„Hiába próbálták blokkolni” – Így kezelték Orbánék a színfalak mögött a kegyelmi botrányt

Február 8-ra hiába volt hangos az egész ország a kegyelmi botránytól, Varga Judit aznap még teljesen nyugodtnak tűnt. A norvég nagykövetségen európai országok nagyköveteivel találkozott egy közel kétórás munkaebéden, amelynek hivatalos témája a közelgő EP-választások voltak.

A korábbi tervek szerint az egykori igazságügyi miniszter vezette volna a Fidesz választási listáját, és arról beszélt a diplomatáknak, hogy szerinte mi várható majd a kampány során. Az egyik résztvevő szerint Varga „kedélyesnek, magabiztosnak” tűnt, és egyáltalán nem adta jelét annak, hogy attól tartana, a kegyelmi ügy kettétörheti a karrierjét.

Amikor a nagyköveti találkozón szóba került a téma, Varga a saját szerepéről higgadtan annyit mondott, igazságügyi miniszterként nem volt más választása, mint hogy aláírja a Novák Katalin által már elfogadott kegyelmi kérvényt. „Ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzem a köztársasági elnök kegyelmi döntését?” – mondta Varga az egyik résztvevő szerint.

Alig több mint 48 órával később azonban Varga is beadta a lemondását, és bejelentette a teljes visszavonulását a közéletből. Az ő esetében beállt fordulatok is mutatták tehát, hogy mennyire nagy gyorsasággal zajlottak az események a Fideszben és a kormányon belül a kegyelmi ügy kezelése során.

A Direkt36 az elmúlt egy hétben több olyan szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező forrással beszélt, akiknek rálátása volt a történtekre. A források – akik a téma érzékenysége miatt névtelenséget kértek – elmondása alapján rekonstruáljuk azt, miként kezelte a kormány és személyesen Orbán Viktor az elmúlt tizennégy év fideszes kormányzásának talán legnagyobb belpolitikai botrányát.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

A miniszterelnök stábjánál rákérdeztünk a cikkben szereplő részletekre, de nem érkezett tőlük reakció.

„Felkészületlenek voltak”

Február 2-án pénteken 10:28-kor tette közzé a 444 azt a cikket, amelyben beszámolt arról, hogy Novák Katalin köztársasági elnök még áprilisban kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon korábbi igazgató-helyettesének, akit azért ítéltek el jogerősen, mert segítséget nyújtott az intézmény vezetője által elkövetett pedofil bűncselekmények eltussolásához.

Ahogy a hír elkezdett terjedni a kormánytól független médiában, hamar felfigyeltek rá a Karmelitában, Orbán Viktor miniszterelnök hivatalában, ahol a kormányzati kommunikációs és propagandagépezetet irányító Rogán Antal is dolgozik.

A történteket ismerő kormányközeli források egybehangzóan állították, hogy tudomásuk szerint Orbánt és környezetét váratlanul érte az ügy. „Teljesen meglepte a kormányt, felkészületlenek voltak. Sem az elnöktől, sem Varga Judittól nem jelezte Orbánéknak senki magát a kegyelmi ügyet, amikor a döntés [még tavaly áprilisban] megszületett” – fogalmazott egy forrás, aki az elmúlt hetekben több magas rangú kormányzati tisztviselővel is beszélt.

Hasonló információi voltak egy másik forrásnak, aki több emberrel is beszélt az utóbbi napokban Orbán környezetéből. „Eleve a reakció, a zavarodottság az elején is ezt bizonyítja, hogy nem volt róla tudomás legfelső szinten” – magyarázta a forrás.

Kezdetben tényleg úgy tűnt, hogy a Rogán által irányított profi és határozott gépezet nem tudja, mit kezdjen az üggyel.

