A kötvényprogram lezárása óta egyre több külföldi érkezik az országba, akikről nem tudni, miért vannak itt

Van egy jó sztorid? Írj nekünk!
Partnerünk a

Miközben Orbán Viktor a bevándorlásellenes politikai egyik legfőbb európai szószólájává vált, egyre több olyan külföldi rendelkezik Magyarországon való tartózkodásra jogosító okmányokkal, akik esetében nem lehet tudni, hogy pontosan milyen alapon jutottak hozzá ezekhez.

Az elmúlt két évben a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) több mint 9 ezer embernek adott tartózkodási engedélyt „egyéb célból”. Ebbe a kategóriába elvileg sok minden beleférhet az ingatlanvásárlástól a nyelvtanuláson át a családfakutatásig. A hivatal ugyanakkor azt állítja, nincsenek statisztikai adataik arról, hogy konkrétan milyen indokokra hivatkozva kaptak ezek a jelentkezők magyar papírokat.

Az ilyen engedélyek száma különösen nagyot ugrott az után, hogy a kormány 2017-ben lezárta a sokat támadott letelepedési kötvényprogramját, amelynek keretében éveken át pénzért kaptak külföldiek tartózkodásra jogosító papírokat. Míg tavalyelőtt még mintegy 3700-an kaptak „egyéb célból” tartózkodási engedélyt, addig 2018-ban már több mint ötezer külföldi szerzett így papírokat.

Van azonban több fontos különbség is a kötvényes és a kötvény nélkül szerzett papírok között. A kötvényprogramban részt vevők összesen 290-360 ezer euróval (90-110 millió forinttal) tudtak jelentkezni (ennyiből jött ki a kötvény ára és az azt árusító cégek részére járó díj). Az egyéb típusú tartózkodási engedélyért azonban mindössze 18 ezer forintos ügyintézési díjat kell fizetni a BMH-nak. Ezzel munkát nem lehet vállalni, és csak határozott idejű tartózkodásra jogosít (igaz, három év magyarországi tartózkodás után letelepedési engedélyt is lehet igényelni, amely határozatlan idejű tartózkodásra jogosít). A kötvényes papírokhoz hasonlóan az egyéb típusú tartózkodási engedéllyel szintén szabadon lehet utazni a Schengen zóna területén.

Akik nem férnek be egy kategóriába sem

A 2007-es, külföldiek tartózkodását és beutazását szabályozó törvény szerint a BMH többféle indokkal – többek között tanulmányi, munkavállalási vagy kutatási céllal – adhat tartózkodási engedélyt külföldieknek.

Egyéb célból azok kaphatnak magyar papírokat, akik egyik nevesített kategóriába sem férnek bele, de a Magyarországon való tartózkodásuk mégis „indokolt”, írta kérdésünkre a BMH. A Direkt36 által megkeresett, jelenleg is Magyarországon élő külföldiek tapasztalata szerint a BMH egyéb célként elfogadta például azt, ha valaki magyar nyelvet akar tanulni, egy vállalkozás beindításán dolgozik, és azt is, ha családfa kutatás céljából érkezik Magyarországra. Ilyen módon 2008 és 2012 között évente átlagosan 2200 külföldi kapott magyar papírokat.

2012-től egy új indokkal is lehetett egyéb típusú tartózkodási engedélyt igényelni: ez a kötvényvásárlás volt. A Rogán Antal által kezdeményezett kötvényprogram adott arra lehetőséget külföldieknek, hogy 250 ezer, majd később 300 ezer euróért letelepedési kötvény vásároljanak. Ezért cserébe egyéb típusú tartózkodási engedélyt, majd később határozatlan idejű tartózkodásra jogosító letelepedési engedélyt kaptak.

Más országok hasonló programjaihoz képest a magyar kormány igen kedvező feltételeket kínált a befektetőknek, öt év után például visszakapják a befizetett pénzüket. A program 2017-es leállításáig összesen 6583 befektető élt ezzel a lehetőséggel, és szerzett letelepedési engedélyt.

