Orbán és Trump milliárd dolláros fegyverüzletre készül, de ennek magyar civilek láthatják kárát

Van egy jó sztorid? Írj nekünk!
Partnerünk a

Nemcsak a magyar kormány és az Egyesült Államok kapcsolatában ígérkezik áttörésnek, de a magyar haderő szempontjából is jelentős változásokat hozhat Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök május 13-i washingtoni találkozója – értesült a Direkt36 több amerikai és magyar diplomáciai forrásból. Információink szerint az elmúlt hónapokban nagyértékű, egymilliárd dolláros fegyverbeszerzésekről és közös energetikai projektekről folytak tárgyalások a magyar és az amerikai kormány között, melyek egy része már a hétfői találkozó után nyilvánossá válhat.

Ezekről az üzletekről David Cornstein budapesti nagykövet árult el részleteket egy pár héttel ezelőtti szűk körű előadáson, amelyet az amerikai republikánus képviselők Magyarországon tartózkodó munkatársainak tartott. A beszélgetés tartalmát több forrás is megerősítette.

Cornstein két fontosabb megállapodást említett az amerikai képviselők munkatársainak. A nagykövet azt állította, hogy Magyarország hamarosan jelentősen csökkentheti függését az orosz gázbehozataltól. Cornstein szerint ugyanis jól haladnak a tárgyalások arról, hogy Magyarország gázt vásároljon az amerikai ExxonMobil nevű cég romániai tengeri gázmezőiről, illetve a horvátországi krki tengeri terminálból is venni fogunk amerikai cseppfolyósított palagázt.

A források szerint Cornstein a gázüzleteken felül azzal is büszkélkedett, hogy a magyar kormány csillagászati árú fegyverüzletekre is készül. A nagykövet azt állította, hogy egy egymilliárd dolláros (közel 290 milliárd forint) nagyságrendű üzletet terveznek hamarosan bejelenteni, amelyet a repülőgépeket gyártó Lockheed Martin nevű céggel kötne Magyarország. Cornstein szerint azonban egy másik céggel is tárgyalások folynak egy szintén egymilliárd dollár körüli védelmi beszerzésről. A nagykövet nem nevezte meg a másik céget, de két, a magyar-amerikai védelmi beszerzésekről információval rendelkező forrásunk szerint a rakétagyártó Raytheonra utalt.

A fegyver- és gázbeszerzésekről szóló megállapodás is fordulatot jelentene a magyar-amerikai együttműködésben. A Direkt36 által korábban bemutatott diplomáciai iratok szerint Magyar Levente külügyi államtitkár tavaly év végi washingtoni tárgyalásain még főleg kritikákat kapott amerikai partnereitől amiatt, hogy a magyar kormány nem köteleződött el az amerikai gáz vásárlása mellett. A magyar fél azóta láthatóan változtatott az álláspontján, és az amerikai fegyverek vásárlására tervezett magyar összeg is emelkedni látszik (A Cornstein által említett fegyverüzlet legalábbis jóval nagyobb értékűnek tűnik annál, mint amit Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári látogatásakor bejelentettek.)

A Direkt36 információi szerint Cornstein nem csak a küszöbön álló üzletekről beszélt az amerikai képviselők kollégáinak, de személyes benyomásait is megosztotta velük. Többek közt azt fejtegette, hogy zsidóként úgy látja, Magyarországon nincsen antiszemitizmus. Orbánnal való kapcsolatát nagyon jónak értékelte. A saját nagyköveti időszaka alatt elért pozitív eredményeket sorolta, ami szerinte a Trump-éra pragmatikus, „tranzakcionális” megközelítésébe illeszkedik. Cornstein szerint bár Orbán „a markában tartja a kormányzatot, a parlamentet és a bírákat” is, de egy „nagyszerű pasas”, sőt, „nem is miniszterelnök, hanem államférfi”.

