Balog Zoltánnak csak az árnyéka látszott az apró ausztriai ortodox kőkolostor boltíve alatt.

Az egykori miniszterből lett református püspök február 8-án az erről készített fotóját megosztva tudatta követőivel a közösségi médiában, hogy „néhány hétre imádkozni, gondolkodni, olvasni és írni” vonul vissza „Isten csendjében”.

Bár akkor úgy tűnhetett, hogy Balog így próbál elmenekülni az addigra már országos botránnyá duzzadt kegyelmi ügy elől, valójában régóta tervezte ezt az ausztriai elvonulást. Már hónapokkal korábban nemet mondott minden olyan megkeresésre, amely februárra szólt, erre az időszakra időzített ugyanis egy többhetes elvonulást a Soprontól néhány kilométerre fekvő Mosonszentandrás egy csendes utcájában lévő kolostorban.

Az elmélkedésre azonban nem sok ideje maradt. Novák Katalin lemondása után hamar kiderült és elterjedt – elsőként épp a Direkt36 és a Telex közös cikke nyomán –, hogy Balognak meghatározó szerepe volt az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb politikai botrányához vezető kegyelmi döntésben. Ő volt ugyanis az, aki lobbizott Nováknál – korábbi beosztottjánál és régi mentoráltjánál –, hogy adjon kegyelmet a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, akit a bíróság jogerősen bűnösnek talált pedofil bűncselekmények eltussolásában.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Balog azóta azért küzd, hogy megtarthassa pozícióit a református egyházban, amelyet az elmúlt néhány évben az uralma alá hajtott. Bár az egyik fontos pozíciójáról már lemondott, hivatalosan még onnan sem távozott, és püspökként továbbra is ő vezeti az egyik egyházkerületet.

A Direkt36 az elmúlt hetekben közel húsz olyan forrással beszélt, akinek rálátása volt arra, miként küzd Balog azért, hogy az egyházon belüli befolyását legalább részben megtarthassa. A reformátusok között előbb felzúdulást okozott az, ahogy Balog kezelte az ügyet, és többen visszásnak tartották azt, hogy a püspök az egyházat maga elé tolva igyekezett megvédeni magát. Azóta azonban változott a helyzet, és ma már Balog egyre szélesebb körű támogatást élvez. Ennek az egyik oka, hogy a külső nyomás hatására összezárt az egyházi vezetés, és közben megszűntek a nyílt támadások a kormányzati körök részéről is. Balog zárt körben arról beszélt, Orbán Viktor miniszterelnök rábízta, hogyan dönt a jövőjéről.

Balogot részletes kérdéssorral kerestük meg, de ő érdemben nem reagált ezekre. A református egyház kommunikációs osztálya a Balog által is aláírt és március 6-án kiadott, a Zsinat Elnöksége által jegyzett böjti körlevél szövegét elküldve annyit válaszolt, „a református egyházban testületek döntenek az egyház álláspontjáról”.

A máglya

Balog február 12-én, két nappal Novák lemondása után szakította meg ausztriai elvonulását, és elindult haza, hogy megvédje magát az egyháza előtt. Ennek részeként küldött egy levelet lelkipásztoroknak és presbitereknek.

A Telex által megszerzett levélben Balog azt hangsúlyozta, hogy Novák Katalin tanácsadójaként nem az egyházat képviselte. A bicskei gyermekotthonban pedofil bűncselekményeket elkövető Vásárhelyi Jánost név szerint nem említette, de emlékeztetett arra, hogy miniszterként ő függesztette fel igazgatói állásából, „amikor gyanú merült fel ellene”.

„Az igazgatóhelyettes, K. Endre érdekében (akit nem pedofilként ítéltek el) fordultak a köztársasági elnökhöz kegyelmi kérvénnyel. A kérvényt nem én nyújtottam be, és nem én terjesztettem fel” – fogalmazott Balog, aki levele zárásaként a lelkipásztori összetartozásra emlékeztetett, amelyet szerinte legutóbb a pár héttel korábbi, Groupama Arénában szervezett találkozójukon élhettek át.

