyen Németországban. A férfi azt ígérte neki, hogy ha kimegy külföldre dolgozni, akkor két hét alatt annyi pénzt összeszedhet, hogy abból tudnak venni egy házat. A férfi, aki egy bűnszervezet tagja volt, mindent leszervezett a nőnek az utazástól kedve a kuncsaftokon át a költözésekig. A két hétből végül összesen két év lett, és a nő egy forintot sem tartott meg abból a heti 6-8 ezer euróból, amit elmondása szerint keresett. A felét hazaküldte a családjának, a másik felét pedig az elkövetőknek adta. Németországban csak egy nyomógombos telefonja lehetett, aminek a számát kizárólag a bűnszervezet tagjai tudták.

Összesen 8-10 német városban dolgozott, a bűnszervezet ugyanis két-három hetente költöztette, mert úgy több pénzt lehet keresni, a bordélyházak visszajáró ügyfelei ugyanis elvárják, hogy újabb és újabb prostituáltak közül válogathassanak. A nőt Németország legnagyobb kínálatú szexhirdetésekkel foglalkozó oldalán, a Ladies.de nevű portálon is hirdették, amely 12 német nagyvárosban kínál szexuális szolgáltatásokat.

Végül egyik alkalommal, amikor visszatérhetett Magyarországra segítséget kért egy szervezettől, amely kimenekítette a korábbi élettársa családjából. Mint kiderült, a férfi végül megvette a házat, amiről a nő álmodott, de ahova sohasem költözhetett be.

Az online tér a bűnözőknek kedvez

Ahogy azt dr. Kolozsi Bálint százados írta, az online tér is hatalmas előnyt ad azoknak a kerítőknek, akik külföldre szerveznek magyar szexmunkásokat. A „loverboy” módszeren kívül más eszközöket is bevetnek, hogy hasznot húzzanak áldozataikból.

Egy nő a Direkt36-nak elmesélte, hogyan csapták be tavaly tavasszal egy online meghirdetett, konyhai kisegítő állással. „Nincs szégyellnivalóm” – mondta a szintén neve elhallgatását kérő áldozat, akit állítása szerint 39 évesen raboltak el tavaly nyáron. Előző munkahelye éppen megszűnt, amikor a Facebookon látott egy havi 2000 eurót plusz szállást és utazást is ígérő, Németországba szóló álláshirdetést. Nyelvtudás sem kellett a munkához, „szinte túl szép volt, hogy igaz legyen”.

A nő üzenetben jelentkezett a munkára, és még videóinterjút is készítettek vele az elkövetők a konyhai munkáról, majd megbeszélték, hogy hol veszik fel a kisbusszal. 11 másik nővel együtt utazott ki Németországba, mindenkit más állomáson raktak ki. Őt Buchenauban, ahol egy férfi fogadta, aki azt ígérte neki, hogy körbevezeti a szálláson, ám amikor a szobába léptek, a férfi azonnal elvette a nő iratait és a 800 eurót, amit magával vitt.

A férfi 9 napig tartotta fogva a nőt, akit rendszeresen megvert és megerőszakolt.

„Már ajánlgatott a kollegáinak, és mondta, hogy álljak ki dolgozni, de nem jutottam oda” – mondta, majd elmesélte, hogyan sikerült megszöknie.

A férfi, akiről később a rendőrségen kiderült, hogy többek között bántalmazás miatt is körözik, egyik este részegen tért vissza a szállásra, így az áldozat el tudta venni a kulcsát, kiszökött, és egy közeli benzinkúton kapott segítséget. A német rendőrség még nyomoz az ügyében, ő pedig a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) közreműködésével tért vissza Magyarországra.

Ha szeretné követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozzon fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.

Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

02.19.24

Vannak kórházak, ahol évek óta változatlanul súlyos a kórházi fertőzési helyzet. Mégsem történik velük semmi

Kórházi fertőzések

Minden korábbinál részletesebb kép rajzolódik ki a kórházi fertőzések magyarországi helyzetéről, miután a Direkt36 a Társaság a Szabadságjogokért segítségével megszerezte és feldolgozta az erről szóló, 2017-2022-es hivatalos adatokat. Az egészségügyi hatóságok sokáig titkolták, de hosszas pereskedés után végül kiadták ezeket az információkat, így betekintést kaptunk abba, hogy az egyes magyarországi fekvőbeteg-ellátó intézmények mennyi és milyen típusú fertőzést jelentenek be.