Az amerikai nagykövetség egyik szóvivője a Direkt36-nak annyit reagált a Cornstein kijelentéseire vonatkozó kérdéseinkre, hogy a nagykövetség nem kommentál belső megbeszéléseket és a kétoldalú kapcsolatok alakulását érintő kérdéseket. A magyar Külgazdasági- és Külügyminisztérium (KKM) nem válaszolt pénteken délután feltett kérdéseinkre.

Amerikai rakéták vagy magyar civilek

A Raytheonnal körvonalazódó üzletről már Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári látogatása előtt írt a Direkt36. Információink szerint egy középhatótávolságú légvédelmi rendszert vesz Magyarország, mégpedig azt az amerikai-norvég NASAMS rendszert, amit a Raytheon a norvég Kongsberg védelmi céggel közösen gyárt. A szóban forgó üzlet alakulását ismerő több forrással is beszéltünk a részletekről. Szerintük az üzlet megkötése a magyarok és az amerikaiak részéről is eldöntött tény, és már el is indult a beszerzéshez szükség amerikai jogi eljárás (az amerikai kormánynak ugyanis a fegyvereladásról tájékoztatnia kell a Kongresszust).

A megállapodás véglegesítése azonban eddig nem történt meg. Ennek oka a Direkt36 amerikai és magyar kormányzati forrásból származó információi szerint egy Magyarország és – a norvég állami többségi tulajdonban lévő, az eszköz bizonyos részeit gyártó Kongsberg miatt érintett – Norvégia közötti konfliktus, amelynek megoldásához a magyar fél az amerikaiak közbenjárását kérte. A konfliktus oka egy diplomáciai forrás szerint az, hogy a magyar kormány összekötötte a fegyverüzletet a Norvég Alap, vagyis a magyarországi civil szervezeteknek juttatott norvég támogatás kérdésével. A Norvég Alap 70 milliárd forint támogatást adna Magyarországnak, de a pénz 10 százalékát egy általuk választott független intézményen keresztül osztanák el magyarországi civil szervezeteket. A magyar kormány azonban ezt ellenzi, és beleszólást akar a teljes összeg elköltésébe. Egy magyar kormányzati forrás a Direkt36-nak megerősítette, hogy ez egy vitás pont a fegyverüzlet megkötésében, de ennél több részletet nem árult el. Pénteken délután megkérdeztük erről Norvégia budapesti nagykövetségét, de nem reagáltak a megkeresésünkre.

Magyar kormánypárti politikusok rendszeresen beszélnek arról, hogy nem az ellenzék, hanem a külföldről finanszírozott civil szervezeteket tekinti a valódi ellenfelének. Ezért indult az elmúlt években több kampány a Soros György alapítványától támogatást kapó szervezetek mellett a Norvég Alapból részesülő civilek ellen. 2014-ben például a rendőrség is átkutatta két Norvég Alapos szervezet irodáját. Később a bírósági kimondta, hogy az Ökotárs Alapítvány és partnerei székhelyén történt razzia törvénytelen volt.

A Raytheon-üzlet milliárd dolláros nagyságrendje – amiről először a Népszava írt és amit más források is megerősítettek a Direkt36-nak – is további kérdéseket vet fel. A már februárban bejelentett NASAMS-vásárlás ugyanis önmagában csak párszáz milliós tétel, vagyis az üzlet volumene egyéb nagyértékű Raytheon-eszközök beszerzésére utalhat.

BMW a lepukkant panelház előtt

A Cornstein által zárt körben felfedett másik, szintén egymilliárd dolláros Lockheed Martin-üzlet a Direkt36 információi szerint azonban még kezdeti fázisban van. Miután a cég fő termékei a vadászgépek, Magyarország lízingszerződése pedig a magyar légierő által használt 14 darab svéd Gripenre (JAS 39) hamarosan lejár, az üzlet logikusan vagy továbbfejlesztett F-16-osokról, vagy a csúcsterméknek számító ötödik generációs vadászgépekről, F-35-ösökről szólhat majd.

„A svédek maguk alatt vágták a fát a sok magyarellenes kirohanásukkal. Elképzelhető, hogy esetleg F-35-ösöket veszünk helyette” – utalt a Gripenekre és a svéd kormányzat magyar jogállamiságot és magyarországi emberi jogi problémákat érintő kritikáira a Direkt36-nak egy magasrangú magyar kormánytisztviselő. Az F-35-ös üzlettel kapcsolatban azonban több forrás is szkeptikus volt. Egyikük szerint az F-35-ösök eleve túl fejlettek a magyar hadsereg igényeihez, amelynek feladata a légtér védelme, de nem hajt végre támadó műveleteket. Egy magyar védelempolitikai szakértő szerint az F-35-ösök beszerzése „az adófizetők szempontjából tragikus döntés lenne. Ez tipikusan a lepukkant panelház előtt álló 6-os BMW esete”. A hasonló igényekkel rendelkező Szlovákia az F-16 továbbfejlesztett változata, az F-16V vadászgépből vásárolt 14 darabot, ami jóval olcsóbb az F-35-ösnél.

Egy másik forrás szerint a magyar kormány csak mézesmadzagként húzogatja az üzletet tárgyalópartnerei orra előtt. A már idézett védelempolitikai szakértő szerint az amerikaikon is bukhat az üzlet: nem biztos, hogy az Egyesült Államok jó szívvel szállítana csúcstechnológiás vadászgépet a Kínával és Oroszországgal jó viszonyt ápoló Magyarországnak.

Megpróbálunk beállni Amerika és Kína közé

A Direkt36-nak több, az amerikai-magyar kapcsolatokat közelről követő forrás is megerősítette, hogy bár Washingtonban sikeresnek értékelték Mike Pompeo amerikai külügyminiszter februári budapesti látogatását és az azóta eltelt időszakot, a legfőbb problémát Kína jelenti. Pompeo közép-európai útjának fő célja az volt, hogy megpróbálja a régió kormányait az orosz és kínai befolyás visszaszorítására rávenni. Az amerikai értékelés szerint azonban a magyar kormány látványosan ellenáll Kína és a Huawei kínai technológiai óriásvállalat régiós jelenlétét korlátozni akaró törekvéseiknek. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter legutóbb egyenesen „nemzetgazdasági és stratégiai érdeknek” nevezte a jó együttműködést Magyarország és a Huawei között. Az Orbán-Trump tárgyalás előkészületeit követő források szerint miközben a CEU témája teljesen lekerült az amerikai napirendről, a Huawei ügye biztosan prioritás lesz. Donald Trump oldalán nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton is részt fog venni az Orbán-találkozón, és a Fehér Ház hivatalos közleménye is azt hangsúlyozza, hogy kiber- és nemzetbiztonsági kérdésekről is tárgyalni fognak.

A magyar kormánnyal Huawei-ügyben többek közt a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsa, valamint az amerikai külügyminisztérium részéről Robert Strayer kiberügyekért felelős helyettes államtitkár tartja a kapcsolatot és próbál nyomást gyakorolni. Strayert a Direkt36 egy telefonos sajtóbeszélgetésen kérdezte arról, hogy az amerikai kormányt zavarja-e Magyarország, illetve Kína és a Huawei viszonya és hogyan próbálják ösztönözni a magyar kormányt, hogy változtasson hozzáállásán.

Strayer válaszában távlati veszélyeket sorolt és azt mondta, hogy „hosszútávú nemzetbiztonsági és gazdasági következményekről” beszélnek partnereikkel, ugyanis, ha „egy idegen hatalom kontrollálja a hálózatot, az drámai hatással lehet a gazdaságaink jövőjére”. Strayer szerint például zavart idézhetnek elő az alapvető infrastruktúrában, szellemi tulajdont lophatnak el, személyes adatokat szívhatnak le, és ez alapjaiban hathat a magyar gazdaságra. Strayer megemlítette, hogy Nagy-Britannia „több száz sebezhető pontot” talált a Huawei szoftvereiben. „Úgyhogy arra kérjük a (szövetséges) országokat, hogy alaposan gondolják meg a kínai vállalatok ajánlatait” – tette hozzá. A helyettes államtitkár szerint az 5G hálózatot a Huawei-jel kiépíteni a fenti kockázatok miatt hosszú távon költségesebb választás, mint finn, svéd vagy dél-koreai cégekkel (Nokia, Ericsson és Samsung), és azt hangsúlyozta, egy ilyen döntésnél a beruházás teljes életciklusát kell vizsgálni.

Az amerikai diplomácia Huawei-ellenes offenzívája ugyanakkor Európában számos helyen ellenállásba ütközik. A Direkt36-nak magyar kormánytisztviselők arról beszéltek, hogy az Egyesült Államok nem tud reális alternatívát kínálni a Huawei helyett, sőt, a konkrét biztonsági fenyegetést alátámasztó bizonyítékokat sem tud mutatni, és mindig csupán jövőbeli, potenciális veszélyekről beszél. „Két külpolitikai irányt látok most, ami nekünk fontos: Kína és Amerika” – mondta a Direkt36-nak egy magas rangú magyar kormányzati tisztviselő. Szerinte a kormány úgy értékeli, hogy ezzel a két gazdasági nagyhatalommal egyszerre kell jóban lennie Magyarországnak, és bármilyen amerikai-kínai rivalizálás csak árthat Európának.

Partnerünk a

3 hozzászólás a(z) “Orbán és Trump milliárd dolláros fegyverüzletre készül, de ennek magyar civilek láthatják kárát” bejegyzéshez

Itt szólhatsz hozzá a cikkhez

  1. Our Swedish government operates an immigration policy that is not supported by the majority of the population. Hungary operates an immigration policy supported by the majority, and the Swedish government is propagating that Hungary’s immigration policy is not democratic. Our government is corrupt and does not deserve that deal considering how they treat you.

  2. A fegyver és energetikai business miatt, az eladói oldal mindegyike, szemet huny afelett, hogy Orbán leépítette a demokrácia alapjait, hogy egyed uralkodói kaszt rendszert épített ki, hatósági jogkörökkel. Hogy maffia módszerekkel osztják el az Eu-s és állami forrásokat! Az amerikai nagykövet Cornstein, igen is jól beszélt akkor, amikor azt mondta, hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus. Ugyanis! Hazánkban csak akkor van és lehet antiszemitizmus, ha azt a zsidó tanács kimondja. Például; a magyar cigányok ellen irányuló, ellenük az elmúlt 30 évben megtörténtek, a szélső jobb által és egyéb radikális támadások, aktuál politika támogatásával, az Cornstein szerint nem meríti ki az antiszemitizmus fogalmát.! Csak felvetődik én bennem és minden politikai eszmétől függetlenül, egy kérdés: más esetben, a zsidó tanács, hogyan vélekedett volna akkor, ha mondjuk egy 5 éves zsidó gyereket és annak zsidó apját lövik le, vagy egy alvó zsidó családot sörétes puskával megszórnak, abba a zsidó anya bele hal,a gyereke maradandó testi és lelki trahumát szenved el, ezt a zsidó tanács minek mínősítené??! A fegyver és gáz üzlet is nagy lovét hoz az Orbán klánnak, de nem volna jobb helye annak a sok ezer milliárdnak az egészségügyi-oktatási rendszerben, kis és közép vállalkozásoknál, valódi munkahelyek megteremtésében, szegények helyzetbe hozására a szociális háló kiépítésében, gyors reagálású mentő egységek fejlesztésére, akár katasztrófa esetén is!!??