2018-ban már egymás után a harmadik magabiztos, kétharmados győzelmét aratta a Fidesz, és kívülről a párt egységesnek és fegyelmezettnek tűnt. A háttérben azonban volt legalább egy elégedetlen politikus, aki a nyilvánosságtól ugyan visszavonult, de a folyosói beszélgetésekben rendszeresen kifejtette a nemtetszését.

Ez az ember Lázár János volt, aki nem sokkal korábban még a kormány talán második leghatalmasabb embere volt a Miniszterelnökséget vezető miniszterként, de a 2018 áprilisi választás után felállt újabb Orbán-kormányban már nem kapott helyet.

Rossz szemmel nézte például, hogy a Fidesz fiatalabb generációjához tartozó politikusok közül többen is gyorsan befolyásos pozíciókba kerültek. Előszeretettel élcelődött például Gulyás Gergelyen, aki 2018-ban tőle vette át a Miniszterelnökség irányítását. „Lázár a háta mögött cikizte, hogy mennyire szarul csinálja és lehúzza a Kormányinfókat” – mondta egy kormánypárti forrás, aki több ilyen beszélgetést végighallgatott. Lázár ugyanis kifejezetten büszke volt rá, hogy miniszterként minden csütörtökön órákon át válaszolgatott az újságírók kérdéseire, és úgy vélte, Gulyás hozzá képest sokkal rosszabb teljesítményt nyújt.

Lázár a fideszes képviselőkkel beszélgetve többször gúnyolódott azon is, hogy Kocsis Máténak milyen kellemetlenségeket okozott, hogy a politikust a volt SZDSZ-es Ungár Klára az egyik Facebook-posztjában homoszexuálisnak nevezte. (Kocsis perelt emiatt, a másodfokon eljáró bíróság azonban úgy döntött, hogy a kijelentés nem sértette a politikus jó hírnevét.) Lázár az ezzel való viccelődéssel a Fidesz frakcióját 2018-tól vezető Kocsis tekintélyét is rombolta a kormánypárti képviselők szemében.

Lázár szurkálódása mögött egy mélyebb kritika is meghúzódott. Ismerősei szerint a politikus úgy gondolja, hogy valójában kétféle Fidesz létezik. Az egyik az úgynevezett „elkorcsosult Fidesz”, ahova Lázár főleg Budapesten politizáló fideszeseket sorol, mint például Gulyás Gergely, Kocsis Máté, illetve a párton belüli legnagyobb riválisának számító Rogán Antal. Őket Lázár nemcsak „elkényeztetett, elpuhult népségnek” tartja, hanem – egy hozzá közel forrás szerint – elvtelennek is. Úgy véli, ezek a politikusok mindig azt képviselik, amit a társadalmi többség éppen támogat.

Lázár velük szemben magát – a politikus gondolkodását ismerő forrás szerint – Áder Jánossal, Kövér Lászlóval, a KDNP-s Semjén Zsolttal együtt, a „vidéki Fideszhez” sorolja. Lázár szerint rájuk nem a pragmatikus gondolkodás a jellemző, hanem az, hogy vannak vízióik, elveik, és ehhez próbálják megnyerni a többség támogatását.

Lázár azért sem kedveli Rogánt és Gulyást, mert úgy véli, hogy az ő lobbijuk eredménye volt az, hogy ő 2018-ban kikerült a kormányból. A politikus szerint ugyanakkor ez a csapat a Covid-járvány és egyéb válságok okozta kihívások idején leszerepelt, és Orbán Viktor miniszterelnök emiatt hívta vissza őt a kormányba. A politikust ismerő forrás szerint Lázár a 2022-es visszatérésében komoly lehetőségeket látott, és úgy érezte, végre elégtételt vehet az őt ért sérelmekért.

Azóta Lázár ismét a kormány és a Fidesz egyik meghatározó figurájává nőtte ki magát. Ő lett a kampány egyik legtöbbet szereplő kormánypárti politikusa, és ismét beférkőzött Orbán Viktor szűkebb körébe is.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a súlyos ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

A Direkt36 arra volt kíváncsi, miként zajlott Lázár nyolc évvel ezelőtti háttérbe szorulása és hogyan sikerült újra visszakerülnie a kormányba és ezzel a hatalom centrumába. Közel húsz, a kormány működését ismerő forrással beszélgetve az rajzolódott ki, hogy 2018-ban azért került partvonalra, mert Orbán maga is úgy érezte, hogy Lázárnak túl nagy ambíciói voltak, és már az is felmerült, hogy a miniszterelnöki pozícióra tör.

Lázár aztán elfogadta, hogy még nem jött el az ő ideje, és többek között Mészáros Lőrinc segítségével kezdett el újra építkezni, aki a 2022-es kormányalakítás során lobbizott is Orbánnál Lázár érdekében. A kormányba való visszatérése után Lázár kifejezetten kereste Orbán társaságát, és a négyszemközti találkozóikon igyekezett arról meggyőzni a kormányfőt, hogy a többi miniszterhez képest ő felkészültebb, a minisztertársai területét is sokkal jobban átlátja.