Az adatbázis három olyan fertőzéstípusról tartalmaz információkat, amelyeket a kórházaknak kötelezően jelenteniük kell a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) felé. Ezek olyan fertőzések, amelyek a kórházi betegeknél – különösen, ha azok legyengült állapotban vannak – súlyos szövődményeket vagy akár halált is okozhatnak.

Magyarországon ennyire friss és több évre visszamenő adatok még soha nem kerültek nyilvánosságra ebben a témában. Elemzésünk legfőbb megállapításai a következők:

• Vannak kórházak, amelyek a többihez képest évről évre rendre magas fertőzési számokat produkálnak. Azokat, ahol 2017 óta szinte minden évben legalább két fertőzéstípus esetében a tíz legmagasabb között alakult a fertőzések előfordulása, részletesebben is megvizsgáltuk. Ezek a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, a Honvédkórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, az Országos Onkológiai Intézet és a ceglédi Toldy Ferenc Kórház.
• A lista élén a 2015-2016-os adatok alapján végzett korábbi elemzésünkhöz képest kevés változás történt, ami azt jelzi, hogy hiába jelentik az intézmények az adatokat, az egészségügyi hatóságok vagy tétlenek, vagy az erőfeszítéseik hatástalanok.
• A koronavírus-járvány berobbanása utáni évben, 2021-ben voltak a legrosszabbak a számok, és bár az azt követő évre valamelyest csökkent a kórházi fertőzések előfordulása, 2017-hez képest a kórházak még így is majdnem kétszer annyi fertőzést jelentettek mindhárom fertőzéstípusból.
• Van olyan kórház, ahol a neurológián hat év alatt hétszeresére nőtt a véráramfertőzések előfordulása, egy másik intézmény kardiológiáján pedig mind a három fertőzéstípus gyakorisága minimum duplájára nőtt.
• Van olyan kórház, melynek egyik osztályán 2022-ben a megfertőződött betegek többsége nem élte túl a kórházi tartózkodást. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a fertőzés okozta a halálukat, a kórházak csak az esetek töredékében tüntetnek fel összefüggést a fertőzés és a halál oka között.

Ez a cikk a folytatása a Direkt36 tavaly ősszel indított Semmelweis Projekt nevű cikksorozatának, melyben bemutattuk, hogy a kormány ugyan tisztában van a kórházi fertőzések (vagy ahogy szakmai nevén hívják: nozokomiális fertőzések) súlyos problémájával, de igyekszik eltitkolni ezt a lakosság elől. Abban a cikksorozatban még a 2015-16-os adatok alapján állítottunk össze rangsort arról, hogy az egyes kórházak hogyan teljesítenek egymáshoz képest a kötelezően jelentendő fertőzések terén, de azóta megkaptuk a 2017-2022-es időszakra vonatkozó adatokat is.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Bár a Direkt36 által megszerzett adatbázis minden korábbinál részletesebb információkat tartalmaz a kórházi fertőzésekről, ez a kép sem tekinthető teljesnek. Ebben ugyanis csak azok a fertőzések szerepelnek, amelyeket az egyes intézmények bejelentenek az NNGYK-nak. Közben azonban

az NNGYK és más hatóságok is elismerik, hogy a kórházak bejelentési fegyelme laza.

Az adatbázisból az is kiderül, hogy akad olyan aktív fekvőbeteg-ellátó intézmény, amelyik hat év alatt egyetlen fertőzést sem jelentett, arra azonban kevés az esély, hogy ott egyáltalán ne lettek volna fertőzések. Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke legalábbis a Direkt36-nak azt mondta, hogy az aktív fekvőbetegeket ellátó belgyógyászati, sebészeti, tüdőgyógyászati és urológia-osztályokon mindig előfordul nozokomiális fertőzés, és ha valahol azt jelentik, hogy náluk nem volt, az szerinte biztosan nem stimmel.

Elemzésünk eredményeire és a felmerülő kérdésekre minden érintett kórházat, valamint az NNGYK-t is megpróbáltunk reagáltatni. A kórházak többsége nem reagált, az NNGYK pedig csak annyit írt, hogy mivel a kórházak és a betegeik különbözőek, szerintük „az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről készült jelentések összehasonlításra alkalmatlanok, az intézmények bármely sorrendbe rendezése értelmetlen”. Az NNGYK annak ellenére írta ezt, hogy a velük is megosztott kórházi rangsort biostatisztikus szakértővel közösen készítettük, aki az elemzés során olyan módszereket alkalmazott, amelyekkel kiszűrhetők az összehasonlítást torzító tényezők.