Balog Zoltán 2023. október 18-án Fotó: Balog Zoltán / Facebook

Balog hazaérkezésének másnapjára, február 13-ára összehívta az úgynevezett esperes-gondnoki értekezletet. Ezen a 27 magyarországi egyházmegye esperesei és főgondnokai vesznek részt. Az egyház ügyeit ismerő egyik forrás „informális, mégis befolyásos” fórumként jellemezte az értekezletet, amelyen a négy püspök is részt vesz az egyházkerületekből.

A résztvevőket Balog a találkozó előtt a közvetlen csapatán keresztül kereste meg. Az espereseket és a gondnokokat egy református forrás szerint telefonon arra készítették, „senkinek nem áll érdekében, hogy drasztikus dolgok történjenek”, utalva ezzel arra, hogy a zsinati elnök és püspök Balog lemondásra felszólítását el kell kerülni.

Az értekezlet ennek ellenére az arra rálátó források szerint feszült hangulatban telt. Balog a hatalmas Abonyi utcai épülethez fekete Volvo terepjáróval érkezett, amely a kint várakozó újságírókat elkerülve az egyik belső bejárathoz állt, hogy az autóból kiszállva a püspök egyből eltűnhessen az épületben. A tanácskozás előtt a telefonokat le kellett adni, amit többen nehezményeztek. Volt esperes, aki emiatt be sem ment az ülésre. Olyan is volt, aki nem akart megválni a telefonjától, vele Balog egy munkatársa annyit közölt, legalább tudni fogják, kitől fognak kiszivárogni részletek a sajtóba.

„Brutális hírzárlat volt” – mondta egy, a református vezetés működésére rálátó forrás a Balogék által kialakított körülményekről.

Balog az értekezleten próbálta megértetni a jelenlévőkkel, miért támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét. Az értekezlet részleteit ismerő több forrás szerint Balog azt magyarázta, sok információt kapott arra vonatkozóan, hogy másodfokon állítólag nem volt tisztességes a K. Endre elleni eljárás. A püspök azt is magyarázta, hogy benne felvetődött, esetleg az történt, hogy a bírók társadalmi nyomás alatt voltak, emiatt pedig nem mérlegeltek kellően minden bizonyítékot.

Egy résztvevő szerint elsősorban Fekete Károly, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke kifogásolta Balog magyarázatát, illetve „esperesek is tettek fel kérdéseket”. A forrás szerint Fekete kijelentette, nem tudja elfogadni a zsinati elnök által elmondottakat.

Az értekezleten tartott szimpátiaszavazáson a jelenlévők 86 százaléka kiállt Balog mellett – ezt a zsinati elnök az esemény után közzétett videóüzenetében jelentette be. A vitákról nem tett ebben említést, csak annyit mondott, a püspökök és főgondnokok a közéleti szerepvállalásának átgondolására kérték. Elismételte a levelében írtakat arról, hogy az elnöki tanácsadói tevékenységét nem egyházi szerepkörben végezte, illetve azt mondta, ő döntést nem hozott, bocsánatot pedig nem azért kell kérnie, mert egy kegyelmet kérő ember mellé állt, hanem mert „ez az ügy a református egyháznak kárt okozott”. Majd arról beszélt, egyedül az egyháza dönthet a sorsáról. „…hogy ennek milyen következménye legyen egyházunkban, nem a média, nem az ellenzék, nem a kormány dönt, hanem kizárólag választott egyházi tisztségviselőink. Ezért is köszönöm támogatásukat” – jelentette ki.

Hamar kiderült azonban, hogy ha Balog azt hitte, ezzel megúszta az ügyet, akkor elszámította magát.

„Másnap felrobbant az egyház” – magyarázta egy, a református vezetőket is ismerő egyházi forrás, aki szerint Balog azzal nem számolt, hogy felzúdulás lesz az egyszerű hívek és az alsópapság között. Többen úgy látták a forrás szerint, hogy Balog a nyilatkozatában két súlyos hibát is elkövetett.

