A belügyi államtitkár korábban azt mondta a parlamentben, hogy a problémás ügyfelek engedélyét már visszavonták. Másokra gondolhatott.

Atiya Khoury letelepedése ellen akkor sem emeltek kifogást a magyar hatóságok, amikor már amerikai szankciós listán szerepelt az Aszad-rezsim támogatása és más jogsértések miatt. A magyar rendőrség szerint az amerikai lista nem volt kizáró ok.

Kína után Vietnamban is megjelentek az ingatlanbefektetéssel megszerezhető tartózkodást népszerűsítő reklámok. Ezt a programot nem támogatja az állam, de az üzletet részben ugyanazok a cégek bonyolítják, akik a sok bírálatot kapott kötvényprogramban is részt vettek.

Demeter Mártát korábban arról tájékoztatta a Bevándorlási Hivatal, hogy Atiya Khoury biztonsági átvilágítása során az eljáró hatóságok nem tártak fel semmilyen kockázatot. A témával az Európai Parlament képviselői is foglalkoznak.

A hongkongi cég most azt mondja, hogy nem voltak elég körültekintők. A kormány szerint a program egyszerű hazugság.

Nem tervezik a magyar hatóságok a 444 és Direkt36 cikkében megnevezett két sötét hátterű szír állampolgár magyar papírjainak visszavonását. A Bevándorlási Hivatal szerint egyikük nem kötvényvásárlás révén kapott letelepedési engedélyt, bár egy rokona ezt állította nekünk.

Aleppóból Pesterzsébetre tette át a székhelyét, majd beszállt a Rogán-féle programban a férfi, akit tavaly novemberben kommandósok vittek el. Olyan szír üzletembert is beengedtek Magyarországra, akit az amerikai kormány szerint emberi jogi jogsértések miatt terhel felelősség.

Rogán Antal pár hónapja azt mondta, hogy tudomása szerint a letelepedési kötvényt vásárlók közül senki nem telepedett le Magyarországon. A Direkt36 azonban talált több ilyen kínai családot is.