Nyikolaj Koszov tavaly őszig vezette a Magyarországról éppen kivonuló Nemzetközi Beruházási Bankot. A Direkt36 birtokába került iratok szerint a családja vagyonát Dubajba készült menekíteni az azóta amerikai szankciókkal sújtott orosz bankár.

A Direkt36 birtokába került belső iratok szerint a Nemzetközi Beruházási Bank számláit a háború kitörése után megszüntette az OTP. Erre az orosz dominanciájú pénzintézet a kormányközeli MKB-hoz fordult, és ott nyitott új számlát.

A Direkt36 birtokába került belső iratokból kiderül, hogy a magyar kormány vált az egyik legerősebb támaszává az orosz dominanciájú Nemzetközi Beruházási Banknak, amelyet az összeomlás szélére sodort az Ukrajna elleni háború.

A Direkt36 megismerte azoknak a tanácsadási szerződéseknek a tartalmát, amelyeket a kormány tavaly kötött a befolyásos német üzletemberrel, az orosz kapcsolatai miatt Mr. Oroszországnak is hívott Klaus Mangolddal. Ezekből többek között kiderült, hogy a budapesti reptér visszaszerzéséért busás sikerdíjat ígértek Mangoldnak.

A Direkt36 birtokába került egy dokumentum, amely szerint a letelepedési kötvényprogramban magyar papírokat szerző Andrej Nariskin hivatalos lakcíme még pár hónappal ezelőtt is egy olyan ingatlanban volt, amely Shabtai Michaeli cégének tulajdona. A kormány szerint Nariskin letelepedési engedélyét már két éve visszavonta a titkosszolgálat, de a bíróságon elakadt az ügy.

A kormányon belül gúnyolódtak az amerikaiak háborús előrejelzésein, és Orbán Viktor is úgy jött haza Putyinnal folytatott tárgyalásairól, hogy nem számít komoly invázióra. Amikor mégis bekövetkezett, akkor volt egy kis megingás az oroszbarát politika folytatásáról, de végül a gáz fontossága és a nyugattal szembeni ellenérzések miatt nem lett irányváltás. A Direkt36 többhónapos nyomozás során tárta fel, hogyan manőverezett eddig az Orbán-kormány a háborúban.

Mi érdekelte Putyint, amikor februárban találkozott Orbánnal? Miért látta lehetőségnek a háborút Rogán a kampányban? Miért nézi rossz szemmel az USA-t a magyar miniszterelnök? Itt vannak a nyomozásunk legizgalmasabb részletei.

A külügyminisztérium meghekkelése foglalkoztatja az EU-t, az amerikaiak pedig már korábban is figyelmeztették Magyarországot és más szövetségeseket az orosz kibertámadások veszélyeire. A kormánynak elvileg lenne lehetősége uniós segítséget kérni a probléma kezelésére, de egyelőre nincs jele annak, hogy ezt megtennék.

A Roszatom terveit vizsgáló magyar hatóságnak kell eldöntenie, lehet-e olyan törésvonal fölé biztonságosan építkezni, amelynek vonalában földrengések alakulhatnak ki.

Orosz támadók törték fel a magyar külügy számítógépes hálózatát, belső levelezését, sőt még az államtitkokat továbbító védett hálózatot is. A kormány által titkolt, egy évtizede visszatérő támadásokat nem sikerül kivédeni. Belső dokumentumok és háttérbeszélgetések segítségével mutatja be a Direkt36 az orosz kiberkémkedést.