„A videóban nem kért bocsánatot a gyerekáldozatoktól. A másik pedig az volt, hogy maga elé tolta az egyházat”

– magyarázta a forrás, aki szerint sokan úgy érezték, hogy Balog hatalomtechnikai manővereket tesz, és az egyházat használja védelemként. A forrás szerint azzal, hogy a nyilatkozatban külön utalt arra, hogy szerinte a kormánynak nincs szerepe ennek az ügynek az egyházi rendezésében, „kábé azt üzente, hogy megvédtem magam, Viktor”.

„Nem találkoztam olyan emberrel a központban, aki ne úgy látta volna, hogy Balog Zoltán átkeni az egyházra az ügyet” – mondta egy másik, az egyházi vezetéshez közel álló forrás.

A tiltakozásokat felerősítette, hogy Fekete Károly az értekezlet másnapján püspöki körlevélben a nyilvánosságban is nekiment Balognak, és lemondásra szólította fel. A Fekete által vezetett Tiszántúli Egyházkerület sajtóosztálya a megkeresésünkre elküldte azt a levelét, amelyben lemondásra szólította fel Balog Zoltánt. A sajtóosztály közölte, a püspök az állásfoglalását fenntartja, „türelemre és mértéktartásra vonatkozó kérését magára is érvényesnek tekinti”.

Balog mellett a püspöktársai közül a Dunántúli Egyházkerületet vezető Steinbach József állt ki, aki a Népszava szerint a zsinati értekezleten azon a véleményen volt, hogy ha Balog Zoltán jó volt akkor, amikor támogatásokat szerzett az egyháznak, legyen jó a mostani nehezebb időkben is. Steinbach később közleményben nem tagadta, de nem is erősítette meg, hogy ezen a véleményen van. „Egyikünknek sincs felhatalmazása arra, hogy a hozzászólásokról tájékoztatást adjunk” – írta az egyház honlapján megjelent közleményében a zsinati értekezletről.

Voltak azonban, akik az egyházon belül kritikusabban látták Balog válságkezelését. Például zavarta őket az, hogy szerintük a püspök politikus módjára viselkedett a helyzetben.

„Nyilatkozatokat adunk ki, ezektől várjuk, hogy fogadják el a narratívájukat. Épp úgy, mint a Fideszben. De mi egyház vagyunk, kérdéseket kellene feltenni” – mondta egy, az egyház vezetéséhez közel álló forrás.

Az egyszerű hívőket sem hagyta hidegen Balog szerepe a kegyelmi ügyben. „Felháborodás és értetlenség volt a gyülekezetben. Vannak hívek, akik a gyermekvédelemben dolgoznak, ők különösen felháborodtak és nem értik, miért nem mond le Balog Zoltán” – magyarázta egy lelkész.

Az egyházon kívülről is érkezett nyomás Balog irányába. A református Orbán Viktor az esperes-gondnoki értekezlet után nem foglalt állást egyértelműen, a fideszes médiában azonban jelentek meg kritikus hangok. Bayer Zsolt, a kormányzati propaganda egyik vezéralakja, a blogján osztotta meg Huth Gergely Pesti Srácok-főszerkesztő Baloggal kritikus cikkét, kommentárként pedig – utalva a szimpátiaszavazás eredményére – azt a kérdést tette fel „az a nagy kérdés, vajon hogyan szavazott a Jóisten…”

Egy, az egyházi vezetésben kapcsolatokkal bíró forrás szerint Bayer megnyilvánulását és más kritikus cikkeket „Balog környezetében is selyemzsinórként értelmezték”.

A püspök ügyével a kormánytól független média is aktívan foglalkozott, az egyház kommunikációja pedig látványosan nem volt felkészülve a felfokozott érdeklődésre. „A kormányban láttam, hogyan nézett ki a hardcore kríziskommunikáció. Ez nem olyan volt” – fogalmazott egy, a folyamatot közelről követő kormányközeli forrás.

A nyomásnak meg is lett az eredménye. Három nappal az esperes-gondnoki tanácskozás után Balog lemondott a zsinati elnökségi posztról, a hazai református egyház legmagasabb pozíciójáról.

