A 63 éves Erzsébetet közel négy éve diagnosztizálták a tüdődaganat egy ritka, agresszív fajtájával. Aktív életet élt, mindig akadt teendője a munkahelyén és az otthonában. Utólag azt mondta, a fáradtság volt az egyetlen tünete, de nem gyanakodott arra, hogy ilyen nagy a baj. Tüdőszűrésre kellett mennie, ekkor vettek észre egy tenyérnyi foltot a tüdején. További vizsgálatok következtek, majd a súlyos diagnózis: rosszindulatú daganat, áttétekkel.

A hír sokkolta Erzsébetet. „Úgy éreztem magam, mintha gyomorszájon rúgtak volna” – mondta a Direkt36-nak.

Az orvosok immunterápiás kezelést javasoltak, kemoterápiával kiegészítve. Az immunterápia lényege, hogy a szervezet saját immunrendszerét aktiválja a daganatos sejtek leküzdésére. A gyógyszer, amelyet Erzsébetnek javasoltak, a Keytruda volt. Ez a világ legkelendőbb rákgyógyszere, az ára viszont magas, egy kezelés nagyjából 2 millió forintba kerül.

Magyarországon ezt állja a társadalombiztosítás, de csak bizonyos ráktípusoknál. Más esetekben a betegeknek kérvényezniük kell ezt, és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) dönti el, hogy méltányosságból kifizeti-e a kezelést. Az elbírálás hosszadalmas, és a késlekedés akár a betegek életébe is kerülhet.

Erzsébetnek is várnia kellett. Hiába javasolta neki az orvos ezt a kezelést, erre a gyógyszerre az ő betegségével nem volt automatikusan jogosult. Erzsébet azt mondta, szabályosan könyörögnie kellett a NEAK hivatalnokának, hogy vegye tekintetbe előre haladott, halálos betegségét, mire megkaphatta a szert.

A Keytruda hazai engedélyezése óta az állam egyre több pénzt fordít rá, tavaly már 32 milliárd forintot költöttek erre a kezelésre. Egyetlen más gyógyszer sem került ennyibe az egészségbiztosítónak.

Ennek a rákgyógyszernek a kifejlesztője, az amerikai Merck gyógyszergyár mindent megtesz azért, hogy a szer árát – amíg a szabadalma le nem jár – minél magasabban tartsa. Ez derült ki az International Consortium of Investigative Journalists nevű nemzetközi tényfeltáró újságírói hálózat által vezetett nyomozásból, amelynek egyedüli magyar tagja a Direkt36 volt. A Daganat ára (Cancer Calculus) nevet viselő projekthez 37 ország újságírói több száz interjút készítettek onkológusokkal, rákbetegekkel, gyógyszeripari bennfentesekkel és másokkal, valamint több ezer oldalnyi dokumentumot dolgoztak fel.

A nyomozásból kiderült, hogyan vált ez a termék néhány év alatt a világ legkelendőbb gyógyszerévé, miközben számos országban sok beteg számára megfizethetetlen maradt. A projekt emellett feltárta, milyen módszereket alkalmaz a szer amerikai gyártója, hogy magasan tartsa az árát, miközben igyekszik késleltetni az olcsóbb alternatívák piacra jutását. Közben ez a gyógyszer sem segít minden rákbetegen. Vannak, akiknél nem vezet eredményre, és olyan súlyos mellékhatásai is lehetnek, amelyek veszélybe sodorhatnak egyes betegeket.

Ebben a cikkben a gyógyszer elérhetőségének hazai problémáival foglalkozunk; a nemzetközi nyomozás eredményeiről további részletek itt olvashatók.

Az egészségügyért jelenleg felelős Belügyminisztérium a Direkt36 megkeresésére közölte, hogy az elmúlt években több tucat onkológiai gyógyszer elérhetőségét tették lehetővé. Hozzátették, hogy a daganatos megbetegedések kezelésére szolgáló készítményekhez egyedi döntés keretében már jóval a rendszerszintű befogadás előtt hozzáférhetnek a magyar betegek, így „az onkológiai betegségek gyógyszeres ellátásában kielégítetlen orvosi szükségletről nem beszélhetünk”.

