2024 második felében egy diplomatának jelentkező személy megbukott a nemzetbiztonsági ellenőrzésén. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) alá tartozó Magyar Diplomáciai Akadémia diplomataképző programjára jelentkezett, abban a reményben, hogy később a külügy diplomata állást ajánl neki. Az átvilágítása azonban nemzetbiztonsági kockázatot tárt fel: azt, hogy közeli ismerőse, a magyar kormányzati propagandagépezet egyik jól ismert, sokat szereplő figurája az orosz titkosszolgálatokkal áll kapcsolatban.

Ez azért jelenthetett problémát, mert ha valaki diplomata lesz, onnantól érzékeny belső kormányzati dokumentumokhoz, köztük államtitkokhoz is hozzáférhet. A reménybeli diplomatának ráadásul az orosz titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező propagandista nem csupán a magánéletben közeli ismerőse. A kapcsolatukat ismerő források elmondása szerint ugyanis a propagandista egyengette a diplomataképzésre jelentkező személy karrierjét is, és próbálta őt kormányzati kapcsolatai segítségével diplomata álláshoz segíteni.

Ez a propagandista a kormányzati médiagépezet egyik meghatározó figurája, a német-magyar Georg Spöttle, aki „biztonságpolitikai szakértőként” régóta a Kreml hivatalos irányvonalának megfelelő álhíreket és narratívákat terjeszt a fideszes médiafelületeken – többek közt a Magyar Nemzetben, a Pesti Srácokon, az Origón, a Mandineren, a Hír TV-n, a TV2-n, vagy éppen az állami médiában.

Spöttle korábban rendszeresen feltűnt fideszes kampányrendezvények vendégeként, 2019-ben a Fidesz önkormányzati képviselőjelöltjeként indult Szentesen, illetve pár évvel ezelőttig a több tízmilliárdos kormányzati megbízásokat elnyerő Nézőpont Csoporthoz tartozó egyik intézet migrációs szakértőjeként is dolgozott. Linkedin-profilján, ahol 2023 nyarán posztolt utoljára, a korábbi munkatapasztalatok közt mindössze annyit tüntet fel, hogy a magyar kormánynak dolgozik politikai elemzőként. Korábbi, németországi karrierje során – saját állítása szerint – a nyugatnémet hadseregben, illetve a rendőrség kötelékében szolgált.

Magyarországon ez nem közismert róla, de Spöttle az elmúlt években a Kreml orosz nyelvű propagandájában is gyakran idézett figura lett. Eközben személyes és szakmai kapcsolatot is kialakított az orosz titkosszolgálatoknak dolgozó figurákkal, és olyan orosz helyszínekre is eljuthatott az orosz állam szervezésében, ahová titkosszolgálati jóváhagyás nélkül nem léphetett volna be.

Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →

Georg Spöttle esetéről kormányközeli forrásoktól, a propagandista személyes ismerőseitől, egykori magyar titkosszolgáktól, illetve a birtokunkba jutott levelezésekből és fotókból tudtunk meg részleteket.

A Direkt36 megkeresésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda egy olyan írásbeli választ küldött, melyben félreértelmezte a kérdéseinket, mintha nem a diplomataképzésre jelentkező személy, hanem Spöttle nemzetbiztonsági ellenőrzéséről kérdeztük volna őket. „Georg Spöttle átvilágítását semmilyen kormányzati szerv nem rendelte meg, átvilágításával a nemzetbiztonsági szolgálatok ilyen formában nem foglalkoztak” – írta a Kabinetiroda. Ezt követően még részletesebben elmagyaráztuk az esetet és meg is neveztük azt a személyt, aki az átvilágításon megbukott, kérve, hogy a Kabinetiroda ennek fényében válaszolja meg kérdéseinket. A cikk megjelenése után küldött reakciójukban sem válaszoltak érdemben a részletesen feltett kérdésekre, helyette csak annyit közöltek, hogy szerintük „a cikkben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak”.

Georg Spöttlét először két és fél hónapja kerestük meg írásbeli kérdéseinkkel – az üzenetet látta, ám nem reagált. Később még több, még részletesebb kérdéseket küldtünk neki, de ezekre sem válaszolt. Miután azonban az első alkalommal elküldtük kérdéseinket Spöttlének, az átvilágításon megbukott közeli ismerősének Linkedin-profilja elérhetetlenné vált. Nem reagált kérdéseinkre az Alkotmányvédelmi Hivatal és a külügyminisztérium sem.

Spöttle felháborodott

Normális esetben egy nemzetbiztonsági ellenőrzésről, főleg annak tartalmáról csak egy szűk kör értesülhet, így a hasonló bukásokról is csak igen kevesen tudhatnak. Spöttle azonban annyira felháborodott azon, hogy közeli ismerőse elhasalt az ellenőrzésen, hogy a döntés ellen megpróbálta mozgósítani különféle szinteken lévő politikai és kormányzati kapcsolatait. Ennek köszönhetően azonban az ügy híre is rögtön egy szélesebb körhöz ért el.

Spöttlének végül senki nem akart segíteni, amin a propagandista megsértődött, és 2025 elején bejelentette: visszavonul a közélettől. Csakhogy rövid időn belül meggondolta magát, és azóta is rendszeresen publikál a kormánypropaganda különféle felületein, illetve saját közösségi médiás profiljain.

Fő témája az orosz-ukrán háború, a Pesti Srácokon például GEOrgPOLITIKA című műsorában rendszeresen kommentálja a háborúval kapcsolatos híreket. A hozzánk eljutott levelezésekből azonban kiderül, hogy Spöttle Kreml-párti korábbi elemzései például nagyfokú hasonlóságot mutatnak egy orosz katonai hírszerzőtől kapott felkészítő anyaggal. Spöttle egyik fő kapcsolata a budapesti orosz nagykövetségen Oleg Szmirnov katonai attasé volt, az ő közreműködésével utazott el tavaly Spöttle egy orosz védelmi minisztérium által szervezett moszkvai konferenciára. Az ezzel kapcsolatos levelezésben Spöttle azt írta az orosz katonai attasénak, hogy az őt ott érő impulzusok alapján publikálni fog majd magyar újságokban és televíziókban.

Hazaérkezése után Spöttle még a korábbiakhoz képest is intenzíven ontotta magából a videós és írott anyagokat az orosz–ukrán háborúról, orosz nézőpontból. A Pesti Srácokon még Marija Zaharova orosz külügyi szóvivővel is közölt interjút, rendszeresen szerepelt a Hit Gyülekezetéhez közel álló Ultrahang YouTube-csatornán, és többször a Hír TV-ben (például: „Georg Spöttle: Transznemű katonákat és tinédzsereket is besoroznának az ukránok”), de szakértett az Origón és a Magyar Nemzetben is.

A Spöttle által publikált orosz-ukrán tematikájú tartalmak egybevágnak a Kreml narratíváival, gyakran a hadászatra és haditechnikára fókuszálnak, és bizonyos esetekben látványosan túltesznek a magyar kormány oroszbarát propagandáján. Például arról is értekezett a Magyar Nemzetben, hogy a Rheinmetall német fegyvergyártó cég nyugat-ukrajnai üzeme a kárpátaljai magyarokat és Magyarországot is fenyegetheti, mivel potenciális orosz célponttá válhat. Ezzel még a magyar kormány irányvonalától is eltért, miután a Rheinmetall a honvédségnek és a kormányközeli 4iG-nak is stratégiai partnere.

Georg Spöttle az Ultrahang podcastban – ahol rendszeresen szerepel – már 2022 őszén kijelentette:

„én nem rejtem véka alá a nézeteimet, én ebben a háborúban maximálisan Oroszországot támogatom.”

A Spöttlével kapcsolatban álló Oleg Szmirnovról korábban ennek a cikknek a szerzője a VSquare visegrádi régiós tényfeltáró oldalon írta meg, hogy a GRU, vagyis az orosz katonai titkosszolgálat tisztje, akinek jelenléte és kapcsolata a Magyar Honvédség vezetésével NATO-szövetségesek értetlenségét is kiváltotta. Szmirnov 2024 őszén befejezte magyarországi kiküldetését.

A kommandós lelke

„Munkaebéden Szijjártó Péter miniszter úrral. Volt témánk bőven az orosz-ukrán konfliktuson keresztül a Közel-Keletig…” Ezzel a szöveggel posztolt fotókat a magyar külügyminiszterrel való találkozójáról 2024. október 18-án Spöttle (bejegyzése azóta nem elérhető). Szijjártó is közzétett fotókat a munkaebédről: „A világ mára nagyon bonyolult hellyé vált, megvitattuk ki hogyan látja…”

Szijjártó a Facebook-oldalán posztolt Spöttléről

Az esetről részleteket ismerő források szerint éppen Szijjártó volt az egyik magas rangú fideszes politikus, akinél Spöttle megpróbálta kilobbizni, hogy közeli ismerőse a nemzetbiztonsági kockázat megállapítása ellenére is részt vehessen a diplomataképzésen, majd diplomatává válhasson.

A kiírás szerint a Magyar Diplomáciai Akadémia szóban forgó képzése 2024. szeptember 1-től 2025. augusztus 31-ig tartott, a résztvevők havi nettó 275 ezer forintos ösztöndíjat kaptak, a pályázati feltételek között pedig szerepelt, hogy a jelentkezőknek hozzá kell járulniuk a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához. Spöttle ismerőse ezen az ellenőrzésen akadt fenn, és a propagandista ezt követően kezdett lobbizásba – amelynek azonban végül még Szijjártó Péter is ellenállt.

A külügyminisztériumnak nemzetbiztonsági szempontból elviekben az egyik leginkább védett intézménynek kellene lennie. A munkatársak ötévenkénti átvilágítását az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) végzi, míg a biztonságos kommunikációért és az érzékeny információk kezeléséért a minisztérium saját biztonsági részlege, a BITÁF (Biztonsági, Informatikai és Távközlési Főosztály) felel. A külszolgálatra kerülő diplomaták és a külképviseletek védelmével pedig az Információs Hivatal (IH) is foglalkozik.

Spöttle közeli ismerőse esetében azonban már csak azért is nehezen tudott volna a külügy félrenézni, mert a propagandista már régóta a magyar titkosszolgálatok látókörében volt. Spöttle ugyanis az évek során nem csak az orosz titkosszolgálattal állt kapcsolatban.

Saját állítása szerint Spöttle először a német katonai elhárításnak, majd a szövetségi rendőrségnek dolgozott. Egy 2002-ben a Magyar Nemzetben megjelent interjúban (címe: „A kommandós lelke”) több részletet is elárult karrierjéről a német katonaságnál és rendőrségnél, ahonnan a cikk szerint 2002. január 1-jével szerelt le. Az interjú Spöttlét már civil „terrorizmus-szakértőként” és „elemzőként” mutatta be.

Spöttle azt állította a Magyar Nemzetnek, hogy húszéves korában sorozták be a nyugatnémet hadseregbe, ahol az alapkiképzés után „különleges fegyvernemekkel”, például „páncélelhárító technikákkal, s a legkülönbözőbb gépfegyverekkel” ismerkedett meg. Azt is elmondta, hogy mivel érdeklődött a Közel-Kelet iránt, és négy nyelven beszél, megkereste a katonai elhárítás.

„Az ajánlatra természetesen igent mondtam, hiszen nagyon érdekesnek találtam a feladatot. Közel tíz évet dolgoztam itt, majd a rendőrtiszti főiskola elvégzése után 1993-tól a Szövetségi Nyomozó Hivatalnál”

– nyilatkozta Spöttle. (Egy későbbi, 2006-os Magyar Nemzet cikk némileg máshogy, mint „a német rohamrendőrség egykori tisztje” hivatkozik rá.)

Spöttle népszerű fideszes körökben – Fotó: Spöttle Facebook-oldala

Állítása szerint eleinte irodai munkára osztották be, „feladatom az arab országokból érkező menekültek közül a gyanúsak kiszűrése volt”, majd a Bundeswehr kötelékében „sok időt töltöttem akkor Libanonban, Irakban, Jordániában, Szíriában. Feladatunk a megfigyelés, kapcsolatteremtés volt”. Később azt is elmondta, hogy a titkosszolgálati „szakmában” a „legnagyobb tisztelet az izraelieket övezi”, illetve hogy „az amerikaiakat a technika miatt lehet leginkább tisztelni.”

Ezek a megjegyzései azért is érdekesek, mert több volt magyar titkosszolga és nemzetbiztonsági szakértő is felidézte azt a 2000-es évek végi esetet, amikor arról érkezett információ partner országok szolgálataitól, hogy Spöttle egy európai ország fővárosának amerikai, illetve az izraeli nagykövetségén keresztül önként jelentkezett, hogy tudását és kapcsolatrendszerét felajánlja a két külföldi ország titkosszolgálatainak. „Ezt mi úgy nevezzük, hogy feldobta a hasát” – fogalmazott egy Spöttle ügyét ismerő korábbi titkosszolga. Egy másik, Spöttle korábbi ügyeit szintén ismerő forrás az exrendőr motivációjával kapcsolatban hozzátette:

„Egyrészt elismertségre vágyott. Másrészt mindig azt állította, hogy nincs pénze, le van égve, mindig szponzorokat keresett”.

A manapság Kreml-narratívákat terjesztő kormánypropagandista akkoriban tehát a magyar titkosszolgálatokhoz érkező információ szerint még a CIA-nak és a Moszadnak ajánlgatta állítólagos közel-keleti kapcsolatrendszerét. Csakhogy az amerikaiak és az izraeliek provokációnak gondolták Spöttle bejelentkezését, ezért értesítették róla magyar partnereiket. A magyar szolgálatok ekkor alaposabban megvizsgálták a német exrendőrt, és olyan személyes és életvitellel kapcsolatos információkat tártak fel, melyek alapján úgy ítélték meg, hogy Spöttle alkalmatlan lenne bármiféle együttműködésre. Egy volt titkosszolga azt állította, hogy magyar nemzetbiztonsági körökben Spöttlét már a kezdetektől egy teljesen komolytalan, szakmaiatlan, összeesküvéselmélet-hívő figurának tartják.

Spöttle például az 1990-es években ufóhívő rendezvényeken lépett fel, és akkori beszámolók szerint azt állította magáról, hogy földönkívüli lények több alkalommal kapcsolatba léptek vele és megvizsgálták. „Még hetekig küzdöttem a félelmeimmel. Éjszakánként a szolgálati fegyveremmel ültem az ágyamon, felkészültem arra, hogy végső esetben öljek, ha a szürke lények újra feltűnnének nálam” – idézte fel a 444 Spöttle egyik akkori nyilatkozatát.

„A Z-jel soha nem érhet véget”

A több mint két évtizeddel ezelőtti Magyar Nemzet-interjúban Spöttlének még kifejezetten rossz véleménye volt az orosz titkosszolgálatról. „[N]agyon aljas társaságnak tartottuk őket. Olyanok voltak, mint egy kalapács. Minden gyanúsra odacsaptak egy hatalmasat. Véresen dolgoztak, ezzel szinte aláírták minden akciójukat. Mindannyian féltünk tehát a KGB-től, nem szerettünk volna a kezük közé kerülni, és senki sem tisztelte őket” – nyilatkozta 2002-ben.

Ehhez képest húsz évvel később, Ukrajna 2022-es lerohanása után Spöttle már nyíltan támogatta az orosz agressziót. Ezt akkor már jellemzően Fideszhez közeli felületeken tette meg. A kormánypropaganda 2015-ben, a menekültválság idején kapta fel és kezdte el futtatni Spöttlét, aki az évek során a migrációval kapcsolatos témák mellett egyre inkább elkezdett az orosz-ukrán konfliktusról is nyilatkozni.

A Direkt36-hoz is eljutott levelezések, illetve a nemzetbiztonsági ellenőrzésen való bukás részleteit ismerő források szerint azonban Spöttle rendszeresen kap téma- és narratívajavaslatokat orosz szereplőktől, akiknek egy része az orosz titkosszolgálatokkal áll kapcsolatban.

2024. március 6-án például Oleg Szmirnov ezredes, a budapesti orosz nagykövetség katonai attaséja és egyben a GRU hírszerzője két angol nyelvű propagandaanyagot küldött ki több címzettnek. A néhány oldalas, a budapesti orosz nagykövetség fejlécével és non-paper („nem hivatalos”) megjelöléssel ellátott dokumentumok címe az volt, hogy „A nyugati országok szerepe az ukrajnai konfliktusban” és „A helyzet Ukrajna körül”.

Ezeket az anyagokat mesterséges intelligencia segítségével összehasonlítottuk Spöttle későbbi nyilatkozataival, és a tartalomelemzés nagyfokú egyezést mutatott ki. Az anyagokban az szerepelt, hogy háborút a Nyugat provokálta ki; Ukrajna nem autonóm, csak eszközként használják; Zelenszkij a Nyugat bábja; a Nyugat kizsákmányolta Ukrajnát és a katonai támogatással csak meghosszabbítják az ukránok szenvedését. Spöttle szinte teljesen azonos érvelést használt, mint a Szmirnov által küldött felkészítő.

Teljes egyezés van a követségi anyag és Spöttle azon nyilatkozatai között is, hogy a Krím és a Donbász már végérvényesen orosz területek, Ukrajnának le kell mondania róluk. Ugyanígy, egyezés van abban is, hogy a béke csak ezekről a területekről való lemondással, illetve Ukrajna demilitarizálásával és „nácitlanításával” érhető el. Ráadásul mind az orosz követségi anyag, mind Spöttle ugyanúgy ostorozza a NATO-t, amelynek állítólagos célja a katonai konfrontáció, és fenyegetést jelent Oroszországra. Ezek részben szintén olyan állítások, melyek messze túlmennek az Orbán-kormány hazai oroszbarát propagandáján is.

Később, 2024. április 10-én Spöttle egy angol nyelvű emailben hálálkodott Szmirnovnak, amiért részt vehet az orosz védelmi minisztérium által szervezett, 2024. augusztus 12-13-i Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencián. „Minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy új impulzusokat adjak és kapjak a nemzetközi politika és biztonság területén, valamint hogy az az eredményeket Magyarországon a televízióban és az újságokban is publikáljam” – írta Spöttle az orosz katonai attasénak.

Spöttle hálálkodó emailje az orosz katonai attasénak

A hozzánk eljutott dokumentumok közt szerepel egy kép, amelyen Spöttle konferenciás névkártyája szerepel, „Spottle Georg, Hungary, Delegate (delegált)” felirattal. Spöttle konferencia mindkét napjának reggelén posztolt moszkvai hotelszobájából videókat, és bár részletezte, hogy mit csinál Moszkvában – például találkozóját az orosz külügyminisztériumban Szergej Lavrov EU-s szankciók alatt lévő tanácsadójával, Rodion Mirosnyikkal –, egyik videóban sem tett említést a védelmi minisztériumi konferenciáról, ahová Szmirnov segítségével jutott be. Egy, a Spöttle közeli ismerősének nemzetbiztonsági ellenőrzésének ügyét ismerő forrás szerint lehetséges, hogy a propagandista az épp akkor zajló átvilágítás miatt próbálhatta titokban tartani a részvételét rendezvényen.

Pedig ugyanezen a konferencián Spöttle már 2023-ban is részt vett, és akkor ezt nyilvánosan fel is vállalta – például egy akkori videójában arra utalt, hogy fel is szólalt:

„az én topikom természetesen a migráció lesz, tehát Magyarország milyen sikeresen védekezik”.

Akkor azt is hozzátette, hogy az orosz védelmi minisztérium konferenciáján „az ember új tapasztalatokat szerez, új ötleteket, impulzusokat, és hát persze új barátokat, és mindegyik nagyon fontos”. Onnan posztolt fotója alapján egy szűkebb körű szakértői beszélgetésen is részt vett.

Egy másik, hozzánk eljutott dokumentumból az is kiderül, hogy Szmirnov 2024 szeptemberi búcsúfogadására – a katonai attasé kiküldetése ugyanis lejárt – mind Spöttle, mind a magyar külügy diplomata képzésére jelentkező közeli ismerőse kapott meghívót. Továbbá eljutott hozzánk egy olyan fotó is, melyet Szmirnov ezredes készített a budapesti Byblos libanoni étterem teraszán, saját feleségével és Georg Spöttlével hármasban.

Oleg Alekszejevics Szmirnov ezredes a róla orosz forrásokból elérhető információk szerint páncélos kiképzést kapott és ilyen egységeknél is szolgált, a Moszkvai Állami Műszaki Egyetemen tanult, majd 2011 és 2021 között Prágában volt kiküldetésen orosz katonai attaséként, mielőtt Magyarországra küldték. Egy cseh kormányzati forrás megerősítette a Direkt36-nak, hogy Szmirnov az ő információik szerint is az orosz katonai titkosszolgálat, a GRU tisztje. Prágából Budapestre 2021 szeptemberében költözött át, és szeptember közepén már részt vett a Magyarországon szolgáló külföldi katonai attaséknak rendezett programokon. Nincs információnk arról, hogy Spöttlével mikor került kapcsolatba.

Georg Spöttle ugyanakkor már a háború 2022 februári kitörése utáni megnyilatkozásaiban – például a Pesti Srácok műsorában – rögtön Kreml-párti dezinformációkat terjesztett. Például az ukrán „banderistákat” vádolta meg az ukrajnai civilek legyilkolásával, arra célozva, hogy a bucsai mészárlást is ukránok követhették el. Ugyanebben a műsorban taglalta azt az összeesküvés-elméletet is, miszerint Ukrajnában az Egyesült Államok olyan titkos laborokat üzemeltetett, amelyekben biológiai fegyvereket fejlesztettek Oroszország ellen. Később, 2022 novemberében a Magyar Hírlapban pedig arról beszélt, hogy az Ukrajnának küldött nyugati katonai segély egy részén az ukránok nyerészkednek, a fegyvereket bűnözői csoportoknak adják el, és azok akár dzsihadista terroristákhoz kerülhetnek. (Ezt az interjút oroszul is leközölte egy úgynevezett Z-blogger, vagyis az orosz inváziót támogató propagandaoldal.)

Ukrajna 2022 februári lerohanása óta Georg Spöttlét a magyar kormányzati propagandamédia számos orgánuma folyamatosan szerepelteti, a Pesti Srácoknál jóval nagyobb elérésű felületek is. Visszatérő vendég például szakértőként a Magyar Nemzet cikkeiben, az állami médiában, a TV2 Mokka című reggeli műsorában, a Hír TV-ben, a Hit Gyülekezetéhez kötődő Ultrahang podcastban, vagy éppen az Origón, ahol van saját rovata is. Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban pár hónappal ezelőtt például arról beszélt az Origónak, hogy ez a prostitúcióban, ember- és drogkereskedelemben is utazó ukrán maffia magyarországi megjelenéséhez vezethet (Orbán Viktor és a magyar kormány csak hetekkel később, május végén kezdett el az „ukrán maffia” veszélyeivel riogatni). Spöttle tartalmait rendszeresen összefoglalja a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tulajdonában lévő Mandiner is – ők ráadásul olykor Spöttle orosz médiamegjelenéseit is szemlézik.

Szakértő Oroszországban

Spöttle ugyanis havi pár alkalommal a Kreml által irányított orosz propagandában is megjelenik. Ezeknek a cikkeknek az elemzéséből kitűnik, hogy Spöttle szerepeltetésének mindig az a lényege, hogy ő mint külföldi szakértő megerősíti a Kreml narratíváit és a belföldi, orosz használatra szánt propagandaszólamokat. Ezekben a cikkekben mindig vengerszkij-ként, vagyis magyar politikai szakértőként és elemzőként hivatkoznak rá, ugyanakkor magyar vonatkozású ügyeken túl nemzetközi témákban is megszólaltatják. Így például a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek értékelte az amerikai Tucker Carlson Putyin-interjúját, a Patrióták Európáért szövetség létrejöttét (többször is), idén februárban pedig a német választást, majd a német-orosz kapcsolatok alakulását.