Ezt az úgynevezett zsinati értekezleten tette meg, amely egy informális vezetői fóruma az egyháznak (a hivatalos a zsinat, de azt hosszabb folyamat összehívni). A püspök ezen már teljesen máshogy viselkedett a keddi tanácskozáshoz képest. „Balog ott már bocsánatot kért. Ráébredt, hogy nincs tovább, és nem próbálta védeni magát, vagy bizonygatni, hogy helyes döntés volt a kegyelem. Azt persze elmondta, amit később a videóban is, hogy szerinte ártatlan volt K. Endre” – mondta egy, a tanácskozás részleteit ismerő forrás.

„Péntekre elfogyott körülötte a levegő. Elképesztő volt látni, mintha elevenen égett volna el a média máglyáján”

– mondta egy Balogot régóta ismerő egyházi forrás a hirtelen lezajlott fordulatról, utalva arra, hogy az előtte lévő napokban a püspök folyamatos nyomás alatt volt, tele volt vele a sajtó, és bárhova ment, újságírók várták.

Balognak azonban a lemondás után is maradt fontos posztja az egyházon belül: ő vezeti a Dunamelléki Egyházkerületet, a négy hazai református kerület egyikét. Ez után arra koncentrált, hogy itt bebiztosítsa a pozícióját, és ennek érdekében intenzív kampányba kezdett.

Összezárás

Ennek része volt több találkozó, amelyeket Balog a kegyelmi ügy kirobbanása után kezdeményezett a Dunamelléki Egyházkerületben. Egy, a püspök köréhez kapcsolatokkal rendelkező forrás szerint Balog roadshow-ként is emlegette az eseményeket.

Ilyen volt egy március 2-i találkozó is a budapesti Ráday utcai püspöki hivatalban. A pár évvel korábban leégett, majd 2022-ben megújulva átadott épület második emeleti dísztermében gyülekezett két budapesti egyházmegye nagyjából 60 lelkésze. Azért érkeztek, hogy meghallgassák a püspökük válaszait a kegyelmi ügyre adott kérdéseikre.

Szloboda József, a Budapest-Északi Egyházmegye esperese imával és bibliai ige felolvasásával nyitotta meg az eseményt a nagy körben leülő lelkészeknek. Utána Balog vette magához a szót. Előbb a püspökké és zsinati elnökké választása óta szerinte elért eredményekről ejtett szót, majd áttért a jelenlegi helyzetre. Kérdésünkre Szloboda elismerte, hogy részt vett az eseményen, de nem részletezte az ott történteket.

Balog egy résztvevő szerint arról is beszélt, hogy a kormány környékén nem látják szívesen: „Azt mondta, aznapra egy lelkészi beiktatásra meghívta a helyi fideszes országgyűlési képviselőt, de ő ezt visszautasította, arra hivatkozva, hogy »nem lenne jó, ha most a püspökkel mutatkozna«.” A lelkészi beiktatás Szentmártonkátán volt: a választókerület parlamenti képviselője, Czerván György a neki küldött kérdésre nem válaszolt.

A legtöbb lelkész Balogot támogatva szólalt fel, és volt, aki amiatt sajnálkozott, hogy „nem imádkoztak eleget a vezetőikért”, beleértve az egyházi és a politikai vezetőket is.

Néhány lelkész azonban kritikával illette Balogot. Köztük volt Thoma László gazdagréti lelkész, aki február 18-i prédikációjában arról beszélt, „nem lehet a politikát ennyire belekeverni az Isten népe működésébe”, és kijelentette, a püspök „azzal segítene a legtöbbet, ha belátná, mennyit árt, és lemondana vezetői tisztségéről”. Thoma a Ráday utcai találkozón az ott jelenlévő forrás szerint azt mondta, „Isten előtt is vállalja” az akkori mondatait, és hozzátette, hogy véleményével a presbitériuma is egyetértett. Majd arra hivatkozva, hogy órát tart a Károli Gáspár Református Egyetemen, elhagyta a termet. Thoma a neki küldött kérdéseinkre nem kívánt válaszolni.

Balog a politikai kapcsolatokat feszegető kritikákra egyháztörténeti fejtegetésbe kezdett, és emlékeztetett arra, hogy korábban is voltak olyan református vezetők, akiknek volt politikai hátterük. Thomáról pedig megjegyezte, annak ellenére, hogy kritikus vele, támogatta a tanári kinevezését. Egy másik bíráló hozzászólást, amely azt feszegette, hogy nem kért bocsánatot a bicskei áldozatoktól, azzal utasított vissza, hogy a zsinati elnöki posztról való lemondásakor tett nyilatkozatában szót ejtett erről. (Akkor imádságban úgy fogalmazott, „bocsáss meg, ha a gyermekbántalmazás áldozatai azt érezhették, hogy magukra maradnak, nemcsak most, hanem annyiszor az életben. Védd őket akkor is, amikor mi ezt elmulasztjuk!”)

Lemondásáról röviden ejtett szót: szerinte távozása a zsinati elnökségi posztról „kifelé szól”, mert ebben a pozícióban az egyházat a társadalom és a kormány előtt is képviseli, a püspökség viszont „befelé”, mivel ebbe már az egyház belső ügyei, például „a lelkészek pásztorlása” tartozik.

Pár nappal később, március 7-én a Vértesaljai Egyházmegye lelkészeivel és gondnokaival is találkozott a gárdonyi gyülekezeti házban. A találkozó egyik résztvevője szerint ezen Hajdú Szabolcs Koppány, az egyházmegye esperese az egyházi összetartás fontosságát hangsúlyozta.

„Mit érdekel bennünket, mit gondolnak rólunk kívül? Mi tartsunk össze!” – szólította fel a lelkészeket és gondnokokat Hajdú a találkozón részt vevő forrás szerint.

Az esperes a forrás elmondása alapján arról is beszélt, fontos felismerni a barátokat és az ellenségeket, ehhez katonai példaként a brit repülőgépek idegen-barát felismerő rendszerét hozta a második világháborúból. Majd bibliai példaként Júdást említette, aki szerinte „nem külső ellenség volt, mégis ő árulta el Jézust”. Hajdú a megkeresésünkre nem vitatta, hogy ezekről beszélt, de közölte, hogy a találkozó egy magánterületen megtartott, nem sajtónyilvános, hitéleti rendezvény volt.

Az esperes bevezetője után Balog Zoltán vette magához a szót. A püspök egyrészt elismételte azt, amit a korábbi találkozón mondott, de kitért arra is, hogy szerinte miért van olyan nagy nyomás alatt az egyház. Balog a kiszivárgott információk szerint úgy fogalmazott, „ha nem én lennék itt, akkor is támadnák az egyházat”. A mostani helyzetért szerinte azok a felelősek, akik „a vihart okozzák”, utalva ezzel az egyházi szereplőkre, akik a nyilvánosságban fejtették ki a véleményüket az ügyről, illetve a médiára.

Majd az egyik résztvevő elmondása szerint eszmefuttatásba kezdett arról, hogy ha a püspökségről is lemondana, „az LMBTQ képviselői rájönnek, hogy mindig csak meg kell támadni az egyházat, ha változást akarnak elérni”. A forrás szerint Balog hozzátette, hogy ha az egyházkerület vezetéséről is lemondana, azzal csak azt jelezné, hogy „a reformátusok egy gyáva banda, akik nem képesek megvédeni a vezetőiket”.

„Mit csinálunk majd, amikor olyan hatalom jön, amely meleg lelkészeket akar felszenteltetni, vagy meleg párokat akar összeadatni a templomokban?” – tette fel a kérdést a találkozó részleteit ismerő egyik forrás szerint.

