“Az erőszak garantálja a sikert” – Így tarolta le a fél világot az Uber

Van egy jó sztorid? Írj nekünk!

2015-ben dühös taxisok tüntettek Marseille-ben az autómegosztó applikációt működtető San Franciscó-i techcég, az Uber ellen. A sztrájk elfajult: a taxisofőrök autókat borogattak, gumiabroncsokat égettek és utakat torlaszoltak el. A rendőrség napokig nem tudott úrrá lenni a káoszon, végül a régió rendőrfőnöke úgy döntött, engedményt tesz és felfüggesztette az UberX nevű szolgáltatást a város több pontján.

Mark MacGann, az Uber egyik európai vezetője és fő lobbistája a tiltakozó sms-t írt egy francia kormánytagnak, akivel korábban már többször találkozott, és akit az Uber a szövetségesének tartott. Ez az ember az akkor éppen gazdasági miniszteri posztot betöltő Emmanuel Macron volt az. Macron, aki ma Franciaország elnöke, sms-ben válaszolt: “Én magam fogok ennek utánanézni. Megvizsgáljuk a tényeket és ma estig döntünk. Egyelőre nyugodjunk meg.” Aznap este az UberX-et felfüggesztő rendőrfőnök bejelentést tett és megígérte, hogy átgondolja a döntést, amelynek hatályát később jelentősen szűkítették is. Az Uber győzelemnek könyvelte el az esetet. “Jó volt az együttműködés. Köszönjük a támogatást” – írta később MacGann Macronnak.

Ez a történet az Uber kiszivárgott belső irataiból derül ki, amelyek emaileket, chat üzeneteket és egy sor egyéb dokumentumot tartalmaznak. A mintegy 124 ezer, 2013-2017 között keletkezett iratot a Guardian brit lap szerezte meg és megosztotta az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ) nevű nemzetközi újságíró szervezettel, amelynek a Direkt36 egyik újságírója is tagja. Ezután 29 ország több mint 180 riportere dolgozott az iratok feldolgozásán, amelyek az Uber ellentmondásos belső működésébe és agresszív lobbizási gyakorlatába nyújtanak betekintést. (Az Uber magyarországi lobbizását részletesen bemutatta a Direkt36 ebben a cikkben.)

Ezekből nemcsak az derül ki, hogy Emmanuel Macron többször egyeztetett az Uber vezetőivel és támogatásáról biztosította őket (az Élysée-palota nem kommentálta az elnök kapcsolatát az Uberrel), hanem az is, hogy a techóriás előtt hogyan nyíltak meg világszerte a döntéshozók ajtói. Ebben az időben a Travis Kalanick vezette Uber világszerte terjeszkedett, és a legtöbbször rámenősen lobbizva, de a helyi jogszabályokat megsértve és az adóelkerülés technikáit alkalmazva, a helyi taxisok haragját kiváltva működött. Ez a cikk az ICIJ és partnerei által feltárt legfontosabb részleteket foglalja össze, az ICIJ cikkét itt lehet teljes egészében elolvasni.

Az Uber felemelkedését már az Egyesült Államokban is botrányok övezték, cikksorozatok, könyvek és még tévésorozat is született róla, ahogy néhány év alatt vált Szilícium-völgyi startupból techóriássá, a digitális forradalmat hirdetve. A legnépszerűbb szolgáltatása az autómegosztás volt, amely a taxizáshoz hasonló megélhetést kínált az Uberhez magánvállalkozóként csatlakozó sofőröknek, de a szolgáltatást teljesen okostelefonos alapokra helyezte. Mivel a legtöbb országban azelőtt nem létezett ilyesmire vonatkozó szabályozás, az Uber megjelenése – csak 2014-ben 31 országban indultak el – mindenütt felkavarta a piacot. Az Uber a legtöbbször nem vesződött azzal, hogy előzetesen taxiengedélyeket szerezzen, vagy igyekezzen megfelelni a helyi szabályoknak, hanem elindította a szolgáltatását, és aztán reagálni próbált a kibontakozó ellenállásra. Többnyire a helyi taxisokkal, a törvényalkotókkal és az adóhatóságokkal került szembe. Eközben az iratok szerint óriási összegeket költött arra, hogy lobbistákat alkalmazzon és döntéshozók közelébe férkőzzön – csak 2016-ban 90 millió dollárt irányzott elő erre a célra.

