Bár a kormány jókora erőfeszítéseket tesz azért, hogy ne derülhessen ki, milyen problémákkal küszködnek a magyar kórházak, van lehetőség az erről szóló információk összegereblyézésére. Az egyik állami hatóság honlapján ugyanis közzéteszik azokat a határozatokat, amelyek azt tartalmazzák, hogy milyen indokokkal zárnak be kórházi osztályok.

Kevés nyomasztóbb olvasmány van ma Magyarországon ezeknél a dokumentumoknál. Ezek a szikár, bürokratikus nyelvezetű szövegek ugyanis minden másnál egyértelműbben árulkodnak arról, hogy mennyire kétségbeejtő helyzetben vannak a magyar állami egészségügyi intézmények.

A Budapesti Uzsoki Utcai Kórházban például azért függesztették fel a műtéteket 2024 júliusában, mert az intézmény „folyadékhűtő rendszerének meghibásodása miatt az összes műtőben elviselhetetlenné vált a hőmérséklet”. A ceglédi kórházban 2022 januárjában „a fül-orr-gégészeti osztály működésképtelenné vált a szakorvosok betegsége miatt” és csak „egy szakorvosunk munkaképes jelenleg, aki a járóbeteg szakellátást végzi”. A dél-budai Szent Imre Kórház sürgősségi osztályán pedig azért nem tudták egy tavaly júliusi éjszakán fogadni a betegeket, mert „nagyobb számban megjelenő ágyipoloskák irtása” történt.

És ez csak néhány kiragadott példa. 2020 eleje óta ugyanis több mint 770 esetben zártak be ehhez hasonló indokokkal kórházi osztályokat vagy állítottak le bizonyos ellátásokat Magyarországon. Ezt onnan lehet tudni, hogy ha egy kórházban átmenetileg működésképtelenné válik egy osztály, és emiatt máshova kell küldeni a betegeket, akkor ezekről hivatalos dokumentum, úgynevezett kijelölő határozat születik. Ezekről időnként megjelennek hírek a sajtóban, de átfogó elemzés erről még nem volt a magyar nyilvánosságban.

A Direkt36 ugyanakkor most – a mesterséges intelligencia segítségét is felhasználva – épített egy adatbázist ezekre a határozatokra alapozva. Ezeknek az adatoknak az elemzésével és több hónapnyi kutatómunkával készült el Kivérző kórházak címet viselő cikksorozatunk, amelynek főbb megállapításai a következők:

• A bezárások harmada azért történik, mert nincs elég orvos vagy ápoló, illetve hiányoznak orvosi eszközök. De arra is van példa, hogy egy osztályra túl sok beteg érkezik, ezért nem tudnak ott többet fogadni.
• Nemcsak a kis, vidéki kórházak osztályai zárnak be, hanem a nagy megyei és centrumkórházak is küszködnek a szakember- és kapacitáshiánnyal.
• Adatbázisunk segítségével kiderítettük, hogy az országban legtöbbször a szolnoki Hetényi Géza Kórház, a budapesti Szent János és a Jahn Ferenc Kórház kérte, hogy zárják be valamelyik osztályát.
• Gyakran akadozik a stroke-ellátás, pedig ezekben az esetekben különösen fontos, hogy a betegek minél hamarabb megfelelő kórházi kezelést kapjanak.
• Emellett sokszor leáll a CT-diagnosztika és a neurológiai ellátás, továbbá a gyermekosztályok, illetve a szülészetek zárnak be a leggyakrabban szakemberhiány miatt.
• A budapesti nagykórházakban zavarják meg a legtöbb beteg gyógyulását a leállások, közülük is kiemelkedik a Szent János Kórház.

A több mint ezersoros adatbázis felépítése mellett összesen 31 interjút készítettünk orvosokkal, mentőkkel, egészségügyi szakemberekkel, politikusokkal és olyan betegek hozzátartozóival, akiket érintett valamilyen módon egy kórházi osztály bezárása. Munkánkat emellett egy mesterségesintelligencia-programozó és egy biostatisztikus is segítette.

Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →

A kutatásainkból az is kiderült, hogy az Orbán-kormány már 15 évvel ezelőtt is látta, hogy a magyarországi kórházi infrastruktúra fenntarthatatlan, az egészségügyi dolgozók öregedése és elvándorlása problémákat jelent, mégsem történtek valódi lépések az ügyben. Jelenleg a kormány éppen végignézi, ahogy spontán zárnak be kórházi osztályok. Tudatos reform hiányában viszont sokszor az történik, hogy véletlenszerűen vagy a helyi politikai lobbierők befolyásának hatására zárnak be osztályok. Ez a folyamat veszélyezteti a betegek biztonságát is, aminek bizonyítására több személyes történetet is bemutatunk sorozatunk következő részeiben. Emellett ezen az oldalon tovább gyűjtjük az osztálybezárásokkal és a problémás kórházi ellátásokkal kapcsolatos történeteket.

Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium elzárkózott az interjú lehetőségétől, kérdéseinkre sem ők, sem a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nem válaszolt. Emellett minden érintett kórháznak küldtünk megkeresést, de többségüktől nem érkezett válasz.

Elromlott műszerek, szakemberhiány, ágyi poloskák

Az osztályok bezárását a legkülönbözőbb indokokkal kérik a kórházak: például egy elromlott műszer, egy az osztályon terjedő fertőző vírus miatt, vagy éppen azért, mert elfogyott az osztályról a dolgozó, aki ellássa a betegeket. Ilyenkor a kórháznak értesítenie kell a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot, amely kijelöl egy vagy több másik egészségügyi intézményt, hogy azok vegyék át a működésképtelen osztály feladatait. A döntésről hivatalos dokumentum is születik, amelyet kijelölő határozatnak hívnak.

Ezek a dokumentumok és az őket módosító vagy visszavonó határozatok 2020 óta felkerülnek az NNGYK oldalára. A többoldalas hivatalos iratokból nemcsak az derül ki, hogy hová irányítják át a betegeket, hanem az is, hogy miért kényszerültek a kórházak bezárni az adott osztályukat.

Ezek a rövid indoklások – például a cikkünk elején idézettek is – a magyar kórházak napi küzdelmeiről árulkodnak. Azért is értékes forrásnak számítanak, mert a kórházak belső problémáiról ritkán beszél nyíltan az egészségügyet irányító Belügyminisztérium.

Ilyen határozatokból több mint ezer került fel az NNGYK oldalára 2020 óta. A Direkt36 egy mesterségesintelligencia-programozó segítségével letöltötte, és egy közel 1200 soros táblázatba rendezte a fekvőbeteg-ellátást érintő dokumentumokat. Az elkészült adatbázisból kiderül, hogy melyik kórházakban, mikor és mennyi időre állt le az ellátás, mi volt ennek az oka és melyik kórházak vették át a betegeket. A bezárásokat több kategóriába soroltuk annak alapján, hogy szakemberhiány, járványok, vagy éppen egy meghibásodott műszer javítása miatt kellett leállítani a munkát egyes osztályokon. (Az adatbázis felépítésének módszeréről bővebben cikkünk végén olvashat.) Ezután statisztikai elemzéseket készítettünk, részben egy biostatisztikus segítségével.

Az elérhető dokumentumok alapján 2020 óta a legtöbbször osztályokat bezáró kórházak a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház, az Észak-budai Szent János Centrumkórház és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház. A sorban következők ezen az infografikán jól látszanak:

Térképre is tettük ezeket a kórházakat, itt a nagyobb karikák a többször akadozó ellátásokat mutatják:

A fenti rangsorból jól látszik, hogy a leggyakrabban pont olyan intézményekben akadozik egyes osztályok működése, amelyeknek igazán széles körű és kimagasló szintű ellátást kell nyújtaniuk. Ezek a teljes megyéket vagy akár az egész országot ellátó centrumkórházak. Ezekben a kórházakban több a drága, speciális műszer, amelyeknek a karbantartása és javítása megakaszthatja az osztályok működését, ugyanakkor az általános orvoshiány is problémákat okoz náluk.

A budai Szent János Centrumkórház például 2021 júniusában arról tájékoztatta az NNGYK-t, hogy szakemberhiány miatt le szeretné állítani az MRI-diagnosztikát. Különböző bürokratikus akadályok miatt a bejelentés után még két hónapba telt, mire egyáltalán megszületett a döntés arról, hogy a kórház szüneteltetheti ezt a szolgáltatást. A betegeket a Szent Margit Kórház vette át. Az egy hónapos szünet letelte után azonban a Szent János újabb levélben jelezte a hatóságoknak, hogy a folyamatos álláshirdetések ellenére továbbra sem találtak munkaerőt, vagyis továbbra sem tudnak MRI-vizsgálatokat végezni. A kórház nem válaszolt a Direkt36 kérdésére, hogy mikorra sikerült megoldani a problémát.

Akár egyetlen orvoson is múlhat egy osztály sorsa

A Direkt36 elemzései szerint a legtöbb bezárást műszaki munkálatok, festés, liftszerelés, CT-javítás, klímaszerelés okozta. Ezek a problémák általában gyorsan megoldódtak, de még ilyen esetekben is előfordult, hogy az elhúzódó javítási munkálatok miatt hetekig akadozott az ellátás.

A Dél-pesti Centrumkórház például 2021 nyarán hat napra kérte a traumatológiai osztály szüneteltetését felújítási munkák miatt, majd két hónap múlva újra be kellett zárniuk, ugyanis „halaszthatatlan garanciális javítások elvégzése vált szükségessé”.

Olyan is előfordult, hogy járvány vagy kártevők miatt zártak be egy-egy osztályt. Ilyen volt például, amikor a Szent Margit Kórház belgyógyászatán 12 beteg kapott el egy hasmenéses járványt, vagy amikor a Dél-budai Szent Imre Centrumkórház sürgősségi osztályán megjelentek az ágyi poloskák.

Adatbázisunk alapján a kórháziosztály-bezárások és az ellátások leállításának harmada azért történik, mert nincs elég szakember, vagy a betegek ellátásának biztonsága veszélybe kerül a túlterheltség vagy hiányzó eszközök miatt. Ez kis, vidéki intézményeket és nagy kórházakat egyaránt érint.

Ennek alapján messze a legnagyobb szakemberhiánnyal a szolnoki Hetényi Géza Kórház küszködik. Öt év alatt kiugróan sokszor, legalább 75 alkalommal kérte a kórház, hogy zárják be valamelyik osztályát, mert nem volt elég dolgozó.

A szintén a lista elején szereplő kistarcsai Flór Ferenc Kórházban főként a fül-orr-gégészeti ellátás akadozott:

„a kialakult humán erőforrás helyzet kritikussá válása miatt” például 2022. június végén kérték az osztály szüneteltetését.

Augusztusi levelükben pedig azt írták, minden igyekezetük ellenére sem tudják fenntartani a működést, mivel a már ott dolgozó szakorvos sem szeretett volna tovább maradni, és egy külsős szakorvossal sem tudtak megegyezni. Emiatt kérték az osztály további szüneteltetését. Novemberre csak egy főorvost és egy szakorvost tudtak alkalmazni, ezért az NNGYK az év végéig meghosszabbította az osztály bezárását. Az elérhető dokumentumok alapján nem világos, hogy azóta rendben működik-e a fül-orr-gégészet Kistarcsán, a kórház pedig nem válaszolt a Direkt36 megkeresésére.

Sok olyan dokumentum van, amely azt mutatja, hogy számos osztály egyetlen orvos nyugdíjazását, megbetegedését vagy szabadságolását sem bírja el. Csak néhány példa:

• A Budapesti Uzsoki Utcai Kórház 2022 őszén közölte az NNGYK-val, hogy nem tudják vállalni a tüdőgyógyászati ügyeletet és a tbc-s hajléktalanok ellátását, mivel nyugdíjazás és felmondás miatt mindössze 2 tüdőgyógyász szakorvos maradt az egész kórházban.
• 2021 júliusában a szolnoki kórház helyett 2 hétig a 140 kilométerrel távolabbi Debreceni Klinikán látták el a tüdő- és mellkassebészeti ellátást igénylő betegeket, mert a két szakorvosból az egyik sportsérülést szenvedett.
• Az esztergomi kórházban a Covid-járvány idején az egyetlen gasztroenterológus szakorvos elkapta a koronavírust, a helyettesítő szakorvos pedig 65 év feletti volt, így átmenetileg nem tudták ellátni a kórházban az osztályra érkező betegeket.
• A Pest Megyei Flór Ferenc Kórház 2020 decemberében jelezte, hogy „évek óta humán erőforrás hiánnyal küzdő” bőrgyógyászati osztálya bezárni kényszerül. Levelükből kiderült, hogy egy rezidens orvos dolgozik csak náluk, „aki tartósan külső intézményben végez szakmai gyakorlatot”, illetve egy főállású szakorvos, aki „január 1-től nem kíván a fekvőbeteg osztályon tovább dolgozni”.

A felújítások és a meghibásodások elhárításához képest a szakemberhiány megoldása általában sokkal nehezebb. A Somogy Vármegyei Kórházban például a tüdő- és mellkassebészetet majdnem öt év után tudták újranyitni.

A Nyírő Gyula Kórház főorvosa még 2015-ben jelentette be, hogy „személyi feltétel hiánya miatt a gasztroenterológiai részlegük átmenetileg szünetel”.

Ezt a kijelölést egy 5 évvel későbbi határozatban meghosszabbították 2021 júniusáig. A kijelölések kapcsán kerestük a kórházakat, de nem válaszoltak.

A stroke-ellátás és a CT-diagnosztika sokat akadozik, a szülészeteken is sok a zavar

A leggyakrabban akadozó ellátások rangsorát úgy készítettük el, hogy megnéztük, melyik osztálytípusokban fordul elő a legtöbb bezárás. Kiderült, hogy éppen azt a területet érinti leginkább, ahol nagyon fontos, hogy a betegek idejében kórházba kerüljenek. A stroke-ellátásról van szó, amelynek kapcsán öt év alatt legalább 167 alkalommal jelezték a kórházak, hogy nem tudják fogadni a betegeket. Ebből 83 bezárás az utóbbi másfél évben történt.

Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →

A stroke – amikor az agy nem jut megfelelően oxigéndús vérhez, ezért károsodnak az agyszövetek – azonnali kezelést igényel, ezért működik a stroke-centrumok országos hálózata. Ha azonban egy stroke-centrum bezár, akkor távolabbra, például a szomszédos megyébe kell szállítani a stroke-ot kapott betegeket. A kezelést 4,5 órán belül meg kell kezdeni, hogy a beteg ne szenvedjen maradandó károsodást, végleges bénulást.

Ezen az ábrán látszik, hogy a stroke-ellátáson kívül a CT-diagnosztika és a neurológiai osztály akadozik a leggyakrabban:

Ha az elemzést szűkítjük azokra az esetekre, ahol kifejezetten a szakemberek vagy a biztonságos betegellátás alapfeltételeinek – például ágyak vagy műszerek – hiánya miatt kellett bezárni, akkor a gyermekgyógyászati ellátások és a szülészeti osztályok kiugróan vezetnek:

Az ábrán legfelül látható gyermekgyógyászat vezető helyét részben az magyarázza, hogy ez egy nagy kategória, amely magában foglalja a gyerekekkel foglalkozó orvosi szakterületek jó részét: például a gyermekszemészetet, gyermekpszichológiát, a gyermek-fül-orr-gégészetet és így tovább.

A szülészeteken kialakult emberhiánynak pedig főként a hálapénz négy évvel ezelőtti betiltásához van köze. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser, egészségpolitikai szakértő szerint a szakemberhiányt főként a „klasszikusan hálapénzes osztályokon, mint például a szülészet, illetve a tervezhető műtéti szakmákban” lehet érezni. Az orvosok a hálapénz beszüntetése után ugyanis nem tudtak annyit keresni, mint azelőtt, így inkább (teljes egészében, vagy legalább részben) átmentek a magánintézményekbe.

Ezen kívül Rékassy szerint a neurológiai, stroke-ellátásban magasan képzett orvoscsapatnak kell folyamatosan készenlétben állnia, és ezt nagyon nehéz napi 24 órában biztosítani. Szerinte ennek az is oka, hogy a jól képzett, fiatal orvosok szaktudását a magyar rendszerben nem fizetik meg eléggé, ez pedig hozzájárul az emberhiányhoz. A szakdolgozók számára pedig azért nem annyira vonzó ez a szakma, mert sok esetben lebénult betegeket kell mozgatni.

Amikor több száz kilométert zötyög a mentő

Az adatbázis segítségével kiszámoltuk, hogy egy-egy osztálybezárás után a betegeknek vagy az őket szállító mentőautóknak hány kilométert kellett megtenniük, hogy az NNGYK által kijelölt helyettesítő kórházba eljussanak.

Külön megnéztünk néhány olyan osztálytípust, ahol olyan betegeket fogadnak, akiknek esetében különösen fontos, hogy gyorsan ellátáshoz jussanak. Több kiugró adatot is találtunk.

Tavaly novemberben például a debreceni égési osztályon megtelt mind a négy ágy, így ha voltak további súlyos égési sérültek a régióban, őket több mint 200 kilométert kellett szállítani, egészen Budapestig. „Az égési sérültek borzalmas fájdalmat éreznek, így őket, ha nagyon súlyos az állapotuk, csak altatott állapotban érdemes ilyen messzire szállítani” – magyarázta Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke. A Debreceni Egyetem Klinikai Központja a Direkt36 megkeresésére közölte, hogy egy nap alatt helyreállt az osztály fogadóképessége, és nincs információjuk arról, hogy lett volna olyan beteg, akit Budapestre kellett szállítani a bezárás következtében.

Lengyel Tibor szerint kórképtől függetlenül minden betegnek megterhelő az átszállítás, a hosszú utaztatás, mivel legyengült állapotban vannak és félnek. „A hozzátartozónak is hatalmas teher és többletköltség egy ilyen kijelölés, hiszen a megszokott, közeli kórház helyett órákat kell utaznia, hogy látogathassa beteg rokonát, esetleg ételt, friss ruhát vigyen neki” – tette hozzá. Emellett a mentőknek és a kijelölt kórházaknak is pluszenergia és -erőforrás, ha nem a megszokott helyre kell vinni a beteget. Szerinte sűrűn előfordul, hogy akár 4 órát is eltöltenek betegekkel a mentők, mert egyik kórház sem akarja fogadni őket leterheltségre hivatkozva.

Az elemzésünk szerint arra is volt példa, hogy koraszülés-veszélyes és veszélyeztetett terhes nők ellátását és az újszülöttintenzív-ellátást helyezték Pécsről Kecskemétre, Zalaegerszegre és Szegedre. Ezek a városok autóval mind több mint 2 óra távolságra vannak. A Pécsi Tudományegyetem Klinikájáról pedig 2019 novemberétől 2020 februárjáig határozatlan időre a kiemelten veszélyeztetett újszülöttintenzív-ellátást több mint 160-190 kilométerrel távolabbi kórházakba szervezték „hirtelen fellépő átmeneti fennakadás” miatt. Ez azóta kétszer megismétlődött, mert megtelt az osztály, ekkor a 160 kilométerrel távolabbi székesfehérvári klinika volt a legközelebbi kijelölt kórház.

Lengyel Tibor szerint a koraszülés-veszélyes és veszélyeztetett terhes nőket általában korábban be is fektetik a kórházba, hiszen a terhesség alatt, szülés közben és még szülés után is megnő a komplikációk esélye. Ha viszont a mentőnek kell vinni a kismamát több száz kilométert, „az különösen veszélyezteti” a nő és a kisbabája egészségét is, hiszen a mentőautóban limitáltak az ellátási lehetőségek a szűk hely, a mozgó jármű és az eszközök elérhetősége miatt. „Egy mentőautó nem tud olyan felszerelt lenni, mint egy egész szülészeti osztály, egy intenzíves társszakmával megtámogatva” – mondta.

A fent említett kórházakat is kerestük kérdéseinkkel, de nem válaszoltak a Direkt36 megkeresésére.

Évek óta szakemberhiánnyal küszködik a szolnoki megyei kórház

Az elemzéseink szerint legtöbbször osztályt bezáró szolnoki Hetényi Géza Kórház régóta küszködik szakemberhiánnyal. Ennek negatív hatásai kiütköztek akkor is, amikor Olej Tamás édesapjának neurológiai ellátásra lett volna szüksége, de nem volt szakorvos a kórházban.

A 67 éves édesapa a tavalyi pünkösdi hosszú hétvége szombatján hirtelen rosszul lett. Hányt, látása romlott, és beszéde zavarossá vált. Mivel a férfinak korábban egyszer már volt egy stroke-ja, amiből teljesen fel is épült, a család tudta, hogy azonnal mentőt kell hívniuk, hiszen felismerték, hogy a tünetek egy újabb agyvérzést jelezhetnek. A mentők gyorsan kiértek, és egy óra múlva, délután 5-kor már fel is vették a férfit a szolnoki Hetényi Géza Kórház sürgősségi osztályára.

A neurológiai osztályra – ahol a hasonló eseteket kezelni szokták – azonban már nem jutottak el, mivel ekkor már nem volt az osztályon szakorvos. Az ügyeletes orvos emiatt telefonon kért tanácsot egy neurológustól, így Olej Tamás édesapját CT-vizsgálatra küldték. Az ambuláns lapon – amelyet a férfi a Direkt36-nak is megmutatott – diagnózisként átmeneti ischaemiás roham szerepel, amely az agy ideiglenes vérellátási zavarát jelenti. Ugyanolyan tünetekkel jár, mint a stroke, de ezek a tünetek néhány perc vagy óra múlva megszűnnek.

„A neurológus véleménye alapján osztályos felvételt nem igényel” – állapították meg a CT után, majd hazaküldték a férfit.

Mivel a család nem tartotta megfelelőnek a kórházban tapasztalt ellátást, ezért három nap múlva elvitték a férfit egy magánkórházba, ahol az eltelt idő miatt már nem tudták pontosan megállapítani, hogy mi történt. Olej Tamás édesapja azóta is egyensúlyzavarral, fáradékonysággal és perifériáslátás-romlással küzd, és a tüneteket orvosi kezeléssel sem tudták megszüntetni. A család a mai napig nem érti, hogyha nem volt megfelelő szakorvos az intézményben, akkor miért nem küldték tovább egy másikba, ahol meg tudták volna alaposabban vizsgálni. „Hiába van kiírva, hogy stroke-központ, ha gyakorlatilag nincs ellátás” – mondta Olej Tamás.

Az intézményt ismerő források beszámolói alapján a Hetényi modern, tiszta és jól felszerelt. „Maga a kórház nem rossz, sőt vannak kifejezetten modern osztályai, de kevés a szakember, és a kórház adósságai miatt nehézkesek az eszköz- és gyógyszerbeszerzések is” – mesélte egy szakorvos, aki évek óta a szolnoki egészségügyi intézmény dolgozója. Hozzátette azt is, hogy vannak olyan osztályok, amelyeken az orvosi ügyeletet csak külsős orvosok megbízásával tudják megoldani. Egy ápoló pedig azt mondta a Direkt36-nak, osztályán csak akkor tudják megoldani, hogy mindenki el tudjon menni szabadságra, ha februárban leadják az egész éves szabadságtervezetet.

A Direkt36 elemzése szerint az egész országban a Hetényi Géza Kórház jelentett be a legtöbbször – legalább 78 alkalommal – osztálybezárást, ebből 75-ször szakemberhiány miatt. Csak 2024 eleje óta 27-szer zártak be ideiglenesen valamilyen osztályt, mert nem volt elég emberük a működtetésre. A kijelölő határozatokból kiderül, hogy főként az arc-, állcsont- és szájsebészet, a stroke, a neurológia, a szülészet és az újszülöttintenzív-osztályok ellátása akadozott.

2022 júniusától decemberig például nem volt olyan hónap, amikor meg tudták volna oldani a szülőszobai ügyeletet a „személyi feltételek átmeneti hiánya miatt”. Olyan is előfordult a stroke- és neurológiai ügyeleten, hogy amikor az egyik orvos nyugdíjba ment, akkor a nyári szabadságolásokat alig tudták megoldani.

„Volt két főorvos, ők nyugdíjba mentek, és nem volt utánpótlásuk” – mondta a Direkt36-nak a neurológiai osztály állapotáról a kórház egyik orvosa. Elmondása szerint emiatt tavaly nyáron csak minden második nap volt neurológiai ügyelet. „Az urológia fekvőbeteg-másfél éve zárva tart, mert két orvos felmondott, egy fiatal orvos Németországba költözött, a többiek pedig nyugdíjba mentek” – folytatta.

A kórház osztályainak akadozása már többször is megjelent a magyar sajtóban, ám a vezetőség ezt nagy nyilvánosság előtt sohasem ismerte el tartós problémaként. Amikor például tavaly az RTL Híradó arról számolt be, hogy a Hetényi Géza Kórházban több ellátás is szünetel, Piroska Miklós, a megyei közgyűlés korábbi fideszes elnökéből lett főigazgató közleményben azt írta, hogy az „egyoldalú, eltorzított és csúsztatásokkal teli híresztelésekkel szemben” az intézményben az ellátás biztosított.

A kórház által közzétett dokumentumok azonban megmutatják, hogy milyen súlyos a humánerőforrás-hiány. Jelenleg a kórház a honlapján közel 20 osztály számos munkakörébe keres dolgozókat, az álláshirdetések alapján főleg orvosból és szakorvosból van hiány az intézményben. A legfrissebb, 2019-es évre vonatkozó szöveges beszámoló úgy fogalmaz, hogy „a szakmai ellátásban továbbra is komoly gondot okoz a szakorvos hiány”.

Közben az intézmény egyike az ország leginkább eladósodott kórházainak, tavaly júniusban 1,1 milliárd forint volt az adóssága.

A szolnoki kórházat hiába kerestük kérdéseinkkel, megkeresésünkre nem válaszoltak.

„Teljesítőképességének határán vagy már azon túl”

Elemzésünk kitért arra is, hol zavarták meg a legjobban a betegellátást az osztálybezárások. Ehhez a betegforgalmat és a bezárások hosszát is figyelembe vettük. A számításhoz a Ferenci Tamás biostatisztikus által feldolgozott és évek óta vezetett, hivatalos állami statisztikákon alapuló adatbázist használtuk (a pontos számítási módszerről részletesen cikkünk végén olvashat), ennek alapján a kórházak rangsora a következő:

Ebből nemcsak az látszik, hogy a budapesti Szent János Kórház kiugróan vezet, hanem az is, hogy a sor élén főként nagy budapesti kórházak vannak. Ez azt mutatja, hogy Budapesten fordulnak elő a legnagyobb zavarok amiatt, hogy egyik kórházból a másikba csoportosítják át az ellátásokat. A Szent János Kórház nem reagált az adatelemzés eredményével kapcsolatos kérdéseinkre.

Bár az adatbázisunk alapját adó kijelölő határozatok száma évről évre változott, több, az egészségügyi rendszert jól ismerő szakember is egyetértett abban, hogy az utóbbi 10 évben sokat romlott az egészségügy helyzete, és érzékelhetően több az osztálybezárás. Lengyel Tibor szerint is növekedett a bezárások száma az utóbbi időben, és többször fordul elő, hogy a mentők arról kapnak tájékoztatást, hogy egy-egy intézményben valamelyik osztály nem működik.

Ráadásul az NNGYK oldalán megjelenő határozatok csak a jéghegy csúcsát mutatják, és valójában jóval több kórházi osztály küszködik súlyos problémákkal. Rékassy Balázs szerint ugyanis azokban az esetekben még nem szoktak osztályt bezárni, ha valahol a kevesebb dolgozó miatt kevesebb ágy üzemel, mint kellene, csak akkor, ha már tényleg minden kötél szakad.

„A valóságban sokszor előfordul, hogy jóval kevesebb ágyon, kevesebb nővérrel, nehezen kiállítható ügyeleti csapattal, de működik egy osztály” – mondta.

Ezt a helyzetet mutatja meg közelről egy 2023-as kúriai ítélet, amely egy nagy megyei kórházban dolgozó szakorvos munkaügyi perében született.

Az orvos – aki szerinte jogtalanul visszatartott járandóság miatt perelte be a kórházat – már a nyolcvanas évek óta volt az intézmény munkatársa, 2020 óta pedig a gyermekosztályt vezette. Egyedüli szakorvosként vitte az osztályt egy, később két rezidens segítségével. Emellett heti három napon egy endokrinológus (hormonzavarok kezelésével foglalkozó) szakorvos igyekezett neki besegíteni a munkába.

„A felperes az állandó orvoshiány miatt szinte a kezdetektől fogva, de 2021. áprilisától kezdődően már szinte folyamatos jelleggel rendkívüli munkaidőben dolgozott, hiszen az ügyeleteit követően pihenés nélkül, azonnal munkába kellett állnia, más szakorvos hiányában” – írja az ítélet. Az orvosnak 7 hónap alatt 31 ügyeletet kellett elvállalnia, melyek után sokszor másnap reggel ismét munkába állt.

„A többletfeladatokat a felperes egyre nagyobb nehézségek árán, teljesítőképességének határán vagy már azon túl végezte. Hosszú időn keresztül bízott azonban abban, hogy a létszámproblémák idővel megoldódnak, erre azonban megnyugtató módon nem került sor” – írja a határozat. Mivel a kórház továbbra sem tudta megoldani, hogy mások is segítsenek a munkában, az orvos 2021 novemberében beadta azonnali hatályú felmondását.

Lengyel Tibor szerint a jelenlegi rendszer csak rövid távú túlélésre elég.

„Az egészségügyi rendszert nem irodisták tartják életben, hanem a dolgozók, ápolók, orvosok, mentők, akik megoldják, hogy működjön valahogy. Ők elhivatottságból is dolgoznak. Ezt használja ki az állam” – összegezte.

Cikksorozatunk következő részeiben személyes történeteken keresztül bemutatjuk, hogyan veszélyezteti a betegeket a rendszer, és megmutatjuk azt is, hogy miért nem foglalkozik a probléma megoldásával a kormány.

Ha neked vagy hozzád közel állóknak van személyes története kórházi osztálybezárásokkal kapcsolatban, oszd meg velünk ezen az oldalon.

A cikksorozat szerkesztője: Wirth Zsuzsanna.

Illusztráció: Török Virág / Telex

Az adatvizualizációk elkészítésében közreműködött Bakró-Nagy Ferenc / Telex

Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.

Hogyan készült az adatbázis?

A kórházi osztályok bezárásáról és újranyitásáról szóló határozatok, valamint az azokhoz tartozó egyéb mellékletek 2020 óta az NNGYK oldalára kerülnek fel. Ezekből a dokumentumokból több mint 1400 darab volt elérhető, amikor március végén elkezdtük az adatelemzést. Világos volt, hogy egyesével letölteni, majd manuálisan adatbázisba rendezni a többoldalas, bonyolult határozatok tartalmát hónapokig tartana, ezért kértük egy mesterségesintelligencia-programozó segítségét. Azért is döntöttük a mesterséges intelligencia használata mellett, mert a határozatok többoldalas jogi folyószövegeiből programozással nem tudtuk volna kiszedni a számunkra érdekes információkat. A dokumentumokban előfordult, hogy ugyanarra a jelenségre többféle kifejezést használtak, az évek során a kórházak nevei is változtak, a dátumokat néha számmal, néha betűvel írták, ezek miatt pedig szükség volt arra, hogy a program ne csak olvasni, hanem értelmezni is tudja a szöveget.

A programozó egy magas szintű programozási nyelv, a Python segítségével töltötte le a határozatokat. Ez után szembesültünk a következő feladattal. Az NNGYK rengeteg dokumentumot szkennelt formátumban töltött fel az oldalra, így ezekben nem lehetett szöveget keresni, és másolni sem. Ennek megoldására optikai karakterfelismerő szoftvert használtunk, amely képes egy fotón található szöveget felismerni, és azt szerkeszthető és kereshető szövegformátummá alakítani. A dokumentumok közül ezután kiválogattuk azokat, amelyek nem voltak relevánsak az elemzésünk szempontjából, például kiszedtük a járóbeteg-ellátásokat érintő határozatokat.

Ez után következett az adatbázis felépítése, amelyhez a programozó az OpenAI és a Google Gemini nevű mesterséges intelligenciával működő programjait használta.

Azt kértük a programtól, hogy keresse ki a dokumentumokból, melyik kórház kér osztálybezárást, melyik ellátás szünetelését, mindezt milyen indokkal és mennyi időre kérik. Azt is kértük, hogy számolja ki, hogy az érintett intézmények milyen távolságra vannak egymástól.

Miután ezzel elkészültünk, a Direkt36 szerkesztőségéből öten egyenként ellenőriztük az így létrejött, 1250 soros adatbázist, és kijavítottuk az esetleges hibákat. Ez után már egyszerűen, Excel-kimutatások és Python programozás segítségével is ki tudtuk számolni, hogy melyik kórházak kérnek legtöbbször osztálybezárást, melyik osztályok a leginkább érintettek, és milyen okok állnak legtöbbször a leállások mögött.

Adatbázisunk a 2020 óta született dokumentumokból készült, a 2024 előttiek közül azonban néhány hiányozhat. Hiába kértük ugyanis az NNGYK-t, hogy ha vannak náluk olyan határozatok, amelyeket eddig valamiért nem töltöttek fel a honlapjukra, akkor osszák meg velünk a kimaradtakat, csak részben teljesítették a kérésünket: csak a 2024 óta eltelt időszak határozatait adták oda teljeskörűen, ezért a korábbi években keletkezett határozatok közül néhány – nem világos, hogy pontosan hány – hiányozhat. A statisztikát az is befolyásolja, hogy több, az osztálybezárások körülményeit ismerő forrásunk szerint a kórházak az utóbbi években szorgalmasabban jelentik be az NNGYK-nak, ha problémájuk támad egy osztály működtetésével. Ez jó hír olyan szempontból, hogy a friss adatok megbízható képet festenek, viszont nem teszi lehetővé az összehasonlítást a különböző évek között.

Mivel csak 2024 óta vannak pontos adataink, ezért erre az évre vonatkozóan számoltuk ki, hogy az egyes kórházakban arányaiban mennyire zavarta meg a betegellátást a bezárás, azaz mennyi úgynevezett ápolási napot érintett. Egy ápolási napon egy beteg egy kórházban töltött napját értjük. Ez a kórházi betegforgalom egyik bevett mérőszáma, amelyről a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a NEAK minden évben részletes statisztikákat közöl, intézményi és azon belül szakma (például szülészet, szemészet) lebontásban. Ezen adatokból kiszámolható, hogy zavarok nélkül mennyi ápolási napot teljesített volna a kórház, és ennek hány százalékát zavarták meg a bezárások. Mindez kiszámolható kórház, szakma, vagy akár az egész magyar egészségügyi ellátórendszer szintjén is. (A számításaink alapját adó adatok táblázatos formában innen elérhetők.)

De itt sem ment minden simán, mert több probléma is előkerült a 2024-es adatok vizsgálata közben. Azokkal a határozatokkal, amelyekben meg volt adva a bezárás konkrét időtartama, egyszerű dolgunk volt, hiszen csak megszámoltuk, hány napot érint a bezárás. Akadtak azonban olyan határozatok, amelyek bizonytalan időre, „visszavonásig” szóltak. Ilyen esetben a visszavonó határozatok között kerestük meg, hogy melyik lehet az, amelyikben jelzik, hogy az osztályt újranyitják. Azokban az esetekben, ahol egyáltalán nem volt visszavonó határozat, az év végét adtuk meg az újranyitás dátumaként, mivel csak azt az egy évet tudtuk összevetni a betegforgalmi adatokkal. A fenti módon számolva azt kapjuk, hogy az összes kórház betegforgalmának 0,6 százalékát zavarták meg az osztálybezárások 2024-ben.

126 kórházból 96-ban nem volt ilyen típusú zavar, és mindössze 7 kórház volt, ahol 1 százalék feletti volt az eredmény. Nehéz megítélni, hogy ez sok vagy kevés, hiszen nemzetközi összehasonlító adatról nem tudunk, és a korábbi hazai adatokhoz viszonyítás is problémás. A későbbi adatokat ugyanakkor ehhez már lehet majd mérni, de még fontosabb, hogy ezzel a módszerrel az egyes kórházak is egymással összehasonlíthatóvá váltak – így derült ki például egyértelműen, hogy a leginkább budapesti nagy kórházak fekvőbetegeinek az ellátását zavarják meg az osztálybezárások.