2023 júliusában Farkas Sándor, a szentesi választókerület fideszes országgyűlési képviselője egy Facebook-posztot tett közzé, amellyel a helyi választókat próbálta megnyugtatni. Az alföldi város kórházában ugyanis megszűnt a szülészeti osztály és nagy volt az elégedetlenség, a szentesi kismamák még tiltakozó akciót is szerveztek. Farkas a közhangulatot érzékelve egy konkrét ígéretet tett, amikor közösségi médiás felületén bejelentette, hogy „legkésőbb szeptembertől újraindul a szülészeti osztály”.

Ha ez megtörtént volna, talán elkerülhető lett volna egy családi tragédia.

A 37 éves Varga-Dósa Piroska a terhességének 14. hetében járt 2024 szeptemberében, amikor aggasztó tünetek jelentkeztek nála. Szokatlan, enyhe vérzést tapasztalt, és emiatt többször járt orvosnál, magánrendelésen és a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján is. Férje, az építőiparban egyéni vállalkozóként dolgozó Varga József szerint a felesége a terhesség alatt nagyon óvatos volt, mindent megtett azért, hogy egészséges legyen a baba.

A vérzés nem szűnt meg. Végül úgy döntöttek, hogy a biztonság kedvéért a szentesi kórházba is elmennek. Amióta Szentesen 2023 elején megszűnt a szülészeti osztály, az intézményben csak járóbeteg ellátást és olyan egynapos sebészeti beavatkozásokat végeznek, ami után még aznap haza tudnak menni a páciensek. A vizsgálatot követően Piroska kórházi papírjára az alábbi mondatot írta a nőgyógyász orvos: „intézeti megfigyelés célszerű”. Vagyis a vizsgálat alapján úgy látta, Piroskának be kellene feküdnie a kórházba.

A Direkt36-nak sikerült elérnie az orvost, aki megerősítette, hogy erről szólt a javaslata.

„Ha lett volna osztály, akkor azonnal felküldöm az emeletre” – mondta.

(Az épületben a földszinten van a szakrendelés, az emeleten volt – amíg működött – a szülészet fekvőbeteg részlege.) József, a férj is azt mondta, hogy ha működött volna a szentesi osztály, akkor „a feleségem befeküdt volna”.

Három nappal később, szeptember 29-én hajnalban arra ébredtek, hogy minden csupa vér a nő körül. József azonnal a szentesi mentőállomásra ment a feleségével, akik a szegedi klinikára szállították a nőt.

Folyamatosan kapcsolatban voltak Messengeren, Piroska mindig leírta, mi történik vele a kórházban. „Összeomlottam teljesen” – írta neki a nő, amikor kiderült, hogy elvesztették a magzatukat. A nőt ezután kerekesszékben vitték át a műtőbe, ekkor már elég rosszul volt, el is ájult. A zárójelentésből kiderül, hogy szétrepedt a méhe, és rengeteg vért veszített. Amikor kijöttek az orvosok a zöld műtős ruhában, József emlékei szerint minden „csatak vér volt”. Később kiderült, hogy fél órán keresztül próbálták újraéleszteni a feleségét, de ezt nem mondták el akkor neki.

József elmondása szerint csak négy órával a műtét kezdete után mehetett be a feleségéhez, addig semmilyen tájékoztatást nem kapott arról, hogy sikerült a beavatkozás. Amikor végre bejutott hozzá, ijedten látta, hogy Piroska arca és kezei szürkésfeketék. Szerinte „ekkorra már kivérzett”. Két szülésznővel beszélt, akik állítása szerint annyival intézték el aggodalmait, hogy „nyugodjon meg apuka, nincs semmi baj.”

Nem hagyta annyiban, kikelt magából, hogy segítsenek a feleségén. Csak ezután került sor ultrahang vizsgálatra. A vizsgálat alapján felmerült a belső vérzés lehetősége, ezért átkerült az intenzívre, ahol ismét megműtötték a feleségét. Piroska október 4-én hunyt el, öt nappal az első műtét után.

Felesége és magzatuk halála után József ügyvédhez fordult. A férfi ügyvédje, az orvosi műhibaperekre szakosodott Ábrahám László a Direkt36-nak elmondta, ügyfelének kára keletkezett abból, hogy nem működik a szentesi szülészet, mert „nem gondoskodtak a kórházban arról, hogy a felújított szülészeten legyen szülészorvos, aki az egész térséget ellátja.”

József véleménye szerint a klinika nem tájékoztatta megfelelően a veszélyekről, lehetőségekről. Úgy érzi, túl sokáig vártak a császármetszéssel, ez okozhatta a problémát.

Pedig „ha akkor megműtik, igaz, hogy nem lesz baba, lehet, hogy soha nem lehet, de ő megmarad.”

A Szegedi Tudományegyetem klinikája idén június elején végül peren kívül megegyezett Józseffel: a család 42 millió forintos sérelemdíjat fog kapni – erről esőként a Délmagyar számolt be. Életjáradékról is tárgyal a klinikával az ügyvéd, tájékoztatása szerint ez még folyamatban van.

Az anya halála miatt emellett feljelentést tettek foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt. Panaszt is nyújtottak be a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz. A panaszban szerepel, hogy a nő többször jelezte alhasi fájdalmait, enyhe vérzését, ám az orvosok nem gyanakodtak a méhrepedés lehetőségére, így nem végezték el korábban a császármetszést. Erre a panaszra több mint fél év alatt sem kaptak választ.

József elmondása szerint semmilyen megkeresést nem kapott a klinikától felesége halála óta, még csak elnézést sem kértek tőle. „A feleségemet már nem kapom vissza, meg a gyereket sem, de másokon esetleg tudok segíteni” – indokolta, hogy miért állt nyilvánosság elé a történetükkel.

Sem a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, sem a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem válaszolt a Direkt36 kérdéseire.

A tragikus szentesi esetnek a Kivérző kórházak című projektünk keretében jártunk utána. Ennek alapját egy olyan adatbázis képezi, amelyet – a magyar sajtóban először – a kórházi osztályok bezárásáról szóló hatósági határozatokból készítettünk. Ebből nemcsak az derült ki, hogy mely kórházakat érintették leginkább a bezárások, hanem általános kép is kirajzolódik a magyar állami egészségügy lesújtó állapotáról.

Ebben a cikkünkben a kisvárosi kórházakra fókuszálunk. A dél-alföldi kisvárosi kórházak példája ugyanis jól mutatja, milyen problémákkal küzdenek a kisvárosi intézmények, és hogyan hat mindez a betegek biztonságára.

Se orvos, se gyerekek a felújított szentesi szülészeten

Csongrád megyében korábban három kórházban működött szülészet, de a szentesi Dr. Bugyi István Kórház kiesésével ma már csak Hódmezővásárhelyen és Szegeden szülhetnek a kismamák.

Pedig a szentesiek hat éve még annak a hírnek örülhettek, hogy a kórház hangulatos parkjában álló szülészet 80 millió forintból meg fog újulni. Az infrastruktúra- és eszközfejlesztés két évvel később valósult meg, az átadón Farkas Sándor miniszterhelyettes, a térség országgyűlési képviselője is részt vett. Szentes polgármestere, Szabó Zoltán Ferenc arról beszélt, hogy a szülészet légköre és az ott folyó szakmai munka miatt sok vidéki szülő is a szentesi kórházat választja.

Alig egy évvel a fejlesztés után már arról lehetett hallani, hogy veszélybe kerülhet az osztály működése. 2022 végén szentesi édesanyák mozgalmat indítottak a Facebookon a szülészet megmentéséért. Videókkal, fotókkal és saját szülésélményeik megosztásával próbáltak orvosokat csábítani az intézménybe. Nem jártak sikerrel: 2023 elején az NNGYK határozatlan időre felfüggesztette a fekvőbeteg osztály működését.

2023 nyarán a kórház a Szegedi Tudományegyetem fenntartása alá került, ekkor sokan reménykedtek abban, hogy újranyit az osztály. Farkas Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője többször kijelentette, hogy a nehéz helyzetbe került osztályok – köztük a szülészet – vissza fognak kerülni Szentesre. 2023 júliusában pedig megfogalmazta a cikkünk elején is idézett konkrét ígéretét is arról, hogy „legkésőbb szeptembertől” újraindul a szülészeti osztály a szentesi kórházban.

Ez azonban máig nem történt meg, így már több mint két éve nem lehet szülni a kórházban. Egy, korábban az osztályon dolgozó orvos a Direkt36-nak úgy fogalmazott, már „2021-ben is téma volt”, hogy nincs elég orvos a szülészeten, a bezárás előtt is csak külsős orvosok bevonásával tudták megoldani az ügyeletet.

Az osztályonként szükséges személyi és tárgyi minimumfeltételeket jogszabály határozza meg. Ezek tartalmazzák például, hogy hány orvosnak és más egészségügyi személyzetnek kell lennie egy osztályon, illetve, hogy milyen eszközöknek kell rendelkezésre állnia. A szentesi szülészet 25 ággyal működött, a szakmai minimumfeltételek szerint 7 orvosnak kellett volna lennie az osztályon.

A korábban ott dolgozó forrás szerint a bezárás előtt is hat orvossal működött az osztály, vagyis nem voltak annyian, hogy teljesüljenek a törvény által előírt feltételek. Az orvosok többsége ráadásul nyugdíjas vagy nyugdíj környékén álló, 60 év feletti szakember volt – tette hozzá.

A kórház a forrás szerint próbált megoldást találni a szakemberhiányra, hogy újra nyithasson az osztály: meghirdettek állásokat, és többször tárgyaltak a szegedi klinikával is, mégsem sikerült pótolni az orvosokat. Egy másik, korábban a kórház működésére rálátó forrás is megerősítette, hogy próbáltak orvosokat kérni Szegedről, de az SZTE válasza elmondása szerint nagyjából az volt, hogy „oldják meg”. Úgy tudja, a szegedi klinika is orvoshiánnyal küzd, pedig az ő feladatuk a legsúlyosabb betegek regionális ellátása.

„Kezeletlen fekélyes sebként” épül le a kórház

A szentesi Dr. Bugyi István Kórházban ráadásul – hiába csatolták a Szegedi Tudományegyetem Klinikáihoz a szebb napokat látott kórházat – nem csak a szülészet küszködött. Tavaly nyáron jelent meg a sajtóban, hogy a fül-orr-gégészeti osztály nem fogad fekvőbetegeket a. A fenntartó az átszervezést azzal indokolta, hogy a teljes körű fekvőbeteg-ellátás „szakmailag és pénzügyileg nem működtethető”, ezért az összetettebb beavatkozások átkerültek Szegedre. Protézisműtétekből az előre tervezhető beavatkozásokat is átvitték a klinikára. Az SZTE sajtóosztálya ezzel kapcsolatban az RTL Híradónak azt mondta, Szegeden a legmodernebb az ellátás, a betegeknek ott van a legnagyobb esélye a gyógyulásra.

Egy másik, az önkormányzatnál dolgozó forrás szerint mindennek a hátterében súlyos orvoshiány áll, ami majdnem minden osztályt érint.

„Az elmúlt 1-2 évtizedben néhány orvos viszi a hátán az egészet” – mondta.

A legnagyobb baj szerinte az, hogy a Szegedi Tudományegyetem egyáltalán nem tájékoztatja a lakosságot arról, hogy mi lesz a szentesi kórház osztályainak sorsa. „Olyan, mint egy fekélyes seb, ami nincs kezelve” – fogalmazott a kórház leépülésére utalva.

Az SZTE nem válaszolt a Direkt36 megkeresésére.

Az NNGYK honlapján található, az osztálybezárásokról döntő határozatok alapján 2020 óta összesen tíz olyan eset volt, amikor a szentesi kórház valamelyik osztálya egy ideig nem tudott működni, és ezért más kórházat jelöltek ki helyette. Ennek a fele szakemberhiány miatt történt. Vagyis, a hivatalos adatok alapján az elmúlt években viszonylag kevés ideiglenes osztálybezárás történt. A fenti példák ugyanakkor azt mutatják, hogy több osztály is fokozatosan zsugorodik, bizonyos beavatkozások átkerülnek a nagy megyei intézménybe.

A szentesi kórház működésére rálátó források közül többen is állították, hogy nem szakmai érvek mentén zajlott a szülészet bezárása.

Ezt főként arra alapozták, hogy a térség kis kórházai közül Szentesen volt korábban a legtöbb szülés: 2022-ben 676 szülés volt a kórházban, a korábbi években 700-800 körüli volt ez a szám, ráadásul a szülészeten fordult meg a kórház pácienseinek legnagyobb része. A kórházat a szülések számában öt év alatt csak 2022-ben és 2018-ban előzte meg kevesebb mint 30 szüléssel Hódmezővásárhely kórháza, amely ráadásul sokkal közelebb van a szegedi klinikai központhoz, mint Szentes, ahonnan közel kétszer hosszabb az autóút a megyeszékhelyre.

Hódmezővásárhely még 2013-ban magába olvasztotta a makói kisvárosi kórházat Lázár János akkori polgármester javaslata nyomán. Már akkor súlyos volt a szakorvoshiány a makói kórházban, az összeolvadástól a helyzet rendeződését várták.

A szentesieknek és a makóiaknak is csalódniuk kellett. A szülészet például 2020 óta nem működik Makón, ahogy a gyermekosztály és a pszichiátriai fekvőbeteg osztály sem. A főigazgató három éve azt mondta, humánerőforrás hiány miatt nem tudták újraindítani az osztályokat. Szintén ő számolt be arról, hogy 2023-ban 387 makói nő szült Hódmezővásárhelyen, ez az összes szülés csaknem kétharmada volt. Pusztán a szülések száma alapján tehát a hódmezővásárhelyi kórház szülészetének fenntartása kevésbé indokolt, mint a makóié vagy a szentesié.

A Hódmezővásárhelyi-Makói Egészségügyi Ellátó Központ és Lázár János sem válaszolt a Direkt36 kérdéseire.

A kis kórházak leépülése a betegeket is veszélyeztetheti

Az egész dél-alföldi régió – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye összessége – tele van kisvárosi kórházakkal. Szentes, Orosháza, Hódmezővásárhely és Makó egymástól 20-30 kilométerre van, lakosaik ragaszkodnak a még a szocializmus idején felépült kórházukhoz.

Ezen a térképen láthatók a térség kórházai:

A legtöbb intézmény súlyos emberhiánytól szenved, osztálybezárásaik, összeolvadásaik, átszervezéseik azonban nem tükröznek logikát, hanem teljesen esetlegesek. Mindez nem csak nehézkessé teszi az ellátást és bonyolítja a betegek dolgát, konkrét veszélyt is jelenthet a gyógyulásukra.

Ennek tragikus példája egy 60-as éveiben járó, Békés megyében élő nő története, aki 2022 decemberében csomót talált a mellében. Telefonált az orosházi kórháznak, hogy időpontot kérjen mammográfiára. Ez egy olyan szűrővizsgálat, ami megmutatja a szabad szemmel nem látható elváltozásokat is, így felismerhető és kezelhető az emlődaganat.

A nőnek nem sikerült időpontot kapnia, mivel meghibásodott a mammográfiás készülék a kórházban. Január elején ismét próbálkozott, csakhogy továbbra sem működött a gép. A nőgyógyásza megelégelte a várakozást, röntgent és ultrahang vizsgálatot kért, ami gyanús elváltozást mutatott. Mintát vettek a csomóból, amit Orosházáról a szegedi klinikára küldtek vizsgálatra. Két hét várakozás után érkezett meg a kórház válasza: a minta nem értékelhető, újat kell levenni. A második biopsziára Gyulán került sor, 2023 január végén.

A történtekről a nő rokona, Sebők Éva, a Momentum országgyűlési képviselője számolt be két éve a Facebook oldalán.

„Az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai 3 hónapja tartanak rettegésben egy családot, akik bizonytalanok abban, hogy rákos-e az anya”

– írta 2023 februári posztjában. A Direkt36-nak elmondta, hozzátartozójánál pár nappal később diagnosztizálták a rosszindulatú daganatot. Kemoterápiát kapott, amiért Gyulára kellett mennie. Tömegközlekedéssel járt a kezelésekre, egészen 2023 nyaráig, amikor leállították a kemoterápiát. Nem tudták megmenteni az életét, 1,5 évvel a diagnózis után, 2024 májusában hunyt el.

Sebők Éva tapasztalatai szerint hozzátartozója története nem egyedi, gyakori a készülék meghibásodása a kórházban, a javítás pedig hosszadalmas, sokszor akár heteket is igénybe vehet. Abban az időszakban, amikor a nő próbált időpontot kérni mammográfiára, egy hónapig nem működött a készülék. A kórház december 14-én jelentette be a meghibásodást, a vizsgálatok január közepén indultak újra. Tavaly nyáron is volt egy 11 napos leállás, a kórház azt írta, „szabadság, továbbképzés vagy betegség miatt” állt le több ellátás.

Rosszindulatú daganatoknál az időnek fontos szerepe van: minél korábban felfedezik a betegséget, annál hatékonyabb lehet a kezelés, így a gyógyulási esély is nőhet. Azt nehéz megmondani, hogy Sebők rokonának halálában milyen szerepet játszott a diagnózis késése, Sebők szerint sem biztos, hogy meg tudták volna menteni hozzátartozója életét, ha hamarabb kiderül, hogy rosszindulatú a daganat. Szerinte ugyanakkor a kórház abban hibázott, hogy nem küldték tovább másik intézménybe, és nem tájékoztatták a beteget arról, hogy milyen veszélyekkel járhat a hosszadalmas várakozás.

Az orosházi kórház és a Szegedi Tudományegyetem nem válaszoltak a Direkt36 megkeresésére.

Nemhivatalos osztálybezárások Orosházán

Az Orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet Békés megyében található, a megyeszékhelytől, Békéscsabától kicsit több mint félórás autóútra. A kórház honlapja szerint „meghatározó intézménye a városnak”, amely több mint 400 ággyal működik.

Az NNGYK honlapján található, az ideiglenes kórházi osztálybezárásokról döntő határozatok alapján a traumatológia és a sürgősségi osztály működése akadozott az elmúlt években. De nemcsak ezek az osztályok kerültek nehéz helyzetbe. A fül-orr-gégészeten és az urológián is szünetel a fekvőbeteg-ellátás hétvégén. Idén év elején ráadásul még a traumatológiai ellátást igénylő betegek hétvégi ellátása is leállt, a kórház közleménye szerint „átmeneti humánerőforrás-szervezési nehézség” miatt.

A város ellenzéki polgármestere, Raffai János nemrég a Facebook-oldalára kiírta, hogy év végéig ideiglenesen felfüggesztik a kardiológiai fekvőbeteg osztály működését, de ezt a kórház „álhírnek” nevezte.

Szerintük ugyanis nem megszüntetésről van szó, hanem átszervezésről: a megyei kórházban hatékonyabb az ellátás, ezért átkerül oda a fekvőbeteg-osztály, míg az orosházi kardiológiai ellátást a belgyógyászatba olvasztják.

Egy, a kórház működésére rálátó forrás szerint az intézmény problémáit a szakemberhiány okozza. Tudomása szerint 10 év alatt nagyjából 90 orvossal lett kevesebb, szakdolgozóból pedig több mint 300 távozott az intézményből. Értesülései szerint a kardiológiai ellátás átszervezését is az indokolta, hogy mindössze négy orvos volt az osztályon, ebből ketten távoztak.

Az orosházi kórház nem válaszolt a Direkt36 kérdéseire.

Februárban online petíció indult, hogy rendezzék a kórház helyzetét. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár április elején személyesen látogatott el Orosházára, ekkor arról beszélt, hogy az átalakítások a betegek érdekeit szolgálják, mert a bonyolultabb ellátást igénylő betegek így gyorsabban kerülnek be a megyei kórházba, és hamarabb kapnak ellátást.

Az államtitkár látogatásának idejére tüntetést szervezett a kórház elé Sebők Éva, a Momentum országgyűlési képviselője, amelyen több százan vettek részt a Magyar Narancs tudósítása szerint.

Sebők a Direkt36-nak azt mondta, Orosházán ritka, hogy teljesen leálljon egy osztály működése, legtöbbször inkább szűkül az ellátás, bizonyos osztályok összeolvadnak. Az is előfordul, hogy a komplexebb beavatkozásokat nem végzik el az intézményekben, csak a megyei kórházban. Utóbbi történt a kardiológia esetében is.

„Gyakorlatilag, ha azt mondom, osztálybezárás történt, igazat mondok, de Takács Péter államtitkár is igazat mond, aki szerint meg nem volt bezárás” – mondta a Momentum politikusa.

Ezek az átszervezések nem jelennek meg az NNGYK kijelölő határozatai között, vagyis az azok alapján összeállított adatbázisunkban (melyről sorozatunk első részében írtunk részletesen) sem szerepelnek. Másik intézmény kijelölésére ugyanis csak akkor van szükség, ha egy kórház bejelenti, hogy osztálya nem tudja ellátni a feladatait bizonyos időre, ezért ideiglenesen máshová kell irányítani a betegeket. Ez nem csak orosházi jelenség, számos kisebb kórházban hasonló módon szűkül az ellátás.

A Direkt36 által megkérdezett egészségügyi szakértők egyetértettek abban, hogy bizonyos ellátások esetében valóban nincs szükség arra, hogy minden kórházban elérhetőek legyenek. Az ésszerűsítéssel szerintük önmagában nem is lenne baj, ha ez tervezett formában történne, miután felmérték, hogy mire van valódi igény, és melyek azok az osztályok, ahol annyira kevés a beteg, hogy nem éri meg a fenntartása. A szakértők szerint azonban most nem ez történik, hanem a bezárások nagy része hirtelen és esetlegesen történik.

„Csak szervezetten lehetne ezt rendbe hozni, de jelenleg a káosz a szervező” – mondta Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző. Hozzátette, hogy nem azok az osztályok szűnnek meg vagy szünetelnek, ahol egyébként nem lenne szükség az ellátásra, hanem ahonnan elfogynak az orvosok.

Pedig a kiskórházaknak fontos szerepe van az egészségügyi ellátásban. Ha helyben el tudják végezni az egyszerűbb beavatkozásokat, akkor a klinikák, megyei kórházak tudnak a bonyolultabb, nagyobb eszközigényű műtétekre koncentrálni. „Ezzel szemben most a megyei kórházak olyan kisműtéteket is végeznek, mint a szürkehályog műtét vagy egészségügyi küret” – mondta Lantos Gabriella egészségügyi menedzser.

Erre példa az orosházi kórház is, ahol egy, a kórház működésére rálátó forrás szerint előfordul, hogy szükségtelenül terhelik a megyei kórházat. Ha ugyanis hétvégén kificamodik egy idős beteg bokája, rögtön Békéscsabára viszik, mert az orosházi kórházban nincs traumatológia.

A fül-orr-gégészettel is hasonló a helyzet, „már egy egyszerű mandulaműtétet sem végeznek el a kórházban”.

Cikksorozatunk első részében bemutattuk, milyen kép rajzolódik ki a kórházak mindennapi küzdelmeiről több mint ezer hivatalos dokumentum alapján, a következő részből pedig kiderül majd, hogy miért nem foglalkozik a kórházreformmal a kormány.

Ha neked vagy hozzád közel állóknak van személyes története kórházi osztálybezárásokkal kapcsolatban, oszd meg velünk ezen az oldalon.

A cikksorozat szerkesztője: Wirth Zsuzsanna.

Illusztráció: Török Virág / Telex