Lázárnak a cikkben szereplő állításokról részletes kérdéssort küldtünk, a politikus ezekre azonban nem reagált. Orbán nevében a Kormányzati Tájékoztatási Központ a kérdéseink egy részét „fake news-nak” nevezte. Arra a kérdésünkre azonban, hogy Orbán 2018 előtt hogyan kezelte Lázár miniszterelnöki ambícióit, azt válaszolták, hogy „jól”. Mészáros szintén nem reagált a kérdéseinkre.

I. A bukás

Megdöbbenve hallgatta Lázár János 2018 április 20-án reggel a Kossuth Rádiónak nyilatkozó miniszterelnököt.

Orbán az újabb Fidesz győzelmet eredményező választás után néhány nappal ugyanis érdekes részletet árult el az új kormánya összetételéről. „A központi részt, az agyközpontját a kormánynak szeretném átalakítani, ezt szerénytelenül Miniszterelnökségnek nevezzük. Itt szeretnék egy másfajta vezetési szerkezetet létrehozni” – fogalmazott a miniszterelnök. Ezzel egyértelművé tette, hogy meneszteni fogja a tárcát irányító Lázárt.

Lázár minderről a rádióból értesült. A politikus még az interjú előtt is arra számított, hogy a néhány nap múlva esedékes találkozójukon Orbán először személyesen vele fogja átbeszélni, hogy milyen szerepet szán neki a következő ciklusban.

Lázár – egyik ismerőse szerint – a miniszterelnök lépését annyira megalázónak érezte, hogy azonnal felhívta Orbán személyi titkárát, és lemondta a kormányfővel tervezett találkozóját. Annak érdekében, hogy gyorsan visszaszerezze a kezdeményezést, nyilvánosan is megszólalt. A helyi hódmezővásárhelyi rádiónak elmondta: távozik a kormányból, és a következő ciklusra visszavonul az egyéni választókerületébe. Ezt követően pedig még a telefonját is kikapcsolta.

Ismerőse szerint Lázár még akkor is dacos maradt, amikor egy későbbi időpontban végül találkozott a miniszterelnökkel.

„Orbán kérdezte tőle, hogy mit szeretne csinálni a jövőben, akkor János mondta, hogy teniszezni akar”

– mondta a forrás. A találkozó annyira rosszul sikerült, hogy a két politikus közel két évig nem is beszélt egymással, Lázár pedig egy időre szinte a teljes politikai befolyását elvesztette.

Orbán azért hozta ilyen kellemetlen helyzetbe a politikust, mert úgy érezte, hogy Lázár túlontúl ambiciózus, és az általa generált konfliktusok szétfeszítik a miniszterelnök által felépített rendszer kereteit.

Nem sokkal korábban úgy tűnt, hogy a politikai karrierjének első részét hódmezővásárhelyi polgármesterként töltő Lázár üstökösszerű felemelkedése megállíthatatlan. Orbán még a Fidesz ellenzéki éveiben figyelt fel az ügyesen szereplő és a Fidesz gazdasági holdudvarát is segítő politikusra. Lázár jutalmul a 2010-es kormányváltás után a Fidesz parlamenti frakcióvezetője lett. 2012-től pedig Orbán hivatalát, a Miniszterelnökséget vezette, előbb államtitkárként, később miniszterként. Ezen a posztján fokozatosan óriási portfóliót gyűjtött össze, az uniós pénzek elosztásától, a külföldi hírszerzéstől, a paksi atomerőmű bővítésétől kezdve számos terület tartozott hozzá.

Orbán azért bízott rá ennyi feladatot, mert Lázár a politikai akaratot hatékonyan tudta keresztülverni a kormányzati apparátuson. Egy volt kormánytisztviselő szerint Lázár produktívan vezette a többtucatnyi szakállamtitkár részvételével zajló államtitkári értekezleteket is. „Ha valaki hadovált, abba belefojtotta a szót, ha új érvek nem jöttek elő, akkor gyorsan döntött” – mesélte az egyik értekezlet résztvevője, aki szerint Lázár „lubickolt ebben a szerepben”. A heti rendszereséggel, újságíróknak tartott kormányinfókon szintén a felkészült politikus képét építette magáról.

Orbán politikai akaratát közvetítve azonban számos kormányzati szereplővel konfrontálódott. „Megsértett mindenkit, ment előre, mint egy tank” – fogalmazott a kormány tevékenységére rálátó egyik forrás. Lázár konfliktuskereső személyisége ezen túl még további összeütközéseket generált. Elterjedt róla a párton belül, hogy ha párttársai bizalmasan megosztják vele kritikus véleményüket a Fidesz vezetéséről, akkor ő ezt később továbbadja, ezzel kellemetlen helyzetbe hozva azokat, akik megbíztak benne.