A Karmelita közvetlen szomszédságában lévő államfői hivatal, a Sándor-palota néhány órával a cikk megjelenése után, péntek délután kiadott egy közleményt, amelyben megpróbálták azzal elhárítani az ügyet, hogy a kegyelmet kapott férfit, K. Endrét konkrétan nem pedofília miatt ítélték el, de nem adtak magyarázatot arra, hogy Novák miért hozta meg ezt a döntést.

Még aznap este beindult a kormányzati propagandagépezet is. A Magyar Nemzet oldalán megjelent egy szerző nélküli cikk, amelyben többek között azzal próbálták ártalmatlanítani az ügyet, hogy azt bizonygatták, K. Endre mennyire jó ember. „Az elítélt 2021 óta töltötte büntetését, összesen egy év öt hónapot töltött büntetés-végrehajtási intézetben. Lapunk információi szerint ezalatt az idő alatt magatartásában nem volt kivetnivaló” – írták a propagandagépezethez tartozó újságban.

„A jobboldalra is leszivárgott a történet”

Miközben a nyilvánosság előtt a kormány igyekezett úgy tenni, mintha ez egy jelentéktelen történet lenne, a színfalak mögött tisztában voltak a súlyával.

„Péntek óta ott volt a radaron ez az ügy a Karmelitában is” – mondta egy kormányközeli forrás, aki szerint ennek része volt az is, hogy azonnal magyarázatot kértek a Sándor-palotától. Az államfő hivatala elmondta, hogy – amint azt múlt héten a Direkt36 és a Telex már feltárta – a korábban miniszterként is szolgáló református püspök, a Novákkal régóta szoros viszonyban álló Balog Zoltán volt az, aki lobbizott a kegyelem megadása érdekében.

Balog régóta meghatározó figurának számít fideszes körökben, Orbán Viktorhoz fűződő személyes bizalmi kapcsolata pedig még a 90-es évekre nyúlik vissza. 2007-ben Balog egyenesen úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy Orbánhoz „baráti hűség” köti.

Hiába hivatkozott Novák hivatala egy ilyen régi bizalmi emberre, ez kevés volt a miniszterelnöknek és stábjának. „Orbán a Balogra való hivatkozást nem fogadta el” – mondta egy kormányközeli forrás, aki szerint a miniszterelnök úgy állt hozzá, hogy „Novák a köztársasági elnök, ő dönt, az ő felelőssége”.

Az első napokban azonban még a kormányon belül bíztak abban, hogy megúszhatják komolyabb következmények nélkül az ügyet. „Úgy gondolták a kormányzati kommunikációs központban, hogy el fog csitulni az ügy, és nem fog robbanni” – mondta egy forrás arról, hogyan telt a nagyjából hétfőig tartó időszak.

Ez után azonban éles fordulat következett be a Karmelita hozzáállásában.

A kormány régóta hatalmas erőforrásokat fordít arra, hogy a legapróbb kérdésekről is közvélemény-kutatásokat készíttet, és ennek alapján hozza meg a politikai döntéseit. Készültek felmérések a kegyelmi ügyről is, és amikor keddre és szerdára befutottak ennek az eredményei, akkor egyértelművé vált a miniszterelnöki stáb számára, hogy rosszul kalkuláltak, ha azt hitték, hogy komolyabb károk nélkül átvészelhetik ezt az ügyet.

„Két dolog derült ki. Az egyik, hogy a jobboldalra is leszivárgott a történet, hiába próbálták blokkolni. A másik, hogy nagyon komoly felzúdulást okozott a saját táboron belül is ez a kegyelmi ügy” – fogalmazott egy, a kutatások részleteit ismerő forrás. A kegyelmi ügy azért is érintette különösen érzékenyen a Fideszt, mert a gyermekvédelem kérdését már egy jó ideje a politikájuk középpontjába helyezték. Korábban egy gyermekvédelminek nevezett törvényt is elfogadtak, amelyben a pedofíliát összemosták a homoszexualitással. A témában pedig még népszavazást is tartottak.

A felmérések után egyértelmű volt a miniszterelnöki stáb számára, hogy lépniük kell, és az ügy kezelésében közvetlenül részt vett maga Orbán is.

A miniszterelnök február 8-án csütörtök délután jelentkezett egy Facebook-videóval, amelyben bejelentette, hogy egy olyan alkotmánymódosítást kezdeményezett, amely lehetetlenné teszi, hogy a kiskorú gyermekek elleni bűncselekmények elkövetői kegyelmet kaphassanak.

Egy kormányközeli forrás szerint a Novák számára kellemetlen, a köztársasági elnök jogkörét korlátozó bejelentés célja az volt, hogy Orbán eltolja magától az egyre kellemetlenebb ügyet. A miniszterelnök – akit a forrás szerint feldühített az, hogy az államfő ilyen helyzetbe hozta – azt üzente a videóval, hogy ő személyesen nem fog belekeveredni a botrányba, „nem fogja megmenteni Novákot”.

Ekkor már kormányzati szinten világossá vált, hogy valamilyen drasztikus lépést kell tenniük az ügy lezárása érdekében. Egy kormányközeli forrás szerint Orbánra jellemző, hogy ilyen válsághelyzetekben „vérprofi, és azonnal lép”, ezért már csütörtökön felmerült, hogy Nováknak és esetleg Vargának is mennie kell.

Végleges döntést a Fidesz-vezetés pénteki informális ülése hozott, ahol a miniszterelnök a szűkebb bizalmi körével beszélte át az ügyet. „Ez pecsételte meg a dolgot, itt dőltek el a lemondások” – mondta az ügyre rálátó egyik forrás, aki szerint a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a botrányért nemcsak Nováknak, de Vargának is viselnie kell a felelősséget.

Varga ugyan igazságügyi miniszterként először nem támogatta a kegyelmi kérvényt, de miután Novák ragaszkodott hozzá, aláírta azt. „Vargának azért kellett mennie, mert azt gondolták, hogy nem lehet félmunkát végezni” – mondta egy másik forrás arról, hogy Orbánék miként gondolkodtak az ügy lezárásáról. El akarták kerülni azt a helyzetet, hogy Novák lemondása után Vargára irányuljon a figyelem, mint aki a kérvényt ellenjegyezte. „Orbán azonban végleges megoldást akart” – fogalmazott az egyik kormányközeli forrás, aki szerint az volt a cél, hogy „véglegesen leválasszák ezt az ügyet a kormányról”.

Az ehhez hasonló súlyos ügyek feltárásához szükségünk van rád is! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!

Novák és Varga a pénteki fideszes vezetői tanácskozást követő napon, szombaton jelentette be a lemondását.

„Nem angolul makog”

Orbán annak ellenére döntött ilyen gyorsan a két politikus távozásáról, hogy ezzel két kulcsemberét veszítette el.

Novákra és Vargára ugyanis egyaránt számított abban, hogy segítenek neki az egyre ambiciózusabb külpolitikai törekvéseiben. Kormányközeli források szerint Orbán épp azért választotta őket ezekre a pozíciókra – Novákot államfőnek, Vargát pedig arra, hogy az EP-választás után a brüsszeli fideszeseket vezesse –, mert a nemzetközi szövetségi kapcsolatainak építésében nagy szerepet szánt nekik.

„Itt volt két nő, akik jól néznek ki, nyelveket beszélnek, jól érvelnek” – magyarázta egy forrás, aki korábban a franciául és angolul felsőfokon beszélő Novák mellett dolgozott. „A Fideszben korábban nem voltak ilyen emberek. Az, hogy valaki tőlünk megszólal franciául Brüsszelben, és nem angolul makog, az egy komoly dolog” – tette hozzá a forrás.

Orbán számára most így megakadt az a folyamat, amelynek során tudatosan úgy építette a külpolitikai csapatát, hogy az – egy kormányközeli forrás megfogalmazása szerint – „többszólamú” legyen.

Miközben ő a hatalmi építkezésekre koncentrál, és találkozik mondjuk Donald Trumppal vagy beszédet mond az amerikai konzervatívok konferenciáján, addig a technikai jellegű ügyek intézésébe bevon más embereket.

Ezt tette például Vargával már igazságügyi miniszterként is, amikor rábízta az európai uniós intézményekkel való konfliktusos tárgyalások egy részének intézését. Novák köztársasági elnökként szintén sokat járt külföldre tárgyalni, és bár ugyanazt képviselte, mint Orbán, de stílusban másképp. „Novák Orbán mellé fellép, de a miniszterelnököt nem veszélyezteti, mert a döntéseket továbbra is ő hozza” – magyarázta a forrás.

Egy másik kormányközeli forrás szerint ezért most „óriási a gyász”, és sokan nem értik, Novák hogyan követhetett el ekkora hibát. „Nem értik, hogy miért nem volt éber. Ő tudta, hogy mit ír alá, tudta, hogy milyen aggályai vannak Vargának és a kegyelmi ügyekkel foglalkozó jogászoknak” – mondta a forrás.

Míg Novákkal szemben leginkább csak értetlenség van, a kegyelmi kérvény ügyében fontos szerepet játszó Balogot többen is sokkal indulatosabban ítélik meg. „Most nagyon haragszanak Balogra” – mondta egy forrás, hozzátéve, hogy „elemi düh van a püspökkel szemben”.

Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.

Borítókép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex

  • Szabó András

    András nyolc évig dolgozott újságíróként az Origónál, és több évet eltöltött az Indexnél és a vs.hu-nál is. A Direkt36-nál az orosz-magyar kapcsolatokkal, a Fidesz-közeli üzleti körök tevékenységével, és az Orbán-kormány döntéshozatalának folyamataival foglalkozik. 2011-ben Gőbölyös Soma-díjat, 2010-ben pedig Minőségi újságírásért díjat nyert, mindkettőt azért a cikksorozatáért, amely a Gyurcsány-kormány egyik korrupciógyanús ingatlaneladását mutatta be.

  • Pethő András

    András a Direkt36 egyik alapítója, szerkesztője és ügyvezető igazgatója. Korábban az Origo vezető szerkesztője volt, mielőtt a portál része lett a kormány propagandagépezetének. András dolgozott a BBC World Service-nél Londonban és a Washington Post tényfeltáró rovatánál is. Részt vett számos nagy nemzetközi nyomozó projektben, köztük a Panama-iratok feldolgozásában. Kétszer is elnyerte a legjobbnak ítélt tényfeltáró cikkek szerzőinek járó Soma-díjat. Többször tanult ösztöndíjjal az Egyesült Államokban: 2008-ban a World Press Institute programjában, 2012-13-ban Humphrey-ösztöndíjasként a Marylandi Egyetemen, 2019-20-ban pedig Nieman-ösztöndíjasként a Harvard Egyetemen. András több magyar egyetemen is tanított újságíró kurzusokat.

  • Panyi Szabolcs

    Az ELTE magyar nyelv és irodalom szakán diplomázott. 2013 és 2018 között az Index.hu politika rovatának volt szerkesztője és újságírója. 2017-18-ban Fulbright-ösztöndíjjal az Arizona State University-n tanult oknyomozó újságírást. 2018 őszén csatlakozott a Direkt36-hoz, ahol főként nemzetbiztonsági és külpolitikai vonatkozású történeteken dolgozik. Mellette a varsói központú VSquare.org visegrádi régiós tényfeltáró újságírói platform egyik alapítója, 2023-tól a közép-európai oknyomozások vezetője. Négyszer nyert Minőségi újságírásért díjat és szintén négyszer Transparency-Soma-díjat, 2018-ban és 2021-ben pedig az Európai Sajtó Díj döntőse volt.