Egyre kedvezőbb az oroszoknak a kormány által támogatott egyiptomi gigaüzlet, amiből egy magyar céget fúrtak ki

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2018 szeptemberi moszkvai sajtótájékoztatóján az orosz elnök megemlített egy évek óta húzódó projektet, amelynek keretében a két ország közösen gyártana 1300 vasúti kocsit Egyiptomnak. A megállapodás értéke egymilliárd euró, vagyis több mint 330 milliárd forint.

Az üzlet fontos az oroszoknak is, ezt mutatja, hogy Putyin a sajtótájékoztatón a megrendelést „meglehetősen jelentősnek” nevezte. De a magyar kormány is kiemelten kezeli: az október végi Orbán-Putyin találkozót Moszkvában előkészítő Szijjártó Péter külügyminiszter ezt említette elsőként a közös magyar-orosz projektek között.

A Direkt36 most arra utaló jeleket talált, hogy a beruházás kifejezetten az oroszoknak kedvez majd, miközben a kocsik gyártásához szükséges hitelt a magyar állam biztosítja. Az oroszok mellett a beruházással jól járnak majd kormányhoz köthető üzletemberek is: a megrendeléssel megbízott cégben idén nyáron megjelent Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövet, akinek volt közös üzlete Habony Árpáddal, Orbán Viktor főtanácsadójával. A céget pedig egy Illés Géza Márton nevű ügyvéd képviseli, aki az elmúlt években együtt mozgott Tombor András korábbi miniszterelnöki tanácsadóval.

A projektet eredetileg a magyar Ganz vezette konzorcium nyerte el, de a magyar kormány az utolsó pillanatban kihátrált mögülük és inkább az orosz konkurensük vezetésével felálló csoportnak adott állami hitelgaranciát (a Direkt36 itt írt korábban erről a fordulatról). Ezzel a Ganz pályázata ellehetetlenült és a cég orosz konkurense, a Transmashholding (TMH) került helyzetbe.

A beruházáshoz várhatóan hitelt biztosító Eximbank és a külügyminisztérium is annyit válaszolt, hogy részleteket banktitok miatt nem mondhatnak, de a jogszabályok betartásával nyújtanak hitelt, amivel magyar cégek is jól járnak. Illés azt írta a Direkt36-nak, hogy régóta “megbecsült ügyfele” Tombor András, de téves megközelítésnek tartja az ügyvédi irodáját Tombor személyével összekötni. Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövet nem válaszolt a kérdéseinkre.

Fektess be a demokráciába! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, hogy folytatni tudjuk a tényfeltáró munkát.

Hatalmas megrendelés egy apró cégnek

A vasúti kocsik gyártásáról szóló szerződést 2018 szeptemberében, egy héttel az Orbán-Putyin találkozó után írták alá. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a megállapodást a „magyar járműipar egyik legjelentősebb külföldi szállítási projektjének” nevezte. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Direkt36-tal most azt közölte, hogy akkor egy szándéknyilatkozatot írtak alá, és egy kereskedelmi szerződést kötöttek. Ezek többek között azt részletezik, hogy pontosan milyen típusú kocsikat szállítanak majd az észak-afrikai országba.

A megállapodás egyik legfigyelemreméltóbb eleme az egyiptomiakkal szerződő cég. A Transmashholding Oroszország legnagyobb vasúti gépgyártó cégcsoportja – korábban is dolgozott már Magyarországon, a csoporthoz tartozó Metrovagonmas újította fel a budapesti 3-as metró szerelvényeit. A cég azonban azt írta a Direkt36-nak, hogy az egyiptomi szerződést magyarországi leányvállalatuk, a Transmashholding Hungary Kft. írta alá.

A Transmashholding Hungaryt 2016 júliusában hozták létre mindössze 3 millió forintos jegyzett tőkével, amit az elmúlt három évben a cég már fel is élt. Több, a Direkt36 által megkérdezett, állami finanszírozású exportügyleteket ismerő szakember is érthetetlennek nevezte, hogy a többmilliárd forintos egyiptomi megrendeléssel miért ezt a kis céget bízták meg. Az ilyen projektek esetében több mint tíz évre szóló garanciát kell biztosítani a különböző alkatrészekre, emiatt logikusabb lett volna, ha a szerződést közvetlenül a gyártó céggel kötik meg – fogalmazott az egyik forrás.

Az egyiptomi szerződést több mint egy éve írták alá. A kocsik szállítása még nem kezdődött meg, de két prototípus elkészült a TMH oroszországi gyárában, és folynak a projekt finanszírozásáról szóló tárgyalások is. Egyiptomnak ugyanis hitelre van szüksége a kocsik megvásárlásához. Ezt a tervek szerint a magyar külügyminisztérium irányítása alá tartozó Eximbank folyósítaná.

Magyar pénz, orosz érdek

Az Eximbank egy olyan állami pénzintézet, amely a magyar vállalkozások exporttevékenységét segíti. A bank az egyiptomi beruházásban akkor tud részt venni, ha a projektben a magyar hozzáadott érték legalább 50 százalék. A kormány tervei szerint ezt a feltételt úgy teljesítenék, hogy az oroszok a gyártásba bevonnák a magyar állam többségi tulajdonában álló Dunakeszi Járműjavító Kft-t (DJJ).

Már az egyiptomi tender kezdetén, 2016-ban felmerült, hogy a Dunakeszi Járműjavítót a magyar állam eladná az oroszoknak. Az orosz TMH többször is megerősítette, hogy érdeklődnek a cég iránt, tavaly márciusban pedig a vállalat vezérigazgatója az orosz sajtóban jelezte, hogy hamarosan 50 százalékos részesedést szerezhetnek a DJJ-ben. A magyar kormány az eladást akkor egy zárt körű pályázat kiírásával elő is készítette. A pályázat végül mégis sikertelenül zárult.

A Dunakeszi Járműjavító gyártelepe, Forrás: kormany.hu

Idén májusban újra nekifutott az állam a Dunakeszi Járműjavító eladásának. Egy határozattal a Transmashholding Hungary Kft. leányvállalatát jelölte ki vevőnek és előírta, hogy június végéig le kell zárni a DJJ felvásárlását. A vevő azonban nem lépett az előírt határidőig, úgyhogy a Dunakeszi Járműjavító még mindig magyar állami tulajdon, pedig az oroszok azóta is jelezték, hogy továbbra is érdeklődnek iránta. A Direkt36 megkereste a DJJ-t és a TMH-t, hogy továbbra is tervben van-e a cég orosz felvásárlása, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. Az ügyet követő iparági forrás szerint az üzlet halogatása azzal függ össze, hogy az oroszoknak főként az egyiptomi megrendelés miatt van szükségük a DJJ-re, a felvásárlás viszont csak akkor éri meg nekik, ha az egyiptomi hitelszerződést aláírják.

A külügyminisztérium szerint ez még idén megtörténhet. A hitelszerződés szövegét már véglegesítették és a tervek szerint még idén aláírhatják azt – írta a minisztérium a Direkt36-nak. A külügy szerint a legalább 50 százalékos magyar beszállítói arány úgy fog teljesülni, hogy a megrendelt 1300-ból „legalább 651 vasúti kocsi Magyarországon kell, hogy elkészüljön.” Az Egypt Today című angol nyelvű egyiptomi lap szintén arról írt, hogy a szerződés szerint 650 kocsi Magyarországról, 500 Oroszországból fog érkezni, a maradék 150-et pedig Egyiptomban gyártják majd orosz felügyelettel.

Ez a munkamegosztás meglepett több olyan szakembert is, akik dolgoztak már hasonló állami finanszírozású projekteken és ismerik a vasúti gépgyártás folyamatát. Szerintük az ilyen projektek rendszerint úgy néznek ki, hogy a konzorcium minden tagja részt vesz az összes kocsi gyártásában. Mindenki azt a munkafolyamatot végzi, amihez a legjobban ért.

„Ilyen szerződést még nem láttam, ez gazdaságilag irracionális” – mondta az egyik forrás arról, hogy a különböző országokban párhuzamosan gyártanának ugyanolyan kocsikat. Egy másik forrás megengedőbben azt mondta, hogy a szerelvények nagy száma miatt el tud képzelni egy ilyen felállást, de ő is logikusabbnak tartja, amikor a konzorciumi partnerek közösen vesznek részt a kocsik gyártásában.

Szerintük ez a munkamegosztás azért jelenthet problémát, mert a konzorciumban az orosz fél dominánsabb. Az orosz TMH nagyságrendekkel nagyobb vállalat, mint a magyar DJJ, ráadásul a kocsik terveit is az oroszok készítik. Emiatt az Oroszországban gyártott kocsikban valószínűleg nem lesz jelentős a magyar hozzáadott érték. Az egyik forrás szerint ez olyan, mintha az Exim az orosz exportot finanszírozná.

A legalább 50 százalékos magyar beszállítói értéket így főként a Magyarországon gyártott kocsiknak kell biztosítani. A DJJ viszont nem tud minden alkatrészt saját maga előállítani. Ezeket – például a belső berendezést, a villamos rendszert, a fékeket – meg kell vásárolnia magyar vagy külföldi beszállítóktól.

Az Eximbank erről azt írta a Direkt36-nak, hogy ha egy áru több országban készül, akkor a származási országnak azt kell tekinteni, ahol „az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt” munkát elvégzik. A gépgyártás területén ez a kocsik összeszerelését jelenti. Ebből az következik, hogy csak azok a kocsik lesznek magyar származásúak, amelyeket itthon szerelnek össze. Az Eximbank banktitokra hivatkozva a többi kérdésünkre nem válaszolt. A külügyminisztérium pedig azt közölte, hogy az Eximbank finanszírozási feltétele, hogy az áruknak legalább a fele magyar származású legyen, ez a feltétel pedig ebben az esetben is teljesül.

Habony Árpád árnyéka

Nemcsak a szokatlan munkamegosztás érdekes, hanem a projektben részt vevő Transmashholding Hungary Kft. mögött feltűnő emberek is. A cégbírósági iratok szerint a Transmashholding Hungary jogi képviseletét az Illés Géza Márton Ügyvédi Iroda látja el. Illés ügyvédi irodája korábban is dolgozott már az oroszoknak, két éve a Népszava írt arról, hogy ez az iroda képviselte a Metrovagonmast, amikor megkötötték a 3-as metró felújításáról szóló szerződést.

Illés ügyvédi irodája több olyan cég képviseletét is ellátta, ahol a miniszterelnök korábbi tanácsadója, Tombor András megjelent. Például nagyjából abban az időszakban képviselte a tokaji állami borászatot, amikor annak Tombor volt a felügyelőbizottsági elnöke. Az ügyvéd dolgozott annál az uniós forrásokat kezelő, Tombor résztulajdonában álló alapkezelőnél is, amelynek működését az Európai Bizottság is kifogásolta. Tomborról pedig néhány éve derült ki, hogy 20 millió forintos kölcsönt adott Habony Árpádnak, a miniszterelnök főtanácsadójának.

Illés nem csupán a Transmashholding Hungary körüli jogi feladatokat látja el, de ő a kézbesítési megbízottja a cég egyik ügyvezetőjének, a brit Terence Stuart Watsonnak is. Watson korábban az Alstom egyik brit cégét vezette, és 2016-ban a brit hatóságok megvádolták a budapesti Alstom metrókocsik beszerzésével összefüggő korrupciós ügyben, de később felmentették a vádak alól.

Illés a Transmashholding Hungary-vel összefüggő kérdéseinkre ügyvédi titokra hivatkozva nem válaszolt. Tomborhoz való viszonyáról pedig azt írta, hogy a volt miniszterelnöki tanácsadó több mint 10 éve megbecsült ügyfele. „A Tombor Andráshoz köthető cégektől, illetve személyesen tőle származó megbízások ugyanakkor soha nem tették ki az ügyvédi iroda forgalmának, árbevételének többségét” – írta. Illés szerint emiatt téves megközelítés az iroda megbízásait általánosságban összekötni Tombor személyével.

A Transmashholding Hungary-nek pedig idén nyár óta már a tulajdonosai között is van magyar ember, aki szintén közel áll Habony Árpádhoz. Az Index írta meg, hogy júniusban 50 százalékos részedést szerzett a cégben Szalay-Bobrovniczky  Kristóf londoni magyar nagykövet, aki korábban a kormányközeli elemzőintézetnél, a Századvég-csoportnál töltött be vezető tisztséget, és a nyilvánosan elérhető adatok szerint semmilyen járműipari tapasztalata nincs.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Forrás: kormany.hu

Szalay-Bobrovniczky és Habony korábban együtt dolgozott az Adriatiq Islands Group nevű cégnél, de Habony rendszeresen bejárt a Századvég-csoporthoz is, és Szalay-Bobrovniczkyn kívül a Századvég vezető elemzőjével is van közös üzlete. További kapcsolódási pont közöttük a magyar kormánnyal szimpatizáló, idén tavasszal indult V4NA nevű nemzetközi hírügynökség, amelynek kiadóját Szalay-Bobrovniczky hozta létre, a cégben pedig később Habony egyik vállalkozása is részesedést szerzett. Szalay-Bobrovniczkyt is megkérdeztük az egyiptomi beruházásról és a magyar TMH-ról, de nem válaszolt a kérdéseinkre.

Az egyiptomi beruházás valószínűleg téma lesz Vlagyimir Putyin október 30-i budapesti látogatásán is. A tárgyalást előkészítő Szijjártó Péter külügyminiszter az MTI-nak a közös orosz-magyar projektek között elsőként említette meg az egyiptomi járműbeszerzést október közepi moszkvai útján.

A cégadatok ellenőrzéséhez az Opten szolgáltatását használtuk.

  • Szabó András

    András nyolc évig dolgozott újságíróként az Origónál, és több évet eltöltött az Indexnél és a vs.hu-nál is. A Direkt36-nál az orosz-magyar kapcsolatokkal, a Fidesz-közeli üzleti körök tevékenységével, és az Orbán-kormány döntéshozatalának folyamataival foglalkozik. 2011-ben Gőbölyös Soma-díjat, 2010-ben pedig Minőségi újságírásért díjat nyert, mindkettőt azért a cikksorozatáért, amely a Gyurcsány-kormány egyik korrupciógyanús ingatlaneladását mutatta be.