Orbán bizalma azonban sokáig töretlen volt, és így Lázár egyre több mindent engedett meg magának. Nyilvánosan kormányzati szereplőket, intézkedéseket bírált, ami a kormánypárton belül merőben szokatlan volt. Sőt, néha úgy tűnt, mintha a miniszterelnököt is kritizálná. „Amíg ők futballt néznek, én dolgozom” – mondta például 2015-ben a Fidesz vezetésének focimániájára utalva.

A fideszes politikusok egymás közti beszélgetésein emiatt egyre többször merült fel, hogy Lázárnak miniszterelnöki ambíciói vannak.

„Lázár egy idő után úgy lépett fel, mint egy lehetséges utód, mint egy belső kihívó”

– mondta egy volt kormánypárti képviselő arra utalva, hogy a Fideszben többen is úgy érezték, Lázár elkezdett konkurálni Orbánnal. Az ambícióiról Lázár szűkebb körben nyíltan beszélt. A politikushoz közel áll egyik forrás szerint a 2014-18-as ciklus második felében Lázár a baráti társaságában, egy étteremben azt részletezte, hogy „nem Orbán ellen tör, de ha a körülmények úgy alakulnak”, akkor miniszterelnök akar lenni.

Mivel a Fideszben Lázár szándékairól többen is értesültek, a kormánypárton belül olyan pletykák terjedtek el, hogy a miniszter Orbán háta mögött szervezkedik. Ezek a szóbeszédek – kormánypárti források szerint – arról szóltak, hogy ha a 2018-as választás után Fidesznek nem lesz meggyőző parlamenti többsége, akkor Lázár a Jobbikkal összefogva akarja kiszorítani Orbánt a hatalomból.

Ezt azonban konkrét bizonyítékok nem támasztották alá. Egy Lázárt közelről ismerő forrás szerint a pletykák hátterében az állhatott, hogy az Orbán utáni időszakra készülő Lázár ügyesen építette a kapcsolati hálóját, így a nagyobb ellenzéki pártok, például az MSZP és a Jobbik néhány politikusával is beszélő viszonyban volt. Közéjük tartozott a Jobbik akkori elnöke, Vona Gábor is.

A Jobbik belső viszonyait ismerő egyik forrás szerint Lázár még frakcióvezetőként időközönként közös vacsorák keretében rendszeresen leült beszélgetni Vonával.

„Lázár ekkor elmagyarázta a kormány lépéseit, hogy mit miért tesznek”

– mondta a találkozókról információkkal rendelkező forrás. Szerinte azonban ezek a beszélgetések arról szóltak, hogy a két politikus jobban megismerje egymást, nem pedig arról, hogy a háttérben közösen szervezkedjenek. (Vona a megkeresésünkre megerősítette, hogy 2010 után valóban volt egy olyan időszak, amikor havi rendszerességgel vacsorázott Lázárral, 2014 után azonban ezek elmaradtak, és már csak a parlamenti folyósokon találkoztak.)

Közben ugyanakkor más ügyek is bizalmatlanságot szültek Lázárral szemben. Ő felügyelte a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatalt (IH), amelynek politikailag kockázatos akciói is voltak. Ezek közé tartozott például, amikor az IH megfigyelte az EU csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a Magyarországon vizsgálódó ellenőreit. Az OLAF nyomozói 2015 és 2017 között a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az uniós források felhasználásával lebonyolított közvilágítási projektjeit vizsgálták. A megfigyelések révén az IH hozzájuthatott az Orbán család üzleti ügyeire vonatkozó információkhoz is.

Mindez gyanút ébresztett a kormányfő környezetében, és a kormánypárti politikusok körében is visszatérő téma volt, hogy Lázár politikai célokra használja az IH-t.

„A fideszes parlamenti padsorokban akkor az volt a pletyka, hogy rádolgozik Orbán családjára”

– mondta Lázárról a kormánypárt működésére rálátó egyik forrás. Erre a bizalmatlanságra ráerősített maga Lázár is, aki szűkebb körben szeretett azzal kérkedni, hogy bizalmas információi vannak kormánypárti politikusokról és üzletemberekről. „Ő az a típus, aki folyamatosan sejtet, inszinuál, ez lényegében a szexepilje” – mondta Lázárról egy vele kapcsolatban álló forrás.

A miniszterelnök ezzel párhuzamosan több olyan lépést is tett, amellyel Lázárt gyengítette. Orbán 2015 őszén miniszteri rangban a kabinetfőnökévé tette meg Rogán Antalt. A Rogán vezette minisztérium Lázártól átvette a kormányzati kommunikáció és az állami reklámköltések felügyeletét. A miniszterelnök ezzel a lépésével megágyazott Rogán és Lázár rivalizálásának. Ennek jele volt az is, hogy mindkét politikus úgy vélte, a számukra kellemetlen ügyek – például Lázár külföldi fácánvadászata, Rogán helikopterezése – a másik ármánykodása miatt került nyilvánosságra.

