Elkezdték kiszorítani a Huaweit Európa 5G-hálózataiból, de az Orbán-kormány még kitart a kínai cég mellett

Van egy jó sztorid? Írj nekünk!
Partnerünk a

Április 3-án reggel egy védőfelszerelésekkel megpakolt gép landolt a budapesti reptéren. A szállítmány jó része – 50 ezer maszk, illetve 3-3 ezer védőszemüveg és védőruházat – a Huawei kínai telekommunikációs cég adományaként érkezett Magyarországra.

A kínai cég magyarországi vezetői a gép fogadása után a külügyminisztérium Bem téri székházába mentek, ahol már várta őket Szijjártó Péter. A védőfelszerelések beszerzését ekkor már a külügyminisztérium koordinálta és folyamatosan reklámozta a nyilvánosságnak az újabb és újabb szállítmányok érkezését. A Huawei vezetői viszont egy, a találkozó részleteit ismerő forrás szerint alapvetően azért mentek Szijjártóhoz az egyébként már az adományozás előtt jóval lefixált látogatásra, hogy személyesen kérdezzék meg a minisztertől, változott-e esetleg a magyar kormány hozzáállása cégükhöz. Az érdekelte őket, továbbra is korlátozások nélkül részt vehetnek-e a telekommunikációs hálózatok kiépítésében Magyarországon. Megnyugtató választ kaptak, sőt Szijjártó még egy Facebook-videót is közzétett a találkozóról, amiben köszönetet mondott az ajándékokért.

A Huawei képviselőinek figyelmessége és aggodalmai mögött ugyanaz az ok húzódik meg. Az Egyesült Államok és Kína közt zajló kereskedelmi-diplomáciai háborúban a Trump-adminisztráció arra próbálja rábírni szövetségeseit, hogy államilag korlátozzák az amerikaiak szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő Huawei (és a szintén kínai ZTE) szerepvállalását az 5G mobilhálózatok kiépítésében. A magyar kormány korábban kiállt a Huawei mellett (ennek hátterét korábbi cikkünkben mutattuk be), a koronavírus-járvány alatt azonban Nyugat-Európa kormányaiban is felerősödött a Kína-szkepticizmus. Tavaly még úgy tűnt, hogy több nagy európai ország is megpróbál ellenállni az amerikai nyomásnak és nem zárja ki teljesen a Huaweit az 5G hálózat kiépítéséből, ez a helyzet azonban ma már nem ilyen egyértelmű.

A Huawei körüli politikai bizonytalanságból elsősorban a svéd Ericsson profitált, Nagy-Britanniában és Németországban is jelentős mobilszolgáltatók cserélték le rájuk a kínai céget. Míg februárban a Huawei azzal büszkélkedett, hogy piacvezetőként már 91 kereskedelmi szerződésük van világszerte 5G hálózatépítésre, júniusra Ericsson a maga 93 megállapodásával beelőzte őket.

A Huawei helyzete ráadásul a magyar piacon is meggyengült, és a magyar kormány támogatására minden korábbinál nagyobb szükségük van – ez derült ki azon a tucatnyi háttérbeszélgetésen, amit távközlési cégek vezető tisztviselőivel, illetve a Huawei-vitát kormányzati és diplomáciai oldalról követő forrásokkal folytattunk. Ezek alapján úgy tűnik, hogy miközben a német Telekom és a brit Vodafone is távolságtartóbb lett a Huawei-jel, a részben a magyar állam tulajdonolta Telenor Magyarországnak nincsenek hasonló fenntartásai.

A Huawei a Direkt36 megkeresésére úgy reagált, nem nyilatkozhatnak az 5G beszállítói tenderekről, vagyis arról, hogy mely mobilszolgáltatók szerződtetik őket és mely cégeknél pályáztak ilyen munkára. Gecse Mariann, a Huawei Technologies Hungary kormányzati és kommunikációs vezetője azt viszont hangsúlyozta, hogy „a Vodafone indította Magyarországon az első kereskedelmi 5G szolgáltatást tavaly októberben, amely Huawei eszközökkel történt”. A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az 5G hálózatokért is felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nem válaszolt kérdéseinkre.

Fél év alatt megfordult a világ a Huaweijel

2019. november 5-én egy sanghaji gazdasági fórumon Szijjártó Péter külügyminiszter egy olyan kijelentést tett, amivel megdöbbentette a magyarországi telekommunikációs iparág szereplőit. Szijjártó azt állította, hogy Magyarországon „a Huawei a brit Vodafone-nal és a Deutsche Telekommal együttműködésben tevékenykedik majd” az 5G hálózatok kiépítésében.

Szijjártó olyasmit előlegezett meg, ami akkor még közel sem dőlt el. Az 5G hálózatok kiépítéséhez ugyanis előbb az államnak meg kell pályáztatni azokat a rádiófrekvenciákat, amelyeket a kommunikáció zajlik, majd ezután a mobilszolgáltatók beszállítókat keresnek a rendszer kiépítésére. Szijjártó bejelentésekor még sem a frekvenciapályázat nem zajlott, sem a Magyar Telekom vagy a Vodafone nem hozott még döntést a Huawei szerződtetéséről. A Telekom egy közleményben gyorsan cáfolta is Szijjártó bejelentését.

A Direkt36-nak a kijelentésről több távközlési cég tisztviselője is azt mondta, nem érezték úgy, hogy Szijjártó a nyilatkozattal próbált volna nyomást gyakorolni a magyarországi telekommunikációs cégekre, hogy a Huaweijel működjenek együtt az 5G kiépítésében. A miniszter nyilatkozata inkább Kínának tett politikai gesztus: „ilyen beszállítói kérdésekben a magyar kormány egy Vodafone-t, Telekomot, ahol Londonban vagy Berlinben dől el, kivel és hogyan éri meg szerződni, nem tud befolyásolni” – mondta az egyik forrás. Szijjártó novemberi bejelentése óta ráadásul nagyon sok minden változott az 5G hálózatok körül, és ezek a változások inkább gyengítették a Huawei magyarországi pozícióit.

A magyarországi 5G-fejlesztés akkor kezdett érdemben felpörögni, amikor az egész ország a koronavírus-járványra figyelt. Március 26-án az Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság óvintézkedések mellett, a pályázó cégek maszkos képviselőivel megtartotta a régóta húzódó 5G-frekvenciaárverést. Ezen az árverésen értékesítették azokat a mobilfrekvenciákat, amelyeken a magyarországi 5G hálózatok működni fognak. A frekvenciapályázaton nyertes Magyar Telekom, Telenor és Vodafone összesen 128,5 milliárd forintot fizetnek ezekért. A frekvenciák birtokában a cégek hozzáfoghatnak a hálózat fizikai kiépítéséhez. Ezt a munkát pedig olyan cégek végezhetik majd, mint a svéd Ericsson, a finn Nokia vagy a kínai Huawei és ZTE.

A magyar piac messze legnagyobb szereplője, a Magyar Telekom az árverés után április elején bejelentette, hogy harminc éve állandó partnerével, az Ericssonnal dolgozik tovább az 5G hálózatok kiépítésén is. Ez jelentős fordulat volt, tavaly ugyanis még úgy nézett ki, hogy a Huawei is esélyes lehet a munkára.

„A Telekomnál ezek jellemzően központi, német döntések. Sok fejvakarás volt Berlinben amiatt, mi legyen a Huaweijel” – mondta egy korábbi telekomos vezető a Direkt36-nak arra utalva, hogy bár rengeteg bírálat és politikai támadás éri a Huaweit, a cég árai a legalacsonyabbak. Azt mondta:

“Sok fenntartásunk volt Kínával és a Huaweijel szemben, de amikor egyre több eszközüket kezdtük el mi is használni a hálózatban, az piaci szükségszerűség volt.”

A volt cégvezető szerint a Magyar Telekomnál korábban nem merült fel semmiféle Huawei-eszközökkel kapcsolatos biztonsági incidens. Az 5G hálózat kiépítését sem azért bízta a cég az Ericssonra, mert konkrét biztonsági fenntartásai lennének a Huaweijel, hanem az amerikai Huawei-ellenes kampány mellett azért, mert az Ericsson már eleve úgy építette ki a Telekom 4G hálózatát is, hogy az alkalmas volt az 5G-s továbbfejlesztésre.

A Huaweit a magyar mobilhálózatokba nem a Telekom, hanem a brit Vodafone hozta be, amely a piac legfiatalabb szereplőjeként a Huawei olcsó és jó minőségű eszközeivel próbált gyorsan terjeszkedni Európa-szerte. A Vodafone Magyarországon nem csak a 4G hálózatát építette ki a Huawei-jel, hanem a tavaly év végén elindított, korlátozott budapesti 5G hálózatot is. Egy dán elemzőcég friss jelentése szerint négy európai mobilszolgáltató hálózata épül száz százalékban a Huawei eszközeire, és ezek egyik a magyar Vodafone. Ilyen mértékű Huawei-részesedés a jelentés szerint még a kínai mobilszolgáltatókra sem jellemző. Csakhogy 2019 második felére a Huawei pozíciói a Vodafone brit anyavállalatánál is meggyengültek.

A brit kormány ugyanis a brit titkosszolgálatokkal konzultálva kockázatos beszállítónak minősítette a Huaweit. Ez nem maradt hatás nélkül a Vodafone főhadiszállásán sem. Egy nagy távközlési cég magyarországi vezetője azt mondta:

„Hoztak egy döntést a brit központban, miszerint a Huawei eszközeit ki kell váltani a központi hálózatban, és ez a magyar hálózatot is érinti. Nyílt pályázati eljárás lesz, ezt meg kell lépni.”

A brit cég döntése szerint az európai Vodafone hálózatok központi, érzékeny részében a kiváltásnak öt éven belül meg kell történnie. Ez a hálózatnak az a része (pl. mobilkapcsoló központok), amin minden hívás és adatforgalom átfut, vagyis elméletben itt a legegyszerűbb illetéktelenül teljeskörű információhoz jutni.

Arról is központi döntés született a brit Vodafone-nál, hogy magas kockázatú beszállító (gyakorlatilag a kínai Huawei és ZTE) „a rádiós hálózat maximum 35%-át szállíthatja, és kiemelten fontos kormányzati épületek, kritikus infrastruktúra, például erőművek közelében nem lehet olyan rádiós hálózati egység, amit magas kockázatú beszállító szállít be” – mondta egy távközlési cég magyarországi vezetője.

A Vodafone Magyarország a Direkt36-nak azt nyilatkozta, nem áll módjukban válaszolni arra, hogy melyik beszállítóval építik ki a magyarországi 5G hálózatot vagy hogy a partnerválasztást a londoni döntés befolyásolja-e, és arra sem válaszoltak, hogy tervezik-e Magyarországon is 35%-ban maximalizálni a Huawei-eszközök arányát. Június végén a Vodafone hivatalosan bejelentette, hogy Budapest után vidéki nagyvárosokban és a Balatonon építik ki az 5G-hálózatot, ám a beszállítókról nem mondtak semmit. Az egyik beszállítói cég képviselője azonban elárulta, hogy most folyik a tendereztetés, és szerinte az „nincs előre lezsírozva”.

Kulcsszerepben Orbán új cseh barátjának cége

Bár a Huawei a jelek szerint kiszorul a Telekom és a brit kormány és brit anyavállalat miatt a Vodafone magyarországi 5G hálózatának kiépítésénél is gyengültek a pozíciói, a magyar távközlési piac harmadik szereplője egészen máshogyan gondolkozik a kínai beszállítókról. A Telenor korábban (amikor még norvég tulajdonban volt) kínai beszállítóval építette ki magyarországi 4G mobilhálózatát, ráadásul nem is a magántulajdonban lévő Huaweijel, hanem a kínai állami tulajdonú, a kínai hadsereghez szoros szálakkal kötődő, korábban amerikai szankciók által is sújtott ZTE-vel.

A Telenor Magyarországnak 2018 közepén új tulajdonosa lett. A céget a norvégoktól a cseh Petr Kellner PPF nevű cégcsoportja vette meg. A világ száz leggazdagabb üzletembere közé tartozó Kellner vagyonának jó részét Kínában szerezte lakossági hitelek nyújtásával, és ez a cége cseh újságírók szerint titokban Kína-barát PR-kampányt is finanszírozott. Amikor Drozdy Győzőt, a Telenor vezérigazgató-helyettesét a régi norvég és az új cseh tulaj közti különbségről kérdezték egy interjúban, többek közt azt emelte ki, hogy „ez a közép-európai gondolkodásmód egy sokkal pragmatikusabb gondolkodásmód. Kevésbé ragaszkodik az alapelvekhez és jobban megpróbálja megtalálni azt a kompromisszumot, amivel itt a cég fejleszthető, előre vihető.”

A Telenorra eredetileg még Mészáros Lőrinc cége is tett ajánlatot, majd 2019 októberében végül a magyar állami tulajdonban lévő Antenna Hungária vásárolta meg immár Kellner cégének 25%-os tulajdonrészét, a többségi tulajdon maradt a cseheknél. A 24.hu szerint Orbán és Kellner már a Telenor norvég eladása előtt személyes találkoztak. Ezt akkor a lapnak egyik fél sem erősítette meg, a Direkt36-nak azonban két piaci forrás is arról beszélt, hogy Orbán és Kellner valóban személyesen találkoztak és hamar bizalmas, jó személyes kapcsolatot alakítottak ki egymással.

Kellnernek Csehországban is vannak távközlési cégei, és ezek – az O2 és a CETIN – már eleve a Huaweijel építették ki meglévő infrastruktúrájukat. A Direkt36-nak több piaci és diplomáciai forrás is arról beszélt, hogy a Telenor cseh többségi tulajdonosa kínai üzleti érdekeltségei és a régi partnerség miatt is egyértelműen a Huaweit preferálná a magyarországi 5G hálózat kiépítésére, és ezt a kisebbségi tulajdonos magyar állam sem ellenzi. Szijjártó Péter külügyminiszter korábban többször kijelentette, hogy a magyar állam semmiféle nemzetbiztonsági kockázatot nem lát a Huaweiben, sőt tavaly októberben a Vodafone születésnapi rendezvényén egyenesen a brit és a kínai cég együttműködését méltatta. Szijjártó akkor azt mondta:

„Nemzeti érdek, hogy a keleti és a nyugati vállalatok együttműködhessenek Magyarországon, és belföldi tevékenységükhöz szabadon válasszanak partnereket.”

A Huawei pozícióit az is javítja, hogy a Telenor korábbi magyarországi partnere, a ZTE kivonulóban van az európai piacokról és inkább Kínára koncentrál. A telenoros Drozdy Győző megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a beszállítói tender jelenleg is folyik, és „az eredményhirdetés előtt sem nyilvánosan, sem más módon nem áll módomban a verseny lefolyását bármilyen módon befolyásoló tájékoztatást adni”. A Huawei egyik magyarországi képviselője azt mondta, „minden bizonytalan” és végleges döntés még nincs.

Eközben elérkezett az a június 30-i határidő, amikor is az EU-s országoknak egyenként be kellett volna jelenteniük, hogy milyen mértékben korlátozzák az úgynevezett nem megbízható beszállítók jelenlétét az 5G hálózatokban. Ez a beszállítói tenderekre is kihat. Bár a magyar kormány már korábban sem emelt semmiféle kifogást a kínai távközlési cégek magyarországi jelenléte ellen, a mobilszolgáltatók anyavállalatai jellemzően globális és régiós, nem csak országspecifikus szempontok alapján döntenek a Huawei mellett vagy ellen. „Minden ország, főleg a kicsik, és minden piaci szereplő azt várja, hogy Németország mit dönt” – mondta egy beszállítói cég tisztviselője. „A telekommunikációs szolgáltatók azt is fogják nézni, hogy melyik tagországban milyen döntést hoznak, és ha az adott országban meg is engedik a Huawei jelenlétét, mekkora politikai nyomás lesz rajtuk az USA részéről egyéb államokban, a nagy piacokon emiatt. Vagyis a Huawei nem áll jól” – tette hozzá. A mindenki által várt német döntést ugyanakkor legalább 2020. szeptemberéig elnapolták.

Partnerünk a

Itt szólhatsz hozzá a cikkhez