Szokatlan élményben volt része egy ellenzéki országgyűlési képviselőnek idén márciusban a parlamentben. Az egyik bizottsági ülés előtt szóba elegyedett egy fideszes képviselővel, akivel korábban legfeljebb csak szakpolitikai ügyekről váltottak szót.

Ezúttal azonban a kormánypárti politikus elkezdett panaszkodni neki arról, hogy szerinte gondok vannak az országban, nem oldódnak meg a különböző politikai problémák, vagyis nem megy jól a kormányzás.

„Ezzel a társadalmi ügyekre, megélhetési kérdésekre utalt” – idézte fel az ellenzéki képviselő, aki szerint a fideszes politikus feldúltan beszélt, „kifakadás” és „felcsattanó, védekező” stílus jellemezte.

A kormánypárti képviselő részleteiben is kifejtette, hogy milyen problémákat lát a saját politikai táborán belül. Nehezményezte, hogy a kormányzati ígéretekkel szemben a magyar gazdaság továbbra is rossz állapotban van, emiatt egyre több ember szembesül megélhetési problémákkal. Ez pedig jelentősen rontja a kormánypárti képviselők újraválasztási esélyeit.

Majd a saját egyéni választókerületére rátérve arról beszélt, hogy az ott zajló egyik milliárdos beruházásból nagyobb arányban gazdagodnak a kormányközeli üzleti körök, mint ahogy az korábban megszokott volt. A politikus célzott arra is, hogy a kormányközeli vállalkozók vagyonosodása visszahullhat rá, és emiatt őt büntethetik majd a választók.

A fideszes képviselő azt is elárulta, hogy ezeket az aggályait korábban megosztotta az egyik miniszterrel is. A kormánytag a találkozójukon elismerte, hogy ezek valóban létező problémák, majd megnyugtatásul hozzátette: Orbán Viktor meg fogja oldani ezeket. A fideszes politikus csalódottan mesélte ellenzéki beszélgetőpartnerének, hogy azóta eltelt egy hosszabb időszak, és semmi sem változott.

Ez a beszélgetés jól mutatta, milyen elbizonytalanodás jellemezte a kormánypártot az év első felében. Ezt érzékelték a miniszterelnök környezetéhez tartozók is, akik az elmúlt bő fél évben kemény erőfeszítésekbe kezdtek azért, hogy megfordítsák a párt számára kedvezőtlen folyamatokat.

Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →

Az utóbbi hónapokban közel egy tucat, a kormányzat működésére rálátó forrással beszélgetve rekonstruáltuk ennek az időszaknak a párton belüli történéseit. A téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő források elmondásából az derült ki, hogy a Fidesz megingása súlyosabb volt, mint ahogy az eddig látszott. Mivel a Magyar Péter elleni korábbi lejárató kampányok nem jártak sikerrel, ezért a kormánypárt egy részében tavaszra az a vélekedés alakult ki, hogy nehéz fogást találni a Tisza vezetőjén. Néhány fideszes politikus ezt egyenesen azzal magyarázta, hogy Magyarban a fiatal, romlatlan önmagukat látják, és készületlenül érte őket, hogy egy ilyen ellenféllel kerültek szembe.

Közben belső körben is sok kritika ért több meghatározó kormányzati szereplőt és fideszes kezdeményezést. Van például olyan magas rangú politikus, aki a Szuverenitásvédelmi Hivatalt csak bohóchivatalnak hívja. Megkopott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter renoméja is, akinek szinte soha be nem következő előrejelzésein már fideszes körökben is viccelődnek. Gyengének tartják sokan a kormány által több hullámban erőltetett ukránellenes kampányt is, mert fideszes politikusok szerint ez közel sem rezonál annyira erősen az emberekben, mint a korábbi migrációs vagy a háborúellenes üzenetek.

Bár személyesen Orbán is követett el olyan hibákat, amelyek elbizonytalanították a saját táborát, a párton belül még mindig sokan bíznak abban, hogy a miniszterelnöknek sikerül újra győzelemre vinnie a Fideszt. Orbán egyelőre azzal a megoldással állt elő, hogy változtatott a korábbi kommunikációs technikákon és átalakította a kampánystábját. Utóbbi lényegében azt jelentette, hogy saját magát tolta előtérbe.

A kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetirodának részletes kérdéssort küldtünk az általunk feltárt történésekről, erre azonban semmilyen reakciót nem kaptunk.

I. A csapda

Orbán a februári évértékelőn – Fotó: A miniszterelnök Facebook-oldala

Idén február 18-án komoly biztonsági intézkedések voltak érvényben Balatonfüred egyik szállodája, a négycsillagos Hotel Füred környékén. Rendőrök és biztonsági őrök vigyáztak arra, hogy a kordonokkal elkerített épület közelébe ne juthassanak illetéktelen személyek. Még egy drón is repkedett a környék felett.

Az óvintézkedések annak szóltak, hogy itt tartotta a Fidesz a parlamentiülésszak-nyitó összejövetelét, amelyen a párt országgyűlési képviselői és fontosabb kormányzati tisztviselői vettek részt. A kormányoldal számára már hagyománynak számít, hogy ezeket a találkozókat valamilyen vidéki helyszínen tartják, de ez az alkalom különleges volt. Az elmúlt tizenöt évben egyeduralkodó Fidesz ugyanis most először volt kénytelen szembenézni azzal, hogy van egy komoly kihívója, miközben a támogatottsága megrendült.

Hiába nyerte meg a Fidesz a 2024. júniusi EP-választást, jelentősen ráverve az akkor még friss politikai szereplőnek számító Tiszára, 2024 őszére több közvélemény-kutatás szerint megváltoztak az erőviszonyok. A Medián tavaly novemberben például azt mérte, hogy a biztos pártválasztók körében a Tisza 46, a Fidesz 39 százalékon állt.

Ilyen előzmények után a pártban mindenki arra várt, hogy mi lesz erre a helyzetre Orbán Viktor válasza. A miniszterelnök tőle megszokott módon egy harcias tervvel állt elő.

A február 18-i, zárt körben elmondott beszédében Orbán azt közölte, hogy egy keményebb konfliktusra készül. A kormányfő kifejtette, hogy ez a lehetőség azért nyílik meg előtte, mert néhány héttel korábban a szoros szövetségesének számító Donald Trump ismét elfoglalta az Amerikai Egyesült Államok elnöki pozícióját. Orbán úgy vélte, ennek köszönhetően megváltozott a nemzetközi környezet, így végre komolyabb következmények nélkül lesújthat a számára politikai problémákat okozó civil szervezetekre és sajtóorgánumokra.

Az egyik résztvevő szerint a miniszterelnök ezt a kormány korábbi kommunikációjához illeszkedve szuverenitásvédelmi lépésnek állította be. Arról beszélt, hogy a külföldi támogatásban részesülő szervezetek szerinte veszélyt jelentenek az ország szuverenitására.

„Ilyen esetben a finanszírozó részéről mindig van elvárás. Aki fizet, az rendeli a zenét”

– az egyik résztvevő szerint Orbán ilyen érvekkel támasztotta alá a mondanivalóját.

A képviselők ekkor értesültek arról, hogy Orbán egy olyan jogszabály megalkotását fontolgatja, amely ellehetetlenítené ezeket a szervezeteket. A frakcióülés egyik résztvevője szerint a képviselők Orbán mondanivalójára érdemben nem reagáltak, csak „emésztgették” az elhangzottakat.

A téma fontosságát ugyanakkor jelezte, hogy az a kétnapos frakcióülés másnapján, február 19-én is szóba került. Ekkor Mráz Ágoston, a kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője tartott egy előadást a képviselőknek arról, hogy külföldről milyen különböző csatornákon keresztül érkezik pénz az érintett szervezetekhez.

A Fidesz így készítette elő azt a kampányt, amelynek első szakaszában Orbán Viktor eltakarítandó poloskákhoz hasonlított újságírókat és civil aktivistákat, majd egy későbbi fázisában megjelent az „átláthatóságinak” nevezett, a független szerkesztőségek és a kormányt kritizáló civil szervezetek ellehetetlenítését célzó törvényjavaslat.

Bár a nyilvánosság előtt ezeket a társadalmi szereplőket vette célba a Fidesz, valójában ez egy kísérlet volt arra, hogy visszavegyék a kezdeményezést az egyre erősödő Tisza Párttól.

Az ellenzéki pártot vezető Magyar Pétert még ekkor sem vették igazán komolyan a Fideszben. Egy kormányzati kapcsolatokkal rendelkező politikai tanácsadó szerint a kormánypártban „mélységesen lenézték Magyart”. Azt gondolták róla, hogy „egy pojáca”, aki előbb-utóbb „elveszti majd a fejét”, vagyis olyan súlyos hibát követ el, amely összeroppantja a politikai projektjét.

A kormányzat ebben bízva megpróbálta tőrbe csalni Magyart. Ennek az előkészítésében fontos szerepet kapott Rogán Antal, a kormányzati kommunikációt működtető miniszter.

A folyamatot ismerő egyik forrás szerint Rogán stábja idén év elején elkezdett azon gondolkodni, hogy milyen „ideológiailag megosztó”, a „liberális szavazókat idegesítő” ügyeket vehetne elő a kormány. A cél az volt, hogy az ezekről a témákról kirobbanó társadalmi vitákba bevonják Magyart. Azt gondolták, ha el tudják érni, hogy Magyar egy platformra kerüljön a liberális szavazókkal, akkor megvádolhatják azzal, hogy ő is része a kormányzati kommunikációban régóta ellenségként kezelt Soros György hálózatának. A forrás szerint Rogánék úgy kalkuláltak, már az is pozitív fejlemény lenne a számukra, ha Magyarról elterelődik figyelem, és a sajtó az általuk bedobott témákkal foglalkozik.

Rogán stábja több különböző témát is mérlegelt. Az egyik kormányzati forrás szerint ezek közé tartozott például a pedofilok halálbüntetése is. Ezt a drasztikusabb javaslatot azonban hamar elvetették, az EU-ban ugyanis tilos a halálbüntetés, a kormány így jogilag sehogy sem tudta volna ezt a témát keresztülvinni. (Az erről való gondolkodásra utalt, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter a tavaszi lakossági fórumain többször is szóba hozta ezt a kérdést.)

A közvélemény-kutatási módszerekkel is dolgozó Rogánék választása végül három témára esett. Ezek közé tartozott a miniszterelnök által a frakcióülésen már beharangozott, civilek és újságok elleni fellépés, a Pride-felvonulás betiltása, illetve a kábítószer-terjesztők elleni küzdelem.

A megosztó témákból és néhány osztogató intézkedésből összeállított csomagot Orbán az idén február 22-i évértékelő beszédében jelentette be. A következő hetekben a kormány részleteiben kifejtette a különböző intézkedéseket, és benyújtott ezekről szóló törvényjavaslatokat is.

Bár Magyar Péter gumicsontnak nevezte a témákat és nem állt bele a róluk folytatott vitákba, a közélet felbolydult. A következő hetekben a kormánytól független újságok címlapját a Pride betiltásáról, a civilek és a sajtó elleni támadásról szóló cikkek uralták. A kormány tehát valamennyire elérte, hogy az általa bedobott témákról szóljon a közbeszéd, ezzel azonban a problémái nem oldódtak meg.

II. Jó helyett rossz hírek

Ülésezik a kormány – Forrás: Nagy Márton Fb-oldala

Az EU-tagállamok vezetői az Ukrajnának szánt újabb védelmi támogatásról egyeztettek a március 6-i csúcstalálkozójukon. Az éjszakába nyúló megbeszélés után Orbán Viktor újságírók előtt arról beszélt: újabb támogatások helyett az EU-nak azon kellene fáradoznia, hogy az orosz–ukrán háború minél előbb véget érjen.

A miniszterelnök ezután egy nagyobb logikai ugrással rátért arra, hogy Ukrajna jövőbeli EU-s tagsága szintén komoly forrásokat emésztene fel. Bejelentette, hogy ezért egy „véleménynyilvánító szavazást” kezdeményez Ukrajna uniós csatlakozásáról. Mivel a magyar jogban ilyen kategória nem létezik, Orbán gyorsan hozzátette, hogy a szavazást a nemzeti konzultációkhoz hasonlóan fogják lebonyolítani. A magyar kormány évek óta használja ezt az aláírásgyűjtő akciót, amelynek során a kérdéseket eleve úgy teszik fel, hogy a kormány álláspontjának megfelelő eredmény szülessen.

Bár Orbán úgy állította be, hogy ez az újabb konzultáció valamilyen nemzeti sorskérdés eldöntéséről szól, valójában egy kormányközeli forrás szerint a bejelentett akciónak az elsődleges célja a Fidesz szervezeti hatékonyságának tesztelése volt. (Orbán azóta a kötcsei beszédében lényegében elismerte, hogy az elvileg a kormány által lebonyolított nemzeti konzultációk valójában a Fidesz mozgósítási eszközeként működnek.)

A szervezeti készülődés része volt, hogy idén februárra kiválasztották a Fidesz azon választókerületi (vk) elnökeit, akikkel a kormánypárt rá akart fordulni a választási kampányra. A vk-elnökök nemcsak a helyi kampányok lebonyolításában játszanak kulcsszerepet, de a Fidesz egyéni képviselőjelöltjei is ők szoktak lenni. Egy kormányközeli forrás szerint több fideszes politikus februárban csak feltételesen kapta meg a képviselőjelöltséget. Ahhoz, hogy a 2026-os parlamenti választáson felkerüljenek a szavazólapokra, előbb bizonyítaniuk kellett a rátermettségüket.

Ennek egyik eszköze lett a miniszterelnök által bejelentett, Voks2025-nek nevezett, Ukrajnáról szóló szavazás. Egy kormányközeli forrás szerint a pártközpont ezzel azt akarta lemérni, hogy a Fidesz „milyen mozgósítóerővel” bír az egyes választókerületekben. Egy másik forrás szerint előre megszabták azt is, hogy országosan minimum hány aláírást kell összegyűjteni. Azok a vk-elnökök, akik ebben nem teljesítettek jól, számíthattak arra, hogy le fogják cserélni őket.

Az aláírásgyűjtéssel járó mozgósítás miatt a fideszes politikusok egyre többet kezdtek el beszélni Ukrajnáról. Maga Orbán például arról posztolt, hogy az ukrán EU-csatlakozás után „böhöm nagy autókkal” érkező „ukrán bűnbandák” árasztják el az országot. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti elnöke egy csomagtartóba zárt, összekötözött férfi mellett állva ukrán szervkereskedőkkel riogatott. A Tisza Pártot pedig azzal vádolták, hogy az ukrán titkosszolgálatokkal összejátszva akarják ellehetetleníteni a kormány szavazási akcióját.

Ezek a néha kifejezetten meghökkentő nyilatkozatok azért születtek, mert kormányzati források szerint az ukrán téma felturbózásával próbálták elfedni az egyre súlyosabb gazdasági problémákat.

Tavaszra ugyanis a magyar gazdaság a kormány várakozásainál rosszabb adatokat produkált. Miközben Nagy Márton gazdasági miniszter tavaly év végén arról beszélt, hogy „földbe döngöltük az inflációt”, addig idén márciusra az élelmiszerek árai éves szinten 7 százalékkal nőttek. Az idei első negyedéves GDP pedig 0,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, így nyilvánvalóvá vált, hogy a Nagy Márton által idénre ígért 4 százalékos gazdasági növekedés nem lesz tartható.

A kormánypárton belül többen is nehezményezték, hogy Nagy Márton előrejelzései rendre nem jöttek be. Egy kormányzati forrás szerint az egyik fideszes politikus szűkebb körben csípősen fogalmazva a „kormányzati jósda képviselőjének” nevezte a minisztert.

A kormányzat számára ezek az adatok azért voltak különösen kínosak, mert tavaly év végén, az idei év elején még arról beszéltek, hogy repülőrajtot fog venni a gazdaság. Annyira bíztak a gazdasági növekedésben, hogy még egy „jóhírek” elnevezésű kommunikációs kampányt is elindítottak, amely során egymás után jelentettek be szerintük pozitív gazdasági eredményeket. A romló gazdasági adatok miatt azonban ez a kampány gyorsan hitelét vesztette, így a kormány fel is hagyott vele.

Kormányzati források szerint azonban házon belül azzal is tisztában voltak, hogy az ukránellenes kampány nem igazán sikeres ezeknek a problémáknak az elfedésében.

„Ezt próbálják felépíteni, de ez a téma minden korábbinál gyengébb. Nincs meg a kötődés hozzá, nem látszik az ereje, hogy ez tudna működni”

– fogalmazott egy forrás arra célozva, hogy az ukrán EU-csatlakozás kérdése nincs hatással a választók mindennapi életére.

„Az a gond, hogy a Fidesz nem találja azt a 80–20-as témát, amivel maga mögé tudja a választók 80 százalékát, az ellenzéket pedig átlökheti a maradék 20-ra. Ilyen volt régebben a migráció, meg a háború kitörése után a béke” – tette hozzá a forrás a 2015-ös migránsválságra és a 2022 elején kirobbant orosz–ukrán háborúra utalva.

Az ukránellenes kampány azonban a technikai szerepét betöltötte. Néhány héttel a szavazás befejezése után a Telex arról írt: összesítésük szerint a Fidesz a választókerületek legalább harmadában más jelölttel vág neki a 2026-os választásnak, mint négy évvel korábban. A lecserélt emberek vélhetően nem szerepeltek jól többek között ezen a mozgósítási teszten sem.

Bár ebből a szempontból az akció hasznos volt, a Fidesz támogatottsága még mindig elmaradt a Tiszáétól.

III. A Fidesz fiatal énje

Magyar Péter és Orbán Viktor kézfogása az EP-ben – Forrás: EP

Az elmúlt egy évben megváltozott a hangulat az egyik Pest megyei fideszes választókerület rendezvényein. Amíg korábban a néhány tucat ember részvételével megtartott Fidesz-összejöveteleken szinte csak helyi problémákra fókuszáltak, addig az utóbbi időben egyre gyakrabban fordult elő, hogy a magyar gazdaság állapotával is elkezdtek foglalkozni.

A gyűléseken részt vevő Fidesz-tagok nemcsak általánosságban beszéltek a gazdaságról, hanem konkrét kritikákat is megfogalmaztak. A választókerületet közelről ismerő egyik forrás szerint azok a fideszesek, akik kisebb helyi – például kertészeti – vállalkozásokat vezetnek, arra panaszkodtak, hogy a kormány egyes intézkedései hátrányosan érintik őket. Ehhez rendszerint Orbán gyerekkori barátjára, az ország leggazdagabb emberére utalva azt is hozzátették: „bezzeg Mészáros Lőrincnek milyen jól megy”.

A forrás szerint ezekre a felvetésekre a helyi fideszes vezetők csak sablonválaszokat tudtak adni, például rendszerint elmondták, hogy szükség van a nemzeti tőkésosztályra.

„Ezek szelepkiengedős beszélgetések voltak”

– mondta a forrás, aki több ilyen rendezvényen is jelen volt. Szerinte a fideszes párttagokat már némileg az is megnyugtatta, ha meghallgatták a véleményüket.

Más volt a helyzet Lázár János lakossági fórumain, ahol az indulatokat már nehezebben lehetett kezelni. Ennek az volt az oka, hogy ezeken bárki szabadon részt vehetett. Lázár idén március végétől kezdte el az úgynevezett Lázárinfóit tartani. Ezt azzal magyarázta, hogy miközben a Fidesz az utóbbi években egyre inkább zárt rendezvényeket tartott, addig Magyar Péter az egyes településeken összesereglett emberek előtt nyilvánosan beszélt. Lázár a fórumaival próbálta felvenni a kesztyűt Magyar ellenében.

Ennek során pedig a miniszter elég kemény kérdéseket kapott. A bekiabálásokkal, káromkodásokkal tarkított fórumokon Lázárt „a NER-esek által széthordott vagyonról”, a jegybanki alapítványok botrányos gazdálkodásáról, „szétlopott uniós pénzekről” faggatták. A kritikus hozzászólások nagy aránya a kormányzaton belül többeket meglepett. „Azok a fideszesek, akik nézik Lázárnak a szerepléseit, le vannak döbbenve, hogy miket mondanak az emberek” – fogalmazott egy kormányzati kapcsolatokkal rendelkező politikai tanácsadó.

Az elégedetlenség a közvélemény-kutatási adatokban is tükröződött. Tavasszal a kormány által megrendelt, belső használatra készült mérések azt mutatták, hogy őszhöz képest még nagyobb arányban vezetett a Tisza a Fidesz előtt. A Medián méréseiből is ez derült ki: a júniusi kutatásuk szerint a biztos pártválasztók körében a Tisza 51, a Fidesz 36 százalékon állt.

Emiatt pedig a Fidesz vidéki egyéni képviselői 2006 óta először kezdtek aggódni az újraválasztásuk miatt. „Mindenki tudta, hogy meccs van, hogy kiélezett a helyzet” – mondta erről a teljesen új szituációról az egyik vidéki fideszes politikus.

A Fideszben tavaszra így kialakult egy olyan nézet, hogy bármit csinálnak is, képtelenek fogást találni Magyar Péteren. Hiába dübörgött ekkoriban az Ukrajna elleni kampány, amelynek során még ukrán titkosszolgálati kapcsolatokkal is megvádolták a Tiszát, az ellenzéki pártnak ez sem okozott nagyobb politikai kárt. Az egyik kormányzati kapcsolatokkal rendelkező tanácsadónak emiatt arról kezdtek el panaszkodni fideszes politikusok, hogy alábecsülték Magyart. Úgy látták, hamarabb el kellett volna kezdeniük komolyabb ellenfélként kezelni.

A forrásnak egy fideszes politikus el is magyarázta, miért nem bírnak Magyarral. A politikus arról beszélt, hogy a problémájuk abból fakadt, hogy Magyar Péter „olyan, mint a jó Fidesz, mint a nem korrupt Fidesz”. Vagyis a fiatal, dinamikus önmagukat látták az ellenzéki kihívóban.

„Mintha belenéznél a tükörbe, és látnád a húsz évvel korábbi önmagadat”

– mondta a forrás szerint a fideszes politikus. Úgy vélte, mivel erre a helyzetre nem voltak felkészülve, nehézséget okozott számukra, hogyan kezeljék a Magyar jelentette kihívást.

A fideszesek magabiztosságát tovább erodálta, hogy májusban személyesen a miniszterelnöknek is volt több olyan lépése, amelyekkel zavarba hozta a kormánypártot.

IV. Hibát hibára

Orbán Viktor május 9-én a tihanyi bencés apátságban – Forrás: Orbán Viktor Fb-oldala

Orbán Viktor elégedetten lépett ki május 9-én délután a tihanyi apátság épületéből. Úgy vélte, stratégiai érzékének köszönhetően jól tette, hogy a templomban elmondott beszédében méltatta a román elnökválasztás esélyesének tartott George Simiont.

Ennek a meggyőződésének akkor is hangot adott, amikor a beszéde után néhány helyi politikussal és pappal együtt beült egy tihanyi cukrászdába. Orbán itt maga hozta szóba, miért tartotta ügyes húzásnak, hogy kiállt a magyarellenességéről ismert, szélsőséges román politikus mellett.

A miniszterelnök úgy vélte, hogy ez a lépése ugyanúgy kifizetődik, mint amikor korábban előre megjósolt különböző nemzetközi trendeket, többek között Donald Trump újraválasztását. A jelen esetben arra számított, hogy a román politikus a megválasztása után ki fog állni mellette az EU-val folytatott csatározásai során.

Hamarosan kiderült, hogy Orbán elszámolta magát. A kormánypárti politikusok magyarázkodni kényszerültek, hogy ne tűnjön úgy, Orbán Viktor szembefordult a Fidesz erdélyi szövetségesével, a Simion ellen kampányoló RMDSZ-szel. Ráadásul a miniszterelnök előrejelzése is tévesnek bizonyult, május 18-án Simion elvesztette a választást.