Azokat a fertőzéseket nevezzük kórházi fertőzéseknek, amelyek az egészségügyi ellátás következtében alakulnak ki. Csilek András a Direkt36-nak igyekezett árnyalni a képet, mivel a később kórokozóvá váló baktérium gyakran már a páciensek felvételekor bennük van, csak korábban nem betegítette meg őket, a betegek immunrendszerének gyengülése és az invazív beavatkozások viszont növelik a fertőzés esélyét.

A kórházi fertőzések éves rangsorai

Az alábbi ábrákon megmutatjuk, hogy az egyes kórházi fertőzések előfordulása alapján hogyan teljesítettek a kórházak egymáshoz képest az egyes években. A listák elején azok szerepelnek, ahol a legmagasabb volt az adott fertőzés gyakorisága. A rangsorok a 2017-2022 közötti időszak kórházi fertőzéses adatai alapján készültek, a korábbi, 2015-ös és 2016-os évek adatai alapján készült elemzésünk itt olvasható.

A „Gyakoriság” oszlop mutatja meg, hogy 100 ezer ápolási napra hány fertőzés jut. Ehhez statisztikai módszerekkel igyekeztünk kiszűrni a kórházak eltérő méretéből, illetve osztály- és betegösszetételéből fakadó torzító hatásokat. Aki kíváncsi, hogy egy-egy kórház hogyan teljesített, rákereshet a kórház nevére vagy akár a településére is. A „további évek adatai” felirat alatti évszámokra kattintva érhetőek el a kórházak rangsorai adott évre vonatkozóan.

Aki részletesebben is szeretné tudni, milyen statisztikai modellezéssel állítottuk elő a rangsorokat, az itt tud tájékozódni. Itt derül ki az is, hogy hogyan szűrtük ki a listából azokat az intézményeket, amelyek bár jelentettek kórházi fertőzést a hatóságok felé, a kevés rendelkezésre álló adat miatt a statisztikai modell nem tudja megbízhatóan megállapítani a fertőzések előfordulásának korrigált gyakoriságát, így ezekre nem számoltunk helyezést.

Az első táblázatban az antibiotikumoknak is ellenálló multirezisztens kórokozók (MRK) okozta fertőzések gyakorisága alapján rangsoroltuk a kórházakat. A multirezisztens kórokozók olyan baktériumok, melyek főként idős vagy legyengült immunrendszerű, eleve betegségekkel küzdő embereket megfertőzve súlyos tüdőgyulladást, sebfertőzést, húgyúti fertőzést vagy akár vérmérgezést (szepszist) is okozhatnak.

A második táblázatban azt látjuk, hogy melyik kórházakban fordult elő a legsűrűbben az évek során a clostridium difficile (CDI) nevű, súlyos hasmenést és kiszáradást okozó baktériumfertőzés, amely akár életveszélyes bélgyulladást is okozhat.

Az utolsó táblázatban látjuk a rangsorokat a véráramfertőzések (VÁF) előfordulása alapján. Véráramfertőzés esetén kórokozó kerül a vérbe, majd más szervekhez is eljut és azokat megfertőzi, leállíthatja. Az esetek jelentős részében halált okoz.

Aki szeretné megnézni, hogy adott években az egyes kórházak osztályain hogyan alakultak a fertőzések, az innen tudja letölteni a számszerű adatokat, innen pedig a grafikonokat. Az eredeti, NNGYK által kiadott adatokat a cikk alján szereplő linkekről lehet letölteni.

Az adatok elemzéséhez ismét Ferenci Tamástól, az ország egyik legelismertebb biostatisztikusától kértünk segítséget. Ő az egyes kórházak által ellátott betegek összetételének különbözőségéből fakadó torzítás csökkentése érdekében ezúttal is a 2015-16-os adatok elemzésekor már bevált módszerrel dolgozott. A jobb összehasonlíthatóság érdekében a kórházak egyben kezelése helyett osztályok szintjére lebontva végezte el az elemzést, majd statisztikai korrekciót végzett, de az egyes évekre külön-külön.

