Nagy horderejű bejelentésre készült Gyurcsány Ferenc a DK május 8-i elnökségi ülésén, amelyre a párt több más fontos politikusát is meghívták.

Mivel a mondandója alapjaiban határozta meg a DK jövőbeli sorsát, ezért azt gondosan előkészítették. Dobrev Klára – aki az utóbbi években egyre inkább a párt arcává vált –, néhány nappal korábban a DK több befolyásos politikusával előzetesen megosztotta, hogy a férje nemcsak a válásukat fogja bejelenteni, hanem azt is, hogy teljesen visszavonul a politikától.

Előzetesen megtervezték még az elnökségi ülés forgatókönyvét is. Eszerint a fontosabb bejelentéseket maga Gyurcsány teszi meg, a részletek ismertetését pedig Molnár Csaba ügyvezető alelnökre hagyja.

A menetrendet végül nem sikerült tartani. A DK Teréz körúti székházának siváran berendezett nagytárgyalójában – ahol a fehér falakon mindössze egy mágnestábla és egy videóhívást lehetővé tevő berendezés található – Gyurcsány a 20-25 résztvevővel szembesülve elérzékenyült. A hangja elcsuklott, és mindössze annyit tudott mondani, hogy „Molnár Csaba tájékoztat titeket”, ezután elhagyta a tárgyalót, majd az épület üvegliftjébe beszállva távozott a székházból.

Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →

Molnár azt közölte velük, hogy Gyurcsány minden posztjáról – pártelnökségről, frakcióvezetőségről, parlamenti mandátumáról – lemond. Az ovális alakban elrendezett asztalok körül ülő politikusok közül ezt többen elérzékenyülve hallgatták.

„Dráma volt, többen is elsírták magukat” – mondta az ülés részleteit ismerő egyik forrás.

Az emelkedett hangulat azonban nem tartott sokáig, a résztvevők ugyanis hamar összevesztek az egyik pozíción. Molnár az előre elkészített papírjaiból ugyanis nemcsak Gyurcsány távozását jelentette be, hanem arra is javaslatot tett, hogy kikkel töltsék be a megüresedő posztokat.

Mindenki elfogadta, hogy Molnár Dobrevet ajánlotta pártelnöknek, ahogy azt is, hogy Gyurcsány parlamenti mandátumát Rónai Sándor kapja meg. Azzal azonban már nem mindenki értett egyet, hogy Sebián-Petrovszki László pártigazgató vegye át a parlamenti frakció irányítását. Több jelenlévő inkább a nagyobb parlamenti rutinnal rendelkező Vadai Ágnest szerette volna látni ezen a poszton. Hosszú szóváltás után végül egyhangúlag Sebián-Petrovszkit választották frakcióvezetőnek, miután Dobrev is kiállt mellette.

Az ülés után Dobrev még aznap, egy Facebook-posztban a nyilvánosságot is tájékoztatta a válásukról és a férje lemondásáról. Mivel sem ebből, sem a DK vezetőinek későbbi megszólalásaiból nem derültek ki a részletek, a Direkt36 arra volt kíváncsi, mi vezetett ahhoz, hogy a magyar közéletet több mint húsz éven át meghatározó Gyurcsány Ferenc úgy döntött, teljesen visszavonul.

Több mint harminc, a párt belügyeit ismerő forrással folytatott beszélgetésből az derült ki, hogy a DK számára kudarcosan végződő 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás után Gyurcsány hiába vonta még szorosabb felügyelete alá a párt irányítását, a stratégiája nem működött. Nemcsak a DK támogatottsága zuhant még lejjebb, amellyel már a párt 2026-os parlamentbe kerülése is veszélyben forgott, de a fővárosi frakció sem hajtotta végre Gyurcsány utasításait, több polgármester pedig a pártból való kilépést fontolgatta.

Ezzel párhuzamosan 2024 őszére a házassága is végérvényesen megromlott. Ebben szerepet játszott Gyurcsánynak a párt egyik stábtagjával folytatott többéves szerelmi viszonya is, amelyről több vezető DK-s politikus is azt gondolta, politikai kockázatot jelent a szervezet számára. A DK szűkebb nyilvánossága előtt nem titkolt viszony ráadásul Dobrevet is megalázó helyzetbe hozta.

Mivel a személyes és a politikai problémái összeadódtak, Gyurcsány lehetőségei beszűkültek. Nem sokkal a május 8-i elnökségi ülés előtt ezért a párt vezetőinek egy szűkebb körű megbeszélésén maga ajánlotta fel a lemondását. Ekkorra a szövetségesei annyira megfogyatkoztak, hogy már senki sem marasztalta.

A DK-nak részletes kérdéssort küldtünk a cikkben szereplő információkról, de a párt sajtóosztálya erre azt írta: a kérdéseinkben „foglalt állítások olyan mennyiségű ferdítést, csúsztatást, hamis állítást tartalmaznak, amely lehetetlenné teszi érdemi válaszok adását.” Azt is hozzátették, hogy „a DK kultúrája, működési módja, közössége minden elemében különbözik attól, amit az Önök kérdései sugallnak”. Gyurcsány Ferenc nem kívánt interjút adni a cikkhez, és az írásban feltett kérdéseinkre sem reagált.

I. AZ ÁLMOK VÉGE

Izgatottan várta a tavaly júniusi EP-választást Vadai Ágnes. Az angol és spanyol felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező DK-s politikus ugyanis már régóta EP-képviselőként szerette volna folytatni a karrierjét. Úgy gondolta, erre van is esélye, mivel a DK-MSZP-Párbeszéd közös listájának harmadik helyére került fel. A mandátumszerzésben annyira biztos volt, hogy a választás előtt még egy ingatlant is kinézett magának Brüsszelben.

Vadai a várakozásaival nem volt egyedül. Bár a közéletbe nem sokkal korábban berobbanó Magyar Péter pártját hónapról-hónapra egyre erősebbre mérték, a DK még a választás előtti napokban is úgy kalkulált, hogy a listájuk harmadik és negyedik helyezettje is ki fog jutni Brüsszelbe. Meg voltak győződve arról, hogy a Tisza Párt elsősorban nem tőlük, hanem a többi, kisebb ellenzéki párttól szívja majd el a szavazókat.

A tavaly június 9-i választási eredmény ezek után hideg zuhanyként érte nemcsak Vadait, hanem a DK egész szervezetét. A baloldali közös lista a Fidesz és a Tisza mögött messze lemaradva mindössze 8 százalékot kapott, így csak a DK két politikusa, Dobrev Klára és Molnár Csaba jutott mandátumhoz, Vadai lecsúszott róla. Ez brutális eredmény volt annak a pártnak, amely a 2019-es EP-választáson még egyedül indulva ért el 16 százalékot.

A DK nehézségei azonban nem ekkor indultak, a párt már Magyar Péter felbukkanása előtt is komoly problémákkal küzdött. 2023 nyarára-őszére ugyanis azzal szembesültek, hogy dugába dőlt az az elképzelésük, hogy a baloldal romjain felemelkedve ők legyenek az egyetlen komolyan vehető ellenzéki alternatíva.

Gyurcsány 2023 őszére ígérte, hogy a DK-nak másfélmillió szavazója lesz, vagyis a párt támogatottsága eléri a 20 százalékot. Ehhez képest a Medián 2023-ban azt mérte, hogy a teljes népesség körében 7-9 százalék körül mozgott a párt. Ráadásul a DK által politikai innovációként eladni próbált, 2022 őszén felállított árnyékkormány sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: az erről szóló hírek nem ütötték át a választók ingerküszöbét.

„Emiatt lett némi pánik és tanácstalanság”

– mondta egy budapesti DK-s politikus arról a hangulatról, amely 2023 őszére alakult ki a pártban.

Ebbe a letargikus légkörbe robbant be 2024 februárjában a kegyelmi botrány. A DK a többi ellenzéki párthoz hasonlóan megpróbálta kihasználni, hogy Novák Katalin köztársasági elnök megkegyelmezett a bicskei pedofil bűncselekmények egyik elítéltjének. Emiatt bizakodóbbá váltak a pártban, és lelkesen nézték azt a február 11-i Partizán-interjút is, amelyben Varga Judit korábbi igazságügyminiszter volt férje, Magyar Péter keményen nekiment az Orbán-kormánynak, amelynek hosszú ideig ő is haszonélvezője volt.

„Azt hitték, a Magyar Péter-jelenség majd az ellenzéket erősíti” – mondta a párt működését közelről ismerő egyik forrás a DK vezetőségére utalva. Bár Magyar Péter a következő hetekben egyre inkább aktivizálta magát, a DK kampánystábja továbbra is úgy gondolta, nyilvánosan nem kell foglalkozniuk vele. A forrás szerint úgy vélték, hogy a közösségépítés nem fog menni Magyarnak, a pártja egy lesz majd az időnként felbukkanó új ellenzéki szervezetek közül, amelyek komolyabb támogatottságra nem tudtak szert tenni.

A DK hozzáállása Magyar tavaly március 15-i rendezvénye után változott meg. Ezen ugyanis akkora tömeg jelent meg, hogy a DK-ban belátták, Magyar veszélyt jelenthet rájuk. Ettől kezdődően – a DK belső működésére rálátó forrás szerint – elkezdtek olyan kutatásokat is megrendelni, amelyek már a Tisza támogatottságát is mérték.

Erre az új helyzetre a DK egyik reakciója az volt, hogy fontolóra vették, összefogjanak-e a hozzájuk legközelebb álló két ellenzéki párttal, az MSZP-vel és a Párbeszéddel. Az összefogás kérdése vitákat okozott a párt elnökségében, ezzel ugyanis szembefordultak az elmúlt években követett stratégiájukkal, amely arról szólt, hogy az EP-választáson önállóan induló DK meg fogja mutatni, ők a legerősebb ellenzéki erő.

A DK működését ismerő források szerint a párt EP-listavezetője, Dobrev Klára nyitottabb volt arra, hogy a két másik baloldali párttal együtt közös listát állítsanak, mint a pártelnök Gyurcsány Ferenc. Dobrev úgy vélte, hogy a DK és az MSZP, illetve a DK és a Párbeszéd közötti feszült viszony ilyen együttműködések révén tompítható. Gyurcsány azonban vonakodott ettől, és amikor tavaly március 28-án a három párt vezető politikusai végül egy bokor előtt állva bejelentették az összefogást, a volt miniszterelnök azon nem volt jelen.

A közös lista mellett a DK másik reakciója az új helyzetre az volt, hogy támadásba lendültek Magyar Péter ellen. Molnár Csaba, a párt kampányfőnöke tavaly április közepén például az olasz maffiából kiugrott, a hatóságokkal együttműködő egykori maffiózókhoz hasonlította Magyart. A párt egyik fővárosi politikusa szerint mivel tartottak attól, hogy a Tisza Párt elszívhatja a DK szavazóit is, logikus lépés volt a részükről, hogy nekimentek az új ellenzéki szereplőnek.

„Ez arról szólt, hogy a Magyar Péter nevű fekete lyuk ne szívjon be minket”

– mondta a politikus arról, hogy az ellenzéki választók körében elterjedt az a hit, hogy csak a Tisza győzheti le a Fideszt.

A DK azonban a következő hetekben akkora vehemenciával támadta Magyart, hogy az nemcsak a párt szavazóiból váltott ki ellenszenvet, hanem még a DK elnökségét is megosztotta. A párt belső ügyeire rálátó források szerint az elnökség néhány, a belső vitákban általában mérsékeltebb álláspontot képviselő tagja túlzónak tartotta a konfrontációt. Ők úgy érezték: „a DK szinte kifordult önmagából”, és „Magyar Péter nagyobb ellenség lett a DK számára, mint a Fidesz”.

Mégsem következett be irányváltás, miután a DK olyan meghatározó vezetői, mint Gyurcsány és Molnár kitartottak a konfrontáció mellett. Utólag azonban kiderült, hogy a harcos stratégia sem tudta megállítani a baloldali szavazók elvándorlását, és a DK a vártnál is rosszabbul szerepelt a választáson.

II. GYURCSÁNY VISSZATÉR

Tavaly június 9-e után több baloldali ellenzéki párt vezetője is lemondott a választási kudarc miatt. Gyurcsány Ferenc azonban nem tartozott közéjük.

Néhány nappal a választás után a DK egyik elnökségi ülésén ugyan megkérdezte, a vezetőség igényli-e, hogy lemondjon a pártelnöki posztról, ez azonban nem volt komoly felvetés a részéről. Az ülésen elhangzottakról információval rendelkező források szerint az elnökség nem várta el a lemondást, és Gyurcsány megfogalmazásaiból is érezhető volt, hogy nem akar távozni. Sőt, ezekben a hetekben egy ellenzéki politikusnak arról beszélt, még akkor sem vonulna vissza, ha azzal a DK 2026-os parlamentbe jutását veszélyeztetné.

Gyurcsány eltökéltségéhez hozzájárult, hogy a DK működését közelről ismerő források szerint maga helyett az EP-listavezető Dobrevet és a párt kampányát irányító Molnár Csabát hibáztatta a választási eredmény miatt. Úgy vélte, hogy a DK-nak hamarabb neki kellett volna esnie Magyar Péternek, mert mire ez megtörtént, addigra már késő volt.

Dobrev és Molnár a következő hónapokban eltűntek a nyilvánosság elől, és a DK döntéshozatali folyamataiban is háttérbe szorultak. Ennek része volt az is, hogy feloszlott a Dobrev által vezetett árnyékkormány.

A velük ellentétben egyre inkább előtérbe kerülő Gyurcsány be akarta bizonyítani, hogy egyszemélyben jobban tud irányítani mindent. Miközben az elmúlt években inkább átfogóbb, stratégiai kérdésekkel foglalkozott, a 2024-es választás után a DK napi működésében is aktív szerepet kezdett el játszani.

Molnár Csabától átvette például a párton belül kulcsfontosságúnak tartott napindító értekezletek vezetését. A DK-n belüli szerepmegosztás szerint a távlati politikai célokkal az elnökség foglalkozott. Az azonban már a napindítókon dőlt el, hogy milyen sajtótájékoztatókat tartanak, miről adnak ki közleményeket, milyen jellegű politikai kommunikációt folytatnak. „A fasznak van kedve hozzá, de ha kell, csinálom” – az egyik DK-s forrás szerint Gyurcsány ehhez hasonló mondatokkal magyarázta a stábnak, hogy miért vette át ezeknek a napindító megbeszéléseknek az irányítását.

Ezzel párhuzamosan Gyurcsány nekiállt megvalósítani az általa favorizált, jóval konfrontatívabb kommunikációs stratégiát. Ez arról szólt, hogy megelégelték a Fidesz által évek óta épített gyurcsányozást, szembe akartak szállni a kormánypropagandával, napi szinten minden kommunikációs csatát meg akartak vívni. Gyurcsány mindezt tömören egy tavaly június végi interjúban úgy fogalmazta meg, hogy „akkor játsszuk le”.

A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy létrehoztak a WhatsApp nevű üzenetküldő alkalmazáson keresztül egy külön csoportot. Ennek többek között parlamenti képviselők, elnökségi tagok és a párt kommunikációs munkatársai voltak a tagjai. Utóbbiak feladata volt, hogy a közösségi médiát – többek között a Facebookot – figyelve, a csoportba küldjék be azokat a posztokat, cikkeket, amelyek alá a politikusoknak kommentelniük kéne. Ezekben a hozzászólásokban a DK-sok a közösségüket védve keményen beleszálltak politikai ellenfeleikbe és még a kormánytól független sajtóba is.

A WhatsApp-csoport egyik tagja szerint ezzel fel akarták venni a kesztyűt Magyar Péterrel, aki a róla szóló, nagyobb elérésű Facebook-posztok alá pár perccel a publikálásuk után már kommentelni szokott. Gyurcsány ugyanis úgy gondolta, hogy Magyar a 2024-es választáson azért szerepelt jól, mert a DK-sokkal ellentétben sokkal gyorsabban, sokkal többet kommentelt.

Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →

A kommentháború egy idő után egyre rosszabb hangulatot okozott a DK soraiban. A szakmai stáb nehezményezte, hogy Gyurcsány a közösségi média folyamatos figyelésébe nemcsak a kommunikációs munkatársakat, hanem a rendezvényszervezőket, beszédírókat is bevonta.

A párt néhány politikusa pedig a konfrontatív stílust érezte túlzónak, többek között azt, hogy Gyurcsány nekiesett még a 444-nek is. Ennek az volt az előzménye, hogy a hírportál egy véleménycikkben kigúnyolta az egyik Gyurcsány-interjút. A DK elnöke „vérhányásnak” nevezte a cikket, és Facebook-posztjában arról írt, hogy „a lap politikai ellenfelünk”. Ez azonban visszatetszést váltott ki a DK-n belül is.

„Hogy mondhat ilyet egy párt, amely elvileg kiáll a sajtószabadság mellett?”

– mondta a DK egyik vezető politikusa arról, hogy Gyurcsány kijelentése milyen reakciókat váltott ki a pártban.