A NEAK válaszában kiemelte, hogy életet veszélyeztető, sürgős esetben, valamint kiskorúak esetén a kérelmeket soron kívül bírálják el.

A gyógyszer magyarországi forgalmazója, az MSD Pharma Hungary nem válaszolt a kérdéseinkre.

Áttétes betegeken is segíthet

A daganatos betegségek világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek, nagyjából minden hatodik haláleset a rákkal hozható összefüggésbe. Magyarország különösen rosszul áll a rosszindulatú daganat miatti halálozásban az uniós országokkal összevetve: 2024-ben 31 ezren haltak meg hazánkban rákos megbetegedésben. A KSH adatai szerint Magyarországon évente körülbelül 70 ezer új bejelentett rosszindulatú daganatos beteget diagnosztizálnak. Rosszindulatú daganat esetén a szervezet sejtjei kontrollálatlanul növekedni kezdenek, és képesek áttétet képezni, vagyis a test más részeibe is eljuthatnak.

Az utóbbi években számos forradalmi onkológiai gyógyszer és terápia vált elérhetővé, amelyek nemcsak a túlélési esélyeket növelik, hanem a betegek életminőségét is javítják. Az egyik legjelentősebb fejlesztést az immunterápiás szerek jelentették.

A Direkt36 által megkérdezett onkológusok és egészségügyi szakemberek egyetértenek abban, hogy az immunterápiás szerek nagy áttörést jelentettek a rákgyógyításban. „Ma már áttétes daganatból is meg lehet gyógyulni, régen ez nem volt lehetséges. Az, hogy megkapják az esélyt ezek a betegek, fantasztikus előny” – mondta Dr. Peták István kutatóorvos, az Oncompass Medicine alapítója.

Az egyik legelterjedtebb és legismertebb immunterápiás szer a Keytruda. Hatóanyaga a pembrolizumab, és számos daganattípus, például melanóma, tüdőrák, emlőrák kezelésére használják. Magyarországon 2016 óta van forgalomban. A gyógyszert a Merck amerikai gyógyszergyártó cég gyártja, hazánkban az MSD Pharma Hungary forgalmazza. Az amerikai vállalat tavalyi éves 65 milliárd dolláros (jelenlegi árfolyamon 23 ezermilliárd forint) bevételének közel felét ez a termék adta.

A gyógyszer ára igen magas, Magyarországon egy kezelés több mint 1,8 millió forintba kerül. Igaz, a modern onkológiai szerek jellemzően a legdrágább terápiák közé tartoznak. Az új onkológiai szerek relatíve magas árát a Direkt36 által megkérdezett, az onkológia területére rálátó egészségügyi szakemberek azzal magyarázzák, hogy az új gyógyszerek előállítása költséges, sok fejlesztés meghiúsul, ezeket is belekalkulálják az árba a gyógyszergyártók.

Az alkalmazási előírás háromhetente 200 mg-ot, vagy hathetente dupla adagot javasol a felnőtt betegeknek testsúlytól függetlenül, tehát ugyanakkora dózist kap egy 100 kilogrammos, mint egy 50 kilogrammos beteg. A gyógyszert infúzió formájában kapják a betegek. A terápia lehet mindössze pár hónapos, de egyes esetekben évekig is tarthat, ami több tucat infúziós kezelést jelent.

A Keytrudát központilag szerzi be a NEAK, a kórházak az ártárgyalásban egyáltalán nem vesznek részt, így az ott dolgozóknak egy Direkt36 által megkérdezett, az onkológia területére rálátó egészségügyi szakember szerint sokszor „fogalma sincs, mennyibe kerül pontosan a Keytruda”.

