Így bukkantam rá az MSZP-s politikusra, aki kormányközeli figurákkal üzletel

Júliusban jelent meg a cikkünk Czeglédy Gergő budapesti szocialista politikusról, amely ezt mutatta be, hogy Czeglédy cégcsoportja és kormánykötődésű partnerei több milliárd forint értékben kaptak állami megbízásokat az elmúlt években. Czeglédy közeli viszonyt ápol az MSZP egyik legfontosabb politikusával, Molnár Zsolttal, akit az ellenzéki oldalon több kritika is ért azért, mert jó kapcsolatokat épített ki a Fidesz egyes képviselőivel. A sztori megírásának kulisszatitkai Szabó Andrástól:

Az elmúlt egy évben az orosz-magyar kapcsolatok hátterének kutatása mellett az is foglalkoztatott, hogy vajon mik igazak azokból a híresztelésekből, hogy az ellenzék részben vagy egészben a Fidesz befolyása alatt áll. Erről a témáról több cikk is megjelent az elmúlt években. Ezek azonban ritkán tartalmaztak konkrétumokat, inkább általánosságban foglalkoztak a táborokon átnyúló lehetséges üzleti kapcsolatokkal.

Az ellenzék csúfos bukását hozó parlamenti választás után beszéltünk arról a szerkesztőségben, hogy érdemes lenne közelebbről is megnézni ezt a témát. A munkát ebben az esetben is potenciális források felkutatásával kezdtem. Viszonylag könnyen találtam olyan ellenzéki politikusokat, akik lelkesen beszéltek arról, hogy a párton belüli riválisaiknak milyen korrupciós ügyeik lehetnek. De csak nevük elhallgatását kérve és bizonyítékok bemutatása nélkül beszéltek állítólagos titkos pénzalapról, zacskóban kapott pénzekről, nyugat-európai villákról. Amikor rákérdeztem a konkrétumokra, rendszerint széttárták a karjukat és azt mondták, hogy a részleteket nem ismerik, az üzleti ügyekhez nem értenek.

Már közel egy tucat emberrel beszéltem és még mindig úgy éreztem, hogy érdekes pletykákon kívül semmilyen kézzelfogható bizonyíték nincs a kezemben. Néhány beszélgetésen azonban előkerült Czeglédy Gergő neve, amire felkaptam a fejemet.  Róla már korábban is hallottam, és már ez alapján is izgalmas figurának tűnt. A beszélgetőpartnerek ezúttal azt emelték ki, hogy a viszonylag ismeretlen óbudai szocialista cégei elég jól szerepelnek állami tendereken, és arra is felhívták a figyelmemet, hogy a politikus közeli viszonyt ápol Molnár Zsolttal, az MSZP egyik legfontosabb vezetőjével.

[youtube id=”wrmHMpivJ2Y”]

Ez a szál azért is érdekesnek tűnt, mert Molnárról régóta lehetett tudni, hogy néhány fideszes politikussal kifejezetten jó kapcsolatot ápol. Botka László, a párt korábbi kormányfő-jelötje pedig nyilvánosan is árulással vádolta meg. Ráadásul Molnár tevékenységével már korábban is foglalkoztam, a 2014-es választási kampány során sikerült olyan dokumentumokat találnom, amelyekből kiderült, hogy a politikus még az MSZP-s karrierje előtt, a 2002-es önkormányzati választásokon a Fideszt segítette.

Ezután már jobban tudtam fókuszálni arra, hogy pontosan mi is érdekel. Megpróbáltam feltérképzeni Czeglédy és Molnár közös múltját, politikai kapcsolatrendszereit. Ami számomra meglepő volt, hogy fideszes források is különösebb faggatózás nélkül beszéltek arról, hogy szerintük is vannak olyan ellenzéki politikusok, akik a jelenlegi rendszer haszonélvezői. Nem a Fidesz ügynökeiként írták le őket, hanem azt emelték ki, hogy ezek az ellenzéki figurák a politikai csatározások közepette is szeretnének jól élni.

Ezzel párhuzamosan egy adatbázisba összegyűjtöttem, hogy Czeglédy tanácsadással foglalkozó cégei milyen önkormányzati és állami tendereken indultak, és miket nyertek meg. A meglehetősen sziszifuszi munka közben feltűnt, hogy Czeglédy több esetben nem egyedül, hanem más cégekkel összefogva indult a pályázatokon. A politikus üzleti partnerei között volt Várnai Tamás, a Fidesz-közeli gazdasági kör egyik legrégebb tagja és Boros Attila, a letelepedésikötvény-program egyik meghatározó szereplője is. Czeglédy vállalkozása egy közpénzből megvalósuló beruházás során pedig Mészáros Lőrinc cégével is együtt dolgozott.

Miután számszerűsítettem az adatokat és elkészültem a cikk első vázlatával, megkerestem az érintetteket. Molnár közvetlenül, rutinosan reagált, a kérdéseimre érdemben és tömören válaszolt. Elismerte, hogy jóban van Czeglédyvel, de azt állította, hogy az üzleti ügyeiről nem tud semmit.

Czeglédy viszont egy elképesztően hosszú levélben reagált. A káromkodásokkal teli, felháborodott válaszában azt részletezte, hogy mennyire küzdelmesen nyerte meg a tendereket, hányszor volt kénytelen bírósághoz fordulni, a pártkötődéséből pedig mindig csak problémája volt.

Mivel a levél több új kérdést is kinyitott, ezért azokra visszakérdeztem, amiből egy napokon át tartó végtelen levelezés kerekedett. Voltak alkalmak, amikor 80-100 linket küldözgettünk egymásnak, ezek olyan közbeszerzéseket tartalmaztak, amelyekben Czeglédy cégei érintettek voltak. A politikus vitatta, hogy a cégcsoportja egyedül és más cégekkel konzorciumban akkora összegű megrendelésekhez jutott volna, mint amit a számításaim mutattak. Olyan érveket is felvetett, amelyek miatt további közbeszerzési dokumentumokat is áttanulmányoztam.

A cikk megjelenését megelőző napok így elég zsúfoltak voltak. Többször is átnéztem Czeglédy cégeinek sikeres pályázatait. A politikustól kapott információk alapján bizonyos adatokat pedig újra összeadtam. Ebben a folyamatban nagy segítségemre volt Pethő András kollégám, aki nemcsak szerkesztőként vette ki részét a munkából, hanem a közbeszerzések értelmezésében, az ellentmondások feloldásában is sokat segített. Végtelenül boldog voltam, amikor végre minden kérdést sikerült tisztáznunk, és másnap megjelent a cikk.

Néhány nap múlva pedig Czeglédyvel is sikerült beszélnem, korábban ugyanis csak írásban kommunikáltunk egymással. Reggel éppen indultam volna el otthonról, amikor megcsörrent a telefonom. A politikus hosszasan beszélt arról, hogy mekkora károkat okoztam neki, nehezményezte, hogy miért rúgok bele az amúgy is rossz állapotban lévő ellenzékbe, a cikk állításait viszont érdemben nem vitatta.

  • Szabó András

    András nyolc évig dolgozott újságíróként az Origónál, és több évet eltöltött az Indexnél és a vs.hu-nál is. A Direkt36-nál az orosz-magyar kapcsolatokkal, a Fidesz-közeli üzleti körök tevékenységével, és az Orbán-kormány döntéshozatalának folyamataival foglalkozik. 2011-ben Gőbölyös Soma-díjat, 2010-ben pedig Minőségi újságírásért díjat nyert, mindkettőt azért a cikksorozatáért, amely a Gyurcsány-kormány egyik korrupciógyanús ingatlaneladását mutatta be.