2022. október 25-én Orbán Viktor miniszterelnök Rijádba látogatott, ahol négyszemközti megbeszélést folytatott a szaúdi koronaherceggel, az általában csak MBS-ként emlegetett Mohamed bin Szalmánnal. A világ és a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb vezetője alig egy hónappal Orbán rijádi útja előtt, 2022. szeptember 27-én lett hivatalosan Szaúd-Arábia miniszterelnöke. A magyar diplomácia így komoly sikerként mutathatta volna fel, hogy MBS ilyen hamar hivatalos látogatáson fogadja Orbán Viktort.

Csakhogy a találkozóról sem a magyar, sem a szaúdi kormány nem tett közzé semmilyen információt.

A titkolózás a magyar kormányzaton belül is érvényesült. Nem készültek ilyenkor szokásos belső jelentések, és a külügyminisztérium sem kapott róla diplomáciai jelentést, sőt Orbán eleve egy rendkívül szűk stábbal indult az útra.

Orbán eltitkolt arab útjáról a Direkt36 egy közérdekű adatigénylés, illetve a találkozóról ismeretekkel rendelkező források segítségével értesült. Azt azonban senki nem tudta megmondani, hogy mi volt az út valódi célja, miről tárgyalt Orbán és MBS, és hogy mindezt miért kellett titokban tartani. Az útról ismeretekkel rendelkező források szerint ráadásul Orbánék kifejezetten arra kérték a szaúdiakat, hogy ők se kommunikáljanak a látogatásról.

Bár a találkozót Orbán kezdeményezte, annak megszervezésében nem magyar kormányzati tisztviselők, hanem a Közel-Keleten magas rangú kapcsolatokkal rendelkező Garamvölgyi Balázs üzletember játszott kulcsszerepet (azonban magán a rijádi tárgyaláson Garamvölgyi nem vett részt).

Az eredetileg MSZP-s kötődésű Garamvölgyi Balázs 2007-2008 óta Magyarország bahreini tiszteletbeli konzulja. Garamvölgyi 2015 őszén részt vett azon a megbeszélésen, amelyen Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya és Tiborcz István, Orbán veje Bahrein energiaügyi miniszterével találkozott, és helyi beszámolók szerint olaj-, gáz-, és kereskedelmi ügyekről tárgyaltak. Később az is kiderült, hogy a bahreini tiszteletbeli konzul a magyar letelepedési kötvénybizniszben is részt vett.

Pár héttel Orbán rijádi útja előtt írt arról az olasz sajtó, hogy Orbán Viktor az eredeti helyszín, Rijád helyett Magyarországra akarja hozni a Supercoppa Italiana, vagyis az Olasz Szuperkupa döntőjét. Orbán a La Repubblica cikke szerint évente (döntőnként) 8 millió eurót, vagyis 3,2 milliárd forintot ajánlott ezért. Az olasz lap Budapestet említette lehetséges helyszínként, de arra is célozgatott – amiről később más híroldalak is írtak – hogy Orbán akár a szülőfalujában, Felcsúton a saját háza mellé felhúzott Pancho Arénába is vihetné az olasz meccseket. Bár a cikk Orbánról és az ő „asztalra tett” 8 millió eurós ajánlatáról írt, a kontextus alapján ezt a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül tervezhette. (A januári Olasz Szuperkupa-döntőket 2022 óta folyamatosan Rijádban rendezik.)

Sem Orbán Viktor új szóvivője, Máté János, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda, sem Garamvölgyi Balázs nem válaszolt a rijádi út céljával, szervezésével, illetve a találkozó eltitkolásával kapcsolatos megkereséseinkre. Többek között arra sem reagáltak, hogy az Olasz Szuperkupáról tárgyaltak-e. Az MLSZ megkeresésünkre csak annyit közölt, hogy „az Olasz Szuperkupa döntő megrendezésével kapcsolatban az MLSZ-hez hivatalos megkeresés nem érkezett”.

Orbán látogatásával kapcsolatban Szaúd-Arábia magyarországi nagykövetségét is megkerestük, de ők sem reagáltak.

Szorosabbá váló közel-keleti kapcsolatok

A rijádi látogatás egy újabb példa arra, hogy az Orbán-kormány és a magyar kormányközeli elit mennyire átláthatatlan módon fonja egyre szorosabbra politikai és gazdasági kapcsolatait az arab világgal.

A cikk szerzője 2023 decemberében a VSquare visegrádi régiós tényfeltáró oldal hírlevelében írta meg, hogy Mohamed Alabbar, a Burdzs Kalifát is építő emírségekbeli üzletember luxusnegyedet és felhőkarcolót építene Budapesten, és erről előrehaladott tárgyalásokat folytat az Orbán-kormánnyal. Budapesten számos, a kormányzati elithez is kötődő szálloda és luxushotel került arab tulajdonba, miközben az Orbán-kormány a korábban a budapesti reptérvásárlással összefüggésbe hozott Katartól az Egyesült Arab Emírségekig közel-keleti országokból is megpróbál befektetéseket Magyarországra hozni. 2022-ben és 2023-ban Szijjártó Péter többször tárgyalt LNG-gáz beszerzéséről Katarban, míg Orbán Viktor 2025. januárjában az Emírségekben tárgyalt különféle üzletekről, köztük kőolaj- és földgázszállításról.

A tiszteletbeli konzulok világáról szintén a Direkt36 közölt cikket egy nemzetközi tényfeltáró együttműködés keretében még 2022-ben. Kollégáink többek közt feltárták, hogy Magyarország tiszteletbeli konzuljai közt is akad jó pár olyan figura, aki bűnügyekbe – pl. hamis tanúzás, pénzmosás vagy éppen a Hezbollah terrorszervezet pénzelése – keveredett. Garamvölgyi esetében nem került elő semmilyen hasonló visszásságra utaló információ.

Hivatalos út vagy magánlátogatás?

Miután az elmúlt időszakban látványosan intenzívebbé vált az Orbán-kormány kapcsolata az arab világgal, az év elején benyújtottunk egy közérdekű adatigénylést a Miniszterelnök Kabinetirodának, kérve, hogy adják ki Orbán Viktor azon külföldi útjainak listáját, amelyeket 2010-től 2025 elejéig az Egyesült Arab Emírségekbe, Bahreinbe, Katarba, Kuvaitba, Ománba és Szaúd-Arábiába tett. Azt is kértük, hogy sorolják fel Orbán tárgyalópartnereit, illetve jelöljék meg az utak céljait.

Ebben a felsorolásban ismerte el a kormány a rijádi utat

A Miniszterelnöki Kabinetiroda csak részben teljesítette az adatigénylést. Az utak céljairól és Orbán tárgyalópartnereiről egyáltalán nem adtak információt, és bár konkrétan az Öböl-országokba tett látogatásokra kérdeztünk rá, a Kabinetiroda egy olyan felsorolást küldött, amelyben európai, ázsiai és dél-amerikai utak is keverednek. „Az Ön által kért adatok az alábbi felsorolásban megtalálhatók” – írta a Kabinetiroda. Ez a felsorolás ugyanakkor nem Orbán külföldi útjainak teljes listája, abból ugyanis számos út – például az Egyesült Államokba tett látogatások – hiányzik.

Ebben a felsorolásban feltüntették a 2022. október 25-i rijádi utat, amely azonban kilógott a sorból. A listán szereplő összes többi utazásról találtunk beszámolót kormányzati oldalakon vagy Orbán közösségi médiás felületein, de a rijádi látogatásról korábban semmi ehhez hasonló információ nem jelent meg ezeken a felületeken. A Kabinetiroda válaszában tehát egy olyan útról tett említést, amiről korábban semmilyen nyilvános információ nem volt elérhető.

A Direkt36 az Öböl-országokba tett látogatásokról szóló adatigénylésben azt is kérte, hogy „tüntessék fel az összes olyan utat, melynek során Orbán Viktor miniszterelnök magyar közpénz felhasználásával, magyar állami alkalmazottak társaságában utazott az említett országokba. Amennyiben a miniszterelnök magánemberként, saját finanszírozásában vett részt bármilyen úton – pl. nyaralt –, kérem, ezeket az utakat külön jelöljék meg ekként.” A Kabinetiroda nem jelezte, hogy a rijádi út magánlátogatás lett volna.

Jellemzően Orbán nyaralásai és magánútjai azok, amelyekről a kormányzat nem számol be hivatalosan. Ilyen volt az a 2019-es szentpétervári nyaralása, melyről az Index egyik olvasója küldött be fotót, illetve az az indiai családi kirándulás 2025 elején, melyről a helyi indiai sajtón keresztül értesült a magyar közvélemény.

A Kabinetiroda az utazás tényén és időpontján kívül nem árult el többet a rijádi látogatásról. A Direkt36-nak azonban sikerült több részletet megtudnia a történteket ismerő forrásoktól. Eszerint Orbán 2022. október 25-én reggel indult el Budapestről és este már vissza is érkezett. A szaúdi házigazdák kifejezetten azt a kérést kapták Orbánéktól, hogy ne tegyenek közzé semmilyen hírt a látogatásról, és fotókat se készítsenek. A látogatás részleteit ismerő forrásoktól tudjuk azt is, hogy Orbán Mohamed bin Szalmánnal találkozott, és ez a beszélgetés négyszemközt zajlott.

Egy, az Orbán stábjának működését ismerő forrás szerint a miniszterelnök nem publikus útjairól jellemzően leginkább Nagy János, Orbán régi közeli munkatársa oszt meg információkat a miniszterelnöki kabinettel és a fontosabb kormányzati szereplőkkel. A forrás arról azonban nem árult el részleteket, hogy a rijádi útról milyen tájékoztatás érkezett. Mivel Orbánt a testőrei is elkísérték Szaúd-Arábiába, így Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója, illetve a TEK szűk vezetése is vélhetően tudott az útról.

Állami hitel magyar–szaúdi projektekre

Több, a magyar–arab kapcsolatokat ismerő forrás szerint Magyarország kapcsolatai Szaúd-Arábiával nem különösebben jelentősek, komolyabb projektekről, befektetésekről nem tudni. A KSH adatai szerint a magyar export Szaúd-Arábiába az elmúlt években 43-79 milliárd, az import 12-42 milliárd forint között mozgott. A Magyar–Szaúdi Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottságban sincsenek túl magas szintű vezetők – egy magyar államtitkár és egy szaúdi miniszterhelyettes vezeti azt.

Orbán Viktor a titokban tartott látogatást megelőzően csak 2011. október 3-5., 2014. március 23-25. majd 2015. január 24-25. között járt Szaúd-Arábiában, legalábbis a Kabinetirodától kapott válasz szerint.

2020-ban a magyar kormány az Eximbankon keresztül 600 millió eurós – akkori árfolyamon kicsivel több mint 200 milliárd forintos – hitelkeretet nyitott a gazdasági együttműködés ösztönzésére Szaúd-Arábiával. Szijjártó Péter külügyminiszter ekkor arról beszélt, hogy „Szaúd-Arábia a vízhiány miatt speciális kihívással áll szemben, szükséges a vízügyi infrastruktúra fejlesztése, ami a magyar technológiák és mérnöki tudás számára komoly lehetőségeket jelent.” Megkérdeztük a külügyet, hogy áll a hitelkeret lehívása, miféle szaúdi magyar befektetések valósultak meg, de erre sem kaptunk választ.

Illusztráció: Direkt36, Fotó: Miniszterelnöki Kabinetiroda