Feljelentést tett egy LMP-s képviselő, mert a magyar államot nem izgatja, hogy letelepedési engedélyt kapott a szíriai diktátor pénzembere

Van egy jó sztorid? Írj nekünk!
Partnerünk a

Feljelentést tett Demeter Márta LMP-s képviselő azzal kapcsolatban, hogy a kötvényprogramon keresztül magyar letelepedési engedélyhez jutott Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury.

Khoury engedélyéről a 444 és a Direkt36 márciusban írt először, és a cikkünk megjelenése után Demeter személyesen kért adatokat a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól (BMH). A hivatal főigazgatója, Végh Zsuzsanna Demeternek elismerte, hogy Atiya Khoury 2014-ben letelepedési kötvényt vásárolt, és ezért meg is kapta a tartózkodási engedélyt. Khoury ezt követően magyar letelepedési engedélyt is igényelt, amelyet 2017 elején kapott meg.

Ez a dátum azért érdekes, mert Khouri 2016 nyara óta szerepelt az Egyesült Államok szankciós listáján, az amerikaiak szerint ugyanis ő Bassar al-Aszad szíriai elnök egyik legfontosabb pénzembere, aki készpénzt mozgat Oroszország, Libanon és Szíria között, és akit emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhelhet.

A BMH főigazgatója arról is tájékoztatott, hogy Khoury biztonsági átvilágítása során az eljáró hatóságok nem tártak fel semmilyen kockázatot, és a BMH nem tervez az üggyel kapcsolatban további vizsgálatokat folytatni.

„Az eddigi nyilatkozatok alapján okom van feltételezni, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal törvénysértést követ el, amikor nem folytatja le Atiya Khoury letelepedési engedélyének felülvizsgálatát és visszavonását” – írta Demeter a Legfőbb Ügyészségnek július 3-án elküldött feljelentésben, amelyben kéri az ügy kivizsgálását.

A letelepedésikötvény-programra vonatkozó törvény szerint csak bizonyos esetekben vonható vissza a letelepedési engedély, például, ha jelentkezés során hamis adatot közölt az illető vagy kiutasítják az országból. Demeter szerint azonban a BMH-nak hivatalból vizsgálatot kellene indítania Khoury ügyében.

A BMH azt is közölte, hogy a cikkünkben megnevezett másik szír férfi, Salmo Bazkka, aki egy súlyos nemzetközi bűnügy gyanúsítottja, már a letelepedésikötvény-program indulása előtt, 2010-ben rendes eljárásban igényelt és kapott magyar letelepedési engedélyt.

A Rogán Antal által kezdeményezett kötvényprogramon keresztül 2013 és 2017 között állampapír vásárlásért cserébe szerezhettek magyar letelepedési engedélyt külföldiek. A számos korrupciós és biztonsági kockázatot felvető programot tavaly felfüggesztették, a 2019-es költségvetési törvény pedig arra utalt, hogy a kötvényprogramot jogilag is megszüntetik.

A kötvényprogram jogi lezárása „félsiker”, mondta Demeter Márta a Direkt36-nak. „Azonban látszik, hogy a kötvényprogramon keresztül beérkezett külföldiek közt továbbra is vannak olyanok, akik lappangó biztonsági kockázatot jelentenek” – tette hozzá.

Fontosnak tartod a hatalom ellenőrzését? Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez akár néhány ezer forinttal!

Arany Vízumok Európában

A témával nemcsak a magyar, hanem az Európai Parlamentben is foglalkoztak. Az S&D szociáldemokrata frakció két hollandiai képviselője, Kati Piri és Paul Tang a cikkünket idézve tett fel írásbeli kérdést áprilisban az Európai Bizottságnak. Többek közt arra vártak választ, hogy a Bizottság biztos-e abban, hogy megfelelő volt a magyar kötvényprogram összes résztvevőjének átvilágítása, figyelembe véve, hogy a közel húszezer jelentkező 99,7%-a kapott letelepedési engedélyt.

„A tagállamok feladata, hogy a biztonsági kockázatok ellen megtegyék a szükséges lépéseket. Szigorú kritériumokat kell alkalmazniuk, hogy a bűnözés a korrupció ellen harcoljanak” –válaszolta múlt héten a Bizottság, megjegyezve, hogy az EU-s szintű harmonizáció hiányában a Bizottságnak egyedi esetekben – mint Khoury és Bazkka ügyében – nincs kompetenciája.

A magyar kötvényprogramhoz hasonló, úgynevezett Golden Visa (Arany Vízum) programok más európai országokban is működnek, amelyek országonként változó összegű befektetésért cserébe kínálnak tartózkodási és letelepedési engedélyt, vagy akár állampolgárságot is. Májusban ezzel kapcsolatban egy vitanapot is tartottak az Európai Parlamentben, amelyen több képviselő a Golden Visa programokkal kapcsolatos biztonsági és korrupciós kockázatokról beszélt, és felhívták a Bizottságot, hogy szabályozza ezeket a programokat. A Bizottság 2018 végére ígért egy jelentést a Golden Visa programokról.

Címlapi kép: Kiss Bence, 444.hu
A cikk elkészítésében közreműködött Szabó András.

Partnerünk a

Itt szólhatsz hozzá a cikkhez