Dokumentumok bizonyítják, hogy kormányközeli üzletemberek tulajdonába tartozik számos olyan óriási vagyonokat rejtő magántőkealap, amelyek tulajdonosai eddig titokban maradtak – derítette ki a Direkt36 egy állami nyilvántartásból nyert adatokkal.

Ezekből többek között a következő információkat tudtuk meg:

• Kiderült, hogy a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc még annál is több magántőkealapban érdekelt, mint ahánnyal eddig a sajtóban összekötötték.
• Száraz István, aki a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, az idén létrejövő magyar szuperbank, a Magyar Bankholding csaknem 11 százalékának végső tulajdonosa.
• Két magántőkealap is egy Hornung Áron nevű pécsi ingatlankereskedőé, aki a milliárdos befektetővel, Jellinek Dániellel is üzletelt és több szálon köthető Tiborcz István üzlettársához, Hamar Endréhez. Hornung neve korábban nem került elő a hírekben, pedig tavaly csupán egy cégéből 13,5 milliárd forint osztalékot vett ki.
• A magyar autópálya-koncessziót 35 évre – hat másik magántőkealappal konzorciumban – elnyerő magántőkealap a milliárdos Szíjj Lászlóé, Mészáros Lőrinc üzlettársáé.

A magántőkealapokra vonatkozó speciális szabályok a rejtőzködés lehetőségét nyújtják a befektetők számára. Míg a hagyományos cégek – kft-k, bt-k, részvénytársaságok stb. – esetében bárki néhány perces online kereséssel hivatalos információkat szerezhet a tulajdonosi hátterükről és pénzügyeikről, a magántőkealapoknál nem ez a helyzet.

Ez egy olyan befektetési forma, amelybe befektetők zárt köre beteheti és gyarapíthatja a pénzét úgy, hogy a cégnyilvánossági szabályok nem vonatkoznak rá. A pénz felett ugyanis egy alapkezelő cég rendelkezik a befektetők nevében. Az alapkezelő cég adatai nyilvánosak, de azt nem lehet kideríteni, hogy kinek a pénze van az általuk kezelt magántőkealapban.

Magántőkealapok a világ számos országában léteznek, elsősorban befektetési célból. Magyarországon azonban néhány éve a kormányközeli elit meglátta a titkosságukban rejlő lehetőségeket és elkezdte őket úgy használni, mint másutt az offshore-cégeket szokás – arra, hogy teljes titokban gyarapíthassa a segítségükkel a vagyonát.

Ennek köszönhetően a magántőkealapok gombamód szaporodtak Magyarországon, és sok százmilliárd forintot érő vagyon vándorolt hozzájuk. Kormányközeli milliárdosokhoz köthető alapkezelő cégek sora épített egyre nagyobb portfóliót. Az alapokba pakolt pénzből szinte minden gazdasági szektorba fektettek: magántőkealapok birtokolják például a 35 éves magyar autópálya koncessziót, hotelláncokat, Budapest fényűző palotáinak tucatjait, éttermeket, bankokat, iparvállalatokat, hulladékkezelőket és sok mást. Értékes állami ingatlanok és cégek is vándoroltak így magántőkealapokba, vagyis végső soron ismeretlen magánszemélyek vagyonát gyarapították. A G7 gazdasági lap tavalyi becslése szerint a teljes anonimitást biztosító séma annyira elterjedt a nagybefektetők között, hogy már 2021-ben is az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5 százaléka landolt magántőkealapoknál.

A Direkt36 most a működő magántőkealapok mintegy ötödének, összesen 26-nak a tényleges tulajdonosát megtalálta egy olyan állami adatbázisban, amelyet az adóhatóság kezel. Ez az EU-s előírásra létrehozott, némi pénzért jelenleg még bárki által hozzáférhető tényleges tulajdonosi nyilvántartás.

Nem egyértelmű, hogy a magántőkealapok végső tulajdonosainak szerepelniük kellene-e a NAV által működtetett nyilvántartásban. Az erre vonatkozó jogszabályok ellentmondanak egymásnak, és annak is többféle meghatározása van, hogy kit kell tekinteni végső tulajdonosnak.

Amikor a Direkt36 útmutatást kért erről a NAV-tól, akkor azt válaszolták: kérdéseinkkel forduljunk a Miniszterelnöki Kabinetirodához. Azt nem részletezték, hogy a Rogán Antal vezette apparátusnak mi köze van az elvileg teljesen az üzleti világhoz tartozó magántőkealapokról szóló témához. A Kabinetiroda ugyanakkor megkeresésünkre azt felelte, „határozottan cáfoljuk még a felvetést is, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodának bármilyen illetékessége lenne a magyar magántőkealapok tulajdonosi nyilvántartásával kapcsolatban”. Ezután újra a NAV-hoz fordultunk, amely másodszor a Gazdaságfejlesztési Minisztérium megkeresését javasolta.

Cikkünkhöz az összes érintett alapkezelő és tényleges tulajdonos reakcióját kértük, választ azonban a legtöbb helyről nem kaptunk. Két alapkezelő – a Quartz és az Opus Global – annyit válaszolt, hogy a tulajdonosokról és a befektetésekről nem adhatnak ki információt. Hornung Áron többek között azt írta, hogy pontatlanul fogalmazunk vele kapcsolatban, viszont azt nem kívánta részletezni, hogy mely állításainkat vitatja. A NAV adatbázisa szerint Hornung alapjait kezelő Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealapkezelő Zrt. szerint banki adminisztrációs hiba miatt rossz adatok szerepeltek az adatbázisban, de azt nem mondták meg, hogy tudomásuk szerint kik az alapok valódi tulajdonosai. (Frissítés: A 4iG kommunikációs vezetője cikkünk megjelenése után jelezte, hogy két magántőkealapot az adatbázis – vélhetően szintén banki adminisztrációs hiba miatt – tévesen köt Mészáros Lőrinchez, azok valójában Jászai Gellért, a 4iG vezetőjének tulajdonában vannak.)

Fő találatok

A Direkt36 kutatásai alapján az összesen 119 magántőkealapból – amelyeket a Magyar Nemzeti Bank tart nyilván – 37 közölt érdemi információt a tényleges tulajdonosáról a NAV rendszerében, ebből azonban 11 csak olyan személyeket jelölt meg, akik az alapkezelő vezetőiként döntéseket hozhatnak az alap pénzének befektetéséről, részesedéssel viszont nem rendelkeznek. 26 alkalommal viszont olyanokat jelöltek meg, akiknek valóban tulajdonrészük van. Az érdekeltségük mértéke változó, 39 és 100 százalék között mozog.

A tulajdonrésszel rendelkezők közül 17 magántőkealap tulajdonosa egyértelműen kormányközeli, de további öt is könnyen köthető kormányközeli üzleti körökhöz. Közismert milliárdosok sorát találjuk köztük: Száraz István, Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Hernádi Zsolt, Jászai Gellért. Mészáros Lőrinc neve bukkan fel messze a legtöbbször: kilenc magántőkealapban is 100 százalékos érdekeltsége van, további kettő pedig céges ügyvédjéhez, Kertész József Tamáshoz tartozik.

Ezek derültek ki az alapokról:

1. Mészáros Lőrinc magántőkealapjai valójában annál is kiterjedtebbek, mint az eddig a sajtóban megjelent gyűjtésekből kiderült. A Manhattan és a Repro I magántőkealapokat eddig az alapkezelő cég miatt Jászai Gellérthez kötötte a sajtó, a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból ugyanakkor az derül ki, hogy 100 százalékban Mészáros Lőrinc tulajdonában vannak. Jelenleg egy normafai ingatlan köthető biztosan a Repro I-hez, a Manhattan pedig a Jászai Gellért által vezetett 4iG informatikai óriáscég részvényeinek 1,6 százalékát birtokolja. (Frissítés: Cikkünk megjelenése után a 4iG kommunikációs vezetője jelezte, hogy a két magántőkealap valójában évek óta Jászai Gellért tulajdonában van, csak a NAV nyilvántartása elavult adatokat tartalmaz. Az adatok frissítéséért, a tényleges tulajdonosok azonosításáért a számlavezető bankok a felelősek.)
2. Az Eirene és a Metis magántőkealapokról, amelyek a Magyar Bankholding, az idén létrejövő magyar szuperbank részvényeinek csaknem 15 százalékát birtokolják, eddig is lehetett tudni, hogy az Opus Global nevű alapkezelőn keresztül Mészáros Lőrinchez sorolhatók, azonban a tényleges tulajdonosi nyilvántartás alapján most már hivatalosan is lehet állítani, hogy a részvénycsomag végső soron Orbán Viktor barátjáé.
3. Szintén biztossá vált, hogy az óriási Konzum PE magántőkealap is végső soron Mészáros Lőrinc 100 százalékos tulajdona. A magyar sajtó, köztük például az Átlátszó és a Válasz Online részletesen követi az alap befektetéseit, amely többek között a Mészáros-birodalom zászlóshajója, az Opus Global Nyrt. legnagyobb tulajdonosa. Ezen kívül hozzá tartozik több nagy élelmiszeripari és egy ásványvizes cég, a Hunguest Hotels szállodalánc és a Balatontourist kempinghálózat, valamint több patinás Andrássy úti ingatlan.
4. Szintén Mészároséi a tényleges tulajdonosi nyilvántartás szerint a Global Alfa, a Status Next, a Status Food és a Status Property nevű magántőkealapok. Ezekhez tartozik – többek között – érdekeltség a Gallicoop pulykafeldolgozó cégben, egy karcagi PET-feldolgozó üzemben, a pesti Ferenciek teréhez közeli egykori tiszti kaszinó palotájában, amely az MKB Bank székháza volt, illetve a Ganz Kft. nevű transzformátorgyártóban. Ez utóbbi cégbe a Prime Property nevű magántőkealap is bevásárolta magát tavaly év elején. Ez – a Prime Finance nevű magántőkealaphoz hasonlóan – nem Mészáros Lőrinc, hanem egyik bizalmi embere, a cégeinek jogi ügyeit vivő Kertész József Tamás ügyvédé 100 százalékban a tényleges tulajdonosi nyilvántartás szerint. Kertész a 4iG-nek is dolgozik, valamint a KESMA nevű kormánypárti médiaalapítvány alapítói jogainak gyakorlója.
5. Száraz István, aki Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fiának baráti körébe tartozik, végső soron az idén létrejövő szuperbank, a Magyar Bankholding 10,8 százalékának tulajdonosa. Ezt eddig nem lehetett tudni, csak azt, hogy közvetve – két luxemburgi társaságon (mindkettőt Blue Robinnak hívják) és két további magyar cégen keresztül az Uncia Magántőkealap a végső tulajdonos. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásból azonban kiderül, hogy ebben az alapban 100 százalékban Száraz István pénze van.
6. Száraz neve azonban nem csak az Uncia mögött bukkan fel a NAV nyilvántartásában tényleges tulajdonosként, hanem egy másik, a Quartz Alapkezelő által kezelt magántőkealapban is 100 százalékban az ő érdekeltsége van. A Quartz – amely korábban Száraz cégéé volt és most éppen egy magántőkealap tulajdonában van – egy sor befektetési alapot kezel, és így sokmilliárdnyi vagyon felett rendelkezik. Száraz pénze van tehát a Felis Magántőkealapban is. A Felist a Válasz Online korábban megtalálta számos cég mögött: ilyen a Culinaris nevű prémium delikátbolt-hálózat, a pesti bulinegyed Black Swan koktélbárja, valamint az állami turisztikai pénzekkel is megtámogatott Pine Weekendhouse Balatonkenesén. Szintén a Felis Magántőkealap volt korábban a tulajdonos a Várkert Bazár közelében levő Lánchíd 19 Design Hotelt birtokló cég esetében. Ugyanez a helyzet a Budai Várnegyed egyik legexkluzívabb telkével az Ostrom utcánál. Egy Vörösmarty téri nagy iroda is hozzá sorolható.
7. Eddig a sajtóban nem szereplő név bukkan fel 92, illetve 93 százalékos tulajdonosként a korábban a Dürer-kert ingatlanját birtokló Közép-Európai I. és Közép-Európai II. nevű magántőkealapok mögött. Ezeket az alapokat Tiborcz István üzlettársához és barátjához, Szécsényi Bálinthoz is lehet kötni, mert az azokat kezelő céget ő vezeti. A tényleges tulajdonosi nyilvántartásban megjelölt tulajdonos azonban nem Szécsényi Bálint, hanem egy bizonyos Hornung Áron, aki kapcsolódik Tiborcz István üzleti köreihez. A pécsi férfi ingatlankereskedőként dolgozik a városban a Duna House nevű ingatlanközvetítő irodavezetőjeként. Közben azonban milliárdos vagyonok felett is rendelkezik vagy rendelkezett a cégein keresztül. Ő alapított például egy PLZ-Asset nevű céget, amely megvette a Pécs Plazát, és amelybe 2020-ban bevásárolta magát az ország egyik leggazdagabb emberének, az ingatlanbefektető Jellinek Dánielnek az egyik ingatlanalapja. Ugyanez történt az egyik pécsi irodaházat birtokló PLZ Office nevű céggel, amelyet szintén Hornung hozott létre, és azóta Jellinekhez vándorolt. Óriási hasznot hozott Hornungnak a 2017-ben alakult, ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó Fagales Zrt., amelynek vezetője és egyedüli részvényese is Hornung, és amelynek tavaly már közel 10 milliárd forint volt az adózott eredménye. Hornung 13,5 milliárd forintos osztalék kifizetést hagyott jóvá magának a nyilvános cégiratok szerint. Hornungnak ez az üzleti bravúrja annak ellenére maradt észrevétlen a hazai sajtóban, hogy a Fagales Zrt. felkerült HVG top 500 céget felsoroló listájára 2022-ben, mint a legnagyobb nyereségű baranyai cég. Hornung ezen kívül ismeri Hamar Endrét is, aki Tiborcz István egykori pécsi iskolatársa, egyben üzlettársa. Hamar és Hornung nem csupán ismerősök a Facebookon, hanem 2010-ből származó fotókon egy asztalnál ülnek egy szórakozóhelyen. (Az alapokat kezelő Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealapkezelő Zrt. cikkünk megjelenése előtt nem sokkal azt közölte, hogy nem Szabadics a magántőkealap tényleges tulajdonosa, csupán banki adminisztrációs hiba történt, de azt – jogszabályokra hivatkozva – továbbra sem árulta el, hogy ki a valódi tulajdonos. Hornung Áron megkeresésünkre azt válaszolta, családja és ő közel 20 éve foglalkoznak ingatlanbefektetésekkel, állításainkat pedig több ponton valótlannak és pontatlannak nevezte. Azt azonban nem akarta megjelölni, hogy pontosan mely állításokat vitatja. Későbbre ígért választ a kérdéseinkre Tiborcz István kommunikációs munkatársa, Hamar Endre ügyvédi irodája pedig nem kívánt reagálni. Jellinek Dániel azt mondta a Direkt36-nak, hogy Hornung Áron Baranya megyében ismert ingatlanos, akinek a Pécs Plázát sikerült jól menedzselt projektté változtatnia, ezért is döntött úgy Jellinek cégcsoportja, az Indotek Group, hogy megvásárolja tőle a bevásárlóközpontot.)
8. Szabadics Zoltán Zala megyei nagyvállalkozó a Közép-Európai VI. Magántőkealap 100 százalékos tulajdonosa a NAV nyilvántartása szerint. Szabadics apja, Szabadics József alapította a család építőipari cégcsoportját, amelyek közül többen is vezető tisztségeket visel Zoltán. Emellett ő a BAHART nevű, a Turisztikai Ügynökséghez tartozó balatoni hajózási cég igazgatósági elnöke és kitüntetést is kapott Áder János korábbi köztársasági elnöktől. Egyik cége az állami Kisfaludy programból 1,7 milliárd forint támogatást kapott. Az alapot kezelő Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealapkezelő Zrt. cikkünk megjelenése előtt nem sokkal azt közölte, hogy nem Szabadics a magántőkealap tényleges tulajdonosa, csupán banki adminisztrációs hiba történt, de azt – jogszabályokra hivatkozva – továbbra sem árulta el, hogy ki a valódi tulajdonos.
9. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója – mint az a tényleges tulajdonosi nyilvántartásból kiderül – a Solva magántőkealapnak nemcsak kezelője egy cégen keresztül, hanem 100 százalékos tulajdonosa is. Az alap korábban egy esztergomi céget és a két esztergomi hotelt is vásárolt.
10. A közismert kormányközeli üzletemberek közül egy magántőkealap tulajdonosaként Szíjj László, Mészáros Lőrinc milliárdos üzlettársa is megjelenik a NAV adatbázisában. A Themis Magántőkealapot nemcsak az ő cége kezeli, hanem a milliárdos a benne lévő pénz tényleges tulajdonosa is. Ez az alap nyerte el (konzorciumban hét további magántőkealappal) 35 évre a magyar autópályák üzemeltetési jogát.

Alább láthatók azok a tényleges tulajdonosok, akik kormányközeli üzletemberek vagy hozzájuk köthető személyek:

(A többi beazonosított tulajdonos esetében nem találtunk egyértelmű közéleti vagy politikai kötődést, így az ő nevüket nem közöljük.)

(*Jászai Gellért cége, a 4iG cikkünk megjelenése után jelezte, hogy e magántőkealapok valódi tulajdonosa jelenleg Jászai Gellért.)

Mit keresnek a tényleges tulajdonosok között a magántőkealapok?

Alapvetően az alig másfél éve felállított rendszer fiatalságának és a szabályozás bonyolultságának köszönhető, hogy valószínűleg véletlenül megjelentek a magántőkealapok tényleges tulajdonosai is a NAV nyilvántartásában.

A tényleges tulajdonosi nyilvántartás felállításáról szóló 2021-es törvény nem nevesíti a magántőkealapokat, így rájuk elvileg nem vonatkozik a szabály, vagyis továbbra is titokban tarthatják, hogy kik a fő befektetőik. Ugyanakkor bankszámlájuk van, és egy másik jogszabály, a pénzmosás elleni törvény azt írja elő a számlavezető bankoknak, hogy a jogi személyek tényleges tulajdonosairól vezessenek nyilvántartást. Így fordulhat elő, hogy a magántőkealapok egy részének tényleges tulajdonosa felbukkan a NAV nyilvántartásában annak ellenére, hogy hivatalosan nem kellene ott lennie.

Mivel a törvény és az adatbázis friss, a szabályozás komplex, így a bankok többféle megoldást választottak arra, hogy bejelentsék-e az alapok tulajdonosait, illetve, hogy kit is kell tényleges tulajdonosnak tekinteni. Az MNB honlapján elérhető egy útmutató arról, hogy bonyolult esetekben – „összetett tulajdonosi szerkezetek” esetén – hogyan kell megállapítani a tényleges tulajdonost. És bár ez részletes és a strómanok azonosításától az offshore cégekig sok mindenre kitér, kifejezetten a magántőkealapok esetét nem részletezi.

Pedig az esetükben egyáltalán nem egyértelmű, hogy ki a tényleges tulajdonos: a befektetési jegyek nagy részét (a törvény szerint legalább 25 százalékát) birtokló személy? Vagy az alapkezelő cég vezetője? A magántőkealapok esetében ugyanis azok, akik ténylegesen beletették az alapba a pénzüket, hivatalosan nem hozhatnak döntéseket arról, hogy azt hogyan fektetik be, mert erről a magántőkealapot kezelő cég vezetése dönt. Ezeknek a vezetőknek azonban nincs saját részesedésük, a keletkező haszon tehát mindig a befektetőké.

A magyar gyakorlatban azonban feltehetően nagyon gyakori a személyes összefonódás az alapkezelő és az alap tulajdonosai között. Ezt mutatják a Direkt36 által letöltött dokumentumok is, amelyekből alapvetően az derül ki, hogy a magántőkalapokban részesedéssel rendelkező embereknek befolyása van az alapkezelő cégekre is, esetleg egyenesen tulajdonosai annak.

Az EU kitalálta, a bíróság elkaszálta

Az Európai Unió a pénzmosás elleni küzdelem részeként már 2015-ben előírta a tagállamoknak, hogy kezdjenek központi nyilvántartást vezetni a náluk bejegyzett cégek és más jogi entitások tényleges tulajdonosairól. Egy ilyen adatbázis a tényfeltáró újságírók és a korrupcióellenes szervezetek álma, hiszen az offshore cégek mögé rejtőző tulajdonosok dolgát és a vagyonok eltitkolását nehezíti meg. Ugyanakkor a magánvagyonukat titokban gyarapítani próbáló befektetők ennek nyilván nem örültek.

A tagállamok húzódoztak, a 2017-es határidőig csupán néhányan hozták létre az adatbázist. Közben azonban az EU – részben az offshore-titkok sorát leleplező Panama Papers cikksorozatok hatására – még inkább a transzparencia felé fordult, és egy 2018-as irányelvében már azt is előírta, hogy a tényleges tulajdonosok személyét bárki számára megismerhetővé kell tenni. Vagyis ennek értelmében nem csak a hatóságoknak, hanem az egyszerű állampolgároknak is joguk van megismerni a tényleges tulajdonosok személyét.

Ennek szellemében jöttek létre ezután a tényleges tulajdonosi nyilvántartások Európa-szerte, köztük az utolsók között végül 2021-ben Magyarországon is. A nyilvántartást a NAV kezeli, és az adatokat havonta frissítve a bankoknak kell bejelenteniük a rendszerbe. Azért a bankokat bízták meg ezzel, mert a cégek, szövetkezetek, leányvállalatok, különféle társulások, ügyvédi irodák, nyugdíjpénztárak és egy sor egyéb jogi személy számláit ők kezelik. A számlanyitáskor és később, az adatok változása esetén a bankoknak kötelező nyilatkozatot kérniük ügyfeleiktől arról, hogy ki a tényleges tulajdonosuk, és ezt továbbítják a NAV felé. Az adatbázishoz alapvetően a hatóságok férhetnek hozzá, de az EU-s szabályok értelmében a tényleges tulajdonos személyét bárki lekérdezheti, ha fizet 1500 forintot darabonként.

A 2021-ben működésbe lépett magyar rendszer azonban lehet, hogy már nem sokáig lesz velünk. Az EU-ban ugyanis perek sora indult az adatok nyilvánossága ellen, és végül tavaly november végén az Európai Unió Bírósága, a Curia úgy döntött, hogy nincs rendben az, hogy bárki megismerheti a tényleges tulajdonosok személyét.

Csupán néhány órával az ítélet megszületése után Luxemburg már le is kapcsolta a maga nyilvántartását, és másnap követte a példát Hollandia. A következő napokban Ausztria, Belgium, Málta és Németország is megszüntette a nyílt hozzáférést. A magyar rendszer egyelőre elérhető.

A cikk elkészítésében közreműködött Szőke Dániel.

A cégadatok megismeréséhez részben az Opten céginformációs szolgáltatását használtuk.