Sorry, this entry is only available in Hungarian.

Egy olyan washingtoni lobbistát szerződtetett 2021 végén a magyar kormány, aki egészen odáig az okostelefonok feltörésére alkalmas Pegasus kémszoftvert kifejlesztő izraeli cégnek dolgozott – derítette ki a Direkt36.

A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) amerikai jogi stratégiai tanácsadásra szerződtette George Tuckert, akinek 2021 novembertől az év végéig havi negyedmillió dollárt, azaz közel 80 millió forintot fizetett a férfi egy cégén keresztül. Tucker egy másik cégével tavaly őszig még a Pegasus kémszoftvert gyártó izraeli NSO Groupnak, illetve anyavállalatának, a Q Cyber Technologiesnak lobbizott és adott tanácsokat.

A brit diplomatából lobbistának állt George Tucker 2018-tól volt alelnöke, majd ügyvezető igazgatója annak a Mercury Public Affairs nevű PR- és lobbicégnek, mely az NSO Groupnak dolgozott külsős tanácsadóként 2020 elejétől. A Mercury Public Affairs és az NSO Group szoros viszonyát jól mutatta, hogy a Pegasus-megfigyelések feltárásán dolgozó újságírók kérdéseire tavaly nyáron az izraeli cég helyett rendre a Mercury Public Affairs küldte meg a válaszokat. George Tucker 2020 januárjában személyesen is regisztrálta magát az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumánál mint az izraeli cég lobbistája.

2020 elején az NSO Group több amerikai lobbista mellett egykori brit kormánytisztviselőket is csatasorba állított. A Közel-Kelettel kapcsolatos ügyekről író washingtoni Al-Monitor szerint Tucker és más brit tanácsadók szerződtetésére azért volt szükség, mert az akkoriban egy brit magántőkealap irányítása alatt lévő NSO Group ellen az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is perek és jogi eljárások indultak.

Az egyik legjelentősebbnek tűnő eljárást a WhatsApp és anyavállalata, a Facebook indította egy kaliforniai bíróságon, miután kiderült, hogy a felhasználóik telefonját a WhatsApp hibáit kihasználva fertőzték meg tömegesen Pegasusszal. Nagy-Britanniában is beperelte a céget egy Londonban élő szaúdi humorista, akinek a telefonját szintén megfertőzte a kémszoftver. Az izraeli cégre ekkor kezdett világszerte egyre komolyabb nyomás nehezedni, amiért az általuk eladott kémszoftvert különféle autoriter államok a bűnüldözés és terrormegelőzés helyett ellenzékiek megfigyelésére használtak.

Pedig a Pegasusszal elkövetett visszaélések valódi nagyságára csak egy évvel később derült fény, amikor 2021 nyarán egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírócsapat – köztük Magyarországról a Direkt36 – feltárta, hogy az izraeli kémszoftverrel legalább tíz országban rendszerszinten éltek vissza. A Direkt36 cikkeiből kiderült, hogy a kémszoftvert Magyarországon újságírók, kormánykritikus médiatulajdonosok, ügyvédek, ellenzéki és kormányzati politikusok megfigyelésére is használhatták. A Pegasus célpontjai közt még Áder János köztársasági elnök testőrségének vezetői is felbukkantak.

Az Egyesült Államok a visszaélések miatt 2021. november 3-án szankciós listára rakta az NSO Groupot. Az „amerikai döntéshez csatolt közlemény szerint mindez része a Biden–Harris-adminisztráció azon törekvésének, hogy az emberi jogokat helyezzék az amerikai külpolitika középpontjába, és visszaszorítsák az elnyomásra alkalmas digitális eszközök használatát. Az NSO Group […] olyan listára került fel, melynek elemeiről az Egyesült Államoknak nyomós oka van feltételezni, hogy az ország nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeivel ellentétesen cselekedett” – írta a döntésről szóló cikkében a Telex.

November elsején, két nappal az NSO Group ellen bevezetett amerikai szankciók előtt a Mercury Public Affairs megszüntette az izraeliekkel kötött lobbiszerződését. Az NSO Group mellett több másik problémás kliensnek, így Haitinak és Ugandának is felmondták a szerződését. A tanácsadó cég eközben szervezeti átalakuláson is átment, a maradék külföldi kliensek lobbiszerződéseit egy Actum nevű vállalatba szervezték ki, és George Tucker is ide került át.

A Mercury Public Affairs átszervezése idején jött létre az az IGG, LLC nevű delaware-i cég is, amely a magyar kormánnyal a megállapodást aláírta. A cég végső tulajdonosát nem ismerjük, de az IGG oldaláról a szerződést Tucker egy Mercury/Actumos kollégája, Duncan McFetrdige írta alá. Az amerikai igazságügyi minisztérium adatbázisában megtalálható dokumentum szerint erre november 11-én, azaz négy hónappal a nemzetközi és magyar Pegasus-megfigyelések leleplezése, illetve bő egy héttel az amerikai szankciók bejelentése után került sor. A megállapodást magyar oldalról Takács Szabolcs washingtoni magyar nagykövet írta alá.

Ennek a lobbiszerződésnek az újdonsága, hogy a korábbi hasonló megbízásokkal ellentétben abban egy szó nem esik Magyarország imázsának javításáról vagy éppen a magyar kormány amerikai médiamegjelenéseinek elősegítéséről.

A dokumentum szerint Tuckerék „marketing- és kommunikációs szolgáltatásokat, valamint jogi stratégiai tanácsadást” fognak várhatóan nyújtani Magyarországnak, ám a költségek részletezéséből kiderül, hogy munkájuk jó részét a jogi ügyek fogják kitenni. A szerződés szerint míg marketing- és kommunikációs szolgáltatásokért Tuckerék csupán egy havi 9500 dolláros alapdíjat számítanak fel, addig jogi stratégiai tanácsadásért havi 235 000 dollárt. Ez átszámítva összesen kb. 77 millió forint kiadást jelent a magyar államnak.

„A magyar kormány a Fidesz alatt sok millió dollárt költött lobbizásra és az amerikai kormányzat befolyásolására. Ennek hatása az lett, hogy zavart okozott az Egyesült Államok Magyarország-politikájában” – magyarázta a Direkt36-nak Scott Cullinane, a US-Europe Alliance nevű washingtoni szervezet vezetője, aki korábban kongresszusi munkatársként szerzett közvetlen tapasztalatot az Orbán-kormány lobbimódszereiről.

Az NSO Group volt tanácsadójának szerződtetéséről szóló dokumentum azonban Cullinane szerint már egy másfajta fókuszú lobbizásra utal. A lobbimegbízást ugyanis egy hónappal az USA decemberi demokráciacsúcsa (melyre egyedüli EU-s tagállamként Magyarországot nem hívták meg), illetve nagyjából öt hónappal a magyarországi választás előtt jegyezték be. „Valószínű, hogy ez inkább arról szól, hogy az Orbán-kormányt potenciális amerikai szankcióktól kell megvédeni” – mondta.

A tavaly novemberben kötött lobbiszerződés 2021 végéig, két hónapra szólt, azzal, hogy a magyar külügy azt további négy hónapra – vagyis éppen 2022 április végéig – meghosszabbíthatja. A Direkt36 megkeresésére se Tuckerék tanácsadó cége, se a KKM nem reagált, így többek közt arra sem válaszoltak, végül meghosszabbították-e a szerződést.

A külügyminisztériumnál arra is rákérdeztünk, hogy a tanácsadó szerződtetése összefügghet-e potenciális amerikai szankciókkal, melyekről először Szijjártó Péter beszélt 2021. november végén. A külügyminiszter ugyanis kijelentette, hogy minden bizonnyal lesznek külső beavatkozási kísérletek a magyar választási kampányba. A Financial Timesnak példaként azt említette, hogy az Egyesült Államok az emberi jogsértések szankcionálását lehetővé tevő Magnitszkij-törvény alapján vethet ki szankciókat. Szijjártó azt is hozzátette, hogy érzékelik az előkészületeket, és megpróbálnak felkészülni annak ellensúlyozására.

A Pegasus-megfigyelések tavalyi leleplezése után több befolyásos amerikai demokrata párti kongresszusi képviselő követelt büntetőintézkedéseket a Biden-adminisztrációtól. Az a kérésük, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium tegye szankciós listára a Pegasus gyártóját, már megvalósult. A képviselők ugyanakkor azt is felvetették, hogy a kémszoftvert gyártó cég szankcionálása mellett az amerikai kormány „vegye fontolóra a vállalat visszaéléseket elkövető klienseinek szankcionálását a Magnitszkij-törvény alapján”. Ez eddig nem történt meg.

Illusztráció: szarvas / Telex