Eközben azonban továbbra is voltak olyanok, akik kötvényvásárlás nélkül jutottak egyéb típusú tartózkodási engedélyhez. A számuk a kötvényprogram fennállása alatt is fokozatosan nőtt (és mindig magasabb volt, mint a kötvényes befektetőké), de a program berekesztése után ugrott meg igazán: 2017-ben 3724-en, tavaly pedig 5413-an kaptak ilyen tartózkodási engedélyt.

 

Tavaly Iránból érkeztek a legtöbben ilyen módon (1223 fő), őket követték a kínaiak (881 fő), amerikaiak (716) és oroszok (460). 2015 és 2017 között azonban 20 olyan külföldi is kapott egyéb típusú letelepedési engedélyt, akinek az állampolgársága ismeretlen a BMH adatai szerint.

Mind a kötvényes, mind a kötvény nélkül érkezők családtagjai is igényelhetnek magyar papírokat, így a teljes létszám jóval magasabb, ha őket is számításba vesszük. Egy kötvényes befektető például átlagosan két további családtagja számára kért letelepedési engedélyt. A BMH arról azonban nem vezet nyilvántartást, hogy a kötvényvásárlás nélkül tartózkodási engedélyt kapó külföldi mellett hány családtag igényelt magyar papírokat.

Jolly Joker lehetőség

Míg a kötvényvásárlás esetében szinte automatikusan jártak a magyar papírok, a kötvény nélküli jelentkezők esetében a BMH mérlegelésen múlik, hogy ki kaphat egyéb célú tartózkodási engedélyt, mondta a Direkt36-nak három névtelenséget kérő ügyvéd, akik évtizedek óta foglalkoznak külföldi állampolgárok letelepedésével. A BMH honlapja szerint a beérkezett kérelmet 21 nap alatt bírálja el a regionális igazgatóság, de további részleteket nem közölnek arról, hogy hány ember, milyen mérlegelési szempontok alapján dönt. „Ez egy Jolly Joker lehetőség, bármi lehet az egyéb cél mögött” – mondta egyikük.

Ilyen indok lehet például az ingatlanvásárlás. Ahogy tavaly megírtuk, https://www.direkt36.hu/uj-magyar-letelepedesi-programot-hirdet-az-uzletember-aki-benne-volt-a-kotvenyprogramban-is/ röviddel a 2018-as választások után Kínában és Vietnámban jelentek meg hirdetések, amelyek szerint a kötvényprogram lezárása után egy új, ingatlanalapú bevándorlási program indul Magyarországon. A hirdetők között olyan üzletemberek is voltak, akik korábban a kötvények árusításából profitáltak. Az ingatlanalapú bevándorlás ügyintézését is több tízezer eurós díj fejében vállalták, és ingatlanvásárláért cserébe pedig egyéb típusú tartózkodási engedélyt ígértek a külföldieknek.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ azonban akkor azt közölte, hogy a „program egyszerűen hazugság”, a cikkeink megjelenése után pedig a hirdető cégek is törölték a reklámjaikat.

Ha hivatalos kormányzati program nincs is, a törvény nem zárja ki, hogy valaki az ingatlanvásárlásaira tekintettel igényeljen egyéb típusú tartózkodási engedélyt, mondta a Direkt36-nak nyilatkozó egyik ügyvéd, aki a kilencvenes évek eleje óta segít külföldieknek magyar ügyeiket intézni.

„Elméletileg az ingatlanvásárlás is beleférhet az egyéb kategóriába” – mondta az ügyvéd, aki bár nem vett részt az ingatlanalapú bevándorlás reklámozásában, tavaly mégis „rengetegen kérdezősködtek” nála a hirdetett ingatlanos programmal kapcsolatban. „Nemcsak Kínából és Vietnámból, hanem a világ minden régiójából voltak érdeklődőink” – mondta. Amikor azonban ezek a külföldiek megtudták, hogy hivatalos kormányzati program nem indult, és a tartózkodási engedély megszerzése nem garantált, többet nem jelentkeztek az ügyvédnél.

Címlapi kép: Szecsődi Balázs, www.miniszterelnok.hu

Partnerünk a

Itt szólhatsz hozzá a cikkhez