Nem sokkal később Orbán kénytelen volt elszenvedni egy újabb kudarcot.

Június 4-én levették a parlamenti napirendről azt a kormány által „átláthatóságinak” nevezett törvényjavaslatot, amellyel a civilek és az újságírók ellen akartak fellépni. A meghátrálás azért is kínos volt, mert az egyik kormánytisztviselő szerint Orbán számára személyesen is fontos volt, hogy elfogadják ezt a javaslatot.

A miniszterelnök még az év eleji évértékelő beszédében dobta be ezt a témát. Ezután a részletek kidolgozásával – kormányzati források szerint – Orbán egyik legfontosabb tanácsadóját, Habony Árpádot bízták meg. Erre utalt az is, hogy végül egy olyan javaslat készült el, amelynek révén Habony környezete erősödött volna.

A koncepció ugyanis nagy hatalommal ruházta volna fel a Habony szövetségesének számító, Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A hivatalt 2024-ben hozták létre, és papíron a külföldi befolyásszerzést vizsgálta, valójában azonban a kormánynak nem tetsző civil szervezeteket – például az Átlátszót és a Transparency International Magyarországot – vegzálta. Az „átláthatósági” törvénytervezet azzal erősítette a hivatal hatalmát, hogy az tehetett volna javaslatot a kormánynak arra, mely külföldi forrásokat elfogadó szervezetek jelentenek veszélyt az ország szuverenitására.

Az így kiszemelt civil szervezetek és sajtótermékek működését a javaslat ellehetetlenítette volna. Nem engedték volna számukra az 1 százalékos adófelajánlások gyűjtését és az EU-s pályázatokon való részvételt sem. A támogatóiknak igazolniuk kellett volna, hogy az általuk nyújtott támogatások nem külföldről érkeznek, a bankok pedig ideiglenesen felfüggeszthették volna a külföldi támogatásban részesülő szervezetek számláit.

A javaslat kidolgozói a folyamatba nem csak azért vonták be a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hogy annak befolyását erősítsék. A hivatalra azért is szükségük volt, mert a civilek külföldi finanszírozásának engedélyezéséről nem objektív szempontok szerint akartak dönteni. Egy kormánytisztviselő szerint a kormányzaton belül azt akarták, hogy a Fidesz-közeli szervezetek külföldről továbbra is kaphassanak pénzt. A Fidesz pártalapítványa korábban például a Fidesszel szövetséges német pártok alapítványaitól kapott forrásokat.

Az így összerakott javaslatot Halász János, a Fidesz parlamenti képviselője május 13-án éjszaka nyújtotta be az Országgyűlésnek. A kormány azonban hamarosan komoly ellenállásba ütközött. A javaslatot nemcsak civil szervezetek és szakmai testületek kritizálták, hanem zárt ajtók mögött a Fidesz több politikusa is.

A belső elégedetlenségnek nyilvános jele is lett, amikor a kormány arra kérte a kormánypárti parlamenti képviselőket, hogy minél többen írják alá a javaslatot.

„Ez egyfajta pánikreakció volt a támadásokra”

– mondta az egyik fideszes politikus. Ezzel arra utalt, a kormány így akarta demonstrálni, hogy a kormánypárti frakció kiáll a heves társadalmi reakciókat kiváltó javaslat mellett. Május 20-ra azonban a 135 kormánypárti képviselőből csak 109 csatlakozott Halászhoz.

Az ódzkodó képviselők óvatoskodása abból fakadt, hogy a javaslat részletei még számukra sem voltak világosak. Úgy érezték, eleve nehéz lenne a választóknak elmagyarázni egy olyan bonyolult témát, amelyben még a kevesek által ismert amerikai hivatalról, az új Trump-adminisztráció által szétvert USAID-ről is szó van. Az sem volt egyértelmű a képviselők számára, hogy kik tartoznának a törvény hatálya alá. Egy fideszes politikus szerint zavaros volt például, hogy a törvény vonatkozik-e a vidéki városokban működő helyi civil szervezetekre. Ezek a szervezetek a fideszes önkormányzatokkal közösen dolgoznak, és ennek részeként EU-s forrásból finanszírozott projekteket is lebonyolítanak.

Ráadásul mivel a javaslatban nagyon drasztikus intézkedések voltak, a kormányzatban többen is úgy látták, hogy annak elfogadása több választót vinne, mint amennyit hozna.

„Csak a Mi Hazánktól hozott volna szavazókat, a régi, polgári szavazóink egy része elveszett volna”

– fogalmazott az egyik fideszes politikus.

Ezeket az érveket több miniszter is igyekezett megosztani Orbánnal. Közéjük tartozott Nagy Márton nemzetgazdasági, Gulyás Gergely miniszterelnökségi, Bóka János európai uniós ügyekért felelős, illetve Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Egy kormányzati forrás szerint ők négyen már a benyújtás óta ellenezték a javaslatot, erről folyamatosan egyeztettek egymással, és külön-külön is igyekeztek meggyőzni Orbánt a saját igazukról.

Mind a négy miniszternek megvolt a maga szempontja, amiért helytelenítették a tervezetet. Nagy Márton például amiatt aggódott, hogy a törvényt bíráló nemzetközi kritikák gyengíthetik a forintot, ami tovább ronthatja az amúgy is bizonytalan gazdasági kilátásokat. Gulyásnak a Szuverenitásvédelmi Hivatal túlzott erősödésével voltak problémái. Egy kormányzati forrás szerint a miniszter a Lánczi vezette szervezetet annyira nem kedvelte, hogy azt szűkebb körben „bohóchivatalnak” nevezte.

A javaslatról az egyik május végi kormányülésen vita alakult ki. Az egyik kormányzati forrás szerint itt több miniszter is arról beszélt, hogy a javaslatnak túlzottan nagy lenne a politikai ára. Orbán az elhangzottakra a kormányülésen érdemben nem reagált, a politikai kockázatok miatt azonban pár nap múlva a visszavonás mellett döntött. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ezt követően jelentette be, hogy a törvénytervezetet leveszik az Országgyűlés napirendjéről.

Orbán tehát június elején elengedte az átláthatóságinak nevezett törvényt. Hamarosan azonban a kormány egy újabb presztízsveszteséget szenvedett el.

Június 28-án ugyanis a fővárosban rekordrészvétel mellett annak ellenére tartották meg a Pride-felvonulást, hogy a kormány azt korábban betiltotta. „Öngól volt” – ismerte el egy kormánytisztviselő, aki szerint rosszul mérték fel, amikor azt gondolták, hogy a szervezők a betiltás után nem merik majd megtartani a Pride-ot.

Bár Orbánnak kulcsszerepe volt ebben a tavaszi hibasorozatban, ő a kampánystábot tartotta felelősnek a gondokért, és elkezdte annak átszervezését.

V. Orbán elégedetlen

Orbán előadást tart a Harcosok Klubja tagjainak – Forrás: Orbán Facebook-oldala

Április elején a Fidesz egyik Pest megyei választókerületi elnökének munkatársai létrehoztak egy csoportot a WhatsApp üzenetküldő alkalmazásban. Ezzel akarták összefogni a választókerületen belüli fideszes politikusok közötti kommunikációt. A csoportba így meghívták a választókerületben fekvő települések fideszes polgármestereit, és az ott működő fideszes alapszervezetek vezetőit is.

A csoport segítségével tavasszal több mozgósítási kampányt is lebonyolítottak. Ezen keresztül szervezték meg helyben a Voks2025 nevű, Ukrajna EU-tagságáról szóló aláírásgyűjtő akciót. És ezzel toboroztak tagokat a Fideszt a közösségi médiában támogató Harcosok Klubja nevű szervezethez is.

A csoport egyik tagja szerint a toborzás úgy zajlott, hogy az egyes településeken működő alapszervezetek vezetői ajánlottak olyan embereket, akiket alkalmasnak találtak a Harcosok Klubja-tagságra. Ezt a névsort aztán a WhatsApp-csoportban megosztották a választókerületi elnökkel. Utóbbi továbbküldte a potenciális jelöltek neveit a Fidesz pártközpontjának. Itt ellenőrizték, hogy a listán szereplők a Fidesz tagjai-e, illetve eldöntötték, mit kezdjenek azokkal a jelöltekkel, akik nem párttagok.

Így zajlott tavasszal a Harcosok Klubja szervezése. Orbán ezzel a kezdeményezéssel akarta felrázni a Fidesz belső közösségét, amely a Tisza fokozatos erősödésével egyre inkább vesztett az önbizalmából.

Orbán azt gondolta, hogy a Fidesz kampánya azért rekedt meg, mert az azt irányító stáb rosszul teljesített. Emiatt – kormányközeli források szerint – elégedetlen volt a stáb több vezetőjével. Közéjük tartozott a kommunikáció irányát kitaláló Habony Árpád, a kommunikációt működtető Rogán Antal, a Fidesz kampányait 2010 óta irányító Gyürk András, és a választási mozgósításért felelős Kubatov Gábor is.

„Őket hibáztatta, hogy nem találnak fogást a Tiszán” – mondta a forrás Orbánról.

A miniszterelnök emiatt meg akarta újítani a kampányát. Ennek során abban is gondolkodott, hogy egy olyan új kampánystratégát keres, mint amilyen a 2017-ben meghalt Arthur Finkelstein volt. A korábban az amerikai Republikánus Pártban tevékenykedő és az izraeli jobboldali Likud pártot segítő Finkelstein a haláláig a Fidesz több kampányába is bedolgozott. Ennek során ő erősítette meg az ellenségkereső politikát a párt kampányaiban.

Bár a Fidesz a későbbiekben is alkalmazta Finkelstein módszereit, megérezték a kampánystratéga hiányát. Egy kormánytisztviselő szerint a migrációs válságot középpontba állító 2018-as választási kampány óta – amelynek előkészítésében Finkelstein még részt vett – a Fidesz kommunikációjában nem volt innováció. „Azóta ugyanazokat a módszereket hozzák elő, csak más szereplőkre alkalmazzák” – mondta a forrás a Fidesz kampánystábjáról. Ezzel arra utalt, hogy a kormánypárt idén Ukrajnát próbálta a korábbi migránsellenes kampány mintájára támadni.

Orbán egyelőre új stratégát nem talált. Ehelyett úgy döntött, hogy leváltja Gyürk András kampányfőnököt. A helyét Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vette át, aki a miniszterelnök munkájának koordinálásáért felel. Bár a miniszterelnök ezt hivatalosan csak a Fidesz holdudvarának tartott szeptemberi kötcsei pikniken jelentette be, a kormánypárton belül ez korábban is nyílt titok volt, és több lap (itt és itt) már augusztusban beszámolt róla.

Egy fideszes politikus a cserét azzal magyarázta, hogy a 2026-os választási kampányra már nem elég az, amit a Fidesz korábban mesterfokon művelt. A kormánypárt egyik fő erőssége a korábbi kampányok során az volt, hogy a Gyürk és a Kubatov vezette stáb tisztában volt azzal, kik a Fidesz választói. A pártaktivisták pedig a kampány utolsó napjaiban ezeket az embereket személyesen is arra buzdították, hogy ezúttal is szavazzanak a Fideszre. „A Kubatov–Gyürk-kettős ehhez értett” – mondta a forrás. (Bár Orbán a Harcosok Klubja előtt októberben elmondott, kiszivárgott beszédében arra is kitért, hogy a mozgósításban sem állnak jól.)

Orbán úgy látta, hogy 2026-ra a mozgósítás önmagában nem lesz elég. Időközben ugyanis a közösségi média a politikában még nagyobb szerepet kapott annak következtében, hogy Magyar Péter a Facebookot ügyesebben, több interakciót elérve használja, mint a kormány vezető politikusai.

A kormányzati kommunikációs gépezetet hátrányosan érintette az is, hogy idén ősztől a Facebook, az Instagram, a Google és a YouTube felületeiről eltűnnek a célzott politikai reklámok. Az ezeket az oldalakat működtető amerikai vállalatok azért döntöttek így, mert nem akartak megfelelni az új EU-s átláthatósági szabályoknak. „Innentől nem lehet mesterségesen növelni az interakciók számát. Új megoldás kell” – mondta egy fideszes forrás arról, hogy kormányközeli szervezetek az elmúlt években sok milliárdot költöttek arra, hogy erősítsék jelenlétüket a közösségi médiában.

Orbánék ebben a megváltozott helyzetben hozták létre a Harcosok Klubját. A kezdeményezés azonban nem aratott osztatlan sikert a kormánypárt soraiban. Az egyik fideszes forrás szerint több politikus is szóvátette, hogy a névválasztás nem volt túl szerencsés. Ezzel arra céloztak, hogy a kormánypárt évek óta folyamatosan békéről beszél, ehhez pedig nem passzol a „harcosok” elnevezés. „Ez okozott belső feszültségeket” – mondta az erről szóló vitákról.

Orbánt ezek a kritikák nem győzték meg. A koncepciót folytatva a július végi tusnádfürdői beszédében bejelentette a Digitális Polgári Körök létrehozását. Ez már a Harcosok Klubjától eltérően nem a párttagoknak, hanem annál szélesebb közönségnek szólt. „Az a közösségi elem, ami korábban volt a párt körül, az mostanra alább hagyott. A Digitális Polgári Körök ezt akarják feleleveníteni” – mondta a kormánypárti politikus, aki szerint ezzel egy, a párt mellett működő politikai mozgalmat akarnak építeni.

A nyárra ráfordulva a Fidesz más módon is építkezett. Bejelentették a 3 százalékos kedvezményes lakáshitelprogramot. Folyamatosan beszéltek például olyan osztogató intézkedésekről, mint a nyugdíjasoknak szóló 30 ezer forintos élelmiszerutalvány, illetve a két- és háromgyerekes anyák szja-mentessége. Orbán is végigdolgozta a nyarat, egymás után bukkant fel különböző kormányközeli podcastokban, ahol azt bizonygatta, hogy jövőre is nyerni fognak.

Ezek az erőfeszítések annyiban tükröződtek a számokban is, hogy a Fidesz támogatottsága nem esett tovább. A Medián szeptemberben azt mérte, hogy amíg a biztos pártválasztók körében júniusban a Tisza 15 százalékponttal vezetett, szeptemberre ez a hátrány 13-ra csökkent.

„Most az a vélemény, hogy szorosabb a verseny, mint eleinte gondoltuk, de sok munkával megnyerhető a választás”

– mondta egy fideszes politikus még szeptember elején, a nagy őszi kampányrendezvények előtt.

Illusztráció: Török Virág / Telex