A 4iG űrbiznisze körül dúlt az Orbán-kormány egyik titkos belháborúja

Illusztráció: Török Virág / Telex

Egy különösen érzékeny témában tartottak megbeszélést 2023 kora őszén Orbán Viktor akkori kormányfő hivatalában, a Karmelita kolostorban.

Az összejövetelen az ország védelmi képességeit érintő kérdésekkel foglalkoztak. A miniszterelnök mellett ott volt a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal, Pintér Sándor belügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Böröndi Gábor vezérkari főnök és Magyar Levente külügyi miniszterhelyettes is.

Az ülésre meghívták Ferencz Orsolyát, a külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosát is. A fideszes politikus ekkor vázolta azt a műholdépítési projektet, amelyet az előző években több állami szerv és minisztérium együtt dolgozott ki.

Ferencz a prezentációjában arról beszélt, hogy a távközlési és tömegkommunikációs technológia rohamos fejlődése miatt a jövőben meghatározó jelentősége lesz annak, hogy mely országnak van saját eszköze az űrben. A politikus amellett érvelt, hogy Magyarországnak is szüksége lenne olyan műholdrendszerre, amely kommunikációs mellett katonai feladatokat is ellát.

Ferencz kifejtette, hogy ezt a műholdprogramot nemzetbiztonsági okok miatt a magyar államnak kellene lebonyolítania, a költsége pedig körülbelül 250 milliárd forint lenne. Azt is hozzátette: a szükséges űreszközöket külföldi, globális nagyvállalatok gyártanák le, a folyamatból azonban kisebb magyar űripari cégek és a magyar tudományos élet szereplői profitálhatnának.

A megbeszélés részleteit ismerő források szerint Orbán ekkor szembesült először azzal, hogy mekkora stratégiai jelentőséggel bírna egy magyar műholdrendszer, amellyel a 2015-ös migránsválsághoz hasonló eseményeket vagy az orosz–ukrán háború harctéri történéseit is nyomon lehetne követni. Orbán meg is köszönte az előadást tartó Ferencznek, hogy minderre felhívta a figyelmét. A többi résztvevő közül Rogán szólt hozzá érdemben az elhangzottakhoz, ő azt részletezte, hogyan lehetne a kiépülő műholdrendszer költségein spórolni.

Bár úgy tűnt, Ferencz előadása elnyerte Orbán tetszését, a következő hetekben egy váratlan fordulat történt. A miniszterelnök – a történteket ismerő források szerint – úgy döntött, hogy az állam helyett egy papíron magántulajdonú, de valójában számos szálon a Fidesz-kormányhoz kötődő vállalatra, a 4iG-re bízza a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú műholdrendszer kiépítését. Bár a fejlesztési költségek egy része így a 4iG-t terhelte volna, a cég valójában mégsem vállalt túlzott kockázatot ezzel az üzlettel. A kormány ugyanis előre elkötelezte magát a későbbi, drága műholdszolgáltatások megvásárlása mellett.

Ezzel a döntéssel a 4iG sokkal nagyobb szerephez jutott, mint ahogy azt a koncepción dolgozó Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), illetve a védelmi szempontok miatt szintén érintett Honvédelmi Minisztérium (HM) elképzelte. A két tárca képviselői nehezményezték, hogy a kormány a kulcsfontosságú infrastruktúra kiépítését egy olyan cégre bízza, amelynek nincs ehhez szükséges nemzetbiztonsági minősítése, ráadásul a tulajdonosi háttere a magántőkealapok hálózata miatt átláthatatlan. Úgy vélték, e problémák megnehezítenék, hogy a magyar műhold bekapcsolódjon a NATO védelmi rendszerébe.

