Értékes régészeti leleteket rejtett a föld egy, a kormánynak fontos építkezésen. Markolókkal intézték el őket

Van egy jó sztorid? Írj nekünk!
Partnerünk a

A főváros történetének kétezer éves emlékei kerültek elő nemrég a Margit híd budai hídfőjénél. Római kori falmaradványokat, egy középkori kutat és Hunyadi Mátyás korából származó pénzérméket találtak az épp felújítás alatt álló Budai Irgalmasrendi Kórház udvarán.

A feltárás eredményeiről nemcsak a régészek, hanem a beruházást végző Grabarics Kft. is büszkén számolt be idén év elején. „Örülünk, hogy az építkezés miatt olyan tárgyak és tudás is felszínre kerülhetett, amire talán soha nem került volna sor, ha a kórház udvara megmarad a régi állapotában” – írta a cég egy közleményben.

Arról azonban nem számoltak be, hogy két évvel korábban egy hasonlóan értékes lelőhely pusztult el az építkezés során, a kórház udvarától pár tíz méterrel délre eső területen.

Itt, a Frankel Leó utca és a Vidra utca sarkánál a kórházfelújítás részeként egy új szárnyat húztak fel háromszintes mélygarázzsal, amelyhez egy több mint 15 méter mély gödröt kellett kiásni. Ezt megelőzően az építkezés teljes területén régészeti feltárást kellett volna végezni, azonban erre végül nem volt lehetőség: mire a régészek dolgozni kezdtek volna 2018 tavaszán, „a terület egy részét kimarkolták” – mondta dr. Láng Orsolya, a Budapesti Történeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettese. Így elveszett egy több száz négyzetméteres terület, amely „régészetileg szerves folytatása” lehetett volna a kórház udvarán nemrég feltárt leletanyagnak.

A beruházás mélyépítési munkáit a Bauer Magyarország Kft. végezte – az a cég, amely nemrég a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó földmunkákra is megbízást kapott. Kérdésünkre azonban azt írta a Bauer, hogy a kórházi beruházás során a cégüknek „a régészeti anyagok feltárásának és megőrzésének biztosításával kapcsolatban nem állt fent kötelezettsége”, ezek a beruházót terhelték.

Arra a kérdésünkre sem az Irgalmasrend, sem az illetékes kormányhivatal, sem a fővállalkozó Grabarics Kft. nem válaszolt, hogy ki a felelős az építkezés során okozott kárért.

Nem csak pár kődarab, hanem kiemelten védett régészeti lelőhely

A Budai Irgalmasrendi Kórháznak otthont adó városrész, Felhévíz a római- és középkorban is a központhoz közeli, sűrűn beépített terület volt. Innen „mindig gazdagnak számító leletanyag kerül elő” a Budapesti Történeti Múzeum szakértői szerint, akik többek közt ezért tartják „nagyon sajnálatosnak”, hogy a feltárás csak részben valósulhatott meg a kórház környezetében.

Az ilyen leletek védelme nemcsak a régészek és történészek számára fontos – nemzetközi egyezmények és a hatályos magyar jogszabályok is erre köteleznek mindenkit. „Kulturális örökségünk hazánk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrása”, és az ilyen értékeket érintő „bármilyen mértékű károkozás (…) pótolhatatlan és jóvátehetetlen veszteséget okoz” – írja a kulturális örökség védelméről szóló, 2001-ben elfogadott törvény és annak indoklása.

A Főváros Kormányhivatala által a kórház felújítására és bővítésére kiadott építési engedély is hangsúlyozta, hogy a beruházás kiemelten védett régészeti lelőhelyen zajlik. Megszabták, hogy a földmunkákkal érintett terület teljes felületén régészeti feltárást kell végezni a beruházás megkezdése előtt, a talált régészeti emlékeket pedig a helyszínen kell megtartani és konzerválni, lehetőség szerint be is mutatni.

A kórház új épületszárnyának építésekor azonban a munkagépek megelőzték a régészeket: a körülbelül 3000 négyzetméteres építési terület nagy részét kimarkolták még azelőtt, hogy ott feltárást végezhettek volna. Miután ezt a régészek észrevették, egy kisebb (500-600 négyzetméteres) területen tudtak csak munkához fogni 2018 áprilisában. Két hónap alatt itt előkerült egy vastag középkori rétegsor, egy középkori kemence (benne 14. századi leletekkel), egy római gödör és őskori leletek is, mondta dr. Láng Orsolya.

A régészek júniusban tervezték folytatni a feltárást a munkaterület rámpája alatt, egy addig érintetlen, körülbelül 200 négyzetméteres részen. Azonban ez sem sikerült: mire a régészek visszatértek volna, a munkagépek ezt a területet is kimarkolták.

(A videón 2:50-től látszik, ahogy kimarkolják a régészek által már feltárt területet. Később eltűnt a rámpa alatti, feltáratlan rész is.)

Két, a beruházást ismerő forrás szerint a kórháztömb déli részén történt szabálytalanságok miatt örökségvédelmi bírságot is kirótt a kormányhivatal. A hivatal azonban azt nem árulta el, hogy mekkora mértékű bírságot és kire szabtak ki, és azt sem, hogy a megítélésük szerint milyen mértékű örökségvédelmi károkozás történt.

Kórházi mélyépítéstől a paksi földmunkákig

A Budai Irgalmasrendi Kórház felújítását még 2016-ban nyilvánította a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá. Rövidesen – a környéken lakókkal való egyeztetés nélkül – meg is kezdték az építkezést, amely azóta két ütemben zajlik.

A projekt első részeként az Irgalmasrend saját forrásból építette fel a Vidra utca melletti új épületszárnyat, amely idén tavasszal készült el. A projekt második ütemében a már meglévő épületek műemléki felújítását végzik el, és felhúznak egy központi épületet is a kórház udvarán. A projekt második ütemét nagyrészt állami pénzből finanszírozzák, az eredetileg tervezettnél több mint 6 milliárd forinttal drágábban, 17,7 milliárd forintból.

Mind az első, mind a második ütem munkálatait a Grabarics Kft. végzi. Az 1993-ban alapított építőipari cég fokozatosan növekvő árbevételéhez az elmúlt években több állami megrendelés is hozzájárult: a Grabarics épít Gödöllőn uszodát, Dunaújvárosban kézilabdacsarnokot, Tokajban és a Balatonon pedig szállodákat.

A kórházfelújítás során a Grabarics egyik alvállalkozója a német tulajdonú Bauer Magyarország Kft. volt, amely a Vidra utca melletti építkezés mélyépítési feladatait látta el. A Bauer a kilencvenes évek óta végez mélyépítési munkákat Magyarországon, a megrendelői között olyan rendszeres közbeszerzési nyertesek szerepelnek, mint a Strabag, a Market Zrt., és a Mészáros és Mészáros Kft.

A Bauer 2018-ban több mint 6 milliárd forintos árbevételt ért el, idén pedig ennél jóval nagyobb volumenű megrendeléseket is nyert: ahogy nemrég beszámoltunk róla, a Bauer fogja végezni a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó földmunkákat, összesen 75 milliárd forint értékben.

A cégadatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk.

Partnerünk a

Itt szólhatsz hozzá a cikkhez