A Direkt36 közérdekű adatigénylésére a NEAK elárulta, hogy 2019 óta összesen több mint 125 milliárd forintot költöttek az immunterápiás szer beszerzésére. Ez az összeg évről évre emelkedik, két éve már a 32 milliárdot is meghaladta. 2021 óta minden évben ennek a gyógyszernek a beszerzésére költötte a legtöbbet az egészségbiztosító.

A NEAK üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt arra, hogy az egyes daganattípusoknál hány beteg kap Keytruda-kezelést évente. A gyógyszer beszerzésével kapcsolatos, nyilvános keretszerződések adatai alapján azonban számításunk szerint a 2024-ben beszerzett mennyiség 17,5 ezer infúzióra volt elegendő. Ebből azonban nem lehet megbecsülni, hogy hány beteg kaphatott kezelést, a terápia hossza ugyanis nagyon változó.

A várakozás a beteg életébe is kerülhet

Daganatos betegségeknél az idő kulcsfontosságú. A korai diagnózis, a terápia mihamarabbi elkezdése jelentősen növeli a túlélés és gyógyulás esélyét. Magyarországon ugyanakkor számos forradalmi daganatellenes készítmény nem érhető el társadalombiztosítási támogatásban, vagyis az állam nem fizeti ki automatikusan a kezelést. Ilyen esetekben az orvosnak kell kérelmeznie, hogy az állam átvállalja a beteg terápiájának költségeit. A kérelmeket az egészségbiztosító egyesével bírálja el.

Vagyis miközben a betegek a váratlan, súlyos diagnózissal küzdenek, még a hetekig tartó várakozás nehézségeivel is meg kell birkózniuk. Egy fővárosi onkológus a Direkt36-nak azt mondta, a betegek sokszor telefonon keresik a NEAK ügyfélszolgálatát, hogy megpróbálják meggyorsítani az ügyintézést.

Ezt történt a 63 éves Erzsébettel is, akit négy éve diagnosztizálták a tüdődaganat egy ritka, agresszív fajtájával. Az orvosának a kezelés elkezdéséhez egyedi méltányossági kérelmet kellett benyújtania. Az orvos tanácsára Erzsébet egy héttel a kérelem benyújtása után telefonált a NEAK ügyfélszolgálatának. A férfi, aki felvette a telefont, Erzsébet elmondása szerint annyit mondott, hogy várjon türelmesen, ahogy mindenki más. Végül mégis kapcsolta a kollégáját, aki a nő kérelmének elbírálását intézte.

Erzsébet ekkorra teljesen más lelkiállapotba került. „Elkezdtem könyörögni, hogy halálos beteg vagyok, szükségem van a kezelésre. Megkérdeztem, mit tenne, ha a rokonáról lenne szó. Azt is mondtam, hogy 3C stádiumú vagyok, egy hajszál választ el a 4. stádiumtól” – mesélte. A férfi erre annyit mondott, hogy rendben, elintézi. Nagyjából egy hét múlva megkapta a határozatot, amelyben engedélyezték a kezelését.

Azóta is kapja a Keytrudát, több mint három éve tart a kezelése. Azt mondta, ez óriási eredmény ahhoz képest, hogy eredetileg kevesebb, mint fél évet jósoltak neki az orvosok. Amikor kiderült a betegsége, ő sem adott sok esélyt magának. „De itt vagyok, jól vagyok, nem érzem magam betegnek” – mondta, majd hozzátette: tudja, hogy ennek ellenére bármikor romolhat az állapota.

A NEAK a Direkt36-nak küldött válaszában kiemelte, hogy telefonos ügyfélszolgálatukat kedden és csütörtökön 9–15 óráig lehet hívni, emellett igyekeznek a betegek, az orvosok és a gyógyszerészek kéréseit is figyelembe venni.