A miniszterelnök azonban ezeket a kritikákat félresöpörte. Nem sokkal a Karmelitában lezajlott megbeszélés után, 2024 januárjától az űripari fejlesztések felügyelete a KKM-től átkerült a 4iG-hez már készségesebben viszonyuló Nagy Márton által vezetett Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM). Ezt követően a 4iG egyebek között ezzel a minisztériummal kezdte el letárgyalni, hogy az állam különböző műholdas szolgáltatásokért cserébe mennyit fizet majd a 4iG-nek.

Ez egy újabb példája volt annak, hogy az Orbán-kormány különböző kormányzati eszközökkel hogyan segítette újabb lehetőséghez az egyik legnagyobb magyar vállalattá váló 4iG-t. A cég ezzel a projekttel vetette meg a lábát az űr- és védelmi szektorban, amely a következő időszakban egyre hangsúlyosabb lett a 4iG életében.

A műholdépítési terveknek azonban keresztbe tehet, hogy a Fidesz az áprilisi választáson történelmi vereséget szenvedett, így Orbán 16 év után kiszorult a hatalomból. A Tisza-kormány megkezdte az előző politikai vezetés tevékenységének, a többi között a 4iG-vel kötött állami megállapodásoknak az átvilágítását. Csak ezután derülhet ki, hogyan alakul majd a 4iG és az új kormány viszonya, illetve mi lesz a műholdprojekt sorsa. Kormányzati források a Direkt36-nak azt mondták: már az eddigi vizsgálatok is arra utalnak, hogy Orbánék a magyar állam számára kedvezőtlen üzletet kötöttek a műholdas projektben a 4iG-vel.

A 4iG a kritikákra reagálva a Direkt36-tal azt közölte: a magyar államnak nincs beruházási költsége azzal, hogy egy magáncégre bízta a műholdrendszer kiépítését. Így a teljes infrastruktúra üzembe állítása után csak a műholdrendszer által nyújtott szolgáltatásokért kell fizetnie az államnak. Hozzátették: ha pedig a 4iG nem teljesítene, akkor a bankgaranciát nyújtó nemzetközi pénzintézet a magyar állam pénzét a kamatokkal együtt visszafizeti.

Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnöke a kérdéseinkre válaszolva azt írta: az Orbán-kormány döntései „ebben az ügyben is dokumentáltak és visszakereshetők”, ezért azt javasolta, forduljunk a jelenlegi kormányhoz. A Havasi által említett dokumentumokat a Tisza-kormány jelenleg is vizsgálja, ez a folyamat még hetekig eltarthat.

Ferencz a Direkt36-nak azt írta: fontos lenne, hogy Magyarország „rendelkezzen szuverén, szigorú állami kontroll alatt tartott műholdas képességekkel”. Hozzátette: ennek megvalósítása során „tekintettel kell lenni hazánk szövetségi rendszereire”, és törekedni arra, hogy a magyar űrszektor szereplői be tudjanak kapcsolódni „az ipari és üzemeltetési feladatokba”.

1. Nagy pénz, befolyásos szereplők

Ferencz Orsolya a korábbi miniszterelnök mellett – Fotó: Fidesz / Facebook

Ferencz Orsolya a korábbi miniszterelnök mellett – Fotó: Fidesz / Facebook

„Nagyon szeretném, hogy minél hamarabb” – válaszolta Ferencz Orsolya 2019 márciusában a Hír TV stúdiójában arra a kérdésre, hogy Magyarországnak mikor lehet saját műholdja. Ferencz kijelentése mögött az állt, hogy ekkorra a kormányzat a szakmai műhelyekkel közösen már javában dolgozott a műholdprogramon.

A fideszes politikust – aki villamosmérnök és űrkutató egyben – Szijjártó Péter külügyminiszter még 2018 októberében nevezte ki űrkutatásért felelős miniszteri biztosnak. Ferencz ezután a Külgazdasági és Külügyminisztériumban létrejövő stábjával kezdte meg a hazai űrstratégia kidolgozását. A stratégia kulcsfontosságú része volt egy újabb magyar űrhajós felküldése a világűrbe – ami 2025 nyarán Kapu Tiborral meg is valósult –, valamint az önálló műholdprogram elindítása.