A politikusok pedig gyakran segítőkészek voltak. Emmanuel Macron mellett például Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki amikor találkozója volt Travis Kalanickkal, az egyik dokumentum szerint azt mondta: “Megtörjük az ellenállást. Dolgozzunk párhuzamosan.” Vagy Mark Rutte holland miniszterelnök, aki tanácsokkal látta el Kalanickot 2016-ban: “Most mindenki agresszívnak lát titeket. Érjétek el, hogy az emberek pozitívan lássák a céget” – mondta. “Ettől majd nagyon cukinak tűntök.”

A Kalanick vezette Uber azonban nem viselkedett mindig cukin. Az ügyvezető-alapító egyik üzenetváltása azt mutatja például, hogy a cég még az Uber-sofőröket időnként érő erőszakos támadásokban is lehetőséget látott. Többször is előfordult ugyanis, hogy Uber-sofőröket dühös taxisok megdobáltak, megvertek, vagy megrongálták az autóikat. Párizsi taxisok egy különösen feszült tiltakozási akciójával kapcsolatban egy kollégája sms-ben figyelmeztette Travis Kalanick vezérigazgatót az erőszakos hangulatra. Azt is írta, hogy miközben igyekeznek biztosítani az embereik biztonságát, figyelnek majd a polgári engedetlenség lehetőségére is, bár nem részletezte, hogy ez alatt mit értett.

„Szerintem megéri. Az erőszak garantálja a sikert. És ezek ellen az emberek ellen fel kell lépni, nem?” – reagált Kalanick. A korábbi vezérigazgató ügyvédei azt állítják, hogy ezt a kijelentést valaki más tette vagy pedig az egész csak ki lett találva. Tagadják, hogy Kalanick kihasználta volna a sofőrök elleni erőszakot a szabályozás Uber számára kedvező alakítása érdekében.

Más iratok azt mutatják, hogy a cég tisztában volt azzal, hogy a megjelenése egy-egy új városban nem barátságos módszerekkel történik. Mark MacGann a piacra lépést egy alkalommal „szarviharnak” nevezte. Ez akkor történt, amikor 2014-ben a lengyel törvényeknek való megfelelésről érdeklődött az egyik lengyel Uber-tanácsadó. „Nincsenek esettanulmányok ilyen esetre. Ez úgy megy, hogy az Uber elindul, és akkor jön a szabályozási meg jogi szarvihar” – írta MacGann.

Egy belső céges prezentációban piramis alakú ábrát készítettek arról, hogy jellemzően milyen akadályokkal kell szembenézniük a piacra lépés után az ellenük indított perektől a hatósági vizsgálatokig. A magyarázó ábrát „szarpiramisnak” keresztelték.

Előfordult az is, hogy egy Uber-vezető nyíltan kimondta, hogy törvényekbe ütközően működik a szolgáltatás. Amikor a thai és indiai kormány is lépéseket tett, hogy letiltsa az Uber működését, a cég akkori kommunikációs főnöke azt írta egy kollégájának:

„Egyszerűen csak kibaszottul illegálisak vagyunk.”

„A hozzáállásunk az elején időnként tapintatlan volt” – reagált minderre az ICIJ-nek az Uber marketingért felelős alelnöke, Jill Hazelbaker. A cég válaszaiban azt hangsúlyozta, hogy 2017 óta, amikor Travis Kalanick a vezetése alatt kitört és rosszul kezelt botrányok miatt távozott, az Uber nagyon sokat változott. „Amikor azt mondjuk, az Uber ma már nem ugyanaz a cég, mint akkor, szó szerint értjük: munkatársaink 90 százaléka 2017 után érkezett hozzánk. (…) Eddig sem tettük, és ezután sem fogunk kifogást keresni a korábbi viselkedésünkre, amely egyértelműen ellentétben áll a ma vallott értékeinkkel” – írta.

„Ma egy alelnök, meg két miniszterelnök”

Az Ubernél gyakran alkalmaztak korábban pozícióban lévő politikusokat, hogy lobbizzanak az érdekükben a döntéshozóknál. Köztük volt például Barack Obama korábbi amerikai elnök több közeli munkatársa és Neelie Kroes, az Európai Bizottság korábbi alelnöke is.

Amikor Kroes 2014-ben elhagyta hivatalát, a brüsszeli szabályok szerint 18 hónapig tilos volt lobbitevékenységet folytatnia korábbi kollégái körében. Kroes a Bizottságnál próbálta elérni, hogy tekintsenek el ettől a korláttól, mert az Ubernél tanácsadóként akart elhelyezkedni. Nem kapott engedélyt, a kiszivárgott dokumentumok azonban azt mutatják, hogy ennek ellenére befolyását latba vetve egy holland miniszternél és több holland kormánytagnál is próbálta elérni, hogy „a szabályozó és a rendőrség hagyja abba” az Uber amszterdami irodája elleni nyomozást. Közben egy email szerint az Uber szigorú titokban tartotta kapcsolatát Kroesszel.

Más iratok arra utalnak, hogy Kroes a 18 hónap lejártának idején egy EU-biztossal is találkozót szervezett. Utána pedig az Uber 200 ezer dollárt ajánlott neki az Uber tanácsadói testületének elnöki posztjáért. (A volt EU-biztos az ICIJ-nek azt írta, a 18 hónap lejárta előtt sem formális, sem informális kapcsolatban nem állt az Uberrel, hanem akkoriban fizetés nélkül dolgozott egy holland startupokat támogató szervezetnek.)

Az Uber arra is figyelt, hogy mindig naprakészen nyilvántartsa az aktuálisan leginkább befolyásos döntéshozókat, akikhez bejutni igyekezett. Több mint 1850 tisztségviselőt gyűjtöttek össze egy listában, összesen 29 országból és az Európai Unióból. Őket pedig számos fórumon próbálták elérni. Orosz oligarcháktól az EU magas rangú tisztviselőiig az Uber vezetői számos találkozót bonyolítottak, amelyeknek eddig nem volt nyilvános nyoma.

A 2016-os davosi Világgazdasági Fórumon az Uber vezetői is részt vettek, és a négynapos esemény alatt exkluzív bulikon és privát találkozókon népszerűsítették az Uber modelljét. Kalanick és a többi vezető uberes összesen négy miniszterelnökkel, két európai bizottsági alelnökkel, Emmanuel Macron akkori francia miniszterrel és magával Joe Biden akkori amerikai alelnökkel is találkozót bonyolított.

Az első nap programjáról ezt írta emailben az egyik kommunikációs vezető Kalanicknak: „Szóval ma egy alelnök és két miniszterelnök.” Utána következett egy koktél- és vacsoraparti Melinda Gates-szel, Bill Gates akkori feleségével, egy kötetlen beszélgetés Arianna Huffington befolyásos médiavállalkozóval és egy orosz milliárdossal, a Sberbank akkori vezetőjével. Utána egy „teljesen opcionális” parti következett a síparadicsom legpatinásabb luxushoteljében, a Grand Hotel Belvedere-ban.

Korábban Barack Obama stábjában dolgozó tanácsadókon keresztül pedig egy bizalmas találkozót is összehoztak Joe Bidennel az ötcsillagos Intercontinental Hotelben. Az alelnök késett, Kalanick pedig türelmetlen lett.

„Szóltam az embereimnek, hogy mondják meg neki, hogy ahány percet késik, annyi perccel kevesebb időt tölthet velem” – írta sms-ben egy kollégájának az akkor 39 éves cégvezető.

Amikor Biden megérkezett, Kalanick elmondta neki, hogy az Uber rengeteg új munkahelyet hoz létre, miközben rendkívül rugalmas pénzkereseti lehetőséget nyújt az embereknek. Bidennek mindez annyira elnyerte a tetszését, hogy az egyik munkatársa utóbb megüzente az Ubernek, hogy az alelnök a találkozó után átírta az előre elkészített nyilvános beszédét. A fórumon elmondott beszédében tényleg megemlítette Biden, hogy találkozott egy nagy techcég vezetőjével, aki elmondta neki, hogy kétmillió új munkahelyet teremtenek. (A Fehér Ház az ICIJ-nek nem cáfolta a történetet. Azt közölte, hogy Biden elkötelezetten küzd a dolgozók jogaiért.)

A rendőrség megpróbál bejutni a laptopokba

Az iratok egy ellentmondásos gyakorlatba is betekintést adnak, amelyet az Uber akkor alkalmazott, amikor valamilyen hatósággal került szembe. A „kill switch” alkalmazása azt jelentette, hogy amikor az Uber valamelyik irodájában hatósági emberek jelentek meg, az ott lévő számítógépeket távolról lekapcsolták, így azokról nem lehetett hozzáférni a céges szerverekhez és az azokon tárolt adatokhoz.

A kill switch használatára tucatnyi városban van példa, köztük Párizsban, Amszterdamban és Budapesten is (a budapesti „váratlan látogató incidensről” itt olvashat bővebben.) Az eszköz bevetését az üzenetváltások szerint időnként személyesen Travis Kalanick rendelte el, egy alkalommal például Amszterdamban. (Kalanick ügyvédei az ICIJ kérdésére tagadták, hogy az egykori cégvezető valaha a hatóságok munkájának megtévesztésére akadályozására adott volna utasítást. Szerintük minden multinacionális cégnek van eljárásrendje olyan esetekre, amikor az érzékeny céges adatokat kell megvédeni, például a sofőrök és utasok adatait. Ezek azonban szerintük sosem jelentik adatok törlését.)

A kill switchet Párizsban több alkalommal is bevetették, amikor a hatóságok razziáztak az Uber irodájában. Mark MacGann, a már említett európai vezető több üzenetváltásban is megjelenik, amelyek az ilyen esetekben a vezetőség és közte történtek. MacGann jelentette a vezetőknek, hogy mi a helyzet. 2015-ben, Párizsban például ezt írta: „A rendőrség még ott van. Nagy erőkkel, vagy huszonöten. Megpróbálnak bejutni a laptopokba. Azonnal elvágtuk a hozzáférést az IT eszközökhöz, így a rendőrség nem sokat kap, ha egyáltalán valamit.”

Egy másik esetben MacGann a párizsi Uber-vezetőnek azt írta, hogy a szokásos protokollt kövesse a hatóságok jelenlétében. „Próbáljatok ki pár laptopot. Tűnj zavarodottnak, amikor nem sikerül belépni. Mondd meg, hogy az IT-csapat San Franciscóban van és éppen alszanak és különben is a holland központhoz kell fordulni. Nekik kellene írniuk.” A párizsi vezető erre azt felelte:

„Igen, ezt már annyiszor csináltuk, hogy a legnehezebb része, hogy meglepettnek tűnjünk!”

Mark MacGann a kill switch használatával kapcsolatos kérdésre annyit írt az ICIJ-nek, hogy minden esetben, amikor ő személyesen részt vett a kill switch alkalmazásában, akkor a San Franciscó-i felettesei kifejezett utasítását követte. Az Uber pedig úgy reagált, hogy 2017, azaz Kalanick távozása óta az Uber rendszeresen együttműködik a hatóságokkal és már nem alkalmaz semmilyen technikát az akadályozásukra.

Ez a cikk az ICIJ és partnerei által feltárt legfontosabb részleteket foglalja össze az Uber Files projektből. Az ICIJ cikkét itt lehet teljes egészében elolvasni, az Uber Files projekt minden anyagát pedig itt. Az illusztráció forrása: ICIJ