Habony köre is benyomult az egyiptomi gigaprojektbe, amiből egy magyar céget fúrtak ki

Van egy jó sztorid? Írj nekünk!
Partnerünk a

Évek óta próbál összehozni a magyar állam egy hatalmas értékű vasúti beruházást Egyiptomban. A projekt nyertese 1300 vasúti kocsit szállíthat majd Egyiptomba több százmilliárd forintért.

A beruházást eredetileg a magyar Ganz vezette konzorcium nyerte el, a megvalósításához azonban állami hitelre lett volna szüksége a cégnek. Ennek a kifizetését először vállalta az állami tulajdonú Eximbank, később azonban visszavonta a támogatását és a Ganz orosz versenytársa mögé állt be. A megbízást így az Exim segítségével az orosz Transmashholding (TMH) magyarországi leányvállalata, a Transmashholding Hungary Kft. kapta.

Az utóbbi hónapokban felgyorsult a projekt előkészítése. Ezzel párhuzamosan pedig egyre több érdekes, politikához köthető ember jelent meg a beruházást elnyerő cég körül.

A Transmashholding Hungarybe még tavaly nyáron bevásárolta magát Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi londoni magyar nagykövet, Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó korábbi üzlettársa. Szalay-Bobrovniczky nem sokkal az üzlet előtt létrehozott cégén, a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül szerzett 50 százalékos részesedést az egyiptomi szerződést elnyerő vállalkozásban. A Transmashholding Hungary másik tulajdonosa maradt az orosz fél.

Most április végén érdekes változások történtek Szalay-Bobrovniczky cégénél. Bekerült az igazgatóságba Halkó Gabriella, akinek korábbi élettársa, Jáksó László rádiós és tévés műsorvezető jó kapcsolatot ápol Habonnyal. Halkó és Jáksó közös cége kölcsönzött a Szépművészeti Múzeumtól festményeket, amelyeket egy Habony által is használt lakásban helyeztek el. Ugyanez cég – amikor Halkó abban még csak ügyvezető volt –  Habony exfeleségének is bérelt luxusautót.

Bekerült Szalay-Bobrovniczky cégének igazgatóságába Bacsa György, aki Hernádi Zsolt unokatestvérének a fia és akire a Mol egyik tavalyi közleménye az olajipari vállalat üzletfejlesztési igazgatójaként hivatkozott. Korábban a Direkt36 mutatta be, hogy Hernádi uniós forrásokból működő alapkezelője, a Gran Private Equity többszázmillió forinttal támogatta Bacsa cégét. Ez egy olyan uniós program keretében történt, amelynek célja az innovatív tevékenységet végző vállalkozások segítse volt, Hernádi rokona a forrásokból azonban nem túl innovatív ingatlanügyleteket bonyolított le.

Halkóval és Bacsával egyszerre lett igazgatósági tag Komondi Zsolt is, aki Hernádi alapkezelőjének egyik vezetője. Komondi korábban Fellegi Tamás fejlesztési miniszter kabinetfőnöke volt, akivel jelenleg is együtt dolgozik az EuroAtlantic Capital Zrt-ben.

Halkó a Direkt36-nak azt írta, hogy régóta ismeri Szalay-Bobrovniczkyt, az ő felkérésére vállalta el a pozíciót. Kettejük között további kapcsolódási pontot jelent, hogy Halkó idén áprilisban Andy Vajna korábbi kaszinóüzemeltető cégének a vezetésébe is bekerült, amelynek az egyik új tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky lett.  Megkerestük Szalay-Bobrovniczkyt, Bacsát és Komondit is, ők egyelőre nem válaszoltak a kérdéseinkre.

Minden részlet banktitok

Szalay-Bobrovniczky tíz nappal azután bővítette ki a cég igazgatóságát, hogy az orosz TMH közleményben jelentette be: életbe lépett az Egyiptomba szánt vasúti kocsik beszerzéséről szóló finanszírozási megállapodás.

Ez kulcsfontosságú az üzlet szempontjából, azt mutatja, hogy a projekt pénzügyi háttere biztosított. Kirill Lipa, a TMH vezérigazgatója – a közlemény szerint – úgy fogalmazott, hogy az egyiptomi megrendelés a cégcsoport egyik legfontosabb projektje, hozzájárul az orosz-magyar és az orosz-egyiptomi kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez, és bővíti az orosz cégek nemzetközi jelenlétét is.

Az oroszok által emlegetett finanszírozási megállapodást még tavaly decemberben írták alá az érintett felek. Ez egy meglehetősen bonyolult konstrukció, aminek több részlete jelenleg sem világos.

Annyit lehet tudni, hogy a vasúti kocsik megvásárlásához a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá tartozó Eximbank és az orosz Roseximbank ad hitelt az Egyiptomi Államvasutaknak. A hitelhez pedig magyar és orosz állami intézmények nyújtanak biztosítást. Azt azonban nem lehet tudni, hogy milyen arányban fedezi a beszerzést a magyar és az orosz bank. Ez azért fontos kérdés, mert ez megmutathatná, hogy milyen arányban viseli a beruházás több százmilliárdos terhét a magyar állami bank és az orosz fél.

A magyar kormány azzal a feltéllel vállalta az eximbanki részvételt, hogy az 1300 vasúti kocsinak több mint a fele Magyarországon készül el. Az Eximbank szerint ez azt jelenti, hogy 674 vasúti kocsinak magyar származásúnak kell lennie. A jogszabályok szerint egy termék származási országát az alapján határozzák meg, hogy hol végezték rajta „az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt” munkát. Ez akkor is teljesül, ha például az oroszok által gyártott vasúti kocsikat Magyarországon szerelnék össze. Az pedig nem egyértelmű a megállapodásról eddig nyilvánosságra került információk alapján, hogy a magyar cégek milyen munkákban vehetnek majd részt és a beruházás mekkora részét bonyolíthatják le.

Még januárban megkérdeztük az Eximbankot, hogy milyen lesz az orosz és a magyar társfinanszírozás aránya, mekkora lesz a magyar beszállítói hányad, és várható-e a projekttel kapcsolatban a magyar járműgyártási kapacitás fejlesztése. Rákérdeztünk arra is, hogy a magyar államnak mennyibe fog kerülni az Egyiptomnak nyújtott hitel. Az Exim banktitokra hivatkozva konkrétumokat nem közölt, általánosságban azt írták, hogy a „létrejövő beruházásokkal Magyarország felkerül a vasúti járműgyártó ipar világtérképére”.

Támogasd a Direkt36-ot az adód 1%-ával!

Magyar cég helyett politika közeli figurák

Az egyiptomi vasúti tendert még 2016-ban eredetileg a magántulajdonban lévő, magyar Ganz vezette konzorcium nyerte el, de a magyar kormány az utolsó pillanatban kihátrált mögülük és inkább az orosz konkurensük vezetésével felálló csoportnak adott magyar állami hitelgaranciát (a Direkt36 itt írt korábban erről a fordulatról). Ezzel a Ganz pályázata ellehetetlenült és a cég orosz konkurense, a TMH került helyzetbe.

A TMH 2016-ban hozta létre a magyar leányvállalatát, a Transmashholding Hungary Kft-t mindössze 3 millió forintos jegyzett tőkével. Az egyiptomi fél 2018 szeptemberében ezzel a céggel a szerződött a hatalmas beruházásra. A Direkt36 által megkérdezett, állami finanszírozású exportügyleteket ismerő szakemberek érthetetlennek nevezték, hogy a több mint 300 milliárd forintos megrendeléssel miért ezt a kis céget bízták meg. Az ilyen projektek esetében több mint tíz évre szóló garanciát kell biztosítani a különböző alkatrészekre, emiatt logikusabb lett volna, ha a szerződést közvetlenül a gyártó céggel kötik meg – fogalmazott az egyik forrás.

A szerződést aláíró Transmashholding Hungary körül fokozatosan jelentek meg politika közeli figurák. A cégbírósági iratok szerint a cég jogi képviselője az Illés Géza Márton Ügyvédi Iroda lett. Illés ügyvédi irodája több olyan cég képviseletét is ellátta, ahol Orbán Viktor korábbi tanácsadója, Tombor András megjelent. Tomborról pedig néhány éve derült ki, hogy 20 millió forintos kölcsönt adott Habony Árpádnak.

Szintén közel álló Habonyhoz a Transmashholding Hungaryben résztulajdont szerző Szalay-Bobrovniczky. A két férfi korábban együtt dolgozott az Adriatiq Islands Group nevű cégnél. Habony rendszeresen bejárt a kormányközeli elemzőintézethez, a Századvég-csoporthoz is, ahol Szalay-Bobrovniczky vezető tisztséget töltött be. További kapcsolódási pont közöttük a magyar kormánnyal szimpatizáló V4NA nevű nemzetközi hírügynökség, amelynek kiadóját Szalay-Bobrovniczky hozta létre, a cégben pedig később Habony egyik vállalkozása is részesedést szerzett.

A magyar cégadatokhoz az Opten szolgáltatásait használtuk.

 

Partnerünk a

3 hozzászólás a(z) “Habony köre is benyomult az egyiptomi gigaprojektbe, amiből egy magyar céget fúrtak ki” bejegyzéshez

Itt szólhatsz hozzá a cikkhez

  1. Bizonyos,Afrikai,Dél Amerikai,AraB,Latin Amerikai országokban, A ti fajtátok, köreitek:Alaposan megnézhetné magát, mit művelnek ott az effélékkel……………………..