Hogyan csaltak az EU-pályázatokkal a kiszivárgott vádirat szerint? – Direkt36-podcast
A Direkt36-hoz eljutott egy vádirat, amely szerint egy a Nemzetgazdasági Minisztériumban majd jogutódjában, a Pénzügyminisztériumban dolgozó referens és bűntársai az évek során több tucatnyi embert átfogó korrupciós hálózatot építettek fel egy EU-s pályázatokat érintő csalássorozatban, amelyben kenőpénzért cserébe segítettek cégeknek EU-s pénzeket elnyerni. A hálózat működéséről Szabó Andrással és Galavits Patrikkal, a cikk szerzőivel beszélgetett Gólya Ágnes a Direkt36 e heti műsorában a Tilos Rádión.
Budaörsi Shell-kúton és hungarocell ételszállító dobozban átadott milliók, korábbi minisztériumi dolgozók, főosztályvezető, helyettes államtitkár és ügyvéd az ötvennégy vádlott között, több tucat helyszínen zajló rajtaütés, tolvajnyelv, 180 millió forint széfekbe tuszkolva. Néhány kulcsszóban így írható le az a rendkívül kiterjedt korrupciós hálózat, amit az ügyészség szerint egy pénzügyminisztériumi referens, K. Tamás. kezdett felépíteni 2015-ben, és amit 2022 tavaszán lepleztek le a hatóságok.
Az ügyészség közel 400 oldalas vádirata jutott a Direkt36 birtokába, amely alapján minden eddiginél részletesebb képet ismerhettünk meg a korrupcióval vádolt hálózat működéséről.
A vádiratból az derül ki, hogy ha valamilyen probléma felmerült, akkor K. Tamás keresett olyan embert, aki ezen a másik bírálati osztályon dolgozott, felajánlotta, hogy ezért lehet, pénzt kapni. Valamikor volt, hogy az ember gondolkodott, valamikor egyből igent mondott, és akkor egyre több területről csapódtak mellé különböző emberek. A vádirat szerint hat másik pénzügyminisztériumi dolgozó segítette K. Tamásnak a tevékenységét, köztük volt két osztályvezető, de hát ugye más-más minisztériumokból, más-más területekből is bevonzottak fokozatosan dolgokat, és akkor ilyen szépen terjeszkedett ez a „hivatás” – mondta Szabó.
A jogászainkkal végiggondolva azokat az embereket neveztük meg az 54 névből teljes névvel, akikről úgy ítéltük meg, hogy döntéshozó pozícióban voltak. Ilyen volt például Barta Eke Gyula, aki korábban Ózd fideszes alpolgármestere volt, a Budapesti Műszaki Egyetemen is volt kancellár, illetőleg Palkovics László volt miniszterrel együtt egy állami céget irányított. Ő egyébként egy pályázatokkal foglalkozó állami céget is vezetett, tehát ő kifejezetten egy döntéshozói pozícióban volt ezeknél a pályázatoknál. “A másik pedig, akit megemlítünk a cikkben, az Karsai Tamás, ő pedig egyenesen az uniós pénzek elosztásáért felelős egyik helyettes államtitkár volt, tehát ő is egy magas pozícióban volt, ennél a két embernél döntöttünk, hogy a teljes nevüket leírjuk” – mondta Szabó.
A szerzők elmondták, hogy még a 400 oldalas vádirat előtt birtokukba jutott egy 30-40 oldalas kihallgatási jegyzőkönyv, amiből még nem lehetett sejteni, hogy milyen fajsúlyos az ügy. Az, hogy az évtized egyik legnagyobb EU-s pénzeket érintő csalásáról van szó, csak a vádiratból lett világos a szerzők számára.
A vádiratból kiderül, hogy a vádlottak a folyamat minden pontján bele tudtak nyúlni a pályázati anyagba. „Volt, hogy már előre szóltak adott cégnek, hogy induljon el, volt, hogy előre értesítették a hiánypótlási kötelezettségről, volt, hogy egyszerűen kitörölték a pályázat azon részeit, amin elbukhatta volna a pénzt a cég. Ha helyszíni ellenőrzés kellett, akkor is elintézték, hogy mindent rendben találjanak”
– mondta Galavits.
Bár az ügy a sajtóban eddig is ismert volt, a fajsúlyosságát csak a vádirat után lehetett teljes egészében átlátni. „Más uniós pénzes sztoriknál többnyire az van, – ha jól emlékszem, ez a lombkoronasétány is uniós pénzből volt -, hogy van valamilyen NER közeli figura, aki nem megfelelő célra használja az uniós pénzeket, de az, hogy a döntéshozók hogyan segítenek eltéríteni ezeket a pénzeket, az viszonylag ritkán derül ki” – mondta erről Szabó.
A számok is jól mutatják az ügy horderejét. Szabó András felidézte, hogy a hálózat működésének hét éve alatt összesen 25 milliárd forint volt az igényelt támogatások összértéke. A vádirat alapján Barta-Eke Gyulánál 78 millió forint kenőpénz kifizetése volt bizonyítható, Karsai Tamásnál nem szerepel ilyen összesítés, de a vádiratban az szerepel, hogy egyszer ötmillió forint fejében adott segítséget H. Anita pályázatírónak, egy másik alkalommal pedig kilenc hónapon keresztül havi ötszázezer forintot fogadott el egy másik pályázat folyamatában nyújtott segítségéért.
Még nem tudni, mikor kezdődik az ügy tárgyalása, de K. Tamásra, az ügy elsőrendű vádlottjára tíz év börtönt kért az ügyészség. A szerzők otthonában keresték fel K.-t, aki ma is ragaszkodik ahhoz, hogy ártatlan.
Galavits Patrik, Szabó András és Gólya Ágnes a Tilos stúdióban. Fotó: Direkt36
A teljes beszélgetés elérhető Spotify-on, Soundcloudon és Youtube-on. Galavits Patrik és Szabó András cikke pedig ezen a linken olvasható.
Borítókép: Pénzügyminisztérium