Súlyos hiányosságokat és elborzasztó körülményeket tárt fel hazai gyermekotthonokban egy vizsgálatsorozat, amelyet még 2024-ben rendelt el az akkori kormány – derül ki a Direkt36 által kiperelt, korábban titokban tartott vizsgálati jelentésekből.

A minden egyes megyében külön lefolytatott vizsgálatokról szóló jelentések számos súlyos megállapítást is tartalmaznak. Kiderül belőlük, hogy sok gyerek kénytelen volt elfogadhatatlan körülmények közt, penészben, sötétben, balesetveszélyes bútorok közt élni. Volt olyan megye, ahol kiderült, hogy a napvilágra került bántalmazások után magukra maradtak a gyerekek a traumáikkal, máshol a kortársak közti szexuális bántalmazások terjedésére mutatott rá a vizsgálat.

A talán legdurvább esetről a Bács-Kiskun megyei jelentés számolt be. A vizsgálat megállapítása szerint az egyik ottani intézményben a gyerekek éheztek, mert este fél hét után már nem jutottak semmilyen ételhez. Emiatt voltak gyerekek, akik szexuális bántalmazást is hajlandók voltak eltűrni egyes társaiktól cserébe azért, hogy ennivalót kapjanak tőlük.

Megkérdeztük a volt és a jelenlegi kormányzat felelőseit, hogy milyen lépéseket tettek a jelentésekben feltárt problémák megoldására. Az ellenőrzések elindítását korábban bejelentő Rétvári Bence, a Belügyminisztérium egykori parlamenti államtitkára nem reagált a megkeresésünkre.

A területtel most foglalkozó Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) azt közölte, hogy a 2024-es ellenőrzés után 2025-ben és 2026-ban is „zajlottak belső vizsgálatok a BM-ben, amelyek gyerekotthonokat érintettek, és azokat a jelentéseket is a két tárca közötti átadás-átvételt követően megkaptuk és megismertük”. A minisztérium hozzátette, hogy augusztus 31-én nyilvánosságra fogják hozni „az általunk végzett Gyermekvédelmi Diagnózis első részét lezáró” jelentést, amelyben a „legfrissebb gyermekvédelmi részjelentés releváns adatait” is közzé fogják tenni.

„A gyermekvédelmi rendszer egésze szenved attól, hogy a szakellátás gyakorlatilag teljesen bedugult 2026-ra. Új férőhelyeket kell létesíteni, és meg kell oldani a krízisellátás problémáját” – közölte az SZCSM, hozzátéve, hogy „ezeknek a sürgető feladatoknak az ellátására előterjesztést állítottunk össze, amely jelenleg tárcaközi egyeztetésen van”.

Elhallgatták az ellenőrzések eredményét

Ezek a jelentések azért készültek, mert röviddel a kegyelmi botrány kirobbanása után, 2024. február 29-én a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára, Csizi Péter arra utasított valamennyi kormányhivatalt, hogy soron kívüli ellenőrzést folytasson le a gyermekotthonokban.

Az ellenőrzéseket a kormány még nagy nyilvánosság előtt hirdette meg. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára jelentette be 2024. március 12-én, hogy soron kívüli hatósági vizsgálat zajlik márciusban és áprilisban minden gyermekotthonban a bántalmazási esetek belső kivizsgálására fókuszálva. Rétvári akkor elmondta, hogy az ellenőrzések 530 bentlakásos gyermekintézményt érintenek. Erről a Kormány.hu-n is jelent meg közlemény, az ellenőrzések híre végigfutott a sajtón.

Arról viszont, hogy milyen eredményeket hoztak, a kormány már nem kommunikált. Ellenőrzési jelentését csupán egyetlen kormányhivatal, a Nógrád megyei hozta nyilvánosságra honlapján. A Direkt36 ezért 2025. szeptember 2-án közérdekűadat-igényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz, kérve az ellenőrzési jelentések kiadását.

Ezek helyett azonban a tárca csak olyan rövid összefoglalókat küldött, amelyekről utóbb a bíróság is megállapította, hogy sablonosak, kormányhivatalonként nagyrészt egyező szövegűek és általánosságokat tartalmaznak. A Direkt36 a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indított a tényleges jelentésekért.

2025. december 16-án a Fővárosi Törvényszék a Direkt36-nak adott igazat elsőfokú ítéletében. A törvényszék arra jutott, hogy a kiadni kért jelentések egyértelműen közérdekű adatnak minősülnek. A pert 2026. április 30-án jogerősen, másodfokon is megnyertük a Fővárosi Ítélőtáblán. A jelentésekre ezután is még hónapokig kellett várni, azokat végül július 31-én, már a kormányváltás után küldte el a Belügyminisztérium jogutódja, a Szociális és Családügyi Minisztérium.

Bár az eredeti bejelentés szerint az ellenőrzések a bántalmazási esetek belső kivizsgálására fókuszáltak, végül ezen a területen kevés problémát találtak a jelentések szerint. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivétel, itt egy egyházi fenntartású intézmény esetében „a fellelhető dokumentumokból megállapítást nyert, hogy nem került megfelelően, az előírások szerint kivizsgálásra a gyermekbántalmazási eset”. A jelentés nem részletezi, milyen esetről van szó.

Ugyanez a megyei kormányhivatal viszont felhívta a figyelmet egy súlyos problémára.

„Az állami intézmények esetében általánosnak mondható kiemelendő hiányosság, hogy szinte minden esetben elmaradt az érintett gyermekek pszichés megsegítése, tekintettel arra, hogy évek óta fennálló hiányosság a pszichológus szakember foglalkoztatása”

– olvasható a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei jelentésben. Nem csak pszichológusból van hiány: a magyarországi gyermekvédelem sok éve fennálló és ismert problémája a nagy fluktuáció és a szakemberhiány, kevés a nevelő, a gyermekfelügyelő is. Ez a jelentésekben is visszaköszön.

Este fél hét után még kenyér sem volt

Visszatérő elem a jelentésekben a kortársak közötti bántalmazás. (A jelenségről a Direkt36 februárban közölt egy átfogó cikket.) A Vas megyében született dokumentumban megjegyezték, hogy a legfiatalabb bántalmazó mindössze 9 éves volt. Ugyanitt megállapították, hogy a gyerekek közötti szexuális bántalmazások száma az előző évhez képest növekvő tendenciát mutatott.

„A gyermekotthonoknak foglalkozniuk kell ezzel a problémával, fontos a gyermekek nemi identitásának erősítése, a szexualitással kapcsolatos kultúra elsajátításában való aktív közreműködés a gyermekotthonok munkatársai részéről” – áll a jelentésben.

A jelentések nem mindig nevezik meg a konkrét gyermekotthonokat. Így azt sem lehet tudni, hogy melyik az a Bács-Kiskun megyei otthon, ahol az éhezés szexuális bántalmazáshoz vezetett.

A jelentés ugyanakkor több részletet is tartalmaz az ott történtekről. A dokumentum szerint a speciális gyermekotthonban nem kaptak elég ételt a gyerekek, esténként egyszerűen nem volt mit enniük. „A központi konyhán a vacsora 6:30 órakor véget ér és ezt követően a gyermekek részére semmilyen élelemforrás (kenyér, vaj, lekvár, stb.) nem áll rendelkezésre” – rögzíti a jelentés azzal a ténnyel együtt, hogy ezek a gyerekek sportolnak, tehát többet kellene enniük. Így fogalmaz:

„az intézményben ellátott gyermekek speciális ellátási igényükből kifolyólag halmozott problémákkal terheltek, nevelésüket, személyiségük formálását részben sporttevékenységekkel egészítik ki, melyek fizikailag értelemszerűen igénybe veszi a szervezetüket, így táplálékigényük is nagyobb mértékű”.

Ebben az intézményben több esetben előfordult szexuális bántalmazás gyerekek között, és ezek egy része kifejezetten az éhezéssel függött össze. A jelentés ugyanis hivatkozik egy rendőrségi nyomozásra, amely „megállapította, hogy a bántalmazott gyermekek élelemért cserébe alávetették magukat a bántalmazóknak”.

A nyomozás részleteire vonatkozó kérdéseket küldtünk a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságnak, de egyelőre nem kaptunk választ.

Penész, kosz és sötét

A megkapott jelentések hossza és részletessége is változó. Az alaposabb és terjedelmesebb anyagok több esetben az otthonok fizikai állapotának súlyos hiányosságait emelték ki.

Bács-Kiskun megyében állapították meg például ezt egy otthonról: „a lakószobákban a gyermekek részére biztosított szekrények, ágyak elavultak, kifogásolt minőségűek, állagukat tekintve balesetveszélyesek, a közösségi helyiségekben használt ülőgarnitúrák, fotelek rongyosak és koszosak, a hidegburkolatok töredezettek, balesetveszélyesek, a szobákban lévő meleg burkolatok sérültek, hézagosak, balesetveszélyesek.”

Budapesten az egyik otthonban azt tapasztalták az ellenőrök bejárás során, hogy használaton kívül, raktárban álltak nagy mennyiségben számítógéphez való monitorok, adományba kapott számítógépek, konyhai bútorok, nagygépek. Mikor rákérdeztek ennek az okára, az derült ki, hogy „adott esetben a megnövekedett terhelést az elektromos hálózat nem bírná, ezért a használatba vétellel nem is kísérleteznek”. Egy másik gyermekotthon nagyépületének első emeletén húsz lámpából kettő világított, tizennyolc foglalatban nem volt égő.

Szintén a fővárosi kormányhivatal jelentésében szerepel a következő részlet: „A csaptelepek, csempék, zuhanytálcák (épített) közel 50 évesek, takaríthatatlan, nem lehet tisztán tartani a legnagyobb igyekezet ellenére sem. Vízkő eltávolítatlan, idült.” Hozzáteszik:

„A legtöbb helyen nincs személyzet a takarításra, a gyermekek maguk takarítanak beosztás szerint.”

Vas megyei lakásotthonokban is siralmas állapotokat találtak az ellenőrzésen. „Az emeleti fürdőszobákat egyik lakásban sem tudják használni a gyermekek, mivel a zuhanyzástól átázik a mennyezet. Emiatt 12 gyermek egy fürdőt használ, amely fürdőkádas és a sok párától nagyon penészesek a falak, mállik le a vakolat” – olvasható a Vas megyei jelentésben, amely azt is rögzíti, hogy a problémák ráadásul hiába ismertek már egy ideje, a szóban forgó négy lakásotthon állapota „az előző ellenőrzés óta tovább romlott”.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után megkaptuk a minisztériumtól Pest és Tolna korábban hiányzó jelentéseit is. Mindkettő rögzít máshonnan már ismert problémákat. A Tolna megyei jelentés is ír dolgozói létszámhiányról, valamint rossz fizikai környezetről, például elhasználódott matracokról. Itt azonban gyermekbántalmazási esetek kezelésében is találtak kivetnivalót. “A dokumentációkat nem megfelelően vezetik a szakemberek. A gyermekbántalmazási adatlapokat pontatlanul töltik ki, nem a protokoll szerint járnak el” – sorolja a jelentés. A kormányhivatal Tolna megyében utóellenőrzést rendelt el minden ottani gyermekotthonban, ami arra jutott, hogy “a tárgyi felszereltségben, karbantartási munkák elvégzésében a hiányosságokat pótolni tudták, azonban a személyi feltételeket továbbra sem tudják biztosítani”.

A Pest megyei jelentésben is megjelenik a tárgyi és személyi feltételek bírálata. Leírják például, hogy a Pest megyei gyermekotthonoknál a be nem töltött álláshelyek aránya az ellenőrzések időpontjában 16,4 százalék volt. Két telephely esetében itt is előfordult, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: hogy nem kaptak pszichés megsegítést a bántalmazott gyerekek. A jelentés keményen fogalmaz: “a területen dolgozó elhivatott munkatársak és vezetők erőfeszítéseinek ellenére súlyos veszélyeztető tényező” a gyermekotthonok épületeinek “kritikus állapota, a gyermekotthonban kötelezően előírt szakmai létszám nem megfelelő biztosítása, valamint a gondozási helyek nagyfokú hiánya.”

Kiemelt kép: Plakát a 2022. április 3-i országgyűlési választás és gyermekvédelmi népszavazás előtti kampányban – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex