A miniszterek általában kerülik a tényfeltáró újságírókat. Seszták Miklós azonban mindenképp találkozni akart velem

Forrás: kormany.hu

A tönkrement cégek felszámolásával foglalkozó Börcsök Sándor pályája azután kezdett el szárnyalni, hogy a régi ismerősét, Seszták Miklóst fejlesztési miniszterré nevezték ki. Elsőként a Direkt36 figyelt fel a szakemberre, akinek több tízmilliárd forintnyi vagyon eladásába van beleszólása, illetve akinek segítségével a Figyelő kormányközeli tulajdonba került. A szerző, Szabó András meséli el, hogyan írta meg ezt a történetet.  

Tavaly előtt ősszel hallottam először Börcsök Sándor nevét. Egyik forrásom ajánlotta a figyelmembe az akkor számomra még teljesen ismeretlen figurát, akit meglehetősen befolyásos, jó politikai kapcsolatokkal rendelkező embernek írt le. Mivel Börcsök csődbe ment cégeket számol fel, rögtön felkaptam a fejem a sztorira. Korábban már foglalkoztam azzal, hogy az Orbán-kormány hogyan alakította át a felszámolói piacot és izgalmasnak találtam ezt a témát. Az eljárás kísértetiesen hasonlított a trafikpályázatokhoz, mert a felszámolásokon is taroltak a kormányhoz kötődő emberek, a forrásom elmondása alapján pedig úgy tűnt, Börcsök az átalakított rendszer egyik nagy nyertese.

Akkor éreztem először, hogy jó helyen kapirgálok, amikor akkori munkahelyemen, a VS.hu-nál a kiadó vezetése elkezdett érdeklődni a témám iránt. Ez szokatlan volt, mert nem számoltam be nekik, hogy mivel foglalkozom, a kérdezősködések oka így csak az lehetett, hogy a kormányzati szervek felé intézett telefonjaim, leveleim különböző csatornákon keresztül visszajutottak hozzájuk. Láthatóan izgatottak lettek, és arra kértek, ne kapkodjak a témával.

Ez nem tántorított el attól, hogy információkat gyűjtsek Börcsökről, arra próbáltam koncentrálni, milyen politikai kapcsolatokkal rendelkezik a felszámolóbiztos. Ebben sajnos már nem tudtam elmerülni, tavasszal ugyanis kénytelen voltam felmondani a VS-nél, miután kiderült, hogy az újság kiadója a jegybank alapítványain keresztül tömérdek közpénzhez jutott, amelyről elmulasztotta tájékoztatni az olvasókat és az ott dolgozó újságírókat.

Amikor nyáron elkezdtem dolgozni a Direkt36-nál, a szerkesztőimmel abban maradtuk, hogy ezt a témát próbálom folytatni. Addigra ugyanis még érdekesebbé váltak a felszámolások, egyre több olyan hír jelent meg a sajtóban, amelyek arról szóltak, hogy a kormányhoz kötődő üzletemberek értékes ingatlanokat vásároltak a felszámolási eljárások során.

[vimeo id=”207281402″ align=”center”]

Mivel meglehetősen bonyolult témáról volt szó, így először olyan felszámolókkal próbáltam beszélni, akik ismerik Börcsököt, átlátják a terület működését. Lelkesedésemet tovább növelte, amikor négy-öt beszélgetőpartnerem is megerősítette, érdemes feltérképeznem Börcsök politikai kapcsolatait, elnyert megbízásait. Azt javasolták, próbáljak közös pontot találni a felszámoló és Seszták Miklós között, aki történetesen a felszámolásokért is felel fejlesztési miniszterként.

Elsőként cégadatbázisokban kezdtem el keresgélni, a felszámoló ugyanis hivatalosan cégvezetői feladatokat lát el, tehát a tevékenységével kapcsolatos alapinformációk itt elérhetők. Börcsök nevére rákeresve rögtön látszott, hogy nem lesz könnyű dolgom, a rendszer közel háromezer olyan céget dobott ki, amelyeknél felbukkant a felszámolóbiztos neve.

Egy idő után rájöttem, olyan cégeknél érdemes keresgélnem, amelyek Kisvárdára vannak bejegyezve. Seszták karrierje ebből a városból indult, Börcsök felszámolócégének pedig többek között itt is van irodája. Így bukkantam rá arra, hogy mindketten megjelentek egy adócsalási ügyekbe keveredő cégcsoport életében. Bár ez a kapcsolat is érdekesnek tűnt, a két férfi nem egyszerre viselt tisztséget ezeknél a cégeknél, a szerkesztőm így további keresgélésre buzdított.

A kisvárdai cégek iratait külön-külön is átbogarásztam a cégbíróság épületében. Először nem is hittem a szememnek, amikor hosszas keresgélés után sikerült egy olyan céget találnom, amelynek papírjain egymás mellett szerepelt Börcsök és Seszták aláírása, ez egyértelműen bizonyította, hogy a két férfi kapcsolatban állt egymással. A dicséretekkel rendszerint fukarul bánó szerkesztőm is vigyorogva veregette meg a vállamat, amikor elújságoltam, hogy mit találtam.

Ezután azt számszerűsítettem, hogy Börcsök milyen eredményeket ért el azon a piacon, amelyet egykori ismerőse miniszterként felügyel. Nemcsak a felszámolóbiztos tulajdonában lévő cégeknek néztem után, de megpróbáltam feltérképezni Börcsök állami megbízásait is. Így derült ki, hogy a szakembert alkalmazza a piac legerősebb szereplőjének számító állami felszámolócég. A vizsgálódásaim alapján úgy tűnt, hogy a fejlesztési minisztérium alá tartozó vállalat az elmúlt egy évben Börcsökre bízta a legérdekesebb, legfontosabb munkákat. Ennek során milliárdokat érő ingatlanokat kell majd a közeljövőben eladnia. A Börcsökre szignált ügyeket összevetettem az állami cégnél dolgozó többi felszámoló ügyeivel, az eredmény igazolta, hogy Börcsök a piac egyik, ha nem a legfontosabb szereplője. Az állami felszámolócég kezelésében lévő több százmilliárd forintnyi vagyon messze legnagyobb részéért ő felel.

Úgy gondoltam, elegendő információt szedtem össze ahhoz, hogy megkeressem a minisztert, a kérdéseimet a sajtóosztályon keresztül juttattam el hozzá. Arra számítottam, hogy hosszú várakozás után majd semmitmondó válaszokat kapok. Teljesen váratlanul ért, amikor Seszták sajtófőnöke nem sokkal a kérdéseim elküldése után felhívott és közölte, a miniszter szívesen találkozna velem személyesen.

A sajtófőnök előre jelezte, hogy a beszélgetés közben nem használhatok diktafont. Ezt azzal magyarázta, hogy a miniszter nem szeret kommunikálni, kevésbé magabiztos, ha rögzítik a beszélgetést. A szerkesztőmmel úgy döntöttünk, hogy velem együtt ő is részt vesz a beszélgetésen, arra az esetre, ha utólag tanúra lenne szükség. Sesztákkal a minisztérium épületének egyik tárgyalójában találkoztunk, és nem úgy tűnt, mint akinek gondot okozna a kommunikáció, sőt nagyon is tudatosan kommunikált.

Azzal indított, hogy nagyra tart, mint újságírót, mindig korrekten idéztem a véleményét, éppen ezért most is csak velem hajlandó szóba állni (valóban beszéltem vele már korábbi cikkek miatt, de nem volt túl szoros a kapcsolat). Utána arról kezdett el beszélni, hogy bár megkapta a kérdéseimet, de felszámolásokkal kapcsolatban egy sokkal érdekesebb témát ajánlana nekem. Miután ezt pár mondatban felvázolta, rákanyarodtunk a kérdéseimre. Végig tompítani próbálta Börcsökkel való kapcsolatának jelentőségét. Többször is elmondta, hogy rajta kívül még száz másik felszámolót is ismer, nincs szorosabb kapcsolat kettejük között, de vitatta azt is, hogy Börcsök olyan sikeres lenne, ahogy én azt állítom. Tényekkel, cáfolattal nem állt elő, mindössze pontosította néhány állításomat.

Pár nappal a találkozó után sikerült még egy apró érdekességet előásnom a felszámoló és a miniszter kapcsolatáról. Erről is meg akartam kérdezni a Seszták véleményét, a sajtófőnöke ismét személyes találkozott ajánlott, végül csak telefonos beszélgetés lett belőle. A miniszter viselkedése, segítőkészsége merőben szokatlan volt, csak azzal tudtam magyarázni, hogy a számára ez mindenképpen egy kiemelten érzékeny téma lehetett.

Sajnálatomra Börcsökkel nem tudtam személyesen találkozni, a felszámolóbiztos kizárólag írásban volt hajlandó kommunikálni. Így kénytelen voltam megelégedni azzal, hogy Börcsök pár napos eltéréssel kétszer is hasonló információval válaszolt, mint amit a miniszter személyesen vagy telefonon elmondott már nekem. Így született cikk végül abból a témából, amely közel egy éven keresztül foglalkoztatott, és amely az első írásom lett a Direkt36-on. Mivel olyan ügyről van szó, amelyben egyszerre van jelen a pénz és a hatalom is, így valószínűleg folytatni fogom még a történetet.

  • Szabó András

    András nyolc évig dolgozott újságíróként az Origónál, és több évet eltöltött az Indexnél és a vs.hu-nál is. A Direkt36-nál az orosz-magyar kapcsolatokkal, a Fidesz-közeli üzleti körök tevékenységével, és az Orbán-kormány döntéshozatalának folyamataival foglalkozik. 2011-ben Gőbölyös Soma-díjat, 2010-ben pedig Minőségi újságírásért díjat nyert, mindkettőt azért a cikksorozatáért, amely a Gyurcsány-kormány egyik korrupciógyanús ingatlaneladását mutatta be.