Lázárt nemcsak Rogán megerősödése érintette kellemetlenül. 2016 nyarán a kormánypropaganda személyeskedő támadást indított Spéder Zoltán kormányközeli bankár ellen, a hatóságok pedig ezzel egy időben házkutatásokat tartottak nála.

„Olyan volt, mint a Keresztapában, látványos volt, hogy üzenetértéke legyen”

– mondta az összehangolt akcióról egy volt kormánytisztviselő, aki szerint Spéder azzal haragította magára a miniszterelnököt, hogy saját szakállára túlterjeszkedett a pénzügyi szektorban.

A forrás szerint a leszámolás Lázárnak szánt üzenet is volt. A Spéderrel baráti viszonyt ápoló Lázár felügyelte ugyanis miniszterként azokat az állami vállalatokat – a Magyar Fejlesztési Bankot, a Magyar Postát –, ahol a bankár fokozatosan kiterjesztette a befolyását. Később ezeket a területeket Orbán el is vette Lázártól, azzal párhuzamosan, hogy Spédert minden fontosabb, a gazdasággal és a médiával összefüggő pozíciójából kiszorították.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a súlyos ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Lázár így fokozatosan teherré vált Orbán számára, aki úgy döntött, hogy a következő kormányában Gulyás Gergelyre bízza a Miniszterelnökség irányítását. „Orbánra amúgy jellemző az, hogy időnként eltesz embereket egy befőttesüvegbe, majd később előveszi őket” – mondta egy korábbi kormányzati tisztviselő Orbán személyzeti politikájáról.

A 2018-as választás után ez történt Lázár Jánossal is, akit egy jó távoli polcra helyezett el a miniszterelnök.

II. A száműzetés

Lázár 2018 nyarán a korábbi parlamenti dolgozószobája helyett egy eldugott helyen kapott irodát. A Batthyány tér közelében, az Iskola utcában, a kormány egyik adminisztratív épületében rendezkedett be.

Ezt a félreeső helyszínt Lázár nem maga választotta. Az itt található egyik kisebb irodát a kormány utalta ki a nemdohányzók védelmével foglalkozó miniszterelnöki biztossá kinevezett politikus számára. Ehhez a politikailag nem túl fajsúlyosnak számító pozícióhoz pedig egyetlen főből álló titkárságot kapott.

Mindez jól mutatta, hogy a kormányból való kikerülése után a hatalma csúcsán több ezer fős apparátust irányító Lázár számára mekkorát fordult a világ.

Lázár nem csak egyszerűen kiszorult Orbán közvetlen környezetéből, de a vele korábban konfrontálódó vezető kormánypolitikusok igyekeztek megnyirbálni Lázár befolyását, illetve a lojálisabb munkatársait megpróbálták kiszorítani a pozícióikból.

Ez érintette például Lázár egyik bizalmasának számító Csepreghy Nándort is, aki 2018-ig a Miniszterelnökség miniszterhelyetteseként dolgozott. Bár ő szeretett volna képviselő lenni, a 2018-as választáson a pártlistának még szimbolikus helyére sem tették fel, ami jelezte, hogy Lázár kiszorulóban van. A történteket ismerő egyik forrás szerint Csepreghynek később felajánlották, hogy maradhat az újonnan felálló kormányban, de „ahhoz lazítania kellene a Jánossal való kapcsolatán”. Ő erre nem volt hajlandó, és így nem is kapott semmilyen pozíciót.

Hasonlóan járt Lázár másik közeli bizalmasa, a sajtóügyeit intéző Krakkó Ákos is. Krakkó 2018 után szeretett volna visszatérni korábbi munkahelyéhez, a Hír Tévéhez. A csatorna épp ekkoriban került ki a miniszterelnökkel szembeforduló, előtte sokáig a Fidesz gazdasági hátországát építő Simicska Lajos tulajdonából, és vált újra a kormányzati propagandagépezet fontos szereplőjévé. A Hír Tévé azonban végül nem vette vissza Krakkót. „Listázva voltak, nem kaphattak semmilyen pozíciót” – mondta a történteket ismerő egyik forrás Csepreghyről és Krakkóról.

Egy idő után Lázár két bizalmasának a helyzete rendeződött. Mindketten a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál kaptak munkát, amelyet még köztársasági elnök korában Áder János alapított. Csepreghy az alapítvány igazgatója, Krakkó pedig a kommunikációs vezetője lett. Lázár egy interjúban Ádert olyan emberek közé sorolta – Simicskával és Spéderrel együtt – akikkel azután is megmaradt a személyes jó viszonya, miután azok konfliktusba kerültek Orbánnal.

