Így szorították ki az oroszok a magyarokat Paks 2 egyik fontos cégéből

Amikor a paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János egy tavalyi rendezvényen a gigaprojekt magyar résztvevőiről beszélt, külön is kiemelt egy céget. Ez a Ganz EEG Kft. nevű ipari vállalat volt, amelyet Süli úgy mutatott be, mint amely fontos szerepet játszhat majd a beruházásban.

Volt azonban egy probléma ezzel a példával. A Ganz EEG korábban ugyan valóban magyar érdekeltség volt, de Süli beszédének idejére a magyarok már teljesen kiszorultak a cégből. Helyüket a Paks 2 kivitelezésével megbízott orosz állami atomvállalat, a Roszatom foglalta el.

A Direkt36 kutatásaiból kiderült, hogy ez egy éveken át tartó konfliktus eredménye volt. A Ganz EEG orosz-magyar vegyesvállalatként indult közel tíz évvel ezelőtt, de a két fél a kezdetektől fogva nem jött ki egymással, és annyira elmérgesedett a viszonyuk, hogy perre is mentek. Végül a magyarok maradtak alul, és 2016-ban kiszálltak a cégből, amely így már 100 százalékban az orosz atomvállalat tulajdona lett.

A Ganz EEG orosz átvételével még tovább csökkent az esélye annak, hogy teljesüljön az a célkitűzés, hogy magyar szereplők végezzék majd a 3700-3800 milliárd forintos paksi bővítés munkálatainak legalább 40 százalékát. Bár ennek az aránynak a betartására maga Vlagyimir Putyin orosz elnök is ígéretet tett a Paks 2-ről szóló szerződés 2014 januári bejelentésekor, azóta egyre több jele van annak, hogy magyar tulajdonú cégek nehezen fognak ekkora mértékben munkákhoz jutni. Hazai építőipari források szerint a magyar cégeknek egyszerűen nincs tapasztalatuk ilyen komplex beruházások kivitelezésében.

A kevés kivétel közé tartozott a Ganz EEG, amelynek vezetőjét, Szitár-Csanádi Attilát az ismerői a Roszatom egyik legfontosabb magyarországi bizalmasaként tartják számon. Szitár-Csanádi régóta jó orosz kapcsolatokkal rendelkezik, és több forrás szerint szerepet játszott abban a sok bírálatot kiváltó döntésben is, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címet adott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

A Debreceni Egyetem a Direkt36-nak küldött válaszában nem tagadta Szitár-Csanádi szerepét a díszpolgári cím adományozásában. A Ganz EEG, a kormány és a Roszatom nem reagált a megkeresésünkre.

Társulás az oroszokkal

A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. 2008-ban jött létre, amikor a Magyarország egyik legnagyobb nehézgép-gyártó vállalatcsoportjaként ismert Ganz összeállt az orosz Roszatom egyik cégével. Először úgy tűnt, hogy mindkét fél megtalálta a számítását, és ez egy gyümölcsöző kapcsolat lesz.

A Ganz-csoport profiljának régóta része volt az atomenergia üzlet, a jelenlegi paksi blokkokhoz és volt szocialista országok atomerőműveihez szállítottak például berendezéseket. Szerették volna megőrizni ezt a tevékenységet, és úgy érezték, hogy ez csak akkor fog menni, ha részt vesznek további új orosz atomerőművek építésében. Ehhez viszont meg kellett állapodniuk a Roszatommal, amelynek ez kapóra jött, hiszen ők is erősíteni akarták a pozíciójukat Magyarországon. A paksi bővítés ekkor már benne volt a levegőben, és az oroszok nem akartak ebből kimaradni. „Ez nekik geopolitikailag is fontos, és az első lépés mindig az, hogy az ágazatban kulcspozíciót kell szerezni” – magyarázta egy, a Roszatom hazai tevékenységét ismerő forrás, hozzátéve, hogy lényegében a Ganz volt az egyetlen olyan magyar cég, amely rendelkezett a megfelelő szakmai háttérrel a partnerséghez.

A vegyesvállalat végül úgy állt fel, hogy az oroszok bevásárolták magukat a Ganz-csoport egyik régi cégébe, amely ekkor vette fel a Ganz EEG nevet. Az oroszok többségi tulajdont akartak, az ügyvezetőt ugyanis ők szerették volna kinevezni. A Roszatom (egyik leányvállalatán, az Atomenergomashoz tartozó TTM-en, majd a CKBM-en keresztül) végül 2008 októberében szerzett 51 százalékos részedést a cégben. A további 49 százalék a magyaroknál, vagyis a Ganz Gépgyár Holding Zrt. nevű cégnél maradt.

A pénzen vesztek össze először

Hét hónappal az oroszokkal való társulás után már jelentkeztek is az első problémák, derül ki a Ganz EEG tulajdonosainak fontosabb döntéseiről szóló, a cégbíróságon hozzáférhető úgynevezett taggyűlései jegyzőkönyvekből.

Az első konfliktus amiatt alakult ki, hogy az orosz tulajdonos nem biztosította a vállalt megrendeléseket, és a cég így 2009-ben nem hozta az előre elvárt eredményt. A magyarok azt is szóvá tették, hogy a megállapodás ellenére a „társaság finanszírozását eddig döntően” ők állták. A magyar résztulajdonos a 2009 májusi taggyűlésen ezért kártérítést kért az oroszoktól. A cégiratok szerint az oroszok elfogadták az észrevételeket, és a cég működését ismerő forrás szerint később ugyan fizettek is, de ez az ütközés a későbbi konfliktusok egyfajta előcsatározása volt.

Később a magyar fél az orosz ügyvezetővel szemben emelt kifogásokat. Az egyik taggyűlésen azt rótták fel, hogy az orosz ügyvezető alatt a cég „jelentős veszteséget halmozott fel” (a Ganz EEG a 2010-es évet 540 milliós veszteséggel zárta, míg az előző évben 7,6 milliós nyereséget termelt). Úgy vélték, az akkori ügyvezető alatt ez a helyzet nem is fog változni. A problémát végül az oroszok is belátták, még azon a taggyűlésen kezdeményezték az ügyvezető visszahívását.

Ez után nem sokkal, 2011 augusztusában nevezték ki ügyvezetőnek a céget azóta is vezető Szitár-Csanádi Attilát. A kárpátaljai születésű, korábban egy cégével a Dunaferrnek dolgozó üzletembert szintén az oroszok jelölték, és ismerői szerint nagyon erős bizalmi viszonyban van a Roszatom vezetésével. A Ganz EEG hivatalos dokumentumai is árulkodnak erről. Az egyik taggyűlésen maga Szitár-Csanádi vetette fel, hogy őt „közvetlenül Oroszországból utasítsák”, szerinte ugyanis így könnyebb lesz „a többségi orosz tulajdonos közvetlen utasításait” végrehajtania.

Balra Szitár-Csanádi Attila (forrás: Ganz EEG)

Vannak, akik szerint emiatt a szoros kapcsolat miatt az ügyvezetőre inkább támaszkodnak az oroszok a magyarországi ügyekben, mint a Roszatom hivatalos helyi képviseletére. A bővítés részleteit ismerő forrás Szitár-Csanádi szerepét úgy írta le, hogy informálisan próbálja a Roszatom számára koordinálni a Paks 2 iránt érdeklődő magyar beszállítókat.

Paks 2 kovásza

A Ganz EEG-nél az első konfliktusok után egy darabig úgy tűnt, hogy sínre kerülnek a dolgok. 2012 augusztusában felkereste a céget egy Roszatom-delegáció, majd az orosz atomenergia vállalat néhány nappal később bejelentette, hogy „a jövőben aktívabban kíván támaszkodni” a Ganz EEG-re. Ez után a cég több olyan közleményt is kiadott, amely arról szólt, hogy a Roszatomnak köszönhetően milyen megrendelésekhez jutottak. Például a rosztovi atomerőmű 3-as és 4-es blokkjához szivattyúkat, a Szentpétervár közelében fekvő Leningrád Atomerőmű kettes egységéhez fűtőanyag-kazettákat mozgató, úgynevezett átrakógépet szállítottak. A közleményekben kiemelték, hogy „megnyílt a Ganz számára a zárt orosz atomenergetikai piac”.

Egyre többször került szóba a paksi bővítésben való részvétel is. Szitár-Csanádi 2012 decemberi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy „világszínvonalat képviselő atomerőművi berendezéseik révén” részt vehetnek a projektben. A Paks 2-ről szóló magyar-orosz megállapodás 2014 januári aláírása után a Kommerszant című orosz lap arról írt, hogy a magyar vállalatok közül az orosz Atomenergomashoz tartozó Ganz EEG lehet a Roszatom egyik beszállítója.

Amikor a kormány 2014 nyarán stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Ganz Holdinggal, akkor Szijjártó Péter – abban az időben még külügyi államtitkárként – a cég keleti nyitás során elért sikereiről beszélt, Fitos Zoltán, a Ganz Holding elnök-vezérigazgatója pedig úgy fogalmazott: „kovásza lehetünk a szóban forgó Paks II. hazai 40 százalékos beszállításának”.

A színfalak mögött viszont továbbra sem volt zökkenőmentes a magyar-orosz viszony a cégnél. A Ganz EEG 2014 májusi taggyűlésén készült jegyzőkönyv több oldalon keresztül sorolta a magyar tulajdonos sérelmeit. A magyar fél nehezményezte, hogy a Roszatom a gyártás során hátrált ki egy projektből, ez pedig kellemetlenül érintette a munkára számító Ganz EEG-t.

A magyarok kifogásolták azt is, hogy a Roszatom nem biztosít folyamatosan megrendelést a cégnek, miközben a szindikátusi szerződés szerint ez az oroszok kötelessége lenne. „Még az ajánlatkérést sem a Ganz EGG-nek, hanem másoknak adják” – utaltak a jegyzőkönyv szerint a Roszatom egyik projektjére, majd később felszólították az oroszokat, hogy tartsák be a szindikátusi szerződést és „adják ide tenderen kívül a megrendelést”. Az oroszok erre azzal reagáltak, hogy időközben megváltoztak az előírások a Roszatomnál, majd ebben az ügyben le is szavazták a magyar résztulajdonost.

A magyarok úgy látták, hogy a Roszatom hozzáállása miatt termel folyamatosan veszteséget a cég, és végül ennek kezelése miatt 2014 végén minden korábbinál élesebb konfliktus robbant ki a két fél között. A cégbírósági iratok szerint az oroszok 10 millió euró (3,1 milliárd forint) hitelt akartak felvetetni a társasággal, a magyarok azonban ezzel a lépéssel nem értettek egyet, és az orosz anyacég által folyósított kölcsönnel pótolták volna a hiányt. Az oroszok 2014 decemberében végül a magyar fél ellenszavazata ellenére is jóváhagyták a hitelfelvételt. Erre reagálva a magyarok beperelték az oroszokat, akik erre válaszul szintén indítottak egy pert a magyar tulajdonos ellen.

A Fővárosi Törvényszék 2015 áprilisában elsőfokon a magyar félnek adott igazat. Az ítélet szerint a hitelfelvételről szóló döntést az oroszok csak minősített többséggel hozhatták volna meg, amelyhez kellett volna a magyar tulajdonos szavazata. „Az oroszok nehezen élték meg a pert, nem voltak hozzászokva, hogy bárki ellentmondjon nekik” – fogalmazott az ügyet ismerő magyar forrás.

Nincs más megoldás, eladják a céget

Hiába arattak bírósági győzelmet a magyarok, a konfliktus annyira tarthatatlanná vált, hogy 2016-ban végül eladták 49 százalékos üzletrészüket a Roszatomnak. Az eladással együtt a magyarok lemondtak a hitelfelvétel miatt indult, másodfokon zajló per folytatásáról is. Az oroszok 4,5 millió eurót (mai árfolyamon 1,4 milliárd forintot) fizettek, amivel a magyar fél papíron nyereségesen szállt ki, de persze, ha a Ganz EEG tényleg meghatározó szerepet fog játszani a Paks 2 projektben, akkor jóval nagyobb profithoz is juthattak volna.

Ha „a paksi üzlet jól alakul, akkor túró lesz ez a nyereség” – fogalmazott egy, a cég ügyeit ismerő forrás, aki szerint a Ganz Holding azért szállt ki, mert a magyar fél belátta, hogy a cég csak akkor fog komoly megrendeléshez jutni, ha az oroszok szabadon tudnak dönteni a vállalat ügyeiben. „Elengedték a gyereket, nehogy széttépjék” – fogalmazott.

Bár sajtóhírek is megjelentek arról, hogy a Roszatom 100 százalékos tulajdonos lett a Ganz EEG-ben, magyar kormányzati tisztviselők részéről még ez után is elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyekben úgy utaltak a cégre, mint a paksi bővítés lehetséges magyar szereplőjére. Igaz, Süli János egy parlamenti válaszában azokat a beszállítókat nevezte magyarnak, amelyek Magyarországon tevékenykednek, itt fizetnek adót, hozzájárulnak a magyar GDP-hez, illetve magyar munkaerőt alkalmaznak, nem pedig azokat, amelyeknek a tulajdonosaik is magyarok.

Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter

Putyin díja

A Ganz EEG közben egyre inkább a paksi projekt előterébe került. Szitár-Csanádi szoros orosz kapcsolatairól és a paksi bővítéshez való különleges viszonyáról például nem csak a Ganz EEG-nél betöltött tisztsége árulkodik. Családi szálon is kötődik az orosz atomfejlesztések hazai népszerűsítéséhez: a fia ugyanis az Atomenergiainfo nevű, a Roszatom tevékenységét szorosan követő honlap egyik alapítója.

Ezen kívül két egymástól független, Szitár-Csanádit és a paksi bővítést ismerő forrás szerint az ügyvezetőnek szerepe volt abban is, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgári címet adott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Szitár-Csanádinak írásban több kérdést is feltettünk a díszpolgári címmel és a Ganz EEG-vel kapcsolatban, az ügyvezető nem reagált a megkeresésünkre.

A Ganz EEG és Debreceni Egyetem közötti kapcsolat azonban közismert, az egyetem ugyanis 2017 februárjában ünnepélyes körülmények között kötött együttműködési megállapodást a céggel. Szitár-Csanádi arról beszélt az ünnepélyes aláíráskor, hogy „hatalmas gondot jelent a cég számára a szakemberek elöregedése, ezért a közös munkán keresztül olyan fiatalokat szeretnének behozni az iparba, akik tudják folytatni az új technológiák létrehozását”.

Az egyetem vezetése aztán fél évvel később, 2017 augusztusában döntött Putyin díszpolgári címéről, amit azzal indokolt, hogy “mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban”. Az egyetem a döntést akkorra időzítette, amikor Putyin augusztusban Budapestre érkezett. A díszpolgári cím ellen az egyetem több tanára és diákja is tiltakozott, például azzal érvelve, hogy „az autokraták magasztalása elfogadhatatlan számunkra, mindennel ellenkezik, amit az egyetemi szakmai munkánk során képviselünk.”

Putyin végül a díszpolgári címet nem vette át, az valószínűleg egy későbbi magyarországi látogatásakor fog megtörténni. A Debreceni Egyetem megkeresésünkre azt írta, a díszpolgári címet akkor adják át, amikor azt Putyin át tudja venni. Szitár-Csanádi szerepére vonatkozó kérdéseinkre nem reagáltak. Általánosságban annyit közöltek, hogy több száz iparvállalattal működnek együtt, a szerződött partnereikkel pedig jó kapcsolatot ápolnak.

A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk.

  • Pethő András

    András a Direkt36 egyik alapítója, szerkesztője és ügyvezető igazgatója. Korábban az Origo vezető szerkesztője volt, mielőtt a portál része lett a kormány propagandagépezetének. András dolgozott a BBC World Service-nél Londonban és a Washington Post tényfeltáró rovatánál is. Részt vett számos nagy nemzetközi nyomozó projektben, köztük a Panama-iratok feldolgozásában. Kétszer is elnyerte a legjobbnak ítélt tényfeltáró cikkek szerzőinek járó Soma-díjat. Többször tanult ösztöndíjjal az Egyesült Államokban: 2008-ban a World Press Institute programjában, 2012-13-ban Humphrey-ösztöndíjasként a Marylandi Egyetemen, 2019-20-ban pedig Nieman-ösztöndíjasként a Harvard Egyetemen. András több magyar egyetemen is tanított újságíró kurzusokat.

  • Szabó András

    András nyolc évig dolgozott újságíróként az Origónál, és több évet eltöltött az Indexnél és a vs.hu-nál is. A Direkt36-nál az orosz-magyar kapcsolatokkal, a Fidesz-közeli üzleti körök tevékenységével, és az Orbán-kormány döntéshozatalának folyamataival foglalkozik. 2011-ben Gőbölyös Soma-díjat, 2010-ben pedig Minőségi újságírásért díjat nyert, mindkettőt azért a cikksorozatáért, amely a Gyurcsány-kormány egyik korrupciógyanús ingatlaneladását mutatta be.