Egy régi sötét ügyről kerültek elő új részletek a Panama-iratokból

Van egy jó sztorid? Írj nekünk!
Partnerünk a

Az elmúlt 20 év egyik legnagyobb korrupciós botránya volt az úgynevezett Eclipse-ügy. A név onnan eredt, hogy a történet középpontjában az Eclipse Informatikai Zrt. nevű titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal is rendelkező cég állt. A vállalkozás vitatott körülmények között jutott sokmilliárdos állami megbízásokhoz a 2000-es években többek között a Belügyminisztérium egyik intézményétől, a hatóságok pedig később azzal vádolták meg a cég vezetőit, hogy nagyértékű adócsalást követtek el. Bár az ügy elsősorban a 2010 előtti MSZP-s kormányzati időszakra vetett árnyékot, egyes szereplőinek voltak kapcsolatai Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter környezetéhez is.

A történet több eleme máig tisztázatlan, a cégvezetők elleni bírósági eljárás pedig végül különösebb sajtóvisszhang nélkül zárult le tavaly októberben. Most azonban a Panama-iratoknak köszönhetően fény derül néhány eddig ismeretlen részletre.

A dokumentumok szerint az Eclipse ugyanis a felemelkedésének időszakában közel került egy politikai kötődésű offshore céghez. A kiszivárgott iratokból kiderül, hogy 2006-ban előkészületek történtek arra, hogy az Eclipse egy tanácsadásra szóló szerződést kössön egy Lemmonleaf nevű Seychelles-szigeteki céggel, amelynek tulajdonosa egy Béres Péter nevű férfi volt, aki akkoriban tagja volt az Eclipse felügyelő-bizottságának, korábban pedig a Belügyminisztérium tanácsadójaként dolgozott, és később is állami tisztségeket töltött be.

Béres a Direkt36-tal közölte, hogy valóban született egy szerződés a Lemmonleaf és az Eclipse között, de állítása szerint végül teljesítés nem történt. Hozzátette, hogy az Eclipse ügyeivel csak „a botrány kirobbanásakor” szembesült, és a nyomozás őt személyesen nem érintette. Közölte, hogy nem érzi összeférhetetlennek azt, hogy szerződéses viszonyba került az Eclipse-szel, mert abban az időszakban állítása szerint pont nem töltött be kormányzati pozíciót. Az MSZP-kormány egykori tanácsadója az Orbán-kormány alatt is betöltött tisztségeket állami cégeknél, most pedig saját bevallása szerint a „fejlesztéspolitika területén” tevékenykedik, de azt nem árulta el, hogy pontosan hol és milyen pozícióban.

Fontosnak tartod a hatalom ellenőrzését? Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez akár néhány ezer forinttal!

A Panama-iratok ügye 2016 tavaszán robbant ki, amikor egy nemzetközi újságíró csapat 2016 tavaszán egy ügyvédi irodától kiszivárgott belső iratanyag alapján feltárt számos visszásságot az offshore cégek világában. A Mossack Fonseca nevű irodától kikerült iratokat a Süddeutsche Zeitung nevű német lap szerezte meg, majd megosztotta azokat az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró hálózattal. Most ugyanez a csapat hozzájutott több mint egymillió új fájlhoz, amelyek szintén a Mossack Fonsecától belső iratanyagából származnak, és zömében a 2016-os botrány kirobbanása után keletkeztek. Ezek feldolgozásában Magyarországról ismét csak a Direkt36 vett részt.

A most megszerzett és a korábbi iratok alapján mutattunk be új részleteket a magyar letelepedési üzlettel kapcsolatban is.

Egy cég jó kapcsolatokkal

Az Eclipse Zrt. azzal hívta fel magára a figyelmet a 2003-as alapítása utáni években, hogy sorban kapta a nagyértékű állami megbízásokat különböző informatikai feladatokra. Őket bízták meg például az autók kötelező eredetiségvizsgálatához szükséges szoftver kifejlesztésével, de kaptak munkát az új típusú útlevelek bevezetésénél is. A többmilliárdos szerződéseket jellemzően nem nyílt versenyben, hanem titkosított közbeszerzéseken kapták meg. A nyilvánosság kizárását az állami szervek azzal indokolták, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentett volna, ha nyílt pályázatot írnak ki.

Az Eclipse szerződéseinek szabályosságával és hasznosságával kapcsolatban számos kérdést vetett fel a sajtó és a Gazdasági Versenyhivatal. Emellett több cikk foglalkozott a cég felső körökbe vezető kapcsolataival is.

Az egyik alapítóról, Deák Endréről kiderült, hogy korábban közös cége volt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik korábbi vezetőjével. Az Index és számos más újság beszámolt arról, hogy az Eclipse-nél dolgozott Pintér Sándor korábbi és jelenlegi belügyminiszter egyik lánya, illetve a cég Pintér egyik vállalkozásától bérelte az irodáját is. (Korabeli sajtóhírek és egy hatósági nyilatkozat szerint Pintér lányát ki sem hallgatták a nyomozók az ügyben.)

