A Belügyminisztérium szerint nincs nagy baj a kórházi fertőzésekkel. Egy belső dokumentum szerint azonban tudják, hogy súlyos a helyzet

Miután az elmúlt hetekben a Direkt36 egy cikksorozatban és dokumentumfilmben bemutatta a kórházi fertőzések magyarországi helyzetének romlását, a kormányzat részéről sorra jelentek meg az ennek ellentmondó nyilatkozatok. Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium vezető tisztségviselői például olyan kijelentéseket tettek, amelyek szerint Magyarország valójában még jól is teljesít ezen a téren európai viszonylatban.

Valójában azonban a Belügyminisztériumban is tisztában vannak azzal, hogy nagy a baj.

A Direkt36 birtokába került ugyanis egy minisztériumi belső dokumentum, amelyben az áll, hogy

az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések gyakorisága egyre nő és „kedvezőtlen tendenciát jelez”, az egészségügyi ellátórendszerben pedig „humánerőforrás krízis” tapasztalható.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) által összeállított dokumentum egyrészt tartalmaz egy helyzetjelentést, másrészt szerepelnek benne intézkedési javaslatok is a probléma kezelésére. A terveket ismeri és támogatja a dokumentumot augusztus 28-án aláíró Pintér Sándor belügyminiszer is.

A dokumentum készítői elismerik, hogy az egészségügyi vezetés eddig nem vizsgálta, hogy országos szinten az egyes kórházakban miként alakul a fertőzések előfordulása. „Az adatok országos monitorozása nem megoldott. Egy ilyen országos adatbázis objektív képet biztosítana az infekciókontroll intézményi és országos szintjéről” – írták, majd azt is hozzátették, hogy az évenkénti, intézményi szinten történő önértékelés segítségével azonosíthatók lennének a fejlesztést igénylő területek és nyomon követhető lenne a fejlődés.

Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba!

Magyarországon először a Direkt36 készített elemzést arról, hogy országos viszonylatban miként alakul a kórházakban a fertőzések gyakorisága. Kiderült, hogy vannak kórházak, amelyek több fertőzéstípus tekintetében is kifejezetten rosszul állnak a többséghez képest.

Még ha romlik is a statisztika

A kiszivárgott irat a legfontosabb teendők közé sorolja, hogy az egészségügyi vezetők segítsék az infekciókontroll-programot, illetve, hogy a szakemberek gyűjtsék és elemezzék az antibiotikumfogyasztási adatokat. A szerzők kiemelték a mikrobiológiai mintavételek számának növelését is, ezekből derül ki ugyanis, ha valaki kórházi fertőzést kapott el. Ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, az NNGYK is beismerte a Direkt36-nak, hogy tudnak arról, hogy a kórházak kevés mintát vesznek, ami befolyásolja a hivatalosan bejelentett kórházi fertőzések számát.

A dokumentum szerint még akkor is növelni kell a tesztek számát, ha ezzel még riasztóbb kép alakul ki.

„Az ellátottak érdeke a minél nagyobb számú mintavételezés, még abban az esetben is, ha ez nagy számban növeli a fertőzések számát és ezzel rontja a hazai statisztikát” – áll az iratban.

Hangsúlyozzák azt is, hogy fontos lenne továbbá a szakemberhiány feloldása, az infekciókontroll és antibiotikum alkalmazásával kapcsolatos oktatás megerősítése és az elsajátított ismeretek ellenőrzése. Hozzáteszik, hogy a kórházi takarítás minőségének javítása érdekében elengedhetetlen a takarítók betanítása, rendszeres képzése és ellenőrzése.

Olcsó megoldásokat terveznek

A belügyminisztériumi irat feladatokat meghatározó részének a bevezetőjében az áll, hogy egyelőre nem szándékoznak sok pénzt fordítani a problémák megoldására. Elsősorban azokra a rövid távon megvalósítható feladatokra koncentrálnak, amelyek jelentősebb ráfordítás nélkül megvalósíthatók, és amelyek

figyelembe veszik az egészségügyi ellátórendszer jelenlegi adottságait, például a „humánerőforrás krízisét” vagy az egyágyas kórtermek hiánya miatti izolációs problémákat.

Frissítenék például a fertőzések megelőzéséről szóló útmutatásokat. Az NNGYK az RTL Híradónak megerősítette, hogy jelenleg is dolgoznak például „a fertőtlenítés helyes gyakorlatát bemutató módszertani levél aktualizálásán. Több figyelmet fordítanának a betegelégedettség mérésére és a kórházi dolgozók kézhigiénés tevékenységének ellenőrzésére. Az antibiotikumok felelős használatának ellenőrzésére új jelentőrendszert és adatbázist hoznának létre, hogy segítsék a multirezisztens kórokozó típusú kórházi fertőzések visszaszorítását. A megnevezett feladatok az OKFŐ és az NNGYK kalkulációja szerint összesen egyelőre 60 millió forintba kerülnek.

A Direkt36 megkérdezte a Belügyminisztériumtól, hogy terveznek-e hosszabb távú vagy nagyobb költségvetésű programokat is indítani, de nem kaptunk választ.