Az évenkénti sorrendek összeállítása nem ütközött nehézségbe, viszont kiderült, hogy az egyes kórházak és osztályaik hosszútávú összehasonlítására limitáltak a lehetőségeink. A betegösszetétel eltérésének a problémája ugyanis nem csak ugyanazon év különböző kórházai, hanem ugyanazon kórház különböző évei között is jelentkezik: új, adott esetben nagyobb fertőzési kockázatot jelentő beavatkozásokat vezethetnek be, változhatnak a betegek jellemzői is (életkoruk, társbetegségeik).

A betegösszetételből fakadó különbségeket az úgynevezett súlyszámok használatával igyekeztünk kiszűrni, de ez a megoldás csak adott év elemzéseinél működik. Ezek a mutatók szabják meg, hogy egy konkrét páciens kezelése után mennyi finanszírozás jár a kórháznak, és így, ha nem is tökéletesen, de mérik az eset súlyosságát, bonyolultságát is. Azonban a súlyszámokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél időről-időre újraszámolják, így nem használhatóak a hosszabb időtávú vizsgálatok alapjául. Emiatt tehát csak adott éven belül hasonlíthatóak össze a kórházak egymással, a különböző évek számadatai nem, vagy csak korlátozottan vethetőek össze.

Van azonban öt kórház, mely szinte az összes évben legalább két kötelezően jelentendő fertőzéstípusból a listák élén szerepelt.

Ezen intézmények esetében – melyek közül több már a Direkt36 tavaly megjelent cikksorozatában is szerepelt – megvizsgáltuk, hogy melyik osztályokon nőtt meg leginkább a kórházi fertőzések előfordulása.

Nézze meg a kórházi fertőzésekről szóló Direkt36-filmet!

Súlyos helyzet Cegléden

A fenti táblázatokban jól látszik, hogy bizonyos kórházak folyamatosan a kórházifertőzés-listák élén szerepelnek. Ilyen például a ceglédi Toldy Ferenc Kórház, ami szinte minden évben az összes fertőzéstípusból a legrosszabbak között teljesített.

A Toldy belgyógyászatán különösen megnőtt mindhárom fertőzés előfordulása 2017 és 2022 között: a clostridium difficile több mint kétszeresére, a multirezisztens kórokozóké több mint másfélszeresére, a véráramfertőzések gyakorisága pedig duplájára nőtt. A sebészeten az MRK-fertőzések gyakorisága 6 év alatt majdnem kétszeresére nőtt.

A legproblémásabb osztályuknak a kardiológia bizonyult, elemzéseink szerint ugyanis drasztikusan megnőtt mindhárom fertőzéstípus gyakorisága:

a CDI több mint három és félszer, az MRK majdnem háromszor, a véráramfertőzések pedig kétszer gyakrabban fordultak elő 2022-ben, mint 2017-ben.

Az NNGYK adatai szerint 2017 és 2022 között 2026 kórházi fertőzést jelentettek, melyből 801-szer jelentették, hogy a beteg nem élte túl a kórházi tartózkodást. Mivel az NNGYK szerint a fertőzések között lehetnek átfedések – előfordulhat tehát, hogy egy beteg többféle kórokozóval is megfertőződött – így a fertőzést elkapó betegek száma, illetve a halálesetek valós száma alacsonyabb lehet. A hat év során 11-szer regisztrálta a kórház, hogy a fertőzésnek köze lehet a beteg halálához.

A Toldy Ferenc Kórházról tavalyi cikkünkben is írtunk, miután a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések már 2015-16 között is ott fordultak elő leggyakrabban. A kórház vezetése már évekkel ezelőtt tisztában volt a hiányosságokkal, készítettek is egy pesszimista hangulatú jelentést, amely az intézmény 2018-2023 közötti időszakra vonatkozó stratégiáját mutatta be. Elsősorban az elavult infrastruktúrára és a szakemberhiányra panaszkodtak, és elismerték, hogy problémát okoz a fertőzések visszaszorítása. Elemzéseinkből úgy tűnik, hogy bármi is szerepelt a stratégiában, továbbra sem sikerült megoldást találni a Toldy kórházban uralkodó állapotokra.