A rossz hangulathoz az is hozzájárult, hogy a 2024-es választás után nyilvánvalóvá vált, 2026-ban a DK-nak nem lesz a jelenlegihez hasonló, 15 fős parlamenti frakciója, ha egyáltalán bejut az Országgyűlésbe. Emiatt pedig egzisztenciális félelem alakult ki a pozícióikat féltő DK-s képviselőkben és a párt munkatársaiban.

Gyurcsány erre rájátszva a listáról bekerült képviselőknek kiadta, hogy elméleti, szakpolitikai javaslatok kidolgozása helyett találjanak maguknak olyan ügyeket, amelyeket felkarolhatnak. Aki pedig ebben jobban teljesít, az előrébb kerülhet a 2026-os választási listán. Ezután kezdett el Vadai Ágnes és Varju László a vízminőség problémájával, Arató Gergely pedig az összeomló vasúti szolgáltatásokkal foglalkozni. „Gyártották a videókat, megtanultak szelfibotokat használni” – mondta a képviselőkről az egyik vezető DK-s politikus.

Ez sem volt azonban konfliktusoktól mentes. A DK működésére rálátó egyik forrás szerint többször is előfordult, hogy a képviselők összeszólalkoztak a kommunikációs stáb tagjaival amiatt, hogy az egyik politikusról szóló közlemény miért ment ki előbb, mint a másiké. „Elindult a harc a szereplésért, a nyilvánosságért” – fogalmazott a forrás.

Ebben a helyzetben kódolva voltak a párton belüli egyre nagyobb feszültségek.

III. ELFÁRADÁS

Idén március 26-án olyasmi történt, amihez Gyurcsány Ferenc nem volt hozzászokva: a DK politikusai nem fogadtak szót neki.

Mindez a Fővárosi Közgyűlésben történt, amely azon a napon tárgyalta Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester két, komoly vitákat kiváltó előterjesztését. Baranyi a Pride-felvonulás betiltásáról szóló kormányzati intézkedésekre válaszul azt javasolta, hogy a Városházára tűzzék ki a szivárványos zászlót, továbbá a tömegközlekedési eszközökre, és megállóikra helyezzenek ki Pride-ot népszerűsítő feliratokat, szimbólumokat. (Baranyi a második javaslatát Döme Zsuzsanna, ferencvárosi alpolgármesterrel közösen nyújtotta be.)

Gyurcsánynak megtetszettek a Magyar Kétfarkú Kutya Párt frakciójából érkező javaslatok. A DK ugyanis kereste azokat a jól kommunikálható, konfliktusos ügyeket, amelyekkel meg tudták mutatni magukat a nyilvánosság előtt. A Pride témája pedig ilyen volt.

Karácsony Gergely főpolgármester viszont ellenezte a javaslatokat. Úgy vélte, hogy a rendkívül megosztott közgyűlésen nem kapnának többséget, egy ilyen kudarc pedig csak kárt okozna a magyar LMBTQ-közösségnek.

A közgyűlés három DK-s tagja – Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester, Déri Tibor újpesti alpolgármester és Keszthelyi Dorottya – meglepő módon, Gyurcsány akaratával szemben Karácsony mellé állt. A DK-s képviselőket az sem tántorította el, hogy – a történteket ismerő egyik forrás szerint – Molnár Csaba a szavazás előtt határozottan rájuk parancsolt, álljanak ki Baranyiék előterjesztései mellett.

Aznap amikor a javaslatok napirendre vételéről döntöttek, Déri Tibor lekéste a szavazást, Szaniszló pedig – egy DK-s forrás szerint – szabadságra ment. Keszthelyi Dorottya ugyan Gyurcsány akaratának megfelelően szavazott, néhány nappal korábbi Facebook-posztjában azonban az ellenérzéseit fejtegette. A két előterjesztés így végül elbukott. (Keszthelyi a Direkt36-nak azt mondta, azért szavazott végül igennel, mert tudta, hogy a javaslatok így sem fognak átmenni. Szaniszló és Déri a megkeresésünkre nem kívánt reagálni.)

Ez a konfliktus volt a csúcspontja annak az ellentétnek, amely már a 2024 júniusi önkormányzati választás óta feszült a DK pártközpontja és a fővárosi frakciója között. A megalakuló új Fővárosi Közgyűlésben a DK frakciója ugyanis sokkal szorosabb kapcsolatot alakított ki Karácsonnyal, mint amit Gyurcsány szeretett volna.

Ennek oka az volt, hogy a frakció tagjai politikailag több hasznot reméltek a Karácsonnyal ápolt jó viszonytól, mint az egyre népszerűtlenebbé váló DK-tól. Szaniszló például úgy vélte, annak érdekében, hogy 2029-ben újraválasszák polgármesternek, elemi érdeke jóban lennie Karácsonnyal. Keszthelyinek a férje pedig Handl Tamás, a közterület-felügyeletet is magába foglaló Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság vezetője. (Keszthelyi a Direkt36-nak azt mondta, a DK-s politikusként végzett munkája és a férje pozíciója soha nem került konfliktusba.)

A fővárosi képviselők hozzáállása abból a szempontból racionális volt, hogy a DK népszerűségi mutatói rosszul alakultak. A párt belső mérései azt mutatták, hogy 2024 végére még annál is kevesebb szavazójuk volt, mint amivel 2024 nyarán rendelkeztek. A Medián méréseiből például az derült ki, hogy a teljes népesség körében 2024 júliusában még 6 százalékon állt a párt, 2024 szeptemberében viszont már csak 3 százalékon.

Emiatt a DK-ban egyre többen gondolták úgy, hogy Gyurcsány „játsszuk le” stratégiája nem működik. A fővárosi DK-s képviselők mellett közéjük tartoztak a párt polgármesterei is, akik egy idő után szintén konfliktusba kerültek a pártelnökkel.

Az egyik fővárosi DK-s politikus szerint Gyurcsány „nem értette, hogy a polgármesterek miért nem dékázzák agyon magukat a Facebook-oldalaikon”. A forrás ezzel arra utalt, hogy miközben Gyurcsány elvárta volna, hogy a városvezetők a párt érdekében vállaljanak napi konfliktusokat, addig a polgármesterek úgy érezték, ezzel elveszítenék az időközben Tisza-szavazóvá váló választóik egy részét.

Több polgármester jelezte Gyurcsánynak, hogy a szavazatok maximalizálása érdekében kénytelenek távolságot tartani a DK-tól. A párt működését ismerő források szerint néhány polgármesterben még az is megfogalmazódott, kilép a DK-ból, és egy helyi egyesületet alapítva vág neki a következő választásnak.

Gyurcsány próbálta a dezertálásokat megakadályozni. A DK-s alpolgármesterekkel folytatott egyik idei megbeszélésén arra kérte az önkormányzati politikusokat, hogy tartsanak ki.

„26-ot még nyomjuk meg”

– több résztvevő szerint Gyurcsány így fogalmazott a jövő évi választásra utalva. A pártelnök arra a kérte a jelenlévőket, hogy aki azt fontolgatja, hogy a 2029-es önkormányzati választáson nem pártszínekben indul, az legalább ezt a szándékát ne a 2026-os parlamenti választás előtt jelentse be.

Az ehhez hasonló párton belüli konfliktusok, valamint stratégiájának kudarca felőrölte Gyurcsány erejét. A vele közeli kapcsolatban álló DK-sok szerint Gyurcsány idén év elejére láthatóan elveszítette a motivációját, és egyre kevésbé érdekelte a pártmunka.

Korábban jellemző volt rá, hogy nagyon korán, akár reggel 5-6 körül kelt, több munkatársát pedig már 7 óra előtt felhívta, és általában a személyes találkozókhoz is ragaszkodott. Ehhez képest erős kontrasztot jelentett, hogy az év elejétől kezdve többször is előfordult, hogy egy adott napra leszervezett találkozóit betegségre hivatkozva lemondta, nem ment be dolgozni és nem válaszolt az e-mailjeire sem.

Mivel tavaly nyáron a napi ügyek irányítását is átvette, a párton belül egyre érezhetőbbé vált a hiánya. A pártapparátus tagjai közül többen is úgy érezték, hogy Gyurcsány már nem érdekelt abban, hogy 2026-ban bejuttassa pártját az Országgyűlésbe, már nem viszi előre a DK ügyét.

Ezekben a hetekben Gyurcsány olyan mélypontra került, hogy a politikai jövőjében is elkezdett kételkedni. A DK egyik befolyásos politikusának a pártelnök csalódottan úgy fogalmazott, hogy „több mint valószínű, hogy ezt már csak a jövő évi választásokig fogom csinálni”. A DK-s politikust ez a kijelentés azért lepte meg, mert Gyurcsány nem szokott így beszélni, korábban nem jelölt ki határidőket, hogy meddig szeretne a politikában maradni.

Gyurcsány gondjait tovább tetézte, hogy időközben a házassága is válságba került.

IV. A VÁLÁS

Néhány évvel a DK 2011-es megalakulása után a párt két meghatározó politikusa, Molnár Csaba és Sebián-Petrovszki László szokatlan politikai problémával szembesült. Tudomásukra jutott, hogy Gyurcsánynak viszonya van a párt egyik munkatársával.

Molnár és Sebián-Petrovszki úgy gondolta, hogy a kapcsolat politikai kockázatokat hordoz. Egyrészt a szervezeten belüli dinamikát felboríthatja, ha az egyik munkatárs a főnök szeretője. Másrészt, ha a viszony kiderülne, az nemcsak a nemrég alakult párt számára lenne kínos, hanem romba döntené Gyurcsánynak azt az imidzsét is, hogy boldog, szoros intellektuális kapcsolatban él feleségével, Dobrev Klárával.

Emiatt Molnár és Sebián-Petrovszki ki akarta rúgni a Gyurcsánnyal szerelmi viszonyt folytató munkatársat, akivel szakmailag is elégedetlenek voltak. A döntésüket közölték a pártelnökkel, aki eleinte nem ellenkezett, később azonban meggondolta magát. Ennek köszönhetően a munkatárs visszakerült a korábbi pozíciójába. (Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre sem Gyurcsány, sem az érintett munkatárs nem reagált.)

Ezt követően a szerelmi viszony fokozatosan nyílt titokká vált a párton belül. DK-s források szerint többször előfordult, hogy Gyurcsány és közeli munkatársa vidéki eseményeken közös szobában szálltak meg, a csapatépítésekről pedig kettesben távoztak. A DK politikusai közül így egyre többen értesültek a Dobrevet is kínos helyzetbe hozó kapcsolatról, ám igyekeztek nem tudomást venni róla.

„Úgy álltunk hozzá, hogy ez adottság, ezzel kell együtt dolgozni”

– mondta a történteket ismerő egyik DK-s politikus.

Az ehhez hasonló epizódok mellett politikai nézeteltérések is mérgezték Gyurcsány és Dobrev házasságát. Dobrev 2009-ben vette át a férje tulajdonában álló Altus Zrt. nevű tanácsadó cég vezetését, és még a következő években is ezzel volt elfoglalva. Miután azonban 2015-ben az Altus egy konzorcium tagjaként EU-s megbízáshoz jutott, az Orbán-kormány egyre hevesebb támadásokat intézett Dobrev ellen. A kormányzattal folytatott viták során Dobrev egyre inkább politikai szereplőként jelent meg, és végül hivatalosan is vállalta ezt a szerepet: 2019-ben ő lett a DK EP-listavezetője.

Ezen a választáson a DK meglepően jól szerepelt, négy jelöltjük – köztük maga Dobrev – bejutott az Európai Parlamentbe. A siker jelentős részben Dobrevnek volt köszönhető, ő ugyanis szélesebb közönséget tudott megszólítani, mint a DK törzsszavazói által rajongva tisztelt, de országosan magas elutasítottságú Gyurcsány.

Bár egy ideig Gyurcsány és Dobrev jól együttműködött, különböző politikai kérdésekben nem mindig értettek egyet. A nézeteltérések kiütköztek a 2021-es ellenzéki előválasztás idején is. A kettejük közti vita arról szólt, hogyan kezeljék Dobrev miniszterelnök-jelölti kihívóját, Márki-Zay Pétert. A DK egyik fővárosi politikusa szerint Gyurcsány „sokkal jobban ütötte-vágta” volna Márki-Zayt, Dobrev azonban ellenezte ezt. A forrás szerint Gyurcsány később Dobrev vereségét részben azzal magyarázta, hogy nem voltak elég kemények.

Konfliktushoz vezetett a 2022 őszén felállított árnyékkormány működtetése is. Dobrev az árnyékkormány vezetőjeként több szakpolitikai javaslattal kívánt előállni, amelyhez a párttól nagyobb erőforrásokat szeretett volna kapni. A DK működését ismerő források szerint Gyurcsány ebben kevésbé volt partner. „Miniszterelnökként sem szeretett ilyennel molyolni” – mondta az egyik forrás arra utalva, hogy Gyurcsányt a szigorúan vett szakpolitikai kérdések kevésbé érdekelték.

A házasságuk így egyszerre erodálódott politikai és magánéleti okokból. A házaspárral közeli kapcsolatban álló egyik ellenzéki politikus szerint Gyurcsány egy idő után már nem is feleségként, hanem politikustársként hivatkozott a szinte életvitelszerűen Brüsszelben élő Dobrevre.

A kapcsolatuk – az őket ismerő több forrás szerint – 2024 őszére annyira megromlott, hogy a házaspár akkor szétköltözött. Egy ismerősük szerint később még tettek egy kísérletet a házasságuk megmentésére, ez azonban sikertelen volt, így idén februárban eldöntötték, hogy el fognak válni.

Ezzel párhuzamosan közös projektjük, a DK is válságba került. Egy magas rangú DK-s politikus szerint idén januárban Molnár Csaba arról számolt be a DK vezetésének, hogy a belső mérésük szerint 700 ezer olyan választó van – a 250-300 ezer elkötelezett szavazójukon felül –, aki nem utasítja el a DK-t. Ezért az ő megszólításukat tűzték ki célként. Három hónappal később, idén áprilisra ez a szám drasztikusan lecsökkent, már csak 400 ezer potenciálisan elérhető szavazójuk maradt.

A párt által megrendelt mérésekből az is kiderült, hogy Gyurcsány vonzereje is megcsappant. A kutatásaik szerint Dobrevet már nemcsak a potenciális szavazók, hanem a párt legelkötelezettebb hívei is ugyanúgy kedvelték, mint Gyurcsányt.

A pártelnök személyesen is megtapasztalhatta, hogy a DK közösségéből már nem váltja ki a korábban megszokott rajongást. Az idei márciusi lakókocsis országjárását ugyanis még a DK-n belül is kudarcnak tartották. Az országjárás első helyszínén körülbelül egy tucat ember várta, és jelentős tömeg később sem gyűlt össze. Ez azzal összehasonlítva volt különösen kellemetlen, hogy Magyar Péter Gyurcsányéval párhuzamosan futó országjárásán rendszeresen jelentős tömeg előtt szónokolt. A lakókocsizás így arról vált emlékezetessé, hogy a Tolna megyei Grábócon Gyurcsány kioktatott egy mélyszegénységben élő férfit, amiért az nem takarítja a házát.

A DK-t ebben a helyzetben az foglalkoztatta, milyen lehetőségek maradtak még a párt számára. A vezetőség szűken vett magja – köztük Gyurcsány, Dobrev, Molnár és a kiterjedt kapcsolatai miatt a párt egyik befolyásos politikusának számító Oláh Lajos – az egyik tavasz közepi megbeszélésén arra jutott, egyetlen nyerő lapjuk maradt: Dobrev Klára. Vagyis csak úgy van esélyük bejutni 2026-ban a parlamentbe, ha mindent Dobrev köré építenek.

Ekkorra Gyurcsány lehetőségei beszűkültek. Nemcsak a korábbi stratégiája bizonyult sikertelennek, de a házassága is romokban hevert. A találkozón elhangzottakról információval rendelkező források szerint a beszélgetésen így olyan helyzet állt elő, hogy Gyurcsány maga ajánlotta fel, hogy lemond.

Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba! Részletek →

Az egyik forrás szerint azzal érvelt: nem tudja elképzelni, hogy Dobrevvel együtt dolgozzanak, miközben már politikailag és magánéletileg is külön utakon járnak. Az elhangzottakról információval rendelkezők szerint Gyurcsány azt is elmondta, hogy „félig nem lehet visszavonulni”. Ezzel arra utalt, hogy a pártelnöki posztján kívül a frakcióvezetői pozíciójáról és a parlamenti mandátumáról is lemond. A jelenlévők nem marasztalták a pártelnököt, egyetértettek a lemondási szándékával.

Gyurcsány számára előállt tehát a „perfect storm” – fogalmazott az egyik DK-s forrás. A „tökéletes vihar” kifejezést az angolban ugyanis arra használják, amikor több negatív tényező egyszerre hat, felerősítik egymást, így az adott helyzetből már nincs menekvés. Nem is volt: a szűk körű megbeszélés után nem sokkal, a május 8-i elnökségi ülésen hivatalosan is bejelentették, Gyurcsány minden posztjáról távozik, és több mint 20 év után visszavonul a közélettől.

Borítókép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

___