Az elmúlt hónapban a Semmelweis Projekt keretében cikksorozatban – és egy dokumentumfilmben – tártuk fel a kórházi fertőzések valós helyzetét Magyarországon. Bemutattuk, hogyan próbálják eltitkolni a fertőzéses adatokat a hivatalos szervek, és kiderítettük azt is, hogy a valóságban még annál is több kórházi fertőzés történhet, mint amennyit a kórházak bevallanak. A Semmelweis Projekt második részében nyilvánosságra hoztuk a kórházak rangsorát a kórházi fertőzések előfordulása alapján, és elérhetővé tettük az elemzésünket és az adatokat is, amelyekből dolgoztunk.

Kórházi takarítókkal, ápolókkal, orvosokkal és infektológusokkal folytatott háttérbeszélgetések alapján bemutattuk azt is, hogy milyen kórházi körülmények játszanak szerepet a fertőzések terjedésében. Cikksorozatunk negyedik részében pedig külföldi példákat mutatunk arra, hogy máshol hogyan fogták vissza a kórházi fertőzések terjedését, és hogy mennyire fontos a transzparencia, az adatok gyűjtése és a visszajelzés ahhoz, hogy a kórházak megfékezzék a fertőzések terjedését.

Félrevezető nyilatkozatok

Cikkeink megjelenése után Takács Péter egészségügyért felelős belügyminisztériumi államtitkár számos interjút adott a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban, de nem ismerte el az általunk feltárt probléma súlyosságát. A Hír Tv november 8-i adásában például azt mondta, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) adatai szerint Magyarország jobb az európai uniós átlagnál a kórházi fertőzések kezelésében. Hozzátette, hogy a kórházi fertőzések intézményekre bontott adatai már most is elérhetők a tisztifőorvosi hivatal oldalán.

Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és betekintést kapsz a tényfeltárásba!

Csakhogy az NNGYK éves jelentéseiben, amelyekre Takács vélhetően utalt, csak régiós adatok szerepelnek, és nem látszik a kórházak egyéni teljesítménye.

Az általa említett európai összehasonlítás pedig azért félrevezető, mert Magyarországon olyan kevés laborvizsgálatot végeznek, hogy a kórházi fertőzéses esetek jelentős része feltehetően rejtve marad.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese szintén többször reagált a Direkt36 cikksorozatára, amikor a parlamentben ellenzéki képviselők erről kérdezték. Rétvári szintén az ECDC adataira hivatkozva állította, hogy Magyarország jól teljesít a kórházi fertőzések megelőzésében.

A Direkt36 megkérdezte a Belügyminisztériumot, hogy a tárca államtitkárai miért tagadják a probléma súlyosságát, ha a kiszivárgott dokumentum szerint azzal a minisztériumon belül is tisztában vannak, de erre sem érkezett válasz.

Pintér szerint is lépni kell

Más jelei is vannak ugyanakkor annak, hogy a BM vezetése tisztában van a fertőzések súlyosságával.

2023 júliusában a Magyar Orvosi Kamara (MOK) képviselői személyesen találkoztak Pintér Sándorral, Takács Péterrel és a Belügyminisztérium más képviselőivel. Ezen a találkozón szintén téma volt a fertőzések ügye.

Csilek András infektológus szakorvos a Direkt36-nak azt mondta, hogy a kamara számára készült belső feljegyzés szerint

a megbeszélésen Pintér maga is elismerte, hogy a koronavírus-járvány után emelkedett a fertőzések előfordulása, és ez ellen szándékozik lépéseket is tenni.

„E téren lépni kell, várja a MOK anyagát” – olvasható a találkozó leiratában.

A MOK augusztus 31-én elküldte Pintérnek a kórházi fertőzések visszaszorításáról szóló javaslatait, és azokat a honlapjukra is feltöltötték. 20 pontot fogalmaztak meg, melyek között szerepelt a fertőzések megelőzéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése, az ápolószemélyzet növelése, és a kórházi fertőzések transzparens bemutatása kórházi bontásban, amelynek szerintük közérthető szakmai értékeléssel, rendszeresen és nyilvánosan kéne megjelennie.

A Belügyminisztérium arra a kérdésre sem válaszolt, hogy mit terveznek tenni ezekkel a javaslatokkal.

Ha szeretné követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozzon fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.

Illusztráció: Somogyi Péter (Szarvas) / Telex

  • Wirth Zsuzsanna

    Az ELTE hallgatójaként kezdett az Origónál dolgozni, ahol tíz évet töltött a politika rovat újságírójaként. Dolgozott a Forbesnak és a Marie Claire-nek, 2016 óta pedig a Direkt36 újságírója, 2022 óta szerkesztője is. 2022-ben az OCCRP ösztöndíjasaként tanult a tényfeltáró újságírásban alkalmazható OSINT és más kutatási technikákról. Háromszor is elnyerte a Minőségi Újságírásért díjat. 2023-ban Szente László-díjat kapott, a kórházi fertőzések eltitkolt helyzetét feltáró cikksorozatáért pedig Marton Kamillával közösen elnyerte a Transparency-Soma díjat. Az ELTE média szakán óraadóként újságírást tanít.

  • Marton Kamilla

    Kamilla a Budapesti Metropolitan Egyetemen diplomázott kommunikáció- és médiatudomány szakon, majd szakmáját a Direkt36-nál kezdte junior újságíróként. Főként az underground szubkultúrák és a társadalmi egyenlőtlenségek kulturális háttere érdeklik. 2023-ban a kórházi fertőzések eltitkolt helyzetét feltáró cikksorozatáért Wirth Zsuzsannával közösen elnyerte a Transparency-Soma díjat. Szereti az extrém sportokat.