A cég erős politikai kötődéséről kialakult képet erősítette az is, amikor 2011-ben vesztegetéssel gyanúsították meg a hatóságok Eiselt Györgyöt, a Pintér által vezetett Belügyminisztérium helyettes államtitkárát. A sajtóhírek szerint Pintér régi bizalmasának számító Eiselt a gyanú szerint luxusautókat kapott használatra az Eclipse-től, amikor a Nemzeti Közlekedési Hatóság vezetője volt 2010 előtt. Ez a hatóság részt vett az Eclipse által végzett munkák tesztelésében és átvételében. Eiselt végül felfüggesztett börtönbüntetést kapott hivatali vesztegetés elfogadása miatt.

Az offshore kapcsolat

Az Eclipse-szel foglalkozó cikkek rámutattak azonban arra is, hogy 2005-2006-ban a cég felügyelőbizottságának tagja volt Béres Péter, aki szorosan kötődött az akkori kormányhoz.

Az MSZP-ben sokáig meghatározó szerepet játszó Lamperth Mónika a Direkt36-nak azt mondta, úgy emlékszik, hogy Béres már az 1998 és 2002 közötti ciklusban is szakértőként dolgozott az akkor ellenzékben lévő szocialisták parlamenti frakciójánál. Béres aztán a 2002-es MSZP-győzelem után a Lamperth által vezetett Belügyminisztériumba került. Lamperth azt mondta, úgy emlékszik, nem közvetlenül mellette dolgozott, de Béres most a Direkt36-nak azt állította, hogy miniszteri tanácsadó volt a pozíciója. (Bérest úgy sikerült elérni, hogy a lakcímén található postaládába bedobtunk egy levelet, majd ő néhány nap múlva jelentkezett egy privát email címről.)

Lamperth nem emlékezett arra, hogy Béres meddig volt a minisztériumban, a férfi azonban állítja, hogy csak 2004 decemberéig dolgozott ott. Bár később is megmaradt az állami kötődése azzal, hogy tagja maradt az állami tulajdonú Magyar Posta igazgatóságának, állítása szerint akkor semmilyen kormányzati tisztséget sem töltött be, amikor 2005. november 10-én tagja lett tagja az Eclipse felügyelőbizottságának.

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a nyomozásaink eredményéről!

Béres azt írta, 13 év távlatából már nem emlékszik, hogyan került kapcsolatba a céggel. Az azonban világosan kiderül a Panama-iratokból, hogy ebben az időben intézkedett annak az offshore cégnek a létrehozásáról, amely aztán szerződést kötött az Eclipse-szel. A kiszivárgott iratok szerint 2005. december 5-én alapította meg a panamai Mossack Fonseca ügyvédi iroda a Lemmonleaf nevű Seychelles-szigeteki társaságot, amelynek a tényleges tulajdonosa Béres Péter volt.

Néhány hónappal a Lemmonleaf létrehozása után történt aztán az a fejlemény, amely a céget az Eclipse-hez kötötte. Eg 2006 márciusi dokumentum szerint készült egy meghatalmazás egy budapesti ügyvéd számára, hogy ő a Lemmonleaf „helyett és nevében az Eclipse Zrt-vel megkötendő tanácsadói szerződést alá írja, valamint a szerződéssel kapcsolatban gyakorolja társaságot illető jogokat”.

A kiszivárgott iratokban nincs több részlet a Lemmonleaf tevékenységéről és az Eclipse-szel tervezett szerződésről. Béres azt írta ezzel kapcsolatban, hogy „2005 végén valóban létrehoztam a Mossack nevű irodán keresztül a Lemmonleaf nevű társaságot azzal a céllal, hogy a kiterjedt kapcsolatrendszeremet felhasználva az üzleti életben (elsősorban az informatika, illetve a kereskedelmi banki hitelezési tranzakciók területén) meg tudjak jelenni”.

Béres hozzátette, hogy „valóban született egy regionális hosszútávú üzletfejlesztésre vonatkozó szerződés” a Lemmonleaf és az Eclipse között, de ennek teljesítésére végül nem került sor. Béres ezt azzal indokolta, hogy 2006 augusztusában olyan új munkát kezdett, amivel összeférhetetlenné „vált ez a tevékenység”. Kérdésünkre közölte, hogy az új munka egy közszférában betöltött pozíciót jelentett, de azt nem árulta el, hogy pontosan mely intézménynél kapott állást.

Béres 2006 szeptember végéig volt tagja az Eclipse felügyelőbizottságának. Később feltűnt tisztviselőként állami cégekben, és a sorozat folytatódott az Orbán-kormány alatt is. Tagja volt például a 2014-ben megszüntetett KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. felügyelőbizottságának, majd később szintén felügyelőbizottsági tag volt a MAHART – PassNave Személyhajózási Kft-nél. Béres azt közölte, hogy jelenleg fejlesztéspolitikával foglalkozik, de azt többször kérdésre sem árulta el, hogy pontosan hol dolgozik.

A Panama-iratokból nem világos, hogy a Lemmonleafnak végül mi lett a sorsa. Nincsenek információk arról, meddig működött a cég, és milyen tevékenységet végzett. Béres szerint az Eclipse-szel kötött megállapodáson kívül egyéb szerződése nem volt a cégnek, és csak azért maradt fel még néhány évig, mert „az éves fenntartási díj megfizetése lényegesen kevesebb összeg volt, mint a felszámolás díja”.

A kiszivárgott iratokból kiderül, hogy 2010-ben létrejött egy Orderion nevű másik offshore cég, amelynek szintén Béres Péter volt a tulajdonosa. Ez 2014-ig működött, de az iratokból nem olvasható ki, hogy pontosan milyen tevékenységet végzett. Béres ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy tud az Orderionról, de „annak valójában sosem voltam a tényleges tulajdonosa, mert az egy barátom részére került létrehozásra az én segítségemmel (mivel így gyorsabb és költséghatékonyabb volt)”. Hozzátette, „tudomásom szerint a cég azonban sosem végzett tevékenységet és évekkel ezelőtt megszűnt”. A barátja nevét nem kívánta elárulni, és csak annyit közölt róla, hogy egy „ingatlan ejlesztésekkel foglalkozó úriember és Kelet-Közép-Európában volt különösen aktív”.

Az igazságszolgáltatás malmai

Bár az Eclipse-ügyben az első letartóztatások már 2010-ben megtörténtek, a bírósági eljárásban csak tavaly születetett jogerős ítélet.

Az MTI által korábban ismertetett vádirat szerint az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. vezetőit azzal vádolta az ügyészség, hogy fiktív szerződések, teljesítési igazolások, számlák segítségével formálisan alvállalkozókat vontak be, akiknek fizettek, majd ezeket az összegeket rövidesen tovább utalták és készpénzben felvették. A vád szerint a bűnszervezetben elkövetett adócsalás nyomán több mint egymilliárd forintnyi adót nem fizetett be az Eclipse.

Az egyik tárgyaláson a bíró a gyanús momentumok között sorolta azt, hogy minden alvállalkozó cégnek ugyanaz volt a könyvelője, és a hozzájuk érkezett pénzt mindig azonnal felvették készpénzben, még akkor is, ha százmilliókról volt szó. A bíró az MTI tudósítása szerint megjegyezte: egy könyvelőnek nem kell minden esetben tudnia, hogy van-e és milyen valós teljesítés áll az egyes számlák mögött, de jelen ügyben “sikítva kellett volna rohannia, hogy megtegye a pénzmosással kapcsolatos bejelentést”.

Az ügyben 2013-ban született egy elsőfokú ítélet, amelyben minden vádlottat felmentettek. Egy évvel később a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte azt az ítéletet, és új eljárás lefolytatását rendelte el. 2016-ban aztán a Fővárosi Törvényszék az újabb elsőfokú ítéletben a 12 vádlott közül nyolcat letöltendő szabadságvesztésre ítélt, négyet pedig felmentett. A bíróság az Eclipse Zrt.-t 850 milliós vagyonelkobzással és 425 milliós pénzbírsággal sújtotta, valamint elrendelte, hogy kobozzák el a cég egyik korábbi vezetőjének Aston Martin típusú luxusautóját is.

A tárgyalás során a vádlottak tagadták bűnösségüket. A 2016-os ítélet ellen több érintett is fellebbezést nyújtott be, így az ügy ismét a Fővárosi Ítélőtáblára került, amely azonban az előző döntést szinte teljes egészében helybenhagyta. Az egyedüli változtatás az volt, hogy az elsőrendű vádlott esetében a “kiszabott büntetés végrehajtási fokozatát fegyházról börtön fokozatra enyhítette”.

A vádat képviselő Fővárosi Főügyészség nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a Lemmonleaf előkerült-e a nyomozásban. A jelenleg PSE Kereskedelmi Zrt. néven működő egykori Eclipse Zrt. képviselőit nem sikerült elérni, Béres pedig közölte, hogy “az Eclipse üggyel kapcsolatban folytatott nyomozás során semmilyen minőségben nem keresett meg a hatóság, így a bírósági tárgyalás sem érintett”. Hozzátette: „Megjegyzem, a cég ügyeivel a botrány kirobbanásakor szembesültem.”

A cikk elkészítésében közreműködött Zöldi Blanka.

A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk.

Partnerünk a

Itt szólhatsz hozzá a cikkhez