2022-ben ugyanis még mindig itt fordult elő a legsűrűbben multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés. Dr. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Kórházhigiénés és Hatósági Osztályának vezetője 2023 augusztusában a Direkt36-nak elismerte, hogy tisztában vannak a Toldy Ferenc Kórház fertőzési adataival. Szerinte azonban nem az NNGYK, hanem a fenntartó és a menedzsment felelőssége, hogy a problémát megoldják. A Direkt36 részletes kérdéssort küldött ezzel kapcsolatban az állami kórházakat fenntartó Országos Kórházi Főigazgatóságnak és a Toldy Ferenc Kórháznak is, de egyik intézmény sem reagált a megkeresésünkre.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Évek óta a toplisták élén

A Toldy Ferenc Kórházhoz hasonlóan a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház is rendre több fertőzéstípusból a legproblémásabb kórházak között szerepelt, szinte minden vizsgált évben.

Bár a magas fertőzési kockázatú belgyógyászaton valamelyest sikerült visszaszorítani a kórházi fertőzéseket, több osztályon is többszörösére szaporodott a bejelentett fertőzések előfordulása. A szintén magas kockázatú intenzív osztályon a véráramfertőzéses esetek gyakorisága hat év alatt 2022-re majdnem a háromszorosára ugrott.

A kórházi fertőzések a Jahn Ferenc kórház pszichiátriáján is évről évre felbukkantak és egyre gyakoribbá váltak,

annak ellenére, hogy ezen az osztályon jellemzően nem végeznek műtéteket, vagy komoly invazív – a beteg testébe bőrön, nyálkahártyán vagy más testnyíláson keresztül behatoló – beavatkozásokat, legfeljebb injekciót, infúziót, esetleg katétert kapnak. 2022-ben mégis 11 fertőzéses esetet rögzítettek, melyből 8 halállal végződött.

Az infektológus Csilek András szerint a pszichiátriákon nincs több fertőző beteg, mint máshol. Ha valahol mégis sok fertőzést jelentenek, annak valószínűleg „technikai” oka van, valaki rosszul töltötte ki a táblázatot, ami aztán senkinek nem tűnt fel. Ezzel együtt, mint mondta, előfordulhat, hogy mivel a pszichiátriákra sokan rossz higiéniai állapotban, gyakran egyenesen az utcáról, hajléktalanként kerülnek be, és a pszichés állapotuk miatt nem lehet őket más osztályra átvinni, az egész osztályt végigfertőzik. A Jahn Ferenc kórház egyetlen pszichiátriai beteg esetében sem jelölte, hogy a halála összefüggött-e a fertőzéssel: vagy nem találtak összefüggést, vagy azt írták be, hogy „ismeretlen”.

A neurológián az MRK-fertőzések száma a négyszeresére, a véráramfertőzéseké pedig duplájára nőtt. A kórházban 6 év alatt 1436 megfertőződött beteg halt meg, és 274 esetben regisztrálták, hogy összefügghet a beteg halálával a fertőzés.

A Jahn Ferenc kórházban uralkodó állapotokról már korábbi cikkünkben is írtunk. Ez volt ugyanis az az intézmény, ahol 2016-ban napokig nem vették észre, hogy egy halott hever az egyik mosdóban. A takarítócéget menesztették, de két évvel később ismét őket bízták meg, mivel a többi pályázónál 60 százalékkal olcsóbban vállalták el a munkát.

Az intézmény az infrastrukturális problémák mellett szakemberhiánnyal is küzd, saját jelentésük szerint 332 álláshelyük volt betöltetlen 2022-ben, ez a szám 2023-ra 447-re nőtt. (A kórház nem reagált a megkeresésünkre.)

Adósság és fertőzések a Honvédkórházban

A kórházi fertőzéseket egy szintén budapesti nagykórháznak, a Honvédkórháznak sem sikerül visszaszorítania. 2017-2022 között a különösen magas kockázatú intenzív, belgyógyászat és sebészet mellett szinte a legtöbb invazív beavatkozást végző osztályon mindhárom kórházi fertőzéstípus előfordulása nőtt.

Az egyik legkritikusabb osztályuk a neurológia volt, a CDI előfordulása háromszorosára ugrott, az MRK-fertőzések három és félszer, a véráramfertőzések pedig hétszer többször fordultak elő 2022-ben a 2017-es adatokhoz képest.

Az urológián és a kardiológián is mindhárom fertőzés előfordulása sűrűsödött. A Honvédkórházban 2017 és 2022 között 1841 esetben jelentették, hogy olyan beteg halt meg, aki kórházi fertőzést is elkapott. Az intézmény 19 esetben talált összefüggést a beteg halála és a fertőzés között.