Lázárnak azonban nem minden emberét sikerült maga mellett tartania. Közéjük tartozott Héjj Dávid, aki 2010 után Lázár kabinetfőnöke, majd a Miniszterelnökség helyettes államtitkára volt. A befolyását annak köszönhette, hogy a képviselőkkel való kapcsolattartással foglalkozott, így pontosan tudta, hogy az egyes politikusokat hogyan lehet meggyőzni. Miután Lázár 2018-ban kiszorult a kormányból, Héjj a miniszterelnök stábjának tagja lett. Orbán egy idő után a kormányzati egyeztetések koordinálásával bízta meg. Emiatt – a történeteket ismerő egyik forrás szerint – Lázár kifejezetten neheztelt egykori beosztottjára.

Lázár az ellene és a munkatársai ellen irányuló lépéseket láthatóan nehezen élte meg. A 2018-as választást követő időszakban nyilvánosan is dacos magatartást vett fel, és még Orbánnak is beszólogatott.

Amikor 2018 májusában megalakult az új Fidesz-frakció, akkor nem vett részt a hivatalos frakciófotózáson, amit azzal indokolt, hogy elaludt. A parlamenti ülésteremben pedig arra hivatkozva kérte magát a hátsó sorba – távol a Fidesz vezető politikusaitól –, hogy korábban a mentora, Rapcsák András volt hódmezővásárhelyi polgármester is ott foglalt helyet.

Még a hátsó sorból is figyelemmel kísérte Orbánnak az új Országgyűlés alakuló ülésén elmondott beszédét. Ebben a miniszterelnök 2030-ig számolva beszélt kormányzásának céljairól. Másnap Lázár az egyik hódmezővásárhelyi közlekedési fejlesztésről azt mondta, hogy az pár éven belül elkészülhet. Így a helyiek hamarosan „2030-ban érezhetik magukat” – közölte a miniszterelnök előző napi kijelentésére utalva.

Lázár pár héttel később újra üzent a miniszterelnöknek. A Facebookra kitett egy videót, amelyen a barátaival kártyázott, a poszthoz pedig azt írta: „Péntek este ultizni tanítanak a jövő reményében.” A politikus ezzel arra célzott, hogy Orbán korábban, a Bibó Szakkollégium vendégeként azt mondta: utódjának számos képességgel kell rendelkeznie, többek között tudnia kell ultizni is.

Egy idő azután ezekkel a szurkálódásokkal felhagyott, rájött ugyanis, hogy vissza kell fognia az ambícióit. Egy ismerősének ekkoriban azt mondta, az előző évek tanulsága az volt a számára, hogy Orbánnal nem harcol.

„Úgy fogalmazott, hogy elfogadja Orbán királyságát, és amíg a király a helyén van, addig ő nem tör a trónra”

– idézte fel a forrás, aki szerint Lázár korábban sokat beszélt arról, hogy „mikor jön el az ő ideje”, mikor lesz belőle miniszterelnök.

Mivel Lázárnak ebben az időszakban az országos politikában nem sok babér termett, egyre inkább az üzleti élet felé fordult. Már a Miniszterelnökség vezetőjeként is kapcsolatban állt a német és az osztrák gazdasági elit néhány tagjával. „Mindig is arisztokrata függő volt” – mondta róla egy kormánytisztviselő. Ezzel arra utalt, hogy Lázár kifejezetten élvezte a nagymúltú vagyonos dinasztiák, az úgynevezett old money tagjainak társaságát.

2018 után a korábbi kapcsolati köréből az osztrák iparmágnás Turnauer-családdal vonta szorosabbra a viszonyát. A Turnauerek még az 1940-es években kezdték el üzleti birodalmuk kialakítását, amelynek során többek között lakk- és csomagolóanyag gyártással is foglalkoztak, és egy magánbankot is alapítottak. A család arról is ismert volt, hogy korábban a Fidesszel szövetséges szélsőjobboldali pártot, az osztrák FPÖ-t támogatták.

Lázár 2018 júniusi vagyonnyilatkozatából derült ki, hogy a politikus 10 százalékos részesedést szerzett a Turnauerek budapesti ingatlanos cégében, a Divatcsarnok Projekt Zrt.-ben. Ez a vállalkozás a tulajdonosa az Andrássy úton található, Divatcsarnok nevű irodaháznak, a cég pedig elsősorban ennek az ingatlannak a bérbeadásával foglalkozik.

Lázár egyik ismerősének 2022-ben azt mesélte, hogy a 2018 utáni időszak részben arról szólt a számára, hogy Turnauerek magyarországi ingatlanportfólióját kezelte. Ennek során sokat járt az osztrák családhoz Bécsbe. „Töltekezett, tanult, kitanulta az ingatlanhasznosítási bizniszt” – mondta a forrás, aki szerint a politikus mindezt büszkén mesélte.

Közben pedig készült a kormányzati visszatérésre is.

III. Mészáros közbelép

2022 májusának első napjaiban Lázár egy rég nem látott ismerősével találkozott.