Spöttle különféle videós interjúinak részleteit saját TikTok csatornáján is terjeszti, ahol mostanáig 22 ezer követőt és 330 ezer lájkot gyűjtött be. Egy 2024 nyarán publikált európai tényfeltáró újságírói projekt – amely a TikTokon terjesztett szélsőjobboldali és oroszbarát dezinformációs tartalmakat vizsgálta az Átlátszó részvételével – a magyar nyelvű TikTokon többek közt Spöttlét azonosította be az ilyen jellegű összeesküvés-elméletek egyik fő terjesztőjeként.

Spöttle eközben több alkalommal ellátogatott Oroszországba, illetve oroszok által megszállt ukrán területekre. Ezekről az utakról nemcsak hogy alaposan beszámolt a magyar propagandamédia különböző felületein, de Facebook-oldalán is akkurátusan bejelentkezett a meglátogatott helyszínekről. 2023 augusztusában a moszkvai konferencia mellett az oroszok által megszállt Mariupolba látogatott el, ahonnan civilekre támadó náci ukránokról írt bejegyzést, illetve iskolás lányokkal fotózkodott, az Ultrahang podcastjában pedig a Donbászból jelentkezett be egy „megrendítő beszámolóval”.

Amikor 2024 augusztusában Spöttle ismét visszatért Oroszországba, Csecsenföldre, Groznijba is elutazott, illetve ellátogatott a V. V. Putyin Oroszországi Szpecnáz Egyetemre, melynek lőterén fegyverek és fegyveresek társaságában fotózkodott. A Szpecnáz Egyetemet 2013-ban alapította Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője Gudermez városában, eredetileg „Nemzetközi Különleges Rendeltetésű Erők Kiképző Központja” néven – később az egyetem Vlagyimir Putyin orosz elnök nevét vette fel. 2024 április végén a csecsen vezető saját 16 éves fiát, Adam Kadirovot tette meg az egyetem kuratóriumi vezetőjének. A különleges egységek számára létrehozott, különféle speciális gyakorló terekkel rendelkező egyetem Ukrajna megtámadása óta folyamatosan képez önkénteseket a frontra.

Több volt titkosszolga, illetve Spöttle ügyét ismerő forrás egybehangzóan azt állította a Direkt36-nak, hogy a GRU, illetve a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB közreműködése vagy jóváhagyása nélkül egy EU- és NATO-tagország állampolgára ilyen helyekre a jelenleg zajló háború idején nem juthat el.

Spöttle eközben közösségi médiás posztjai szerint rendszeresen találkozott vezető fideszes politikusokkal, különböző rendezvényekről és stúdiókból posztolt közös szelfiket – köztük Orbán Viktorral, akitől (egy másik posztja szerint) korábban születésnapi köszöntőkártyát is kapott. Tusványostól a CPAC Hungaryig számos kormányközeli rendezvényen is részt vett. Utóbbiról 2023-ban közös képet is posztolt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel, aki azt a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot (KNBSZ) is felügyeli, amelynek feladatai közé tartozik az orosz GRU kémeinek az elhárítása is.

Spöttle a miniszterelnökkel – Forrás: Spöttle Facebook-oldala

A Spöttle által a magyar médiában terjesztett orosz propaganda a jelek szerint nem marad hatástalan. Szijjártó Péter külügyminiszter 2025 márciusában például arról beszélt, hogy sportolás közben Nógrádi György szintén kormányközeli biztonságpolitikai szakértő mellett Georg Spöttle podcastjait szokta hallgatni. „[M]eghallgatom Georgot, mi a helyzet a geopolitikában, és az pont kitesz nekem egy futásnyi időt. Úgyhogy szeretnék is gratulálni a műsorhoz, mert nagyon-nagyon tetszik” – nyilatkozta Szijjártó. A külügyminiszter ezt hónapokkal azután nyilatkozta, hogy a saját minisztériumában lefolytatott nemzetbiztonsági ellenőrzésen Spöttle orosz titkosszolgálati kapcsolatai kibuktak.

A cikk elkészítésében közreműködött Hava Nikita.