A Direkt36-nak több, névtelenséget kérő orvos megerősítette, hogy a hosszú várakozás daganatos betegeknél súlyos következményekkel járhat. Tapasztalataik szerint vannak betegek, akik meghalnak a várakozás alatt. Dr. Kullmann Tamás onkológus főorvos szerint is előfordul, hogy mire a betegek megkapják a kezelést, úgy legyengül szervezetük, hogy már nem tud kedvező hatást kifejteni a gyógyszer.

A NEAK álláspontja szerint a betegség lefolyásában bekövetkezhet hirtelen kialakuló, életveszélyes állapot, amely befolyásolja a betegség kimenetelét a gyógyszerhez való hozzájutástól függetlenül.

Egy fővárosi onkológus tapasztalatai szerint az is problémát jelenthet, hogy a NEAK egy hivatal, ahol nem csupán orvosszakmai szempontok alapján bírálják el a kérelmeket, hanem finanszírozási alapon. Tehát amikor üres a gyógyszerkassza, kevesebb a pénz, gyakrabban fordul elő elutasítás vagy hiánypótlási kérés, ami újabb hetekkel növelheti az elbírálás idejét. Az orvos erre példaként hozta fel, hogy két nagyon hasonló korú, állapotú és diagnózisú betege egy év különbséggel teljesen más elbírálást kapott. Egyiküknek elfogadták a kérelmét, így megkezdhette a kezelést, a másik betege elutasítást kapott. Indoklásként az szerepelt a határozaton, hogy nem költséghatékony a kezelés, vannak más elérhető terápiás módszerek is.

Bár elutasítás esetén elméletileg a beteg dönthet úgy, hogy maga fizeti ki a kezelést, az onkológiai ellátásra rálátó egészségügyi szakemberek szerint Magyarországon ez nem túl gyakori. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy több milliót fizessenek a terápiáért.

Évekig tartó, elhúzódó terápia

Az egyedi méltányossági kérelmek lassú és hosszadalmas elbírálása a terápiás döntéseket is befolyásolhatja. Egy fővárosi onkológus a Direkt36-nak arról beszélt, hogy van olyan betege, akinél a kezelések hatására eltűnt a daganat, mégsem meri abbahagyni a terápiát, mert fél, hogy ha esetleg újra visszatér a betegség, nem tudna rá újra finanszírozást kapni a NEAK-tól.

Egy 60-as évei elején járó, vidéken élő nővel is hasonló történt. A nőt 2023-ban diagnosztizálták rosszindulatú vastagbéldaganattal. Először megműtötték, a beavatkozás során „egy emberfej nagyságú sérvet és egy gyerekfej nagyságú daganatot távolítottak el” – mondta a Direkt36-nak. A műtét után az orvosai immunterápiát javasoltak. Mivel erre a daganattípusra nem fizeti ki automatikusan az egészségbiztosító a kezelést, egyedi méltányossági kérelmet kellett beadnia. Végül nagyjából másfél hónappal a kérelem beadása után kaphatta meg az első kezelést. Azóta is kapja a gyógyszert, már több mint 2,5 éve.

Elmondása szerint nagyon jó eredményeket értek el az immunterápiával, az azóta rendszeresen végzett CT vizsgálatok is javulást mutatnak. „Viszont az orvosom azt mondta, úgy készüljek, hogy ezt már életem végéig kell kapnom” – mondta a nő. Az orvosa ezt azzal magyarázta, hogy egy korábbi betegénél a gyógyszer segítségével sikerült eltüntetni a daganatot, ám amikor abbahagyta a kezelést, évek múlva visszatért a rák.

Több, a Direkt36 által megkérdezett onkológus megerősítette, hogy a betegek egy részénél évekig, akár életük végéig is tarthat a kezelése.

Egyre több pénz egyedi kérelmekre

Az egyedi méltányossági kérelmek lassú elbírálását magyarázza, hogy évről évre nő az egészségbiztosítóhoz beérkező kérelmek száma. Jelenleg ugyanis a drága gyógyszerek jellemzően egyedi méltányossággal jutnak el a betegekhez.

A Direkt36 közérdekű adatigénylésére válaszul a NEAK elküldte az egyedi méltányossági kérelmek számára vonatkozó adatokat. Eszerint a Keytruda-kezeléssel kapcsolatos kérelmek száma 2020 után meredeken emelkedett: jelenleg évente ezer körüli kérelem érkezik be hozzájuk, amelyek döntő többsége, közel 90 százaléka pozitív elbírálást kap. A Keytruda gyógyszerre beadott kérelem az összes egyedi méltányosság 3-4%-át teszi ki évente.

A NEAK üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt arra, mennyi pénzt fordítottak az egyedi méltányosság útján adott Merck termékével végrehajtott kezelések támogatására. (Itt feltehetően a gyártó vagy a forgalmazó, az MSD Hungary üzleti érdekeire hivatkoztak.)

Nemcsak az immunterápiás szerrel kapcsolatos kérelmek száma nőtt az utóbbi években, általánosságban is egyre több esetben kérik az orvosok betegeik terápiájának finanszírozását az államtól. Az egészségbiztosító adatai szerint 2015-ben még csak 9245 kérelem érkezett be hozzájuk, 2024-ben már háromszor ennyi, több mint 32 ezer. Ezzel párhuzamosan a NEAK egyre többet is költ az egyénileg elbírált kezelésekre: az egyedi méltányossági támogatás 2015-ben még csak 18 milliárd forintba került, két éve már 47 milliárd forintot költöttek rá. Ennek egyik oka, hogy az új gyógyszerek sokszor nagyon lassan kerülnek be azok közé, amelyeket az állam kifizet.

A Belügyminisztérium a Direkt36 kérdésére közölte, hogy ha az egyedi kérelmek mellett a tételes elszámolású, vagyis központilag beszerzett, nagy értékű gyógyszereket is figyelembe vesszük, akkor „elmondható, hogy a betegek 1%-ára költjük el a gyógyszerfinanszírozás 34%-át.”

A kormány is tisztában van a problémával: 2022. decemberben egy konferencián bejelentették, hogy a méltányossági gyógyszerek felírásának észszerűsítését tervezik. A lépést azzal indokolták, hogy évről évre több méltányossági beadvány érkezik az egészségbiztosítóhoz. Bidló Judit, a NEAK főigazgató-helyettese a konferencián azt mondta, nagyjából negyven perc jut egy kérelemre, sok esetben ennyi idő alatt nem lehet minden szempontot figyelembe venni. A NEAK főigazgató-helyettese azt is elárulta, hogy a betegek jellemzően a 60 napos ügyintézési határidő második felében, átlagosan 41 nap után jutnak hozzá a terápiájukhoz. Súlyos állapotú betegek esetében márpedig a késlekedés csökkenti a teljes felépülés, sőt akár a túlélés esélyét is.

A Belügyminisztérium és a NEAK a Direkt36 megkeresésére közölte, hogy tavaly az eljárás ideje az egyedi méltányossági ügyek esetében átlagosan 36 nap volt, a daganatos megbetegedések kérelmei esetében pedig 18,5 nap.

Nehezen követi a szabályozás az új gyógyszereket

Az ügyintézés lassúságát, és az egyedi méltányossági kérelmek növekvő számát magyarázza, hogy az új gyógyszerek tb-támogatásba való bekerülése hosszú idő, akár évekig is tarthat. Ráadásul más uniós országokhoz képest hazánkban kevesebb fontos gyógyszer érhető el támogatottan. Ez igaz a rákgyógyszerekre is.

A gyógyszereket az uniós tagállamokban az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezi. A gyártó ezután dönt arról, hogy egy adott országban forgalmazza-e a gyógyszert, és hogy kérelmezi-e az egészségbiztosítónál a tb-támogatásba való befogadást.

Azonban évekbe telhet, míg egy új készítmény bekerül a támogatotti körbe. Egy kutatás szerint Magyarországon az új onkológiai gyógyszerek támogatásba kerülése jellemzően mintegy három évet vesz igénybe.

A NEAK adatai szerint Keytruda gyógyszerrel kapcsolatban eddig közel 40 támogatási kérelmet nyújtott be a hazai forgalmazó, az egészségbiztosító nagyjából az esetek harmadában döntött úgy, hogy befogadja a kérelmet, vagyis finanszírozza a kezelést. Ez alapján a gyógyszer támogatásával kapcsolatos kérelmekben átlagosan 441 nap alatt született döntés. Számos kérelem elbírálása még folyamatban van.

Minden ráktípusnak sokféle változata lehet, amelyeket különböző módon lehet kezelni. Azt, hogy egy adott gyógyszer milyen betegségnél vagy betegcsoportnál alkalmazható, orvosi nyelven indikációknak nevezik. Ezekre külön-külön kell engedélyt szerezniük a gyógyszergyártóknak, és arról is egyenként dönt az egészségbiztosító, hogy melyeket fizeti ki.

A fejlett országokat összefogó nemzetközi szervezet, az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 25 országban vizsgált a tüdődaganat és emlőrák kezelésére használt gyógyszereket. Ebből a kutatásból az derült ki, hogy a magyar állam az indikációk nagy részét nem finanszírozza, csupán az indikációk 38,5 százalékát. Ez jóval elmarad az uniós, 59 százalékos átlagtól. Ez részben azzal magyarázható, hogy a gyógyszergyártók sok esetben egyáltalán nem nyújtottak be támogatási kérelmet.

Egy másik kutatás is hasonló eredményre jutott. Egy nemzetközi tényfeltáró újságírói csapat, az Investigate Europe két éve 28 országban vizsgálta meg a német IQWiG kutatóintézet által összeállított lista alapján a fontos gyógyszerekhez, köztük onkológiai készítményekhez való hozzáférést. Nyomozásuk szerint Magyarországon hiányzik a legtöbb gyógyszer a tb-támogatásból: 32 gyógyszerből 25-öt nem fizet ki a társadalombiztosító.

A Belügyminisztérium egészségügyért felelős helyettes államtitkára, Bidló Judit egy tavaly májusi konferencián azt mondta, arányaiban a ritka betegségek gyógyszereire fordított kiadás növekszik leginkább: „Az immunonkológiára elképesztő mennyiségű pénzt költünk.” A helyettes államtitkár szerint az egyedi méltányossági kiadások is növekednek. „Nyilván egyik eleme, hogy a befogadás nem olyan ütemben zajlik, ahogy szeretnénk” – mondta.

A Keytruda jelenleg több mint 30 alkalmazási területre engedélyezett az Európai Unióban az alkalmazási előírás szerint, ezek nagyjából egytucat daganattípusba sorolhatóak be. Köztük vannak a tüdőrák bizonyos fajtái, az emlőrák és a melanóma is. Magyarországon azonban a gyógyszer jelenleg csupán öt daganattípushoz tartozó közel 10 indikációban automatikusan támogatott. Vagyis a daganatos betegségek többségénél csak egyedi méltányossági kérelem útján lehet igényelni a NEAK-tól a kezelés finanszírozását.

Egy új rendelet szerint május elsejétől további ráktípusok is bekerültek a támogatotti körbe, többek között például a méhnyakrák bizonyos esetei és a vesesejtes daganat is.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a súlyos ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

A Belügyminisztérium a Direkt36 kérdéseire azt írta, az onkológiai gyógyszerek törzskönyvezett indikációi folyamatosan bővülnek. Tájékoztatásuk szerint az új gyógyszerek támogatásáról szóló döntést hosszú értékelési folyamat előzi meg. Annak érdekében, hogy a betegek érdekei ebben az időszakban se sérüljenek, az egyedi döntéseken alapuló támogatások nyújtanak megoldást.

A gyógyszer hazai forgalmazója, az MSD Pharma Hungary nem válaszolt az arra vonatkozó kérdéseinkre, hogy mi alapján döntik el, mely indikációkra nyújtanak be támogatási kérelmet, valamint hogy tapasztaltak-e változást az elbírálási időben.

Ritkább a mellékhatás, de nagyon súlyos is lehet

Bár az immunterápia rengeteg beteg életét meghosszabbíthatja, és sok esetben hatásosabb, mint a korábban elérhető kezelések, a terápia nem mindenkinél hoz eredményt, és sokszor súlyos mellékhatásokkal is járhat.

A Direkt36 által megkérdezett orvosok szerint nagyjából a betegek egyharmadánál hatásos ez a kezelés. Dr. Kullmann Tamás onkológus főorvos szerint ugyanakkor a fő baj, hogy „nem tudjuk biztosan, hogy ki az, akinél hatni fog”.

Egyes esetekben autoimmun reakció is felléphet, ilyenkor a szervezet immunrendszere tévesen az egészséges sejteket is megtámadja és elpusztítja. A Direkt36 által megkérdezett szakemberek szerint sokszor az orvosok nem ismerik fel időben, hogy a tünetek autoimmun betegségre utalnak. „Több súlyos, akár fatális mellékhatást láttam, mint ahányszor ne kapta volna meg az engedélyt a beteg”– mondta Kullmann.

Nikoletta 2023 decemberében kísérte el az akkor 68 éves édesapját egy vidéki kórház fül-orr-gégészetére, miután az idős férfi gyakran berekedt, többször elment a hangja. A vizsgálatok rosszindulatú daganatot igazoltak. Az orvos tanácsára az idős férfi a teljes gégeeltávolítás mellett döntött, bár nagyon félt a beavatkozástól. A műtét utáni kontrollvizsgálat javulást mutatott, de alig fél évvel később visszatért a daganat laphámsejtes karcinóma formájában. Ez gyakori daganattípus, leggyakrabban a bőrön, tüdőben, szájüregben található laphámsejtekből indul ki.

Az első Keytruda-kezelést közel három hónappal a daganat beigazolódása után, tavaly március végén kapta meg a férfi. Nikoletta emlékei szerint rögtön az első kezelés után legyengült az édesapja. Miután a férfi laboreredményei is romlani kezdtek, visszamentek az orvoshoz, de elmondása szerint hiába. Úgy érezte, nem veszik komolyan az aggodalmaikat. Nem sokkal később hatalmas dudor nőtt édesapja mellkasán, a keze is bedagadt. Két nap múlva, az esti órákban kiütések jelentek meg a férfi testén. Felkerestek egy másik kórházat, ahol kiderült, hogy a kiütések a férfi belső szervein is megjelentek. Nikoletta emlékei szerint itt mondták ki először, hogy a tünetek az immunterápia mellékhatásaként jelentkeztek.

„Nagyon hirtelen történt az egész” – tette hozzá a nő. Egy nappal azután, hogy az édesapja kórházba került, Nikoletta édesanyja bement hozzá, hogy meglátogassa. Hazaérkezése után Nikoletta is indulni készült, hogy bemenjen a kórházba, de erre már nem volt lehetősége. „Mikor elindultam volna, akkor kaptam a telefont, hogy meghalt apu” – mondta.

A nő a Direkt36-nak úgy fogalmazott, nem érti, hogy miért nem gondoltak az orvosok korábban arra, hogy az immunterápia okozhatja a panaszokat. „Hiába voltak rosszak a laboreredményei, semmit nem csináltak, mindig csak azt mondták, hogy vérvétel, vérvétel” – tette hozzá.

A cikk elkészítésében közreműködött Wirth Zsuzsanna.

Illusztráció: Chelsea Conrad/ICIJ