A Tisza ellen dolgozó „Henry” csapatának lehetett köze a párt irodájában talált kémtollhoz is

Fotó: Bődey János / Telex

A Tisza Párt nehéz napokat élt, amikor 2024. november 18-án Magyar Péter sajtótájékoztatót tartott. A pártelnök láthatóan ingerült volt, mert éppen akkor jelent meg az interneten a volt barátnője, Vogel Evelin által titokban rögzített beszélgetések újabb részlete.

Magyar alig leplezett idegességgel szidta a független sajtót, amiért teret ad a „manipulált, összevágott”, „bűncselekménnyel szerzett”, „titokban rögzített magánbeszélgetésekről” készült felvételeknek. Rogán Antalra, a titkosszolgálatokért felelős miniszterre utalva „Tónika-shownak” hívta a Vogel által rögzített felvételek folyamatos szivárogtatását.

Arról is beszélt, hogy valakik feltörték a titkosított kommunikációra alkalmas Signal-applikáción belüli fiókját, valamint beépített emberek figyelhetik meg őket, és a „magyar Watergate-ügynek” nevezte azt, ami éppen történik. A sajtótájékoztatón emellett bemutatott egy fekete tollat is, amiről azt mondta, hogy egy lehallgatásra alkalmas kémtoll.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a súlyos ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Magyar szerint az egyik IT-biztonságért felelős kollégájuk amatőr eszközökkel elkezdte átnézni az irodáikat, és az egyik tárgyalóban bukkant az eszközre, a padló szintje mellett futó internetkábel-csatornában talált rá. Nem volt benne memóriakártya, ezért azt valószínűsítette, hogy wifin át irányítható eszköz volt, de Magyar szerint nem profi kémtollról volt szó, inkább egy amatőr szerkezetről, amelyet akár online is be lehet szerezni.

Az ügy a sajtótájékoztató után elhalt, Magyar sem beszélt róla később nyilvánosan.

Több jel utal azonban arra, hogy a kémtoll része lehetett annak a párt elleni titkos műveletnek, amelynek részleteiről múlt héten megjelent cikkünkben és a Szabó Bence korábbi rendőrnyomozóval készült interjúnkban számoltunk be. A művelet részeként egy magát Henrynek nevező személy megpróbálta beszervezni a párt egyik korábbi informatikusát, aki korábbi cikkeinkben az online nevén, Gundalfként szerepelt, de a 444-nek adott interjúja óta a valódi nevén, Hrabóczki Dánielként is megismerte a szélesebb nyilvánosság.

A Tisza bedöntését célzó műveletet a Henry és Hrabóczki közötti, a Direkt36 birtokába került üzenetváltásokból tudtuk rekonstruálni. Az üzenetekből kiderülnek új, eddig nem ismert részletek a kémtollról is.

A dokumentumokból úgy tűnik, hogy épp Hrabóczki volt az, aki rátalált az eszközre a párt irodájában, tehát ő lehetett az az IT-biztonságért felelős munkatárs, akire a pártelnök utalt a sajtótájékoztatóján. Másrészt az üzenetváltásból kiderül, hogy Henry lényegében magára vállalta az akciót, és azt állította, hogy az ő csapata helyezte el a kémtollat a pártnál. Amennyiben valóban Henryhez köthető személyek helyezték el az eszközt a pártirodában, azt azt jelenti, hogy meg tudták oldani, hogy valaki bejusson a helyiségbe és ott észrevétlenül ügyködjön.

Henry a 2025. március 31-ére virradó éjszaka hozta szóba Hrabóczkinak a kémtollat. Először megjegyezte, hogy „jelenleg nem olyan egyszerű dolgokat bejuttatni az irodába, mint ősszel volt”, aztán megkérdezte: „Erről jut eszembe: a kémtoll még nálad van, vagy Péternél maradt végül?” Hozzátette, hogy fontos lenne begyűjteni, és Hrabóczki bőséges jutalmat kapna érte, ha ezt megoldaná.

Amikor a fiatal informatikus jelezte, hogy ismerős neki a dolog, de nincs nála az eszköz, Henry eldicsekedett vele, hogy milyen bonyolult szerkezetről van szó, és azt állította, hogy az akció az ő csapatához volt köthető: „Tudod, mi általában egy akcióval több célt is megpróbálunk elérni. Ez a cucc például akkor került oda, miután Péter elkezdte túlmisztifikálni a lehallgatásos sztorit.”

„Aztán pont kapóra jött, hogy te mentél átnézni az irodát” – folytatta. „Kíváncsiak voltunk, mennyire vagy alapos. Persze titkon reméltük azt is, hogy Péter majd úgy adja elő, mint ‘Tóni szuperfegyvere’” – ezt röhögős emojikkal toldotta meg, majd tovább dicsekedett. „Nem csoda, hogy nem tudtátok működésbe hozni. Természetesen raktunk bele önmegsemmisítőt, hogy még jobban megkeverjük a vezetőséget” – írta, itt feltehetően a Tisza vezetőségére utalva. Szerinte „elég sok szívás volt azt a kis vacakot így összerakni.”

Hrabóczki elismerő szavakkal reagált, megjegyezve, hogy szép munka volt. „Néztük is ezt a típust, hogy a többi kémtollhoz képest is elég slim-fit” – fogalmazott. Henry szerint „rohadt gyorsan” kellett összedobni, és „a főnökök” ragaszkodtak hozzá, hogy mindenképp egy toll legyen, „szóval fel volt adva a lecke rendesen”. „No, de ebből is látszik, hogy mi állunk a profi, győztes oldalon, nem igaz, Gundalf?” – tette hozzá.

Hrabóczki azt írta Henrynek, hogy amikor megtalálták a kémtollat, nem volt benne SD-kártya, így ha rögzített is adatot, az már a megtalálásakor nem volt benne. Henry erre azt felelte, hogy „hát persze, hogy nem volt benne. Ez a típus élőben is tökéletesen működik. Pont ezért választottuk.”

A Tisza Pártnak több kérdést is küldtünk a kémtollal és a Henry nevű ismeretlen érintettségével kapcsolatban, de nem kívántak reagálni. Nem kaptunk választ Hrabóczki Dánieltől sem.

A későbbi üzenetváltásokban már nem került elő a kémtoll, de ahogy március 24-én megjelent cikkünkben dokumentumokra és több forrással folytatott beszélgetésekre alapozva feltártuk, még hónapokig folytatódott az akció Hrabóczki beszervezésére és a Tisza bedöntésére.

Henry és csapata a Tisza IT-infrastruktúrája felett akart uralmat szerezni, hogy a megfelelő pillanatban, még a választások előtt megbénítsa a párt rendszereit és bedöntse a Tiszát. Ezt maga Henry árulta el Hrabóczkinak, aki együttműködést színlelt, azonban az üzenetváltásokról képernyőfotókat készített és megmutatta őket a Tisza kibervédelméért is felelős, Buddha becenéven ismert informatikusnak.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a súlyos ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Amikor a két informatikus úgy döntött, hogy lebuktatja Henryt és erre a célra egy apró kamerával ellátott bőrövet készített, mindkettejüknél házkutatást tartott a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). A rendőrök egy névtelen bejelentés alapján érkeztek, és lefoglaltak minden adathordozót, gyerekekkel kapcsolatos pornográf tartalmak után kutatva.

A rendőrök semmi ilyesminek nem találták nyomát Hrabóczki és Buddha eszközein, rábukkantak azonban a Henryvel folytatott üzenetváltások képernyőképeire. A nyomozásba folyamatosan beavatkozott az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal, amely a két informatikus meggyanúsítását erőltette, miközben elérték azt, hogy a nyomozók ne vizsgálhassák, kicsoda Henry.

Cikkünk megjelenésének napján az NNI egyik nyomozójánál, Szabó Bence századosnál házkutatást tartottak és meggyanúsították őt hivatali visszaéléssel. A századossal korábban rögzített videós interjúnkat ezt követően hoztuk nyilvánosságra.

A történet és Szabó kiállása óriási hullámokat vetett a magyar közéletben, a videó már több mint 2,6 millió megtekintésnél tart.

A kormány a reakciójában egy olyan történetet adott elő, amely szerint a két informatikus valójában ukrán kém, és valójában az AH csak egy kémelhárító akciót hajtott végre. Ezt az állítást maga Orbán Viktor is megismételte, de a kormány által eddig közzétett dokumentumok és felvételek ezt egyáltalán nem támasztják alá. A 444-nek adott interjújában Hrabóczki tagadta, hogy bármilyen külföldi titkosszolgálattal kapcsolatban állt volna.

Fotó: Bődey János / Telex

  • Az ELTE hallgatójaként kezdett az Origónál dolgozni, ahol tíz évet töltött a politika rovat újságírójaként. Dolgozott a Forbesnak és a Marie Claire-nek, 2016 óta pedig a Direkt36 újságírója, 2022 óta szerkesztője is. 2022-ben az OCCRP ösztöndíjasaként tanult a tényfeltáró újságírásban alkalmazható OSINT és más kutatási technikákról. Háromszor is elnyerte a Minőségi Újságírásért díjat. 2023-ban Szente László-díjat kapott, a kórházi fertőzések eltitkolt helyzetét feltáró cikksorozatáért pedig Marton Kamillával közösen elnyerte a Transparency-Soma díjat. Az ELTE média szakán óraadóként újságírást tanít.

    View all posts
  • András a Direkt36 egyik alapítója, szerkesztője és ügyvezető igazgatója. Korábban az Origo vezető szerkesztője volt, mielőtt a portál része lett a kormány propagandagépezetének. András dolgozott a BBC World Service-nél Londonban és a Washington Post tényfeltáró rovatánál is. Részt vett számos nagy nemzetközi nyomozó projektben, köztük a Panama-iratok feldolgozásában. Kétszer is elnyerte a legjobbnak ítélt tényfeltáró cikkek szerzőinek járó Soma-díjat. Többször tanult ösztöndíjjal az Egyesült Államokban: 2008-ban a World Press Institute programjában, 2012-13-ban Humphrey-ösztöndíjasként a Marylandi Egyetemen, 2019-20-ban pedig Nieman-ösztöndíjasként a Harvard Egyetemen. András több magyar egyetemen is tanított újságíró kurzusokat.

    View all posts