Ahogy belemelegedtek a beszélgetésbe, a kormányalakítás kérdése is szóba került. Néhány héttel korábban a Fidesz ugyanis ismét megnyerte az országgyűlési választást, Orbán pedig egy nyilatkozatában elképzelhetőnek nevezte, hogy Lázárból ismét miniszter lesz.

Lázár az ismerősének elmondta, hogy „nagyon szeretné megkapni a vidékfejlesztéssel kiegészített agrártárcát, de az valószínűleg nem fog összejönni”. Bár nem említette, de ennek oka az volt, hogy a miniszterelnök el akarta kerülni, hogy Lázár az agráriumban – ahol az elmúlt években egyre otthonosabban mozgott – politikai hátországot építsen magának.

Lázár azt is megosztotta az ismerősével, hogy bár Orbán a kérését nem akarja teljesíteni, de „nagy nyomást gyakorolt rá” annak érdekében, hogy az új kormánya tagja legyen. Lázár beszélgetőpartnerének ez úgy csapódott le: Orbán a romló gazdasági helyzetben maga mellett akarta tudni a Fidesz „autonómabb figuráit”, akik meglovagolhatják a kormány esetleges későbbi népszerűségvesztését.

Eltartott egy ideig, amíg Orbánnak sikerült megállapodnia Lázárral a kormányzati pozíciójáról. A miniszterelnök – egy Lázárhoz közel álló forrás szerint – felajánlotta például a komoly csúszásban lévő paksi bővítés felügyeletét, a politikus ezt azonban nem fogadta el. „Ráfázik, aki megkapja” – egy kormányközeli forrás szerint Lázár ezzel magyarázta neki, hogy miért mondott nemet a kevés politikai sikerrel kecsegtető pozícióra.

A patthelyzetet a Fidesz körüli gazdasági holdudvar befolyásos szereplőjének számító Mészáros Lőrinc oldotta fel, akivel Lázár ekkorra egyre szorosabb kapcsolatot épített ki. Egy kormánytisztviselő szerint Mészáros azért lépett közbe, mert Orbán az állami beruházások felügyeletét az új kormányában is Palkovics Lászlóra akarta bízni. Mészáros azonban elégedetlen volt Palkoviccsal, mert úgy érezte, hogy a miniszter nem elég készséges vele. Mészáros emiatt a miniszterelnöknél Lázár érdekében kezdett el lobbizni. Ez pedig – több kormányzati forrás szerint – hozzájárult ahhoz, hogy a politikusból építési miniszter lett.

Lázár 2022 végén – miután Palkovics távozott a kormányból – megkapta a közlekedést is. „Gyakorlatilag Mészáros-ügyi miniszter lett” – mondta Lázárról az egyik kormánytisztviselő. Ezzel arra utalt, hogy Lázár portfóliója a kormányzati megszorítások ellenére is kulcsfontosságú volt Mészáros számára, aki az állami vasúti és építőipari megrendelések meghatározó szereplője.

Lázár már jóval korábban elkezdett közeledni Mészároshoz. Az első lépéseket akkor tette meg, amikor a kormányból való távozása után, 2018 őszén az állami tulajdonú Mezőhegyesi Ménesbirtokért felelős kormánybiztossá nevezték ki.

Lázártól már ekkor sem volt idegen a gazdálkodás. Nagybátyjának Hódmezővásárhelyen egy jelentősebb agrárcége volt, amelynek irányításába a 2000-es évek elejétől kezdve a politikust is bevonta.

„Ő volt a megtestesítője az erős vidéki fideszesnek, akinek fontos a föld, aki gazdálkodik, aki kulturálisan a Horthy-rendszer dzsentri világához kötődik”

– mondta a politikust régóta ismerő egyik ellenzéki képviselő Lázárról. Ez a kép még tovább erősödött, miután megkapta az ország egyik legnagyobb agrárgazdaságának számító Mezőhegyesi Ménesbirtok felügyeletét.

A Lázár által felügyelt állami gazdaságban fokozatosan egyre nagyobb szerepet kaptak a Mészároshoz köthető szereplők. A nagyvállalkozó egyik cége, a Mészáros és Mészáros Zrt. 2021 novemberében közel 22 milliárdos megbízást nyert el a mezőhegyesi öntözőrendszer fejlesztésére. 2021 decemberében pedig a ménesbirtok igazgatótanácsába bekerült Mészáros agrárcégének, a Talentis Agro Zrt.-nek a vezérigazgatója, Makai Szabolcs.

Egy kormányközeli üzletember szerint Lázár ebben az időben rendszeresen járt Felcsútra, ahol Mészáros cégeinek székhelye található. Az üzletember itt többször is látta, ahogy a politikus várakozott Mészáros irodája előtt. „Nagy tudású ember, komoly szövetségesem” – a forrás szerint Mészáros így büszkélkedett neki a Lázárral való kapcsolatáról.

Erre az időszakra Lázár nemcsak Mészároshoz került közel, Orbánnal is rendeződött a viszonya. A miniszterelnök 2021 őszén ellátogatott Lázárhoz, és még egy képet is posztolt arról, hogy a Tisza-parton közösen halat sütögetnek. A két politikus – egy kormányzati kapcsolatokkal rendelkező politikai tanácsadó szerint – a 2018-as szakításuk után gyakorlatilag ekkor békült ki egymással.

Lázár 2021 őszén így már sejtette, hogy hamarosan újra pozícióba fog kerülni. A 2022-es választás után végül némi huzavona után építési miniszter is lett belőle, majd pár hónappal később megkapta a közlekedési területet is.

A miniszternek azonban ennél nagyobb étvágya volt.

IV. Orbán oldalán

Az elmúlt években a kormányülések egyik visszatérő epizódja volt, hogy Lázár János vitába keveredett Nagy István agrárminiszterrel.

„Miközben Nagy Pista beszél, Lázár a mondat közepén, ezzel párhuzamosan egyre hangosabban elkezd beszélni” – mondta a kormányülésen történteket ismerő egyik forrás arról, hogy általában hogyan indul a két miniszter vitája.

A forrás szerint Lázár ezután adatokkal próbálja alátámasztani, hogy az agrárminiszternek az adott kérdésben miért nincs igaza. Nagy István a habitusára jellemzően erre visszafogottan szokott reagálni, Lázár azonban folyamatosan közbevágva nem mindig hagyja, hogy az agrárminiszter kifejtse az ellenérveit.

Orbán ezeknél a vitáknál nem szokott közbe szólni, teret enged a miniszterei közötti konfliktusoknak.

„Szereti, élvezi az ilyesmit. Várja, hogy majd magától eldől, hogy mi lesz”

– mondta a miniszterelnökről a forrás.

Lázár nemcsak a számára otthonos területnek számító agrárkérdésekről, hanem más ágazatokról is elmondja a véleményét. A kormányüléseken történtekről információval rendelkező forrás szerint Nagy Istvánon kívül volt már összezörrenése Nagy Márton nemzetgazdasági és Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel is.

Lázár azért is olyan magabiztos, mert az elmúlt években ismét közeli kapcsolatot alakított ki a miniszterelnökkel. „2022 óta dolgozott rá Orbánra” – mondta az egyik kormánytisztviselő arra utalva, hogy Lázár kifejezetten kereste a miniszterelnök társaságát. Még a kormányülések szüneteiben is igyekezett megragadni az alkalmat, hogy négyszemközt válthasson pár mondatot Orbánnal.

„Duruzsol a miniszterelnök fülébe” – mondta a kormánytisztviselő arról, hogy Lázár a személyes találkozóikon igyekezett Orbánt meggyőzni arról, hogy egy-egy területet jobban átlát, mint az adott miniszter. Lázár egyik ismerőse szerint a politikus büszkélkedni is szokott azzal, hogy Hódmezővásárhelyről Budapestre utazva más miniszterek ügyeit is átolvassa, így azokról többet tud náluk.

„Orbán fejében egy idő után ez úgy állt össze, hogy Lázár mindig kéznél van, számíthat rá, ő felkészült”

– fogalmazott a kormánytisztviselő. A forrás szerint Orbánnal való szoros munkakapcsolata miatt Lázár olyan előterjesztéseket nem is szeret behozni a kormány elé, amelyeket előzetesen nem beszélt át a miniszterelnökkel. A mondanivalóját így mindig úgy vezeti fel, hogy az adott javaslatot gyakorlatilag Orbán kérésére terjeszti elő. „Ezek után azokat már nehéz vitatni” – mondta a forrás arról, hogy ez a többi kormánytag lehetőségeit beszűkíti, hogy kritikákat fogalmazzanak meg.

Lázár a nyilvánosság előtt is szereti hangsúlyozni, hogy gyakran egyeztet Orbánnal. A kampányrendezvényei során többször is beszélt már arról, hogy odafelé tartva felhívta a kormányfő, és a fórum után is beszámol majd neki az elhangzottakról.

Ezeket a rendszeres beszélgetéseket Orbán is igényli. Egy kormányzati kapcsolatokkal rendelkező forrás szerint a miniszterelnökre kifejezetten jellemző, hogy úgy próbál informálódni, hogy telefonon rendszeresen hívogat embereket, és arról kérdegeti őket: „mik a hírek, mit hallottak”. A forrás szerint az utóbbi időben Szijjártó Péter külügyminiszter mellett Lázárt hívogatja előszeretettel.

Orbánnak az is imponált, ahogy Lázár reagált a Tisza előretörésére 2025 tavaszán. Lázár ekkor kezdte a Lázárinfó nevű rendezvénysorozatát, amelyeken bárki szabadon kérdezhetett. Ezt azzal magyarázta, hogy miközben a Fidesz a jelenlegi választási kampány előtt szinte csak zárt eseményeket tartott, addig Magyar Péter a településeken összesereglett emberek előtt nyilvánosan beszélt. Lázár a fórumaival próbálta felvenni a kesztyűt Magyar ellenében.

Bár a Fidesz szavazói örömmel fogadták Lázár szórakoztató, magabiztos szerepléseit, a kormánypártban többen is bírálták a Lázárinfókat. Egy kormányzati forrás még tavaly nyáron arról beszélt: a Fidesz kampánystábja szerint Lázár előadásai „teljesen félreviszik a fókuszt”, elveszik a figyelmet a kampány más fontos témáitól. Egy másik forrás szerint a kormányzati szereplőkben visszatetszést keltett, hogy Lázár a fórumain több kormányközeli figurát, például Mészárost is kritizálta. Hiába segítette ugyanis a Mészáros korábban Lázár visszatérését, időközben megromlott a kapcsolatuk.

Orbánnak azonban tetszettek a Lázárinfók, és többször is támogatásáról biztosította miniszterét. Egy kormányzati forrás szerint a miniszterelnök szemében tovább erősítette Lázárt, hogy a fórumain elhangzottak a nyilvánosságban is vitákat generáltak.

„Azt szűrte le belőle, hogy Lázár jó politikus, azért támadják. Az ő szemében, akit nem támadnak, az nem is lehet jó politikus”

– mondta Orbán gondolkodásáról. A forrás szerint mindez hozzájárult ahhoz, hogy a miniszterelnök egy idő után a Fidesz választókerületi elnökei számára előírta, hogy a fórumaikra meg kell hívniuk Lázárt.

Az építési miniszter a parlamenti választás közeledtével így egyre fontosabb szerepet játszott a kampányban. Nemcsak a választókerületeket járta, hanem még a Fidesz egyéni jelöltjeinek kiválasztási folyamatába is belefolyt.

A párt egyik egyéni jelöltje szerint Lázár 2025 tavaszán-nyarán részt vett azokon a megbeszéléseken, amelyeken a pártvezetés a Fidesz egyéni jelöltjeit hallgatta meg. A Fidesz Lendvay utcai székházában zajló találkozókon az egyes jelöltek mellett rendszerint Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, Gulyás Gergely miniszterelnökségi miniszter, Héjj Dávid kormányzati egyeztetésekért felelős kormánybiztos, a Fidesz egyik regionális igazgatója, illetve Lázár volt jelen.

Ezeken azt beszélték át, hogy mi a helyzet az adott választókerületben, hogy áll a jelölt támogatottsága, hogyan lehetne nyerni, milyen segítségre lenne szüksége a jelöltnek. Lázár a megbeszéléseken építési és közlekedési miniszterként volt jelen. „Általában minden körzetben előkerültek az infrastrukturális ügyek, Lázár ezeket magához vonta, és jelezte, hogy intézi ezeket” – fogalmazott az egyik résztvevő. Lázárnak a párton belüli befolyását mindez erősítette, hiszen ha egy adott választókörzetben felpörgetett egy projektet, azzal a jelölt választási esélyeit növelte.

Lázár megállíthatatlannak tűnő menetelése akkor torpant meg, amikor egy idén januári fórumán a Fidesz egyik kulcsfontosságú szavazóbázisának számító cigányságról bántóan beszélt. Azt mondta, a cigányok jelentik a belső munkaerőtartalékot, akiket például az Intercityk „szaros mosdóinak” takarításába is be lehet fogni. Bár Lázár eleinte védte a mondatait, később bocsánatot kért, miután egy kormányzati forrás szerint Orbán határozottan jelezte miniszterének, hogy zárja rövidre az ügyet.

A politikust ismerő, kormánnyal kapcsolatban álló egyik tanácsadó szerint Lázárnak a kormányt kínos helyzetbe hozó kijelentése nem volt meglepő. „Ő egy ötletelős, impulzív politikus, és az a fajta, aki egy jó poénért eladná a lelkét” – mondta a forrás arra utalva, hogy Lázár néhány héttel később már Orbán súlyán viccelődött. Arról beszélt, hogy az elmúlt években nőtt a magyar férfiak húsfogyasztása, „és nem mind a miniszterelnökön van rajta”.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a súlyos ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

A forrás szerint Lázár egyébként pesszimistán látja az országgyűlési választást, és mindössze 50 százalékra teszi a Fidesz győzelmi esélyét. Ha pedig április 12-én mégis nyernek, akkor agrárminiszter lenne. Ezen a poszton azt akarja elérni, hogy a mezőgazdaságban a termeléstől a kereskedelemig a külföldi szereplőkkel szemben minél nagyobb legyen a magyar tulajdon aránya.

„2026 és 2030 között, ha lehetőséget kapok maguktól meg Orbán Viktortól, akkor majd én kiforgatom a vidéki agrárvilágot a négy sarkából, azt garantálom” – mondta a terveiről az egyik februári Lázárinfón.

Borítókép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex