Forrás: Németh Gyula/Direkt36

Svájci bankszámlás offshore cége volt egy befolyásos MSZP-s feleségének

Van egy jó sztorid? Írj nekünk!
Partnerünk a
Egy magyar vidéki városban élő gimnáziumi tanárnő tulajdonába került egy Szamoa szigetére bejegyzett, működése során jelentős összegeket megmozgató offshore-cég 2012 novemberében. A tanárnő a szamoai céggel együtt hozzájutott egy bankszámlához is az egyik legpatinásabb svájci banknál, és pont a tulajdonszerzésének napján történtek intézkedések arra, hogy a cége megkaphasson egy nagyobb – közel 80 millió forintos – összeget.

Ez a tanárnő nem egy átlagos iskolai közalkalmazott. Konti Csillának hívják, és családi kapcsolata révén kötődik a magyar politika felsőbb köreihez. A férje ugyanis Boldvai László, az MSZP egyik befolyásos politikusa, korábbi parlamenti képviselője és egykori pénztárnoka.

Konti offshore-céges érintettsége abból a hatalmas, eddig titkos nemzetközi dokumentumcsomagból derült ki, amelyhez a Direkt36 hozzáfért egy tényfeltáró újságírói csapat tagjaként. Az offshore-céges dokumentumokat a német Süddeutsche Zeitung újság szerezte meg, és az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezet koordinálásával dolgozta fel 76 ország közel 380 újságírója.

Ezekből az iratokból derült ki az is, hogy egy korábbi fideszes képviselőnek, Horváth Zsoltnak is vannak eddig eltitkolt offshore-érdekeltségei.

Konti offshore-tulajdonlása idején Boldvai a parlament tagja volt, és ugyan 2014-ben kiszorult az Országgyűlésből, továbbra is aktívan politizál. Képviselő a Nógrád megyei közgyűlésben, és ő vezeti az MSZP megyei szervezetét. Boldvai a 90-es évek közepén volt az MSZP pénztárnoka, ami gazdasági szempontból mindig is kulcsfontosságú pozíciónak számított a párton belül. A neve legtöbbet akkor forgott a sajtóban, amikor érintett lett a Horn-kormányt megrengető korrupciós botrányban, a Tocsik-ügyben. Boldvai zsarolás vádjával bíróság elé is került, de aztán felmentették, és politikai karrierje is folytatódott.

Időnként érték támadások később is vagyoni helyzete miatt, különösen a lakóhelyén, Salgótarjánban épített hatalmas háza és a felesége által állítólag használt drága autók miatt. A feleség most is egy luxusterepjáróval jár, és a Direkt36 több más ellentmondásos részletet is feltárt Boldvaiék vagyongyarapodásával kapcsolatban.

Ha fontosnak tartod a hatalom ellenőrzését, támogasd a Direkt36-ot!

Két héttel ezelőtt felhívtuk Boldvai Lászlót azzal, hogy a felesége külföldi üzleti tevékenységéről szeretnénk kérdezni. Először visszakérdezett, hogy „miért, van neki?”, majd közölte, hogy nem tud róla, hogy a feleségének lenne vagy lett volna külföldi gazdasági érdekeltsége. Amikor mondtuk neki, hogy tudomásunk szerint volt egy szamoai cége, akkor Boldvai csak annyit mondott: „hát akkor biztosan így van”. További kérdésekre nem akart válaszolni, de végül megadta az email címét, amelyre elküldtünk neki és feleségének címezve egy hosszabb kérdéssort.

Ezek között szerepelt egyebek mellett az, hogy Konti a törvényeknek megfelelően beszámolt-e a magyar adóhatóságok felé a külföldi cégből származó esetleges jövedelméről. Megkérdeztük, hogy a feleségének a tanári állásán kívül volt-e olyan munkája, amiből származott jövedelme. Feltettük azt a kérdést is, hogy Konti a szamoai céget feltüntette-e azokban a nyilvánosan nem hozzáférhető vagyonbevallásaiban, amelyeket képviselői hozzátartozóként adott le az Országgyűlésnek. Nem kaptunk választ Boldvaitól sem ezekre, sem a többi kérdésre.

Szamoáról Svájcon át Magyarországra

Konti 2012 őszén jelent meg tulajdonosként a Csendes-óceáni szigetországban bejegyzett, Tanka Ltd. nevű cégben. A szamoai társaság ugyan már az azt megelőző négy évben is működött, de a tulajdonosi háttere végig homályban maradt. Konti megjelenéséig úgynevezett bemutatóra szóló részvényei voltak, vagyis mindig az volt a tulajdonosa, aki épp a részvényeket birtokolta.

Ezen kívül a cégiratokból csak annyi derül ki a társaságról, hogy volt egy svájci bankszámlája, és egy szintén svájci tanácsadó cég, a Sieber Consulting járt el az ügyeiben.

Emellett 2008 márciusában a cég megjelent tulajdonosként egy magyar vállalkozásban. A C.I.P II. Befektetési Kft. nevű – már nem működő – társaság főtevékenysége a cégnyilvántartásban megadott információk szerint „saját tulajdonú ingatlan adásvétele” volt.  A kft. kisebbségi tulajdonosa és ügyvezetője egy Veres Balázs nevű férfi volt. Felkerestük őt a lakcímén, de a kaputelefonon keresztül annyit közölt csak, hogy emailben tegyük fel a kérdéseinket. A megadott címre elküldött levelekre nem válaszolt.

A C.I.P II. Befektetési Kft. 2012 áprilisában az ismeretlen tulajdonos akaratából, végelszámolással megszűnt. A Tanka Ltd. azonban működött tovább, és 2012 novemberében megjelent benne tulajdonosként Konti Csilla. A kiszivárgott iratok alapján nem ő maga intézkedett a cég ügyeiben, hanem a svájci tanácsadó cég, a Sieber Consulting. A személyes adatok között megadott lakcím alapján azonban egyértelmű, hogy Boldvai László feleségéről van szó.

Beülni egy Ferrariba

A dokumentumokban nincs szó a cég vagyonáról vagy üzleti teljesítményéről, de vannak utalásszerű információk a pénzügyeiről. Kiderül például, hogy a Tankának a Bank Vontobel nevű banknál volt számlája, amely Svájcban egyike a kifejezetten vagyonos ügyfelekre koncentráló úgynevezett privátbankoknak.

„A Bank Vontobel egy svájci privátbank annak minden eleganciájával és hagyományával” – mondta egy magyar privátbanki szakértő, aki egy autós hasonlattal magyarázta a különbséget a hagyományos bankok és a privátbankok között. „Ha beülünk egy normális Fordba, az is teljesen rendben van. De ha beülünk egy Ferrariba, akkor érezhető a nagy különbség a kettő között” – mondta.

Nemcsak az elegancia és a szolgáltatások szakmai minősége magasabb az átlagnál a Vontobelhez hasonló privátbankoknál, hanem a díjszabás is. Egy vagyonkezeléssel foglalkozó magyar szakember szerint a svájci privátbankoknál a duplája is lehet a díj a hasonló profilú magyar pénzintézetek árainak. A svájci privátbankoknál általában magasabb az a minimum összeg is, amellyel számlát lehet nyitni. Míg Magyarországon ez általában 50-100 millió forint, addig a svájci privátbankoknál ennek a duplája vagy triplája is lehet. Egy magyarországi pénzintézet privátbanki vezetője szerint ráadásul egy svájci banknál még ezzel is csak a futottak még kategóriájú ügyfelek közé lehet bekerülni.

A Bank Vontobel nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy náluk mekkora minimum összeggel lehet számlát nyitni. Közölték, hogy a svájci törvényeknek megfelelően nem mondhatnak semmit volt vagy jelenlegi ügyfeleikről sem.

Boldvaiék nem válaszoltak a bankszámlára és a Tanka üzleti tranzakcióira vonatkozó kérdésekre. Céges iratokból kiderül ugyanakkor, hogy a szamoai társaság jelentős, összességében több mint százmilliós pénzmozgásokat hajtott végre a fennállása során. A kiszivárgott dokumentumok szerint a C.I.P II. Kft-t korábbi tulajdonosa abban állapodott meg a Tankával, hogy az 151 ezer eurós (mai árfolyamon 47 millió forintos) árat fizet a magyar cégért. A magyar cégbíróságon hozzáférhető dokumentumok szerint a Tanka később több mint 140 millió forintot tolt bele a C.I.P. II. Befektetési Kft-be tulajdonosi kölcsönként, illetve úgynevezett pótbefizetésként. Utóbbira akkor van például szükség, ha a cég veszteséges, és ezért elfogy az induláskor letett tőkéje.

A C.I.P. II. Kft. 2012 áprilisában szűnt meg, és a végelszámolásról szóló iratokból kiderül, hogy ennek során a Tanka jogosulttá vált 79,5 millió forint visszafizetésére a korábban berakott több mint 140 millió forintból. Az egyik kiszivárgott offshore-dokumentum szerint 2012. november 21-én született meg az a nyilatkozat, amelyben a Tanka kérte, hogy a pénz felét dollárban, a másik felét pedig euróban utalják át két, a Bank Vontobelben működő devizaszámlára.

Konti Csilla épp ezen a napon lett a számlát vezető Tanka Ltd. tulajdonosa a részvénykimutatás szerint. Az utalásról szóló iratban nincs külön megnevezve, hogy a bankszámlák konkrétan a Tanka tulajdonában vannak, de a kiszivárgott dokumentumokból tudható, hogy a cég ebben az időben is a Bank Vontobel ügyfele volt még.

A Tanka vélhetően már nem működik. 2013 májusában a Sieber Consulting közölte az offshore-céget eredetileg regisztráló irodával, hogy az ügyfele meg akarja szüntetni a céget. Arról nincsenek információk az iratokban, hogy ez végül megtörtént-e, és nem válaszolt erre a kérdésünkre sem Boldvai, sem a Sieber Consulting.

A brókerbotránytól a salgótarjáni villáig

Nem ez az első alkalom, hogy Boldvaiék vagyoni helyzete bekerül a hírekbe. 2003-ban az Index írta meg http://index.hu/belfold/kaandha0723/, hogy Boldvai felesége is a brókerbotrányként elhíresült sikkasztási ügy középpontjában álló K&H Equities nevű brókercég ügyfele volt. Boldvai ezt akkor megerősítette az Indexnek, de hangsúlyozta, hogy felesége nem volt kiemelt ügyfél, és nem az ügy kulcsszereplőjének számító Kulcsár Attila brókernél vezette a számláját.

Ez az ügy akkor el is halt, néhány évvel később viszont Boldvaiék ismét magukra vonták a média figyelmét. Több lap – köztük a Magyar Nemzet, Magyar Hírlap és a Blikk – cikkezett arról, hogy a politikus hatalmas házat építtet magának és családjának Salgótarjánban. A 2008-as vagyonbevallásában meg is jelent egy 3000 négyzetméteres telken épült 1050 négyzetméteres ház (a bevallás szerint 442 négyzetméter pince és garázs), több akkori cikk azonban megkérdőjelezte, hogy meg tudták e maguknak engedni az építkezéést és az ingatlan fenntartását.

Emiatt 2009-ben a parlament mentelmi bizottságának elnöke, a szintén MSZP-s Géczi József Alajos elé került Boldvai vagyoni helyzetének ügye, aki azonban végül úgy döntött, hogy nem indít vagyonvizsgálati eljárást. Géczi azt mondta, a Boldvai által adott információkból és a korábbi vagyonbevallásaiból kiderül, hogy a hatalmas ház felépítésére rendelkezésre álltak a források más ingatlanok értékesítéséből, a megtakarításokból és tartozásokból.

Boldvai az életrajzai és vagyonbevallásai alapján szinte egész életében csak politikusként dolgozott és az elmúlt két évtizedben túlnyomórészt csak képviselői fizetéséből volt pénze. A rendszerváltás előtt a Salgótarjáni Kohászati Műveknél volt külkereskedő, majd 1999 és 2001 között egy osztrák technológiai cég magyarországi képviseletét vezette. Bár ezek alapján Boldvai a politikai pályája során elsősorban a viszonylag szerény képviselői tiszteletdíjára hagyatkozhatott, a vagyonának alakulásában így is volt néhány jelentős ugrás.

Szerény fizetésből sok megtakarítás

A képviselőknek először 1997-ben kellett leadni vagyonbevallást, és Boldvai ekkor egyetlen vagyonelemet, egy salgótarjáni ház 50 százalékos tulajdonrészét tüntette fel. Ugyanez szerepelt az 1998-as nyilatkozatában is, a következő bevallás leadására, 2001-re viszont jelentős megugrott a vagyona. A salgótarjáni ház mellé az övé lett még egy 1800 négyzetméteres szentendrei telek fele, vett egy BMW márkájú autót (amelynek évjárata és típusa ugyanakkor nem derül ki a bevallásból), és lett 33,4 millió forint megtakarítása.

Boldvainak ezt úgy sikerült elérnie, hogy ebben az időszakban a teljes képviselői fizetése pótlékokkal együtt bruttó 14,4 millió forint volt, amiből még adóznia is kellett. Emellett ugyan az osztrák cég képviselőjeként is keresett közel bruttó 12 millió forintot (amiből még szintén adóznia kellett), de ennek a kettőnek az összegéből még a 33 milliós megtakarítás sem jön ki, a BMW-ről, a szentendrei telekről, és persze a megélhetési kiadásokról nem is beszélve.

A bevallásai alapján jelentős ugrás történt Boldvai vagyoni helyzetében 2004 januárja és 2005 januárja között is. Ebben az időben nem volt semmilyen más bevallott jövedelme a képviselői tiszteletdíján kívül, ami pótlékokkal együtt összesen 11,5 millió forint volt. Ebből megint csak adóznia kellett, de neki így is sikerült egy éven belül venni egy újabb BMW-t (az előzőtől még 2002-ben megvált), valamint megtakarítani 5,7 millió forintot. Az autó típusa és évjárata nem derül ki a bevallásból, így megbecsülni sem lehet, hogy mennyibe kerülhetett.

2006-ban szintén nem volt más bevallott jövedelme a képviselői tiszteletdíjon kívül, de vett – feleségével közösen – egy háromezer négyzetméteres telket Salgótarjánban, és 5 millió forinttal nőttek a megtakarításai is, pedig közben nem vált meg semmilyen egyéb vagyontárgyától.

2008-ban felépült az 1050 négyzetméteres ház, amely Salgótarján egyik domboldalának tetején tornyosul, a Gorkij nevű lakótelep panelházai felett. Ahogy arra a mentelmi bizottságot vezető Géczi József Alajos is felhívta a figyelmet a 2009-es döntésekor, erre fedezetet nyújthatott az, hogy Boldvaiék közben eladták korábbi salgótarjáni házukat, valamint szentendrei telküket, és a képviselő felvett 20 millió forintnyi kölcsönt egy magánszemélytől. Ez a tartozás változatlan összeggel szerepelt egészen a parlamenti mandátumának 2014-es végéig.

BMW terepjáróval a helyi iskolába

Bár a ház körüli vihar is elcsendesedett, egy korábbi nógrádi politikus szerint az ügy okozott némi törést Boldvai helyi megítélésében. „Salgótarján egy nagyon balos város, rengeteg szegény kisemberrel” – mondta az egykor Boldvai politikai szövetségesei közé tartozó forrás, aki szerint a hatalmas ház ezért beszédtéma volt a szocializmus alatt komoly fejlesztéseken átmenő, de mára elszegényedett városban. Hozzátette, az is szemet szúrt sok helyinek, hogy Boldvai felesége drága autóval jár dolgozni munkahelyére, a helyi Bolyai János Gimnáziumba. „A tanári karból kevesen járnak oda fekete BMW-terepjáróval” – mondta.

A Direkt36 is szemtanúja volt annak egy februári napon, hogy Boldvai felesége az iskola előtt beszáll egy legújabb szériájú X5-ös BMW-be, amelynek rendszáma a monogramjának betűit tartalmazta. Ezt a modellt 2013 novembere óta forgalmazzák, és a legolcsóbb változat 15 millió forintba kerül, a Konti által használt kocsi azonban külső elemei alapján a drágább típusok közé tartozhat, és újonnan legalább 18-19 millió forintba kerülhet. Több megkérdezett helyi úgy emlékezett, hogy Konti korábban is hasonlóan exkluzív autókkal járt.

A felesége autójára és a vagyoni helyzetére vonatkozó kérdésekre sem válaszolt Boldvai, aki a hatalmas ház és a felesége által használt drága autó ellenére igyekszik azt a képet sugározni, hogy átérzi a szegény sorban élő emberek gondjait. Egyik utolsó látványosabb politikai szereplése legalábbis az volt, hogy 2013 februárjában részt vett a nógrádi „éhségmenet” nevű demonstráción, amelynek résztvevői azt követelték, hogy a közmunkások bérét emeljék fel 49 ezer forintról 60 ezer 200 forintra.

A magyar cégadatokhoz az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk.

Ha csatlakozni szeretnél a támogatói körhöz, kattints ide!

Ha bármi kérdésed van a kampánnyal vagy a munkánkkal kapcsolatban, örömmel várjuk a tamogatas@direkt36.hu címen.

Partnerünk a