Nem sokkal azután, hogy megindult a gondolkodás a várhatóan milliárdos költségvetésű állami műholdfejlesztésről, több kormányközeli üzleti kör is megjelent a projekt körül.

Közéjük tartozott Sárhegyi István, akinek a családja jó fideszes kapcsolatokkal rendelkezett. Édesapja, Sárhegyi Zoltán jogász a Fidesz delegáltja volt a Nemzeti Választási Bizottságban. Édesanyja, Bártfai Beatrix ügyvédként részt vett Habony Árpád médiacégeinek megalapításában. A család ügyvédi irodája – a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda – százmilliós megbízásokat kapott az Orbán-kormány idején különböző állami szervektől, minisztériumoktól.

Sárhegyi István maga is épített ki ilyen kapcsolatokat, például a korábbi miniszterelnök fiával, Orbán Gáspárral. Mindketten meghatározó tagjai voltak a Joghallgatók Önképző Szervezete (JÖSZ) nevű diákszervezetnek, amely 2019-ben szakkollégiumi minősítést is kapott. Az Átlátszó cikke szerint Orbán a JÖSZ egyik alapítója, Sárhegyi pedig az igazgatója volt.

Sárhegyi figyelme az űripar, és a Magyarországon kevésbé ismert űrjog irányába fordult, miután 2017-ben elvégezte az International Space University (Nemzetközi Űregyetem) egyik írországi képzését. „Ott szippantott be a szektor” – mondta a Direkt36-nak Sárhegyi, aki elmondása szerint ekkor ismerte fel, hogy az olcsóbbá váló űrrepülés miatt a profitorientált magáncégek előtt is nagy lehetőségek nyílnak.

Sárhegyire mozgolódására többen felfigyeltek.

„Látszott rajta, hogy akar magának egy játszóteret, ahol el tud lenni. Az űripar pedig ilyennek tűnt”

– mondta róla a hazai űrszektort ismerő egyik forrás.

Ambícióinak és a kapcsolatrendszerének köszönhetően Sárhegyi hamar felbukkant a műholdprojekt környékén. Elmondása szerint 2018-ban jogi tanácsadónak szerződtette a KKM, így került munkakapcsolatba az akkoriban az űrstratégián dolgozó Ferencz Orsolyával. Bár a szülei ügyvédi irodája a KKM-nek is bedolgozott, Sárhegyi azt állította, hogy az űrszektorban való érvényesülését a saját szakmai munkájának köszönhette, annak semmi köze nem volt szülei megbízásához.

A másik üzleti kör a Jászai Gellért vezette 4iG volt, amely ekkoriban rohamtempóban terjeszkedett, és viszonylag rövid idő alatt az ország egyik legnagyobb vállalatává vált. 2018-tól az informatika területén lett meghatározó szereplő, 2020 után pedig a távközlési piacon kezdte meg a terjeszkedést. Ebben a folyamatban állami támogatások, hatósági segítségek mellett Orbán kiemelt figyelme is kulcsszerepet játszott. A Direkt36 korábban feltárta: előfordult, hogy a miniszterelnök személyesen tárgyalt a 4iG egyik távközléssel összefüggő, elvileg privát üzletéről.

Hamarosan összekapcsolódott Jászai és Sárhegyi üzleti köre. 2020 augusztusában megalakult a CarpathiaSat Zrt. azzal a céllal, hogy Föld körüli pályára állítsa és üzemeltesse Magyarország első műholdját. A magyar állam ezt a vállalatot közösen hozta létre a 4iG-vel és Sárhegyi egyik cégével, a New Space Industries Zrt.-vel.

2. A katonai és polgári célok

Sárhegyi István (balról második) beszállt az üzletbe – Fotó: 4iG

Sárhegyi István (balról második) beszállt az üzletbe – Fotó: 4iG

Feltűntek tehát a műholdprogram körül befolyásos üzleti szereplők, de ekkor még mindig úgy tűnt, hogy alapvetően az állami szervek fogják uralni a projektet. Ők akkoriban a szakmai kérdésekre fókuszáltak, például arra, hogy milyen műszaki képességű műholdra lenne szüksége az országnak.

A projektet a Ferencz Orsolya vezette külügyminisztériumi csapat fogta össze. „Becsatornázták például a Honvédelmi Minisztérium igényeit is” – mondta a projektet ismerő egyik forrás arról, hogy a gondolkodás során katonai szempontokat is figyelembe vettek. A HM-en kívül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) is bevonták a munkába. Az NMHH-ra többek között azért volt szükség, mert ennek a hatóságnak kellene lebonyolítania a műhold pályapozíciójával kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokat.

Így állt össze az az elképzelés, hogy a magyar műholdrendszer kettős felhasználású legyen. Ez azt jelentette, hogy az űreszközt polgári mellett – például műsorszórás, kommunikáció – katonai célokra is fel akarták használni. Ennek során Magyarország együttműködött volna a NATO-partnereivel, vagyis a műhold hozzájárult volna a NATO-n belüli védelmi képességek fejlesztéséhez.

E célok megfogalmazásában fontos szerepe volt a NATO-s tapasztalatokkal rendelkező Porkoláb Imre dandártábornoknak. Ő volt az első magyar katona, aki elvégezte a Brit Királyi Katonai Akadémia képzését, később Orbán Gáspár is itt tanult. Katonai pályafutása során szolgált Irakban, Afganisztánban, később pedig a NATO képviselőjeként az amerikai védelmi minisztériumban, a Pentagonban is dolgozott. Porkoláb 2022-től a HM-en belül a védelmi innovációért felelt miniszteri biztosként. (Porkoláb a Direkt36-nak megerősítette, hogy a HM részéről valóban részt vett a műholdprogram szakmai koordinációjában.)

Az állami apparátus nem egyetlen, hanem egy több műholdból álló rendszert képzelt el. A tervek szerint a rendszer magját egy nagyobb műhold adná, amely az úgynevezett geostacionárius pályán keringene. Ezen a speciális pályán csak korlátozott számú eszköz fér el. A jelentőségét az adja, hogy itt a műhold a Földdel szinkronban kering, így a földfelszínről nézve mindig ugyanazon a ponton látszik az égen, vagyis folyamatosan egy fix területet fed le. Ezt a nagy műholdat segítenék a vele kapcsolatban álló, alacsonyabb pályára állított, a Földhöz képest gyorsabban keringő kisebb műholdak.

Mivel a magyar államnak műholdak építésével, üzemeltetésével kapcsolatban semmilyen tapasztalata nem volt, a koncepció kidolgozói azon is gondolkodtak, hogy kire bízzák a projekt lebonyolítását. Így merült fel, hogy vásárolják fel a SpaceCom nevű izraeli műhold üzemeltető céget. A 4iG 2021 júniusában be is jelentette, hogy a részben állami tulajdonú CarpathiaSattal együtt többségi tulajdont szereznek az izraeli cégben.

Ez logikusnak tűnt, mert a magyar államnak már volt kapcsolata a SpaceCommal. Az ENSZ távközlési szervezete még az 1980-as években osztotta ki Magyarországnak a világűrben azt a pályaszakaszt, amelyen akár saját műholdat is működtethetne. Miután az országnak sem pénze, sem technológiája nem volt akkor ehhez, a magyar kormány 2004-ben a pályaszakaszt bérbe adta a SpaceComnak. A cég ezt követően kezdte el ezen a sávon működtetni az AMOS 3 nevű műholdját.

„Így a szükséges tudás és képesség is meglett volna” – mondta a koncepciót ismerő forrás arról, hogy mi állt a felvásárlási kísérlet mögött. A SpaceComot azonban végül nem sikerült megszerezni. Az izraeli kormány nemzetbiztonsági okokból nem járult hozzá ahhoz, hogy egy külföldi befektető irányító többséget szerezzen az izraeli hadsereget is kiszolgáló műholdas cégben.

„Végül a SpaceComnak csak a 20 százalékát sikerült megvenni, ami semmire se jó, viszont az isten pénzét elköltöttük rá”

– mondta a forrás a sikertelen próbálkozásról.

Ezzel párhuzamosan a koncepción dolgozó állami szervek azon is gondolkodtak, hogy ki gyártsa le a szükséges műholdakat. A történteket ismerő források szerint ennek során olyan vezető globális szereplők nevei merültek fel, mint például az európai Airbus vagy a Thales. A gyártási folyamatot pedig úgy képzelték el, hogy abból a magyar tudományos élet és a hazai vállalatok egyaránt profitáljanak. „Ahhoz hasonlóan, ahogy az itteni autógyáraknak is vannak magyar beszállítói” – mondta az egyik forrás arról, miként kapcsolódhatnának be a munkába a kisebb hazai cégek.

Ez volt az a koncepció, amelyet Ferencz Orsolya 2023 őszén ismertetett Orbán Viktor előtt is. A miniszterelnöknek azonban teljesen más elképzelései voltak.

3. Orbán közbelép

A Remred martonvásári gyára – Fotó: Szabó András

A Remred martonvásári gyára – Fotó: Szabó András

A műholdprogramon dolgozó külügyi csapat számára 2024 elejére nyilvánvalóvá vált, hogy kicsúszott a kezükből az irányítás. Az Orbán-kormány ugyanis úgy döntött, hogy az űripari fejlesztések felügyelete annak az évnek januárjától a KKM-től átkerül a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.Ezzel még szélesebbre nyílt a pálya a 4iG előtt.

„Az volt a cél, hogy olyan tárca felügyelje a területet, amely a 4iG kéréseit végrehajtja”

– mondta a történtekre rálátó egyik forrás. Ez nem lett volna így, ha továbbra is Ferencznél marad a projekt, ő ugyanis ellenezte, hogy magánkézbe adják a műholdas beruházást. (Ferencz azt közölte: az űripari fejlesztések felügyelete annak ellenére került át tőle az NGM-hez, hogy a gazdasági tárcánál nem rendelkeztek az ehhez szükséges szakmai ismerettel.)

Mivel Ferencz a 4iG szerepével kapcsolatos szakmai, nemzetbiztonsági aggályait – az ügyre rálátó források szerint – többször is megfogalmazta a kormány vezetőinek, a politikus fokozatosan elszigetelődött. (2023 novemberében ugyan felmerült, hogy ő lehet a Fidesz főpolgármester-jelöltje, ez azonban végül nem történt meg. Kapu Tibor űrutazása hiába lett sikertörténet, Ferencz a 2026-os parlamenti választáson a Fidesz listáján csak a 162. helyen szerepelt.)

Miután az NGM-hez került az ágazat, a 4iG is aktivizálta magát. Néhány héttel később, 2024 februárjában bejelentették: 4iG S&T (4iG Space and Technology Zrt.) néven létrehoznak egy új leányvállalatot, amely összefogja a csoport űripari és műholdas fejlesztéseit. Ezzel együtt közölték azt is, hogy az új vállalat élére Sárhegyi Istvánt nevezik ki.

Ekkorra ugyanis az űriparban lehetőséget látó Jászai vezette 4iG és Sárhegyi között még szorosabb partnerség alakult ki. „Az egymásra találásban a Remred nevű cég volt a kulcs” – fogalmazott a hazai űripart ismerő egyik forrás. A Remrednek ugyanis meghatározó szerepet szántak a nagy ívű űripari tervekben.