Balog külön beszélt Fekete Károlyról, a Tiszántúli Egyházkerület püspökéről, aki az esperes-gondnoki találkozó után lemondásra szólította fel. A találkozó részleteit ismerő források szerint nem elsősorban a lemondásra felszólítást nehezményezte, hanem azt, hogy arról a sajtóból kellett értesülnie.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke 2024. február 11-én. Fotó: Tiszántúli Református Egyházkerület / Facebook

A Ráday utcai és a gárdonyi találkozón külön-külön részt vevő források azt mondták, Balog mindkét alkalommal beszélt K. Endre ügyéről is. Egybehangzóan állították, hogy a püspök azt mondta, személyesen találkozott K. Endrével, ezek után győződött meg arról, hogy a bírósági ítélet ellenére ártatlan. Az ártatlansága mellett továbbra is kitartott, a kegyelmi kérvény támogatásáról pedig Gárdonyban azt mondta, az „nem erkölcsi, hanem politikai hiba volt”. (K. Endre és Balog Zoltán személyes találkozójáról a hvg korábban közölt részleteket.)

Balog arról is beszélt, hogy vannak politikusok, akik a kegyelmi ügy kirobbanása óta nem akarnak vele mutatkozni, ugyanakkor állította, az utóbbi hetekben ötször is beszélt Orbán Viktorral, és arról biztosította a hallgatóságot, hogy a miniszterelnök meghagyja neki, hogy belátása szerint cselekedjen. Balog és Orbán kapcsolata régre nyúlik vissza: a püspök egy 2007-es interjúban egyenesen úgy beszélt az akkori ellenzéki vezetőről, hogy hozzá „baráti hűség köti”. A miniszterelnöknek küldött kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Az igazság pillanata

Úgy tűnik, a kezdeti felzúdulás után sikerrel járt az a terv, hogy Balog elcsendesítse a kritikus hangokat, és felsorakoztassa maga mögött az egyházat. Ennek jele a március 6-án kiadott böjti körlevél, amelyet nyolc egyházi vezető – köztük Balog és az őt pár héttel korábban még lemondásra felszólító Fekete – írt alá.

„Miközben a világ logikája a bűnben tartás, minket a bűn megvallása, a bűnbánat, a bocsánatkérés, a bűnbocsánat és a »mostantól fogva többé ne vétkezz!« (Jn 8,11) lelkülete határoz meg. Mi így zárjuk le magunk között ezt az ügyet, és ebben a szellemben szolgáljuk tovább Istent, egyházunkat és nemzetünket” – írták.

Balog a Dunamelléki Egyházkerületben összehívott találkozókkal igyekszik a nyitottságát bizonyítani a református közösség előtt. „A cél kielégíteni a lelkészek kíváncsiságát, válaszolni a kérdéseikre, személyesen beszélni velük” – mondta a találkozókról az egyházi vezetésben kapcsolatokkal bíró egyik forrás. „Ez nem választási kampány, hanem szeretné látni, mit gondol az alsópapság” – tette hozzá egy, az egyház belügyeire rálátó forrás.

„Az ügy megrendítette a lelkészeket. Mindenki küzd azzal, hogyan interpretálja ezt a gyülekezetének és hogy milyen fényt vet a szolgálatára” – magyarázta a Ráday utcai találkozón részt vevő forrás.

Mind Balog, mind más református vezetők azonban azt akarják elérni, hogy a kegyelmi ügy miatti válságot egymás között rendezzék. Erről tanúskodik a Vértesaljai Egyházmegyében egy lelkészek számára február 20-án kiküldött esperesi levél is. Ebben a Direkt36 birtokába jutott levélben Hajdú Szabolcs Koppány esperes üzent azoknak, akik szerint le kell mondania Balognak. „Ha egyesek azt követelik, hogy mondjon le előbb-utóbb mindenki, akinek köze van a közélethez, politikához egyházi emberként, akármelyik oldalon is van (egyház, politika – lelkész, gyülekezeti tag), azzal a lehető legrosszabbat kívánják egyházunknak, országunknak. Inkább vezessék olyanok az országot, a településeket, egyházunkat, akik nem ismernek se Istent, se embert, csak a saját érdekeiket?”

Majd arra kérte a lelkésztársait: „…az egyházunkat érintő belső ügyeket, nézeteltéréseket mi magunk között beszéljük meg először! […] Kérlek, intsétek azokat, akik viszont nem így járnak el! Nem okozhatunk több kárt magunknak azzal, hogy azonnali ki(fele)írási kényszer vesz erőt rajtunk.” Megkeresésünkre Hajdú nem tagadta, hogy ő írta a Direkt36-hoz eljuttatott levelet, de az erről feltett kérdésekre érdemben nem reagált.

Az utóbbi hetekben egyre többen fogadták el Balog érveit, amelyek szerint nemcsak ő, hanem az egész egyház van támadás alatt.

„A támadások olyan szintet értek el, hogy az egyház elkezdett összezárni. Látják, hogy Balogot a kormányból sem támadják, nincsenek róla szivárogtatások. Csak az ellenzéki sajtó támadja, de az meg be van árazva” – magyarázta az egyház belügyeit ismerő egyik forrás.

A Balog melletti kiállást segíthette az is, hogy az egyházon belül sokan úgy érzik, nélküle veszélybe kerülhetnek az elmúlt években szépen csordogáló állami támogatások. Az utóbbi években számos templom újult meg, akár kisebb falvak templomai is több százmillió forintnyi támogatást kaptak a renoválásra. Emellett intézményekkel és ingatlanokkal is gazdagodott a református egyház: a tűzvész után megújult a Ráday utcai református kollégium és az ezzel egy épületben lévő püspöki palota és a Károli Gáspár Református Egyetem által használt Károlyi-Csekonics-palota, továbbá nemrégiben az egyházhoz került a 320 ágyas Törökbálinti Pulmonológiai Intézet is.

„Ha cinikus akarok lenni, ezért választották meg” – mondta egy egyházi forrás. „Sok ügyben eljárt Balog, mindenkinek elintézett mindent, ez volt a profilja. Általános érzés lett, hogy bármit el lehet intézni, a lelkészek várakoztak a szobája előtt” – magyarázta egy lelkész forrás.

„Sokan tartanak attól, hogy Balog bukásával az egyházat is magával rántaná” – magyarázta egy másik református forrás.

Balog már miniszteri időszakában is sokat tett az egyházon belüli népszerűségéért, az egyházi vezetők pedig nyíltan is beszéltek arról, hogy számos anyagi támogatást köszönhetnek neki. 2018-ban Szabó István, Balog elődje a Dunamelléki Egyházkerület élén és a zsinati elnöki poszton arra kért lelkészeket a püspöki beszámolójában, hogy akár személyesen is köszönjék meg a miniszternek a pluszforrásokat: „…a keresztyén etikának, mi több, a keresztyén hitnek, a keresztyén élet-megszentelésnek van egy apró, ám fontos eleme, éspedig az, hogy ha kapunk valamit, ami nem járt, ami nem járandóság, ami nem volt beleírva a díjlevelünkbe, nem volt betervezve a költségvetésbe, azt illik megköszönni. Mi több, meg kell köszönni! Az a nyugta… Illesse tehát köszönet a leköszönő minisztereket, és közülük Balog Zoltán miniszter urat.”

A püspök maga is úgy gondolja, személye garancia arra, hogy az egyháznak nem lesznek anyagi gondjai. Egy teológiatanároknak tartott találkozón idén januárban a támogatásokat firtató kérdésre azt válaszolta, „ha majd más kormány lesz, eljön az igazság pillanata” – idézte fel a találkozó egyik résztvevője.

1% a Direkt36-nak! Segítenél a Direkt36-nak a hatalom által eltitkolt ügyek feltárásában? Ajánld fel adód 1%-át most! Részletekért kattints ide!

Balog zsinati elnöki lemondásáról formálisan a zsinat áprilisban dönt, ez megerősítheti a döntését, de akár úgy is határozhat, hogy azt nem fogadja el. „Ha azt mondja a nép, hogy kedves püspök úr, maradjon, akkor lehet, hogy ő ezt elfogadja” – magyarázta egy, a református vezetéshez közel álló forrás, aki szerint jelenleg olyan a közhangulat az egyházban, ami kedvez Balog maradásának. Hozzátette azonban, hogy „másfél hónap nagyon hosszú idő, lesz közben a húsvét, lesznek politikai események, napirendre kerülhet a gyermekvédelmi törvény”, és így változhatnak a körülmények.

A cikk elkészítésében közreműködött Pethő András.

Borítókép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex