Ilyen az, amikor befolyásos figurák próbálnak helyezkedni Paks 2 körül

„Ahol hús van, ott légy is van” – mondta korábban Orbán Viktor a paksi atomerőmű bővítéséről, arra utalva, hogy a több ezer milliárd forintos beruházás vonzza a különféle gazdasági érdekcsoportokat. Valóban nagy a zsongás a projekt körül: megjelent már egy nagy külföldi szereplő, az egyik nagyértékű szerződés iránt pedig épp az Orbánhoz szorosan kötődő Mészáros Lőrinc üzleti köre is érdeklődik.

Közben azonban szép csendben felbukkant egy olyan szervezet is, amelynek politikai oldalakon átívelő kapcsolatai vannak. A már nevében is a beruházásra utaló P2 Magyar Vállalkozásokat Támogató Egyesület irányításában részt vett egy olyan személy is, aki a szocialista kormányok alatt befolyásos pozíciókat betöltő Kocsis Istvánhoz kötődik. Rajta kívül megjelent az egyesületben két helyi fideszes politikus, egy fideszes képviselő rokona, az OTP egyik középvezetője és egy nagyvállalkozó, aki a paksi bővítésért felelős miniszter kérésére szállt be.

A nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint az egyesület azzal a céllal jött létre tavaly májusban, hogy segítse a magyar vállalkozások bevonását a paksi bővítésbe, és részt vegyen ezeknek a cégeknek az informálásában. Ennek érdekében szoros együttműködést akartak kialakítani a bővítés orosz kivitelezőjével és a beruházásért felelős magyar minisztériummal is.

Az egyesület ezeket a nagyravágyó célokat nem tudta elérni. Korábbi vezetőségi tagok ezt a folyamatosan cserélődő elnökség mellett azzal magyarázták, hogy nem nyílt lehetőség arra, hogy a kormányzati szereplőkön kívül más is bele tudjon szólni a bővítés előkészítésébe. Az egyesület hivatalosan annyit közölt, hogy kezdeményezték a P2 végelszámolását, további kérdéseinkre nem kívántak válaszolni.

Kormányzati kapcsolatok

Az egyesület rövid történetét végigkísérte a különböző üzleti és politikai kapcsolatokkal rendelkező figurák feltűnése. A P2 több fontos megbeszélésén is jelen volt például Székely Péter, aki korábban a gépgyártással és ingatlanfejlesztéssel is foglalkozó nagymúltú Transelektro-csoport vezérigazgatója és főtulajdonosa volt. Az atomerőműveknek is bedolgozó Transelektro az MSZP-kormányok idején többször is kapott állami segítséget, hogy elkerülje a csődöt, végül azonban ez se tudta megmenteni a cégcsoportot. Székely a Fidesz környékén is feltűnt, 2005-ben tagja volt a párt már akkor is befolyásos gazdaságpolitikusának számító Matolcsy György egyik tanácsadó testületének.

A P2 egykori tagjai szerint voltak olyan megbeszélések, elnökségi ülések, amelyeket Székely egyik cégének óbudai irodájában tartottak. Székely a megkeresésükre azt írta, hogy a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János felkérésére vett részt tavaly év közepén a P2 tevékenységében. (Erről megkérdeztük Sülit is, a miniszter azonban nem reagált az írásban feltett kérdéseinkre.) Székely azt állította, hogy az egyesület elnöki posztját is betöltötte, ennek azonban nincs nyoma a P2 hivatalos dokumentumaiban. Másfél-két hónap után azért távozott, mert úgy vélte, hiányoznak az egyesület „sikeres működéséhez a megfelelő feltételek”.

Néhány fideszes politikus viszont hivatalosan is megjelent a P2 vezetésében. Egyikük Tóth Kálmán, a 18. kerületi önkormányzat Fidesz-KDNP frakciójának a vezetője, aki néhány hónapig a P2 felügyelőbizottságának volt a tagja. Tóth megkeresésünkre először tagadta, hogy köze lett volna az egyesülethez, ezt csak azt követően ismerte el, miután egyeztettük vele a hivatalos iratokban szereplő személyes adatait. Azt mondta, hogy a baráti körén keresztül került kapcsolatba az egyesülettel, amelyet azonban hamar otthagyott. Szerinte az egyesületnek nem járt volna bevétel a bővítésbe sikeresen bevont magyar vállalkozásoktól. A P2 ezért szerinte direkt olyan embereket gyűjtött össze, „akiknek már volt egzisztenciája, hogy ezt a munkát tudják végezni”.

Távozott már az egyesülettől Gór Csaba Gyula II. kerületi fideszes önkormányzati képviselő is, aki a szervezet elnökségének volt a tagja. A politikus azt közölte, hogy egy olyan ügyvéd révén került kapcsolatba a P2-vel, akivel közös ügyvédi irodában dolgozik, és aki az egyesület körül is tevékenykedett. Gór az ügyvéd kollégájának szakmai munkáját segítve vett részt az egyesület tevékenységében, azért lett elnökségi tag, hogy ezt a munkát hatékonyabban tudja végezni. Egyéb elfoglaltságai miatt azonban hamar lemondott.

Hőrcsik Lajos Kálmán pedig a P2 felügyelőbizottságában tevékenykedett. Róla írta azt korábban a hvg.hu, hogy Hörcsik Richárd fideszes parlamenti képviselő unokaöccse és tagja egy olyan szövetkezetnek, amely különböző támogatásoknak köszönhetően vendégházat üzemeltet. Hőrcsik a kérdéseinkre válaszolva annyit írt, hogy egyesületi jogviszonya már megszűnt, a változások átvezetése folyamatban van. Hörcsik Richárd pedig azt közölte, hogy nem követi nyomon ügyvéd unokaöccse tevékenységét, így annak egyesületi szerepvállalásáról sem tud.

Kocsis István árnyéka

A P2 több korábbi tagja szerint az egyesület környékén felbukkant Kocsis István is, aki a szocialista kormányok alatt nagy állami vállalatokat vezetett, de láthatóan vannak kapcsolatai a mostani kormány felé is. Tavaly májusban váratlanul megjelent a paksi bővítésért felelős miniszter, Süli János parlamenti eskütételén. Süli akkor azt közölte, hogy a hazai nukleáris szakma más fontos képviselőivel együtt ő hívta meg Kocsist az eskütételre.

A P2 egyik korábbi tagja szerint Kocsis közvetítőkön keresztül jelent meg az egyesületben, egy másik forrás pedig arról beszélt, hogy Kocsis „aktivizálódni is akart az egyesületben”, ez azonban végül nem történt meg. Kocsis a munkatársán keresztül azt közölte, hogy nem tagja az egyesületnek, ezért kérdéseinkkel ne hozzá, hanem a P2-höz forduljunk.

Kocsis évtizedek jó baráti kapcsolatot ápol Csányi Sándor OTP-vezérrel is, jelenleg pedig az OTP tulajdonában álló Merkantil Bank ügyvezető igazgatója. A P2-ben közvetlenül is feltűnt egy másik, Kocsist is ismerő OTP-s vezető. Tavaly ősszel ugyanis Zagyi László lett az egyesület elnöke, aki korábban az OTP tulajdonában álló cégeknél töltött be vezető pozíciókat, jelenleg pedig az OTP kereskedelmi banki divíziójának a főosztályvezetője. Zagyi és Kocsis jelenleg is kuratóriumi tag az atomerőmű által létrehozott Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítványnál.

Az OTP-s kapcsolódási pont miatt kíváncsiak voltunk arra, hogy Csányi Sándor tudott-e az egyesület működéséről. A bank sajtóosztálya a megkeresésünkre azt válaszolta, hogy Csányi Sándornak semmilyen kapcsolata nincs és nem volt a P2 egyesülettel, nem ismerte és nem támogatta azt.

Zagyi érkezésével egy időben feltűnt az egyesületnél egy másik Kocsishoz kötődő személy, Guba János is. Guba nagyjából abban az időszakban volt a paksi atomerőművet tulajdonló Magyar Villamosművek (MVM) egyik leányvállalatának, az MVM ERBE Zrt-nek az igazgatósági tagja, amikor Kocsis volt az MVM vezérigazgatója. (Az MVM ERBE vezetésének ebben az időszakban Zagyi is tagja volt). Guba később követte Kocsist a BKV-hoz is, amíg utóbbi a közlekedési vállalat vezérigazgatója volt, előbbi igazgatóhelyettesként dolgozott a 4-es metró beruházást felügyelő projektigazgatóságnál.

Guba jelenleg is fontos állami tisztséget tölt be, a paksi bővítésért felelős magyar állami vállalat, a Paks II Zrt. igazgatósági tagja. Ez a pozíciója már akkor is megvolt, amikor tavaly szeptemberben a P2 alelnöke lett. Gubáról az egyik korábbi egyesületi tag azt mondta, hogy különösen aktív volt, ez alapján úgy tűnt, hogy „ő az erős ember” a szervezeten belül. Több kérdést is feltettünk Gubának és a Paks II Zrt.-nek többek között arról, hogy az állami és az egyesületi poszt mennyiben volt összeférhetetlen, ezekre azonban nem kaptunk választ.

Nagyravágyó tervek

A P2 valódi tevékenységéről nehéz képet kapni, az egyesületnek ugyanis nincs honlapja és a működéséről se lelhető fel semmilyen nyilvánosan elérhető információ. A Direkt36 által megkérdezett korábbi vezetőségi tagok szerint azonban az egyesület érdemi tevékenységet nem is végzett, így a kitűzött céljait nem tudta megvalósítani.

Az eredeti tervek szerint azonban a P2 meglehetősen komoly befolyásra törekedett a paksi bővítés körül. Többek között folyamatos kapcsolatot akart fenntartani a beruházás orosz kivitelezőivel, a bővítésért felelős magyar minisztériummal és a Paks II. Zrt.-vel is. Ezekkel a szervezetekkel megállapodásokat is akartak kötni. Ezen kívül az egyesület részt akart venni a paksi beszállítók előzetes szűrésében, a magyar és a külföldi beszállítók közti kapcsolatépítésben, az esetleges viták esetén pedig közvetített volna is közöttük.

A kudarcot az egyik korábbi elnökségi tag azzal magyarázta, hogy a tevékenységükre nem volt igény, különösen azt követően, hogy megalakult a bővítéssel foglalkozó minisztérium. A szervezet működését ismerő források szerint belső konfliktusok is nehezítették a munkát, ráadásul egy éven belül kétszer is átalakult az egyesület vezetősége. A volt elnökségi tagok szerint így nem derült ki az sem, hogy valóban vannak-e komolyabb orosz kapcsolatai az egyesületben alelnöki pozíciót betöltő Szergej Szkobelevnek. Szkobelev – akinek üzleti tevékenységéről csak annyi derült ki, hogy két kisebb magyar cégben is tulajdonrésze van – nem reagált a megkeresésünkre.

Nagy Roland, az egyesület jelenlegi elnöke a Direkt36-tal azt közölte, hogy kezdeményezték P2 végelszámolását, az ehhez szükséges iratokat benyújtották. (Ennek egyelőre nincs nyoma a Fővárosi Törvényszéken.) Azt mondta, hogy hiába volt jó a kezdeményezés, az alapszabályban rögzített célokat nem tudták elérni és gazdasági tevékenységet sem folytattak. Nagy hamar lezárta a beszélgetést arra hivatkozva, hogy „nincs miről beszélni”, további kérdéseinkre nem kívánt válaszolni.

Bár az új blokkok építése még nem kezdődött meg, a nagyberuházás irányításával megbízott orosz állami atomvállalat, a Roszatom a tavaly év eleje óta folyamatosan írja ki a paksi bővítéssel összefüggő tendereket. A magyar vállalkozók információval való ellátásában pedig a P2-höz hasonlóan mások is lehetőséget látnak. Tavaly februárban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-orosz tagozatán belül több magyar cég megalakította a Paks szekciót azzal a céllal, hogy a magyar cégek minél nagyobb arányban vegyenek részt a bővítésben.

A magyar cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk.

  • Szabó András

    András nyolc évig dolgozott újságíróként az Origónál, és több évet eltöltött az Indexnél és a vs.hu-nál is. A Direkt36-nál az orosz-magyar kapcsolatokkal, a Fidesz-közeli üzleti körök tevékenységével, és az Orbán-kormány döntéshozatalának folyamataival foglalkozik. 2011-ben Gőbölyös Soma-díjat, 2010-ben pedig Minőségi újságírásért díjat nyert, mindkettőt azért a cikksorozatáért, amely a Gyurcsány-kormány egyik korrupciógyanús ingatlaneladását mutatta be.