A sajtóban több hír is megjelent már a Honvédkórházban uralkodó méltatlan állapotokról. 2019-ben nagy port kavart a sürgősségi betegellátó centrumban dolgozó orvos levele, melyben vállalhatatlannak és veszélyesnek írta le az osztálya működését. Az orvos szerint kevés volt az eszköz, a dolgozók túlórái nem voltak kifizetve és a szakemberhiány miatt más osztályokról vezényeltek át dolgozókat, akik nem is rendelkeztek tapasztalattal a sürgősségi ellátás területén.

A problémát Burányi Béla, a sürgősségi betegellátó centrum akkori vezetője is elismerte, az osztályt pedig egyenesen működésképtelennek nevezte. Az ügy érdekessége, hogy az NNGYK (akkor még NNK) pár hónappal a botrány kirobbanása előtt helyszíni ellenőrzést tartott a Honvédkórház sürgősségi betegellátó centrumában, és mindent rendben talált.

Szintén 2019-ben ágyipoloskák lepték el az ügyeletes dolgozók ágyait. Mivel az osztályvezető főorvos először nem vette komolyan a problémát, az ott dolgozók kénytelenek voltak hetekig együttélni a helyzettel, mígnem már több ügyeleti szobában használhatatlanná váltak az orvosok és ápolók pihenőhelyei. Ugyanebben az évben derült ki, hogy a Honvédkórház Magyarország egyik legeladósodottabb kórháza: 2,8 milliárd forint tartozást halmoztak fel.

A Honvédkórház nem reagált a Direkt36 megkeresésére.

Egerek és fertőzöttek a Bajcsy kórházban

A kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet is a problémás kórházak közé tartozik az NNGYK adatai szerint. 2017 és 2022 között 2892 kórházi fertőzést rögzítettek, 1366 esetben jelentették, hogy kórházi fertőzést elkapó beteg halt meg (egy beteg többféle fertőzést is elkaphat). A kórház szerint 361 haláleset függött össze kórházban elkapott fertőzéssel. Ez az adat azért is figyelemreméltó, mert jóval magasabb, mint máshol.

Míg például a Honvédkórházban 100 elhunyt fertőzött közül átlagosan egy esetében jelöltek meg összefüggést a fertőzés és a beteg halála között, a Bajcsyban az esetek negyedében jutottak ugyanerre a következtetésre.

Csilek András a Direkt36-nak kizártnak nevezte, hogy a valóságban huszonötszörös különbség legyen a két kórház adatai között. Ugyanakkor, mint mondta, nem feltétlenül a jelentések kozmetikázása áll a háttérben, mert előfordulhat, hogy a két kórházban eltérő kritériumok alapján állapítják meg a fertőzés és a halál közötti összefüggést. Az infektológus szerint a gond inkább az, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a hatóság részéről bárki észrevette a kirívó különbséget, vagy elgondolkozott rajta, hogy hogyan lehetne egységes módszertant bevezetni és betanítani.

„Ha az újságíró látja a különbséget, akkor valószínűleg a hatóság is látja, csak nem foglalkozik vele. Vagy nincs rá erőforrása, az adatok meg mennek a semmibe”

– fogalmazott Csilek.

A Bajcsy-Zsilinszky kórházban a sebészeten, a belgyógyászaton, az infektológián és az intenzíven okoztak a legtöbb problémát a kórházi fertőzések. Voltak egészen kirívó időszakok, például 2021-ben az intenzíven február elejétől április végéig 14 CDI esetet és 56 véráramfertőzést regisztráltak. (Kerestük a kórházat, de ők sem reagáltak a kérdéseinkre.)

2019 januárjában a Bajcsy a hírekbe is bekerült, amikor egy hasmenéses járvány miatt több osztályt is be kellett zárni. 2019 novemberében egeret videóztak az egyik fizetős kórteremben, 2020 májusában pedig az borzolta a kedélyeket, hogy két nővér fedetlen arccal ápolt koronavírusos betegeket, mert nehezen lélegeztek a maszk alatt, és ezért levették azt. Ekkor 24 dolgozó fertőződött meg. A kórházban olyan kirívóan magas volt a koronavírusos betegek halálozási rátája (a hírek szerint minden harmadik beteg meghalt), hogy az MSZP a parlamentben tisztázta volna a helyzetet, de a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt a népjóléti bizottság ülése határozatképtelen volt.

Egy meglepetés: Országos Onkológiai Intézet

A budapesti Ráth Görgy utcai Országos Onkológiai Intézet az ország egyik legjobban felszerelt szakkórháza, a fertőzéses rangsorokban évek óta nagyon rosszul szereplő ceglédi Toldy kórházénál jobb karban lévő épületekkel és egyéb infrastruktúrával.

Ezért is szembetűnő, hogy az OOI-ben is évről évre magas volt a kórházi fertőzések előfordulása.

2017-től 2022 végéig 822 kórházi fertőzést jelentettek, melyek közül 199 végződött halállal. Ezek közül 108, vagyis több minden második haláleset hozható összefüggésbe a a kórházi fertőzéssel.

Az OOI vezetése a Direkt36 megkeresésére azt mondta, hogy szerintük szakmaiatlan az OOI-ben kezelt súlyos rákbetegek fertőzési adatait más kórházakéhoz hasonlítani. Az OOI annak ellenére válaszolta ezt, hogy – miként azt levelezésünkben is jeleztük – a Direkt36 egyrészt osztály-szinten vizsgálódott, tehát onkológiát csak más onkológiával hasonlítottunk össze, másrészt még ezen belül is igyekeztünk csökkenteni a betegösszetételből fakadó különbségeket.

Az OOI válaszában azt is hangsúlyozta, hogy intézményük a „radikális daganatsebészeti műtétek és a tüdőtranszplantációs program miatt eleve a legmagasabb szintű intenzív terápiás ellátást nyújtja – beleértve a műtüdő (ECMO) kezeléseket is”, mely egy kifejezetten magas fertőzési kockázatú invazív beavatkozás.

Válaszában az Országos Onkológiai Intézet arra is utalt, hogy más kórházak kevésbé alaposan derítik fel az fertőzéses eseteket és fegyelmezetlenebbül jelentik az adatokat. Közben azonban az is kiderült, hogy a bejelentésekkel vagy azok rögzítésével is vannak problémák. Az intézet a Direkt36-nak küldött válaszához mellékelt ugyanis egy táblázatot arról, hogy 2017-2021 között az egyes fertőzéstípusokból hány esetet jelentettek. A számaik azonban szinte minden esetben eltértek az NNGYK nagy adatbázisában szereplő, elvileg szintén az OOI által jelentett adatoktól (voltak eltérések pozitív és negatív irányba is). Megkérdeztük az NNGYK-t, hogy ennek mi lehet az oka, de nem válaszoltak.

Továbbra sem tűnnek megbízhatónak a hatóságok adatai

A Direkt36 által megszerzett adatbázisból sok adatszolgáltatási hiányosságra is fény derült. A fertőzéseket jelentő kórházak bizonyos mezőket sokszor üresen hagynak. Ilyen például az a rubrika, hogy multirezisztens kórokozók okozta fertőzések diagnosztizálása után elkülönítették-e a beteget. A választási lehetőségek között az igen és a nem mellett az ismeretlen is szerepel, ennek ellenére a Toldy Ferenc kórházban például ezt a mezőt 2021-ben 87 esetben üresen hagyták. A CDI-s betegeknél azért nem derül ki egyik kórháznál sem, hogy elkülönítették-e a beteget, mert

az adatbázis táblázatában nem szerepel olyan oszlop, ahol erre választ lehetne adni.

Csilek András infektológus a Direkt36-nak azt mondta, hogy a fertőzött betegek elkülönítésével kapcsolatos kórházi adatszolgáltatás furcsaságainak hátterében az állhat, hogy a kórházak nem szívesen vallják be, hogy olykor képtelenek betartani a szigorú szabályokat. Gyakran előfordul, hogy nincs elég üres kórterem vagy ágy: ilyenkor hiába előírás, fizikailag lehetetlen máshová vinni a fertőzött betegeket, és a jelentéseket összeállító higiénikusok ködösítenek. „Valahol meg is értem őket – mondta Csilek, – ki szereti kiteregetni a szennyest?”

Az ehhez hasonló súlyos ügyek feltárásához szükségünk van rád is! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!

A kórházak azt is nagyon ritkán ismerik el, hogy a fertőzésnek köze volt a páciens halálához. 2022-ben például az NNGYK jelentése szerint fertőzést elkapó betegek 34-42 százaléka nem tért haza, a kórházak azonban 4-6 százalékban hozták csak összefüggésbe a fertőzés tényét a beteg halálával.

