A kormány dicsekedett a lélegeztetőgépek vásárlásával, mégis ők kötötték a legrosszabb üzletet Kínával az egész EU-ból

Van egy jó sztorid? Írj nekünk!
Partnerünk a

Június 15-én, pár nappal azelőtt, hogy Magyarországon megszüntették a koronavírus miatt kihirdetett vészhelyzetet, Szijjártó Péter külügyminiszter köszönetet mondott a parlamentben azoknak, akik segítettek a vírus elleni védekezésben. Nemcsak az egészségügyi dolgozók, a tanárok és a rendőrök munkáját köszönte meg, hanem méltatta a kormány teljesítményét is.

Külön kiemelte, hogy az óriási nemzetközi versenyhelyzet ellenére is sikeresen szereztük be a vírus elleni védekezést segítő egészségügyi eszközöket: más országokban „komoly tragédiák” történtek az eszközhiány miatt, mi viszont „időben léptünk, működött a légihíd (…) Kína és Magyarország között” – mondta Szijjártó. Orbán Viktor miniszterelnök egy hónappal korábban, május 15-én Hszi Csin-ping elnöknek telefonon is megköszönte Kína segítségét.

A Direkt36 által összegyűjtött és elemzett nemzetközi kereskedelmi adatok szerint azonban az egész Európai Unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzletet. Március óta Magyarország fizeti a legmagasabb kilogrammonkénti egységárat a Kínából érkező lélegeztetőgépekért. A koronavírus csúcsán, idén áprilisban például Olaszországnál több mint tízszer, Németországnál pedig ötvenszer magasabb egységárat kellett fizetnünk.

Azt a kormány is elismerte, hogy a járvány idején nehéz és ezért drága volt lélegeztetőgépeket és más eszközöket beszerezni. A külügyminisztérium egyik államtitkára ezt azzal magyarázta nemrég, hogy aki többet vásárolt, annak többet is kellett fizetni az ilyen eszközökért. A kereskedelmi adatok szerint azonban ez sem igaz: a nálunk jóval többet vásárló európai országok sokkal kedvezőbb árat tudtak kialkudni, mint a magyar kormány.

A külügyminisztérium nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mi az oka az óriási árkülönbségnek.

A 444 viszont megkapta a külügyminisztériumtól a lélegeztetőgépek beszerzésére kötött szerződéseket. Ezekből az derül ki, hogy a legtöbb gépet, több mint 6000 darabot egy maláj cégtől vette Magyarország 170 milliárd forintért. Bár ezek a szerződések sem nyújtanak teljes képet arról, hogy az egyes géptípusokból pontosan mennyit rendelt az állam, az látszik, hogy a különböző állami beszerzések nem voltak összehangolva, a külügy pedig igen drágán vásárolt.

A koronavírus elleni védekezést segítő eszközök beszerzésénél több probléma is felmerült az elmúlt hónapokban. A vírus magyarországi megjelenését követően hetekig arról számoltak be egészségügyi dolgozók, hogy nem érkezett hozzájuk elegendő védőfelszerelés, majd gond volt a beszerzett áruk, többek közt a tesztek minőségével is. A beszerzések egyik nagy nyertese pedig egy olyan cég volt, ahol egy minisztérium dolgozó édesapja tölt be vezető pozíciót. Ezekről mind írtunk a Direkt36-on, a koronavírusról szóló cikkeiket itt lehet elolvasni.

Vérre menő küzdelem

Az elmúlt hónapokban kormánypárti politikusok rendszeresen hangsúlyozták, hogy a koronavírus miatt óriási verseny alakult ki az egészségügyi eszközök piacán, különösképp a lélegeztetőgépekért kezdődött kemény harc. „Az Európai Unió külpolitikájának jelentős része abból áll, hogy folyamatosan bírálat alatt tartja Kínát. Ehhez képest az elmúlt hónapokban azt láttuk, hogy minden európai uniós tagország, szinte kivétel nélkül, vérre menő küzdelmet folytatott egymással Kínában a védekezéshez szükséges eszközök beszerzése érdekében” – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter június közepén a parlamentben.

Ezek a beszerzések megjelennek azokban a kereskedelmi adatokban is, amelyeket az Európai Unió országai küldenek a közösség statisztikai hivatalnak, az Eurostatnak. A tagállamok havonta jelentik, hogy egyes terméktípusokból mekkora mennyiségben és értékben, mely országokkal kereskedtek.

A különböző termékekről nem egyesével, hanem több hasonló termékről együtt közölnek adatokat. A lélegeztetőgépek például a 9019 20 00-es vámtarifaszámú, „Ózon-, oxigén-, aerosolterápiai készülék, mesterséges lélegeztető vagy más gyógyászati légzőkészülék” csoportba tartoznak. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal tájékoztatója szerint ebben a kategóriában többféle típusú, de hasonló funkciójú gépek szerepelnek. Az Eurostat adataiból az nem derül ki, hogy az egyes országok pontosan hány darab és milyen típusú gépet szereztek be, az viszont igen, hogy az adott csoportban összesen hány kilogrammnyi árut exportáltak és importáltak, és ezekért mennyi pénzt fizettek.

Az Eurostat adatai szerint a lélegeztetőgépek csoportjában az év első két hónapjában még nem ugrott meg a magyarországi import a tavalyihoz képest. A koronavírus itthoni megjelenése után azonban meredeken nőtt a Kínából beszerzett áruk mennyisége: márciusban 11,7 tonnányi, áprilisban 32,9 tonnányi eszközt rendeltünk, majd májusban 175,5 tonnát. Bár júniusban már alig voltak új fertőzöttek Magyarországon, a beszerzések ekkor pörögtek a csúcson, ekkor 347,4 tonnányi légzéssegítő eszköz érkezett Kínából. Négy hónap alatt összesen 567,5 tonnányi eszközért 482 millió eurót (169,8 milliárd forintot) fizettünk.

A legdrágábban vásároltunk, de nem a legtöbbet

A külügyminisztérium szerint a nagy mennyiség nem hozott alacsonyabb árakat, épp ellenkezőleg: „Ha valaki többet akart venni, akkor többet kellett fizetnie” – írta Sztáray Péter András államtitkár egy parlamenti kérdésre, hozzátéve, hogy „az emberi élet nem múlhat pénzen”. Az Eurostat adatai azonban nem támasztják alá ezt az állítást. Más európai országoknak sikerült nálunk több eszközhöz jutni sokkal olcsóbban:

  • Idén március és június között az Európai Unió összes tagállama közül Magyarország költött a legtöbbet a Kínából érkező lélegeztetőgépek importjára.

  • Azonban ennyi pénzért nem hozzánk érkezett a legtöbb eszköz.

  • Ugyanebben az időszakban Németország és Hollandia is nagyobb mennyiségű lélegeztetőgépet szerzett be Kínából, összesen mégis kevesebbet fizettek vírus hatására ezekben az országokban is emelkedett a beszerzés mennyisége a 2019-es hónapokhoz képest, de nem olyan meredeken, mint Magyarországon.)

  • Németország a magyar mennyiségnél közel kétszer nagyobb össztömegű (1014,3 tonnányi) eszközt szerzett be kevesebb, mint a magyar ár tizedéért (30,7 millió euróért). Hollandia is nagyobb össztömegű (582,3 tonnányi) eszközt szerzett be, azonban ezért kevesebb, mint a magyar ár harmincadát (13,7 millió eurót) fizették ki. Olaszország közel ugyanakkora össztömegű (551,8 tonnányi) eszközt vásárolt, mint Magyarország, ezért azonban kevesebb, mint a magyar ár tizedét fizették.

A koronavírus terjedése megdrágította a védekezéshez használt eszközöket, de az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy a legrosszabbul Magyarország járt az áremelkedéssel:

  • Míg a koronavírus előtt a lélegeztetőgépek termékcsoportjában az országok többsége kevesebb, mint 50 euró/kg egységáron kereskedett, áprilisra az EU tagországai közül 11 fizetett 100 euró/kg-nál magasabb egységárat.

  • Március óta Magyarország fizeti a legmagasabb kilogrammonkénti egységárat a Kínából vásárolt lélegeztetőgépekért. Áprilisban Magyarország 1410 euró/kg-os áron jutott hozzá az eszközökhöz. Ekkor a második legmagasabb egységárat (373 euró/kg) Szlovéniában fizették, ahol azóta kormányválság alakult ki a túlárazott lélegeztetőgép-beszerzések miatt.

Többet rendeltünk, egyelőre keveset adtunk tovább

A külügyminisztérium a Direkt36 kérdésére nem adott részletes tájékoztatást arról, hogy az egyes gépekből pontosan mennyit, és milyen áron szereztünk be a vírus elleni védekezésre. Az elmúlt hónapokban főként politikusok megszólalásaiból lehetett nyomon követni, hogy hány darab lélegeztetőgépet vásároltunk.

Orbán Viktor miniszterelnök még korábban úgy számolt, hogy ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg a járványban, akkor 8 ezer lélegeztetőgépre lesz szükség. Június közepén Szijjártó Péter azt mondta, hogy Kínából 10 ezer lélegeztetőgép érkezett, majd pár nappal később Menczer Tamás külügyi államtitkár közölte, hogy összesen 16 ezer lélegeztetőgépet rendeltek, hogy abból 10 ezer biztosan megérkezzen.

A külügyminisztérium most annyit közölt velünk, hogy augusztus elejére összesen 15 825 darab lélegeztetőgépet szállítottak Magyarországra. A gépek átlagára 57 106 euró volt (jelenlegi árfolyamon 20,1 milló forint), így ezek összesen több mint 300 milliárd forintba kerültek.

444 kikérte a külügyminisztériumtól a lélegeztetőgépvásárlásokkal kapcsolatos összes szerződést. Ebből kiderül, hogy mely cégek, és mennyi pénzért szállították a gépeket: a legnagyobb értékben a maláj GR Technologiestől rendelt az állam (6258 darabot 178 milliárd forintért). A második legnagyobb tételben (1114 darabot 27,6 milliárd forintért) egy szlovák cégtől, a Profoundtól vásároltak eszközöket, emellett pedig több kínai és magyar cég is szerepel a beszállítók közt.

A TMT Technics ezer lélegeztetőre szerződött, de ennyit nem tudott leszállítani. Amit tudott: 208 darab mindenféle típus 29 ezer euró/db-tól 42 ezer euró darab áron. A Medirex egy nagyobb csomagról kötött szerződést, nem tudni, hogy ebből mennyi a lélegeztető és mennyiért. A Sinopharm szerződéséből sem derül ki semmi, a Cathay Advisory Ltd. is kapott 2,5 milliárd forintot üzlet felhajtására, de erről sem tudni semmi többet. Mindenesetre 15000 lélegeztetőgép szerepel a táblázatban, és 302 milliárd forint. A táblázat a 444 gyűjtése.

Egyes szerződések több, mások kevesebb részletet tartalmaznak a beszerzésekről, így teljes képet nem adnak arról, hogy az egyes cégek pontosan milyen típusú gépeket, mely országokból, milyen mennyiségben és áron szereztek be. A külügyminisztérium a szerződések mellékleteit egyelőre nem küldte el a 444-nek.

Menczer Tamás külügyi államtitkár korábban azt is elmondta, hogy a beérkezett gépek közül azokat, amelyekre itthon nincs szükség, értékesíteni fogjuk, és már vannak is érdeklődők Afrikából és Ázsiából. Az Eurostat adatai alapján idén májusig a legnagyobb értékben Lengyelországba, Romániába és Németországba exportáltunk a lélegeztetőgépek termékcsoportjába tartozó eszközökből, öt hónap alatt összesen 323 millió forintért.

Partnerünk a

Itt szólhatsz hozzá a cikkhez