A Remred eredetileg az állami tulajdonú Energiatudományi Kutatóközponthoz (EK) tartozott. A cég jelentőségét az adta, hogy ez rendelkezett a Pille nevű sugárzásmérő gyártási jogával. A Pille a magyar űrkutatás egyik legsikeresebb találmánya volt, amelyet még Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós vitt fel a világűrbe 1980-ban. Az eszközt jelenleg is használják a Nemzetközi Űrállomáson.

A Remredben rejlő értéket Sárhegyi is felismerte, és 2021-ben felvásárolta a céget. 2022-ben bejelentette azt is, hogy a Fejér megyei Martonvásáron, a Remred bázisán egy műholdgyártó üzemet hoz létre. Ekkoriban arról beszélt, hogy itt 100–400 kilogramm közötti kisműholdakat és azokat működtető rendszereket gyártanának.

A Remredre időközben felfigyelt Jászai is. A 4iG-nek ugyanis nem volt komolyabb űrtechnológiai tapasztalata, így kapóra jött nekik a Sárhegyi tulajdonában lévő vállalat. A 4iG 2024 februárjában – az űripari leánycégének létrehozásával együtt – bejelentette: tőkeemeléssel 45 százalékos részesedést szereznek a Remredben, és felkarolják a martonvásári műholdgyártási terveket is. A 4iG erre alapozva kezdte el hangsúlyozni, hogy a Remred révén komoly űrmérnöki szaktudás és nemzetközi kapcsolatrendszer került a birtokukba.

Ilyen előzmények után állt neki a Jászai és Sárhegyi vezette 4iG-s csapat többek között az NGM-mel letárgyalni, hogy az általuk kiépíteni tervezett műholdrendszer milyen szolgáltatásokat nyújtana a jövőben a magyar államnak.

A Tisza-kormány működésére rálátó egyik forrás szerint az NGM három szerződést is kötött a 4iG-vel telekommunikációs és földmegfigyelési szolgáltatásokra. Az első szerződést még 2024-ben írták alá. Az ezt kiegészítő két további szerződést pedig nem sokkal az idei áprilisi parlamenti választás előtt kötötték meg. A szerződések összértéke 2,36 milliárd euró (körülbelül 850 milliárd forint). A magyar állam azt vállalta, hogy a következő másfél évtizedben ennyit fizet a 4iG műholdas szolgáltatásaiért cserébe. (Ezekről az összegekről korábban egy részletes cikkben a Telex is beszámolt.)

A forrás szerint a jelenlegi kormány úgy ítéli meg, hogy a szerződések kedvezőek a 4iG számára. Nehéz őket felbontani, de ha a kormány ezt egyoldalúan megpróbálná, akkor a forrás szerint a teljes díjat egyben ki kellene fizetnie a 4iG részére. A szerződések szerint ráadásul már a műholdprojekt előkészítő fázisában is fizetnie kell az államnak. 2025-ben például a magyar állam 125,188 millió euró (kb. 49 milliárd forint) előleget fizetett a 4iG-nek. (A 4iG azt közölte: a projekt teljes kockázatát ők viselik, az előleg szerintük a piaci sztenderdnél alacsonyabb. Hozzátették: a kormánynak csak akkor kéne a hátralévő teljes díjat kifizetnie, ha a szerződést jogalap nélkül bontják fel.)

A jelenlegi kormány működésére rálátó forrás szerint kérdéseket vetnek fel a szerződések további részei is. A 4iG ugyanis azt vállalta, hogy amíg a műholdrendszer nem készül el, addig is szolgáltatásokat fog nyújtani az államnak. Ezt pedig úgy tudja biztosítani, hogy a szükséges adatokat megvásárolja egy harmadik féltől. A forrás szerint nem világos, miért éri ez meg az államnak, hiszen a magyar állam a 4iG megkerülésével is tudna szerződni – valószínűleg olcsóbban is – ezzel a harmadik szereplővel. (A 4iG azt közölte, hogy ilyen kötelezettségük nem a műholdprogrammal, hanem egy másik megállapodás keretében van a magyar állam irányába.)

Miután a 4iG szerződött a magyar állammal, megkezdte a HUSAT (Hungarian Satellite) névre keresztelt rendszere kiépítését. A nagyobb műhold gyártására idén áprilisában, a parlamenti választás előtt állapodott meg az amerikai Northrop Grumman céggel. A kisebb műholdak pedig a tervek szerint a martonvásári gyárban készülnének. Ezt az üzemet még 2024 tavaszán kezdték el építeni, a beruházás idén decemberben fejeződik be, ezután indulhat a próbaüzem.

A hazai űripari szereplők és az állami műholdprojekt résztvevői kétkedve fogadták ezeket a terveket.

„Attól, hogy valaki tud papírhajót hajtogatni, még nem fog tudni tengeralattjárót gyártani”

– mondta az egyik forrás, aki szerint a sugárzásmérők gyártására képes Remrednek nincs meg a kellő tapasztalata ahhoz, hogy a jóval összetettebb műholdakat is előállítsa.

Sárhegyi erre reagálva a Direkt36-nak azt mondta: a gyártási és fejlesztési feladatokat nemzetközi partnereikkel közösen végzik a technológiai kockázatok minimalizálása érdekében. Ezzel páhuzamosan fejlesztik a saját technológiájukat is. Így a martonvásári üzemben készülő műholdak saját fejlesztésű és nemzetközi technológiákat is tartalmaznak majd – tette hozzá.

A műholdrendszer egyelőre még nem készült el. Az ezzel kapcsolatos terveket nagymértékben befolyásolja, hogy a Tisza választási győzelmével a 4iG számára egy új helyzet állt elő. Az új kormány augusztusban jelentette be, hogy átvizsgálják a magyar állam és a 4iG közötti szerződéseket, beleértve a műholdfejlesztéssel kapcsolatos megállapodásokat is. Ezután döntenek majd a 4iG-vel való további együttműködésről.

A magyar céges adatok megismeréséhez az Opten szolgáltatását használtuk.

Illusztráció: Török Virág / Telex

  • András nyolc évig dolgozott újságíróként az Origónál, és több évet eltöltött az Indexnél és a vs.hu-nál is. 2011-ben Gőbölyös Soma-díjat, 2010-ben pedig Minőségi újságírásért díjat nyert, mindkettőt azért a cikksorozatáért, amely a Gyurcsány-kormány egyik korrupciógyanús ingatlaneladását mutatta be. 2016 óta dolgozik a Direkt36-nál, ahol az orosz-magyar kapcsolatokkal, az Orbán-kormány döntéshozatali folyamataival foglalkozik. 2025-ben elnyerte a Szente László-díjat. Több magyar egyetemen, többek között az ELTE Média tanszékén tartott újságíró kurzusokat.

    View all posts
  • András a Direkt36 egyik alapítója, szerkesztője és ügyvezető igazgatója. Korábban az Origo vezető szerkesztője volt, mielőtt a portál része lett a kormány propagandagépezetének. András dolgozott a BBC World Service-nél Londonban és a Washington Post tényfeltáró rovatánál is. Részt vett számos nagy nemzetközi nyomozó projektben, köztük a Panama-iratok feldolgozásában. Kétszer is elnyerte a legjobbnak ítélt tényfeltáró cikkek szerzőinek járó Soma-díjat. Többször tanult ösztöndíjjal az Egyesült Államokban: 2008-ban a World Press Institute programjában, 2012-13-ban Humphrey-ösztöndíjasként a Marylandi Egyetemen, 2019-20-ban pedig Nieman-ösztöndíjasként a Harvard Egyetemen. András több magyar egyetemen is tanított újságíró kurzusokat.

    View all posts