Az NNGYK maga is elismeri, hogy a fertőzéseket a jogszabályoknak megfelelően jelentő kórházak rosszabb színben tűnnek fel, mint azok, amelyek elmulasztják regisztrálni az eseteket. Ahogy tavalyi cikkünkben megírtuk, a hatóság a kórházi fertőzéses adatokért indított perben egyebek mellett azzal érvelt az adatok nyilvánossága ellen, hogy egyes intézményekben az „alacsony fertőzési gyakoriság oka lehet például (…) hogy elégtelen a fertőzések azonosítási gyakorisága (pl. nagyon kevés vérmintát vesznek az orvosok, így a véráramfertőzések alacsony számban kerülnek laboratóriumi igazolásra, ami a bejelentés kritériuma), vagy laza a bejelentési fegyelem”.

Remetehegyi Ildikó, az OKFŐ szakreferense, aki maga is rendelkezik kórházi higiénikusi tapasztalattal, a tavaly ősszel megrendezett Infekciókontroll és betegbiztonság konferencián lesújtó véleményt fogalmazott meg az NNGYK kórházi fertőzésekről szóló éves jelentéseiről.

„Az éves jelentés adatai nem validak, így az arra alapozott elemzések hibásak, az ezekre épülő stratégiák tehát működésképtelenek” – mondta. Szerinte az intézmények kozmetikázzák a számaikat, hogy az adatok „szépek legyenek”, és a rossz adatminőség nem teszi lehetővé, hogy előrelépés történhessen a területen. Azt is kiemelte, hogy a kórházak 14 százaléka egyáltalán nem jelent kórházi fertőzéseket, illetve olyan is akad, amelyik nullás jelentést ad be.

Csilek András azt mondta, hogy a fekvőbetegeket ellátó belgyógyászati, sebészeti, tüdőgyógyászati és intenzív osztályokon mindig elő szokott fordulni nozokomiális fertőzés. Az elmúlt hat évben egyáltalán semmilyen fertőzést nem jelentő intézmények között ugyanakkor ott van a Farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet, ahol három pulmonológiai osztály is működik.

A Direkt36 megkérdezte az intézetet, hogyan lehetséges az, hogy 6 év alatt egyetlen fertőzés sem fordult elő náluk, de nem válaszoltak.

NNGYK: Alapos munka, de félrevezető

Surján György, az NNGYK prevenciós és epidemiológiai igazgatója egy novemberi sajtótájékoztatón elismerte, hogy a Direkt36 matematikailag alapos munkát végzett a kórházi fertőzéses rangsorokkal, ugyanakkor „félrevezetőnek” is nevezte azt. Kijelentette, hogy sajnálja, amiért nem fordultunk hozzá segítségért, mert az NNGYK minden szakemberrel szívesen együttműködik a kórházi fertőzéses adatok vizsgálatával kapcsolatban. „Ami a megkeresést illeti, én szakértői és nem sajtómegkeresésről beszéltem” – válaszolta, amikor ennek a cikknek a készítésével kapcsolatban kerestük meg.

A Direkt36 korábban is számos alkalommal kérte az NNGYK segítségét, egy beosztottjukkal interjút is készítettünk, és a „Semmelweis Projekt” cikksorozatunk megjelenése előtt részletes kérdéssort küldtünk nekik, melyre nem reagáltak.

A novemberi sajtótájékoztatóra a Direkt36-ot nem hívták meg, de a kijelentésén felbátorodva az új adatok megszerzése után emailben megkerestük Surján Györgyöt. Elküldtük az általunk használt statisztika módszertanát, és a segítségét kértük, hogy az elemzéseink még pontosabbak lehessenek. Az igazgató azonban nem volt nyitott az együttműködésre.

A kórházak által jelentett 2017-2022-es fertőzési adatokat tartalmazó adatbázist a TASZ segítségével Wirth Zsuzsanna szerezte meg az NNGYK-tól. Az eredeti táblázatokat az alábbi linkekről lehet letölteni:

• Clostridium difficile fertőzések – 2017, 2018, 2019, 2020, 2021, 2022
• Multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések – 2017, 2018, 2019, 2020, 2021, 2022
• Véráramfertőzések – 2017, 2018, 2019, 2020, 2021, 2022

Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex